02013R1311 — HU — 17.04.2020 — 003.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A TANÁCS 1311/2013/EU, EURATOMRENDELETE (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347, 2013.12.20., 884. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A TANÁCS (EU, Euratom) 2015/623 RENDELETE (2015. április 21.)	L 103	1	22.4.2015
►M2	A TANÁCS (EU, Euratom) 2017/1123 RENDELETE (2017. június 20.)	L 163	1	24.6.2017
►M3	A TANÁCS (EU, Euratom) 2020/538 RENDELETE (2020. április 17.)	L 119I	1	17.4.2020

---

▼B

A TANÁCS 1311/2013/EU, EURATOMRENDELETE

(2013. december 2.)

a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

1.

FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Többéves pénzügyi keret

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keret) a melléklet rögzíti.

2. cikk

A többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata

A Bizottság legkésőbb 2016 végéig benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének az értékelését, amelyben teljes mértékben figyelembe veszi az aktuális gazdasági helyzetet, valamint a rendelkezésre álló legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket. E kötelező értékeléshez adott esetben mellékelni kell az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot, az EUMSZ-ben meghatározott eljárásoknak megfelelően. Az 7. cikk sérelme nélkül, az előzetesen előirányzott nemzeti keretösszegek ilyen felülvizsgálat révén nem csökkenthetők.

3. cikk

A többéves pénzügyi keret felső határainak tiszteletben tartása

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során tiszteletben tartja a többéves pénzügyi keretben rögzített éves felső kiadási határokat.

A 2. fejezeten belüli, a mellékletben meghatározott rész-határok a közös agrárpolitika (KAP) két pillére közötti rugalmasság sérelme nélkül kerültek megállapításra. A KAP I. pillérére alkalmazandó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a közvetlen kifizetések közötti átcsoportosításokat követően kiigazított felső határt a vonatkozó jogi aktus állapítja meg, a többéves pénzügyi keretet pedig ennek megfelelően kiigazítják, az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott technikai kiigazítások szerint.

▼M2

(2)  A 9–15. cikkben meghatározott speciális eszközök biztosítják a többéves pénzügyi keret rugalmasságát, és a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásának lehetővé tétele érdekében kerülnek megállapításra. ►M3  A költségvetésben szerepeltethetők a vonatkozó fejezeteknek a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határát meghaladó kötelezettségvállalási előirányzatok, amennyiben a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel ( 1 ), az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ), valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodással ( 3 ) összhangban szükség van a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a Rugalmassági Eszköz, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a rendkívüli tartalék, az ifjúsági munkanélküliség kezelésére és a kutatás erősítésére vonatkozó specifikus rugalmasság, továbbá a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék forrásainak igénybevételére. ◄

▼B

(3)  Amennyiben szükség van az Unió általános költségvetés által a 332/2002/EK vagy a 407/2010/EU rendelettel összhangban nyújtott hitelgarancia lehívására, erre a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határok felett kerül sor.

4. cikk

A saját források felső határainak a tiszteletben tartása

(1)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb (ideértve a 3. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő) kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladná a saját forrásokra vonatkozó, EK, Euratom határozatban rögzített felső határokat.

(2)  Szükség esetén a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat felülvizsgálat révén csökkenteni kell a saját forrásokra vonatkozó, a 2007/436/EK, Euratom határozattal összhangban rögzített felső határok betartásának biztosítása érdekében.

5. cikk

A kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék

(1)  A Bizottság – a 4. cikkben említett technikai kiigazítások részeként – 2015-től kezdődően minden évben kiigazítja a 2015–2020-as időszakra vonatkozó kifizetések felső határát, növelve azt a teljesített kifizetések és a többéves pénzügyi keretnek az n-1. évre vonatkozó felső kifizetési határa közötti különbséggel.

▼M2

(2)  A 2018–2020-as időszakra vonatkozóan az éves kiigazítások legfeljebb a következő (2011-es árakon számított) összegekkel haladhatják meg az adott évekre megállapított eredeti felső kifizetési határokat:

▼B

(3)  Minden felfelé történő kiigazítást teljes mértékben ellentételezni kell az n-1. évre vonatkozó felső kifizetési határ megfelelő csökkentésével.

6. cikk

Technikai kiigazítások

(1)  A Bizottság minden évben az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a többéves pénzügyi kereten az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően:

▼M2

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazításokat a Bizottság rögzített, évi 2 %-os deflátor alkalmazásával hajtja végre.

(3)  Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményét, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket a Bizottság közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(4)  A 7. és 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem a pénzügyi év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

7. cikk

A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

(1)  A válság sújtotta tagállamok különösen nehéz helyzetének figyelembevétele céljából a Bizottság – a 2017-re vonatkozó technikai kiigazítással együtt – 2016-ban értékeli a valamennyi tagállam számára a kohéziós politika „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzésének keretében a 2017–2020-as időszakra elkülönített összes előirányzatot; a vizsgálat során a Bizottság az elosztásnak a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott módszerét alkalmazza, és az aktuálisan rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatokat, valamint a 2014–2015-ös időszak összesített nemzeti GDP-je és a 2012-ben becsült összesített nemzeti GDP összehasonlítása során kapott értékeket veszi alapul. A Bizottság kiigazítja az említett teljes előirányzatot, amennyiben az összehasonlítás során +/– 5 %-nál nagyobb kumulatív eltérést állapít meg.

(2)  A szükséges kiigazításokat egyenletesen kell elosztani a 2017 és 2020 közötti időszakban, és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső érintett határait ennek megfelelően ki kell igazítani. A felső kifizetési határokat ennek megfelelően ki kell igazítani, a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított rendezett alakulásuk biztosítása érdekében.

(3)  A 2017-re vonatkozó technikai kiigazítás során a 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 90. cikkének (5) bekezdésében előírt, a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra szóló tagállami jogosultságok félidős felülvizsgálatát követően, ha egy tagállam újonnan jogosulttá válik a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra vagy elveszíti meglévő jogosultságát, a Bizottság az adott tagállam számára a 2017 és 2020 közötti időszakra elkülönített összegekhez hozzáadja vagy azokból levonja az így keletkező összegeket.

(4)  A (3) bekezdés eredményeként szükséges kiigazításokat egyenletesen kell elosztani a 2017 és 2020 közötti időszakban, és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. A felső kifizetési határokat ennek megfelelően ki kell igazítani, a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított rendezett alakulásuk biztosítása érdekében.

(5)  Az (1) és (3) bekezdésben említett kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 4 milliárd EUR-t.

8. cikk

Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedésekkel összefüggő kiigazítások

Abban az esetben, ha az alapok hatékonyságát és a megfelelő gazdaságirányítást összekapcsoló intézkedésekkel összefüggésben a Bizottság megszünteti az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztését, a Bizottság a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően a felfüggesztett kötelezettségvállalásokat a következő évekre viszi át. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem vihetők át az n+3. évnél későbbi költségvetésbe.

2.

FEJEZET

Speciális eszközök

9. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1)  A sürgősségisegély-tartalék célja az, hogy haladéktalanul reagálni lehessen a harmadik országok részéről jelentkező olyan konkrét segélyszükségletekre, amelyek a költségvetés megállapításakor nem voltak előreláthatóak, mindenekelőtt humanitárius műveletek keretében, de polgári válságkezeléssel és polgári védelemmel kapcsolatban is, valamint az Unió külső határain jelentkező migrációs áramlásokból adódó különleges nyomásnak való kitettség helyzeteiben.

▼M2

(2)  A tartalék éves összege (2011-es árakon számítva) 300 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalék céltartalékként szerepel az Unió általános költségvetésében. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

▼B

10. cikk

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

(1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – az alap-jogiaktus értelmében – arra szolgál, hogy valamely tagállam vagy tagjelölt ország területén bekövetkező nagyobb katasztrófa esetén pénzügyi segítséget nyújtson. Az alap számára rendelkezésre álló éves összeghatár (2011-es árakon számítva) 500 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek a költségvetésben nem szerepeltetett része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

(2)  Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében – az alap-jogiaktus értelmében – az Európai Unió Szolidaritási Alapban még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendők az Európai Parlament és a Tanács által szükségesnek ítélt segélyösszeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves összegből kerüljön finanszírozásra.

▼M2

11. cikk

Rugalmassági eszköz

(1)  A rugalmassági eszköz arra szolgál, hogy az adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a rugalmassági eszköz (2011-es árakon számítva) évi 600 millió eurós felső összeghatárral rendelkezik.

A rugalmassági eszköz rendelkezésére álló éves összeget 2017-től kezdődően minden évben a következő összegekkel kell növelni:

A második albekezdésnek megfelelően a rugalmassági eszköz rendelkezésére bocsátott összegeket az ebben a cikkben meghatározott feltételekkel összhangban kell felhasználni.

(2)  A rugalmassági eszköz éves összegének fel nem használt része legkésőbb az n+3. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évekből megmaradt részeit kell először lehívni, időrendi sorrendben. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+3. évben nem használnak fel, megszűnik.

▼B

12. cikk

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

(1)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek céljait és hatályát az 1927/2006/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet állapítja meg, éves maximális összege (2011-es árakon számítva) 150 millió EUR.

(2)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell bevezetni az Unió általános költségvetésébe.

13. cikk

Rendkívüli tartalék

(1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni.

(2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai korrekciója szerint előirányzott maximumösszeget, és összhangban kell állnia a saját forrásokra vonatkozó felső határral.

(3)  A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretek egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell.

(4)  Az ilyen módon ellentételezett összegek tovább nem mozgósíthatók a többéves pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését.

▼M2

14. cikk

▼M3

A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék

(1)  A többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határai alatt rendelkezésre álló mozgástérből a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot kell képezni, és azt a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokat meghaladóan kell rendelkezésre bocsátani.

▼M2

(2)  A Bizottság – a 6. cikkben említett technikai kiigazítások részeként – minden évben kiszámítja a rendelkezésre álló összeget. A többéves pénzügyi keret összesített tartalékát, illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti.

▼B

15. cikk

Specifikus rugalmasság az ifjúsági munkanélküliség kezelésére és a kutatás erősítésére

Az éves költségvetési eljárás részeként (2011-es árakon számítva) legfeljebb 2 543  millió EUR hozható előre 2014-re és 2015-re a fiatalok foglalkoztatásával, a kutatással, az ERASMUS-szal és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel, valamint a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos konkrét szakpolitikai célokra. Az említett összeget – az egyes fejezeteken belül és/vagy különböző fejezetek között – előirányzatokkal teljes mértékben ellentételezni kell annak érdekében, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló összesített éves felső határok és az említett időszakra fejezetenként vagy alfejezetenként elkülönített összes előirányzat ne módosuljon.

16. cikk

Hozzájárulás a nagyszabású projektek finanszírozásához

(1)  A 2014–2020-as időszakban az Unió általános költségvetésben (2011-es árakon számítva) legfeljebb 6 300  millió EUR áll rendelkezésre az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) költségeire.

(2)  A 2014–2020-as időszakban az Unió általános költségvetésben (2011-es árakon számítva) legfeljebb 2 707  millió EUR áll rendelkezésre a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorral (ITER) kapcsolatos projekt költségeire.

(3)  A 2014–2020-as időszakban az Unió általános költségvetésben (2011-es árakon számítva) legfeljebb 3 786  millió EUR áll rendelkezésre a Copernicus (Európai Föld-megfigyelési program) költségeire.

3.

FEJEZET

Felülvizsgálat

17. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata

(1)  A 4. cikk (2) bekezdése, a 18-22. cikkek és a 25. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a többéves pénzügyi keret a saját források 2007/436/EU, Euratom határozat értelmében meghatározott felső összeghatárának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.

(2)  Általános szabályként a többéves pénzügyi keretet érintő felülvizsgálati javaslatokat az (1) bekezdéssel összhangban az adott évre, illetve az érintett évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

(3)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a felülvizsgálattal érintett fejezet alá tartozó programok kiadásainak átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előreláthatólag felhasználásra nem kerülő előirányzatokra. A cél az, hogy az érintett fejezetre meghatározott felső határokon belül abszolút értékben, illetve a tervezett új kiadás százalékában is jelentős összeg álljon rendelkezésre.

(4)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálata során figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső határának növelését egy másik fejezet felső határának csökkentése ellentételezze.

(5)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálata során meg kell tartani a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti egyensúlyt.

18. cikk

A végrehajtáshoz kapcsolódó felülvizsgálat

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításának eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva. E javaslatokról az Európai Parlament és a Tanács az n. év május 1-je előtt határoz.

19. cikk

A strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap új szabályait vagy programjait követő felülvizsgálat

(1)  Amennyiben a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap új szabályainak vagy megosztott igazgatással végrehajtott programjainak elfogadására 2014. január 1. után kerül sor, a többéves pénzügyi keretet felülvizsgálják annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 2014-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő felső kiadási határokat meghaladó mértékű átvitele.

(2)  A 2014. évi felhasználatlan előirányzatok átvitelére irányuló felülvizsgálatot 2015. május 1. előtt el kell fogadni.

20. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata a Szerződések felülvizsgálata esetén

Amennyiben 2014 és 2016 között a Szerződések költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, a többéves pénzügyi keretet annak megfelelően felül kell vizsgálni.

21. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata az Unió bővítés esetén

Amennyiben 2014 és 2020 között tagállam csatlakozik vagy tagállamok csatlakoznak az Unióhoz, a többéves pénzügyi keretet felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a csatlakozásból fakadó kiadási igényeket.

22. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata Ciprus újraegyesítése esetén

Amennyiben 2014 és 2020 között sor kerül Ciprus újraegyesítésére, a többéves pénzügyi keretet felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a ciprusi probléma átfogó rendezését, valamint az újraegyesítést követő további finanszírozási igényeket.

23. cikk

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) megtesznek minden intézkedést az éves költségvetési eljárás megkönnyítése érdekében.

Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjaik összehangolása érdekében. Az intézmények megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül együttműködnek a munka eredményeinek figyelemmel kísérése, valamint a konvergencia mértékének az eljárás valamennyi szakaszában történő elemzése érdekében.

Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű koordinációját annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen, és az Unió költségvetésének végleges elfogadásához vezessen.

Az eljárás bármely szakaszában és – a várható megbeszélések jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Minden intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli az egyes ülések résztvevőit, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumukat, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó intézkedésekről.

24. cikk

A költségvetés egységessége

A költségvetési rendelet 7. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.

25. cikk

Az új többéves pénzügyi keretre való áttérés

A Bizottság 2018. január 1-jéig javaslatot nyújt be az új többéves pénzügyi keretre vonatkozóan.

Amennyiben 2020. december 31-ig nem fogadják el az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, a meglévő többéves pénzügyi keret utolsó évére vonatkozó felső összeghatárok és egyéb rendelkezések alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig. Amennyiben 2020 után új tagállam csatlakozik az Unióhoz, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében – szükség szerint – felül kell vizsgálni.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A határozatot 2014. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M1

---

MELLÉKLET

---

( 1 ) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 855. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (2013. december 2.) a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

( 4 ) Az 1303/2013/EU Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2013. december 17. Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 320. oldalát).