1. A piaci kockázat mérése eltérő rendelkezés hiányában a kockáztatott értéknek (value-at-risk, VaR) megfelelő évesített volatilitással történik 97,5 %-os megbízhatósági szinten az ajánlott tartási idő alatt. A VaR a befektetett összeg azon százalékos aránya, amelyet visszatérítenek a lakossági befektetőnek.

2. A PRIIP-et a következő táblázat alapján a piaci kockázati mérték egy megfelelő osztályába kell sorolni:

3. A piaci kockázat meghatározása céljából a PRIIP-ek négy kategóriába oszthatók.

4. Az 1. kategóriába tartoznak a következők:

5. A 2. kategóriába olyan PRIIP-ek tartoznak, amelyek közvetlenül vagy szintetikus alapon az alapul szolgáló befektetések áraival szembeni nem áttételes kitettséget kínálnak, vagy az alapul szolgáló befektetésekkel szembeni olyan áttételes kitettséget, amely az adott alapul szolgáló befektetések árainak konstans többszörösét fizeti, amennyiben a PRIIP-re vonatkozóan rendelkezésre állnak legalább 2 évi historikus napi árak, vagy 4 évi historikus heti árak, vagy 5 évre vonatkozóan a havi árak, vagy amennyiben rendelkezésre állnak megfelelő létező referenciaértékek vagy közelítőértékek, feltéve, hogy az ilyen referenciaértékek vagy közelítőértékek az árelőzmények hosszára és gyakoriságára vonatkozóan ugyanazon kritériumokat teljesítik.

6. A 3. kategóriába olyan PRIIP-ek tartoznak, amelyeknek értéke az alapul szolgáló befektetések árait tükrözi, de nem az adott alapul szolgáló befektetések árainak konstans többszöröseként, amennyiben rendelkezésre állnak az alapul szolgáló eszközök napi árai legalább 2 évre vonatkozóan, vagy 4 évre vonatkozóan a heti árak, vagy 5 évre vonatkozóan a havi árak, vagy amennyiben rendelkezésre állnak megfelelő létező referenciaértékek vagy közelítőértékek, feltéve, hogy az ilyen referenciaértékek vagy közelítőértékek az árelőzmények hosszára és gyakoriságára vonatkozóan ugyanazon kritériumokat teljesítik.

7. A 4. kategóriába olyan PRIIP-ek tartoznak, amelyeknek értéke részben a piacon nem megfigyelt tényezőktől függ, beleértve azokat a biztosítási alapú befektetési termékeket, amelyek a PRIIP előállítója nyereségének egy részét kifizetik a lakossági befektetőknek.

8. Az 1. kategóriájú PRIIP-ek esetében a piaci kockázati mérték osztálya 7., az e melléklet 4. c) pontjában említett PRIIP-ek kivételével, amelyeknél a piaci kockázati mérték osztálya 6.

9. A VaR kiszámítása a PRIIP, vagy annak referenciaértéke vagy közelítőértéke árának az elmúlt öt év során megfigyelt hozameloszlásának a momentumaiból kiindulva történik. A megfigyelések minimális gyakorisága havi. Amennyiben az árak napi alapon állnak rendelkezésre, a gyakoriság napi. Amennyiben heti alapon rendelkezésre állnak az árak, a gyakoriság heti. Amennyiben havonta kétszeri alapon rendelkezésre állnak az árak, a gyakoriság havonta kétszeri.

10. Amennyiben a napi árakra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre egy 5 éves időszakot lefedően, rövidebb időszakot lehet alkalmazni. A PRIIP, vagy referenciaértéke vagy közelítőértéke árának napi megfigyelése esetén legalább 2 évnyi megfigyelt hozamra van szükség. A PRIIP árának heti megfigyelése esetén legalább 4 évnyi megfigyelt adatra van szükség. A PRIIP árának havi megfigyelése esetén legalább egy 5 éves időszakot lefedő megfigyelt adatokra van szükség.

11. A egyes időszakok hozamának meghatározása az aktuális időszak végi piaczárási árnak az előző időszak végi piaczárási árhoz viszonyított arányának a természetes logaritmusaként történik.

12. A VaR-mértéket a hozamtérben a Cornish-Fisher sorfejtés adja meg a következők szerint:

13. A VEV kiszámítása:

14. Az olyan PRIIP-ek esetében, amelyeket olyan befektetési politika vagy stratégia alapján kezelnek, amelyek bizonyos nyereség-célkitűzéseket követnek különböző pénzügyieszköz-osztályokba (például részvénypiacokon és fix hozamú termékek piacán) való rugalmas befektetéseken keresztüli részvétellel, az alkalmazandó VEV meghatározása a következő:

15. A PRIIP-et a VEV függvényében kell hozzárendelni a piaci kockázati mérték valamely osztályához, az e melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Olyan PRIIP esetében, amelyről csak havi árakra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, a piaci kockázati mérték e melléklet 2. pontja szerint hozzárendelt osztályát egy további osztállyal meg kell emelni.

16. Az ártérbeli VaR kiszámítása az ajánlott tartási idő végi PRIIP-értékek eloszlásából történik. Az eloszlást azon ár vagy árak szimulációjával kapjuk meg, amelyek meghatározzák a PRIIP értékét az ajánlott tartási idő végén. A VaR a PRIIP értéke 97,5 %-os megbízhatósági szinten az ajánlott tartási idő végén, a várható kockázatmentes diszkonttényező használatával az aktuális dátumra diszkontálva az aktuális dátumtól az ajánlott tartási idő végéig.

17. A VEV kiszámítása:

18. A PRIIP-et a VEV függvényében kell hozzárendelni a piaci kockázati mérték valamely osztályához, az e melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Olyan PRIIP esetében, amelyről csak havi árakra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, a piaci kockázati mérték e melléklet 2. pontja szerint hozzárendelt osztályát egy további osztállyal meg kell emelni.

19. A szimulációk minimális száma 10 000 .

20. A szimuláció alapja a PRIIP alapjául szolgáló szerződések árainak vagy árszintjeinek várható eloszlására alkalmazott bootstrap módszer, ezen szerződések megfigyelt hozameloszlásából, helyettesítéssel.

21. Az e melléklet 16–20. pontjában említett szimuláció céljára két típusú piaci megfigyelhető adat járulhat hozzá a PRIIP értékéhez: az azonnali árak (spot prices) (vagy árszintek) és a görbék.

22. Az azonnali (spot) ár (vagy szint) minden szimulációja esetében a PRIIP előállítójának:

23. A görbék esetében főkomponens-analízist kell végezni annak biztosítására, hogy a görbe egyes pontjai mozgásának hosszú időszakra kiterjedő szimulációja konzisztens görbét eredményezzen.

24. Azon 3. kategóriába tartozó PRIIP-ek esetében, amelyekre feltétel nélküli tőkevédelem jellemző, a PRIIP előállítója feltételezheti, hogy a VaR 97,5 % megbízhatósági szinten egyenlő a feltétel nélküli tőkevédelem szintjével az ajánlott tartási idő végén, a várható kockázatmentes diszkonttényező használatával az aktuális dátumra diszkontálva.

25. Amennyiben a PRIIP teljesítménye a piacon meg nem figyelt, vagy bizonyos mértékben a PRIIP előállítójának irányítása alatt álló tényezőtől vagy tényezőktől függ, vagy ez az eset áll fenn a PRIIP valamely komponense esetében, a PRIIP előállítójának az ebben a szakaszban leírt módszert kell követnie az adott tényező vagy tényezők figyelembevétele érdekében.

26. A PRIIP teljesítményéhez hozzájáruló különböző PRIIP-komponenseket azonosítani kell abból a célból, hogy azok a komponensek, amelyek nem függenek teljes mértékben vagy részben a piacon meg nem figyelt tényezőtől vagy tényezőktől, az ebben a mellékletben az 1., 2. és 3. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan meghatározott releváns módszereknek megfelelő kezelést kapjanak. Minden ilyen komponensre vonatkozóan VEV-et kell kiszámítani.

27. Az olyan PRIIP-komponensnek, amely teljesen vagy részben a piacon meg nem figyelt tényezőtől vagy tényezőktől függ, az említett tényezők jövőbeli hozzájárulására és az adott hozzájárulással kapcsolatosan esetleg fennálló bizonytalanságra vonatkozó releváns várakozások meghatározása tekintetében szilárd és elismert ágazati és szabályozói standardokat kell követnie. Amennyiben a komponens nem teljes mértékben függ egy a piacon nem megfigyelt tényezőtől, bootstrap módszert kell alkalmazni a piaci tényezők figyelembevételére, a 3. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan meghatározottak szerint. A PRIIP-komponensre vonatkozó VEV a bootstrap módszer és az említett, a piacon nem megfigyelt tényezők jövőbeli hozzájárulására és az adott hozzájárulással kapcsolatosan esetleg fennálló bizonytalanságra vonatkozó releváns várakozások meghatározására szolgáló szilárd és elismert ágazati és szabályozói standardok kombinációjának az eredménye.

28. A PRIIP általános VEV-értékének kiszámításához az egyes PRIIP-komponensekhez tartozó VEV-eket arányosan súlyozni kell. A komponensek súlyozásakor figyelembe kell venni a termékjellemzőket. Ahol releváns, figyelembe kell venni a piaci kockázatot enyhítő termékalgoritmusokat, valamint a nyereségrészesedésre jogosító komponens sajátosságait.

29. Azon 4. kategóriába tartozó PRIIP-ek esetében, amelyekre feltétel nélküli tőkevédelem jellemző, a PRIIP előállítója feltételezheti, hogy a VaR 97,5 % megbízhatósági szinten egyenlő a feltétel nélküli tőkevédelem szintjével az ajánlott tartási idő végén, a várható kockázatmentes diszkonttényező használatával az aktuális dátumra diszkontálva.

30. A PRIIP-et, vagy annak alapul szolgáló befektetéseit vagy kitettségeit hitelkockázatot tartalmazónak kell tekinteni, amennyiben a PRIIP-nek, vagy alapul szolgáló befektetésének vagy kitettségének a hozama az előállító vagy egy a befektetőnek közvetlen vagy közvetett, releváns kifizetések teljesítésére kötelezett fél hitelképességétől függ. A piaci kockázati mérték 7. osztályához tartozó PRIIP esetében nincs szükség a hitelkockázat értékelésére.

31. Amennyiben egy szervezet egy PRIIP vonatkozásában kötelezettséget vállal arra, hogy a lakossági befektetőnek közvetlenül teljesít kifizetést, a hitelkockázatot a közvetlen kötelezett szervezet tekintetében kell értékelni.

32. Ha egy másik szervezet (a garanciavállaló) feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantálja egy kötelezett vagy egy vagy több közvetett kötelezett minden fizetési kötelezettségét, felhasználható a garanciavállaló hitelkockázati értékelése, ha az kedvezőbb, mint az érintett kötelezett vagy kötelezettek hitelkockázati értékelése.

33. Az olyan PRIIP-ek esetében, amelyek alapul szolgáló befektetéseknek vagy technikáknak vannak kitéve, beleértve azokat a PRIIP-eket, amelyek hitelkockázatot foglalnak magukban, vagy amelyek hitelkockázatot tartalmazó alapul szolgáló befektetéseket eszközölnek, a hitelkockázatot mind a maga a PRIIP által, mind az alapul szolgáló befektetések vagy kitettségek (köztük más PRIIP-ekkel szembeni kitettségek) által tartalmazott hitelkockázat tekintetében értékelni kell az áttekintés elve alapján és szükség esetén lépcsőzetes értékelést kell alkalmazni.

34. Amennyiben csak az alapul szolgáló befektetések vagy kitettségek (köztük más PRIIP-ekkel szembeni kitettségek) szintjén jelenik meg hitelkockázat, a hitelkockázatot nem a PRIIP szintjén kell értékelni, hanem ezen alapul szolgáló befektetések és kitettségek szintjén, az áttekintés elve alapján. Amennyiben a PRIIP egy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) vagy alternatív befektetési alap (ABA), magát az ÁÉKBV-t vagy az ABA-t hitelkockázatot nem tartalmazónak kell tekinteni, viszont az ÁÉKBV vagy ABA alapul szolgáló befektetéseit vagy kitettségeit szükség esetén értékelni kell.

35. Amennyiben a PRIIP több, hitelkockázati kitettséget tartalmazó alapul szolgáló befektetésnek van kitéve, a PRIIP összes eszköze vagy értéke legalább 10 %-ának megfelelő kitettséget jelentő egyes alapul szolgáló befektetések által tartalmazott hitelkockázatot külön kell értékelni.

36. Az alapul szolgáló befektetések vagy a tőzsdén kereskedett származtatott ügyleteknek való kitettség vagy elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a hitelkockázat értékelése céljából feltételezni kell, hogy nem hordoznak hitelkockázatot. Úgy kell tekinteni, hogy nincs hitelkockázat, amennyiben egy kitettség fedezettel teljes mértékben és megfelelően ellátott, vagy amennyiben a hitelkockázatot tartalmazó fedezet nélküli kitettségek a PRIIP összes eszköze vagy értéke 10 %-ánál kevesebbet tesznek ki.

37. Amennyiben lehetőség van rá, a PRIIP előállítója előzetesen meghatároz egy vagy több, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnál (ESMA) az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban tanúsított vagy nyilvántartásba vett külső hitelminősítő intézetet, amelynek hitelminősítéseire következesen hivatkozik a hitelkockázat értékelése céljából. Amennyiben több hitelminősítés elérhető ezen szabályozás szerint, a medián minősítést kell használni, páros számú minősítés esetén pedig a két középső érték közül az alacsonyabbat.

38. A PRIIP hitelkockázatának szintjét és minden érintett kötelezettet értékelni kell a következők alapján, értelemszerűen:

39. A külső hitelminősítő intézetek hitelminősítéseinek a hitelminőségi besorolás objektív skálájához való hozzárendelése az (EU) 2016/1800 bizottsági végrehajtási rendeleten ( 8 ) alapul.

40. Az áttekintés elve alapján értékelt hitelkockázat esetében a hozzárendelt hitelminőségi besorolás megfelel az egyes olyan érintett kötelezettek hitelminőségi besorolása súlyozott átlagának, amelyek esetében hitelminősítés végzésére van szükség, az általuk egyenként képviselt összes eszköz arányában.

41. A lépcsőzetesen értékelt hitelkockázatok esetében minden hitelkockázati kitettséget külön kell értékelni, lépcsőnként, és a hozzárendelt hitelminőségi besorolásnak a legmagasabb hitelminőségi besorolásnak kell lennie, ami úgy értendő, hogy például az 1. hitelminőségi besorolás és a 3. hitelminőségi besorolás közül a 3. a magasabb.

42. Az e melléklet 38. pontja szerinti hitelminőségi besorolást a következő táblázatnak megfelelően hozzá kell igazítani a PRIIP lejáratához vagy ajánlott tartási idejéhez, kivéve, ha az adott lejáratot vagy ajánlott tartási időt tükröző hitelminősítést kapott:

43. Ha a kötelezett nem rendelkezik külső hitelminősítéssel, az e melléklet 38. pontjában említett alapértelmezett hitelminősítés a következő:

44. A PRIIP-et hozzá kell rendelni egy hitelkockázati mértékhez egy 1–6. közötti skálán, az e melléklet 45. pontjában meghatározott hozzárendelési táblázat alapján és az e melléklet 46., 47., 48. és 49. pontja szerinti hitelkockázat-enyhítő tényezők, vagy az e rendelet 50. és 51. pontja szerinti hitelkockázat-növelő tényezők alkalmazásával, esettől függően.

45. A hitelminőségi besorolások hitelkockázati mértékhez való hozzárendelésére vonatkozó táblázat:

46. Akkor rendelhető hozzá 1. hitelkockázati mérték, ha a PRIIP eszközei, vagy a megfelelő fedezet, vagy a PRIIP fizetési kötelezettségeinek fedezetéül szolgáló eszközök megfelelnek a következőknek:

47. Akkor rendelhető hozzá 2. hitelkockázati mérték, ha a PRIIP eszközei, vagy a megfelelő fedezet, vagy a PRIIP fizetési kötelezettségeinek fedezetéül szolgáló eszközök megfelelnek a következőknek:

48. Amennyiben a hitelkockázatot az áttekintés elve alapján vagy lépcsőzetesen kell értékelni, az e melléklet 46. és 47. pontja szerinti enyhítő tényezők alkalmazhatók a hitelkockázat minden egyes mögöttes kötelezett tekintetében történő értékelésekor is.

49. Amennyiben egy PRIIP nem képes teljesíteni az e melléklet 47. pontja szerinti kritériumokat, az e melléklet 45. pontja szerinti hitelkockázati mérték egy osztállyal csökkenthető, amennyiben a lakossági befektetők követelései elsőbbséget élveznek a PRIIP előállítójának vagy egy a befektetőnek közvetlen vagy közvetett, releváns kifizetések teljesítésére kötelezett félnek a közönséges hitelezőivel szemben, a 2014/59/EU irányelv 108. cikkében meghatározottak szerint, amennyiben a kötelezett az eszközök és kötelezettségek megfelelő párosításának biztosítása tekintetében releváns prudenciális szabályok hatálya alá tartozik.

50. Az e melléklet 45. pontja szerinti hitelkockázati mértéket két osztállyal kell növelni, ha a lakossági befektetők követelései alárendeltek az elsőbbségi hitelezők követeléseinek.

51. Az e melléklet 45. pontja szerinti hitelkockázati mértéket három osztállyal kell növelni, ha a PRIIP részét képezi a PRIIP kötelezettje szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában, vagy a 2009/138/EU irányelv 93. cikkében meghatározottak szerint.

52. Az általános összesített kockázati mutatót a hitelkockázati és a piaci kockázati mutató osztályainak kombinációja szerint kell hozzárendelni, a következő táblázatnak megfelelően:

53. A PRIIP előállítójának nyomon kell követnie a piaci kockázati mérték osztályának kiszámításához releváns piaci adatokat, és ha a piaci kockázati mérték osztálya a piaci kockázati mérték egy másik osztályára változik, a PRIIP előállítójának a piaci kockázati mérték megfelelő osztályát kell a piaci kockázati mérték azon osztályához rendelnie, amelyet a PRIIP az előző négy hónap során a referenciapontok többségéhez illesztett.

54. A PRIIP előállítójának emellett nyomon kell követnie a hitelkockázati mérték kiszámítása szempontjából releváns hitelkockázati kritériumokat, és ha ezen kritériumok alapján a hitelkockázati mérték a hitelkockázati mérték egy másik osztályára változik, a PRIIP-nek a hitelkockázati mérték releváns osztályához kell újra hozzárendelnie a hitelkockázati mértéket.

55. A piaci kockázati mérték osztályának felülvizsgálatát mindig el kell végezni a PRIIP előállítója által a PRIIP befektetési politikája és/vagy stratégiája tekintetében hozott döntést követően. Ilyen körülmények között a piaci kockázati mérték bármely változását a piaci kockázati mérték osztályának új meghatározásaként kell értelmezni, és azt következésképp az adott PRIIP-kategóriára vonatkozó piaci kockázati mérték osztályának meghatározására irányadó általános szabályoknak megfelelően el kell végezni.

56. Egy PRIIP akkor tekintendő lényegesen releváns likviditási kockázatot tartalmazónak, ha a következő kritériumok valamelyike teljesül:

57. Egy PRIIP akkor tekintendő – szerződés szerint vagy azon kívül – illikvidnek, ha a következő kritériumok valamelyike teljesül:

58. A PRIIP minden egyéb esetben likvidnek tekintendő.

1. A PRIIP előállítóinak a lenti formátumot kell alkalmazniuk, amikor az összesített kockázati mutatót bemutatják a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban. A releváns számot a példán látható módon ki kell emelni a PRIIP-re vonatkozó összesített kockázati mutatótól függően.

2. Az összesített kockázati mutatót követő szöveges magyarázatnak röviden be kell mutatnia az összesített kockázati mutató célját és a mögöttes kockázatokat.

3. Közvetlenül az összesített kockázati mutató alatt fel kell tüntetni az ajánlott tartási időt. Emellett a következő esetekben figyelmeztetést kell beilleszteni közvetlenül az összesített kockázati mutató alá:

4. Az egyes PRIIP-ekre vonatkozó szöveges magyarázatnak értelemszerűen a következőket kell tartalmaznia:

5. A több befektetési opciót kínáló PRIIP-ek esetében a PRIIP előállítójának az e melléklet 1. pontjában említett formátumot kell alkalmaznia az összesített kockázati mutató bemutatására, feltüntetve az összes kínált kockázati osztályt a legalacsonyabb kockázati osztálytól a legmagasabb kockázati osztályig.

6. Az olyan származtatott ügyletek esetében, amelyek szabályozott piacon vagy a 600/2014/EU rendelet 28. cikkével összhangban szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskedett határidős tőzsdei ügyletek, vételi opciók és eladási opciók, az A., B. és ahol releváns, a H. elemet kell feltüntetni.

7. Az összesített kockázati mutató bemutatása céljára, beleértve e melléklet 4. pontját, a következő szöveges magyarázatokat kell alkalmazni, értelemszerűen:

1. Az e rendelet szerinti, többféle lehetséges hozamot bemutató négy teljesítmény-forgatókönyv a következő:

2. A stresszforgatókönyv határozza meg a termék azon jelentős kedvezőtlen hatásait, amelyeket nem fed le az e melléklet 1. c) pontjában említett kedvezőtlen forgatókönyv. A stresszforgatókönyvnek kell bemutatnia a köztes időszakokat, amennyiben ezek az időszakok az e melléklet 1. a)–c) pontja szerinti teljesítmény-forgatókönyvek esetében bemutatásra kerülnének.

3. A biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiegészítő forgatókönyvnek az 1. b) pontban említett mérsékelt forgatókönyvön kell alapulnia, amennyiben a teljesítmény a befektetés hozama tekintetében releváns.

4. A különböző teljesítmény-forgatókönyvekhez kapcsolódó forgatókönyv-értékeket hasonlóan kell kiszámítani, mint a piaci kockázati mértéket. A forgatókönyvek értékeit az ajánlott tartási időre vonatkozóan kell kiszámítani.

5. A kedvezőtlen forgatókönyv a PRIIP értéke 10 %-nál.

6. A mérsékelt forgatókönyv a PRIIP értéke 50 %-nál.

7. A kedvező forgatókönyv a PRIIP értéke 90 %-nál.

8. A stresszforgatókönyv a PRIIP azon értéke, amely a 2. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan az e melléklet 10. és 11. pontjában, a 3. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan az e melléklet 12. és 13. pontjában meghatározott módszerből következik.

9. A 2. kategóriájú PRIIP-ek esetében az ajánlott tartási idő végén várható értékek a következők:

10. A 2. kategóriájú PRIIP-ek esetében a stresszforgatókönyv számításának lépései a következők:

11. A 2. kategóriájú PRIIP-ek esetében az ajánlott tartási idő végén várható értékek a stresszforgatókönyvnél a következők:

12. A 3. kategóriájú PRIIP-ek esetében a következő kiigazításokat kell tenni a kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen teljesítmény-forgatókönyvek számításában:

13. A 3. kategóriájú PRIIP-ek esetében a következő kiigazításokat kell tenni a stresszforgatókönyv számításához:

14. A 3. kategóriájú PRIIP-ek esetében a stresszforgatókönyv a PRIIP értéke az e melléklet 13. pontjában meghatározott szimulált eloszlás e melléklet 11. pontjában meghatározottak szerinti szélső zα percentilisénél.

15. A 4. kategóriájú PRIIP-ek esetében a II. melléklet 27. pontja szerinti módszert kell alkalmazni azon tényezők tekintetében, amelyeket nem figyelnek meg a piacon, szükség esetén a 3. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozó módszerrel kombinálva. A 2. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan a melléklet 9–11. pontjában meghatározott vonatkozó módszert és a 3. kategóriájú PRIIP-ekre vonatkozóan e melléklet 12–14. pontjában meghatározott vonatkozó módszert kell alkalmazni a PRIIP releváns összetevőire, amennyiben a PRIIP különböző összetevőket kombinál. A teljesítmény-forgatókönyvek a releváns összetevők súlyozott átlagai. A teljesítményszámítások során figyelembe kell venni a termékjellemzőket és a tőkegaranciákat.

16. A II. melléklet 4. a) pontjában meghatározott, 1. kategóriájú PRIIP-ek esetében, és a II. melléklet 4. b) pontjában meghatározott 1. kategóriájú olyan PRIIP-ek esetében, amelyek nem szabályozott piacon vagy a 600/2014/EU rendelet 28. cikkével összhangban szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskedett határidős tőzsdei ügyletek, vételi opciók és eladási opciók, a teljesítmény-forgatókönyveket e melléklet 12–14. pontjának megfelelően kell kiszámítani.

17. Az 1. kategóriájú olyan PRIIP-ek esetében, amelyek szabályozott piacon vagy a 600/2014/EU rendelet 28. cikkével összhangban szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskedett határidős tőzsdei ügyletek, vételi opciók és eladási opciók, a teljesítmény-forgatókönyveket kifizetési struktúrára vonatkozó ábra formájában kell bemutatni. Ábrán kell bemutatni a teljesítményt a mögöttes érték különböző szintjeire vonatkozóan, az összes forgatókönyv tekintetében. Az ábra vízszintes tengelye mutatja a mögöttes érték különböző lehetséges árait, a függőleges tengely pedig a mögöttes érték különböző árainál jelentkező nyereséget vagy veszteséget. Az ábrának a mögöttes érték minden egyes ára tekintetében be kell mutatnia az abból eredő nyereséget vagy veszteséget, valamint hogy a mögöttes érték mely áránál lesz nulla a nyereség vagy veszteség.

18. A II. melléklet 4. c) pontjában meghatározott 1. kategóriájú PRIIP-ek esetében az e melléklet 1. a)–c) pontjában meghatározott teljesítmény-forgatókönyvek ajánlott tartási idő végén várható értékeinek észszerű és konzervatív legjobb becslését kell megadni.

19. Az 1 és 3 év közötti ajánlott tartási idővel rendelkező PRIIP-ek esetében a teljesítményt két különböző tartási időre kell megadni: az első év végén és az ajánlott tartási idő végén.

20. A 3 éves vagy annál hosszabb ajánlott tartási idővel rendelkező PRIIP-ek esetében a teljesítményt három különböző tartási időre kell megadni: az első év végén, az ajánlott tartási idő felének elteltével, a legközelebbi év végére felfelé kerekítve, valamint az ajánlott tartási idő végén.

21. Az 1 éves vagy annál rövidebb ajánlott tartási idővel rendelkező PRIIP-ek esetében nem kell köztes tartási időre vonatkozó teljesítmény-forgatókönyveket bemutatni.

22. A 2. kategóriájú PRIIP-ek esetében a köztes időszakokra vonatkozóan bemutatandó értékeket az e melléklet 9–11. pontjában szereplő képletekkel kell kiszámítani, ahol N a köztes időszak kezdő dátumától a végéig előforduló kereskedési időszakok száma.

23. Az 1. kategóriájú PRIIP-ek és a 4. kategóriájú PRIIP-ek esetében a köztes időszakokra vonatkozóan bemutatandó értékeket a PRIIP előállítójának olyan módon kell megbecsülnie, amely összhangban van az ajánlott tartási idő végén végrehajtott becsléssel. E célból a PRIIP értékének az egyes köztes időszakok kezdetén történő becsléséhez használt módszernek ugyanazt az értéket kell eredményeznie a teljes ajánlott tartási időre vonatkozóan, mint amelyet az e melléklet 16., illetve 15. pontjában előírt módszer eredményez.

24. A 3. kategóriájú PRIIP-ek esetében az ajánlott tartási idő vége előtt egy köztes időszakra vonatkozó kedvező, mérsékelt, kedvezőtlen és stresszforgatókönyvek létrehozásához az előállítónak három alapul szolgáló szimulációt kell kiválasztania a II. melléklet 16–24. pontjában említettek szerint a piaci kockázati mérték kiszámításához használtak közül, valamint egy, a melléklet 13. pontjában említett alapul szolgáló szimulációt, kizárólag az alapul szolgáló szintek alapján és oly módon, hogy a PRIIP-ek adott köztes időszakra vonatkozó szimulált értéke valószínűsíthetően összhangban legyen a releváns forgatókönyvvel.

25. Az 1. kategóriájú olyan PRIIP-ek esetében, amelyek szabályozott piacon vagy a 600/2014/EU rendelet 28. cikkével összhangban szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskedett határidős tőzsdei ügyletek, vételi opciók és eladási opciók, nem kell köztes tartási időre vonatkozó teljesítmény-forgatókönyveket bemutatni.

26. A köztes időszakokra vonatkozó kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen forgatókönyv esetében a PRIIP értékének különböző percentiliseknél való leolvasásához használt eloszlás becslésének összhangban kell lennie a PRIIP értékét meghatározó összes piaci eszköz elmúlt 5 év során megfigyelt hozamával és volatilitásával. A köztes időszakokra vonatkozó stresszforgatókönyv esetében a PRIIP értékének különböző percentiliseknél való leolvasásához használt eloszlás becslésének összhangban kell lennie a PRIIP értékét meghatározó összes piaci eszköz 11. és 13. pontban meghatározott szimulált eloszlásával.

27. A kedvezőtlen forgatókönyv a PRIIP értékének becslése a köztes időszak kezdetén a 10. percentilissel összhangban.

28. A mérsékelt forgatókönyv a PRIIP értékének becslése a köztes időszak kezdetén az 50. percentilissel összhangban.

29. A kedvező forgatókönyv a PRIIP értékének becslése a köztes időszak kezdetén a 90. percentilissel összhangban.

30. A stresszforgatókönyv a PRIIP értékének becslése a köztes időszak kezdetén a 13. pontban meghatározott szimulált eloszlás 1 év tartási időnél 1 %-ának, a többi tartási időnél pedig 5 %-ának megfelelő percentilis-szintjével összhangban.

31. A PRIIP teljesítményét a bemutatott forgatókönyv és tartási idő tekintetében a VI. mellékletnek megfelelően minden alkalmazandó költség nélkül kell kiszámítani.

32. A teljesítményt pénzegységben kell megjeleníteni. Az alkalmazott összegeknek összhangban kell lenniük a VI. melléklet 90. pontjában említett összegekkel.

33. A teljesítményt emellett százalékban kifejezve is meg kell jeleníteni, a befektetés éves átlagos hozamaként. Ezt a számadatot a nettó teljesítmény számlálóként, és a kezdeti befektetett összeg vagy fizetett ár nevezőként való figyelembevételével kell kiszámítani.

34. Biztosítási alapú befektetési termék esetében a következő alkalmazandó a fent, többek között a 15. pontban említett módszerek mellett, a befektetéshez kapcsolódó teljesítmény-forgatókönyvek kiszámításakor:

1. A teljesítmény-forgatókönyveket helytállóan, pontosan, egyértelműen, és nem megtévesztő módon kell bemutatni, úgy, hogy azokat az átlagos lakossági befektető valószínűsíthetően megértse.

2. Amennyiben a teljesítmény-forgatókönyveket csak lejáratkor vagy az ajánlott tartási idő végén lehet bemutatni, mint például a IV. melléklet 21. pontjában említett PRIIP-ek esetében, ezt egyértelműen el kell magyarázni az e melléklet 2. részében az E. elemnél meghatározott szöveges magyarázatban.

3. Minden esetben meg kell jeleníteni az e melléklet 2. részében az A., B., C., D. és F. elemnél meghatározott szöveges magyarázatokat, kivéve a IV. melléklet 17. pontjában említett 1. kategóriájú PRIIP-ek esetében, ahol a G–K. elemnél meghatározott szöveges magyarázatokat kell használni.

1. Egyszeri költség az olyan belépési vagy kilépési költség, amelyet vagy:

2. Az egyszeri költségek olyan költségek, amelyeket a lakossági befektető visel, és amelyeket nem vonnak le az ABA vagy ÁÉKBV eszközeiből.

3. Az egyszeri költségek magukban foglalják – de nem kizárólagosan – az előzetes kezdeti költségek következő típusait, amelyeket figyelembe kell venni a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közzéteendő költségösszegben:

4. Az ismétlődő költségek az ABA vagy ÁÉKBV eszközeiből levont kifizetések, és a következőkre terjednek ki:

5. Az ismétlődő költségek magukban foglalják – de nem kizárólagosan – az ABA vagy ÁÉKBV eszközeiből levont költségek következő típusait, és ezeket figyelembe kell venni a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közzéteendő költségösszegben:

6. A járulékos költségek következő típusait kell figyelembe venni a közzéteendő összegben:

7. Az ügyleti költségeket évesített alapon kell kiszámítani, a PRIIP-nél az előző három év során felmerült ügyleti költségek átlaga alapján. Amennyiben a PRIIP kevesebb, mint három éve működik, az ügyleti költségeket az e melléklet 21. pontjában meghatározott módszer használatával kell kiszámítani.

8. A PRIIP összesített ügyleti költségeit az e melléklet 9–23. pontjával összhangban a PRIIP által a meghatározott időszakban végrehajtott minden egyedi ügyletre vonatkozóan kiszámított ügyleti költségek összegeként kell kiszámítani, a PRIIP alappénznemében. Ezt az összeget a PRIIP ugyanazon időszakbeli nettó eszközeinek átlagával elosztva százalékos aránnyá kell alakítani.

9. A PRIIP-nél az előző három év során felmerült ügyleti költségek kiszámításakor a tényleges ügyleti költségeket az e melléklet 12–18. pontjában leírt módszer alkalmazásával kell kiszámítani a következő eszközökbe való befektetés esetén:

10. Az ügyleti költségeknek az e melléklet lenti 19–20. pontjában leírt módszer használatával történő becslését kell használni az egyéb instrumentumokba vagy eszközökbe történő befektetések esetében.

11. Amennyiben a PRIIP olyan árazási mechanizmussal rendelkezik, amely ellensúlyozza a magában a PRIIP-ben történő ügyletekből eredő hígulási hatást, a felhígulás elleni mechanizmusokból a PRIIP aktuális tulajdonosaihoz befolyó haszon összege levonható a PRIIP-en belül felmerült ügyleti költségekből, a következő módszer alkalmazásával:

12. Az egyes ügyletek tényleges ügyleti költségét a következők alapján kell kiszámítani:

13. A nettó realizált végrehajtási árat azon árként kell meghatározni, amelyen az ügyletet végrehajtják, beleértve az ügylethez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden díjat, jutalékot, adót és egyéb kifizetéseket (például felhígulás elleni védelem díja), amennyiben ezeket a kifizetéseket a PRIIP eszközeiből teljesítik.

14. A beérkezési árat a befektetés abban az időpontban érvényes középáraként kell meghatározni, amikor az ügyleti megbízást másik személynek továbbítják. Olyan megbízások esetében, amelyeket nem azon a napon bonyolítottak le, amikor a megbízást eredetileg továbbították egy másik személynek, a beérkezési árat a befektetésnek az ügylet napján érvényes nyitóáraként, vagy ha a nyitóár nem áll rendelkezésre, az előző záróárként kell meghatározni. Amennyiben nem áll rendelkezésre ár abban az időpontban, amikor az ügyleti megbízást egy másik személynek továbbítják (mert például a megbízást a kereskedési időn kívül vagy tőzsdén kívüli piacokon kezdeményezték, ahol nem átláthatóak a napon belüli árak), a beérkezési árat az ügylet napján érvényes nyitóárként, vagy ha a nyitóár nem áll rendelkezésre, az előző záróárként kell meghatározni. Amennyiben egy megbízást úgy hajtanak végre, hogy nem továbbítják egy másik személyhez, a beérkezési árat a befektetésnek az ügylet végrehajtásának időpontjában érvényes piaci középárfolyamaként kell meghatározni.

15. Amennyiben nem áll rendelkezésre (vagy nem megfelelő pontossággal áll rendelkezésre) információ arról az időpontról, amikor az ügyleti megbízást egy másik személynek továbbították, vagy ha az abban időpontban érvényes árra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, megengedhető, hogy a befektetésnek az ügylet napján érvényes nyitóárát, vagy ha a nyitóár nem áll rendelkezésre, az előző záróárat használják beérkezési árként. Ha az ügyleti költségek kiszámítása 2017. december 31. előtti adatok felhasználásával történik, a napon belüli árak tekinthetők rendelkezésre nem állónak.

16. A PRIIP-ek által végrehajtott, és a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában említett kategóriák egyikébe tartozó pénzügyi eszközöket érintő ügyletekhez kapcsolódó költségeket a következő módon kell kiszámítani:

17. A devizához kapcsolódó költségek kiszámításakor a beérkezési árnak a konszolidált ár észszerű becslését kell tükröznie, és nem lehet egyszerűen egyetlen szerződő féltől vagy devizaplatformtól rendelkezésre álló ár, akkor sem, ha megállapodás rögzíti, hogy minden devizaügyletet egyetlen szerződő féllel hajtanak végre.

18. Az eredetileg egy aukcióra bevitt megbízásokhoz kapcsolódó költségek kiszámításakor a beérkezési árat az aukciót közvetlenül megelőző középárként kell kiszámítani.

19. Az e melléklet 9. pontjában említett eszközöktől eltérő eszközök ügyleti költségeinek becslésekor az e melléklet 12. pontja szerinti módszert kell alkalmazni, a beérkezési árat pedig a következőképpen kell kiszámítani:

20. A becsült ügyleti költség nem lehet kevesebb, mint az ügylethez közvetlenül kapcsolódó azonosítható költségek összege.

21. A kevesebb mint 3 éve működő PRIIP-ek esetében, amelyek főként az e melléklet 9. pontjában említett eszközökbe fektetnek be, az ügyleti költségek kiszámítása történhet egyrészt az egyes eszközosztályokbeli portfólióforgalom becslésének a c) pontban említett módszer szerint kiszámított költségekkel való megszorzásával, vagy a működési idő alatt ténylegesen felmerült ügyleti költségek és egy standardizált becslés átlagaként a következők alapján:

22. A kevesebb mint egy éve működő PRIIP esetében a portfólióforgalom becsléseinek összhangban kell lenniük az ajánlati dokumentációban közzétett befektetési politikával. A több mint egy éve működő PRIIP esetében a portfólióforgalom becsléseinek összhangban kell lenniük a tényleges portfólióforgalommal.

23. A kevesebb mint három éve működő PRIIP-ek esetében, amelyek főként az e melléklet 9. pontjában említett eszközöktől eltérő eszközökbe fektetnek, a PRIIP előállítójának a valósérték-módszer alapján, összehasonlító eszközök felhasználásával kell megbecsülnie az ügyleti költségeket.

24. A teljesítményhez kapcsolódó díjak kiszámításához a következő lépéseket kell megtenni:

25. A nyereségrészesedések kiszámításához a következő lépéseket kell megtenni:

26. Amennyiben nincs nyereségrészesedés-fizetés a befektetés ideje alatt, a költségösszetétel-táblázatban a nulla nyereségrészesedés megjelölést figyelmeztetésnek kell kísérnie annak tisztázására, hogy a végső hozamból x % kifizetésére a befektetésből való kilépést követően kerül sor.

27. Az egyszeri költség olyan belépési vagy kilépési költség, amely magában foglalja a kezdeti díjakat, jutalékokat vagy egyéb összegeket, amelyeket a lakossági befektető közvetlenül kifizetett, vagy amelyeket levonnak a lakossági befektető által kapott vagy neki járó valamely kifizetésből.

28. Az egyszeri költségeket a befektetési alaptól eltérő PRIP viseli, függetlenül attól, hogy azok a működése során szükségszerűen felmerülő kiadások, vagy valamely hozzá kapcsolódó vagy számára szolgáltatásokat nyújtó fél javadalmazása.

29. Az egyszeri belépési költségek és díjak magukban foglalják – de nem kizárólagosan – a következő típusokat, amelyeket figyelembe kell venni a befektetési alaptól eltérő PRIP esetében közzéteendő költségösszegben:

30. Az egyszeri kilépési költségek és díjak magukban foglalják – de nem kizárólagosan – a következő típusokat, amelyeket figyelembe kell venni a befektetési alaptól eltérő PRIP esetében közzéteendő összegben:

31. Az ismétlődő költségek a lakossági befektetőnek járó minden kifizetésből vagy a befektetett összegből rendszeresen levont kifizetések.

32. Az ismétlődő költségek magukban foglalnak a befektetési alaptól eltérő PRIP által viselt minden típusú költséget, függetlenül attól, hogy azok a működése során szükségszerűen felmerülő kiadások, vagy valamely hozzá kapcsolódó vagy számára szolgáltatásokat nyújtó fél javadalmazása.

33. A következő lista tájékoztató jellegű, de nem kimerítő azon ismétlődő költségtípusok tekintetében, amelyeket, ha azokat külön vonják le vagy számítják fel, figyelembe kell venni a közzéteendő összegben:

34. Egyszeri költségek és díjak az átváltási díjak, klíringdíjak és elszámolási díjak, ha ismertek.

35. Ismétlődő költségek a rendes piaci feltételek és a piaci stresszhelyzet mellett viselt fedezeti költségek.

36. A PRIP-ekbe ágyazott implicit költségek kiszámításának céljából a PRIIP előállítójának a kibocsátási árat, a jegyzési időszak után pedig azt az árat kell alapul vennie, amelyen a termék egy másodlagos piacon megvásárolható.

37. A termék árának és valós értékének különbözete az árban foglalt teljes belépési költség becslésének minősül. Ha a PRIIP előállítója nem tudja az e melléklet 29. pontjában említettek szerint közzéteendő releváns implicit költségeket az ár és a valós érték különbözetének alkalmazásával megkülönböztetni, fel kell vennie a kapcsolatot a termék különböző összetevőinek kibocsátóival, vagy az érintett szervvel, hogy megszerezze az említett költségekre vonatkozó releváns információt.

38. A valós érték az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének az elsődleges (vagy legkedvezőbb) piacon egy szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában, a fennálló piaci feltételek mellett (vagyis egy kilépési ár), függetlenül attól, hogy az adott ár közvetlenül megfigyelhető-e vagy más értékelési technika segítségével megbecsülhető-e.

39. A valós érték értékelésére irányadó valósérték-politikának meg kell határoznia egy sor szabályt, többek között a következő területeken:

40. Az e melléklet 39. pontjában említett szabályoknak olyan értékelési eljárás kialakítására kell törekedniük, amely:

41. A strukturált termékek valós értékét a következők alapján kell meghatározni:

42. Ha a valós értéket nem lehet piaci árakból levezetni, olyan értékelési technika használatával kell kiszámítani, amely képes megfelelően visszaadni a termék kifizetési struktúráját befolyásoló különböző tényezőket, a piaci adatok maximális mértékű felhasználása mellett.

43. Az e melléklet 42. pontjában említett értékelési technikának a következőket kell mérlegelnie a termék összetettségének megfelelően:

44. Jegyezhető termékek esetében a valós értéket azon a napon kell meghatározni, amikor a termék feltételeit meghatározzák. Ennek az értékelési dátumnak közel kell lennie a jegyzési időszak kezdetéhez. Amennyiben hosszú ajánlati időszak vagy nagy piaci volatilitás áll fenn, meg kell határozni a költséginformációk frissítésére vonatkozó kritériumot.

45. Előzetes feltételek alkalmazása esetén a költségeket a termék minimális feltételeinek felhasználásával kell kiszámítani.

46. Változó jegyzési árak alkalmazása esetén meg kell határozni egy arra vonatkozó eljárást, hogy a változó jegyzési ár költségre gyakorolt hatását hogyan kell beépíteni és közzétenni.

47. Az egyszeri költség olyan belépési vagy kilépési költség, amely magában foglalja a kezdeti díjakat, jutalékokat vagy egyéb összegeket, amelyeket a lakossági befektető közvetlenül kifizetett, vagy amelyeket levonnak a lakossági befektetőnek járó első kifizetésből vagy korlátozott számú kifizetésből, vagy a termék visszaváltásakor vagy megszüntetésekor esedékes kifizetésből.

48. Az egyszeri költségeket a biztosítási alapú befektetési termék viseli, függetlenül attól, hogy azok a működése során szükségszerűen felmerülő kiadások, vagy valamely hozzá kapcsolódó vagy számára szolgáltatásokat nyújtó fél javadalmazása.

49. Az egyszeri költségek magukban foglalják – de nem kizárólagosan – a belépési költségek és díjak következő típusait, amelyeket figyelembe kell venni a biztosítási alapú befektetési termék esetében közzéteendő összegben:

50. Az ismétlődő költségek a lakossági befektetőtől eredő minden kifizetésből vagy a befektetett összegből vagy egy nyereségrészesedési mechanizmusnak megfelelően a lakossági befektetőnek ki nem osztott összegekből rendszeresen levont kifizetések.

51. Az ismétlődő költségek magukban foglalnak a biztosítási alapú befektetési termék által viselt minden típusú költséget, függetlenül attól, hogy azok a működése során szükségszerűen felmerülő kiadások, vagy valamely hozzá kapcsolódó vagy számára szolgáltatásokat nyújtó fél javadalmazása.

52. A következő lista tájékoztató jellegű, de nem kimerítő azon ismétlődő költségtípusok tekintetében, amelyeket figyelembe kell venni a VII. melléklet 2. táblázatában az „Egyéb folyó költségek” összegében:

53. Ha egy biztosítási alapú befektetési termék eszközeinek egy részét egy ÁÉKBV-tól vagy ABA-tól eltérő PRIIP-ben lévő ÁÉKBV-ba vagy ABA-ba, vagy egy PRIIP-től eltérő befektetési termékbe fekteti, e melléklet 5. l), 5. m) illetve 5. n) pontját kell alkalmazni.

54. A biometrikus kockázati díjak a lakossági befektető által közvetlenül fizetett, vagy a matematikai tartalékban jóváírt összegekből vagy a biztosítási kötvény részvételi bónuszából levont azon díjak, amelyek célja a biztosítási fedezetből fizetett szociális ellátások statisztikai kockázatának fedezése.

55. A biometrikus kockázati díjak valós értéke a biztosítási fedezetből fizetett jövőbeli szociális ellátások várható jelenértéke az e melléklet 71. a) pontjában említett kamatlábak szerint, figyelembe véve a következőket:

56. A biztosítási fedezetből fizetett jövőbeli szociális ellátások legjobb becslésére vonatkozó feltételezéseket valószerűen kell meghatározni.

57. A becsült jövőbeli szociális ellátások nem foglalhatnak magukban óvatossági ráhagyást vagy a biztosítási fedezet kezelésével kapcsolatos költségeket.

58. A 2009/138/EK irányelv hatályába tartozó előállítók esetében ezeknek a legjobb becslésre vonatkozó feltételezéseknek összhangban kell lenniük a Szolvencia II. szerinti mérlegben a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt vonatkozó feltételezésekkel.

59. A biometrikus kockázati díjak költségrésze az e melléklet 54. pontjában említett lakossági befektetőnek felszámított biometrikus kockázati díj és az e melléklet 55. pontjában említett biometrikus kockázati díjak valós értéke közötti különbség.

60. A PRIIP előállítója az említett díjak költségrésze helyett bevonhatja a teljes biometrikus kockázati díjat az egyszeri költségek vagy ismétlődő költségek kiszámításába.

61. A PRIIP összesített költségmutatója az e melléklet 70–72. pontja szerint kiszámított teljes költség miatti hozamcsökkenés.

62. Az összesített költségmutató számítása céljából az e melléklet 72. pontjában említett közzéteendő költség a teljes költség. Befektetési alapok esetében ez egyenlő: az e melléklet 1. és 2. pontjában említett költségek összege plusz az e melléklet 4. és 6. pontjában említett költségek összege; befektetési alapoktól eltérő PRIP-ek esetében – kivéve a IV. melléklet 17. pontjában említett PRIIP-eket – az e melléklet 27. és 28. pontjában említett költségek összege plusz az e melléklet 31. és 32. pontjában említett költségek összege; a IV. melléklet 17. pontjában említett PRIIP-ek esetében az e melléklet 34. és 35. pontjában említett költségek összege; biztosítási alapú befektetési termékek esetében pedig az e melléklet 47. és 48. pontjában említett költségek összege plusz az 50. és 51. pontban említett költségek összege. A teljes költség magában foglalja a kilépési szankciókat, amennyiben releváns.

63. A PRIIP belépési és kilépési költségeinek aránya az e melléklet 70–72. pontja szerint kiszámított belépési és kilépési költségek miatti csökkenés az éves hozamban.

64. A belépési és kilépési költségek arányának kiszámítása céljából az e melléklet 72. pontjában említett közzéteendő költségek befektetési alapok esetében a belépési és kilépési költségek az e melléklet 1. és 2. pontja szerint; a befektetési alapoktól eltérő PRIP-ek esetében – a IV. melléklet 17. pontjában említett PRIIP-ek kivételével – e melléklet 27. és 28. pontja szerint; a IV. melléklet 17. pontjában említett PRIIP-ek esetében a 35. pont szerint; a biztosítási alapú befektetési termékek esetében pedig e melléklet 47. és 48. pontja szerint. A kilépési költség magában foglalja a kilépési szankciókat is, amennyiben releváns.

65. A PRIIP portfólióügyleti költségeinek, biztosítási költségeinek és egyéb ismétlődő költségeinek az aránya az e melléklet 70–72. pontja szerint kiszámított portfólióügyleti költségek és egyéb ismétlődő költségek miatti csökkenés az éves hozamban.

66. A portfólióügyleti költségek arányának és a biztosítási költségek arányának kiszámítására vonatkozóan a következők alkalmazandók:

67. Az egyéb ismétlődő költségek aránya az éves hozamnak az egyéb ismétlődő költségek miatti csökkenése, amelyet a következők különbségeként kell kiszámítani: az e melléklet 61. pontja szerinti összesített költségmutató, valamint az e melléklet 63. pontja szerint az egyszeri költségek arányának, plusz a 66. a) pont szerinti portfólióügyleti költségek arányának, plusz az e melléklet 66. b) pontja szerint a biztosítási költségek arányának, plusz az e melléklet 68. pontja szerint a járulékos költségek arányának az összege.

68. A teljesítménydíjak arányának kiszámítása céljából a 72. pontban említett közzéteendő költségek befektetési alapok esetében az e melléklet 6. a) pontja szerinti járulékos portfólió-költségek. A nyereségrészesedések arányának kiszámítása céljából az e melléklet 72. pontjában említett közzéteendő költségek befektetési alapok esetében az e melléklet 6. b) pontja szerinti járulékos portfólióköltségek.

69. A VII. mellékletben említett „folyó költségek”, „teljesítménydíjak” és „nyereségrészesedések” az ebben a mellékletben és az 5. cikkben említett „ismétlődő költségeknek”, „teljesítménydíjak arányának” illetve „nyereségrészesedések arányának” felelnek meg.

70. Az összesített költségmutató kiszámítása az i és az r százalékos arány különbözeteként történik, ahol r az ajánlott tartási idő során a lakossági befektető általi bruttó befizetésekhez és a lakossági befektetőnek fizetett becsült szociális ellátásokhoz kapcsolódó éves belső megtérülési ráta, és i a vonatkozó költségmentes forgatókönyv éves belső megtérülési rátája.

71. A jövőbeli szociális ellátások e melléklet 70. pontja szerinti becslésének a következő feltételezéseken kell alapulnia:

72. Az e melléklet 70. pontjában említett költségmentes forgatókönyv kiszámítása céljából a következők alkalmazandók:

73. Az e melléklet 70. pontjában említettek szerint a költségmentes forgatókönyv kiszámítása céljából a befektetési alapoktól eltérő PRIP-ek esetében az e melléklet 72. pontjában említettek szerint az r számításában szereplő, lakossági befektető általi bruttó befizetéseket csökkenteni kell a közzéteendő költségekkel.

74. Az e melléklet 70–72. pontjában leírt számítások céljából feltételezni kell, hogy a biztosítási alapú befektetési termékek esetében a tartási idő alatt nem kerül sor a biztosítási fedezetből eredő kifizetésekre. Ezért tehát az összesített költségmutató kiszámítása kizárólag a szociális ellátások becsült keretén alapulhat.

75. Amennyiben az ismétlődő és egyszeri költségeket olyan explicit költségek fedezik, amelyek a termék díjszámításának rögzített részét képezik, az ismétlődő és egyszeri költségek számítását ezekre az explicit költségekre kell alapozni.

76. A biztosítási alapú befektetési termék nyereségrészesedése esetében a következők alkalmazandók:

77. Ha egy adott típusú költséget két vagy több e mellékletben említett típusú költség fedez, az említett típusú költséget csak egyszer szabad figyelembe venni a rá épülő mutatók (arányok) kiszámításában.

78. Az arányokat százalékként, két tizedesjegy pontossággal kell kifejezni.

79. Az arányokat évente legalább egyszer ki kell számítani.

80. Az arányoknak a PRIIP előállítója által meghatározott legfrissebb költségkalkulációkon kell alapulniuk. E melléklet 77. pontjának sérelme nélkül a költségeket „adókkal terhelt” alapon kell értékelni.

81. Egy új PRIIP esetében végzett első számítást kivéve, és egyéb rendelkezés hiányában az arányokat legalább évente, utólagosan kell kiszámítani. Amennyiben nem tűnik alkalmasnak az utólagos valós adat alkalmazása egy lényeges változás miatt, használható helyette becslés, amíg a lényeges változás hatását tükröző megbízható utólagos valós adatok rendelkezésre nem állnak.

82. Az utólagos valós adatoknak olyan közelmúltbeli költségkalkulációkon kell alapulniuk, amelyekről a PRIIP előállítója észszerű okokból megállapította, hogy megfelelőek erre a célra. A számadatok alapulhatnak a PRIIP legutolsó éves vagy féléves beszámolójában közzétett eredménykimutatásában meghatározott költségeken, ha a kimutatás kellően aktuális. Ha nem kellően aktuális, egy közelebbi 12 hónapos időszak során felszámított költségeken alapuló összehasonlítható számítást kell helyette használni.

83. Az előző évek/időszakok során érvényes arányokra vonatkozó információkat azon a helyen kell közzétenni, amelyet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a további információk általános forrásaként határoz meg az azokat igénylő befektetők számára.

84. Amennyiben alapul szolgáló ÁÉKBV-hoz vagy ABA-hoz köthető költségeket kell figyelembe venni, a következők alkalmazandók:

85. A különböző költségtípusok kiszámításakor becsléseket kell alkalmazni utólagos valós adatok helyett. Ezeket a becsléseket el lehet végezni egy összehasonlítható PRIIP vagy egy hasonló csoport, mint közelítőérték felhasználásával.

86. Mindent magában foglaló rögzített díjat felszámító PRIIP-ek esetében ezt a díjat kell alkalmazni, feltéve, hogy a PRIIP-re vonatkozó költség-közzétételi követelmények szerint bemutatandó minden költséget magában foglal.

87. A felszámítható összegre plafont vagy maximumot meghatározó PRIIP-ek esetében és feltéve, hogy a PRIIP-re vonatkozó költség-közzétételi követelmények szerint bemutatandó minden költséget magában foglal, a plafont vagy maximumot kell használni addig, amíg a PRIIP előállítója kötelezettséget vállal a közzétett számadat betartására és minden olyan költség viselésére, amely egyébként annak a túllépését eredményezné.

88. Ha a PRIIP előállítójának véleménye szerint egy két tizedesjegy pontosságú számadat feltüntetése valószínűsíthetően hamis pontosságot sugallna a befektetők felé, elég egyetlen tizedesjeggyel megadni az említett számadatot.

89. A PRIIP előállítójának biztosítania kell, hogy a becsült számadat pontosságát folyamatosan felülvizsgálják. A PRIIP előállítójának meg kell határoznia, hogy mikor célszerű elkezdeni a becslés helyett utólagos valós adatok felhasználását; de mindenképp legkésőbb 12 hónappal azt a dátumot követően, amikor a PRIIP-et először kínálták értékesítésre valamely tagállamban, felül kell vizsgálnia a becslés pontosságát a számadatok utólagos kiszámítása révén.

90. Az 5. cikkben említett táblázat(ok)nak tartalmazni(a)uk kell a teljes költség pénzben és százalékban kifejezett megjelölését azt az esetet alapul véve, hogy a befektető 10 000  EUR-t (a rendszeres díjú biztosítási alapú befektetési termékek kivételével minden PRIIP esetében), vagy évente 1 000  EUR-t (rendszeres díjú biztosítási alapú befektetési termékek esetében) fektet be különböző tartási időkkel, beleértve az ajánlott tartási időt. A bemutatandó tartási idők a IV. melléklet 14–16. pontjában említettek. Ha egy termékről úgy vélik, nincs a PRIIP előállítója vagy harmadik fél által promotált alternatív likviditási lehetősége, vagy ha nincsenek likviditási megállapodások, vagy a IV. melléklet 17. pontjában említett PRIIP-ek esetében a költségek ezen megjelölését fel lehet tüntetni kizárólag a lejáratra vagy az ajánlott tartási idő végére vonatkoztatva.

91. Ha a PRIIP pénzneme nem euro, akkor az e melléklet 90. pontjában meghatározotthoz hasonló nagyságrendű összeget kell használni, amely maradék nélkül osztható 1 000 -rel.

92. A teljes költség magában foglalja az egyszeri, az ismétlődő és a járulékos költségeket, és ahol releváns, a kilépési szankciókat.

93. A kilépési szankciókat meg kell különböztetni a többi kilépési költségtől, amelyeket mindenképp meg kell fizetni, és ezért mindig bele kell foglalni az egyszeri költségekbe.

94. A kilépési szankciók relevanciája a befektetés tartási idejétől függ, valamint a termék visszaváltásának pontos időpontjától. A kilépési szankciók nem relevánsak, ha a befektetést az ajánlott tartási idő végéig megtartják.