amennyiben a parancsnok megállapítja, hogy a kifogott trópusi tonhalfélék az erszényes kerítőhálóban fennakadtak vagy összezúzódtak, megcsonkította őket egy ragadozó, vagy a hálóban elpusztultak és megromlottak, mert az eszköz meghibásodása miatt nem volt lehetőség a háló szabályszerű begyűjtésére, a halászatra és a halak élve történő visszaengedésére;

amennyiben a parancsnok megállapítja, hogy a trópusi tonhalféléket az utolsó hajóút során fogták ki, és nem áll rendelkezésre elegendő tárolási kapacitás az ennek során kifogott tonhalak tárolására; ezek a halak csak akkor dobhatók vissza, ha:

a FAD-ok jellemzőivel, a bóják jellemzőivel, a FAD-halászattal, beleértve a halászati erőkifejtést, valamint a célfajokhoz és a nem célfajokhoz kapcsolódó hatásokkal összefüggő ismeretek bővítése;

a FAD-ok és a jeladók telepítésének és begyűjtésének hatékony kezelése, illetve esetleges elveszítésük hatékony elhárítása;

a FAD-ok és a FAD-halászat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak csökkentése és visszaszorítása, többek között – szükség esetén – a halászati mortalitást előidéző különféle tényezők befolyásolásával (ilyen például a telepített FAD-ok száma, beleértve az erszényes kerítőhálós hajók által kihelyezett FAD-ok számát, a halászati kapacitás és a segédhajók száma).

a FAD-ok felületi szerkezete vagy ne legyen letakarva semmilyen anyaggal, vagy csak olyan anyaggal legyen letakarva, amelyek esetében minimális annak a kockázata, hogy nem célfajok egyedei belegabalyodnak; és

a felszín alatti elemek kizárólag olyan anyagból álljanak, amelybe a nem célfajok egyedei nem tudnak belegabalyodni.

biztosítják, hogy a telepített FAD-ok nem összefonódó kialakításúak legyenek, a X. mellékletben foglalt iránymutatásokkal összhangban;

törekednek annak biztosítására, hogy a FAD-ok nyomon követésére szolgáló bóják építéséhez használt anyagok kivételével valamennyi FAD biológiailag lebomló anyagból, így például nem műanyagokból készüljön.

a FAD földrajzi helyzete;

a FAD telepítésének dátuma;

a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó mesterséges FAD);

FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a FAD-jeladó azonosítója, bója típusa – például egyszerű bója vagy szonárral felszerelt bója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;

a FAD tervezési jellemzői (a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga, valamint a víz alatti felfüggesztő szerkezet olyan elemei, amelyeken élőlények fennakadhatnak).

a szemle típusa (vontatás, begyűjtés, elektronikus berendezéseket érintő beavatkozás);

a FAD földrajzi helyzete;

a szemle dátuma;

a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD);

a sodralék leírása vagy a FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a bója azonosítója vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ);

ha a szemlét halászati művelet követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban, vagy, ha a szemlét nem követi halászati művelet, e döntés oka (például nincs elég hal vagy túl kicsik a halak);

a bója azonosítója.

az utolsó rögzített földrajzi helyzet;

az utolsó rögzített földrajzi helyzet dátuma;

FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés és a bója azonosítója).

a 20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú horogsoros hajóik esetében 2022-re a halászati erőkifejtés legalább 10 %-os megfigyelői lefedettsége a IV. melléklettel összhangban a fedélzeten tartózkodó megfigyelő vagy egy jóváhagyott elektronikus megfigyelőrendszer révén;

erszényes kerítőhálós hajóik esetében a halászati erőkifejtés 100 %-os megfigyelői lefedettsége a IV. mellékletnek megfelelően a fedélzeten tartózkodó megfigyelő vagy egy jóváhagyott elektronikus megfigyelőrendszer révén.

a biológiai minták csak a hálóbehúzáskor már elpusztult állatokból gyűjthetők;

a biológiai mintákat egy, az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának bejelentett kutatási projekt keretében kell gyűjteni, és a mintákat az említett bizottság által ajánlott kutatási prioritások figyelembevételével kell feldolgozni. A kutatási projektnek tartalmaznia kellene egy olyan részletes dokumentumot, amely ismerteti a projekt célját, az alkalmazandó módszereket, a gyűjtendő minták számát és típusát, valamint az időt és a mintavételi területet;

a biológiai mintákat a kirakodási kikötő vagy az átrakás helyszínének eléréséig a fedélzeten kell tartani; és

minden, e cikknek megfelelően gyűjtött mintát a lobogó szerinti állam engedélyének, bérelt hajók esetében pedig a bérbeadó szerződő fél és a lobogó szerinti állam engedélyének kell kísérnie a végső kirakodási kikötőig. Az ilyen mintákat és a mintaként gyűjtött cápaegyedek egyéb részeit nem lehet forgalomba hozni, illetve értékesíteni.

a horogsort éjszaka kihelyezik ki; az éjszaka a halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított tengeri napnyugta és napkelte közötti időszak; és

a horogtól legfeljebb 3 m távolságra legalább 60 g tömegű forgónehezéket helyeznek el az optimális süllyedési ráta eléréséhez.

csak nagy körhorgokat használjanak;

csalinak kizárólag uszonyos csontoshalakat használjanak; vagy

más olyan, az ICCAT által felülvizsgált és hatékonynak ítélt, valamint jóváhagyott intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek alkalmasak a tengeri teknősökkel való kölcsönhatások arányának csökkentésére a sekélyen rögzített horogsorral történő halászat során.

biztosítják, hogy a tengeri teknősökkel való kölcsönhatások számát csökkentsék és a gyakorlatban megvalósítható mértékben megszüntessék, amennyiben a tengeri teknősökkel való találkozást dokumentáltak és jelentettek az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának, a járulékos fogások csökkentésére irányuló alábbi intézkedések legalább egyikének alkalmazásával vagy folytatódó alkalmazásával:

előírják a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók számára, hogy:

megtesznek minden észszerű lépést annak érdekében, hogy a tengeri teknősök biztonságos visszaengedését olyan módon biztosítsák, amelynek révén maximalizálhatók a tengeri teknősök túlélési esélyei, az alábbiak előírásával:

előírják az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó hajókon dolgozó halászaik számára, hogy amennyiben kivitelezhető, a lehető leghamarabb hozzanak a fedélzetre minden olyan elfogott tengeri teknőst, amely eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, és segítsék a felépülését, beleértve a VI. melléklet C. szakaszával összhangban történő újraélesztést, mielőtt visszaengedik a vízbe;

biztosítják, hogy a halászok ismerjék és alkalmazzák a VI. mellékletben ismertetett megfelelő enyhítési és kezelési technikákat.

a (2a) bekezdés nem alkalmazandó;

a (4) és az (5) bekezdést 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

fogási arányok, a halászeszközök jellemzői, időpontok és helyszínek, célfajok és a kezelés módja (azaz elpusztult állapotban visszadobott vagy élve visszaengedett egyedek);

kölcsönhatások a tengeri teknősök faja szerinti bontásban; és

a beleakadás vagy (adott esetben FAD-okba történő) belegabalyodás jellege, a csali típusa, a horog mérete és típusa, valamint az állat mérete.

a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati engedéllyel, és nem szerepelhetnek az ICCAT IUU-jegyzékében;

a bérelt hajók egyidejűleg nem halászhatnak egynél több hajóbérleti megállapodás keretében;

a bérelt hajók fogásait kizárólag a bérbeadó szerződő felek kikötőiben lehet kirakodni, hacsak erről a hajóbérleti megállapodás másként nem rendelkezik; és

a bérbeadó társaságnak a bérbeadó szerződő fél területén kell székhellyel rendelkeznie.

a flottájuk jellemzőivel kapcsolatos információk az előző évre vonatkozóan;

az ICCAT szabályozása alá eső fajok tekintetében az előző évre vonatkozó névleges éves fogási adatok becslései (beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobásokra vonatkozó adatokat).

az előző év tekintetében a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok, részletes idő- és térbeli bontásban; ezen adatoknak tartalmazniuk kell a visszadobott és visszaengedett halmennyiségre vonatkozó becsléseket, valamint fel kell tüntetni mellettük a halak állapotát (élő vagy elpusztult);

a hobbihorgászat keretében az előző évben ejtett fogásokra vonatkozó bármilyen rendelkezésre álló adat.

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek; és

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.

a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó neve és száma a tengeri átrakásra engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-nyilvántartásában;

a szállítóhajó neve és száma a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában;

az átrakni kívánt termékek fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajok mennyisége, amennyiben lehetséges állományonkénti bontásban;

az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert);

az átrakás napja és helyszíne;

a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.

a fedélzeten tartózkodó valamennyi személy vonatkozásában megfelelő befogadóképességű mentőtutaj, amely a megfigyelő tevékenységének teljes időtartama alatt érvényes ellenőrzési tanúsítvánnyal rendelkezik;

a fedélzeten tartózkodó valamennyi személy számára elegendő számú és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő mentőmellény vagy túlélőruházat; valamint

megfelelően nyilvántartásba vett vészhelyzetjelző rádió-irányadó (EPIRB), valamint kutatási és mentési transzponder (SART), amelynek érvényessége csak a megfigyelő tevékenységének vége után jár le.

az előző évben átrakott, az ICCAT szabályozása alá eső fajok fogásmennyisége fajonkénti és – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;

az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más olyan fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert), amelyeket az előző évben átraktak;

azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzéke, amelyek az előző évben átrakási műveletet végeztek;

átfogó jelentés, amely értékeli az azokra a szállítóhajókra kirendelt ICCAT regionális megfigyelők jelentéseinek tartalmát és következtetéseit, amelyek rakományt vettek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.

legalább 5 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval, etetőhajóval, halcsapdával, kopoltyúhálóval és vonóhálóval folytatott, az ICCAT szabályozása alá eső fajokra irányuló halászat során alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

bérelt hajók esetében – az a) pontban foglaltaktól eltérve – legalább 10 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;

a flotta működésének reprezentatív időbeli és térbeli lefedése a pontos és megfelelő adatok gyűjtése érdekében, figyelembe véve a flották és a halászati tevékenységek jellemzőit;

adatgyűjtés a halászati művelet minden vonatkozásáról, a fogásokat is beleértve, a 63. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

erszényes kerítőhálós halászat esetében a hálókivetések vagy a halászati utak számában;

nyílt vízi horogsoros halászat esetében a halászati napok, a horogsor-kihelyezések vagy a halászati utak számában;

etetőhajókkal és csapdákkal folytatott halászat esetében a halászati napok számában;

kopoltyúhálós halászat esetében a halászattal töltött órák vagy a halászati napok számában; valamint

vonóhálóval folytatott halászat esetében a hálóbehúzások vagy a halászati napok számában.

a megfigyelt hajó halászati tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése és jelentése, amelyeknek magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

a járulékos fogások csökkentésére irányuló intézkedések alkalmazásának és az egyéb releváns információknak a megfigyelése és rögzítése;

amennyire lehetséges, a környezeti feltételek (például a tengerállapot, az éghajlati és hidrológiai paraméterek) megfigyelése és jelentése;

a trópusi tonhalfélékre vonatkozó többéves állományvédelmi és -gazdálkodási program keretében elfogadott ICCAT regionális megfigyelői programmal összhangban a FAD-ok megfigyelése és az okról való jelentéstétel; valamint

az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága által ajánlott és a Bizottság által jóváhagyott egyéb tudományos feladatok ellátása.

ne zavarják a hajó elektronikus berendezéseit;

ismerjék a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárásokat, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét;

szükség szerint kommunikáljanak a parancsnokkal a megfigyelőkkel összefüggő releváns kérdésekről és a megfigyelői feladatokról;

ne akadályozzák vagy zavarják a hajó halászati tevékenységét és rendes működését;

részt vegyenek a megfigyelői program végrehajtásáért felelős tudományos intézet vagy hazai hatóság megfelelő képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszéléseken.

megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a hajóhoz és a hajón végzett műveletekhez;

lehetővé kell tenniük a megfigyelő számára, hogy a megfigyelői feladatokat hatékonyan lássa el, többek között az alábbiak révén:

a megfigyelők számára a tisztekével azonos szállást kell biztosítaniuk, beleértve az elhelyezést, az élelmezést, valamint megfelelő szaniterhelyiségek és egészségügyi létesítmények biztosítását;

megfelelő helyet kell biztosítaniuk a megfigyelők számára a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében a megfigyelői feladatok elvégzéséhez, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátásához.

előírják a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára, hogy az ICCAT szabályozása alá eső fajok halászatakor e rendelettel összhangban tudományos megfigyelő tartózkodjon a fedélzeten;

gondoskodnak a megfigyelőik biztonságáról;

amennyiben lehetséges és helyénvaló, ösztönzik tudományos intézetüket vagy hazai hatóságaikat, hogy a megfigyelői jelentések és megfigyelői adatok kölcsönös cseréje céljából megállapodásokat kössenek más tagállamok vagy szerződő felek tudományos intézeteivel vagy nemzeti hatóságaival;

a Bizottság, valamint az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága általi felhasználásra szánt éves jelentésükben konkrét információkkal szolgálnak a 16-14. sz. ICCAT-ajánlás végrehajtásáról, amely jelentéseknek tartalmazniuk kell a következőket:

a d) pont i. alpontjában előírt információk eredeti benyújtását követően éves jelentésükben beszámolnak a megfigyelői programjaik felépítését és kialakítását érintő változásokról, amennyiben ilyen változások bekövetkeznek; valamint a d) pont ii. alpontjában előírt információkat továbbra is évente benyújtják a Bizottságnak;

az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága által kidolgozott, erre a célra szolgáló elektronikus formátumok segítségével – az egyéb adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó eljárásokkal összhangban és a hazai titoktartási követelményeknek megfelelően – a Bizottság általi felhasználás céljából, különös tekintettel az állományfelmérésre és egyéb tudományos célokra, minden évben bejelentik az említett bizottságnak a hazai megfigyelői programok keretében gyűjtött információkat;

biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett feladataik ellátása során a megfigyelőik megbízható adatgyűjtési protokollokat alkalmazzanak, beleértve – amennyiben szükséges és helyénvaló – fényképek készítését is.

az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelölik azokat a kikötőiket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az e rendelet 66. cikke szerinti kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések továbbítása céljából.

ha az észlelt hajó tagállami lobogó alatt közlekedik, a lobogó szerinti tagállam indokolatlan késedelem nélkül meghozza a megfelelő intézkedéseket az érintett hajó tekintetében; mind az észlelő tagállam, mind az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (EFCA) az észlelésről, beleértve a meghozott utánkövető intézkedések részleteit;

amennyiben az észlelt hajó egy másik szerződő fél vagy nem szerződő fél lobogója vagy meghatározatlan lobogó alatt közlekedik, vagy nincs honossága, az észlelő tagállam indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és az EFCA rendelkezésére bocsát minden, az észleléssel kapcsolatos megfelelő információt; a Bizottság az észlelési információt adott esetben továbbítja az ICCAT titkárságának.