►B

A BIZOTTSÁG 1253/2014/EU RENDELETE

(2014. július 7.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 337, 2014.11.25., 8. o)

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2282 RENDELETE (2016. november 30.)

  L 346

51

20.12.2016

1.

„szellőztetőberendezés” : elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja;

2.

„lakóépületeket szellőztető berendezés” :

olyan szellőztetőberendezés, amely esetében

3.

„nem lakóépületeket szellőztető berendezés” : olyan szellőztetőberendezés, amely esetében a maximális légtömegáram meghaladja a 250 m3/h-t, vagy a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nem nyilatkozott úgy, hogy a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

4.

„maximális légtömegáram” : a gyártó által megadott azon legnagyobb légtömegáram, amely a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például tiszta szűrőkkel ellátott) szellőztetőberendezés beépített szabályzói vagy a berendezéshez külön beszerezhető szabályzók segítségével standard léghőmérsékleten (20 °C) és légnyomáson (101 325 Pa) elérhető; lakóépületeket szellőztető, légcsatornával ellátott berendezések esetében 100 Pa külső statikus nyomáskülönbség melletti légáramra megállapítva, lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezések esetében a 10 (minimum)-20-50-100-150-200-250 Pa össznyomáskülönbségek közül azon legalacsonyabb elérhető érték melletti légáramra megállapítva, amely egyenlő a mért nyomáskülönbség értékével, vagy majdnem eléri azt;

5.

„egyirányú szellőztetőberendezés” : olyan szellőztetőberendezés, amely csak egyetlen irányba – beltérből kültér felé (elszívás) vagy kültérből beltér felé (befúvás) – állít elő légáramot, és a mechanikusan előállított légáram természetes levegő bevezetésével vagy elszívásával egyenlítődik ki;

6.

„kétirányú szellőztetőberendezés” : olyan szellőztetőberendezés, amely a beltér és a kültér között állít elő légáramot, és rendelkezik mind elszívó, mind befúvó ventilátorral;

7.

„egyenértékű szellőztetőberendezés-modell” : az alkalmazandó termékinformációs követelmények szerint ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, de ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr által másik szellőztetőberendezés-modellként forgalomba hozott szellőztetőberendezés.

1.

„fajlagos energiafogyasztás”, „SEC” (KWh/(m2.a) mértékegységben kifejezve) : lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a VIII. mellékletnek megfelelően kiszámított együttható, amely egy lakótér vagy épület szellőztetése által felhasznált, a fűtött padlófelület egy négyzetméterére eső energiamennyiséget fejezi ki;

2.

„hangteljesítményszint”, „LWA” : referencia-légáram mellett a készülékház által kibocsátott és a levegő által közvetített, 1 pikowatt (1 pW) hangteljesítményre vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint decibelben (dB) kifejezve;

3.

„több sebességfokozatú meghajtószerkezet” : olyan ventilátormotor, amely a kikapcsolt (0) állapoton kívül legalább három sebességfokozaton működtethető;

4.

„frekvenciaváltó” : a ventilátorral és a motorral egybeépített, illetve velük egy rendszerben működő vagy külön biztosított olyan elektronikus vezérlőberendezés, amely az elektromos motor tápáramát a légtömegáram szabályozása céljából folyamatosan alakítja;

5.

„hővisszanyerő rendszer” : kétirányú szellőztetőberendezés olyan hőcserélővel ellátott része, melynek célja, hogy a távozó (szennyezett) levegő hőjét átadja a szellőző (friss) levegőnek;

6.

„lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt” : a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) a hővisszanyerő rendszer száraz állapotában, standard léghőmérsékleten és légnyomáson, referencia-légáram melletti kiegyenlített légtömegáram, valamint a belső és külső hőmérséklet közötti 13 K különbség mellett mérve, ventilátormotorokból származó hőnyereség miatti korrekció nélkül;

7.

„belső szivárgás aránya” : hővisszanyerő rendszerrel ellátott, referencia-légtömegáram mellett működtetett szellőztetőberendezés esetében a szellőző levegőben jelen lévő távozó levegő légcsatornánál mért hányada, amely a távozó és a szellőző légáram között a készülékházon belül fellépő szivárgás eredményeként keletkezik; a vizsgálatot lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 100 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa nyomáson kell végezni;

8.

„átáramlási arány” : a távozó levegő azon hányada, amely a referencia-légáramot alapul véve visszakerül a regeneratív hőcserélő bemenő légáramába;

9.

„külső szivárgás aránya” : a referencia-légáramból származó szivárgás azon hányada, amely nyomásvizsgálat során a környező levegőből egy berendezés készülékházába, illetve abból a környező levegőbe jut; az alulnyomás és túlnyomás vizsgálatát lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 400 Pa nyomáson kell végezni;

10.

„keveredés” : a beltéri és kültéri végegységeknél a légáramoknak a kifúvó és beszívó nyílások közötti azonnali recirkulálása, illetve rövidre zárása, mely légáramok ily módon nem járulnak hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében;

11.

„keveredési ráta” : a távozó légáramnak a teljes referencia-légmennyiséghez viszonyított azon hányada, amely a beltéri és a kültéri végegységnél a kifúvó és beszívó nyílások között recirkulál, így nem járul hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében (a beltéri osztó légcsatornától 1 méterre mérve), a belső szivárgási arány levonásával;

12.

„tényleges felvett teljesítmény” (W mértékegységben kifejezve) : referencia-légtömegáram és annak megfelelő külső össznyomáskülönbség melletti felvett elektromos teljesítmény, amely magában foglalja a ventilátorok, a szabályzók (ideértve a távszabályzókat) és – amennyiben be van építve – a hőszivattyú elektromos igényét;

13.

„fajlagos felvett teljesítmény”, „SPI”(W/(m3/h) mértékegységben kifejezve) : a tényleges felvett teljesítmény (W) és a referencia-légtömegáram (m3/h) aránya;

14.

„légtömegáram/nyomás diagram” : lakóépületeket szellőztető egyirányú berendezések vagy kétirányú berendezések osztó része tekintetében készített, a légtömegáramot (abszcissza) és a nyomáskülönbséget ábrázoló görbesor, ahol minden görbe egy adott ventilátorsebességet jelöl, és legalább nyolc egymástól egyenlő távolságra lévő tesztpontot tartalmaz, és a görbék számát a ventilátor elkülönülő opcionális sebességfokozatainak száma (egy, kettő vagy három) határozza meg, illetőleg frekvenciaváltós ventilátor esetében legalább egy minimum-, egy maximum- és egy megfelelő középgörbét tartalmaz, amely megközelíti az SPI-tesztelésnél alkalmazott referencia-légtömeget és nyomáskülönbséget;

15.

„referencia-légtömegáram” (m3/s mértékegységben kifejezve) : a légtömegáram/nyomás diagramban egy görbe azon pontjának abszcisszaértéke, amely a maximális légtömegáram legalább 70 %-ához, valamint légcsatornával ellátott berendezések esetében 50 Pa-hoz, légcsatorna nélküli berendezések esetében minimális nyomáshoz tartozó referenciaponton található, vagy ahhoz a legközelebb helyezkedik el; Kétirányú szellőztetőberendezések esetében a referencia-légtömegáram a légbefúvó kimenetre alkalmazandó.

16.

„szabályozási tényező”, „CTRL” : a SEC kiszámításához alkalmazott korrekciós tag, melynek meghatározása a VIII. melléklet 1. táblázatában leírtaknak megfelelően, a szellőztetőberendezés részét képező szabályzó típusa szerint történik;

17.

„szabályozási paraméter” : a szellőztetési igényt feltételezhetően reprezentatívan jelző, mérhető paraméter vagy paraméterek, pl. relatív nedvességszint (RH), szén-dioxid (CO2), illékony szerves vegyületek (VOC) vagy más gázok mennyisége, valamint jelenlét-, mozgás- vagy helyiséghasználat-érzékelés testhő infravörös érzékelése, ultrahanghullám-visszaverődés, fényforrások vagy berendezések emberi működtetéséből fakadó elektromos jelek alapján;

18.

„kéziszabályzó” : bármely olyan szabályzótípus, amely nem alkalmaz igényfüggő szabályozást;

19.

„igényfüggő szabályzó” : egy vagy több beépített vagy külön biztosított olyan eszköz, amely a berendezés légtömegáramát és/vagy a csövek légtömegáramait valamely szabályozási paraméter mérése során kapott eredmény alapján automatikusan szabályozza;

20.

„időprogram-szabályzó” : a szellőztetőberendezés ventilátorsebességét/légtömegáramát (óraidő szerint) szabályozó időzíthető felhasználói interfész, amely lehetővé teszi a légtömegáramnak legalább hét napra, napi legalább két csökkentett légtömegáramú vagy légtömegáram nélküli időszakra történő kézi beállítását;

21.

„igényfüggő szabályozású szellőztetés”, „DCV” : igényfüggő szabályzót alkalmazó szellőztetőberendezés;

22.

„légcsatornával ellátott berendezés” : olyan szellőztetőberendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egy vagy több helyiségének vagy zárt terének légcsatornák révén történő szellőztetésére használnak, és légcsatorna-csatlakozással látnak el;

23.

„légcsatorna nélküli berendezés” : egyedi helyiség szellőztetésére szolgáló olyan berendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egyetlen helyiségének vagy zárt terének szellőztetésére használnak, és nem látnak el légcsatorna-csatlakozással;

24.

„központi igényfüggő szabályzó” : egy légcsatornával ellátott szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely az egész szellőztetett épület vagy épületrész tekintetében központi helyen elhelyezett egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

25.

„helyi igényfüggő szabályzó” : egy szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely légcsatornával ellátott berendezés esetén egynél több, légcsatorna nélküli berendezés esetén egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

26.

„statikus nyomás”, „psf” : az össznyomásnak a ventilátor dinamikus nyomásával csökkentett értéke;

27.

„össznyomás” (pf) : a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség;

28.

„torlónyomás” : az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk;

29.

„dinamikus nyomás” : a kimeneten átáramló gáz tömegáramából és átlagos sűrűségéből, valamint a berendezés kimeneti területéből meghatározott nyomás;

30.

„rekuperatív hőcserélő” : olyan, mozgó alkatrészek nélküli hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti; ilyen a párhuzamos áramlású, keresztáramú vagy ellenáramú, lemezes vagy csöves hőcserélő vagy ezek kombinációja, valamint a páradiffúziós, lemezes vagy csöves hőcserélő;

31.

„regeneratív hőcserélő” : olyan, forgókerékkel rendelkező rotációs hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti, és amely rejtett hő átadását lehetővé tevő anyaggal, meghajtómechanizmussal, készülékházzal vagy vázzal, valamint a megkerülés és az egyik légáramból a másikba való szivárgás csökkentésére szolgáló tömítésekkel rendelkezik; az ilyen hőcserélők esetében a nedvesség-visszanyerés a felhasznált anyag függvényében eltérő mértékű;

32.

lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „légtömegáramának nyomásváltozás-érzékenysége” : a lakóépületeket szellőztető berendezés maximális légtömegáramától + 20 Pa és – 20 Pa külső össznyomáskülönbségen mért maximális eltérés aránya;

33.

lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „beltéri/kültéri légtömörsége” : a ventilátor(ok) kikapcsolt állapotában a beltér és a kültér között mért légtömegáram (m3/h mértékegységben kifejezve);

34.

„kettős felhasználású berendezés” : a 305/2011/EU rendeletben meghatározott, építményekre vonatkozó alapvető tűzbiztonsági követelményeknek megfelelő szellőztetőberendezés, amely egyaránt alkalmas szellőztetési célokra, valamint tűzvédelmi célra és füstelvezetésre;

35.

„bypass-funkció” : bármely megoldás, amely megkerüli a hőcserélőt, vagy automatikusan vagy manuálisan szabályozza annak hővisszanyerő teljesítményét anélkül, hogy a légáramnak fizikailag meg kellene kerülnie azt (például nyári áteresztő doboz, rotorsebesség-szabályozás, légáram-szabályozás);

1.

„névleges felvett elektromos teljesítmény”, „P” (kW mértékegységben kifejezve) : a ventilátormeghajtók – ideértve bármely motorszabályzó tartozékot – tényleges villamosenergia-felvétele névleges külső nyomáson és névleges légtömegáram mellett;

2.

„ventilátor hatásfoka, ηfan” : a (referenciakonfigurációjú) szellőztetőberendezés ventilátorának (egyedi ventilátorainak) a motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló statikus hatásfoka névleges légáram és névleges külső nyomásesés mellett;

3.

„kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja” : készülékházzal, legalább két (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, hővisszanyerő rendszerrel, a szellőző oldalon tiszta finomszűrővel, a távozó oldalon tiszta középfinom szűrővel felszerelt termék;

4.

„egyirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja” : készülékházzal, legalább egy (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, és amennyiben a terméket rendeltetése szerint a szellőző oldalon szűrővel kell felszerelni, tiszta finomszűrővel felszerelt termék;

5.

„ventilátor minimális hatásfoka”, „ηνu” : az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések hatásfokára vonatkozó egyedi minimumkövetelmény;

6.

„névleges légtömegáram”, „qnom” (m3/s mértékegységben kifejezve) : egy nem lakóépületeket szellőztető berendezésre megadott, 20 °C standard léghőmérsékleten és 101 325 Pa standard légnyomáson megállapított tervezési légtömegáram a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például szűrőket is tartalmazó) berendezés esetében;

7.

„névleges külső nyomás”, „Δps, ext” (Pa mértékegységben kifejezve) : a megadott tervezési külső statikus nyomáskülönbség névleges légtömegáram mellett;

8.

„maximális mért ventilátorsebesség”, „vfan_rated” (percenkénti fordulatszámban [rpm] kifejezve) : a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti ventilátorsebesség;

9.

„ventilátorkomponensek belső nyomásesése”, „Δps,int” (Pa mértékegységben kifejezve) : a névleges légáram melletti statikusnyomás-esések összege referenciakonfigurációval rendelkező kétirányú szellőztetőberendezés vagy egyirányú szellőztetőberendezés esetében;

10.

„nem ventilátorhoz tartozó további komponensek belső nyomásesése”, „Δps,add” (Pa mértékegységben kifejezve) : a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti összes statikusnyomás-esésnek a ventilátorkomponensek belső nyomásesésével (Δps,int ) csökkentett összege;

11.

„nem lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt_nrvu” : a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) száraz referenciakörülmények között, kiegyenlített légáram és 20 K beltéri-kültéri léghőmérséklet-különbség mellett mérve, nem beszámítva a ventilátormotorokból és belső szivárgásokból származó hőnyereséget;

12.

„ventilátorkomponensek belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint” : a ventilátorkomponensek belső nyomásesésének és a ventilátor hatásfokának aránya referenciakonfiguráció esetében, W/(m3/s) mértékegységben kifejezve;

13.

„ventilátorkomponensek maximális belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint_limit” (W/(m3/s) mértékegységben kifejezve) : az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések esetében az SFPint-re vonatkozó egyedi hatásfok-követelmény;

14.

„közvetítőközeges hővisszanyerő rendszer” : olyan hővisszanyerő rendszer, ahol a szellőztetett térben a távozó oldalon található hővisszanyerő készülék és az osztó oldalon található, a visszanyert hőt a légáramnak átadó készülék egy hőátadórendszeren keresztül kapcsolódik egymáshoz, ahol a hővisszanyerő rendszer két oldala az épület különböző részeiben szabadon elhelyezhető;

15.

„áramlási sebesség” (m/s mértékegységben kifejezve) : a szellőző és a távozó levegő sebessége közül a nagyobb érték. Az áramlási sebesség a szellőztetőberendezésen belüli egységnyi keresztmetszeten átáramló szellőző, illetve távozó levegő áramlási sebessége. A sebességet az adott egység szűrővel ellátott részének, szűrő hiányában pedig a ventilátort magában foglaló részének keresztmetszetére vonatkoztatva kell meghatározni;

16.

„hatásfokbónusz”, „E” : azon tény figyelembevételére szolgáló korrekciós tag, miszerint a hővisszanyerés hatékonyságának növekedésével nagyobb nyomásesés történik, ami miatt nagyobb specifikus ventilátorteljesítmény szükséges;

17.

„szűrőkre vonatkozó korrekciós tag”, „F” (Pa mértékegységben kifejezve) : abban az esetben alkalmazandó korrekciós tag, amikor a berendezés eltér a kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációjától;

18.

„finomszűrő” : a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

19.

„középfinom szűrő” : a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

20.

„szűrőhatásfok” : a szűrő által felfogott porhányad és a szűrőbe bekerülő mennyiség átlagos aránya a IX. mellékletben a finom- és a középfinom szűrők tekintetében meghatározott feltételek szerint.

—

SEC : egy lakótér vagy épület szellőztetésének a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó fajlagos energiafogyasztása [kWh/(m2.a)],

—

ta : az éves üzemórák száma [h/a],

—

pef : villamosenergia-termelésre és -elosztásra vonatkozó primerenergia-tényező [-],

—

qnet : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó nettó szellőztetési igény [m3/h.m2],

—

MISC : olyan összesített általános típustényező, amely a szellőztetés hatékonyságát, a légcsatornák szivárgását és a járulékos infiltrációt kifejező tényezőket foglalja magában [-],

—

CTRL : szellőztetésszabályozási tényező [-],

—

x : olyan kitevő, amely a hőenergia és az elektromosáram-megtakarítás közötti nem lineáris viszony figyelembevételére szolgál, a motor és a meghajtószerkezet jellemzőitől függően [-],

—

SPI : fajlagos felvett teljesítmény [kW/(m3/h)],

—

th : a fűtési idény óráinak összesített száma [h],

—

ΔΤh : a beltéri (19 °C) és a kültéri hőmérséklet különbségének egy fűtési idényen belüli átlaga, amelyből korrekcióként 3 K levonandó a napsütésből és belső forrásból eredő hőnyereség miatt [K],

—

ηh : átlagos helyiségfűtési hatásfok [-],

—

cair : a levegő állandó nyomás és sűrűség melletti fajlagos hőkapacitása [kWh/(m3 K)],

—

qref : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó természetes szellőztetés referenciaértéke [m3/h.m2],

—

ηt : a hővisszanyerés hőhatásfoka [-],

—

:

azon fűtőenergiának a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó éves mennyisége [kWh/m2.a], amely állítható ellenállásfűtés segítségével történő jégmentesítésre szolgál,

,

ahol

A Qdefr kizárólag a rekuperatív hőcserélővel ellátott kétirányú berendezésekre alkalmazandó; az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr = 0.

—

ηt : a hővisszanyerő rendszer hőhatásfoka [-],

—

t2″ : a hővisszanyerő rendszert elhagyó és a helyiségbe belépő szellőző levegő hőmérséklete [°C],

—

t2′ : a kültéri levegő hőmérséklete [°C],

—

t1′ : a helyiséget elhagyó és a hővisszanyerő rendszerbe belépő távozó levegő hőmérséklete [°C].