a) az elsődlegesen a villamos energiától eltérő energiaforrással működő professzionális hűtőbútorok;

b) a külső kondenzációs egységgel üzemelő professzionális hűtőbútorok;

c) a nyitott hűtőbútorok, amelyeknél a nyitott jelleg az elsődleges funkcionalitás alapvető követelménye;

d) a kifejezetten élelmiszer-feldolgozásra szánt hűtőbútorok, amelyeknél a nettó össztérfogat 20 %-át meg nem haladó űrtartalmú, kifejezetten élelmiszer-feldolgozásra szolgáló egyetlen rekesz megléte nem ad elegendő alapot a követelmények alóli mentességre;

e) a kizárólag a fagyasztott élelmiszerek szabályozott kiolvasztására szánt hűtőbútorok, amelyek esetében a kifejezetten a fagyasztott élelmiszerek szabályozott kiolvasztására szolgáló egyetlen rekesz megléte nem ad elegendő alapot a követelmények alóli mentességre;

f) a salátahűtő pultok;

g) az élelmiszerek hűtésén és tárolásán túlmenően elsődlegesen a kínálást és az értékesítést szolgáló kínáló hűtőpultok vagy hasonló rendeltetésű hűtőbútorok;

h) a nem a gőzkompressziós ciklus elvén működő hűtőbútorok;

i) a több mint 300 kg mennyiségű élelmiszer befogadására képes sokkolóhűtők és sokkolókamrák;

j) a gyártósori gyorslehűtő berendezések;

k) az egyedi kialakítású, konkrét egyedi igényekhez igazodó, egyszeri gyártású professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők, amelyek nem egyenértékűek az I. melléklet 10. fogalommeghatározása szerinti professzionális hűtőbútorokkal, illetve az I. melléklet 11. fogalommeghatározása szerinti sokkolóhűtőkkel;

l) beépíthető hűtőbútorok;

m) betolható kocsis hűtőbútorok és elöl-hátul nyitható hűtőbútorok;

n) statikus hűtésű hűtőbútorok;

o) fagyasztóládák.

a) azok a kondenzációs egységek, amelyek elpárologtatóval vannak ellátva, legyen az belső részegység, mint a monoblokk egységek esetében, vagy külső elpárologtató, mint az osztott készülékek esetében;

b) a kondenzátor nélküli kompresszorcsomagok és -rackek;

c) azok a kondenzációs egységek, amelyek kondenzátoroldala nem a levegőt használja hőtovábbító közegként.

a) a magas hőmérsékleten való üzemre szánt technológiai hűtők;

b) a kondenzációra kizárólag elpárologtatást alkalmazó technológiai hűtők;

c) az alkalmazás helyén összeszerelt, egyedi kialakítású és egyszeri gyártású technológiai hűtők;

d) abszorpciós hűtők.

a) 2016. július 1-jétől kezdődően:

1. a kondenzációs egységeknek teljesíteniük kell az V. melléklet 1. a) és 2. pontjában foglalt követelményeket;

2. a technológiai hűtőknek teljesíteniük kell a VII. melléklet 1. a) és 2. pontjában foglalt követelményeket;

3. a professzionális hűtőbútoroknak teljesíteniük kell a II. melléklet 1. a) pontjának i. alpontjában és 2. a) pontjában foglalt követelményeket;

4. a nagy teljesítményű hűtőbútoroknak teljesíteniük kell a II. melléklet 1. b) és 2. a) pontjában foglalt követelményeket;

5. a sokkolóhűtőknek teljesíteniük kell a II. melléklet 2. b) pontjában foglalt követelményeket;

b) 2018. január 1-jétől kezdődően:

1. a professzionális hűtőbútoroknak teljesíteniük kell a II. melléklet 1. a) pontjának ii. alpontjában foglalt követelményeket;

c) 2018. július 1-jétől kezdődően:

1. a kondenzációs egységeknek teljesíteniük kell az V. melléklet 1. b) pontjában foglalt követelményeket;

2. a technológiai hűtőknek teljesíteniük kell a VII. melléklet 1. b) pontjában foglalt követelményeket;

d) 2019. július 1-jétől kezdődően:

1. a professzionális hűtőbútoroknak teljesíteniük kell a II. melléklet 1. a) pontjának iii. alpontjában foglalt követelményeket.

1. a professzionális hűtőbútorok tekintetében felméri különösen az alábbiak bevezetésének célszerűségét:

a) az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt készülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények;

b) a nagy teljesítményű hűtőbútorokra vonatkozó szigorúbb követelmények;

c) a professzionális hűtőbútorok élelmiszer-hűtési képességére vonatkozó tájékoztatás követelménye;

d) a hűtő-fagyasztó berendezések standard éves energiafogyasztásának meghatározására alkalmas módszer;

e) a pulthűtők standard éves energiafogyasztásának meghatározására használt, felülvizsgált módszer;

2. a sokkolóhűtők tekintetében felméri, hogy célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket bevezetni erre a termékcsoportra;

3. a hűtőkamrák tekintetében felméri, hogy célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket bevezetni erre a termékcsoportra;

4. a kondenzációs egységek és a technológiai hűtők tekintetében felméri, hogy

a) a hűtőközegek használatából eredő közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátással összefüggésben célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket megállapítani;

b) az alacsony hőmérsékleten 0,1 kW-nál, közepes hőmérsékleten pedig 0,2 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek, illetve az alacsony hőmérsékleten 20 kW-nál, közepes hőmérsékleten pedig 50 kW-nál nagyobb mért hűtőteljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek tekintetében célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket megállapítani;

c) célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket megállapítani az elpárologtatóval értékesített kondenzációs egységek, a kondenzátor nélküli kompresszorcsomagok és -rackek, valamint a kondenzátor hőtovábbító közegeként nem a levegőt használó kondenzációs egységek tekintetében;

d) célszerű-e a környezettudatos tervezést illetően követelményeket megállapítani a kondenzációra elpárologtatást alkalmazó technológiai hűtők és az abszorpciós elven működő technológiai hűtők tekintetében;

5. az összes termék tekintetében felméri, hogy a GWP-értékeket illetően megjelentek-e módosítások a hiteles forrásokban;

6. az összes termék tekintetében megállapítja a méréssel meghatározott energiafogyasztás értékének ellenőrzési eljárása során megengedett tűrést.

53. „globális felmelegedési potenciál” (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a gőzkompressziós ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja 100 évre vetítve, 1 kg CO2-nak megfelelő egyenértékben kifejezve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez;

54. a fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentésében ( 1 ) közzétett GWP-értékeket (2007. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni;

55. a fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni;

56. a hűtőközeg-keverékek GWP-értékeit a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentésében közzétett értékekkel (2007. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell meghatározni;

57. a fentiekben nem említett hűtőközegek esetében a Montreáli Jegyzőkönyvvel létrehozott tudományos értékelő testület 2010-es jelentése ( 2 ), valamint a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi UNEP-jelentés ( 3 ) (vagy annak a hatálybalépést megelőzően hozzáférhető későbbi változata) használandó referenciaként.

a) Az e rendelet tárgyát képező professzionális hűtőbútoroknak a nagy teljesítményű hűtőbútorok és a hűtő-fagyasztó berendezések kivételével meg kell felelniük az energiahatékonysági mutató (EEI) alábbi határértékeinek:

i. 2016. július 1-jétől kezdődően: EEI < 115

ii. 2018. január 1-jétől kezdődően: EEI < 95

iii. 2019. július 1-jétől kezdődően: EEI < 85

b) 2016. július 1-jétől a nagy teljesítményű hűtőbútorok EEI-értékének alacsonyabbnak kell lennie, mint 115.

a) 2016. július 1-jétől a professzionális hűtőbútorokra vonatkozóan az alábbi termékinformációkat kell megadni a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű internetes oldalain:

i. a berendezés kategóriájának meghatározása, azaz, hogy álló hűtőbútorról vagy pulthűtőről van-e szó;

ii. adott esetben annak pontosítása, hogy a hűtőbútor nagy teljesítményű, kis teljesítményű vagy hűtő-fagyasztó;

iii. a hűtőbútor tervezett üzemi hőmérséklete(i) (hűtési, fagyasztási vagy többfunkciós);

iv. az egyes rekeszek nettó térfogata literben kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve;

v. a hűtőbútor éves energiafogyasztása kWh/év mértékegységben kifejezve;

vi. a hűtőbútor energiahatékonysági mutatója, kivéve a hűtő-fagyasztó berendezéseket, amelyek esetében az indikatív napi energiafogyasztást a kizárólag hűtési üzemi hőmérséklet biztosítására szolgáló rekeszek tesztelésével hűtési, a kizárólag fagyasztási üzemi hőmérséklet biztosítására szolgáló rekeszek tesztelésével pedig fagyasztási üzemi hőmérséklet mellett kell megadni;

vii. kis teljesítményű hűtőbútorok esetében fel kell tüntetni az alábbi mondatot: „Ez a készülék rendeltetése szerint nem alkalmazható 25 °C-nál magasabb környezeti hőmérsékleten, ezért nem alkalmas magas hőmérsékletű nagyüzemi konyhákban való használatra.”;

viii. nagy teljesítményű hűtőbútorok esetében fel kell tüntetni az alábbi mondatot: „Ez a készülék rendeltetése szerint nem alkalmazható 40 °C-nál magasabb környezeti hőmérsékleten.”;

ix. a hűtőbútor energiahatékonyságának optimalizálása érdekében használatkor vagy karbantartáskor végrehajtandó külön óvintézkedések;

x. a hűtőbútorban található hűtőfolyadék típusa, neve és globális felmelegedési potenciálja (GWP);

xi. a hűtőközegtöltet mennyisége kg-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve;

xii. az életciklus végén elvégzendő újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozó információk.

b) 2016. július 1-jétől a professzionális hűtőbútorokra vonatkozóan a gyártók által a meghatalmazott képviselőik vagy importőreik, illetve a beszerelést végző vagy más szakemberek részére fenntartott szabad hozzáférésű internetes oldalakon szerepelnie kell egy, az alábbiakkal kapcsolatos információkat tartalmazó szakasznak:

i. a berendezések energiahatékonyságának optimalizálása érdekében történő beszerelés;

ii. karbantartási céllal történő, roncsolásmentes szétszerelés;

iii. az életciklus végén elvégzendő ártalmatlanítás céljából történő szétszerelés és lebontás.

c) 2016. július 1-jétől a sokkolóhűtőkre vonatkozóan az alábbi indikatív termékinformációkat kell megadni a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű internetes oldalain:

i. a hűtőbútor teljes feltöltési kapacitása az élelmiszerek kg-jában kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve;

ii. a standard hőmérsékletciklus, azaz hogy a berendezés az élelmiszerek hőmérsékletét hány °C-ról hány °C-ra csökkenti, hány perc alatt;

iii. élelmiszer-kilogrammonként és standard hőmérsékletciklusonként fellépő energiafogyasztás kWh mértékegységben kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve;

iv. teljes berendezés esetében a hűtőbútorban található hűtőfolyadék típusa, neve és GWP-je, valamint a hűtőközegtöltet mennyisége kg-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve. Olyan berendezés esetében, amelyet külső kondenzációs (azaz a sokkolóhűtővel nem együtt biztosított) egységgel való használatra terveztek, az a tervezett hűtőközegtöltet, amely egy ajánlott kondenzációs egységgel való használat esetében alkalmazandó, valamint a tervezett hűtőfolyadék típusa, neve és GWP-je;

d) A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljára a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

i. az a) és a c) pontban meghatározott, a professzionális hűtőbútorokra, illetve a sokkolóhűtőkre vonatkozó elemek;

ii. amennyiben az adott modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban szereplő információkat a terv alapján elvégzett számításokból, vagy más, egyenértékű hűtőberendezések adatainak extrapolálásából, illetve mindkettőből nyerték, a dokumentációban részletesen ismertetni kell az ilyen számításokat vagy extrapolációkat, illetve mindkettőt, valamint a szállítók által az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében folytatott teszteket. A műszaki dokumentációban fel kell sorolni azokat az egyenértékű modelleket, amelyekre vonatkozóan az adatok előállítása ugyanezen az alapon történt;

iii. az említett műszaki dokumentációban szereplő információk összevonhatók a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) szerinti intézkedéseknek megfelelően benyújtott műszaki dokumentációval.

1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és a teljesülés ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokban leírt módszerekkel vagy olyan egyéb megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel kell végrehajtani, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszereket. A professzionális hűtőbútorok esetében a méréseknek és számításoknak meg kell felelniük a 2. és 3. pontban meghatározott feltételeknek és műszaki paramétereknek.

2. A professzionális hűtőbútorokra vonatkozó éves energiafogyasztási és energiahatékonysági értékek megállapításához a méréseket az alábbi feltételek között kell elvégezni:

a) A tesztcsomagok hőmérséklete a hűtőszekrények esetében – 1 °C és 5 °C közötti, a fagyasztószekrények esetében pedig – 15 °C alatti;

b) A környezeti feltételek a 4. klímaosztálynak (lásd a 3. táblázatot) felelnek meg, a kis teljesítményű hűtőbútorok kivételével, amelyeket a 3. klímaosztálynak megfelelő környezeti feltételek között kell tesztelni. A kis teljesítményű hűtőbútorok tekintetében az így kapott teszteredményekre hűtési üzemi hőmérséklet esetében az 1,2, fagyasztási üzemi hőmérséklet esetében pedig az 1,1 kiigazítási tényezőt kell alkalmazni a II. melléklet 2. pontjának a) alpontja szerinti információszolgáltatás teljesítéséhez;

c) A professzionális hűtőbútorokat az alábbi hőmérsékleteken kell tesztelni:

— hűtési üzemi hőmérsékleten olyan kombinált hűtőbútorok esetében, amelyeknek legalább egy rekesze kizárólag hűtési üzemi hőmérsékleten való üzemelésre szolgál,

— hűtési üzemi hőmérsékleten olyan professzionális hűtőbútorok esetében, amelyeknek csak egyetlen rekesze szolgál kizárólag hűtési üzemi hőmérsékleten való üzemelésre,

— fagyasztási üzemi hőmérsékleten minden más esetben.

3. A 3., 4. és 5. klímaosztálynak megfelelő környezeti feltételeket a 3. táblázat mutatja.

a) 2016. július 1-jétől a kondenzációs egységek teljesítménytényezője (COP) és szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

b) 2018. július 1-jétől a kondenzációs egységek teljesítménytényezője (COP) és szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

c) Az olyan kondenzációs egységek esetében, amelyeket 150-nél alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőfolyadékkal töltenek fel, megengedett, hogy a COP és a SEPR legfeljebb 15 %-kal alacsonyabb legyen az 1. a) pontban, és legfeljebb 10 %-kal az 1. b) pontban szereplő értékeknél.

d) A közepes és alacsony üzemi hőmérsékleten egyaránt működőképes kondenzációs egységek valamennyi, az esetükben megadott kategóriára vonatkozó követelménynek eleget kell, hogy tegyenek.

a) a beszerelést végző szakembereknek és végfelhasználóknak szánt használati utasításban, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű internetes oldalain a következő elemeket kell megadni:

i. tervezett elpárolgási hőmérséklet, Celsius-fokban kifejezve (közepes hőmérséklet: – 10 °C, alacsony hőmérséklet: – 35 °C);

ii. közepes hőmérsékleten 5 kW-nál, alacsony hőmérsékleten 2 kW-nál alacsonyabb mért hűtési teljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek esetében:

— a mért COP teljes terhelésen és 32 °C környezeti hőmérsékleten, két tizedesjegyre kerekítve, valamint a mért hűtési teljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény, kW-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve,

— a COP értéke teljes terhelésen és 25 °C környezeti hőmérsékleten, két tizedesjegyre kerekítve, valamint a hozzá tartozó hűtési teljesítmény és felvett elektromos teljesítmény, kW-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve;

iii. közepes üzemi hőmérsékleten 5 kW-nál, alacsony üzemi hőmérsékleten 2 kW-nál magasabb mért hűtési teljesítménnyel rendelkező kondenzációs egységek esetében:

— a SEPR értéke, két tizedesjegyre kerekítve,

— éves villamosenergia-fogyasztás kWh/év mértékegységben kifejezve,

— a mért hűtési teljesítmény, a mért felvett elektromos teljesítmény és a mért COP,

— a névleges hűtési teljesítmény és a névleges felvett elektromos teljesítmény kW-ban kifejezve, három tizedesjegyre kerekítve, és a COP értéke, két tizedesjegyre kerekítve, a B, C és D mérési ponton;

iv. a 35 °C feletti környezeti hőmérsékleten való használatra tervezett kondenzációs egységek esetében a COP értéke teljes terhelés és 43 °C környezeti hőmérséklet mellett, két tizedesjegyre kerekítve, valamint a hozzá tartozó hűtési teljesítmény és felvett elektromos teljesítmény, kW-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve;

v. a kondenzációs egységgel való használatra szánt hűtőfolyadék(ok) típusa és neve;

vi. a kondenzációs egység karbantartáskor végrehajtandó külön óvintézkedések;

vii. a kondenzációs egység hatékonyságának optimalizálása érdekében a hűtőberendezésbe való beszerelésekor végrehajtandó külön óvintézkedések;

viii. az életciklus végén elvégzendő újrafeldolgozásra vagy ártalmatlanításra vonatkozó információk.

b) az alábbiakkal kapcsolatos információkat tartalmazó szakasz, amely a gyártók által a meghatalmazott képviselőik vagy importőreik, illetve a beszerelést végző vagy más szakemberek részére fenntartott szabad hozzáférésű internetes oldalakon található:

i. a berendezések energiahatékonyságának optimalizálása érdekében történő beszerelés;

ii. karbantartási céllal történő, roncsolásmentes szétszerelés;

iii. az életciklus végén elvégzendő ártalmatlanítás céljából történő szétszerelés és lebontás.

c) A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljára a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

i. az a) pontban meghatározott elemek;

ii. amennyiben az adott modellre vonatkozó információkat terv alapján elvégzett számításokból, vagy más kombinációk extrapolálásából nyerték, az ilyen számítások vagy extrapolációk, valamint a számítások pontosságának ellenőrzése érdekében folytatott tesztek részletes ismertetése, beleértve az ilyen kombinációk teljesítményének kiszámításához alkalmazott matematikai modellel és az adott modell ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos részletes információkat is.

1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokban leírt módszerekkel vagy olyan egyéb megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel kell végrehajtani, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszereket. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2. pontban szereplő feltételeknek és műszaki paramétereknek.

2. A hűtési teljesítmény, a felvett elektromos teljesítmény, a teljesítménytényező és a szezonális hűtési jóságfok értékeinek meghatározásához a méréseket az alábbi feltételek mellett kell elvégezni:

a) 32 °C-os környezeti referencia-hőmérséklet a kültéri hőcserélőnél (kondenzátor);

b) alacsony hőmérséklet esetén – 35 °C-os, közepes hőmérséklet esetén – 10 °C-os telített elpárolgási hőmérséklet a beltéri hőcserélőnél (elpárologtató);

c) adott esetben az Unióban uralkodó átlagos éghajlati viszonyokat tükröző éves környezetihőmérséklet-változások és azon órák száma, amelyek alatt e hőmérsékletek előfordulnak, megfelelnek a 6. táblázatban meghatározottnak;

d) adott esetben figyelembe kell venni annak a hatását, hogy az energiahatékonyság – a kondenzációs egység teljesítményszabályozási módjának függvényében – a ciklikus üzemeltetés hatására romlik.

a) 2016. július 1-jétől a technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

b) 2018. július 1-jétől a technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

c) Az olyan technológiai hűtők esetében, amelyeket 150-nél alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőfolyadékkal töltenek fel, megengedett, hogy a SEPR legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb legyen az 1. a) pontban és az 1. b) pontban szereplő értékeknél.

a) a beszerelést végző szakembereknek és végfelhasználóknak szánt használati utasításban, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és importőreik szabad hozzáférésű internetes oldalain a következő elemeket kell megadni:

i. tervezett üzemi hőmérséklet, Celsius-fokban kifejezve (közepes hőmérséklet: – 8 °C, alacsony hőmérséklet: – 25 °C);

ii. a technológiai hűtő típusa: léghűtéses vagy vízhűtéses;

iii. a mért hűtési teljesítmény és a mért felvett elektromos teljesítmény kW-ban kifejezve és két tizedesjegyre kerekítve;

iv. a mért hűtési jóságfok (EERA ), két tizedesjegyre kerekítve;

v. névleges hűtési teljesítmény és névleges felvett elektromos teljesítmény a B, C és D mérési ponton, kW-ban kifejezve és két tizedesjegyre kerekítve;

vi. a névleges EER a B, C és D mérési ponton, két tizedesjegyre kerekítve;

vii. a SEPR értéke, két tizedesjegyre kerekítve;

viii. az éves villamosenergia-fogyasztás kWh/év mértékegységben kifejezve;

ix. a technológiai hűtőben való használatra szánt hűtőfolyadék(ok) típusa és neve;

x. a technológiai hűtő karbantartásakor végrehajtandó külön óvintézkedések;

xi. az életciklus végén elvégzendő újrafeldolgozásra vagy ártalmatlanításra vonatkozó információk.

b) az alábbiakkal kapcsolatos információkat tartalmazó szakasz, amely a gyártók által a meghatalmazott képviselőik vagy importőreik, illetve a beszerelést végző vagy más szakemberek részére fenntartott szabad hozzáférésű internetes oldalakon található:

i. a berendezések energiahatékonyságának optimalizálása érdekében történő beszerelés;

ii. karbantartási céllal történő, roncsolásmentes szétszerelés;

iii. az életciklus végén elvégzendő ártalmatlanítás céljából történő szétszerelés és lebontás.

c) A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljára a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

i. az a) pontban meghatározott elemek;

ii. amennyiben az adott modellre vonatkozó információkat terv alapján elvégzett számításokból, vagy más kombinációk extrapolálásából nyerték, az ilyen számítások vagy extrapolációk, valamint a számítások pontosságának ellenőrzése érdekében folytatott tesztek részletes ismertetése, beleértve az ilyen kombinációk teljesítményének kiszámításához alkalmazott matematikai modellel és az adott modell ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos részletes információkat is.

1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és a teljesülés ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokban leírt módszerekkel vagy olyan egyéb megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel kell végrehajtani, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszereket. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2. és a 3. pontban szereplő feltételeknek és műszaki paramétereknek.

2. A hűtési teljesítmény, a felvett elektromos teljesítmény, a hűtési jóságfok és a szezonális hűtési jóságfok értékeinek meghatározásához a méréseket az alábbi feltételek mellett kell elvégezni:

a) a léghűtéses technológiai hűtők esetében a kültéri hőcserélőnél mért környezeti referencia-hőmérséklet 35 °C, a vízhűtéses technológiai hűtők esetében a kondenzátornál mért bemeneti vízhőmérséklet 30 °C;

b) a folyadéknak a beltéri hőcserélőnél mért kimeneti hőmérséklete alacsony hőmérséklet esetén – 25 °C, közepes hőmérséklet esetén – 8 °C;

c) az Unióban uralkodó átlagos éghajlati viszonyokat tükröző éves környezetihőmérséklet-változások és azon órák száma, amelyek alatt e hőmérsékletek előfordulnak, megfelelnek a VI. melléklet 6. táblázatában meghatározottnak;

d) figyelembe kell venni annak a hatását, hogy az energiahatékonyság – a technológiai hűtő teljesítményszabályozási módjának függvényében – a ciklikus üzemeltetés hatására romlik.

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint – ha alkalmazandó – az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 8. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan egyenértékű professzionális hűtőbútor, amelyet a gyártó vagy az importőr műszaki dokumentációja egyenértékű termékként megnevez, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további darab egy vagy több olyan másik modellhez is tartozhat, amelyet a műszaki dokumentáció egyenértékű termékként megjelölt.

5. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 8. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6. Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan egyenértékű professzionális hűtőbútor, amelyet a gyártó vagy az importőr műszaki dokumentációja egyenértékű termékként megnevez, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7. A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint – ha alkalmazandó – az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 9. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá.

5. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 9. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6. Ha az 5. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7. A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint – ha alkalmazandó – az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 10. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá.

5. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 10. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6. Ha az 5. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7. A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

1. E rendelet hatálybalépésekor a professzionális hűtőbútorok piacán beszerezhető, az energiahatékonysági mutató (EEI) szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le:

2. E rendelet hatálybalépésekor a kondenzációs egységek piacán beszerezhető, a mért teljesítménytényező és a szezonális hűtési jóságfok szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le:

3. E rendelet hatálybalépésekor a technológiai hűtők piacán beszerezhető, a szezonális hűtési jóságfok szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le: