nyíltpiaci műveletek;

jegybanki rendelkezésre állás;

kötelező tartalék kötelezettsége.

irányadó refinanszírozási műveletek;

hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek;

finomhangoló műveletek;

strukturális műveletek.

penziós ügyletek;

monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok;

lekötött betétek gyűjtése;

EKB-kötvények kibocsátása;

végleges adásvételi ügyletek.

az irányadó refinanszírozási műveleteket és a rendszeres hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket kizárólag penziós ügyletek formájában végzik;

a finomhangoló műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik:

a strukturális műveleteket az alábbiak felhasználásával végzik:

likviditásbővítő műveletek;

amelyeket általánosságban minden héten az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek;

általánosságban két hetes lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárában jelzettek szerint, a (3) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

amelyekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

likviditásbővítő penziós műveletek;

amelyeket minden hónapban rendszeresen, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban végeznek, a (4) bekezdésben rögzített kivétel fenntartásával;

általánosságban három hónapos lejárattal bírnak, az eurorendszer rendszeres tenderműveleteinek naptárával összhangban, a (3) és a (4) bekezdésben rögzített kivételek fenntartásával;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

lebonyolítására standard tendereljárás formájában kerül sor;

amelyekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;

fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

gyakorisága és lejárati ideje általában nem szabványosított;

lebonyolítására általánosságban gyorstender-eljárás formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott finomhangoló műveletet standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül;

azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően:

a penziós ügyletek formájában történő lebonyolítás esetén azok fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek;

gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

lebonyolítására tendereljárás vagy kétoldalú eljárás formájában kerül sor, az adott strukturális művelet végzésére szolgáló adott instrumentumtípustól függően;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor;

azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően: i. a strukturális műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;

a likviditásbővítő strukturális műveletek fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak, a végleges vételek kivételével.

végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

gyakorisága és lejárati ideje a nyíltpiaci műveletek azon kategóriájától függ, amelyhez azokat használják;

amelyek a nyíltpiaci műveletek kategóriájába tartoznak, standard tendereljárás formájában kerülnek lebonyolításra, a finomhangoló műveletek kivételével, amelyek tendereljárás formájában kerülnek lebonyolításra;

amelyek az aktív oldali rendelkezésre állás kategóriájába tartoznak, a 18. cikkben leírtak szerint kerülnek lebonyolításra;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

gyakorisága és lejárati ideje nem szabványosított;

lebonyolítására gyorstender-eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az eurorendszer meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

végzésére a likviditás szűkítésének céljával kerül sor;

végezhető előre meghatározott gyakoriságú és futamidejű műveletekre vonatkozó, előzetesen meghirdetett ütemezés alapján, vagy végezhető a likviditási helyzet alakulására való reagálás érdekében eseti jelleggel, például a lekötött betétek gyűjtése végezhető a tartalékolási időszak utolsó napján azoknak a likviditás-egyensúlyi zavaroknak az elhárítására, amelyek a legutóbbi irányadó refinanszírozási művelet allokálása óta merültek fel;

lebonyolítására gyorstender-eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB meghatározott monetáris politikai megfontolásokra tekintettel, vagy a piaci körülményekre való reagálás érdekében úgy dönt, hogy az adott műveletet standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

a névérték alatti diszkontált kibocsátáskori értéken; vagy

a névérték fölötti értéken,

likviditásszűkítő nyíltpiaci műveletként kerülnek kibocsátásra;

rendszeres vagy nem rendszeres jelleggel is kibocsáthatók;

futamideje 12 hónapnál rövidebb;

kibocsátásukra standard tendereljárás útján kerül sor;

tendereztetését és beváltását decentralizált módon az NKB-k végzik.

végezhetők likviditásbővítő műveletek (végleges vételek) vagy likviditásszűkítő műveletek (végleges eladások) formájában;

gyakorisága nem szabványosított;

lebonyolítására kétoldalú eljárások formájában kerül sor, kivéve, ha az EKB úgy dönt, hogy az adott műveletet gyorstender-eljárás vagy standard tendereljárás formájában bonyolítja le;

végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, kivéve, ha az EKB Kormányzótanácsa úgy dönt, hogy az adott műveletet az EKB vagy az EKB végrehajtó szerveként eljáró egy vagy több NKB hajtsa végre;

azok kizárólag a negyedik részben foglaltak szerinti, fedezetként elfogadható eszközökön alapulnak.

az elszámolási napon történő elszámolás érdekében penziós ügyletek esetén megfelelő összegű elfogadható eszközt utalnak át, illetve devizaswapok esetén a külföldi pénznem megfelelő összegét utalják át;

lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez; a fedezetként mobilizált eszközök értékének mindenkor fedeznie kell a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegét, ideértve a művelet időtartama alatt felhalmozott kamatot. Ha pozitív kamat esedékes, akkor az alkalmazandó összeget naponta hozzá kell adni a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegéhez, és ha negatív kamat esedékes, akkor az alkalmazandó összeget naponta le kell vonni a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegéből;

amennyiben a b) pont tekintetében alkalmazandó, a megfelelő fedezetet vonatkozó fedezetkiegészítési felhívás útján, elegendő elfogadható eszköz vagy készpénz formájában biztosítják.

az adott likviditásszűkítő műveletben részükre allokált összegek elszámolása érdekében elegendő összegű készpénzt utalnak át;

lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez;

amennyiben a b) pont tekintetében alkalmazandó, a megfelelő fedezetet vonatkozó fedezetkiegészítési felhívás útján, elegendő elfogadható eszköz vagy készpénz formájában biztosítják.

az aktív oldali rendelkezésre állás;

a betéti rendelkezésre állás.

az adott ügyfél valamennyi ajánlatát, ha ajánlatai együttes összege az EKB által meghatározott bármely ajánlati felső határt meghaladja;

az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat nem éri el az ajánlati összeg alsó korlátját;

az ügyfél bármely ajánlatát, ha az ajánlat az elfogadott kamatlábra, árra vagy swappontra vonatkozó alsó korlát alatt, illetve felső korlát felett van.

Az ajánlatokat összeadják.

Amennyiben az ajánlatok összege meghaladja az allokálni kívánt likviditás teljes összegét, a benyújtott ajánlatokat arányosan, az allokálandó összegnek az összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint kell kielégíteni, a III. mellékletben található 1. táblázattal összhangban.

Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

a legkisebb allokálási összeget, amely az egy ajánlattevőnek allokálható összegre vonatkozó alsó korlátnak felel meg; vagy

a legkisebb allokálási arányt, amely az egy ajánlattevőnek a határkamatláb mellett allokálható ajánlatok arányára vonatkozó, százalékban kifejezett alsó korlátnak felel meg.

Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak csökkenő sorrendje vagy a felajánlott árak növekvő sorrendje szerint rendezik.

A legmagasabb kamatlábbal (legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legalacsonyabb kamatlábú (legmagasabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálni kívánt teljes likviditás el nem fogy.

Amennyiben a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok együttes összege meghaladja a maradék allokálható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legmagasabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik, a III. mellékletben található 2. táblázattal összhangban.

Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

Az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak növekvő sorrendje vagy a felajánlott árak csökkenő sorrendje szerint rendezik.

A legalacsonyabb kamatlábbal (legmagasabb árral) rendelkező ajánlatokat kell elsőként kielégíteni, majd az ezt követő legmagasabb kamatlábú (legalacsonyabb árú) ajánlatokat kell elfogadni mindaddig, amíg a teljes likviditás el nem fogy.

Amennyiben a határkamatlábbal (elfogadott legalacsonyabb árral) rendelkező ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal (legalacsonyabb elfogadott árral) rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik a III. melléklet 2. táblázatával összhangban.

Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni. Az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az allokált nominális összeget 100 000 EUR legközelebbi többszörösére kell kerekíteni.

Az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor:

A kielégítéskor a legalacsonyabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések növekvő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálandó rögzített deviza teljes összege el nem fogy.

Amennyiben az elfogadott legmagasabb swappontjegyzésen, azaz a kamatfolyosó-széli swappontjegyzésen az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban.

Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

Az ajánlatokat a felajánlott swappontjegyzések csökkenő sorrendje szerint rendezik, figyelembe véve a jegyzés előjelét.

A jegyzés előjele a deviza és az euro kamatkülönbözetének előjelétől függ. A swap lejártakor:

A kielégítéskor a legmagasabb swappontjegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappontjegyzések csökkenő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg:

A maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappontjegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya alapján történik, a III. melléklet 3. táblázatával összhangban. Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

az elfogadható eszközöket előzetesen el kell helyezniük valamely NKB-nál; vagy

az elfogadható eszközöket a „szállítás fizetés ellenében” elv alapján valamely NKB rendelkezésére kell bocsátaniuk.

az 575/2013/EU rendelet alapján a felügyeleti követelményekkel összhangban szolgáltatott, a tőkére, a tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó negyedéves információk egyedi és összevont alapon; vagy

adott esetben az a) pont alatti információkkal összehasonlítható minőségű prudenciális információk.

jegybanki rendelkezésre állás;

standard tendereljárások útján végrehajtott nyíltpiaci műveletek.

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok formájában végzett azon finomhangoló műveletek esetében, amelyeket gyorstender-eljárások útján hajtanak végre, az ügyfelek köre megegyezik az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveletei céljára kiválasztott és olyan tagállamban bejegyzett szervezetek körével, amelynek a pénzneme az euro. A gyorstender-eljárások útján monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfeleknek nem kell megfelelniük az 55. cikkben rögzített feltételeknek. Az ügyfeleknek az eurorendszer devizapiaci intervenciós műveleteihez történő kiválasztására vonatkozó kritériumok az óvatosság (prudencia) és a hatékonyság alapelvein alapulnak, az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően. A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő egyes ügyfelekkel szembeni hitelkockázat kezelése céljából az NKB-k limitalapú rendszereket alkalmazhatnak.

A gyorstender-eljárások útján végrehajtott, penziós ügyletek vagy lekötött betétek gyűjtése formájában végzett finomhangoló műveletek esetében az egyes ügyletekhez minden egyes NKB az 55. cikkben rögzített elfogadhatósági feltételeknek megfelelő, és olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, bejegyzett intézmények közül választja ki az ügyfeleket. A kiválasztás elsősorban az adott intézmény pénzpiacon folytatott tevékenységén alapul. Az NKB alkalmazhat további kiválasztási kritériumokat, mint például a kereskedési részleg hatékonysága és az ajánlattételi képesség.

tulajdonjog átruházása, amely visszavásárlási megállapodás jogi formájában jelenik meg; vagy

biztosítéki jog, azaz az érintett eszközökre vonatkozó kézizálogjog, engedményezés, illetve jelzálogjog létrehozása, amely fedezett hitel jogi formájában jelenik meg,

Az eurorendszer úgy tekinti, hogy – rendszeres felülvizsgálat mellett – az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,10 %-os nemteljesítési valószínűség a 2-es hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének, míg az egyéves időszak alatti legfeljebb 0,40 %-os nemteljesítési valószínűség a 3-as hitelminősítési besorolás hitelminőségi követelményének felel meg.

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható eszközöknek legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő hitelminőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az eurorendszer a negyedik rész II. és III. címével összhangban bizonyos eszközök tekintetében további hitelminőségi követelményeket alkalmaz.

rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel; vagy

feltételhez nem kötött tőkeösszeggel, amely egy adott időpontban egyetlen euroövezeti inflációs indexhez kapcsolódik és egyéb összetett struktúrát nem tartalmaz.

olyan rögzített kamatozású, kamat nélküli, vagy többlépcsős kamatszelvények, amelyek előre meghatározott kamatfizetési struktúrával és előre meghatározott kamatértékkel rendelkeznek;

olyan változó kamatozású kamatszelvények, amelyek az alábbi struktúrával rendelkeznek: kamatszelvény kamatlába = (referenciakamatláb * l) ± x, továbbá f ≤ kamatszelvény kamatlába ≤ c, ahol:

▼M11

▼M4

olyan többlépcsős vagy változó kamatozású kamatszelvény, ahol a lépcsők fenntarthatósági teljesítménycélokhoz kapcsolódnak, feltéve, hogy a fenntarthatósági teljesítménycélok kibocsátó vagy fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói csoportjához tartozó vállalkozás általi elérését a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír feltételeinek megfelelően független harmadik fél ellenőrzi.

A globális, bemutatóra szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat új világpiaci kötvények (new global notes, NGN) formájában kell kibocsátani, és azokat egy letéti őrzést végző olyan intézménynél kell letétbe helyezni, amely nemzetközi központi értéktár vagy elfogadható SSS-t üzemeltető központi értéktár. Ez a követelmény nem alkalmazandó a 2007. január 1-jét megelőzően globális, bemutatóra szóló klasszikus világpiaci kötvényként (classic global notes, CGN) kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, valamint az ilyen kötvények azonos ISIN alatt történő helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásaira, az egyszerűsített kibocsátás időpontjától függetlenül.

A globális, névre szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok új biztonsági őrzési rendszerének keretében kell kibocsátani. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a globális, névre szóló formában 2010. október 1-jét megelőzően kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra.

Az egyedi kötvény formájú, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatóak, ha azokat egyedi kötvény formájában 2010. október 1-jét megelőzően bocsátották ki.

A biztonságosság az ügyletekre vonatkozó bizonyosságot jelenti, különösen az ügyletek érvényességének és érvényesíthetőségének bizonyosságát.

Az átláthatóság a piac eljárási szabályaira és működésére, az eszköz pénzügyi jellemzőire, az árképzési mechanizmusra, valamint a releváns árakra és mennyiségekre, például a jegyzett árakra, kamatokra, kereskedési mennyiségekre, kinnlevőségekre vonatkozó információkhoz való akadálytalan hozzáférést jelenti.

A hozzáférhetőség az eurorendszer azon képességére utal, hogy piaci résztvevő tud lenni, és hozzáférése van a piachoz. Egy piac akkor számít hozzáférhetőnek, ha eljárási szabályai és működése lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy – amennyiben fedezetkezelési célokból szükséges – információt szerezzen és ügyleteket hajtson végre.

lakóingatlant terhelő jelzálogok;

kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelek;

gépjárműhitelek;

fogyasztói hitelek;

lízingkövetelések;

hitelkártya-követelések.

az eurorendszer számára elfogadható formájú és tartalmú független jogi értékelést az adott országban alkalmazandó, a jogügyletek érvénytelenítési módjára vonatkozó szabályokról; és/vagy

egyéb dokumentumokat, például az átruházótól származó fizetőképességi nyilatkozatot a vizsgált időszakra vonatkozóan, amely az a meghatározott időszak, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök értékesítését a felszámoló érvénytelenítheti.

az olyan szabályok, amelyek alapján az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök eladását a felszámoló pusztán azon az alapon érvénytelenítheti, hogy arra az eladó fizetésképtelenségének kinyilvánítását megelőzően, az (1) bekezdés b) pontjában említett vizsgált időszakban került sor; vagy

az olyan szabályok, amelyek alapján az ilyen érvénytelenítést a kedvezményezett csak oly módon akadályozhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy az eladó fizetésképtelenségéről az eladás időpontjában nem volt tudomása.

Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök az ISIN megnyitásának időpontjában megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontjában rögzített kritériumoknak.

A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményező a kibocsátóval a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban álló szervezet.

Azokat jelzáloghiteleknek vagy garantált lakáshiteleknek az értékpapírosítást kezdeményező szervezettől a fedezeti alapba történő transzferálására szolgáló technikai eszközként használják.

Az NKB-k negyedévente saját igazolást és kötelezettségvállalást kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy a fedezeti alap nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat. Az NKB kérésében rögzíteni kell, hogy a saját igazolást a kibocsátó vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell aláírnia.

Az NKB-k évente külső könyvvizsgálótól vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó utólagos megerősítést kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy a fedezeti alap a vizsgált időszakban nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

Az eszközfedezetű értékpapírok kivételével valamennyi forgalomképes eszköznek rendelkeznie kell legalább egy elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel, amely az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 3-as hitelminőségi besorolásnak megfelelő nyilvános hitelminősítés formájában jelenik meg.

Az eszközfedezetű értékpapíroknak legalább két különböző elfogadott ECAI-rendszer által biztosított hitelminősítéssel kell rendelkezniük, amelyek az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerében legalább a 2-es hitelminőségi besorolásnak megfelelő két nyilvános hitelminősítés (egy-egy az egyes ECAI-rendszerektől) formájában jelennek meg.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyeket a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése vagy 116. cikkének (4) bekezdése értelmében azon központi kormányzattal azonos módon kell kezelni, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnek felel meg.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) pontban nem említett regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely a valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnél eggyel alacsonyabb hitelminőségi besorolásnak felel meg.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) és a b) pontban nem említett, a 2. cikk 75. pontjában meghatározott „közszektorbeli szervezetek”, implicit hitelminősítés nem kerül levezetésre, és az e szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a magánszektorbeli szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal azonos módon kell kezelni, vagyis úgy, mint amelyek nem rendelkeznek megfelelő hitelminősítéssel.

a hitelkövetelés fennállásának ellenőrzése;

a hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

a hitelkövetelések mobilizálására és érvényesítésére vonatkozó korlátozások hiánya;

a banktitokkal és a bizalmas kezeléssel kapcsolatos korlátozások hiánya.

Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az ügyfelektől, amelyben az ügyfelek igazolják az alábbiakat:

Elő kell írniuk az ügyfelek számára, hogy a 2021. májustól fedezetként mobilizált hitelkövetelések vonatkozásában adott esetben nyújtsák be az analitikai hitelezési adatok adatbázisa (AnaCredit) szerinti vonatkozó azonosítókat (vagyis a „megfigyelt szervezet” azonosítót, a „szerződés” azonosítót és az „instrumentum” azonosítót), amelyeket az (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet (EKB/2016/13) ( 19 ) szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelmények alapján benyújtanak.

Az NKB-k vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az ügyfelek által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező ügyfelek esetében a hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált hitelkövetelések adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

Amennyiben a hitelkövetelés fedezetként történő mobilizálásának harmadik felekkel szembeni teljes hatályának biztosításához és különösen a székhely szerinti NKB biztosítéki joga egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségének biztosításához szükséges az adós értesítése vagy a mobilizálás nyilvános nyilvántartásba vétele, úgy ezen értesítési vagy nyilvántartásbavételi követelményeknek a hitelkövetelés fedezetként való tényleges mobilizálása előtt vagy annak időpontjában kell eleget tenni.

Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a fedezetként nyújtott hitelkövetelés mobilizálásának nyilvános nyilvántartásba vétele az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében az ügyfélnek vagy – a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint – a székhely szerinti NKB-nak a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesítenie kell az adóst a fedezetként nyújtott hitelkövetelés ügyfél általi, az NKB javára történő mobilizálásáról.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy előzetes értesítést, vagy a mobilizálás előtt vagy annak időpontjában történő nyilvántartásba vételt írnak elő, akkor is, ha ezen alakiságok az a) pontban rögzített célok érdekében nem szükségesek.

Azon hitelkövetelések esetében, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok, a székhely szerinti NKB előírhatja, hogy e bemutatóra szóló instrumentumot előzetesen, vagy a fedezetként való tényleges mobilizálás időpontjában fizikailag juttassák el hozzá vagy egy harmadik félhez. Az a) és b) pontban meghatározott értesítési követelmények nem alkalmazandók azon hitelkövetelésekre, amelyek bemutatóra szóló instrumentumok.

ESMA értékpapírosítási adattárnak; vagy

eurorendszer által kijelölt adattárnak.

a mögöttes hitelkövetelések meglétének ellenőrzése;

a mögöttes hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó megállapodások érvényessége;

a mobilizálás harmadik felekkel szembeni teljes hatálya;

a mögöttes hitelkövetelés átruházása nem korlátozott;

a mögöttes hitelkövetelés érvényesítése nem korlátozott;

a banktitok és a bizalmasság tekintetében nincs korlátozás.

A nemzeti jogok sajátosságainak további részleteit az NKB-k megfelelő nemzeti dokumentációiba kell foglalni.

Az NKB-knek legalább negyedévente írásbeli igazolást kell beszerezniük az értékpapírosítást kezdeményezőtől, amelyben az értékpapírosítást kezdeményezők igazolják az alábbiakat:

Azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, vagy az érintett központi hitelnyilvántartások, illetékes bankfelügyeleti hatóságok vagy külső könyvvizsgálók véletlenszerű ellenőrzéseket végeznek az értékpapírosítást kezdeményezők által adott írásbeli igazolások minőségére és pontosságára vonatkozóan, a fizikai dokumentáció átadása vagy helyszíni ellenőrzések útján. Az egyes mögöttes hitelkövetelések tekintetében ellenőrzött információk kiterjednek legalább a mögöttes hitelkövetelések fennállását és elfogadhatóságát meghatározó jellemzőkre. Az ECAF által jóváhagyott, belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerekkel rendelkező értékpapírosítást kezdeményezők esetében a mögöttes hitelkövetelések hitelminőségének vizsgálatára vonatkozó további ellenőrzések magukban foglalják az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasznált DECC-k mögöttes hitelkövetelései adósai nemteljesítési valószínűségének ellenőrzését is.

A 107f. cikk (3) bekezdésének, illetve (4) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően azon NKB-k, ahol az értékpapírosítást kezdeményező letelepedett, illetve felügyeleti szervek, külső könyvvizsgálók vagy központi hitelnyilvántartások által lefolytatott ellenőrzések tekintetében az ellenőrzést végzőket fel kell jogosítani ezen vizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szerződéses formában, illetve a vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.

Esetenként szükséges lehet az adós értesítése az alábbiakról, illetve az alábbiak nyilvános nyilvántartásba vétele: i. a mögöttes hitelköveteléseknek a kibocsátóra történő (közvetlen vagy közvetett) átruházásáról; ii. abban az esetben, ha az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára annak a harmadik felekkel szemben történő szabályos érvényesítése érdekében; és különösen iii. a kibocsátó biztosítéki jogáról (a mögöttes hitelkövetelések tekintetében) és/vagy a székhely szerinti NKB biztosítéki jogáról (a DECC-k, mint fedezet tekintetében) az egyéb hitelezőkkel szembeni elsőbbségük biztosítása érdekében. Ilyen esetekben az alábbi értesítési, illetve nyilvántartásba vételi követelményeknek kell megfelelni: i. előzetesen vagy a mögöttes hitelkövetelés tényleges (közvetlen vagy közvetett) átruházása időpontjában kell értesítenie a kibocsátót; vagy ii. amikor az ügyfelek fedezetként mobilizálják a DECC-eket a székhely szerinti NKB javára.

Amennyiben az adós előzetes értesítése, illetve a nyilvános nyilvántartásba vétel az a) ponttal összhangban a vonatkozó nemzeti dokumentáció értelmében nem szükséges, az adóst utólag kell értesíteni. Az utólagos értesítés keretében a nemzeti dokumentációban foglaltak szerint a nemteljesítési eseményt vagy az alkalmazandó nemzeti dokumentációban részletesebben meghatározott egyéb hitelkockázati eseményt követően haladéktalanul értesíteni kell az adóst a mögöttes hitelkövetelések átruházásról illetve mobilizálásáról.

Az a) és b) pontban foglaltak minimumkövetelmények. Az eurorendszer dönthet úgy, hogy a fenti eseteken túlmenően is megkövetelnek előzetes értesítést vagy nyilvántartásba vételt, akár a bemutatóra szóló instrumentumok esetében is.

a hitelbonyolító olyan hitelintézet, amely valamely tagállamban található; és

a szindikátus érintett tagja és a hitelbonyolító közötti szolgáltatási viszony a szindikált hitelben fennálló részesedéssel együtt átruházható.

Ha létezik az ügyfél által kiválasztott rendszer vagy forrás által készített hitelminősítés, az eurorendszer annak alapján állapítja meg, hogy az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezet megfelel-e az eurorendszer nem forgalomképes eszközökre vonatkozó, a 108. cikkben rögzített hitelminőségi követelményeinek.

Az a) pont szerinti hitelminősítés hiányában az eurorendszer egy elfogadott ECAI rendszer által az adósként vagy garanciavállalóként eljáró közszektorbeli szervezetre vonatkozóan szolgáltatott ECAI hitelminősítést használ.

Amennyiben nem áll rendelkezésre az a) vagy a b) pont szerinti hitelminősítés, az érintett közszektorbeli szervezet adósra vagy garanciavállalóra a 87. cikkben a forgalomképes eszközökre vonatkozóan rögzített eljárás alkalmazandó.

forgalomképes eszközök esetén a 70. cikkel összhangban az EGT-ben kell legyen, kivéve, ha a garancia nem valamely konkrét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében ECAI garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 84. cikk rendelkezik.

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalatok garantálnak, amelyek tekintetében elfogadott ECAI nem adott a kibocsátásra, a kibocsátóra vagy a garanciavállalóra vonatkozó minősítést, a 70. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro;

hitelkövetelések esetén a 96. cikkel összhangban valamely olyan tagállamban kell legyen, amelynek a pénzneme az euro, kivéve, ha a garancia nem a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapításához szükséges. A hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelmények megállapítása érdekében garanciavállalói minősítés használatának lehetőségéről a 108. cikk rendelkezik.

ECAI-k;

az NKB-k saját hitelminősítő rendszerei (ICAS-ok);

az ügyfelek belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerei.

Az ECAI-kat az 1060/2009/EK rendelettel összhangban az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak nyilvántartásba kell vennie.

Az ECAI-knak különféle működési kritériumoknak kell megfelelniük és megfelelő lefedettséget kell biztosítaniuk, hogy biztosítsák az ECAF hatékony megvalósítását. Így különösen, egy ECAI hitelminősítés felhasználása attól függ, hogy az eurorendszernek vannak-e információi ezekről a minősítésekről, valamint olyan információi, amelyek segítségével összehasonlíthatja a minősítéseket az eurorendszer hitelminőségi besorolásaival, megfeleltetheti őket ez utóbbiaknak, valamint lefolytathatja a 126. cikk szerinti teljesítményértékelési eljárást.

az illetékes hatóság azon határozatának másolata, amely feljogosítja az ügyfelet, hogy tőkemegfelelési célból, konszolidált vagy nem konszolidált formában az IRB-rendszerét használja, valamint meghatározza az ilyen felhasználás sajátos feltételeit;

az illetékes hatóság általi naprakész értékelés, amely tükrözi az IRB-rendszer fedezettel kapcsolatos célokra való felhasználását érintő valamennyi kérdésre, valamint az ECAF teljesítményértékelési folyamat céljára felhasznált adatokhoz kapcsolódó valamennyi kérdésre vonatkozóan aktuálisan rendelkezésre álló információkat;

az ügyfél IRB-rendszerében az illetékes hatóság ajánlása vagy előírása alapján eszközlendő bármely változtatásra vonatkozó információk, a változtatás végrehajtásának határidejével együtt;

tájékoztató arról, hogy miként határozza meg az egyes adósok nemteljesítési valószínűségét, valamint adatok a minősítési fokozatokról és a hozzájuk kapcsolódó egy éven belüli nemteljesítési valószínűségről, amelyeket az elfogadható minősítési fokozatok meghatározásához használnak;

a 3. pillérhez (piaci fegyelem) kapcsolódó legújabb tájékoztató egy példánya, amelyet az ügyfélnek a piaci fegyelem követelményeivel összhangban, a Bázel III keretrendszer, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján rendszeresen közzé kell tennie;

az illetékes hatóság és külső könyvvizsgáló neve és címe;

az ügyfél IRB-rendszerének megfigyelt fizetésképtelenségi rátáihoz kapcsolódó történeti adatokra vonatkozó információk minősítési fokozatonként, az adott kérelmet megelőző öt naptári évre kiterjedően. Ha az illetékes hatóság az IRB-rendszert tőkemegfelelési célra e naptári évek során engedélyezte, az információknak az IRB-rendszer tőkemegfelelési célra történt engedélyezése óta eltelt időszakra kell kiterjedniük. A megfigyelt nemteljesítési rátákra vonatkozó éves történeti adatoknak és az esetleges további információknak meg kell felelniük a teljesítményértékelésre vonatkozó, a 126. cikkben szereplő rendelkezéseknek, oly módon, mintha az IRB-rendszer ezen időszak alatt e rendelkezések hatálya alatt állt volna;

a 126. cikkben vázolt teljesítményértékeléshez szükséges, az ECAF által már jóváhagyott IRB-rendszerektől a kérelem benyújtása időpontjában folyamatban levő naptári év tekintetében kért információk.

eseti ellenőrzések a hitelkövetelések jellemzőinek a székhely szerinti NKB-val való közlésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan;

a székhely szerinti NKB (vagy adott esetben az illetékes hatóság vagy külső könyvvizsgáló) általi éves ellenőrzések a IX. mellékletben említett statikus portfóliók pontosságának és érvényességének meghatározása érdekében;

az elfogadhatóság terén bekövetkező változásokra vonatkozó információk legkésőbb a következő munkanap során történő szolgáltatása, és szükség esetén az érintett hitelkövetelések haladéktalan visszavonása;

a székhely szerinti NKB értesítése olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek lényegesen befolyásolhatják az IRB-rendszer ECAF céljára történő további használatát, vagy annak módját, ahogy az IRB-rendszer az elfogadható fedezetek megállapításához vezet, beleértve különösen az ügyfél IRB-rendszerének lényeges változásait, amelyek kihatással lehetnek az IRB-rendszer minősítési fokozatai vagy nemteljesítési valószínűségei és az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere közötti megfelelés módjára.

az Európai Központi Bank (EKB/2015/35) (EU) 2016/65 iránymutatásában ( 20 ) meghatározott fedezetértékelési haircutok;

változó letétek (eszközök piaci alapon való értékelése):

az eurorendszer előírja, hogy a likviditásbővítő penziós ügyleteiben használt elfogadható eszközök haircuttal módosított piaci értékét tartósan szinten kell tartani. Ha az elfogadható eszközök naponta mért értéke egy bizonyos szint alá esik, a székhely szerinti NKB fedezetkiegészítési felhívás útján megköveteli az ügyféltől, hogy további eszközöket vagy készpénzt bocsásson rendelkezésre. Hasonlóképpen, ha az elfogadható eszközök újraértékelés utáni értéke meghalad egy bizonyos szintet, az NKB a többlet eszközöket vagy készpénzt visszatérítheti;

korlátozások az olyan hitelintézet vagy bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására vonatkozóan, amely szervezettel a hitelintézet a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban áll;

a (EU) 2016/65 iránymutatásban (EKB/2015/35) meghatározott diszkontálás.

alapletétek, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek elfogadható eszközöket biztosítanak, amelyek értéke nem kevesebb az eurorendszer által biztosított likviditás és a vonatkozó alapletét értékének összegénél;

a kibocsátókra, adósokra vagy garanciavállalókra vonatkozó limitek: az eurorendszer további, az (1) bekezdés c) pontjában említett, a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása esetén alkalmazottaktól eltérő limiteket alkalmazhat a kibocsátókkal, adósokkal, vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségre;

kiegészítő haircutok;

az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek megfelelő garanciavállalóktól származó további garanciák bizonyos eszközök elfogadása érdekében;

bizonyos eszközök kizárása az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként történő felhasználás köréből.

e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve az ügyfél tulajdonában áll;

az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve e másik szervezet tulajdonában áll;

az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, valamint e másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve harmadik fél tulajdonában áll.

a (2) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolatok, amelyek olyan adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet létezése következtében jönnek létre, amely az alábbiak egyike: i. olyan szervezet, amelynek közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve a tulajdonában áll az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, vagy ii. olyan harmadik fél, amelynek közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve a tulajdonában áll az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, valamint a másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, feltéve, hogy az ügyfél és a másik szervezet között az egy vagy több adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezetből eredő szoros kapcsolatokon kívül más szoros kapcsolat nem áll fenn;

►M11  olyan jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények, az (EU) 2019/2162 irányelv 8. cikkével összhangban kibocsátott, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrák kivételével, amelyek: ◄

▼M11

▼M9

nem forgalomképes RMBD-k és DECC-k.

a 2015. május 1. előtt kibocsátott multi-cédulas, amennyiben a mögöttes cédulas megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Az NKB-k rendszeres felügyeleti jelentéseket szerezhetnek be, amelyek áttekintést nyújtanak a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapjához tartozó eszközökről;

Amennyiben a felügyeleti jelentések nem szolgálnak elegendő információval az ellenőrzés céljára, az NKB-k a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt mobilizáló ügyféltől saját igazolást vagy kötelezettségvállalást szerezhetnek be, amelyben az ügyfél megerősíti, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény nem képezi részét – a (3) bekezdés b) pontjának i. alpontját sértő módon – az (EU) 2019/2162 irányelv 8. cikkét átültető vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban kibocsátott, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrának, valamint, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz – a (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontját sértő módon – az adott ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott és egy vagy több, adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen banki kötvényeket. Az ügyfél saját igazolását az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy nevükben valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell aláírnia;

Az NKB-k a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt mobilizáló ügyféltől évente beszerezhetik a külső könyvvizsgálóktól vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó, arra vonatkozó utólagos megerősítést, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény nem képezi részét – a (3) bekezdés b) pontjának i. alpontját sértő módon – az (EU) 2019/2162 irányelv 8. cikkét átültető vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban kibocsátott, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrának, valamint, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz – a (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontját sértő módon – az adott ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott és egy vagy több, adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen banki kötvényeket;

Ha az ügyfél az NKB kérésére nem bocsátja rendelkezésre a b) és a c) pontban említett saját igazolást vagy megerősítést, a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt az adott ügyfél fedezetként nem mobilizálhatja.

ha ezen eszközök értéke az alkalmazandó haircut után nem haladja meg az 50 millió eurót;

ha ezen eszközöket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet garantálja a 114. cikkben rögzített jellemzőknek megfelelő garancia útján; vagy

ha ezen eszközöket ügynökség, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet bocsátotta ki.

az ügyfél és az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügyletben a kibocsátó számlavezető bank között szoros kapcsolat áll fenn;

az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet valamennyi jobb és rosszabb minősítésű ügyletrészsorozata eredeti kinnlevő összegének 5 %-át;

az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatai aktuális kinnlevő összegének 25 %-át.

az ügyfél és egy likviditási keretet biztosító fél között szoros kapcsolat áll fenn; és

az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet tartalékalapjának aktuális összege meghaladja az eszközfedezetű értékpapírokra irányuló ügylet valamennyi jobb és rosszabb minősítésű ügyletrészsorozata eredeti kinnlevő összegének 20 %-át.

az érintett ügyfél fizetési modul (PM) számláját a TARGET2-ben, az EKB/2012/27 iránymutatás II. melléklete 36. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; vagy

valamely kiegyenlítő bank előzetes engedélyével a kiegyenlítő bank TARGET2 PM-számláját, amelyet az eurorendszer azon hitelműveletei céljára használnak, amelyekben az érintett ügyfél részt vesz; vagy

az érintett ügyfél NKB-nál vezetett bármely más számláját, amely az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára felhasználható.

a forgalomképes eszközöket a következők egyike útján kell mobilizálni: i. elfogadható kapcsolatok; ii. az alkalmazandó CCBM eljárások; iii. elfogadható kapcsolatok a CCBM eljárásokkal együtt;

a DECC-eket és az RMDB-ket az alkalmazandó CCBM eljárásokkal összhangban kell mobilizálni; és

a hitelköveteléseket vagy i. az alkalmazandó CCBM eljárásokon keresztül, vagy ii. a székhely szerinti NKB vonatkozó nemzeti dokumentációjában rögzített belföldi eljárásoknak megfelelően kell mobilizálni.

a penziós ügyletek és a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a művelet teljes időtartama alatt (ideértve az NKB általi idő előtti felmondás esetén a művelet fennmaradó összegére vonatkozóan a művelet hátralevő időtartama alatt) a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó, a 15. cikkben foglaltak szerinti kötelezettség;

a lekötött betétek gyűjtése, a végleges adásvételi ügyletek és az EKB-kötvények kibocsátása tekintetében az ügyletek elszámolására vonatkozó kötelezettség, a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően;

az elfogadható eszközök felhasználása tekintetében a csak elfogadható eszközök mobilizálására és felhasználására vonatkozó kötelezettség, valamint a negyedik rész VIII. címében szereplő, az elfogadható eszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartására vonatkozó kötelezettség;

a napzárási eljárások és az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételének feltételei tekintetében, amennyiben a napvégi ellenőrzések befejezése után az ügyfél TARGET2 elszámolási számlájának egyenlege negatív, és ezért a 19. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően úgy tekintendő, hogy az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó automatikus kérelemre kerül sor, a megfelelő mennyiségű elfogadható eszköz előzetes benyújtására vonatkozó kötelezettség, illetve olyan ügyfél esetében, amelynek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését a 158. cikk alapján korlátozták, az eurorendszer monetáris politikai műveletei igénybevételének a meghatározott korláton belül történő tartására vonatkozó kötelezettség;

a 144a. cikk (3) bekezdése szerinti bármely fizetési kötelezettség.

csak pénzügyi szankció; vagy

pénzügyi és nem pénzügyi szankció együtt.

pénzügyi szankció került alkalmazásra;

a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

pénzügyi szankció került alkalmazásra;

a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja az ügyfél eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, a székhely szerinti NKB vagy az EKB által alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezések szerint;

valamely ügyfél által az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált eszközök elutasítása, felhasználásának korlátozása vagy azokra kiegészítő haircut alkalmazása az eurorendszer által relevánsnak ítélt bármely információ alapján, különösen, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél hitelképessége és a fedezetként mobilizált eszközök hitelminősége között magas fokú korreláció áll fenn.

azok az ügyfelek, amelyek vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkemegfelelési és/vagy tőkeáttételi mutatókra vonatkozó információk hiányosak, vagy ezen információkat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére;

azok az ügyfelek, amelyek az 575/2013/EU rendelet szerint tőkemegfelelési és tőkeáttételi mutatókra vonatkozó információk jelentésére nem kötelesek, de amelyek vonatkozásában az 55. cikk b) pontjának iii. alpontjában említett, összehasonlítható információk hiányosak, vagy azokat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére.

nem vonatkozik rájuk szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedés, mivel ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés ésszerű időn belül megelőzné az intézmény fizetésképtelenségét, figyelemmel a magánszektorbeli intézkedés vagy felügyeleti intézkedés kidolgozottságára;

azokat akként értékelik, hogy megfelelnek a szanálhatóságnak a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 806/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, figyelemmel a szanálási intézkedés kidolgozottságára;

amelyek a 806/2014/EU rendelet 3. cikke (10) bekezdésében meghatározott szanálási intézkedésből, és a 2014/59/EU irányelv 2. cikkének (40) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályból, vagy a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő magánszektorbeli intézkedésből vagy felügyeleti intézkedésből és a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének b) pontját végrehajtó nemzeti jogszabályból erednek.

olyan ügyfelek vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, más szervezettel együttesen kibocsátott, kezelt vagy garantált eszközök, amelynek pénzeszközeit befagyasztották, és/vagy amellyel szemben az Unió a Szerződés 75. cikke alapján, vagy valamely tagállam a pénzeszközök felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendelt el; és/vagy

olyan ügyfelek vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, más szervezettel együttesen kibocsátott, kezelt vagy garantált eszközök, amelyeknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését az eurorendszer felfüggesztette, korlátozta vagy kizárta.

valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél felszámolásáról vagy az ügyfél részére felszámolóbiztos vagy hasonló tisztviselő kijelöléséről vagy bármely hasonló eljárásról;

valamely hatáskörrel rendelkező bíróság vagy egyéb hatóság döntése az ügyfél átszervezéséről vagy más hasonló intézkedések bevezetéséről, amelyek célja az ügyfél pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása és az a) pontban meghatározott döntés elkerülése;

az ügyfél írásbeli nyilatkozata arról, hogy a tartozásait részben vagy egészében nem képes megfizetni, vagy monetáris politikai ügyletekből fakadó kötelezettségeit nem képes teljesíteni, vagy a hitelezőivel önkéntesen általános megállapodást vagy egyezséget kötött, vagy ha az ügyfél fizetésképtelen vagy feltehetően fizetésképtelen, vagy feltételezhető, hogy nem képes tartozásait megfizetni;

az a) vagy b) pont szerinti döntést megelőző eljárási intézkedésre kerül sor;

bármely ténylegesen vagy feltehetően az ügyfélnek tulajdonítható nyilatkozat vagy szerződést megelőző állítás az alkalmazandó jogi rendelkezések értelmében téves, illetve valótlan;

az ügyfélnek az érintett olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, végrehajtott a) 2013/36/EU irányelvben és 575/2013/EU rendeletben; vagy b) 2004/39/EK európai parlamenti irányelvben ( 23 ) foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyét felfüggesztették, illetve visszavonták;

az ügyfelet felfüggesztették, illetve kizárták bármely olyan fizetési rendszerből vagy megállapodásból, amelynek keretében monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó fizetéseket bonyolítanak le, illetve (a devizaswapügyletek kivételével) felfüggesztették, illetve kizárták bármely, az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek elszámolásához használt SSS-ből;

az ügyféllel szemben a 2013/36/EU irányelv 41. cikke (1) bekezdésében, 43. cikke (1) bekezdésében és 44. cikkében említett intézkedéseket hoztak;

a penziós ügyletek vonatkozásában az ügyfél nem felel meg a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó előírásoknak;

a repoügyletek vonatkozásában az ügyfél a vételár vagy a visszavásárlási ár megfizetését, illetve a megvásárolt vagy visszavásárolt eszköz rendelkezésre bocsátását elmulasztja, vagy fedezett hitelek esetén az ügyfél az eszközök átadását, illetve a hitel visszafizetését a rendelkezésre bocsátásra vagy a fizetésre kijelölt napokon elmulasztja;

a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok és a lekötött betétek vonatkozásában az ügyfél az euróban megadott összeg, illetve a monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswap esetén a devizaösszeg megfizetését az ilyen fizetésekre kijelölt napokon elmulasztja;

az e cikkben felsoroltaktól lényegileg nem különböző nemteljesítési esemény bekövetkezése az ügyfél vonatkozásában az EKB vagy bármely NKB devizatartalékai, illetve saját pénzeszközei kezelése céljára kötött megállapodás értelmében;

az ügyfél lényeges információk rendelkezésre bocsátását elmulasztja, ami a székhely szerinti NKB számára súlyos következményekhez vezet;

az ügyfél a penziós ügyletekre és devizaswapokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt bármely más kötelezettségét nem teljesíti, és – amennyiben képes lenne orvosolni – a kötelezettség nem teljesítését nem orvosolja fedezett ügylet esetén legkésőbb az NKB erre vonatkozó értesítésétől számított 30 napon belül, vagy devizaswap esetén legkésőbb 10 napon belül;

nemteljesítési esemény következik be valamely ügyfélnek az eurorendszer bármely más tagjával monetáris politikai műveletek végrehajtása céljából kötött bármely megállapodással kapcsolatban, melynek vonatkozásában az eurorendszer e más tagja gyakorolta a megállapodás alapján bármely ügylet nemteljesítési esemény miatti lezárására vonatkozó jogát;

az ügyféllel szemben az Unió a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a Szerződés 75. cikke alapján a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

az ügyféllel szemben valamely tagállam, amelynek a pénzneme az euro, a pénzeszközök befagyasztását és/vagy a pénzeszközei felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendel el;

az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része befagyasztást elrendelő határozat, lefoglalás, elkobzás vagy más olyan eljárás hatálya alatt áll, amelynek célja a közérdek vagy a fél hitelezőinek védelme;

az ügyfél teljes vagyona vagy annak jelentős része engedményezésre kerül egy másik szervezetre;

minden más olyan fenyegető vagy fennálló helyzet, amelynek bekövetkezése veszélyeztetheti az ügyfélnek az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtása érdekében kötött megállapodás alapján, vagy az ügyfél és bármely NKB közötti kapcsolatra vonatkozó szabályok alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítését.

az ügyfél nyíltpiaci műveletekhez való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

az ügyfél rendelkezésre állásokhoz való hozzáférésének felfüggesztése, korlátozása vagy kizárása;

valamennyi folyamatban lévő megállapodás és ügylet felmondása;

még nem lejárt vagy függő kötelezettségek lejárttá tétele;

az ügyfél NKB-nál elhelyezett betéteinek az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítésére történő felhasználása;

az ügyféllel szemben fennálló követelések kiegyenlítéséig az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésének felfüggesztése.

késedelmi kamat felszámítása; és

kártérítési igény az ügyfél nemteljesítése következtében beállt veszteségekért.

amelyek az elfogadható eszközök határokon átnyúló felhasználásából erednek; és

amennyiben az ügyfelekkel közvetítő intézményen keresztül végrehajtott műveletekhez szükségesek.