This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02017R2107-20231017
Regulation (EU) 2017/2107 of the European Parliament and of the Council of 15 November 2017 laying down management, conservation and control measures applicable in the Convention area of the International Commission for the Conservation of Atlantic Tunas (ICCAT), and amending Council Regulations (EC) No 1936/2001, (EC) No 1984/2003 and (EC) No 520/2007
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
02017R2107 — HU — 17.10.2023 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE (2017. november 15.) (HL L 315, 2017.11.30., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1154 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 188 |
1 |
12.7.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2053 RENDELETE (2023. szeptember 13.) |
L 238 |
1 |
27.9.2023 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE
(2017. november 15.)
az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által folytatott gazdálkodás tárgyát képező, nagy távolságra vándorló halfajok halászatával összefüggő állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési rendelkezéseket állapít meg.
2. cikk
Hatály
Ez a rendelet alkalmazandó:
azokra az uniós halászhajókra és hobbihorgászatot folytató uniós hajókra, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatnak tevékenységet, illetve amelyek az említett területen kifogott fajok egyedeit rakják át, akár az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül;
azokra a harmadik országbeli hajókra, amelyeket tagállami kikötőkben ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek olyan, az ICCAT szabályozása alá eső fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben;
az uniós vizeken tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajókra és uniós vizeken hobbihorgászatot folytató harmadik országbeli hajókra.
3. cikk
Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal
Ez a rendelet a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) és az (EU) 2016/1627 rendeletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.
Az e rendeletben meghatározott intézkedések az 1005/2008/EK és az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül alkalmazandók.
4. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„az ICCAT szabályozása alá eső fajok” : az I. mellékletben felsorolt fajok; |
|
2. |
„trópusi tonhalfélék” : nagyszemű tonhal, sárgaúszójú tonhal és bonitó; |
|
3. |
„halászhajó” : a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű, vagy kékúszójú tonhal fogására szolgáló csapda; |
|
4. |
„fogóhajó” : a tengerek biológiai erőforrásainak kifogására használt halászhajó; |
|
5. |
„uniós halászhajó” : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó; |
|
6. |
„halászati engedély” : egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében; |
|
7. |
„különleges halászati engedély” : egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászeszközökkel meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében; |
|
8. |
„átrakás” : egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása; |
|
9. |
„hobbihorgászat” : a tengerek biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység; |
|
10. |
„Task I. adatok” : az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task I-ként meghatározott adatok; |
|
11. |
„Task II. adatok” : az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban Task II-ként meghatározott adatok; |
|
12. |
„szerződő fél” : az ICCAT-egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, szervezet vagy halászatot folytató szervezet; |
|
13. |
„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület” : az Atlanti-óceán és a vele szomszédos tengerek valamennyi vízterülete; |
|
14. |
„fenntartható halászati partnerségi megállapodás” : az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott nemzetközi megállapodás; |
|
15. |
„hajó hossza” : a hajóorr legelülső pontja és a hajófar leghátulsó pontja közötti egyenes vonalban mért távolság; |
|
16. |
„nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó” : 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó; |
|
17. |
„nagyméretű halászhajó” : 20 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajó; |
|
18. |
„nagyméretű fogóhajó” : 20 méternél nagyobb hosszúságú fogóhajó; |
|
19. |
„nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhatnak az ICCAT szabályozása alá eső fajokra; |
|
20. |
„segédhajó” : a halászati tevékenységeket elősegítő, támogató vagy előkészítő, és ennek részeként például a fogóhajót ellátó olyan hajó, amely nem fedélzeten szállított vízi jármű, és amely nincs felszerelve működő halászeszközzel; |
|
21. |
„szállítóhajó” : olyan segédhajó, amely részt vesz az ICCAT szabályozása alá eső fajok átrakásában, és azokat átveszi a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól; |
|
22. |
„szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan szállítóhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen tengeren végzett átrakási művelet keretében rakományt vehetnek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól; |
|
23. |
„trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása” : az ICCAT titkársága által olyan nagyméretű halászhajókról vezetett nyilvántartás, amelyek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalféléket halászhatnak, tarthatnak fedélzetükön, rakhatnak át, szállíthatnak, dolgozhatnak fel vagy rakodhatnak ki; |
|
24. |
„halcsoportosulást előidéző eszköz (FAD)” : minden olyan, a tenger felszínén lebegő eszköz, amelyet azzal a céllal telepítenek, hogy odavonzza a halakat; |
|
25. |
„IUU-halászat” : az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott halászati tevékenységek; |
|
26. |
„az ICCAT IUU-jegyzéke” : olyan hajók jegyzéke, amelyek az ICCAT szerint IUU-halászatot folytattak; |
|
27. |
„horogsor” : egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (horogelőke) szerelt horoggal ellátott halászeszköz; |
|
28. |
„erszényes kerítőháló” : olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását; |
|
29. |
„horog” : meghajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. |
II. CÍM
BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK
I. FEJEZET
Trópusi tonhalfélék
5. cikk
A nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számára vonatkozó korlátozások
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó nagyméretű uniós fogóhajók számát és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett teljes kapacitását a következők szerint kell meghatározni:
az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen az 1991 és 1992 közötti időszakban nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók átlagos száma és BT-ben kifejezett kapacitása alapján; és
a nagyszemű tonhalra halászó uniós fogóhajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása alapján.
6. cikk
A trópusi tonhalfélékre halászó nagyméretű fogóhajókra és a segédhajókra vonatkozó különleges engedélyek
7. cikk
A trópusi tonhalfélék halászatára engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartása
8. cikk
Az egy adott évben trópusi tonhalfélékre halászó hajók jegyzéke
A tagállamok minden évben június 30-ig benyújtják a Bizottságnak azoknak a lobogójuk alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező hajóknak a jegyzékét, amelyek az előző naptári évben trópusi tonhalfélékre halásztak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen. A tagállamoktól kapott jegyzékeket a Bizottság minden évben július 31-ig továbbítja az ICCAT-nak.
9. cikk
Halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó gazdálkodási tervek
Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási tervek céljai a következők:
a FAD-ok jellemzőivel, a bóják jellemzőivel, a FAD-halászattal, beleértve a halászati erőkifejtést, valamint a célfajokhoz és a nem célfajokhoz kapcsolódó hatásokkal összefüggő ismeretek bővítése;
a FAD-ok és a jeladók telepítésének és begyűjtésének hatékony kezelése, illetve esetleges elveszítésük hatékony elhárítása;
a FAD-ok és a FAD-halászat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak csökkentése és visszaszorítása, többek között – szükség esetén – a halászati mortalitást előidéző különféle tényezők befolyásolásával (ilyen például a telepített FAD-ok száma, beleértve az erszényes kerítőhálós hajók által kihelyezett FAD-ok számát, a halászati kapacitás és a segédhajók száma).
10. cikk
A FAD-okra vonatkozó követelmények
A FAD-oknak az alábbi követelménynek meg kell felelniük:
a FAD-ok felületi szerkezete vagy ne legyen letakarva semmilyen anyaggal, vagy csak olyan anyaggal legyen letakarva, amelyek esetében minimális annak a kockázata, hogy nem célfajok egyedei belegabalyodnak; és
a felszín alatti elemek kizárólag olyan anyagból álljanak, amelybe a nem célfajok egyedei nem tudnak belegabalyodni.
11. cikk
A FAD-okkal kapcsolatban a hajók által benyújtott információk
Minden egyes FAD telepítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:
a FAD földrajzi helyzete;
a FAD telepítésének dátuma;
a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó mesterséges FAD);
FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a FAD-jeladó azonosítója, bója típusa – például egyszerű bója vagy szonárral felszerelt bója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;
a FAD tervezési jellemzői (a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga, valamint a víz alatti felfüggesztő szerkezet olyan elemei, amelyeken élőlények fennakadhatnak).
A FAD minden egyes szemléjekor – akár sor kerül utána halászati műveletre, akár nem – az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:
a szemle típusa (vontatás, begyűjtés, elektronikus berendezéseket érintő beavatkozás);
a FAD földrajzi helyzete;
a szemle dátuma;
a FAD típusa (lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD);
FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ;
ha a szemlét halászati művelet követi, a művelet eredményei a fogások és a járulékos fogások tekintetében, akár megtartották a kifogott egyedeket, akár visszadobták őket élve vagy elpusztult állapotban, vagy, ha a szemlét nem követi halászati művelet, e döntés oka (például nincs elég hal vagy túl kicsik a halak).
A FAD-ok minden egyes elveszítésekor az erszényes kerítőhálós és horgászbotos uniós fogóhajók és uniós segédhajók kötelesek összegyűjteni és bejelenteni az alábbi információkat és adatokat:
az utolsó rögzített földrajzi helyzet;
az utolsó rögzített földrajzi helyzet dátuma;
FAD-azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója) vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ.
12. cikk
A FAD-okkal kapcsolatban a tagállamok által benyújtott információk
A tagállamok minden évben, az ICCAT által az adott évre megállapított határidő előtt 15 nappal az ICCAT titkárságának való továbbítás céljával benyújtják a Bizottságnak az alábbi információkat:
a ténylegesen telepített FAD-ok száma negyedéves alapon, FAD-típusonkénti bontásban, feltüntetve a FAD-hoz kapcsolódó jeladó/bója vagy a FAD-hoz kapcsolódó szonár jelenlétét vagy hiányát;
a ténylegesen telepített jeladók/bóják száma és típusa (például rádiójeladó, szonárral felszerelt bója) negyedéves alapon;
azon üzemben lévő jeladók/bóják átlagos száma negyedéves alapon, amelyeket az egyes hajók követtek;
az elveszített, üzemben lévő FAD-ok átlagos száma negyedéves alapon;
minden egyes segédhajó vonatkozásában a tengeren töltött napok száma 1°-os hálóban mért területenként, havonta és lobogó szerinti tagállamonként.
13. cikk
Naplók
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:
az uniós kutatók számára mihamarabb összegyűjtve hozzáférhetők legyenek a papíralapú és az elektronikus halászati naplók és adott esetben a FAD-naplók;
a Bizottság részére a 50. cikk szerint elküldött Task II. adatok tartalmazzák a halászat során gyűjtött vagy adott esetben a FAD-naplókból kigyűjtött adatokat.
14. cikk
A növendék halak védelmével összefüggő időbeli és területi tilalom
Az alábbi területen és időszakban tilos a trópusi tonhalfélék célzott halászata vagy e halászati tevékenység olyan eszközökkel, többek között FAD-ok alkalmazásával való támogatása, amelyek befolyással lehetnek a halak csoportosulására:
minden évben a január 1-jétől február 28-ig tartó időszakban; és
az alábbiakkal határolt területen:
Az (1) bekezdés szerinti tilalomnak magában kell foglalnia a következőket:
bármilyen, bójával felszerelt vagy bója nélküli úszó tárgy vízre bocsátása;
mesterséges tárgyak – többek között hajók – körül, alatt vagy azokkal együtt folytatott halászat;
természetes tárgyak körül, alatt vagy azokkal együtt folytatott halászat;
úszó tárgyak vontatása az adott területen kívülre.
Valamennyi tagállam, amelynek hajói az időbeli és területi tilalommal érintett földrajzi területen halászatot folytatnak:
megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a lobogója alatt közlekedő összes hajó fedélzetén, a segédhajókat is beleértve, az e cikk (1) bekezdésében említett tilalmi időszakban és területen folytatott halászat során megfigyelő tartózkodjon. A megfigyelői programnak meg kell felelnie e rendelet IV. mellékletének, az 1224/2009/EK rendelet 73. cikkének sérelme nélkül;
az a) pontban említett megfigyelők által gyűjtött információkat minden év június 30-ig benyújtja a Bizottságnak, amely erről július 31-ig értesíti az ICCAT-ot;
megfelelő lépéseket tesz a lobogója alatt közlekedő olyan halászhajók ellen, amelyek nem tartják be az (1) bekezdésben említett időbeli és területi tilalmat;
a 71. cikkben említett éves jelentés részeként jelentést nyújt be a Bizottságnak a területi és időbeli tilalom betartásáról.
15. cikk
A trópusi tonhalfélék halászata bizonyos portugál vizeken
Tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani az ICES X alterületnek az é. sz. 36°30′-től északra fekvő, Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken, vagy az é. sz. 31°-tól északra és a ny. h. 17°30′-től keletre található CECAF-területeken erszényes kerítőhálóval fogott trópusi tonhalféléket, illetve ezeken a területeken tilos e fajoknak az említett halászeszközökkel folytatott célzott halászata. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ilyen esetekben nem alkalmazandó.
16. cikk
Az IUU-halászat azonosítása
Ha az ICCAT ügyvezető titkára a 7. cikk (2) bekezdésének, valamint a 14. cikk (1) és (2) bekezdésének uniós halászhajók általi lehetséges megsértéséről értesíti a Bizottságot, a Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett lobogó szerinti tagállamot. Az említett tagállam azonnal kivizsgálja a helyzetet, és ha az adott hajó halcsoportosulásokat potenciálisan befolyásoló tárgyak – többek között FAD-ok – alkalmazásával halászik, a tagállam felszólítja a hajót, hogy állítsa le a halászatot, szükség esetén pedig arra, hogy késedelem nélkül hagyja el a területet. Az érintett lobogó szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a vizsgálat eredményéről és az ezek alapján megtett intézkedésekről. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a parti államnak és az ICCAT ügyvezető titkárának.
II. FEJEZET
Észak-atlanti germon
17. cikk
A hajók számára vonatkozó korlátozások
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen észak-atlanti germonra halászó uniós fogóhajók maximális számát az 1993 és 1995 közötti időszakban az észak-atlanti germonra, mint célfajra halászó uniós fogóhajók átlagos száma alapján kell meghatározni.
III. FEJEZET
Kardhal
18. cikk
Az észak-atlanti kardhalra vonatkozó gazdálkodási tervek
A kvótát kapott és hajóikkal észak-atlanti kardhalra halászó tagállamok minden évben augusztus 15-ig benyújtják a Bizottságnak gazdálkodási tervüket. A Bizottság ezeket az információkat minden év szeptember 15-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.
19. cikk
Az észak-atlanti kardhal legkisebb kifogható mérete
IV. FEJEZET
Atlanti-óceáni kormos marlin és fehér marlin
27. cikk
Az élve kifogott atlanti-óceáni kormos marlin és fehér marlin egyedeinek visszaengedése
28. cikk
A kormos marlin és fehér marlin halászati lehetőségeken túl kifogott mennyiségeinek kirakodása
Amennyiben egy adott tagállam kimerítette a kvótáját, gondoskodnia kell arról, hogy a kormos marlin és a fehér marlin olyan kirakodott egyedei, amelyek a hajó mellé történő vontatáskor már nem élnek, ne kerülhessenek értékesítésre vagy kereskedelmi forgalomba. Az ilyen kirakodások nem számítanak bele az ICCAT 2015-05. sz. ajánlásának (1) bekezdésében foglalt fogási korlátozásba, feltéve, hogy ezt a tilalmat az e rendelet 71. cikkében említett éves jelentés egyértelműen megmagyarázza.
29. cikk
A kormos marlin és a fehér marlin hobbihorgászata
V. FEJEZET
Cápafélék
30. cikk
Általános rendelkezések
31. cikk
Heringcápa (Lamna nasus)
32. cikk
Nagyszemű rókacápa (Alopias superciliosus)
33. cikk
Lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus)
A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a lándzsafogú cápa halászatában csökkentsék a halászati mortalitást, és a 71. cikkben említett éves jelentés részeként beszámolnak a Bizottságnak az elért eredményekről.
34. cikk
Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)
35. cikk
Pörölycápák
36. cikk
Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)
37. cikk
A tudományos megfigyelők és más, felhatalmazott egyének általi mintavételezés a cápafajok esetében
A heringcápa, a nagyszemű rókacápa, a fehérfoltú cápa, (a Sphyrna tiburo kivételével a Sphyrnidae családba tartozó) pörölycápák és a selyemcápa fedélzeten tartására vonatkozóan a 31., a 32., a 34., a 35. és a 36. cikkben foglalt tilalomtól eltérve a tudományos megfigyelők vagy a szerződő fél által biológiai minták gyűjtésére felhatalmazott személyek a kereskedelmi halászat során az alábbi feltételek mellett gyűjthetnek biológiai mintákat:
a biológiai minták csak a hálóbehúzáskor már elpusztult állatokból gyűjthetők;
a biológiai mintákat egy, az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának bejelentett kutatási projekt keretében kell gyűjteni, és a mintákat az említett bizottság által ajánlott kutatási prioritások figyelembevételével kell feldolgozni. A kutatási projektnek tartalmaznia kellene egy olyan részletes dokumentumot, amely ismerteti a projekt célját, az alkalmazandó módszereket, a gyűjtendő minták számát és típusát, valamint az időt és a mintavételi területet;
a biológiai mintákat a kirakodási kikötő vagy az átrakás helyszínének eléréséig a fedélzeten kell tartani; és
minden, e cikknek megfelelően gyűjtött mintát a lobogó szerinti állam engedélyének, bérelt hajók esetében pedig a bérbeadó szerződő fél és a lobogó szerinti állam engedélyének kell kísérnie a végső kirakodási kikötőig. Az ilyen mintákat és a mintaként gyűjtött cápaegyedek egyéb részeit nem lehet forgalomba hozni, illetve értékesíteni.
VI. FEJEZET
Tengeri madarak
38. cikk
A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 20° és a d. sz. 25° közötti területen
A kardhalra monofil horogsorral halászó horogsoros hajók mentesülnek az (1), (2) és (3) bekezdés követelményei alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:
a horogsort éjszaka kihelyezik ki; az éjszaka a halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított tengeri napnyugta és napkelte közötti időszak; és
a horogtól legfeljebb 3 m távolságra legalább 60 g tömegű forgónehezéket helyeznek el az optimális süllyedési ráta eléréséhez.
Az első albekezdésben említett mentesítést alkalmazó hajók lobogó szerinti tagállamai tájékoztatják a Bizottságot az említett hajókra kiterjedő tudományos megfigyelői programjuk keretében kapott tudományos eredményekről.
39. cikk
A tengeri madarak védelmében hozott enyhítő intézkedések a d. sz. 25°-tól délre eső területen
A horogsoros hajók az V. mellékletben foglalt követelményeknek és kiegészítő iránymutatásoknak megfelelően kötelesek az alábbiak közül legalább két enyhítő intézkedést alkalmazni:
a horogsor éjszakai kihelyezése minimális fedélzeti világítással;
madárriasztó zsinórok;
a zsinórok lesúlyozása.
40. cikk
A tengeri madarakkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek
VII. FEJEZET
Tengeri teknősök
41. cikk
Tengeri teknősökkel kapcsolatos általános rendelkezések
42. cikk
Tengeri teknősökkel összefüggő jelentéstételi kötelezettségek
A tagállamok halászeszközönkénti bontásban gyűjtik a hajóik és a tengeri teknősök között az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során jelentkező kölcsönhatásokkal összefüggő információkat, amelyeket minden év június 30-ig megküldenek a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának. Ezen információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:
fogási arányok, a halászeszközök jellemzői, időpontok és helyszínek, célfajok és a kezelés módja (azaz elpusztult állapotban visszadobott vagy élve visszaengedett egyedek);
kölcsönhatások a tengeri teknősök faja szerinti bontásban; és
a beleakadás vagy (adott esetben FAD-okba történő) belegabalyodás jellege, a csali típusa, a horog mérete és típusa, valamint az állat mérete.
III. CÍM
KÖZÖS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK
I. FEJEZET
Engedélyek
44. cikk
A nagyméretű halászhajók ICCAT-nyilvántartása
II. FEJEZET
Hajóbérlés
45. cikk
Hatály
Ez a fejezet a személyzet nélküli hajóbérlés kivételével az uniós fogóhajók és a szerződő felek fogóhajói között létrejövő olyan hajóbérleti megállapodásokra alkalmazandó, amelyek vonatkozásában az érintett uniós fogóhajók nem változtatják meg lobogójukat.
46. cikk
Általános rendelkezések
Uniós fogóhajók kizárólag bérelt hajókként és kizárólag az alábbi feltételek mellett lehetnek részesei szerződő felekkel megkötött hajóbérleti megállapodásnak:
a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati engedéllyel, és nem szerepelhetnek az ICCAT IUU-jegyzékében;
a bérelt hajók egyidejűleg nem halászhatnak egynél több hajóbérleti megállapodás keretében;
a bérelt hajók fogásait kizárólag a bérbeadó szerződő felek kikötőiben lehet kirakodni, hacsak erről a hajóbérleti megállapodás másként nem rendelkezik; és
a bérbeadó társaságnak a bérbeadó szerződő fél területén kell székhellyel rendelkeznie.
47. cikk
Értesítés
III. FEJEZET
A fogások ellenőrzése
48. cikk
A kvótákra és a legkisebb kifogható méretre vonatkozó követelmények betartása
49. cikk
Mintavétel a fogásokból
50. cikk
A fogások és a halászati erőkifejtés bejelentése
Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task I. adatok):
a flottájuk jellemzőivel kapcsolatos információk az előző évre vonatkozóan;
az ICCAT szabályozása alá eső fajok tekintetében az előző évre vonatkozó névleges éves fogási adatok becslései (beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobásokra vonatkozó adatokat).
Hacsak az ICCAT által meghatározott éves határidők teljesítése érdekében a Bizottság másként nem rendelkezik, a tagállamok az ICCAT szabályozása alá eső fajok vonatkozásában minden év június 30-ig megküldik a Bizottságnak a következő adatokat (Task II. adatok):
az előző év tekintetében a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok, részletes idő- és térbeli bontásban; ezen adatoknak tartalmazniuk kell a visszadobott és visszaengedett halmennyiségre vonatkozó becsléseket, valamint fel kell tüntetni mellettük a halak állapotát (élő vagy elpusztult);
a hobbihorgászat keretében az előző évben ejtett fogásokra vonatkozó bármilyen rendelkezésre álló adat.
IV. FEJEZET
Átrakás
51. cikk
Hatály
Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:
az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek; és
az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal és más, az említett fajokkal együtt az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.
52. cikk
Kikötői átrakás
53. cikk
Tengeri átrakás
A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók által tengeren végzett átrakásokat az 54–60. cikkel összhangban kell lebonyolítani.
54. cikk
A szállítóhajók ICCAT-nyilvántartása
A (2) és (3) bekezdésben említett értesítést az ICCAT titkársága által meghatározott formátum és szerkesztési minta szerint kell elkészíteni, és az értesítésnek tartalmaznia kell a következő információkat:
55. cikk
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakásra vonatkozó engedélyezése
A (2) és (3) bekezdésben említett értesítést az ICCAT titkársága által meghatározott formátum és szerkesztési minta szerint kell elkészíteni, és az értesítésnek tartalmaznia kell a következő információkat:
56. cikk
A tengeri átrakásra vonatkozó előzetes engedélyezés
Az (1) és (2) bekezdésben említett előzetes engedélyek beszerzéséhez a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az átrakás tervezett időpontja előtt legalább 24 órával köteles eljuttatni a lobogója szerinti tagállam hatóságainak és a parti szerződő félnek a következő információkat:
a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó neve és száma a tengeri átrakásra engedéllyel rendelkező nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók ICCAT-nyilvántartásában;
a szállítóhajó neve és száma a szállítóhajók ICCAT-nyilvántartásában;
az átrakni kívánt termékek fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;
az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajok mennyisége, amennyiben lehetséges állományonkénti bontásban;
az átrakni kívánt, az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert);
az átrakás napja és helyszíne;
a fajonkénti, illetve amennyiben lehetséges, állományonkénti bontásban ismertetett fogások ejtésének földrajzi helye ICCAT statisztikai területek szerint.
57. cikk
ICCAT átrakási nyilatkozat
58. cikk
A tengeri átrakások felügyeletét szolgáló ICCAT regionális megfigyelői program
59. cikk
Jelentéstételi kötelezettségek
Azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt raktak át, és az olyan szállítóhajók lobogó szerinti tagállama, amelyek az előző évben rakományt vettek át, minden év augusztus 15-ig megküldi a Bizottságnak az alábbiakat:
az előző évben átrakott, az ICCAT szabályozása alá eső fajok fogásmennyisége fajonkénti és – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban;
az ICCAT szabályozása alá eső fajokkal együtt kifogott más olyan fajok mennyiségei fajonkénti bontásban (ha ismert), amelyeket az előző évben átraktak;
azon nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók jegyzéke, amelyek az előző évben átrakási műveletet végeztek;
átfogó jelentés, amely értékeli az azokra a szállítóhajókra kirendelt ICCAT regionális megfigyelők jelentéseinek tartalmát és következtetéseit, amelyek rakományt vettek át nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.
60. cikk
A bejelentett adatok következetessége
A tengeren átrakást végző nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti tagállam – szükség esetén a kirakodás helye szerinti állammal együttműködésben – áttekinti az e rendelet alapján kapott információkat annak ellenőrzésére, hogy az egyes hajók bejelentett fogásai, átrakásai és kirakodásai következetesek-e. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a halak minőségi romlását elkerülik.
V. FEJEZET
Tudományos megfigyelői programok
61. cikk
Nemzeti tudományos megfigyelői programok létrehozása
A tagállamok nemzeti tudományos megfigyelői programokat hoznak létre, amelyek az alábbiakat hivatottak biztosítani:
legalább 5 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;
bérelt hajók esetében – az a) pontban foglaltaktól eltérve – legalább 10 %-os megfigyelői lefedettség valamennyi, nyílt vízi horogsorral, erszényes kerítőhálóval és horgászbottal folytatott halászatban alkalmazott halászati erőkifejtés tekintetében;
a flotta működésének reprezentatív időbeli és térbeli lefedése a pontos és megfelelő adatok gyűjtése érdekében, figyelembe véve a flották és a halászati tevékenységek jellemzőit;
adatgyűjtés a halászati művelet minden vonatkozásáról, a fogásokat is beleértve, a 63. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett megfigyelői lefedettség számítása a következőképpen történik:
az erszényes kerítőhálós halászatban a halászati műveletek vagy halászutak számában;
a nyílt vízi horogsoros halászatban a halászati napok, a horogsor-kihelyezések vagy a halászutak számában; illetve
a horgászbotos halászatban a halászati napok számában.
62. cikk
A tudományos megfigyelők képesítése
A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelők részesültek az előírt képzésben, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, valamint hogy alkalmazásuk előtt jóváhagyták őket. A megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
kellő ismeretek és elegendő tapasztalat a fajok azonosításához és a különféle halászeszköz-konfigurációkkal kapcsolatos információk gyűjtéséhez;
az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete;
jó megfigyelőképességgel kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük a program keretében gyűjtendő adatok pontos rögzítésére;
képesnek kell lenniük biológiai minták gyűjtésére;
a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagja; és
a megfigyelő nem lehet a megfigyelés tárgyát képező halászati tevékenységben részt vevő halászhajó-társaság alkalmazottja.
63. cikk
A tudományos megfigyelők feladatai
A tagállamok mindenekelőtt megkövetelik, hogy a megfigyelők:
rögzítsék és jelentsék a halászati tevékenységgel kapcsolatos információkat, amelyek magukban foglalják legalább a következőket:
a célfajok összes fogására, a járulékos fogásokra és a visszadobásokra (beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat), a méret szerinti összetételre és a kezelés módjára (azaz a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott és az élve visszaengedett egyedekre) vonatkozó adatok, valamint az élettörténet-tanulmányok készítéséhez használt biológiai mintákra (például ivarmirigyekre, otolitokra, tövisnyúlványokra, pikkelyekre) vonatkozó adatok;
a halászati műveletre vonatkozó információk, beleértve a fogás helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság szerint), a halászati erőkifejtéssel kapcsolatos információk (például halászati műveletek száma, horgok száma stb.), az egyes halászati műveletek dátuma, adott esetben ideértve a halászati tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját is;
megfigyeljék és rögzítsék a járulékos fogásokat mérséklő intézkedések alkalmazását és más releváns információkat;
adott esetben tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, hogy szerintük miként fokozható az állományvédelmi intézkedések és a tudományos megfigyelés hatékonysága.
64. cikk
Az összegyűjtött információk benyújtása
A tagállamok minden év június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a nemzeti tudományos megfigyelői programjuk keretében gyűjtött információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának.
VI. FEJEZET
Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben
65. cikk
A kijelölt kikötők és kapcsolattartó pontok bejelentésére vonatkozó kötelezettség
Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az ICCAT szabályozása alá eső olyan fajokat vagy ilyen fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőkben, az alábbiak szerint járnak el:
az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelölik azokat a kikötőiket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;
kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;
kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az e rendelet 66. cikke szerinti kikötői ellenőrző vizsgálati jelentések továbbítása céljából.
66. cikk
A kikötői ellenőrző vizsgálatokkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek
VII. FEJEZET
Jogérvényesítés
67. cikk
A tagállamok által bejelentett feltételezett jogsértések
68. cikk
ICCAT IUU-jegyzéktervezet
A tagállamok szorosan nyomon követik az ICCAT ügyvezető titkára által körbeküldött ICCAT IUU-jegyzéktervezeten szereplő hajókat annak érdekében, hogy meghatározhassák e hajók tevékenységeit, továbbá a hajók nevét, lobogóját vagy bejegyzett tulajdonosát érintő lehetséges változásokat.
69. cikk
Az ICCAT ügyvezető titkára által bejelentett feltételezett jogsértések
70. cikk
A szerződő felek által bejelentett feltételezett jogsértések
IV. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
71. cikk
Éves jelentés
72. cikk
Bizalmas kezelés
Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.
73. cikk
Módosítási eljárás
Amennyiben az a már meglévő ICCAT-ajánlásokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges és amennyiben az uniós jogban történő módosítások nem lépnek túl az ICCAT-ajánlásokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 74. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:
II–VIII. melléklet;
a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 18. cikkben, a 20. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 47. cikk (2) bekezdésében, a 48. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében, az 57. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, az 59. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 64. cikkben, a 65. cikk (2) bekezdésében, a 66. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 69. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében és a 71. cikk (1) bekezdésében megállapított határidők;
a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított terület;
a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított legkisebb kifogható méretek;
a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 21. cikkben és a 24. cikk (3) bekezdésében megállapított tűréshatárok;
a horgok és a horogsorok tekintetében a 25. cikkben és a 38. cikk (5) bekezdésének b) pontjában megállapított műszaki előírások;
a tudományos megfigyelői programoknak a 29. cikk (1) bekezdésében, valamint a 61. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított lefedettsége;
a 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 12. cikkben, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, a 50. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (3) bekezdésében és az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított információ- és adattípusok;
a műszerezett bójáknak a 9. cikk (4) bekezdésében megállapított maximális száma.
74. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
75. cikk
A bizottsági eljárás
76. cikk
Az 1936/2001/EK rendelet módosításai
Az 1936/2001/EK rendelet 4., 5., 6., 6a., 7., 8a., 8b., 8c., 9., 9a. és 10–19. cikkét el kell hagyni.
77. cikk
Az 1984/2003/EK rendelet módosításai
Az 1984/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:
a 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:
|
„g) |
»nagyméretű halászhajók« : a 20 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú halászhajók; |
|
h) |
»nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók« : a 24 méteres vagy annál nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajók;”; |
a 4. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„c) ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor fogadható el, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;
az 5. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„c) ha a halászatot nagyméretű halászhajó folytatja, csak akkor hitelesíthető, ha az adott hajó szerepel az ICCAT hajónyilvántartásában.”;
a 2. fejezet a következő szakasszal egészül ki:
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen átrakott termékek vonatkozásában a tagállamokra háruló követelmények
7a. cikk
Statisztikai dokumentumok és jelentéstétel
78. cikk
Az 520/2007/EK rendelet módosításai
Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdését, II. címét, valamint II., III. és IV. mellékletét el kell hagyni.
79. cikk
Hatálybelépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
AZ ICCAT SZABÁLYOZÁSA ALÁ ESŐ FAJOK
|
Család |
Latin név |
Magyar név |
|
Scombridae |
Acanthocybium solandri |
Keskenycsíkos spanyol makréla |
|
Allothunnus fallai |
Karcsú tonhal |
|
|
Auxis rochei |
Harántsávos tonmakréla |
|
|
Auxis thazard |
Tonmakréla |
|
|
Euthynnus alletteratus |
Kis tonhal |
|
|
Gasterochisma melampus |
Legyezőszárnyú makréla |
|
|
Katsuwonus pelamis |
Bonitó |
|
|
Orcynopsis unicolor |
Karcsú palamida |
|
|
Sarda sarda |
Palamida |
|
|
Scomberomorus brasiliensis |
Fűrészes spanyolmakréla |
|
|
Scomberomorus cavalla |
Királymakréla |
|
|
Scomberomorus maculatus |
Foltos spanyolmakréla |
|
|
Scomberomorus regalis |
Karibi királymakréla |
|
|
Scomberomorus tritor |
Nyugat-afrikai spanyolmakréla |
|
|
Thunnus alalunga |
Germon |
|
|
Thunnus albacares |
Sárgaúszójú tonhal |
|
|
Thunnus atlanticus |
Atlanti tonhal |
|
|
Thunnus maccoyii |
Déli kékúszójú tonhal |
|
|
Thunnus obesus |
Nagyszemű tonhal |
|
|
Thunnus thynnus |
Kékúszójú tonhal |
|
|
Istiophoridae |
Istiophorus albicans |
Atlanti vitorláskardoshal |
|
Makaira indica |
Fekete marlin |
|
|
Makaira nigricans |
Kormos marlin |
|
|
Tetrapturus albidus |
Fehér marlin |
|
|
Tetrapturus belone |
Mediterrán lándzsáshal |
|
|
Tetrapturus georgii |
Kerekpikkelyes lándzsáshal |
|
|
Tetrapturus pfluegeri |
Atlanti lándzsáshal |
|
|
Xiphiidae |
Xiphias gladius |
Kardhal |
|
Alopiidae |
Alopias superciliosus |
Nagyszemű rókacápa |
|
Carcharhinidae |
Carcharhinus falciformis |
Selyemcápa |
|
Carcharhinus longimanus |
Fehérfoltú cápa |
|
|
Prionace glauca |
Kékcápa |
|
|
Lamnidae |
Isurus oxyrinchus |
Lándzsafogú cápa |
|
Lamna nasus |
Heringcápa |
|
|
Sphyrnidae |
Sphyrna spp. |
Pörölycápák |
|
Coryphaenidae |
Coryphaena hippurus |
Nagy aranymakrahal |
II. MELLÉKLET
A HALCSOPORTOSULÁST ELŐIDÉZŐ ESZKÖZRE (FAD) VONATKOZÓ GAZDÁLKODÁSI TERVEK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK
A szerződő felek erszényes kerítőhálós és horgászbotos hajókból álló flottáira vonatkozó FAD-gazdálkodási tervbe bele kell foglalni az alábbiakat:
Leírás
FAD típusa: AFAD = lehorgonyzott; DFAD = sodródó;
jeladó/bója típusa;
az erszényes kerítőhálónként és FAD-típusonként telepíthető FAD-ok maximális száma;
az AFAD-ok közötti minimális távolság;
a járulékos fogások csökkentésére és hasznosítására vonatkozó politika;
más eszköztípusokkal való kölcsönhatás mérlegelése;
a FAD-ok tulajdonjogi viszonyaival kapcsolatos nyilatkozat vagy politika.
Intézményi keretek
a FAD-gazdálkodási tervvel összefüggő intézményi hatáskörök;
a FAD-telepítés jóváhagyására irányuló kérelmezési eljárások;
a hajótulajdonosoknak és -parancsnokoknak a FAD-ok telepítésével és használatával kapcsolatos kötelezettségei;
FAD-pótlási politika;
e rendeleten túlmutató kiegészítő jelentéstételi kötelezettségek;
a FAD-okkal összefüggő konfliktuskezelési politika;
az egyes tilalmi területekre vagy időszakokra vonatkozó részletek, például parti tengerek, hajózási útvonalak, a kisüzemi halászattal érintett területek közelsége stb.
A FAD építési jellemzői és követelményei
a FAD tervezési jellemzői (leírás);
világítási követelmények;
radarreflektorok;
látható távolság;
FAD-jelzések és -azonosító;
rádióbója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);
szonárral felszerelt bója-jelzések és -azonosító (sorozatszámokra vonatkozó előírás);
műholdas adóvevők;
a biológiailag lebomló FAD-okkal kapcsolatban végzett kutatás;
a FAD-ok elveszítésének vagy szándékos elhagyásának megelőzése;
a FAD-ok begyűjtésének kezelése.
A FAD-gazdálkodási terv alkalmazási időszaka
A FAD-gazdálkodási terv végrehajtásának nyomon követésére és áttekintésére szolgáló eszközök
III. MELLÉKLET
A TELEPÍTETT FAD-OK NEGYEDÉVENKÉNT ÖSSZEÁLLÍTOTT JEGYZÉKE
|
FAD-azonosító |
A FAD és elektronikus berendezések típusa |
A FAD tervezési jellemzői |
Észrevétel |
|||||
|
FAD-jelzés |
Kísérő jeladó azonosítója |
FAD-típus |
A kísérő jeladó és/vagy elektromos berendezések típusa |
A FAD úszó része |
A FAD víz alatti felfüggesztő szerkezete |
|||
|
Méretek |
Anyagok |
Méretek |
Anyagok |
|||||
|
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
|
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
… |
|
(1)
Ha a FAD-jelzés és a kísérő jeladó azonosítója hiányzik vagy olvashatatlan, azt említse meg, valamint bocsásson rendelkezésre minden olyan információt, amely segíthet a FAD tulajdonosának azonosításában.
(2)
Lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD vagy sodródó mesterséges FAD.
(3)
Például GPS, szonár stb. Ha a FAD-hoz nem kapcsolódik elektronikus berendezés, annak hiányát is meg kell említeni.
(4)
Például szélesség, hossz, magasság, mélység, szembőség stb.
(5)
Adja meg a szerkezet és a burkolat anyagát, valamint jelölje meg, hogy az anyag biológiailag lebomlik-e.
(6)
Például hálók, kötelek, pálmalevelek stb., valamint adja meg az anyag vonatkozásában az élőlények beleakadásának kockázatával járó és/vagy a biológiai lebonthatósági jellemzőket.
(7)
A megvilágításra vonatkozó előírásokat, valamint a radarreflektorokkal és a látható távolságokkal összefüggő információkat ebben a szakaszban kell megadni. |
||||||||
IV. MELLÉKLET
A IDŐBELI ÉS TERÜLETI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FÖLDRAJZI TERÜLETEN TRÓPUSI TONHALFÉLÉKRE HALÁSZÓ HAJÓKKAL SZEMBEN A MEGFIGYELŐI PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
1. Feladataik ellátásához a megfigyelőknek a következő képességekkel kell rendelkezniük:
2. A megfigyelők nem lehetnek a megfigyelés tárgyát képező halászhajó személyzetének tagjai, valamint eleget kell tenniük a következő feltételeknek:
valamely szerződő fél állampolgárai;
képesek a 3. pontban foglalt feladatok elvégzésére;
aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségeik a trópusitonhal-halászatban.
A megfigyelők feladatai
3. A megfigyelők különösen a következő feladatokat látják el:
nyomon követik, hogy a halászhajók megfelelnek-e az ICCAT-bizottság által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseknek.
A megfigyelők ezen belül:
rögzítik és jelentik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat;
megfigyelik és mennyiségileg megbecsülik a fogásokat, valamint ellenőrzik a hajónaplóba bejegyzett adatokat;
észlelik és feljegyzik az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajókat;
ellenőrzik a hajónak a halfogó tevékenység közbeni földrajzi helyzetét;
tudományos munkát végeznek, például – amennyiben az ICCAT előírja – Task II. adatokat gyűjtenek az az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának irányelvei alapján;
a saját biztonságukat kellőképpen figyelembe véve haladéktalanul bejelentenek minden, a hajó által a 11. cikkben említett területen és időszakban FAD-ok alkalmazásával végzett halászati tevékenységet;
az e 3. pont szerint összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, illetve a hajóparancsnoknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy releváns információkat fűzzön a jelentésekhez.
4. A megfigyelők a halászhajók és a halgazdaságok halászati és átrakási műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és erre az ellenőri kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.
5. A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti azon tagállam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.
6. A megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program keretében előírt feladataival és a 7. cikkben foglalt kötelezettségekkel.
A lobogó szerinti tagállamok kötelezettségei
7. A halászhajók lobogója szerinti tagállamoknak a megfigyelők és a halászhajók parancsnokai vonatkozásában különösen a következőket kell biztosítaniuk:
a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a halászeszközökhöz és a berendezésekhez;
a 3. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:
műholdas navigációs berendezés;
használatban lévő radarképernyő;
elektronikus kommunikációs eszközök;
a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;
a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; és
a lobogó szerinti tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hajóparancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik teljesítése közben.
V. MELLÉKLET
AZ ENYHÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMELŐÍRÁSOK
|
Enyhítő intézkedés |
Leírás |
Előírás |
|
Éjszakai halászati műveletek minimális fedélzeti világítással |
A tengeri napkelte és napnyugta közötti időszakban nem végezhető halászati művelet. A fedélzeti világítást minimálisra kell korlátozni. |
A tengeri napnyugta és a tengeri napkelte időpontját a tengerészeti almanach táblázatai határozzák meg a megfelelő szélességi fok, helyi idő és nap szerint. A minimális fedélzeti világítás nem sértheti a biztonsági és hajózási minimumelőírásokat. |
|
Madárriasztó zsinórok |
A madárriasztó zsinórokat a horogsor kihelyezésekor kell telepíteni azért, hogy a madarak ne közelíthessék meg a horogelőkét. |
A legalább 35 méter hosszú hajók: — legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek. Adott esetben, ha a madarak nagy száma vagy aktivitása azt indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második madárriasztó rudat, illetve zsinórt is szerelni; mindkét madárriasztó zsinórt egyidejűleg kell telepíteni, a kihelyezés alatt álló horogsor mindkét oldalán egyet-egyet, — a madárriasztó zsinórok víz feletti hosszúságának el kell érnie legalább a 100 métert, — kötelező a kellő hosszúságú szalagok használata, amelyek nyugodt körülmények között elérik a tenger felszínét, — a hosszú szalagokat egymástól legfeljebb 5 méter távolságra kell elhelyezni. A 35 méternél rövidebb hajók: — legalább 1 madárriasztó zsinórt telepítenek, — a zsinórok víz feletti mért hosszúságának el kell érnie legalább a 75 métert, — hosszú és/vagy rövid (de 1 méternél hosszabb) szalagokat kell használni, amelyeket a következő közökkel kell elhelyezni: — — rövid: egymástól legfeljebb 2 méter távolságra, — hosszú: a madárriasztó zsinór első 55 méterén egymástól legfeljebb 5 méter távolságra. A madárriasztó zsinórok kialakításával és telepítésével összefüggésben további iránymutatások találhatók a madárriasztó zsinórok kialakítására és telepítésére vonatkozó alábbi kiegészítő iránymutatásokban. |
|
A zsinórok lesúlyozása |
Kihelyezés előtt a horogelőkén zsinórnehezékeket kell elhelyezni. |
A horogtól számított 1 méteren belül összesen több mint 45 g rögzített nehezék; illetve a horogtól számított 3–5 méteren belül összesen több mint 60 g rögzített nehezék; illetve a horogtól számított 4 méteren belül összesen több mint 98 g rögzített nehezék. |
A MADÁRRIASZTÓ ZSINÓROK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS TELEPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ IRÁNYMUTATÁSOK
Preambulum
A madárriasztó zsinórok telepítésére vonatkozó műszaki minimumelőírások a fenti táblázatban találhatók. Ezek a kiegészítő iránymutatások a horogsoros hajók által alkalmazandó madárriasztó zsinórokra vonatkozó szabályok kialakítását és végrehajtását hivatottak elősegíteni. Noha a dokumentum viszonylag részletes iránymutatással szolgál, a madárriasztó zsinórok hatékonyságának javítását célzó kísérletek mindazonáltal bátorítandó kezdeményezések, feltéve, hogy teljesülnek a fenti táblázatban foglalt előírások. Az iránymutatások figyelembe vesznek olyan környezeti és működési tényezőket is, mint az időjárási körülmények, a kihelyezési sebesség vagy a hajó mérete, hiszen ezek mind befolyásolják a csalikat védő madárriasztó zsinór hatékonyságát és kialakítását. A madárriasztó zsinór kialakítása és alkalmazása az említett tényezők függvényében eltérő lehet, feltéve, hogy hatékonysága ezáltal nem romlik. Mivel a madárriasztó zsinórok kialakítása folyamatos tökéletesítésre szorul, a jövőben ezen iránymutatásokat felül kell vizsgálni.
A madárriasztó zsinór kialakítása
1. A vízben lévő madárriasztó zsinór valamely szakaszán elhelyezett megfelelő vontatott eszköz fokozhatja az eszköz víz feletti kiterjedését.
2. A zsinór víz feletti része ne legyen túl feszes, hogy kiszámíthatatlan mozgásával távol tarthassa a madarakat, ugyanakkor ne legyen túl laza sem, nehogy a szél túlságosan kilengesse.
3. A zsinórt lehetőleg erős forgatószerkezettel kell a hajóhoz rögzíteni, hogy elkerülhető legyen összegabalyodása.
4. A szélben kiszámíthatatlanul mozgó, feltűnő színű anyagból (például vörös poliuretánnal bevont, nagy szakítószilárdságú vékony zsinórból) készült szalagokat a madárriasztó zsinórhoz erősített erős háromágú forgatószerkezetről kell lelógatni (amely tovább csökkenti az összegabalyodás esélyét).
5. Minden egyes szalagnak két vagy több szálból kell állnia.
6. A szalagpárokat egy-egy kapocs segítségével le lehet választani a kötélről, ami egyszerűbbé teszi a zsinór elrakodását.
A madárriasztó zsinórok telepítése
1. A zsinórt a hajón rögzített póznára kell felfüggeszteni. A póznát olyan magasra kell állítani, hogy a zsinór a hajó mögött megfelelő távolságról védje a csalikat, és ne akadhasson bele a halászeszközökbe. Minél magasabb a pózna, annál hatékonyabban biztosítható a csalik védelme. Például 7 méter körüli víz feletti magasság esetén mintegy 100 méter hosszan védhetők a csalik.
2. Ha a hajók csak egy madárriasztó zsinórt használnak, azt a süllyedő csaliktól szélirányba kell elhelyezni. Ha a csalival ellátott horgokat a hajósodron kívül helyezik ki, madárriasztó zsinór rögzítési pontjának a hajónak a csalik vízbe helyezése szerinti oldalától néhány méterre, a víz felett kell elhelyezkednie. Amennyiben a hajók két madárriasztó zsinórt használnak, a csalival ellátott horgokat a madárriasztó zsinórokkal határolt területen belül kell elhelyezni.
3. A csalik madarakkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében érdemes egyszerre több madárriasztó zsinórt használni.
4. Tekintettel a madárriasztó zsinórok esetleges elszakadására vagy összegabalyodására, gondoskodni kell tartalék madárriasztó zsinórokról, hogy a megrongálódott zsinórokat ki lehessen cserélni, és ezáltal a halászati tevékenységet megszakítás nélkül folytatni lehessen. A biztonsági és műveleti problémák minimalizálása érdekében a madárriasztó zsinórra felszerelhetők vágóeszközök arra az esetre, ha a horogsor úszója megtekeredne vagy összekuszálódna a madárriasztó zsinór vízben lévő szakaszával.
5. Amennyiben a halászok csalikivető berendezést alkalmaznak, össze kell hangolniuk a madárriasztó zsinór és a gép használatát. E célból gondoskodni kell arról, hogy a csalikivető berendezés a horgokat közvetlenül a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre vesse ki. Olyan csalikivető berendezés (vagy berendezések) alkalmazása esetén, amely képes a hajó mindkét oldalára csalit kivetni, két madárriasztó zsinórt kell használni.
6. A horogelőke kézzel történő kivetése során a halászoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csalival ellátott horgok és a feltekert horogelőke-szakaszok kivetése a madárriasztó zsinór által védett vízfelületre történjék annak érdekében, hogy ezáltal elkerülhető legyen a hajócsavar okozta turbulencia, amely lassíthatja a csalik süllyedésének ütemét.
7. A madárriasztó zsinór kihelyezésének és visszahúzásának megkönnyítésére a halászok kézi, elektromos vagy hidraulikus csörlőt is használhatnak.
VI. MELLÉKLET
A TENGERI TEKNŐSÖK VISSZAENGEDÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
A biztonságos kezelés módszereit illetően:
Ha tengeri teknőst kell eltávolítani a vízből, a horgokba vagy halászeszközökbe belegabalyodott tengeri teknősöket megfelelő kosaras emelővel vagy merítőhálóval a fedélzetre kell emelni. A vízből nem húzható ki tengeri teknős úgy, hogy a testéhez horgászzsinór rögzül, vagy a teste ilyen zsinórba van belegabalyodva. Ha a tengeri teknős nem távolítható el biztonságosan a vízből, a személyzetnek a horoghoz a lehető legközelebbi ponton el kell vágnia a zsinórt úgy, hogy a tengeri teknős ne szenvedjen további szükségtelen sérüléseket.
Tengeri teknősök fedélzetre vétele esetén a hajóüzemeltetőknek vagy a személyzetnek a visszaengedés előtt fel kell mérnie a kifogott vagy halászeszközbe belegabalyodott tengeri teknősök állapotát. A nehezen mozgó vagy nem reagáló tengeri teknősöket – amennyire lehetséges – a fedélzeten kell tartani, és visszaengedésük előtt segítséget kell nekik nyújtani, hogy túlélési esélyük a lehető legnagyobb legyen. E módszereket részletesebben kifejti a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatás.
A halászati műveletek során vagy a nemzeti megfigyelői programok keretében (például gyűrűzés közben) kezelt tengeri teknősökkel – amennyire csak lehetséges – a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentéséről szóló FAO-iránymutatásban foglaltaknak megfelelően kell bánni.
A zsinórvágók használatáról:
A horogsoros hajók kötelesek a fedélzetükön zsinórvágókat tartani és használni, ha a tengeri teknősök visszaengedésekor a horgok nem távolíthatók el a tengeri teknősök megsebzése nélkül.
Más olyan típusú halászeszközt használó hajók, amelybe a tengeri teknősök belegabalyodhatnak, kötelesek zsinórvágókat tartani a fedélzetükön, és ezeket a halászeszközök biztonságos eltávolításához és a tengeri teknősök visszaengedéséhez használni.
A horogeltávolító eszközök használatáról:
A horogsoros hajók kötelesek horogeltávolító eszközöket tartani a fedélzetükön annak érdekében, hogy a horgokat hatékonyan eltávolíthassák a tengeri teknősökből.
Horog lenyelése esetén nem szabad megkísérelni a horog eltávolítását. Ehelyett a zsinórt a horoghoz lehető legközelebbi ponton el kell vágni oly módon, hogy a tengeri teknős ne szenvedjen további szükségtelen sérüléseket.
VII. MELLÉKLET
KIKÖTŐI ÁTRAKÁS
|
1. |
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj uniós hajók által vagy uniós kikötőkben végzett kikötői átrakása az alábbiak szerint történik: Jelentéstételi kötelezettségek 2. Halászhajó
3. Fogadó hajó
A kikötő szerinti és a kirakodás helye szerinti államok közötti együttműködés
Jelentéstétel
|
VIII. MELLÉKLET
A TENGERI ÁTRAKÁSOK FELÜGYELETÉT SZOLGÁLÓ ICCAT REGIONÁLIS MEGFIGYELŐI PROGRAM
1. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakomány átvételére engedéllyel rendelkező hajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő, tengeri átrakást végző szállítóhajók számára a tagállamok előírják, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett valamennyi átrakási művelet idejére ICCAT regionális megfigyelőt kell a fedélzetre venniük.
2. A megfigyelőket az ICCAT nevezi ki, és olyan szállítóhajók fedélzetére kell kirendelni őket, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen rakományt vegyenek át az ICCAT regionális megfigyelői programját végrehajtó szerződő felek lobogója alatt közlekedő nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajóktól.
A megfigyelők kijelölése
3. A feladatok ellátásához a kijelölt megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
A megfigyelők kötelezettségei
4. A megfigyelők:
el kellett, hogy végezzék az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;
nem lehetnek állampolgárai a fogadó szállítóhajó lobogója szerinti államnak;
alkalmasaknak kell lenniük az 5. pontban foglalt feladatok elvégzésére;
szerepelniük kell a megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;
nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó személyzetének tagjai, illetve nem lehetnek a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajót vagy a szállítóhajót üzemeltető társaság alkalmazottai.
5. A megfigyelők kötelesek nyomon követni, hogy a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó vagy a szállítóhajó betartja-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseket. A megfigyelők feladatai elsősorban a következőkre terjednek ki:
A szállítóhajóra rakományt átrakni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajón még az átrakás előtt látogatást tesznek, és megvizsgálják a 9. pontban felsoroltakat a következők érdekében:
ellenőrzik, hogy érvényes-e a halászhajónak az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott tonhalak és tonhalszerű fajok kifogására, valamint az említett területen e fajokkal együtt kifogott bármilyen más faj halászatára szóló engedélye vagy jogosítványa;
ellenőrzik a halászhajónak a tengeri átrakásra vonatkozó, a lobogó szerinti szerződő fél, illetve – adott esetben – a parti állam által kibocsátott előzetes engedélyét;
fajonként és – amennyiben lehetséges – állományonként ellenőrzik és feljegyzik a fedélzeten tartott fogás teljes mennyiségét, valamint a szállítóhajóra átrakandó mennyiségeket;
meggyőződnek a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) működéséről, valamint megvizsgálják a hajónaplót és – amennyiben lehetséges – az abban szereplő bejegyzéseket;
ellenőrzik, hogy a fedélzeten lévő fogás bármely részét más hajókról helyezték-e át, valamint ellenőrzik az ilyen áthelyezésekkel kapcsolatos dokumentációt;
amennyiben vannak arra utaló jelek, hogy a halászhajó bármilyen jogsértésben érintett, a jogsértés(eke)t haladéktalanul jelzik a szállítóhajó parancsnokának (kellően figyelembe véve a biztonsági szempontokat) és a megfigyelői programot végrehajtó társaságnak, amelynek a jelentést mihamarabb továbbítania kell a halászhajó lobogója szerinti szerződő fél hatóságainak; és
a megfigyelői jelentésben rögzítik a halászhajón ellátott feladatok eredményeit.
Megfigyelik a szállítóhajó tevékenységeit, valamint:
rögzítik a végrehajtott átrakási tevékenységeket és jelentést tesznek róluk;
ellenőrzik a hajó átrakás közbeni földrajzi helyzetét;
megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert), illetve – amennyiben lehetséges – állományonkénti bontásban megbecsülik a tonhalak és tonhalszerű fajok átrakott mennyiségeit;
megfigyelik, valamint fajonkénti bontásban (ha ismert) megbecsülik a tonhalakkal és tonhalszerű fajokkal együtt kifogott egyéb fajok mennyiségét;
ellenőrzik és feljegyzik az érintett nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó nevét és ICCAT nyilvántartási számát;
ellenőrzik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben lehetséges, a nagyméretű nyílt vízi horogsoros halászhajó naplójával történő összevetés útján is;
hitelesítik az átrakási nyilatkozatban szereplő adatokat;
ellenjegyzik az átrakási nyilatkozatot; és
megfigyelik és a megfigyelő kiszállásának helye szerinti kikötőben történő kirakodás során fajonként megbecsülik a termékek mennyiségét annak igazolására, hogy a kirakodott mennyiségek összhangban állnak-e a tengeri átrakások során átvett mennyiségekkel.
Emellett a megfigyelők:
napi jelentést készítenek a szállítóhajó átrakási tevékenységeiről;
a megfigyelői feladatoknak megfelelően összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, valamint lehetőséget biztosítanak a hajóparancsnoknak, hogy a jelentésbe bármilyen releváns információt belefoglaljon;
a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül eljuttatják az ICCAT titkárságának a b) pontban említett általános jelentést;
az ICCAT által meghatározottak szerint bármilyen más feladatot ellátnak.
6. A megfigyelők a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók halászati műveleteivel és az ilyen hajók tulajdonosaival kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezelik, és erre a megfigyelői kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.
7. A megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti tagállam, illetve adott esetben azon parti állam jogszabályaiban és előírásaiban szereplő követelményeknek, amely a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó felett joghatóságot gyakorol.
8. A megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program keretében előírt feladataival és a hajó személyzetének a 9. pontban foglalt kötelezettségeivel.
A szállítóhajók lobogója szerinti államok feladatai
9. A regionális megfigyelői programnak a szállítóhajók lobogója szerinti tagállamok és e hajók parancsnokai tekintetében történő végrehajtásával összefüggő feltételek különösen az alábbiakra terjednek ki:
a megfigyelők hozzáférhetnek a hajó személyzetéhez, a releváns dokumentumokhoz, valamint a halászeszközökhöz és felszerelésekhez;
az 5. pontban foglalt feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a megfigyelők kérésre a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azokon a hajókon, amelyekre kirendelték őket:
műholdas navigációs berendezés;
használatban lévő radarképernyő;
elektronikus kommunikációs eszközök; és
az átrakott termék lemérésére használt mérleg;
a megfigyelőknek a tisztekével egyenértékű szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségeket;
a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására;
a megfigyelők számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák az átrakási művelet megfigyeléséhez, valamint az átrakott fajok/állományok és mennyiségek megbecsléséhez legalkalmasabb helyet és módszert. E tekintetben a szállítóhajó parancsnokának – kellően figyelembe véve a biztonsági és gyakorlati megfontolásokat – eleget kell tennie a megfigyelők igényeinek, többek között a megfigyelők általi szemrevételezés céljából a szállítóhajó fedélzetén kérésre ideiglenesen ki kell állítania a termékeket, valamint kellő időt kell biztosítania a megfigyelőknek feladataik ellátásához. A megfigyelést a tevékenységek lehető legkisebb mértékű zavarásával kell végezni úgy, hogy elkerülhető legyen az átrakott termékek minőségromolása;
a 10. pont rendelkezéseinek fényében a szállítóhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és a halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez, amennyiben az időjárási és más körülmények lehetővé teszik ilyen művelet végzését; és
a lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a parancsnokok, a személyzet és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a megfigyelőket feladataik ellátása során.
A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók átrakási műveletek közbeni feladatai
10. Lehetővé kell tenni, hogy a megfigyelők látogatást tegyenek a halászhajón, ha az időjárási és más körülmények azt megengedik, valamint hogy hozzáférjenek a személyzethez, minden releváns dokumentációhoz és a hajó minden olyan részéhez, amely nélkülözhetetlen az 5. pontban foglalt megfigyelői feladatok elvégzéséhez. A halászhajó parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a megfigyelő minden szükséges segítséget megkapjon a szállítóhajó és halászhajó közötti biztonságos közlekedéshez. Amennyiben a körülmények elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek a megfigyelő biztonságára, és a nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajó meglátogatása nem lehetséges az átrakási műveletek megkezdése előtt, a szóban forgó műveletek akkor is végrehajthatók.
A megfigyelők díjai
11. E program végrehajtásának költségeit az átrakási műveleteket végezni kívánó nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók lobogója szerinti szerződő felek finanszírozzák. A díjat a program összköltsége alapján kell kiszámítani. Az említett díjat az ICCAT titkárságának egy külön számlájára kell befizetni, amelyet a program végrehajtása tekintetében az ICCAT titkársága kezel.
12. A nagyméretű nyílt vízi horogsoros hajók csak akkor vehetnek részt a tengeri átrakási programban, ha a 11. pont szerinti díjak befizetésre kerültek.
( 1 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 2 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 3 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).
( 5 ) A Bizottság (EU) 2016/1251 végrehajtási határozata (2016. július 12.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017–2019 közötti időszakra szóló többéves uniós program elfogadásáról (HL L 207., 2016.8.1., 113. o.).
( 6 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 7 ) Az eljárás száma 2015/0289(COD), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.)”.