This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02009R0641-20120801
Commission Regulation (EC) No 641/2009 of 22 July 2009 implementing Directive 2005/32/EC of the European Parliament and of the Council with regard to ecodesign requirements for glandless standalone circulators and glandless circulators integrated in products (Text with EEA relevance)
Consolidated text: A Bizottság 641/2009/EK rendelete ( 2009. július 22. ) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság 641/2009/EK rendelete ( 2009. július 22. ) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
2009R0641 — HU — 01.08.2012 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG 641/2009/EK RENDELETE (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 191, 23.7.2009, p.35) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 180 |
4 |
12.7.2012 |
||
A BIZOTTSÁG 641/2009/EK RENDELETE
(2009. július 22.)
a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően,
mivel:|
(1) |
A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottság környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a jelentős értékesítési és kereskedelmi volumennel jellemezhető, jelentős környezeti hatást kifejtő és a környezeti hatásának javítását illetően túlzott költségek nélkül komoly lehetőségeket kínáló energiafelhasználó termékek tekintetében. |
|
(2) |
A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően adott esetben új végrehajtási intézkedést vezet be az elektromos motorrendszerek és a fűtőberendezések – ideértve a keringetőszivattyúkat is – tekintetében. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálat keretében elemezte a jellemzően az épületekben használt keringetőszivattyúk műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A vizsgálatot a Közösség és harmadik országok érdekeltjeivel és érintettjeivel együttesen végezték, az eredményeket pedig nyilvánosan elérhetővé tették. |
|
(4) |
Az épületek fűtési rendszereiben felhasznált energia legnagyobb részét a keringetőszivattyúk használják fel. Emellett a legtöbb szabványos keringetőszivattyú folyamatosan üzemel, a fűtési szükséglettől függetlenül. Ilyen módon a keringetőszivattyúk azon kiemelt termékek között szerepelnek, amelyek tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket kell megállapítani. |
|
(5) |
A keringetőszivattyúk e rendelet alkalmazásában jelentősnek tekintett környezeti hatása a felhasználás során történő villamosenergia-fogyasztás. |
|
(6) |
Az előkészítő vizsgálat szerint a Közösségben évente kb. 14 millió keringetőszivattyút hoznak forgalomba, és a legjelentősebb környezeti hatás valamennyi életciklusszakaszt tekintve a felhasználás során történő energiafogyasztás, ami 2005-ben 50 TWh volt, és ez 23 millió tonna CO2-kibocsátásnak felelt meg. Külön intézkedések hiányában a villamosenergia-fogyasztás 2020-ra várhatóan 55 TWh-ra nő. Az előkészítő vizsgálat szerint a felhasználás során történő villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben javítható. |
|
(7) |
Az előkészítő vizsgálat szerint a 2005/32/EK irányelv I. mellékletének 1. részében említett egyéb környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos követelmények előírása szükségtelen, mivel a keringetőszivattyúk legjelentősebb környezeti hatása mindenképpen a felhasználási szakaszban történő energiafogyasztásuk. |
|
(8) |
A keringetőszivattyúk még hatékonyabbá tehetők olyan meglévő, szabadalmi védelmet nem élvező költséghatékony technológiák alkalmazásával, amelyek képesek a keringetőszivattyúk beszerzése és üzemeltetése együttes költségeinek csökkentésére. |
|
(9) |
A környezetbarát tervezési követelmények az egész Közösségen belül harmonizálják a keringetőszivattyúk villamosenergia-fogyasztására vonatkozó követelményeket, és ilyen módon hozzájárulnak a belső piac működéséhez, és javítják az említett termékek környezeti teljesítményét. |
|
(10) |
A keringetőszivattyúk újrafelhasználása és újrahasznosítása mértékének növelése érdekében a gyártóknak tájékoztatást kell adniuk a keringetőszivattyúk össze- és szétszereléséről. |
|
(11) |
A környezetbarát tervezési követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a működést, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. Különösen a villamosenergia-fogyasztás felhasználási szakaszban történő mérsékléséből származó előnyöknek legalábbis ellensúlyozniuk kell az ezen rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítása során felmerülő további környezeti hatásokat. |
|
(12) |
A környezetbarát tervezési követelményeket fokozatosan kell bevezetni, hogy adott esetben a gyártók számára kellő idő álljon rendelkezésre termékeik ezen rendeletnek megfelelően történő újratervezésére. Az ütemezés megállapítása során el kell kerülni a forgalomban lévő berendezések működését érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználókat és a gyártókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő költségvonzatokat, biztosítva egyidejűleg e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő megvalósítását. |
|
(13) |
A megfelelőségértékelés és a fontos termékparaméterek mérése során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve adott esetben a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) I. mellékletében felsorolt európai szabványosítási testületek által elfogadott harmonizált szabványokat is. |
|
(14) |
Ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb biztosítania kell olyan technológiák piacon való megjelenését, amelyek képesek a keringetőszivattyúk életciklusa alatti környezeti hatások mérséklésére, ezáltal pedig 2020-ig 23 TWh becsült villamosenergia-megtakarítást eredményeznek, ami 11 Mt CO2-egyenértéknek felel meg, szemben azzal a lehetőséggel, hogy nem kerül sor intézkedésre. |
|
(15) |
Ez a rendelet a 2005/32/EK irányelv 8. cikkével összhangban meghatározza az alkalmazandó minőségértékelési eljárásokat. |
|
(16) |
A megfelelőségi ellenőrzések előmozdítása érdekében a gyártóknak a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban információkkal kell szolgálniuk. |
|
(17) |
Az ebben a rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett a keringetőszivattyúk életciklus alatti környezeti teljesítményére vonatkozó információk széles körben történő rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében meg kell határozni a legjobb elérhető technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket. |
|
(18) |
Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk forgalomba hozatalára vonatkozóan.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:
a) az ivóvíz-keringető szivattyúkra, kivéve az I. melléklet 2. szakaszának 1. d) pontjában meghatározott termékinformációs követelmények vonatkozásában;
b) a termékbe beépített és legkésőbb 2020. január 1-jéig velük megegyező, termékbe beépített, legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig forgalomba hozott keringetőszivattyúk helyett való alkalmazás céljából forgalomba hozott keringetőszivattyúkra, kivéve az I. melléklet 2. szakaszának 1. e) pontjában meghatározott termékinformációs követelmények vonatkozásában.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„keringetőszivattyú” : 1 W és 2 500 W közötti mért leadott hidraulikai teljesítményű, fűtési rendszerekben vagy hűtési elosztórendszerek szekunder hűtőkörében való felhasználásra tervezett, szivattyúházzal ellátott vagy anélküli centrifugális szivattyú; |
|
2. |
„tömszelence nélküli keringetőszivattyú” : olyan keringetőszivattyú, amelyben a forgórész közvetlenül kapcsolódik a járókerékhez, és elmerül a szivattyúzott közegben; |
|
3. |
„önálló keringetőszivattyú” : terméktől független működésre tervezett keringetőszivattyú; |
|
4. |
„termék” : hőt termelő és/vagy átadó készülék; |
|
5. |
„termékbe beépített keringetőszivattyú” : termék részeként történő üzemelésre tervezett olyan keringetőszivattyú, amelynek kialakítását az alábbi jegyek közül legalább egy jellemzi: a) a szivattyúházat terv szerint terméken belülre kell felszerelni és ott kell használni; b) a keringetőszivattyú fordulatszámát terv szerint a termék szabályozza; c) biztonsági jellemzőinél fogva a keringetőszivattyú nem alkalmas önálló üzemre (ISO szerinti „IP” védettségi fokozatok); d) a keringetőszivattyú a termékjóváhagyás vagy a termék CE jelölése keretében van meghatározva; |
|
6. |
„ivóvíz-keringető szivattyú” : kifejezetten a 98/83/EK tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikke értelmében vett emberi fogyasztásra szánt víz keringetésében való felhasználásra szánt keringetőszivattyú; |
|
7. |
„szivattyúház” : a centrifugális szivattyúnak az a része, amelyet terv szerint a fűtési rendszer vagy a hűtési elosztórendszer szekunder hűtőkörének csövezetéhez kell csatlakoztatni. |
3. cikk
Környezetbarát tervezési követelmények
A keringetőszivattyúkra vonatkozó általános környezetbarát tervezési követelményeket az I. melléklet állapítja meg.
A környezetbarát tervezési követelményeknek való megfelelést a II. melléklet 1. pontjában megállapított követelményekkel összhangban mérik.
A keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatójának kiszámítási módszerét a II. melléklet 2. pontja állapítja meg.
4. cikk
Megfelelőségértékelés
A 2005/32/EK irányelv 8. cikkében említett megfelelőségértékelési eljárás az említett irányelv IV. mellékletében megállapított belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési irányítási rendszer.
5. cikk
Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra
A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések ezen rendelet II. mellékletében megállapított követelmények tekintetében történő elvégzésekor a tagállami hatóságok az ezen rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Referenciaértékek
Az ezen rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, legjobban teljesítő keringetőszivattyúkra vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2017. január 1-jéig felülvizsgálja.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az újrahasználatot és az újrafeldolgozást a tervezés szintjén elősegítő lehetőségek értékelésére.
A felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé kell tárni.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a következő ütemtervvel összhangban alkalmazandó:
1. a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk 2013. január 1-jét követően megfelelnek az I. melléklet 1. pontjának 1. alpontjában meghatározott hatékonysági szintnek, a kifejezetten a termikus napenergia rendszerek és hőszivattyúk primer körébe szánt szivattyúk kivételével;
2. a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékekbe beszerelt keringetőszivattyúk 2015. augusztus 1-jétől megfelelnek az I. melléklet 1. pontjának 2. alpontjában meghatározott hatékonysági szintnek.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.
I. MELLÉKLET
KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
1. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK
1. A tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatója (EEI) 2013. január 1-jétől a II. melléklet 2. pontjával összhangban történt számítás szerint legfeljebb 0,27, a kifejezetten a termikus napenergia rendszerek és hőszivattyúk primer körébe szánt szivattyúk kivételével.
2. A tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékekbe beszerelt keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatója 2015. augusztus 1-jétől a II. melléklet 2. pontjával összhangban történt számítás szerint legfeljebb 0,23.
2. TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK
1. 2013. január 1-jétől:
a) az önálló keringetőszivattyúk adattábláján, csomagolásán és műszaki dokumentációjában fel kell tüntetni a II. melléklettel összhangban meghatározott energiahatékonysági mutatót, a következő formátumban: „EEI ≤ 0,[xx]”;
b) az önálló keringetőszivattyúkon és a termékbe beépített keringetőszivattyúkon el kell helyezni a következő feliratot: „Az energiahatékonyság szempontjából legkedvezőbb keringetőszivattyúk referenciaértéke: EEI ≤ 0,20.”;
c) a hulladékkezelő létesítményeket el kell látni információval az önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített keringetőszivattyúk alkatrészeinek és anyagainak az életciklus végén elvégzendő szétszerelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására vonatkozóan;
d) az ivóvíz-keringető szivattyúk csomagolásán és dokumentációjában el kell helyezni a következő feliratot: „Ez a keringetőszivattyú kizárólag ivóvíz keringetésére alkalmas!”;
e) a termékbe beépített és legkésőbb 2020. január 1-jéig velük megegyező, termékbe beépített, legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig forgalomba hozott keringetőszivattyúk helyett való alkalmazás céljából forgalomba hozott keringetőszivattyúkon vagy csomagolásukon egyértelműen jelezni kell az(oka)t a termék(ek)et, amely(ek)nek a pótlására szolgálnak.
A környezeti hatások minimalizálása érdekében a gyártók kötelesek tájékoztatást adni a keringetőszivattyú beszerelésének, használatának és karbantartásának módjáról.
A fentiekben felsorolt információkat jól látható módon fel kell tüntetni a keringetőszivattyú-gyártó ingyenesen elérhető internetes oldalain.
2. 2015. augusztus 1-jétől a termékbe beépített keringetőszivattyúk adattábláján és a termék műszaki dokumentációjában fel kell tüntetni a keringetőszivattyúnak a II. melléklettel összhangban meghatározott energiahatékonysági mutatóját, a következő formátumban: „EEI ≤ 0,[xx]”.
II. MELLÉKLET
MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZERTAN
1. MÉRÉSI MÓDSZEREK
Az e rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés és az ilyen megfelelés ellenőrzése érdekében a mérések során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve az említett célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban megállapított módszereket is. Ezek a módszerek az alábbi követelmények mindegyikének eleget tesznek.
2. MÓDSZERTAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ SZÁMÍTÁSÁHOZ
A keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatóját (EEI) a következő módszertan szerint kell számítani:
1. A szivattyúházzal ellátott önálló keringetőszivattyúkat egyetlen darabként kell vizsgálat alá vetni.
A szivattyúház nélküli önálló keringetőszivattyúkat a rendeltetésszerű használat során alkalmazandóval azonos szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.
A termékbe beépített keringetőszivattyúkat a termékből ki kell szerelni, és egy referencia-szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.
A termékbe való beépítetésre szánt olyan keringetőszivattyúkat, amelyek nincsenek ellátva szivattyúházzal, egy referencia-szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.
A fentiekben „referencia-szivattyúház”: a gyártó által rendelkezésre bocsátott olyan szivattyúház, amelynek be- és kimeneti csatlakozása egyetlen tengely mentén helyezkedik el, és amelyet rendeltetésszerűen fűtési rendszer vagy hűtési elosztórendszer szekunder hűtőkörének csövezetéhez kell csatlakoztatni.
2. Ha a keringetőszivattyún több szállítómagasság- és térfogatáram-érték is beállítható, akkor a méréseket a legnagyobb beállítás mellett kell elvégezni.
„Szállítómagasság” (H): a jelleggörbe adott pontjában a keringetőszivattyú által biztosított szállítómagasság (méter).
„Térfogatáram” (Q): a keringetőszivattyún időegység alatt átáramló víztérfogat (m3/h).
3. Határozzuk meg azt a pontot, amelyben Q·H maximális, és jelöljük az ebben a pontban érvényes térfogatáram- és szállítómagasság-értéket a következőképpen: Q100% és H100% .
4. Határozzuk meg az e ponthoz tartozó Phyd hidraulikai teljesítményt.
„Hidraulikai teljesítmény”: a térfogatáram (Q), a szállítómagasság (H) és egy konstans szorzata.
„Phyd”: a keringetőszivattyú által a jelleggörbe adott pontjában a szivattyúzott folyadékra kifejtett hidraulikai teljesítmény (watt).
5. Számítsuk ki a referenciateljesítményt a következő összefüggésből:
Pref = 1,7 · Phyd + 17 · (1 – e– 0,3 · Phyd ), 1 W ≤ Phyd ≤ 2 500 W
„Referenciateljesítmény”: a keringetőszivattyú hidraulikai teljesítménye és energiafogyasztása közötti viszonyt megadó mennyiség, amely a keringetőszivattyú hatásfoka és mérete közötti összefüggést is figyelembe veszi.
„Pref”: a keringetőszivattyú referenciateljesítménye (watt) a jelleggörbe adott pontjában, azaz adott szállítómagasság és térfogatáram mellett.
6. Határozzuk meg a szabályozási referenciagörbét mint a következő pontokon átmenő egyenest:
(Q 100 %, H 100 %) és (Q 0 %,
7. Válasszuk ki a keringetőszivattyú azon beállítását, amely mellett a keringetőszivattyúra a Q·H szorzat a kiválasztott görbén maximumot ér el. Termékbe beépített keringetőszivattyú esetében a szabályozási referenciagörbét a keringetőszivattyú rendszergörbéjének és fordulatszámának változtatásával kövessük.
„Rendszergörbe”: a fűtési rendszerben vagy a hűtési elosztórendszerben fellépő súrlódásokból adódó, a következő ábrán szemléltetett térfogatáram-szállítómagasság függvény (H = f(Q)):
8. Mérjük meg P1 és H értékét a következő térfogatáram-értékeknél:
Q100 % , 0,75 · Q100 % , 0,5 · Q100 % , 0,25 · Q100 %
„P1 ”: a keringetőszivattyú által a jelleggörbe adott pontjában felvett villamos teljesítmény (watt).
9. Számítsuk ki P L értékét a következő összefüggésekből:
PL = P1,meas, ha Hmeas > Href
ahol Href a különböző térfogatáram-értékek mellett a szabályozási referenciagörbéről leolvasható szállítómagasság.
10. P L mért értékei és a következő terhelési profil alapján:
|
|
|
számítsuk ki a PL,avg súlyozott átlagos teljesítményt a következő összefüggésből:
PL,avg = 0,06 · PL,100% + 0,15 · PL,75% + 0,35 · PL,50% + 0,44 · PL,25%
Mindezek alapján az energiahatékonysági mutatót ( 4 ) a következő összefüggés szolgáltatja:
A termikus napenergia-rendszerek primer körébe és a hőszivattyúkba szánt termékbe beépített szivattyúk esetében azonban az energiahatékonysági mutatót a következő összefüggés szolgáltatja:
ahol C 20% = 0,49, továbbá ns a jellemző fordulatszám, amely a következőképpen határozható meg:
ahol:
|
ns |
a keringetőszivattyú jellemző fordulatszáma [rpm]; |
|
n100 % |
az adott üzemi körülmények között Q 100 % és H 100 % mellett érvényesülő percenkénti fordulatszám [rpm]. |
III. MELLÉKLET
ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS
A tagállami hatóságok az I. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából a II. mellékletben megállapított mérési és számítási módszert alkalmazzák.
A tagállami hatóságok egyetlen keringetőszivattyút vizsgálnak. Amennyiben az energiahatékonysági mutató több mint 7 %-kal meghaladja a gyártó által bejelentett értékeket, a mérést három további keringetőszivattyún is elvégzik. A típus akkor tekinthető megfelelőnek, ha az utóbbi három keringetőszivattyúra vonatkozóan mért értékek számtani közepe legfeljebb 7 %-kal haladja meg a gyártó által bejelentett értékeket.
Ettől eltérő esetben a modell nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.
A tagállami hatóságok az ebben a mellékletben meghatározott eljárás mellett megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve az említett célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban megállapított módszereket is.
IV. MELLÉKLET
INDIKATÍV REFERENCIAÉRTÉKEK
A rendelet elfogadásakor a keringetőszivattyúk piacán az elérhető legjobb technológiára vonatkozó referenciaérték EEI ≤ 0,20.
( 1 ) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
( 2 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
( 3 ) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.
( 4 ) A C xx% módosító tényező azt hivatott biztosítani, hogy a módosító tényező meghatározásakor az adott típusú keringetőszivattyúknak csak XX %-ára teljesüljön az EEI ≤ 0,20 egyenlőtlenség.