This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02008R0889-20170521
Commission Regulation (EC) No 889/2008 of 5 September 2008 laying down detailed rules for the implementation of Council Regulation (EC) No 834/2007 on organic production and labelling of organic products with regard to organic production, labelling and control
Consolidated text: A Bizottság 889/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 5. ) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
A Bizottság 889/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 5. ) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
02008R0889 — HU — 21.05.2017 — 014.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) (HL L 250, 2008.9.18., 1. o) |
Módosította:
A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE
(2008. szeptember 5.)
az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
|
Tartalom |
|
|
I. cím |
Bevezető rendelkezések |
|
II. cím |
Az ökológiai termékek előállítására, tartósítására, feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó szabályok |
|
1. fejezet |
Növénytermesztés |
|
1a. fejezet |
Tengerimoszat-termelés |
|
2. fejezet |
Állattartás |
|
1. szakasz |
Az állatok származása |
|
2. szakasz |
Az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata |
|
3. szakasz |
Takarmányozás |
|
4. szakasz |
Állat-egészségügyi kezelés |
|
2a. fejezet |
Tenyésztett víziállatok termelése |
|
1. szakasz |
Általános rendelkezések |
|
2. szakasz |
A víziállatok származása |
|
3. szakasz |
Az akvakultúrás állattartás módja |
|
4. szakasz |
Tenyésztés |
|
5. szakasz |
Halak, rákfélék és tüskésbőrűek takarmányozása |
|
6. szakasz |
A puhatestűekre vonatkozó különleges szabályok |
|
7. szakasz |
Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelés |
|
3. fejezet |
Tartósított és feldolgozott termékek |
|
3a. fejezet |
A bortermelésre vonatkozó különleges szabályok |
|
4. fejezet |
A termékek csomagolása, szállítása és tárolása |
|
5. fejezet |
Az átállás szabályai |
|
6. fejezet |
Kivételes termelési szabályok |
|
1. szakasz |
Éghajlati, földrajzi vagy strukturális kötöttségek |
|
2. szakasz |
A források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre |
|
3. szakasz |
Az állattartás egyedi problémái |
|
3a. szakasz |
A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti kivételes termelési szabályok egyes termékeknek és anyagoknak a feldolgozás során történő felhasználása vonatkozásában |
|
4. szakasz |
Katasztrófahelyzetek |
|
7. fejezet |
Vetőmag-adatbázis |
|
III. cím |
Címkézés |
|
1. fejezet |
Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója |
|
2. fejezet |
A takarmányok címkézésére vonatkozó egyedi előírások |
|
3. fejezet |
Egyéb egyedi címkézési előírások |
|
IV. cím |
Ellenőrzés |
|
1. fejezet |
Minimális ellenőrzési intézkedések |
|
2. fejezet |
A növények és növényi termékek ellenőrzésének követelményei |
|
2a. fejezet |
A tengeri moszatra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények |
|
3. fejezet |
Az állatok és állati termékek ellenőrzésének követelményei |
|
3a. fejezet |
A tenyésztett víziállatokra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények |
|
4. fejezet |
Növényi, tengeri moszatból származó, állati és akvakultúrás termékek, valamint az azokból álló élelmiszerek feldolgozására szolgáló termelőegységek ellenőrzésének követelményei |
|
5. fejezet |
A harmadik országokból származó ökológiai termékekre vonatkozó ellenőrzési követelmények |
|
6. fejezet |
Ellenőrzési előírások alvállalkozókkal dolgozó termelőegységek esetében |
|
7. fejezet |
A takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírások |
|
8. fejezet |
Jogsértések és információcsere |
|
9. fejezet |
Az illetékes hatóságok által gyakorolt felügyelet |
|
V. cím |
Információszolgáltatás, átmeneti és záró rendelkezések |
|
1. fejezet |
Információszolgáltatás a Bizottság részére |
|
2. fejezet |
Átmeneti és záró rendelkezések |
I. RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E rendelet megállapítja az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés különleges szabályait a 834/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek vonatkozásában.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:
a) a 7. cikkben nem említett állatfajokra; valamint
b) a 25a. cikkben nem említett tenyésztett víziállatokra.
Ugyanakkor a II., a III. és a IV. cím értelemszerűen addig alkalmazandó az említett termékekre, amíg a 834/2007/EK rendelet alapján ki nem dolgozzák a rájuk vonatkozó részletes termelési szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a 834/2007/EK irányelv 2. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokon kívül az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) „nem ökológiai”: minden, ami nem a 834/2007/EK rendelet és az e rendelet szerinti termelésből származik, illetve nem kapcsolatos ilyen termeléssel;
b) „állatgyógyászati készítmények”: minden olyan termék, amelyet az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló 2001/82/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv ( 1 ) 1. cikkének 2. pontja meghatároz;
c) „importőr”: az a Közösségen belüli természetes vagy jogi személy, amely a szállítmányt a Közösségben szabad forgalomba bocsátás céljából személyesen vagy képviselője útján bemutatja;
d) „első címzett”: az a természetes vagy jogi személy, amely részére a behozott szállítmányt szállítják, és aki további feldolgozás és/vagy forgalmazás céljából a szállítmányt átveszi;
e) „gazdaság”: az azonos irányítás alatt működő, mezőgazdasági termékek előállítása céljából üzemeltetett összes termelőegység;
f) „termelőegység”: egy termelési ágazatban használatos valamennyi eszköz, mint például a termelésre használt létesítmények, mezőgazdasági parcellák, legelők, szabadtéri területek, állattartó épületek, halastavak, zárt tartási rendszerek tengeri moszat vagy tenyészett víziállatok számára, part menti vagy tengerfenéki termőhelyek, a termények, növényi termékek, tengeri moszatokból számazó termékek, állati termékek, nyersanyagok és bármilyen más, a szóban forgó termelési ágazat szempontjából felmerülő felhasznált anyag tárolására szolgáló helyiségek;
g) „hidroponikus termesztés”: a növénytermesztés azon módja, amikor a növények kizárólag ásványi tápoldatban vagy semleges tápközegben gyökereznek, például: perlitben, salakban vagy kőzetgyapotban, amelyekhez tápoldatot adtak;
h) „állat-egészségügyi kezelés”: meghatározott betegség alkalmi előfordulásához kapcsolódó valamennyi gyógyító vagy megelőző kezelés;
i) „átállási takarmány”: minden olyan takarmány, amelyet az ökológiai termelésre való átállási időszak alatt termelnek, kivéve azokat, amelyeket az átállásnak a 834/2007/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti kezdetétől számított 12 hónap alatt takarítottak be;
j) „zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítmény”: olyan létesítmény, amelyben az akvakultúrás termelés zárt környezetben, a víz visszaforgatásával történik a szárazföldön vagy hajón, és állandó külső energiaforrást igényel a víziállatok környezetének stabilizálása érdekében;
k) „megújuló energiaforrásból származó energia”: nem fosszilis megújuló energiaforrások: szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
l) „keltető”: tenyésztésre, keltetésre és nevelésre szolgáló helyek a tenyésztett víziállatok, különösen a halak és kagylók korai életszakaszában;
m) „ivadéknevelő”: közbenső tenyésztési rendszert alkalmazó hely a keltetés és a nyújtás szakaszai között. Az ivadéknevelés szakasza mindig a termelési ciklus első harmadában fejeződik be, kivéve a szmoltifikáción (az egyedfejlődés során az ívást megelőző életszakaszba történő belépés) áteső fajok kivételével;
n) „szennyezés”: az akvakultúrás termelés és tengerimoszat-termelés keretében a 2008/56/EK ( 2 ) irányelvben és a 2000/60/EK ( 3 ) irányelvben meghatározott anyagok és energia közvetlen vagy közvetett módon történő bejuttatása a vízi környezetbo;
o) „polikultúra”: az akvakultúrás termelés és tengerimoszat-termelés keretében két vagy több, általában különböző trofikus szinten álló faj nevelése ugyanabban a kultúrában;
p) „termelési ciklus”: az akvakultúrás termelés és tengerimoszat-termelés keretében a tenyésztett víziállat vagy tengeri moszat élettartama a legkorábbi életszakasztól a lehalászásig vagy betakarításig;
q) „helyi fajok”: az akvakultúrás és tengerimoszat-termelés keretében a 708/2007/EK ( 4 ). tanácsi rendelet értelmében olyan fajok, amelyek nem idegen vagy az adott helyen nem élő fajok. A 708/2007/EK rendelet IV. mellékletében szereplő fajok helyi fajoknak tekinthetők;
r) „állománysűrűség”: az akvakultúra keretében a víziállatok vízköbméterenkénti élőtömege a nyújtási időszakban, a lepényhalak és garnélarákok esetében pedig az egyedek négyzetméterenkénti élőtömege;
s) „ellenőrzési dosszié”: a 834/2007/EK rendelet 28. cikkében említett ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplő által az ellenőrzési rendszer keretében egy tagállam illetékes hatóságához, valamely ellenőrző hatósághoz vagy ellenőrző szervhez továbbított valamennyi információ és dokumentum, beleértve az illetékes hatóságok, ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek birtokában lévő, a gazdasági szereplővel és tevékenységeivel kapcsolatos releváns adatokat és dokumentumokat, de kivéve azokat, amelyeknek nincs jelentőségük az ellenőrzési rendszer működése szempontjából;
t) „tartósítás”: a termeléstől és a betakarítástól eltérő olyan tevékenység, amelyet a termékeken végeznek, de nem minősül az u) pontban meghatározott feldolgozásnak, beleértve a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett tevékenységeket, de kivéve a termék csomagolását és címkézését;
u) „feldolgozás”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett tevékenység, beleértve a 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett anyagok alkalmazását. A csomagolási és címkézési műveletek nem minősülnek feldolgozásnak.
II. CÍM
AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA, TARTÓSÍTÁSÁRA, FELDOLGOZÁSÁRA, CSOMAGOLÁSÁRA, SZÁLLÍTÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. FEJEZET
Növénytermesztés
3. cikk
Talajerő-gazdálkodás és tápanyag-utánpótlás
(1) Ha a növények tápanyagigényét a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt intézkedésekkel nem lehet kielégíteni, kizárólag az e rendelet I. mellékletében szereplő tápanyag-utánpótló és talajjavító szerek használhatók az ökológiai termelésben és csakis a szükséges mértékben. A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni a termék használatának szükségességét.
(2) Egy gazdaságban használt állati trágya összes mennyisége – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvben ( 6 ) meghatározottak szerint – nem haladhatja meg az évi 170 kg nitrogénmennyiséget a használt mezőgazdasági terület egy hektárára vetítve. Ez a korlátozás kizárólag az istállótrágyára, a szárított istállótrágyára, a szárított baromfitrágyára és a komposztált állati ürülékre vonatkozik, ideértve a baromfitrágyát, a komposztált istállótrágyát és a folyékony állati ürüléket is.
(3) Az ökológiai termelést folytató gazdaságok írásbeli együttműködési megállapodásokat kizárólag az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő más gazdaságokkal és vállalkozásokkal köthetnek, azzal a szándékkal, hogy az ökológiai termelésből származó többlet trágyát elhelyezzék. A (2) bekezdésben meghatározott felső határértéket az együttműködésben részt vevő összes ökológiai gazdálkodást folytató termelőegység alapján kell kiszámítani.
(4) Megfelelő mikroorganizmus-készítmények is alkalmazhatók a talaj általános állapotának vagy a talaj, illetve a növények tápanyagellátásának javítása céljából.
(5) Komposztaktiváláshoz megfelelő növényi alapú készítmények vagy mikroorganizmus-készítmények is alkalmazhatók.
4. cikk
A hidroponikus termesztés tilalma
A hidroponikus termesztés tilos.
5. cikk
A kártevők, a betegségek és a gyomok elleni védekezés
(1) Amennyiben a növényeket a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és g) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban nem lehet megfelelően megvédeni a kártevőktől és a betegségektől, az ökológiai termelésben kizárólag az e rendelet II. mellékletében szereplő termékek használhatók. A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni a termék használatának szükségességét.
(2) A csapdákban és a légtértelítéshez használt adagolók esetében – a feromonadagolók kivételével – a csapdáknak és/vagy adagolóberendezéseknek meg kell akadályozniuk, hogy az anyagok kikerüljenek a környezetbe, és ott érintkezésbe kerüljenek a termesztett növényekkel. Használat után gondoskodni kell a csapdák begyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról.
6. cikk
A gombatermesztésre vonatkozó különleges szabályok
A gombatermesztésben csak olyan termesztőközeg használható, amely kizárólag a következő összetevőkből áll:
a) istállótrágya és állati ürülék:
i. ökológiai termelést folytató mezőgazdasági üzemből; vagy
ii. az I. mellékletben foglaltak szerint, feltéve hogy az i. pontban említett termék nem áll rendelkezésre, és – a takaróanyagot és az esetlegesen hozzáadott vizet figyelmen kívül hagyva – nem haladja meg a termesztőközeg összes összetevője komposztálás előtti tömegének 25 %-át;
b) ökológiai termelést folytató gazdaságokból származó, az a) pontban említettektől eltérő mezőgazdasági eredetű termékek;
c) vegyszerrel nem kezelt tőzeg;
d) a kivágás után vegyszerrel nem kezelt fa;
e) az I. mellékletben említett ásványi anyagok, víz és talaj.
1a.
FEJEZET
Tengerimoszat-termelés
6a. cikk
Hatály
E fejezet részletes termelési szabályokat határoz meg a tengeri moszatra vonatkozóan.
E fejezet alkalmazásában a „tengeri moszat” magában foglalja a többsejtű tengeri algát, a fitoplanktont és a mikroalgát is.
6b. cikk
A vízi közeg megfelelősége és fenntartható gazdálkodási terv
(1) A termelésnek olyan helyen kell történnie, amelyet nem ért az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékekből vagy anyagokból származó szennyezés, vagy olyan szennyező anyag, amely veszélyeztetheti a termékek ökológiai jellegét.
(2) Az ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket megfelelően el kell különíteni. Az elkülönítési intézkedések a természetes körülményeken, külön vízellátási rendszereken, a távolságokon, az ár-apály viszonyokon, valamint az ökológiai termelőegység folyásirány szerinti feljebb vagy alsóbb elhelyezkedésén alapulnak. A tagállami hatóságok kijelölhetnek olyan helyszíneket vagy területeket, amelyeket nem tekintenek alkalmasnak az ökológiai akvakultúrás vagy moszattermelésre, és meghatározhatják az ökológiai és nem ökológiai termelőegységek közötti legkisebb elkülönítési távolságot.
Amennyiben minimális elkülönítési távolságok kerülnek meghatározásra, a tagállamok erről tájékoztatják a gazdasági szereplőket, a többi tagállamot és a Bizottságot.
(3) Minden új, ökológiai termelésre bejelentkező olyan vállalkozás tekintetében, amely évente 20 tonnát meghaladó mennyiségű akvakultúrás terméket állít elő, a termelőegység volumenével arányos környezetvédelmi értékelést kell készíteni a termelőegység és közvetlen környezetének körülményei, valamint a működéséből adódó valószínű hatások felmérése érdekében. A gazdasági szereplőnek a környezetvédelmi értékelést be kell nyújtania az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak. A környezetvédelmi értékelés tartalmának a 85/337/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) IV. mellékletén kell alapulnia. Ha az egység esetében már végeztek ezzel egyenértékű értékelést, az felhasználható erre a célra.
(4) A gazdasági szereplőnek a termelőegység volumenével arányos fenntartható gazdálkodási tervet kell benyújtania az akvakultúra lehalászásáról és a tengeri moszat betakarításáról.
A tervet évente aktualizálni kell, és részletesen be kell mutatni benne a működés környezeti hatásait, a végrehajtandó környezetvédelmi monitorozást, valamint azon intézkedések jegyzékét, amelyeket a környező vízi és szárazföldi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében kell hozni, adott esetben beleértve a tápanyagok környezetbe való kibocsátásának mértékét termelési ciklusonként vagy éves jelleggel. A tervbe bele kell foglalni a műszaki berendezés ellenőrzését és javítását.
(5) Az akvakultúra- és tengerimoszat-gazdálkodóknak előnyben kell részesíteniük a megújuló energiaforrásokat és az anyagok újrahasznosítását, valamint a fenntartható gazdálkodási terv részeként hulladékcsökkentési ütemtervet kell kidolgozniuk, amelynek végrehajtása a műveletek megkezdésekor indul. A maradék hő használatát lehetőség szerint a megújuló forrásokból származó energiára kell korlátozni.
(6) A tengeri moszat betakarítása vonatkozásában a tevékenységek megkezdésekor egyszeri alkalommal el kell végezni a biomassza mennyiségének felmérését.
6c. cikk
A vadon termő tengeri moszatok fenntartható betakarítása
(1) Az egységen vagy területen belül nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára annak megállapítását, hogy kizárólag vadon termő, a 834/2007/EK rendelettel összhangban termelt tengeri moszat került-e begyűjtésre, illetve lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóság vagy szerv is megbizonyosodjon ugyanerről.
(2) A betakarítást úgy kell végezni, hogy a betakarított mennyiség ne gyakoroljon jelentős hatást a vízi környezet állapotára. Annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri moszat képes legyen regenerálódni, intézkedéseket kell hozni, melyek meghatározzák a betakarítási technikát, a minimális méreteket, a kort, a reprodukciós ciklusokat vagy a megmaradó moszat mennyiségét.
(3) Ha a tengeri moszatot megosztott vagy közös betakarítási területen takarítják be, dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a betakarítás egésze e rendelet rendelkezéseivel összhangban történt.
(4) A 73b. cikk (2) bekezdése b) és c) pontja vonatkozásában ezeknek a nyilvántartásoknak bizonyítaniuk kell a fenntartható gazdálkodást és azt, hogy a betakarítási területre nem gyakoroltak hosszú távú hatást.
6d. cikk
A tengeri moszat termesztése
(1) A tengeri moszat tengeri termesztéséhez csak a környezetben természetesen előforduló, vagy – lehetőleg a közelben elhelyezkedő, polikultúrás rendszerhez tartozó – tenyésztett víziállatok ökológiai termeléséből származó tápanyagokat lehet használni.
(2) Az olyan szárazföldi létesítményekben, ahol külső tápanyagforrások felhasználására kerül sor, az eltávozóvíz tápanyagtartalmának igazolhatóan azonosnak vagy kisebbnek kell lennie, mint a beáramló víz tápanyagtartalma. Csak az I. mellékletben felsorolt növényi vagy ásványi eredetű tápanyagok használhatók fel.
(3) A termesztési sűrűséget és a működési intenzitást nyilván kell tartani, és ezek tekintetében fenn kell tartani a vízi környezet sértetlenségét annak biztosításával, hogy a tengeri moszat termesztése során nem haladják meg a környezetre kedvezőtlen hatást még nem gyakorló maximális mennyiséget.
(4) A köteleket és más, a tengeri moszat termesztésére használt eszközöket lehetőség szerint ismételten fel kell használni, vagy gondoskodni kell újrahasznosításukról.
6e. cikk
Korhadásgátló intézkedések és a termelőeszközök és létesítmények tisztítása
(1) A biológiai korhadást okozó szervezeteket kizárólag fizikai eszközzel vagy kézzel lehet eltávolítani, majd adott esetben a gazdaságtól távol vissza kell juttatni a tengerbe.
(2) A termelőeszközök és létesítmények tisztítását fizikai vagy mechanikai eszközökkel kell végezni. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, kizárólag a VII. melléklet 2. szakaszában felsorolt anyagok alkalmazhatók.
2. FEJEZET
Állattartás
7. cikk
Hatály
Ez a fejezet a következő fajokra nézve állapít meg részletes termelési szabályokat: szarvasmarhafélék – ideértve a bivaly- és bölényfajokat is –, ló-, sertés-, juh-, kecske- és baromfifélék (a III. mellékletben felsorolt fajok), valamint a méhek.
8. cikk
Az ökológiai tartású állatok származása
(1) A fajták vagy tenyészetek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatoknak a helyi körülményekhez történő alkalmazkodásra való képességét, vitalitását és betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Ezen túlmenően, a fajtákat és a tenyészeteket úgy kell kiválasztani, hogy elkerülhetők legyenek az intenzív tartás keretében használt bizonyos fajtákra és tenyészetekre jellemző betegségek és egészségügyi problémák, például a sertés-stressz szindróma, PSE-szindróma (fakó-puha-vizenyős), hirtelen halál, spontán vetélés vagy császármetszést igénylő nehéz ellés. Előnyben kell részesíteni az őshonos fajtákat és tenyészeteket.
(2) Méhek esetén előnyben kell részesíteni az Apis mellifera és helyi ökotípusai alkalmazását.
9. cikk
A nem ökológiai tartásból származó állatok
(1) A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelően nem ökológiai tartásból származó állatokat tenyésztés céljából csak akkor lehet a gazdaságba bevonni, ha nem áll rendelkezésre elegendő ökológiai tartásból származó állat, és akkor is kizárólag az e cikk (2)–(5) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelően.
(2) Az állatállomány első alkalommal történő kialakításakor a nem ökológiai származású fiatal emlősöket elválasztásuk után azonnal az ökológiai termelés szabályainak megfelelően kell nevelni. Ezenfelül az állatok csoportba (például csorda vagy nyáj) történő bevitelének időpontjában az alábbi megszorítások alkalmazandók:
a) a bivalyoknak, borjaknak és csikóknak hat hónaposnál fiatalabbnak kell lenniük;
b) a bárányoknak és kecskegidáknak 60 naposnál fiatalabbnak kell lenniük;
c) a malacoknak 35 kg-nál kisebb súlyúnak kell lenniük.
(3) Az állomány megújítása céljából a nem ökológiai tartásból származó kifejlett hímivarú és még nem ellett nőivarú emlősállatokat a továbbiakban az ökológiai termelés szabályai szerint kell nevelni. A nőivarú emlősállatok létszámára az alábbi éves megkötések vonatkoznak:
a) a kifejlett lófélék, illetve szarvasmarhafélék – ideértve a bivaly- és bölényfajokat is – állományának legfeljebb 10 %-a, valamint a kifejlett sertésfélék, juhfélék és kecskefélék állományának legfeljebb 20 %-a nőivarú állatokként;
b) tíznél kevesebb lóféléből vagy szarvasmarhaféléből, illetve ötnél kevesebb sertésféléből, juhféléből vagy kecskeféléből álló termelőegységeknél a fentiekben említett pótlás évente legfeljebb egy állatra korlátozódik.
Az e bekezdésben található rendelkezés 2012-ben felülvizsgálatra kerül annak fokozatos megszüntetése céljából.
(4) A (3) bekezdésben feltüntetett százalékos értékeket az alábbi különleges esetekben akár 40 %-ig is fel lehet emelni, amennyiben erre az illetékes hatóság előzetesen engedélyt ad:
a) ha a mezőgazdasági üzem jelentős bővítésére kerül sor;
b) ha fajtaváltásra kerül sor;
c) ha az állatállomány új szakosodásának bevezetésére kerül sor;
d) ha az állatfajták az 1974/2006/EK bizottsági rendelet IV. mellékletében ( 8 ) leírtaknak megfelelően mezőgazdasági tevékenység szempontjából veszélyeztetettek, és ebben az esetben nem feltétlenül szükséges, hogy a fajta állatai olyanok legyenek, amelyek még nem ellettek.
(5) Méhészet megújítása céljából évente a méhanyák és méhcsaládok 10 %-át lehet az ökológiai termelőegységben nem ökológiai termelésből származókkal pótolni, feltéve hogy a méhanyákat és a családokat ökológiai termelést folytató termelőegységből származó lépekkel vagy lépalapokkal ellátott kaptárakban helyezik el.
10. cikk
Az elhelyezési feltételekre vonatkozó szabályok
(1) Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légkeringés, a por koncentrációja, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázok koncentrációja olyan határértéken belül maradjon, amely nem ártalmas az állatokra nézve. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani.
(2) Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek az éghajlati viszonyok az állatok szabadban tartásához.
(3) Az épületekben az állománysűrűségnek lehetővé kell tennie az állatok kényelmét, jóllétét, és gondoskodni kell az állatok fajspecifikus igényeiről, ami különösen függ az állatok fajától, fajtájától és életkorától. Figyelembe kell venni továbbá az állatok viselkedési szokásait is, amelyek különösen a csoport nagyságától és az állatok nemétől függenek. Az állománysűrűségnek biztosítania kell az állatok jóllétét azáltal, hogy elegendő teret biztosít számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, könnyen lefeküdjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat, és olyan, természetes mozdulatokat tegyenek, mint például a nyújtózkodás és a szárnycsapkodás.
(4) A különböző állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális bel- és kültéri alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a III. melléklet tartalmazza.
11. cikk
Az emlősök különleges elhelyezési feltételei és tartásuk gyakorlata
(1) Az állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítményeknek sima, de nem csúszós padozattal kell rendelkezniük. A III. mellékletben meghatározott beltéri terület legalább fele legyen tömör felépítésű, azaz ne rúd- vagy rácspadozat legyen.
(2) Az állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő-/pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges, száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom az I. mellékletben feltüntetett ásványi termékek bármelyikével javítható és dúsítható.
(3) A 91/629/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 3. cikke (3) bekezdésének fenntartása mellett a borjakat egyhetes korukon túl tilos egyedi boxokban elhelyezni.
(4) A 91/630/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) 3. cikke (8) bekezdésének fenntartása mellett a kocákat csoportban kell tartani, kivéve a vemhesség utolsó szakaszában, valamint a szoptatási időszak alatt.
(5) A malacok nem tarthatók csúszós, sima borítású padozaton vagy kutricában.
(6) A szabadban lehetővé kell tenni a sertésfélék számára az ürítést és a túrást. Túrás céljára különböző anyagok használhatók.
12. cikk
A baromfik elhelyezésének különleges feltételei és tartásuk gyakorlata
(1) Baromfi nem tartható ketrecben.
(2) Amikor csak az időjárás és a higiéniai feltételek azt lehetővé teszik, a vízi szárnyasok részére hozzáférést kell biztosítani patakhoz, kacsaúsztatóhoz, tóhoz, illetve medencéhez, a fajspecifikus igények és az állatok jóllétével kapcsolatos követelmények kielégítése céljából.
(3) Minden baromfitartó épületnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) a padlóterület legalább egyharmada legyen tömör, vagyis nem rúd- vagy rácspadozatú, és legyen fedve alomanyaggal, például szalmával, fűrészporral, homokkal vagy tőzeggel;
b) a tojótyúkok épületeiben a tyúkok által elérhető területen belül megfelelő nagyságú részt kell alkalmassá tenni a madárürülék összegyűjtésére;
c) a III. mellékletben leírtaknak megfelelően mindegyikben legyen a csoport és a baromfi méretével arányos méretű és számú ülőrúd;
d) legyenek bennük a baromfi méretének megfelelő ki- és bejárati nyílások, és ezek hossza összesen legyen legalább 4 m, az épület baromfi számára rendelkezésre álló területének minden 100 m2-ére számítva;
e) egy baromfitartó épületben legfeljebb a következő létszámú baromfi tartható:
i. 4 800 csirke;
ii. 3 000 tojótyúk;
iii. 5 200 gyöngytyúk;
iv. 4 000 pézsmakacsa vagy pekingi kacsa tojó, vagy 3 200 pézsmakacsa, pekingi kacsa vagy egyéb kacsa gácsér;
v. 2 500 kappan, liba vagy pulyka;
f) a húsként hasznosított baromfi tartására szolgáló épületek teljes hasznos alapterülete egy termelőegységen belül sem haladhatja meg az 1 600 m2-t;
g) a baromfitartó épületeket oly módon kell kialakítani, hogy a szárnyasok könnyen kijuthassanak a szabadba.
(4) A természetes fény kiegészíthető mesterséges megvilágítással úgy, hogy naponta egy legfeljebb 16 órás megvilágítási periódust egy mesterséges megvilágítás nélküli, legalább 8 órás, folyamatos, éjszakai pihenési periódus kövessen.
(5) Az intenzív tenyésztési módszerek elkerülése érdekében a baromfit vagy addig kell nevelni, amíg el nem ér egy minimális életkort, vagy pedig lassú növekedésű baromfifajtából kell származnia. Ha a gazdasági szereplő nem alkalmaz lassú növekedésű baromfifajtákat, akkor a minimális vágási életkor:
a) csirke esetében 81 nap,
b) kappan esetében 150 nap,
c) pekingi kacsa esetében 49 nap,
d) pézsmakacsa tojó esetében 70 nap,
e) pézsmakacsa gácsér esetében 84 nap,
f) tőkés réce esetében 92 nap,
g) gyöngytyúk esetében 94 nap,
h) hímivarú pulyka és pecsenyeliba esetében 140 nap,
i) pulykatojó esetében 100 nap.
Az illetékes hatóság meghatározza a lassú növekedésű fajtákra alkalmazandó feltételeket, illetve elkészíti azok listáját, és biztosítja ezeket az információkat a gazdasági szereplők, más tagállamok és a Bizottság részére.
13. cikk
A méhészettel kapcsolatos különleges követelmények és elhelyezési feltételek
(1) A méhészeteket úgy kell elhelyezni, hogy azok helyszínétől mért 3 km-es sugarú körön belül a nektár- és pollenforrások lényegében ökológiai gazdálkodással termelt növényekből és/vagy spontán vegetációból és/vagy alacsony környezeti terhelésű módszerekkel termelt növényekből álljanak, amelyek egyenértékűek az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 11 ) 36. cikkében, illetve az 1257/1999 tanácsi rendelet ( 12 ) 22. cikkében leírt módszerekkel, és nem érintik a méhészeti termelés ökológiai minősítését. A fenti követelmények nem alkalmazandók azokra a területekre, ahol éppen nincs virágzás, illetve akkor, amikor a kaptárak teleltetése történik.
(2) A tagállamok kijelölhetnek olyan térségeket és területeket, amelyek az ökológiai termelés szabályainak megfelelő méhészeti tevékenység végzésére nem alkalmasak.
(3) A kaptárakat alapvetően természetes anyagokból kell készíteni, amelyek nem szennyezik a környezetet és a méhészeti termékeket.
(4) Az új keretek készítéséhez használt méhviasznak ökológiai termelést folytató termelőegységből kell származnia.
(5) A 25. cikk sérelme nélkül a kaptárokban kizárólag természetes anyagokat – így propoliszt, viaszt és növényi olajakat – szabad felhasználni.
(6) A mézpergetés során tilos kémiai úton előállított, szintetikus riasztószerek alkalmazása.
(7) Tilos a mézet fiasítást tartalmazó lépből pergetni.
14. cikk
Szabadtéri területekhez való hozzáférés
(1) A szabadtéri területek lehetnek részlegesen fedettek.
(2) A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése b) pontja iii. alpontjának megfelelően a növényevők részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, amikor ezt a feltételek megengedik.
(3) Ha a növényevők számára a legeltetési időszakban biztosított a legelőhöz való hozzáférés, és a téli elhelyezésre szolgáló létesítményekben biztosított a szabad mozgás, a téli hónapokban el lehet tekinteni a szabadtéri területek biztosítására vonatkozó kötelezettségtől.
(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül az egy évnél idősebb bikák részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, illetve a szabadtéri területhez.
(5) A baromfik részére életük legalább egyharmad részén keresztül hozzáférést kell biztosítani a szabadtéri területhez.
(6) A baromfik részére biztosított szabadtéri területek nagy részét növényzetnek kell borítania, a kifutókat védőlétesítményekkel kell ellátni, és lehetővé kell tenni a szárnyasok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek megfelelő számú itatóhoz és etetőhöz.
(7) Ha a baromfit a közösségi jogszabályok alapján elrendelt korlátozások vagy kötelezettségek miatt zárt térben tartják, a megfelelő mennyiségű szálastakarmányhoz és a megfelelő anyagokhoz való folyamatos hozzáférést kell biztosítani a baromfi etológiai szükségleteinek kielégítése céljából.
15. cikk
Állománysűrűség
(1) A teljes állománysűrűség nem lépheti túl a mezőgazdasági területre a 3. cikk (2) bekezdésében előírt évi 170 kg-os hektáronkénti nitrogén-határértéket.
(2) A fent említett megfelelő állatállomány-sűrűség meghatározásához az illetékes hatóság megállapítja a fenti határértéknek megfelelő állategységeket, útmutatóként a IV. mellékletben található adatokat, illetve a 91/676/EGK irányelv alapján elfogadott vonatkozó nemzeti rendelkezéseket felhasználva.
16. cikk
A földterület nélküli állattartás tilalma
Tilos a földterület nélküli állattartás, amelynek során az állattenyésztő nem művel mezőgazdasági földterületet és/vagy a 3. cikk (3) bekezdése alapján nem kötött írásos együttműködési megállapodást egy másik gazdasági szereplővel.
17. cikk
Ökológiai tartású és nem ökológiai tartású állatállomány egyidejű tenyésztése
(1) Nem ökológiai tartású állatállomány csak abban az esetben lehet jelen a gazdaságban, ha olyan termelőegységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a termelőegységektől, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint működnek, és feltéve, hogy eltérő fajról van szó.
(2) A nem ökológiai tartású állatállomány az év egy korlátozott időszakában használhat ökológiai hasznosítású legelőt, feltéve, hogy ezek az állatok a 3. bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodási rendszerből származnak, és hogy a használattal egy időben ugyanazon a legelőn nincsenek jelen ökológiai tartású állatok.
(3) Az ökológiai tartású állatokat az alábbi feltételek mellett lehet ugyanazon a legelőn legeltetni:
a) a földterületet legalább három évig nem kezelték ökológiai termeléshez nem engedélyezett termékekkel;
b) a szóban forgó földterületet használó nem ökológiai tartású állatok olyan gazdálkodási rendszerből származnak, amely egyenértékű legalább az 1698/2005/EK rendelet 36. cikkében, illetve az 1257/1999/EK rendelet 22. cikkében előírtakkal;
c) az ilyen földterületet használó ökológiai tartású állatokból készített termékek nem tekinthetők ökológiai gazdálkodásból származónak, kivéve, ha bizonyítható a nem ökológiai tartású állatoktól való megfelelő elkülönítés.
(4) A vándorlegeltetési időszak alatt az állatok legelhetnek nem ökológiai tartásra használt területen egyik legelőterületről a másikra történő hajtásuk során. Ezen időszak során a legeltetésben fű és egyéb növényzet formájában történő, nem ökológiai eredetű takarmány bevitele nem haladhatja meg az éves össztakarmány 10 %-át. Ezt a mennyiséget a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.
(5) A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni az e cikkben előírt rendelkezések alkalmazását.
18. cikk
Az állatok kezelése
(1) Az ökológiai termelésben nem végezhetők rutinszerűen olyan műveletek, mint a juhok farkának gumizása, a farokkurtítás, a fogak lecsípése, a csőrkurtítás és a szarvtalanítás. Ezen műveletek közül azonban egyeseket eseti elbírálás alapján biztonsági okokból engedélyezhet az illetékes hatóság, illetve ha azok az állatállomány egészségének, jóllétének vagy higiéniájának javítására szolgálnak.
Az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással, illetve oly módon, hogy az adott műveletet csak az erre legmegfelelőbb korban végzi el a képesített személyzet.
(2) A fizikai kasztráció – kizárólag az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek mellett – engedélyezett a termék minőségének biztosítása és a hagyományos termelési eljárások fenntartása céljából.
(3) Tilos a csonkítás, így például a méhanyák szárnyainak levágása.
(4) Az állatok fel-, és a lehajtását elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell végezni. Tilos az allopátiás nyugtatók használata szállítás előtt vagy a szállítás során.
19. cikk
Saját gazdaságból és egyéb forrásokból származó takarmány
(1) Növényevők esetén, kivéve minden évben azt az időszakot, amikor az állatok a 17. cikk (4) bekezdése szerinti vándorlegeltetésen vannak, a takarmány legalább 60 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt ugyanazon régió más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemeivel együttműködve kell előállítani.
(2) Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani.
(3) A méhek esetében a mézelési időszak végén a kaptárakban az átteleléshez elegendő méz- és pollenkészletet kell hagyni.
A méhcsaládok etetése csak akkor engedélyezett, ha a kaptárak túlélése az éghajlati viszonyok miatt veszélybe kerül. A táplálás ökológiai termelésből származó mézzel, ökológiai termelésből származó cukorsziruppal, illetve ökológiai termelésből származó cukorral történhet.
20. cikk
Az állatok tápanyagigényeinek megfelelő takarmány
(1) Minden emlőst inkább anyatejjel, mint természetes tejjel kell táplálni, az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig; ez az időtartam a szarvasmarhafélék (beleértve a bivaly- és bölényfajokat is) és a lófélék esetében három hónap, a juh- és kecskefélék esetében 45 nap, a sertés esetében 40 nap.
(2) A növényevők tartását – a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva – a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni. A növényevők napi takarmányadagjának szárazanyag-tartalma legalább 60 %-ban rostanyagokból, friss vagy szárított tömegtakarmányból, illetve szilázsból kell állnia. Megengedett, hogy ezt a tejtermelésben részt vevő állatok esetében a korai laktáció idején legfeljebb három hónapos időtartamra 50 %-ra csökkentsék.
(3) A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell.
(4) Tilos az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat.
(5) A hízlalási eljárásoknak a tenyésztési folyamat bármely szakaszában visszafordíthatóknak kell lenniük. A kényszertáplálás tilos.
21. cikk
Átállási takarmány
(1) A takarmányadagok átlagban legfeljebb 30 %-ig tartalmazhatnak az ökológiai termelésre való átállás időszakában előállított takarmányt. Ha az átállás időszakában előállított takarmány a saját mezőgazdasági üzem egyik gazdálkodási egységéből származik, ez az arány 100 %-ra növelhető.
(2) Az állatállomány ellátására használt összes takarmány átlagos mennyiségének legfeljebb 20 %-a származhat az állandó legelőkön, évelőtakarmány-termő parcellákon, illetve az ökológiai gazdálkodás keretében bevetett fehérjenövény-parcellákon történő legeltetésből, illetve az azokon történő betakarításból átállásuk első évében, amennyiben azok a gazdaság részét képezik, és az elmúlt öt évben nem képezték részét ugyanazon gazdaság valamely ökológiai termelőegységének. Ha az átállás időszakából származó és az átállás első évében lévő parcellákról származó takarmány is felhasználásra kerül, akkor az ilyen takarmányok együttes százalékaránya nem haladhatja meg az (1) bekezdésben rögzített legnagyobb százalékos értékeket.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő adatokat évente, a növényi eredetű takarmány szárazanyagtartalmának százalékos arányaként kell kiszámítani.
22. cikk
Egyes termékek és anyagok használata a takarmányokban
A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. alpontjának alkalmazásában ökológiai takarmány feldolgozásához és ökológiai állatok takarmányozásához kizárólag az alábbi anyagok használhatók:
a) növényi vagy állati eredetű, nem ökológiai takarmány-alapanyagok, illetve egyéb, az V. melléklet 2. szakaszában felsorolt takarmány-alapanyagok, feltéve, hogy:
i. előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt; és
ii. a 43. cikkben, illetve a 47. cikk c) pontjában meghatározott korlátozásokat tiszteletben tartják;
b) nem ökológiai fűszerek, gyógynövények és melasz, feltéve, hogy:
i. ökológiai formában nem állnak rendelkezésre;
ii. előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt; és
iii. használatuk – évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékos arányaként kiszámítva – az adott faj takarmányadagjának 1 %-ára korlátozódik;
c) állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok;
d) az V. melléklet 1. szakaszában felsorolt ásványi eredetű takarmány-alapanyagok;
e) a fenntartható halászat termékei, feltéve, hogy:
i. előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt;
ii. használatuk kizárólag a nem növényevő állatokra korlátozódik; és
iii. a halból származó fehérje hidrolizátum használata kizárólag fiatal állatokra korlátozódik;
f) só tengeri só formájában, durva kősó;
g) a VI. mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagok.
23. cikk
Betegségmegelőzés
(1) A 24. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, tilos a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő alkalmazása.
(2) Tilos a növekedés- vagy termelésfokozó anyagok (így antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb mesterséges növekedésserkentő anyagok) használata, valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozásra (például az ivarzás indukálása vagy szinkronizálása) vagy más célokra történő használata.
(3) Ha az állatállomány nem ökológiai termelőegységekből származik, a helyi körülmények függvényében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni, például szűrővizsgálatot vagy karantént.
(4) Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Az ürüléket, vizeletet és az el nem fogyasztott vagy kiömlött takarmányt szükség szerinti gyakorisággal kell eltávolítani a szagok minimálisra csökkentése, valamint a rovarok és rágcsálók odavonzásának megakadályozása érdekében.
A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában kizárólag a VII. mellékletben felsorolt termékek használhatók az állattartó épületek és létesítmények tisztítása és fertőtlenítése során. A rágcsálóirtók (a csapdában használandók) és a II. mellékletben felsorolt termékek használhatók az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására.
(5) Az épületekből ki kell üríteni az állományt minden felnevelt baromficsoport között. Az épületeket és berendezéseket ekkor meg kell tisztítani, és ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően, miután egy baromficsoport felnevelése befejeződött, a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A tagállamok állapítják meg, hogy mennyi ideig kell a kifutóknak üresen maradniuk. A gazdasági szereplő köteles dokumentációs bizonyítékokkal alátámasztani ezen időszak betartását. Ezek a követelmények nem alkalmazandók, ha a baromfi nevelése nem turnusokban történik, nem kifutókban tartják, és egész nap szabadon van.
24. cikk
Állat-egészségügyi kezelés
(1) Ha a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének e) pontja i. alpontjában előírt állategészségügyi betegségmegelőző intézkedések ellenére az állatok megbetegszenek vagy megsérülnek, haladéktalanul kezelni kell őket, szükség esetén elkülönítve és megfelelően elhelyezve.
(2) A kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítményekkel és antibiotikumokkal szemben előnyben kell részesíteni a fitoterápiás és homeopátiás termékeket, a nyomelemeket, valamint az V. melléklet 1. szakaszában és a VI. melléklet 3. szakaszában felsorolt termékeket, feltéve, hogy ezek terápiás hatása az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben hatékony.
(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben hivatkozott intézkedések alkalmazása nem bizonyul hatékonynak a betegség vagy sérülés kezelése során, és az állat szenvedésének vagy fájdalmának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a kezelés, állatorvos utasítása alapján alkalmazhatók kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok.
(4) A vakcinázás, az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal, vagy egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állatok és a belőlük származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, és ezekre az állatokra alkalmazni kell a 38. cikk (1) bekezdésében előírt átállási időszakokat.
Az ilyen körülmények előfordulásának dokumentációs bizonyítékait az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság részére meg kell őrizni.
(5) Az állatnak az allopátiás állatgyógyászati készítménnyel szokásos alkalmazási feltételek mellett történő utolsó kezelése és az ilyen állatból ökológiai termelés keretében előállított élelmiszerek előállítása közötti várakozási idő a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében előírt várakozási idő kétszerese, illetve előírt várakozási idő hiányában 48 óra.
25. cikk
A betegségmegelőzés és az állat-egészségügyi kezelés különleges szabályai a méhészetben
(1) A kereteknek, kaptáraknak és lépeknek, különösen a kártevők elleni védelme céljából csak a rágcsálóirtók (csak csapdákban) és a II. mellékletben felsorolt termékek használata engedélyezett.
(2) A méhészetek fertőtlenítésére fizikai kezelés – így a gőz és a közvetlen láng – megengedett.
(3) A herefiasítás elpusztítása csak a Varroa destructor fertőzés izolálása érdekében megengedett.
(4) Ha minden, fent említett megelőző intézkedés ellenére a méhcsaládok megbetegszenek vagy megfertőződnek, azonnal meg kell kezdeni kezelésüket, és szükség esetén a családokat elkülönített méhészetben kell elhelyezni.
(5) Az állatgyógyászati készítmények annyiban alkalmazhatók az ökológiai méhészetekben, amennyiben a szóban forgó célra történő használatuk az adott tagállamban a vonatkozó közösségi rendelkezéseknek vagy a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett.
(6) Varroa destructor parazitafertőzés esetén hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható.
(7) Amennyiben kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás termékekkel történő kezelésre kerül sor, e kezelés ideje alatt a kezelt méhcsaládokat elkülönítő méhészetben kell elhelyezni és az összes viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. Ezt követően az ilyen méhcsaládokra a 38. cikk (3) bekezdésében előírt egyéves átállási időszakot kell alkalmazni.
(8) A (7) bekezdésben előírt követelményeket a (6) bekezdésben felsorolt termékek esetében nem kell alkalmazni.
2a.
FEJEZET
Tenyésztett víziállatok termelése
1.
25a. cikk
Hatály
Ez a fejezet részletes termelési szabályokat határoz meg a XIIIa. melléklet hatálya alá tartozó hal-, rák-, tüskésbőrű- és puhatestű fajok vonatkozásában.
Ez értelemszerűen vonatkozik a zooplanktonokra, a mikro-rákokra, a kerekesférgekre, férgekre és más takarmányozási célú víziállatokra is.
25b. cikk
A vízi közeg megfelelősége és fenntartható gazdálkodási terv
(1) E fejezetre a 6b. cikk (1)–(5) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
(2) A fenntartható gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 13 ) és a nemzeti szabályok értelmében a ragadozók elleni védekező és megelőző intézkedéseket
(3) Az egymás környezetében működő gazdasági szereplőknek adott esetben igazolható módon össze kell hangolniuk tevékenységüket a gazdálkodási terv elkészítése során.
(4) Tenyésztett víziállatok halastavakban, tartályokban vagy áramoltatott vízrendszerű medencékben megvalósuló termelése esetén a gazdaságokat fel kell szerelni természetes szűrőréteggel, ülepítő medencékkel, biológiai vagy mechanikai szűrőkkel a hulladék tápanyagok összegyűjtése érdekében, vagy pedig tengeri moszatot és/vagy állatokat (kéthéjú kagylót és algát) kell használni, melyek hozzájárulnak a kiáramló víz minőségének javításához. A távozó vizet adott esetben rendszeres időközönként ellenőrizni kell.
25c. cikk
A tenyésztett víziállatok egyidejű ökológiai és nem ökológiai termelése
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy ugyanazon gazdaságban a keltetők és ivadéknevelők ökológiai és nem ökológiai módon termelt ivadékokat is előállítsanak, amennyiben az egységeket fizikailag egyértelműen elkülönítik, és a gazdaságban külön vízellátó rendszer van.
(2) A nyújtási szakaszban az illetékes hatóság engedélyezheti tenyészett víziállatoknak ugyanazon gazdaságon belüli, ökológiai és nem ökológiai termelését, feltéve, hogy tiszteletben tartják e rendelet 6b. cikkének (2) bekezdését, illetve amennyiben a víziállatok tartásának különböző termelési szakaszai és eltérő kezelési időszakai valósulnak meg.
(3) A gazdasági szereplők kötelesek dokumentumokkal bizonyítani az e cikkben előírt rendelkezések alkalmazását.
2.
25d. cikk
Az ökológiai víziállatok származása
(1) Helyi fajokat kell használni és a tenyésztés célja olyan törzsek kialakítása kell, hogy legyen, amelyek jobban alkalmazkodnak a gazdaságban tartás feltételeihez, egészségesek, és jól hasznosítják a takarmányforrásokat. Az ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság számára dokumentumokkal kell igazolni az állatok származását és kezelését.
(2) Olyan fajokat kell kiválasztani, amelyek a vadon élő állományra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül tarthatók.
25e. cikk
A nem ökológiai tenyésztett víziállatok származása és kezelése
(1) Tenyésztési célból, vagy a genetikai állomány javítása érdekében és abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre ökológiai termelésből származó víziállatok, a gazdaságba behozhatók vadon kifogott vagy nem ökológiai termelésből származó állatok is. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani.
(2) Termelési célból, illetve abban az esetben, ha az ökológiai módszerrel előállított víziállatok ivadékai nem állnak rendelkezésre, a gazdaságba behozhatók nem ökológiai víziállatok ivadékai is. A termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmadában ökológiai gazdálkodást kell folytatni.
(3) Nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatok aránya a következő: 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 %, 2016. december 31-től 0 %.
(4) A vadon élő víziállat-ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:
a) a tavak, zárt rendszerek és tartási rendszerek feltöltésekor a halak vagy rákfélék lárváinak és ivadékainak természetes beáramlása;
b) az európai angolna esete, amennyiben a terület rendelkezik engedélyezett angolnagazdálkodási tervvel, és az angolnák mesterséges szaporítása megoldatlan;
c) az európai angolnától eltérő fajok vadon élő ivadékainak termelési célú begyűjtése vizes élőhelyeken alkalmazott olyan, hagyományos extenzív akvakultúrás termelésnél, mint a félsós vizű tavak, valamint a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák, feltéve, hogy:
i. az utánpótlás olyan gazdálkodási intézkedésekkel összhangban történik, amelyeket a szóban forgó halállományok kezelése terén illetékes hatóság az érintett faj fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében hagyott jóvá, és
ii. az állatokat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etetik.
3.
25f. cikk
Általános akvakultúrás állattartási szabályok
(1) A tenyésztett víziállatok környezetét úgy kell kialakítani, hogy fajspecifikus szükségleteikkel összhangban teljesüljenek a következők:
a) az állatok megfelelő térrel rendelkeznek jóllétük biztosításához;
b) az állatok tartása jó minőségű vízben valósul meg, elegendőoxigénszinttel, valamint
c) az állatok tartása a fajspecifikus szükségletekkel összhangban lévő hőmérsékleti és fényviszonyok között valósul meg, figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedést;
d) édesvízi halak esetében a fenék a lehető legnagyobb mértékben megközelíti a természetes feltételeket;
e) pontyfélék esetében a fenék természetes föld.
(2) Az állománysűrűséget és az állattartási gyakorlatot a XIIIa. melléklet határozza meg fajonként vagy fajcsoportonként. Az állománysűrűség és az állattartási gyakorlat által a tartott halak jóllétére gyakorolt hatás megítéléshez folyamatosan ellenőrizni kell a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.
(3) A vízi zárt rendszerek kialakítása és felépítése során olyan áramlási sebességet és fizikai-kémiai paramétereket kell biztosítani, amelyek garantálják az állatok egészségét és jóllétét, és megfelelnek viselkedési szükségleteiknek.
(4) A zárt rendszereket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy a rendszerből való kiszökés veszélye a lehető legkisebb legyen.
(5) Halak vagy rákfélék kiszökése során megfelelő intézkedést kell hozni – adott esetben beleértve az állat elfogását is – annak érdekében, hogy a helyi ökoszisztémát minél kevesebb hatás érje. Az ezt igazoló dokumentációt meg kell őrizni.
25g. cikk
A vízi zárt rendszerekre vonatkozó különleges szabályok
(1) Keltetők, ivadéknevelők, valamint ökológiai takarmányozásra szolgáló szervezetek termelése kivételével tilos zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítményeket használni.
(2) Az állatok nevelésére szolgáló szárazföldi egységek vonatkozásában az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
a) az átfolyásos rendszereknél lehetőséget kell biztosítani az áramlási sebesség és a vízminőség folyamatos felügyeletére és ellenőrzésére mind a beáramló, mind a kiáramló víz esetében;
b) a gazdaság peremterületének (szárazföld és víz találkozása) legalább 5 %-án természetes növényzetnek kell lennie.
(3) A tengeri zárt rendszerek esetében az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
a) a rendszereknek olyan helyen kell elhelyezkedniük, ahol a víz áramlása, mélysége és a víztest cserélődése megfelelő a mederre és az azt körülvevő víztestre gyakorolt hatás minimalizálása szempontjából;
b) a ketrecek kialakítása, felépítése és karbantartása megfelel az működési környezetnek való kitettség szempontjából.
(4) Kizárólag a keltetőkben és ivadéknevelőkben engedélyezett a víz mesterséges fűtése és hűtése. A víz fűtésére vagy hűtésére a termelés bármely szakaszában felhasználható fúrt kútból származó természetes víz.
25h. cikk
A tenyésztett víziállatok kezelése
(1) A tenyésztett víziállatok kézbevételét a lehető legkevesebb alkalomra kell csökkenteni, és a lehető leggondosabban, megfelelő berendezéseket és protokolt alkalmazva kell eljárni a kézbevétellel összefüggésbe hozható stressz és fizikai sérülés elkerülése érdekében. A tenyészállományhoz csak a fizikai sérülés és a stressz minimalizálása mellett szabad hozzányúlni, adott esetben érzéstelenítés alkalmazásával. Az osztályozási műveleteket minimálisra kell csökkenteni, a halak jóllétének biztosítása érdekében.
(2) Mesterséges fény alkalmazására a következő korlátozások alkalmazandók:
a) a természetes nappali fény meghosszabbítása céljából nem haladható meg az a legmagasabb mennyiség, amely még tiszteletben tartja a tartott állatok etológiai szükségleteit, a földrajzi feltételeket és általános egészségügyi állapotukat; a legnagyobb mennyiség nem lehet több, mint napi 16 óra, kivéve szaporítási célok esetében;
b) a fényerősségben bekövetkező hirtelen változás megelőzése érdekében átmenetként fokozatosan gyengülő erősségű világítást vagy háttérvilágítást kell alkalmazni.
(3) A levegőztetés az állatok jóllétének és egészségének biztosítása érdekében engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a mechanikai levegőztetőket lehetőleg megújuló energiaforrás működteti.
Minden ilyen levegőztetést be kell jegyezni az akvakultúrás termeléssel kapcsolatos nyilvántartásba.
(4) Oxigén használata kizárólag az állat-egészségügyi követelményekkel összefüggően, valamint a termelés vagy szállítás kritikus időszakaiban engedélyezett a következő esetekben:
a) a hőmérséklet emelkedésének, az atmoszferikus nyomás csökkenésének vagy a véletlenszerű szennyezés rendkívüli eseteiben;
b) időszakos állománykezelési eljárások, például mintavétel vagy válogatás esetében;
c) az állomány fennmaradásának biztosítása érdekében.
Az ezeket igazoló dokumentációt meg kell őrizni.
(5) A levágás során ügyelni kell arra, hogy a halak az azonnali eszméletvesztés révén ne érzékelhessenek fájdalmat. Az optimális levágási módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a lehalászási méreteket, a fajokat és a termelőhelyeket.
4.
25i. cikk
Hormonok alkalmazásának tilalma
Tilos a hormonok és hormonszármazékok alkalmazása.
5.
25j. cikk
A takarmányokra vonatkozó általános szabályok
A takarmányozást az alábbi prioritások figyelembevételével kell kialakítani:
a) az állatok egészsége;
b) a termékek jó minősége, beleértve a tápanyag-összetételt is, amely biztosítja a fogyasztásra alkalmas késztermék kiváló minőségét;
c) alacsony környezeti hatás.
25k. cikk
A húsevő víziállatok takarmányozására vonatkozó különleges szabályok
(1) A húsevő víziállatok takarmányának beszerzése során a következő prioritásokat kell érvényesíteni:
a) akvakultúrás eredetű ökológiai takarmányok;
b) ökológiai akvakultúrás vágási hulladékból nyert halliszt és halolaj;
c) fenntartható halgazdaságokban emberi fogyasztás céljára kifogott halból származó vágási hulladékból nyert halliszt, halolaj és más összetevők;
d) növényi vagy állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok;
e) olyan egész halból származó takarmányok, amelyeket az illetékes hatóság által az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 14 ) foglalt elvekkel összhangban elismert rendszer keretében fenntarthatóként tanúsított halászat keretében fogtak.
▼M15 —————
(3) A takarmány legfeljebb 60 %-ban tartalmazhat ökológiai növényi terméket.
(4) Lazac és pisztráng takarmányozására elsősorban ökológiai forrásból, például ökológiai termelésből származó rákfélék páncéljából származó asztaxantin használható, az említett állatok fiziológiai szükségleteinek határain belül. Amennyiben nem állnak rendelkezésre ökológiai források, természetes forrásból származó asztaxantin (pl. Pfaffia élesztőgombából) is felhasználható.
(5) Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.
25l. cikk
Egyes tenyésztett víziállatok takarmányára vonatkozó különleges szabályok
(1) A XIIIa. melléklet 6., 7. és 9. szakaszában említett tenyésztett víziállatok takarmányozását a nyújtás szakaszában a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásból kell megvalósítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett természetes táplálékforrások nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben, engedélyezhető, lehetőség szerint a gazdaságban termesztett, növényi eredetű ökológiai takarmány vagy tengeri moszat felhasználása. A gazdasági szereplőknek dokumentációval kell igazolniuk a kiegészítő takarmány alkalmazásának szükségességét.
(3) A természetes takarmány (2) bekezdés szerinti kiegészítése esetén:
a) a XIIIa. melléklet 9. szakaszában említett panga (Pangasius sp.) takarmányadagja legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó hallisztet vagy halolajat tartalmazhat;
b) a XIIIa. melléklet 7. szakaszában említett garnélarák takarmányadagja legfeljebb 25 %, fenntartható halászatból származó hallisztet és legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó halolajat tartalmazhat. A garnélarákok kvantitatív táplálkozási szükségleteinek biztosítása érdekében használható ökológiai forrásból származó koleszterin étrendjük kiegészítésére; amennyiben nem áll rendelkezésre ökológiai forrásból származó koleszterin, úgy gyapjúból, kagylóból vagy más forrásból kivont, nem ökológiai forrásból származó koleszterin is használható.
25 la. cikk
Az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányára vonatkozó különleges szabályok
Az ökológiai tartásból származó ivadékok lárváinak nevelése estében takarmányként használható a hagyományos fitoplankton és zooplankton.
25m. cikk
A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említett termékek és anyagok
(1) Az ökológiai akvakultúrában csak azok az ásványi eredetű takarmány-alapanyagok használhatók fel, amelyek szerepelnek az V. melléklet 1. szakaszában.
(2) Takarmány-adalékanyagok, az állattakarmányozásban használt bizonyos termékek, illetve technológiai segédanyagok abban az esetben használhatók fel, amennyiben szerepelnek a VI. melléklet felsorolásában, és az ott előírt korlátozásokat betartották.
6.
25n. cikk
Termőterület
(1) A kéthéjú kagylók tartása polikultúrás rendszerben történhet ugyanabban a vízben, mint az ökológiai halaké és tengeri moszatoké, amit dokumentálni kell a fenntartható gazdálkodási tervben. Polikultúrás gazdálkodásban a kéthéjú kagyló együtt tartható csigákkal (például parti csigával) is.
(2) A kéthéjú kagyló ökológiai termelését cölöpökkel, bólyákkal vagy más egyértelmű jelzőeszközökkel megjelölt területen belül kell végezni, amelyet adott esetben hálókkal, ketreccel vagy más mesterséges eszközökkel el kell határolni.
(3) A kagylók ökológiai termelésével foglalkozó gazdaságoknak a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a védett fajokat fenyegető esetleges veszélyeket. Ragadozók elleni védőhálók alkalmazásakor azok kialakítása nem jelenthet sérülésveszélyt a bukómadarak számára.
25o. cikk
Az ivadék származása
(1) Amennyiben a környezetet nem éri jelentős kár és a helyi jogszabályok engedik, kéthéjú kagyló esetében használható a termelőegységen kívülről származó, vadon begyűjtött ikra, amennyiben:
a) olyan lelőhelyről származik, ahol valószínűleg elpusztulna a tél folyamán, vagy ahol a követelményekhez viszonyítva felesleg képződött;
b) olyan kollektorról, amelyen természetes úton telepedett meg a kéthéjú kagyló.
Nyilvántartást kell vezetni a vadon begyűjtött ivadék begyűjtésének módjáról, helyszínéről és időpontjáról, lehetővé téve a nyomon követést a begyűjtési területig viszszamenőleg.
Mindazonáltal a kéthéjú kagylók nem ökológiai keltetőből származó, az ökológiai egységekben való termelésbe bevezethető ikráinak maximális aránya 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 % és 2016. december 31-től 0 % lehet.
(2) Az óriás osztriga (Crassostrea gigas) esetében a szelektíven tenyésztett állományt kell előnyben részesíteni a vadon történő szaporodás előfordulásának csökkentése érdekében.
25p. cikk
Gazdálkodás
(1) A termelés során az állománysűrűség nem haladhatja meg az ugyanazon helyszínen megvalósuló, nem ökológiai termelés során alkalmazott állománysűrűséget. A válogatást, az állománysűrűség csökkentését vagy kiigazítását a biomasszával összhangban kell végezni az állatok jóllétének és a termékek jó minőségének biztosítása érdekében.
(2) A korhadást okozó szervezeteket mechanikus úton vagy kézzel kell eltávolítani, adott esetben visszajuttatva a tengerbe, a kagylótenyésztő gazdaságoktól kellő távolságban. A kagylók a termelési ciklusban egy alkalommal kezelhetők meszes oldattal a korhadást okozó versengő károsító szervezetek előfordulásának szabályozása céljából.
25q. cikk
Tartási szabályok
(1) A kötelekkel és XIIIa. melléklet 8. szakaszában ismertetett más eljárásokkal megvalósuló tenyésztés engedélyezhető lehet az ökológiai termelés céljára is.
(2) A kagylók fenéken való tenyésztése csak akkor engedélyezhető, ha a begyűjtési és tenyésztési területet nem éri jelentős környezeti hatás. A környezetre gyakorolt minimális hatást vizsgálattal kell alátámasztani, emellett pedig a gazdasági szereplőnek jelentést kell benyújtania az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak az érintett területről. A jelentés a fenntartható gazdálkodási terv külön fejezetét képezi.
25r. cikk
Az osztrigákra vonatkozó különleges tenyésztési szabályok
A cölöpökön történő zsákos tenyésztés megengedett. Ezeket az eszközöket, illetve más szerkezeteket, amelyek az osztrigákat tartalmazzák, úgy kell elhelyezni, hogy a part mentén ne képezzenek összefüggő akadályt. Az árapály mozgás figyelembevételével az állományt úgy kell elhelyezni a fenéken, hogy az a termelés szempontjából optimális legyen. A termelésnek meg kell felelnie a XIIIa. melléklet 8. szakaszában felsorolt kritériumoknak.
7.
25s. cikk
A betegségmegelőzésre vonatkozó általános szabályok
(1) A 2006/88/EK irányelv 9. cikkével összhangban az állat-egészségügyi tervnek tartalmaznia kell a termelőegység volumenével arányos biológiai biztonsági és betegségmegelőzési gyakorlatokat, beleértve a képesített víziállat-egészségügyi szolgálatokkal folytatott egészségügyi konzultációra vonatkozó írásos megállapodást; az említett szolgálatok a gazdaságot évente legalább egyszer, kéthéjú kagyló esetében kétévente legalább egyszer felkeresik.
(2) Az állatok tartására szolgáló rendszereket, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell. Csak a VII. melléklet 2.1.–2.2. szakaszában felsorolt termékeket lehet alkalmazni.
(3) A pihentetés vonatkozásában:
a) az illetékes hatóság megállapítja, hogy szükség van-e pihentetési időszakra, valamint meghatározza a pihentetés megfelelő időtartamát, amelyet dokumentálás mellett az egyes termelési ciklusokat követően kell beiktatni a tengeren megvalósuló nyílt vízi tartási rendszerekben. A pihentetés ajánlott a tartályokat, halastavat és ketreceket használó más termelési módszerek esetében is;
b) a kéthéjú kagylók tenyésztése során nem tehető kötelezővé;
c) a pihentetés ideje alatt a víziállat-tenyésztésben használt ketrecet vagy más eszközt ki kell üríteni, fertőtleníteni kell és üresen kell hagyni az újbóli használatig.
(4) Adott esetben az el nem fogyasztott haltakarmányt, az ürüléket és az elpusztult állatokat haladéktalanul el kell távolítani annak érdekében, hogy a környezetet a vízminőség vonatkozásában ne érje jelentős károsodás, továbbá a betegségek kialakulásának minimalizálása és a rovarok vagy rágcsálók odavonzásának megakadályozása céljából.
(5) UV-fény és ózon csak keltetőkben és ivadéknevelőkben használható.
(6) Az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tiszta halakat, valamint édesvíz-, tengervíz- és nátrium-klorid-oldatokat kell felhasználni.
25t. cikk
Állat-egészségügyi kezelés
(1) Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése f) pontjának i. alpontjával összhangban az állatok egészségének biztosítása érdekében hozott megelőző intézkedések ellenére egészségi probléma merül fel, az állat-egészségügyi kezelések az alábbi sorrendben végezhetők el:
a) növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagok, homeopátiás hígításban;
b) érzéstelenítő hatással nem rendelkező növények és növényi kivonatok;
c) a következő anyagok: nyomelemek, fémek, természetes immunerősítők vagy engedélyezett probiotikumok.
(2) Az allopátiás kezelések alkalmazása évi két kezelésre korlátozódik, a vakcinázás és a kötelező mentesítési programok kivételével. Az egy évnél rövidebb termelési ciklusú fajok esetében azonban évente egy allopátiás kezelés alkalmazható. Az allopátiás kezelések említett korlátozásainak túllépése esetén az érintett tenyésztett víziállatok nem értékesíthetők ökológiai termékként.
(3) Az élősködők elleni kezelés alkalmazását – a tagállamok által alkalmazott kötelező védekezési terveken kívül – évente két alkalomra, illetve 18 hónapnál rövidebb termelési ciklus esetében évi egy alkalomra kell korlátozni.
(4) Az allopátiás állat-egészségügyi kezelések és a (3) bekezdésben említett, az élősködők elleni kezelések várakozási ideje – beleértve a kötelező védekezési és mentesítési programok hatálya alá tartozó kezeléseket – a 2001/82/EK irányelv 11. cikke szerinti, jogszabályban előírt várakozási idő kétszerese, illetve abban az esetben, ha az időtartam nincs meghatározva, 48 óra kell, hogy legyen.
(5) Az állatgyógyászati termékek alkalmazását minden esetben jelenteni kell az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak az állatok ökológiai termékként történő forgalomba hozatalát megelőzően. A kezelt állománynak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.
3. FEJEZET
Tartósított és feldolgozott termékek
26. cikk
A termékek tartósítására, valamint a feldolgozott takarmányok és élelmiszerek előállítására vonatkozó szabályok
(1) A termékeket tartósító, illetve a feldolgozott takarmányt vagy élelmiszert előállító gazdasági szereplők kialakítják és naprakészen tartják a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus azonosításán alapuló megfelelő eljárásokat.
Ezen eljárások alkalmazásának mindenkor garantálnia kell, hogy a tartósított vagy feldolgozott termékek megfelelnek az ökológiai termelés szabályainak.
(2) A gazdasági szereplők betartják és alkalmazzák a (1) bekezdésben említett eljárásokat. Különösen:
a) óvintézkedéseket foganatosítanak a nem engedélyezett anyagokkal vagy termékekkel történő szennyeződés veszélyének elkerülése érdekében;
b) megfelelő tisztító intézkedéseket alkalmaznak, valamint figyelemmel kísérik azok eredményességét, és nyilvántartásba veszik ezen intézkedéseket;
c) garantálják, hogy nem ökológiai termelésből származó termék nem kerül a forgalomba ökológiai termelési módszerekre utaló jelöléssel.
(3) Amennyiben az érintett feldolgozó egységben nem ökológiai termékeket is feldolgoznak vagy tárolnak, a gazdasági szereplő köteles:
a) a műveleteket a teljes munkafolyamat alatt a nem ökológiai termékeken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben elkülönítve végezni;
b) az ökológiai termékeket a műveletek előtt és után a nem ökológiai termékektől térben vagy időben elkülönítve tárolni;
c) az a) és b) pontban említett műveletekről az ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervet tájékoztatni és minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni;
d) megfelelő intézkedéseket hozni a tételek azonosítása, valamint a nem ökológiai termékekkel való keveredés és felcserélődés megakadályozása érdekében;
e) ökológiai termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni.
(4) A takarmány vagy élelmiszer feldolgozásához használt adalékoknak, technológiai segédanyagoknak, valamint egyéb anyagoknak és összetevőknek, továbbá az alkalmazott feldolgozási eljárásoknak – például füstölés – meg kell felelniük a gyártási gyakorlatok alapelveinek.
27. cikk
Egyes termékek és anyagok használata élelmiszerek feldolgozása során
A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához az alábbi anyagok használhatók, kivéve a borágazatot, amelynek esetében a 3a. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni:
◄
a) e rendelet VIII. mellékletében felsorolt anyagok;
b) az élelmiszer-feldolgozásban általában használt mikroorganizmus- és enzimkészítmények; ►M1 az élelmiszer-adalékanyagként használt enzimeknek azonban szerepelniük kell a VIII. melléklet A. szakaszában; ◄
c) a 88/388/EGK tanácsi irányelv ( 15 ) 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és a c) pontjában meghatározott, természetes ízesítőanyagként, illetve természetes ízesítő készítményként megjelölt anyagok, az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése értelmében;
d) a hús és a tojáshéj pecsételésére szolgáló színezőanyagok, a 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) 2. cikke (8) és (9) bekezdésének megfelelően;
e) az élelmiszer-feldolgozásban általában használt ivóvíz és só (alapösszetevőként nátrium-kloriddal vagy kálium-kloriddal);
f) ásványok (köztük nyomelemek), vitaminok, aminosavak és egyéb mikroelemek használata csak akkor engedélyezett, ha alkalmazásukat jogszabály írja elő abban az élelmiszerben, amelyben felhasználásra kerülnek.
(2) A 834/2007/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii) alpontjában hivatkozott számítás alkalmazásában,
a) a VIII. mellékletben felsorolt és az adalék kódszám oszlopában csillaggal jelölt élelmiszeradalékok számítása mezőgazdasági eredetű összetevőkként történik;
b) az e cikk (1) bekezdésének b), c), d), e) és f) pontjában hivatkozott készítmények és anyagok, valamint az adalék kódszám oszlopában csillaggal nem jelölt anyagok számítása nem mezőgazdasági eredetű összetevőkként történik;
c) az élesztő és az élesztőt tartalmazó termékek 2013. december 31-jétől mezőgazdasági eredetű összetevőknek számítanak.
(3) A VIII. mellékletben felsorolt alábbi anyagok használatát 2010. december 31. előtt felül kell vizsgálni:
a) az A. szakaszban: nátrium-nitrit és kálium-nitrát, ezen adalékanyagok felhasználásból való kivonása céljából;
b) az A. szakaszban: kén-dioxid és kálium-metabiszulfit;
c) a B. szakaszban: sósav a Gouda, Edam, Maasdammer, Boerenkaas, Friese és Leidse Nagelkaas sajt feldolgozásához.
Az a) pontban említett felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a tagállamok erőfeszítéseit a nitriteket/nitrátokat biztonságosan helyettesítő anyagok felkutatására, valamint az ökológiai termelésből származó húst feldolgozók és előállítók számára az alternatív feldolgozásról, illetve higiéniáról tartandó képzési programok beindítására.
(4) Az év bizonyos időszakában piaci értékesítésre szánt főtt tojás héjának hagyományos díszítő színezése céljából az illetékes hatóságok a fent említett időszakban engedélyezhetik természetes színezékek és természetes bevonóanyagok alkalmazását. Az engedély 2013. december 31-jéig kiterjedhet szintetikus vas-oxidokra és vas-hidroxidokra is. Az engedélyek kiadásáról értesíteni kell a Bizottságot és a tagállamokat.
27a. cikk
A 834/2007/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az élesztő előállításához, gyártásához és készítéséhez az alábbi anyagok használhatók:
a) az e rendelet VIII. mellékletének C. szakaszában felsorolt anyagok;
b) az e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontjában említett termékek és anyagok.
28. cikk
Bizonyos, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználása az élelmiszer-feldolgozásban
A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az e rendelet IX. mellékletében felsorolt, nem ökológiai mezőgazdasági összetevők felhasználhatók ökológiai élelmiszerek feldolgozásához.
29. cikk
Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése
(1) Amennyiben egy mezőgazdasági eredetű összetevő nem található meg az e rendelet IX. mellékletében, úgy az kizárólag az alábbi feltételek mellett használható:
a) a gazdasági szereplő benyújtotta a tagállam illetékes hatósága részére az összes előírt bizonyítékot arra nézve, hogy az adott összetevőt a Közösségben nem állítják elő szükséges mennyiségben az ökológiai termelés szabályainak megfelelően, vagy az más országból nem hozható be;
b) a tagállam illetékes hatósága ideiglenesen, legfeljebb 12 hónapos időtartamra engedélyezte annak használatát, miután ellenőrizte, hogy a gazdasági szereplő a szükséges mértékben felvette a kapcsolatot közösségi szállítókkal annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az adott összetevő a kívánt minőségi követelmények mellett nem áll rendelkezésre;
c) a (3) vagy a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban nem született döntés az érintett összetevőre korábban kiadott engedély visszavonásáról.
A tagállamok a b) pontban említett engedélyt legfeljebb háromszor, alkalmanként 12 hónapra hosszabbíthatják meg.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett engedélyt megadták, a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az alábbiakról:
a) az engedélyezés időpontja, illetve meghosszabbítás esetén az első engedély kiadásának időpontja;
b) az engedély jogosultjának neve, címe, telefonszáma, valamint – ha van – faxszáma és e-mail címe; az engedélyt kiadó hatóság kapcsolattartójának neve és címe;
c) az adott mezőgazdasági eredetű összetevő megnevezése, illetve amennyiben szükséges, annak pontos leírása és minőségi követelményei;
d) a termékek fajtái, amelyek előállításához a kért összetevő szükséges;
e) a szükséges mennyiségek és e mennyiségek szükségességének igazolása;
f) a hiány okai és várható időtartama;
g) az az időpont, amikor a tagállam ezt az értesítést megküldi a többi tagállamnak, illetve a Bizottságnak. A Bizottság és/vagy a tagállamok a fenti információkat nyilvánosságra hozhatják.
(3) Amennyiben valamely tagállam olyan értelmű tájékoztatást ad a Bizottságnak és az engedélyt jóváhagyó tagállamnak, hogy a hiányos ellátás megjelölt időszakában az adott összetevő beszerezhető, a tagállam fontolóra veszi az engedély visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítését, és az információ kézhezvételének időpontjától számított 15 munkanapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedésekről.
(4) Valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére az ügyet vizsgálatra a 834/2007/EK rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott bizottság elé terjesztik. Az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban döntés hozható a korábban kiadott engedély visszavonásáról vagy érvényességi idejének módosításáról, vagy megfelelő esetben a kérdéses összetevőnek a rendelet IX. mellékletébe történő felvételéről.
(5) Az (1) bekezdés második albekezdésében említett meghosszabbítás esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárásokat kell alkalmazni.
29a. cikk
A tengeri moszatra vonatkozó különleges rendelkezések
(1) Amennyiben a terméket friss tengeri moszatként hozzák forgalomba, a frissen betakarított tengeri moszat leöblítéséhez tengervíz használható.
Amennyiben a terméket szárított tengeri moszatként hozzák forgalomba, a termék leöblítéséhez ivóvíz is használható. A nedvesség eltávolításához só használható.
(2) A szárításhoz a tengeri moszattal közvetlenül érintkező nyílt láng használata tilos. A szárítási eljárás során esetleg felhasznált kötelek vagy más eszközök nem vethetők alá korhadásgátló kezelésnek, tisztításnak vagy fertőtlenítésnek, kivéve abban az esetben, ha az erre használt termék a VII. mellékletben ilyen használat céljából szerepel.
3a. FEJEZET
A bortermelésre vonatkozó különleges szabályok
29b. cikk
Hatály
(1) Ez a fejezet különleges szabályokat állapít meg az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 17 ) 1. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett borágazati termékek ökológiai előállítására vonatkozóan.
(2) Amennyiben e fejezet kifejezetten másképp nem rendelkezik, a 606/2009/EK ( 18 ) és a 607/2009/EK ( 19 ) bizottsági rendelet alkalmazandó.
29c. cikk
Bizonyos termékek és anyagok használata
(1) A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a borágazati termékeket ökológiai nyersanyagokból kell előállítani.
(2) A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kizárólag a jelen rendelet VIIIa. mellékletében felsorolt termékek és anyagok használhatók fel a borágazati termékek előállítására, beleértve a feldolgozást és a borászati eljárásokat, fenntartva az 1234/2007/EK és a 606/2009/EK rendeletben és különösen ez utóbbi rendelet I.A. mellékletében meghatározott különleges feltételeket és korlátozásokat.
(3) A jelen rendelet VIIIa. mellékletében felsorolt és csillaggal megjelölt termékek és anyagok közül ökológiai nyersanyagból származót kell felhasználni, amennyiben az rendelkezésre áll.
29d. cikk
Borászati eljárások és korlátozások
(1) A 29c. cikkben foglaltak és az e cikk (2)–(5) bekezdésében szereplő különleges tiltások és korlátozások sérelme nélkül, az 1234/2007/EK rendelet 120c. és 120d. cikkében, valamint a 606/2009/EK rendelet 3., 5–9. és 11–14. cikkében és mellékleteiben szereplő borászati eljárások, folyamatok és kezelések közül kizárólag a 2010. augusztus 1. előtt alkalmazottak engedélyezettek, figyelemmel az előírt korlátozásokra is.
(2) A következő borászati eljárások, folyamatok és kezelések alkalmazása tilos:
a) hűtéssel történő részleges sűrítés, az 1234/2007/EK rendelet XVa. melléklete B.1. szakaszának c) pontja szerint;
b) kéntelenítés fizikai eljárásokkal, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 8. pontja szerint;
c) a borkőkiválás megakadályozása érdekében végzett elektrodialízis, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 36. pontja szerint;
d) a borok alkoholtartalmának részleges kivonása, a 606/2009/EK rendelet I. A. mellékletének 40. pontja szerint;
e) kationcserélőkkel történő kezelés a borban lévő borkő kiválásának megakadályozása céljából, a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 43. pontja szerint.
(3) Az alábbi borászati eljárások, folyamatok és kezelések a következő feltételek mellett végezhetők:
a) a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 2. pontja szerint történő hőkezelések esetén a hőmérséklet nem haladhatja meg a 70 C-ot;
b) a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 3. pontja szerint, semleges szűrőközeggel vagy anélkül végzett centrifugálás és szűrés esetén a pórusok mérete nem lehet 0,2 mikrométernél kisebb.
(4) A következő borászati eljárásokat, folyamatokat és kezeléseket a Bizottság ►M16 2018. augusztus 1. ◄ előtt felülvizsgálja, mérlegelve a szóban forgó eljárások fokozatos megszüntetését vagy további korlátozását:
a) a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 2. pontjában említett hőkezelés;
b) ioncserélő gyantáknak a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 20. pontjában említett használata;
c) az 1234/2007/EK rendelet XVa. melléklete B.1. szakaszának b) pontja szerinti fordított ozmózis.
(5) Az 1234/2007/EK rendelet vagy a 606/2009/EK rendelet borászati eljárásokra, folyamatokra és kezelésekre vonatkozó bármely, 2010. augusztus 1-jét követően bevezetett módosítása csak akkor alkalmazható ökológiai bor előállítása esetén, ha a 834/2007/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében foglalt, az előállítási szabályok alkalmazásához előzetesen szükséges intézkedéseket megtették, valamint – amennyiben szükséges – lefolytatták a rendelet 21. cikkének megfelelő értékelési eljárást.
4. FEJEZET
A termékek összegyűjtése, csomagolása, szállítása és tárolása
30. cikk
A termékek összegyűjtése és előkészítő egységekhez szállítása
A gazdasági szereplők csak akkor gyűjthetik egyidejűleg az ökológiai és nem ökológiai termékeket, ha megfelelő intézkedések tettek a nem ökológiai termékekkel való esetleges keveredés vagy felcserélődés elkerülése, és az ökológiai termékek azonosításának biztosítása érdekében. A gazdasági szereplő az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság számára hozzáférhető módon tárolja a gyűjtés napjára, órájára, útvonalára, valamint a termékek átvételének dátumára és időpontjára vonatkozó információkat.
31. cikk
A termékek csomagolása és elszállítása más gazdasági szereplőkhöz vagy termelőegységekhez
(1) A gazdasági szereplők biztosítják, hogy az ökológiai termékek más termelőegységekbe – beleértve a nagy- és kiskereskedőket – kizárólag megfelelő, zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben legyenek szállítva, amely kizárja, hogy a szállítmány tartalmát a lezárás megváltoztatása, illetve sérülése nélkül ki lehessen cserélni, és biztosítják, hogy e termékek – a jogszabályban előírt más jelölések sérelme nélkül – a következőket tartalmazó címkével legyenek ellátva:
a) a gazdasági szereplő neve és címe, és a termék tulajdonosának vagy eladójának neve és címe, ha ez utóbbi más személy;
b) a termék neve vagy a takarmánykeverék ismertetése, amit kiegészít az ökológiai termelési módszerre való hivatkozás;
c) annak az ellenőrző szervezetnek vagy ellenőrző hatóságnak a neve és/vagy kódszáma, amelyhez a gazdasági szereplő tartozik; és
d) szükség szerint a tétel olyan azonosító jelzése, amely vagy egy állami szinten jóváhagyott, vagy az ellenőrző szervezettel, illetve az ellenőrző hatósággal egyeztetett jelölési rendszer része, amely rendszer lehetővé teszi, hogy a tételt a 66. cikkben említett nyilvántartásoknak megfeleltessék.
Az első albekezdés a)–d) pontjaiban hivatkozott információkat kísérő dokumentumban is bemutathatják, ha az a termék csomagolásához, a tartályához vagy a járműves szállításhoz egyértelműen hozzákapcsolható. Ennek az árukísérő okmánynak a szállítóról és/vagy a fuvarozóról is kell adatokat tartalmaznia.
(2) A csomagolás, a tartályok, illetve a járművek lezárása azonban a következő esetekben nem kötelező:
a) ha a szállítás egy olyan gazdasági szereplő és egy másik gazdasági szereplő között közvetlenül történik, akik, illetve amelyek mindketten az ökológiai ellenőrzési rendszer hatálya alá tartoznak; és
b) ha a termékekhez olyan dokumentumot csatoltak, amely tartalmazza az (1) bekezdésben előírt információkat; valamint
c) mind a küldő, mind az átvevő gazdasági szereplő hiteles nyilvántartást vezet a szállítási műveletekről, amely a szállítási műveleteket ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság rendelkezésére áll.
32. cikk
A takarmány más termelő-/előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre szállításának különleges szabályai
A 31. cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, amennyiben a takarmányt más termelő- vagy előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre szállítják, a gazdasági szereplőknek gondoskodniuk kell a következő feltételek teljesítéséről:
a) a szállítás folyamán az ökológiai előállítású takarmányt, az átállási takarmányt és a nem ökológiai takarmányt egymástól hathatósan, fizikailag el kell különíteni;
b) a nem ökológiai termékek szállítására használt járműveket és/vagy tartályokat ökológiai termékek szállítására akkor lehet használni, ha:
i. az ökológiai termékek szállítása előtt olyan megfelelő tisztítást végeztek, amelynek hatékonyságát ellenőrizték; a gazdasági szereplőknek ezeket a műveleteket nyilván kell tartaniuk;
ii. a 88. cikk (3) bekezdésének megfelelően értékelt kockázatok függvényében minden intézkedést megtettek, és szükség szerint a gazdasági szereplők garantálják, hogy a nem ökológiai termékek nem kerülhetnek forgalomba az ökológiai előállításra utaló jelzéssel;
iii. a gazdasági szereplő nyilvántartást vezet az ilyen szállítási műveletekről, amely az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság rendelkezésére áll;
c) a kész ökológiai takarmány szállításának fizikailag vagy időben el kell különülnie az egyéb késztermékek szállításától;
d) a szállítás megkezdésekor a termékek mennyiségét és szállítási fordulónként minden egyes szállított mennyiséget fel kell jegyezni.
32a. cikk
Az élő halak szállítása
(1) Az élő halakat tiszta vizű, a célra alkalmas tartályban kell szállítani, amely megfelel fiziológiai szükségleteiknek a hőmérséklet és az oldott oxigéntartalom tekintetében.
(2) Az ökológiai hal és haltermékek szállítását megelőzően a tartályokat alaposan tisztítani, fertőtleníteni és öblíteni kell.
(3) A stressz csökkentése érdekében megelőző intézkedéseket kell hozni. Szállítás során az állománysűrűség nem haladhatja meg a faj számára káros szintet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben előírtakat igazoló dokumentációt meg kell őrizni.
33. cikk
Más termelőegységektől és gazdasági szereplőktől érkező termékek átvétele
Ökológiai termék átvételekor a gazdasági szereplő szükség esetén ellenőrzi a csomagolás vagy a tartály zárását, valamint a 31. cikkben előírt jelzések meglétét.
A gazdasági szereplő összeveti a 31. cikkben említett címkén szereplő információkat a kísérő okmányokon szereplő információkkal. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen bele kell foglalni a 66. cikkben említett bizonylatokon alapuló nyilvántartásba.
34. cikk
Különleges szabályok a harmadik országból származó termékek átvételére
Ökológiai termékek harmadik országokból olyan csomagolásban vagy tartályban szállítva importálhatók, amelynek lezárása megakadályozza a szállítmány tartalmának kicserélését, és amelyen szerepelnek az exportőr azonosítására szolgáló adatok, továbbá minden egyéb olyan jelölés és jelzőszám, amely a szállítmány és a harmadik országból történő behozatalhoz szükséges ellenőrzési tanúsítvány megfelelő azonosítását szolgálja.
A harmadik országból származó ökológiai termék átvételekor az első címzettnek ellenőriznie kell a csomagolás vagy tartály zárását, és – a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének megfelelően behozott termékek esetében – ellenőriznie kell, hogy az említett cikk szerinti tanúsítvány a szállítólevélben szereplő termékfajtára vonatkozik-e. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen bele kell foglalni az e rendelet 66. cikkben említett bizonylatokon alapuló nyilvántartásba.
35. cikk
A termékek tárolása
(1) A termékek tárolásához a területeket úgy kell felhasználni, hogy biztosítva legyen a tételek azonosítása, és az ökológiai termékekre vonatkozó szabályoknak meg nem felelő termékek és/vagy anyagok általi szennyezés vagy az azokkal való keveredés elkerülése. Az ökológiai termékeknek mindig egyértelműen azonosíthatóknak kell lenniük.
(2) Az ökológiai növényeket, tengeri moszatot, állatokat és víziállatokat termelő egységek esetében a termelőegységben az e rendelet szerint nem engedélyezett alapanyagok tárolása tilos.
(3) Allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok tárolása engedélyezett a gazdaságokban, feltéve, hogy azokat állatorvos írta fel a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában vagy 15. cikke (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említett kezeléssel kapcsolatban, azokat felügyelt helyen tárolják, és feltüntetik az állatállománynak az e rendelet 76. cikkében említett nyilvántartásában, illetve adott esetben az e rendelet 79b. cikkében említett akvakultúrás termeléssel kapcsolatos nyilvántartásban.
(4) Abban az esetben, ha a gazdasági szereplők nem ökológiai termékeket és ökológiai termékeket is kezelnek, és az utóbbiakat olyan létesítményekben tárolják, amelyben más mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket is tárolnak:
a) az ökológiai termékeket a többi mezőgazdasági terméktől és/vagy élelmiszertől el kell különíteni;
b) minden intézkedést meg kell tenni a szállítmányok azonosításának biztosítása, valamint a nem ökológiai termékekkel való keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében;
c) az ökológiai termékek tárolását megelőzően olyan megfelelő tisztítási műveleteket kell végezni, amelyek hatékonyságát ellenőrzik, és amelyeket a gazdasági szereplő írásban rögzít.
5. FEJEZET
Az átállás szabályai
36. cikk
Növények és növényi termékek
(1) Ahhoz, hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiainak tekintsék, a 834/2007/EK rendelet 9., 10., 11. és 12. cikkében és az e rendelet 1. fejezetében foglalt termelési szabályokat és értelemszerűen az e rendelet 6. fejezetében foglalt kivételes termelési szabályokat a mezőgazdasági parcellákra az átállási időszak folyamán a vetést megelőzően legalább kétéves átállási időszakon keresztül, a legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében az ökológiai termelésből származó takarmányként történő felhasználása előtt legalább két évvel, illetve a takarmányoktól eltérő évelő növények esetében az ökológiai termékek első betakarítása előtt legalább három évvel alkalmazni kell.
(2) Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy visszamenőlegesen az átállási időszak részeként elismer bármely előző időszakot, amelynek során:
a) a mezőgazdasági parcellákon megtették az 1257/99/EK rendelet, az 1698/2005/EK rendelet vagy más hivatalos program által meghatározott intézkedéseket, feltéve, hogy az érintett intézkedések biztosítják, hogy azokon a parcellákon ökológiai termelésre nem engedélyezett termékeket nem használtak, vagy
b) a mezőgazdasági parcellák korábban olyan természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket az ökológiai termeléshez nem engedélyezett termékekkel nem kezeltek.
Az első albekezdés b) pontjában említett időszak visszamenőlegesen csak akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatott bizonyíték alapján az ellenőrző hatóság meggyőződhet arról, hogy a feltételek legalább hároméves időszakon keresztül teljesültek.
(3) Az illetékes hatóság bizonyos esetekben, amikor a földterület ökológiai termelésre nem engedélyezett termékekkel szennyeződött, dönthet úgy, hogy az átállási időszakot meghosszabbítja az (1) bekezdésben megadott időszakon túlra.
(4) Azon mezőgazdasági parcellák esetében, amelyeken az ökológiai termelésre való átállás már megtörtént, vagy éppen folyamatban van, és amelyeket ökológiai termelésre nem engedélyezett termékkel kezeltek, a tagállam az (1) bekezdésben meghatározott átállási időt az a következő két esetben csökkentheti:
a) a mezőgazdasági parcellákat a tagállam illetékes hatósága által kötelezően előírt, betegség elleni vagy növényvédelmi intézkedés részeként ökológiai termesztéshez nem engedélyezett termékkel kezelték;
b) a mezőgazdasági parcellákat a tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott tudományos vizsgálatok részeként ökológiai termesztésre nem engedélyezett termékkel kezelték.
Az első albekezdés a) és b) pontjában előírt esetekben az átállási időszak hosszát a következő tényezők figyelembevételével kell meghatározni:
a) a szóban forgó termék lebomlási folyamatának garantálnia kell, hogy az átállási időszak végére a talajban vagy – évelő kultúrák esetében – a növényben a szermaradékok mennyisége jelentéktelen lesz,
b) a kezelést követően betakarított termény ökológiai termelési módszerekre történő utalással nem értékesíthető.
Az érintett tagállam köteles tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot a kötelező kezelés elrendelésére vonatkozó döntéséről.
36a. cikk
Tengeri moszat
(1) A tengeri moszat betakarításának helyszínére érvényes átállási időszak hat hónap.
(2) A tengeri moszat tenyésztési egységére előírt átállási időszak hat hónap vagy egy teljes termelési ciklus, attól függően, melyik időszak a hosszabb.
37. cikk
Az ökológiai állattartásra szánt földterületre vonatkozó sajátos átállási szabályok
(1) Az e rendelet 36. cikkében említett átállási szabályok a termelőegység teljes olyan területére vonatkoznak, amelyen állati takarmányt állítanak elő.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére az átállási időszak egy évre csökkenthető a legelők és a nem növényevő fajok által használt szabadtéri területek tekintetében. Ezen időszak hat hónapra csökkenthető abban az esetben, ha az érintett földterületet az előző évben nem kezelték az ökológiai termesztés során nem engedélyezett termékekkel.
38. cikk
Állatállomány és állati termékek
(1) Amennyiben nem ökológiai tartású állatokat vontak be a gazdaságba a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és e rendelet 9. és/vagy a 42. cikke alapján, és ha az állati termékeket ökológiai termékekként kívánják értékesíteni, a 834/2007/EK rendelet 9., 10., 11. és 14. cikke, valamint a II. cím 2. fejezete szerinti, valamint értelemszerűen az e rendelet 42. cikkében foglalt termelési szabályokat legalább az alábbi időre már alkalmazni kellett:
a) 12 hónapon keresztül, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében a húsként hasznosított lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében,
b) 6 hónapon keresztül a kistestű kérődzők, a sertések és a tejtermelésre tartott állatok esetében;
c) 10 héten keresztül a húsként hasznosított baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe,
d) 6 héten keresztül a tojástermelésre tartott baromfi esetében.
(2) Amennyiben nem ökológiai tartású állatok tartoznak a gazdaságba az átállási időszak kezdetén a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján a belőlük származó termékek ökológiainak tekintendők, amennyiben a teljes termelőegységet – így az állatállományt, a legelőt és/vagy a takarmányozásra használt területet – egyidejűleg állítják át. Mind a meglévő állatok mind azok utódai, a legelő és/vagy a takarmányozásra használt földterület teljes átállási időszaka 24 hónapra csökkenthető, amennyiben az állatokat főként a termelőegységben előállított termékekkel táplálják.
(3) Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az ökológiai termelési szabályokat legalább egy éven keresztül betartották.
(4) A méhészetek átállási időszaka nem alkalmazható az e rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazása esetén.
(5) Az átállási időszak folyamán a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni.
38a. cikk
Víziállat-tartás
(1) Az akvakultúrás termelőegységek esetében – beleértve a meglévő tenyésztett víziállatokat is – az akvakultúrás létesítmények alábbiakban felsorolt típusaira a következő átállási időszakok vonatkoznak:
a) az olyan létesítmények esetében, amelyek kiszárítására, tisztítására és fertőtlenítésére nincs lehetőség, az átállási időszak 24 hónap;
b) a kiszárított vagy pihentetett létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;
c) a kiszárított, kitisztított és fertőtlenített létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;
d) nyílt vízi létesítmények esetében – beleértve a kéthéjú kagylók tenyésztésével foglalkozó létesítményeket – az átállási idő három hónap.
(2) Az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy visszamenőleges hatállyal az átállási időszak részeként ismer el olyan előzetesen dokumentált időszakot, amely során a létesítményt nem kezelték, illetve nem került kapcsolatba az ökológiai termelés számára nem engedélyezett termékekkel.
6. FEJEZET
Kivételes termelési szabályok
39. cikk
Az állatok kötött tartása
Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában rögzített feltételek, az illetékes hatóságok kisméretű gazdaságokban engedélyezhetik a szarvasmarhák kötött tartását, ha nincs lehetőség arra, hogy a viselkedési szokásainak megfelelő csoportokban tartsák őket, feltéve hogy a legeltetési időszakban, a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően, hozzáférnek a legelőkhöz, és amikor a legeltetés nem lehetséges, legalább hetente kétszer hozzáférnek a szabadtéri területekhez.
40. cikk
Párhuzamos termelés
(1) Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a termelő működtethet ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket ugyanazon a területen:
a) a legalább hároméves termesztési időszakot igénylő évelő növények termesztése esetében, amennyiben a fajták nem különböztethetőek meg könnyen feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
i. a szóban forgó termelés egy átállítási terv részét képezi, amelyre vonatkozóan a termelő kifejezett kötelezettséget vállal, és amely szerint az érintett terület utolsó részének ökológiai termelésre történő átállítása a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb öt éven belül megkezdődik;
ii. megfelelő intézkedések történtek az egyes érintett termelőegységekből származó termékek tartós elkülönítésének biztosítására;
iii. az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik;
iv. a betakarítás befejezésekor a termelő tájékoztatja az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet az érintett termelőegységekben betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről;
v. a IV. cím 1. és 2. fejezetében említett átállási tervet és az ellenőrző intézkedéseket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia; ezt a jóváhagyást az átállítási terv végrehajtásának megkezdését követően évente meg kell erősíteni;
b) a mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében, a tagállamok illetékes hatóságainak egyetértésével, és feltéve, hogy az a) pont ii., iii., iv. alpontjában és az (v) alpont vonatkozó részében meghatározott feltételek teljesülnek;
c) a vetőmagok, a vegetatív szaporítóanyagok és a palánták előállítása esetében, és feltéve, hogy az a) pont ii., iii., iv. alpontjaiban és az (v) alpont vonatkozó részében meghatározott feltételek teljesülnek;
d) a kizárólag legeltetés céljára használt gyepterület esetében.
(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti a mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végző gazdaságok számára, hogy ugyanazon fajokból ökológiai és nem ökológiai állatállományt is tartsanak, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal előzetesen ismertetett megfelelő intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy biztosítsák az egyes termelőegységekben lévő állatok, állati termékek, trágya és takarmány tartós elkülönítését;
b) a termelő előzetesen értesíti az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot az állatok, illetve állati termékek szállításáról, illetve eladásáról;
c) a gazdasági szereplő értesíti az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot a termelőegységekben termelt pontos mennyiségekről, valamint a termékek azonosítását lehetővé tevő minden jellemzőről, és megerősíti, hogy alkalmazták a termékek elkülönítésére hozott intézkedéseket.
41. cikk
A beporzás céljára tartott méhészeti termelőegységek vezetése
Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek alkalmazandók, a beporzási műveletek céljára a gazdasági szereplő ugyanabban a gazdaságban működtethet ökológiai és nem ökológiai méhészeti termelőegységeket, feltéve, hogy – a kaptárak elhelyezésére vonatkozó rendelkezések kivételével – az ökológiai termelési szabályok összes követelményét teljesítik. Ebben az esetben a termék nem értékesíthető ökológiai termékként.
A gazdasági szereplő megőrzi a fenti rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos dokumentációs bizonyítékokat.
42. cikk
Nem ökológiai tartásból származó állatok felhasználása
Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített feltételek, és az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte,
a) egy állomány első ízben történő kialakításakor, megújításakor vagy átalakításakor, amennyiben ökológiai tartású baromfi nem áll rendelkezésre a szükséges számban, nem ökológiai tartású baromfi is bevihető az ökológiai baromfitenyésztő termelőegységbe feltéve, hogy a tojástermelés céljából behozott jércék és a hústermelés céljából behozott baromfik három naposnál nem idősebbek;
b) a nem ökológiai tartású, tojástermelési célú, legfeljebb 18 hetes jércék ökológiai állattartási termelőegységbe ►M14 2017. december 31-ig ◄ vihetők be, ha nem állnak rendelkezésre ökológiai tartású jércék feltéve, hogy a 2. fejezet 3. és 4. szakaszában rögzített ide vonatkozó rendelkezéseket betartják.
43. cikk
Növényi és állati eredetű, nem ökológiai fehérjetakarmány használata az állatállománynál
Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek, és amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható.
Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2015., a 2016. és a 2017. naptári évben 5 %.
A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.
A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja.
44. cikk
Nem ökológiai méhviasz felhasználása
Új létesítmények esetében vagy az átállási időszak folyamán a nem ökológiai méhviasz csak akkor használható fel,
a) ha a kereskedelemben ökológiai méhészetből származó méhviasz nem áll rendelkezésre;
b) ha bizonyítottan nem szennyeződött az ökológiai termelés céljára nem engedélyezett anyagokkal, és
c) ha fedelezésből származik.
45. cikk
A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata
(1) Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételek alkalmazandók,
a) felhasználhatók az ökológiai gazdálkodási módszerekre átálló termelőegységből származó vetőmagok és vegetatív szaporítóanyagok,
b) amikor az a) pont nem alkalmazható, a tagállamok engedélyezhetik nem ökológiai vetőmagok vagy vegetatív szaporítóanyagok felhasználását, ha azok ökológiai termelésből nem állnak rendelkezésre. A nem ökológiai vetőmagok és burgonya vetőgumók felhasználására azonban a következő, (2)–(9) bekezdést kell alkalmazni:
(2) A nem ökológiai vetőmagok vagy burgonya vetőgumó felhasználásának feltétele, hogy a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumót nem kezelték az 5. cikk (1) bekezdésében a vetőmagok és a burgonya vetőgumó kezelésére engedélyezetteken kívül eső növényvédelmi termékekkel, kivéve, ha a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek megfelelően ( 20 ) növény-egészségügyi célból a tagállam illetékes hatósága egy adott faj minden fajtája számára vegyi kezelést írt elő abban a körzetben, ahol a vetőmagokat vagy a burgonya vetőgumót fel fogják használni.
(3) Azokat a fajokat, amelyek esetében megállapították, hogy ökológiai módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó elegendő mennyiségben és jelentős számú fajta tekintetében a Közösség minden részében rendelkezésre áll, a X. melléklet sorolja fel.
A X. mellékletben felsorolt fajok nem képezhetik tárgyát az (1) bekezdés b) pontjában említett engedélyeknek, kivéve ha azokat az (5) bekezdés d) pontjában említett okok valamelyike szükségessé teszi.
(4) A tagállamok az (1) bekezdés b) pontjában említett engedély kiadására vonatkozó hatáskörüket átruházhatják a felügyeletük alá tartozó más közigazgatási szervre vagy a 834/2007/EK rendelet 27. cikkében megnevezett ellenőrző hatóságokra vagy ellenőrző szervezetekre.
(5) A nem ökológiai termelésből származó vetőmag vagy a burgonya vetőgumó felhasználására vonatkozó engedély csak a következő esetekben adható ki:
a) ha azoknak a fajoknak, amelyeket a felhasználó be kíván szerezni, egyetlen fajtáját sem tartják nyilván a 48. cikkben említett adatbázisban;
b) ha egy beszállító – azaz a vetőmag vagy burgonya vetőgumó más gazdasági szereplőknek történő értékesítésével foglalkozó gazdasági szereplő – sem tudja a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumókat a vetés vagy ültetés előtt leszállítani, noha a felhasználó a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumókat ésszerű időben megrendelte;
c) ha a felhasználó által beszerezni kívánt fajta nem szerepel a 48. cikkben említett adatbázisban, és a felhasználó bizonyítani tudja, hogy ugyanazon faj nyilvántartásba vett alternatívái közül egyik sem megfelelő, és hogy az engedély ezért a termelése számára lényeges;
d) ha a kutatás, kisparcellás szántóföldi kísérlet során történő vizsgálat vagy a fajta megőrzése érdekében a felhasználás indokolt, a tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával.
(6) Az engedélyt vetés előtt kell megadni.
(7) Engedély csak az egyéni felhasználóknak egyszerre csak egy idényre adható, és az engedélyért felelős hatóság vagy ellenőrző szervezet nyilvántartja az engedélyezett vetőmag vagy burgonya vetőgumó mennyiségét.
(8) A (7) bekezdéstől eltérve a tagállam illetékes hatósága általános engedélyt is adhat valamennyi felhasználó részére:
a) egy adott fajra vonatkozóan, amikor és amennyiben az (5) bekezdés a) pontjában megállapított feltételek teljesülnek, vagy
b) adott fajtára, amikor és amennyiben az (5) bekezdés c) pontjában rögzített feltételek teljesülnek.
Az első albekezdésben említett engedélyeket a 48. cikkben említett adatbázisban világosan fel kell tüntetni.
(9) Az engedély csak olyan időszakokra vonatkozóan adható, amelyek során az adatbázist a 49. cikk (3) bekezdésének megfelelően frissítették.
46. cikk
Az ökológiai tartású állatállomány kezelésének sajátos problémái
A hústermelés céljából tartott, kifejlett szarvasmarhák végső hizlalási fázisára sor kerülhet épületen belül feltéve, hogy az épületen belüli időszak nem haladja meg az állatok élettartamának egyötödét, de minden esetben legfeljebb csak három hónapos időtartamra.
46a. cikk
Nem ökológiai élesztőkivonat használata
Abban az esetben, ha alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában rögzített feltételek, és ha a gazdasági szereplők nem tudnak ökológiai termelésből származó élesztőkivonatot vagy autolizátumot beszerezni, az ökológiai élesztő előállítása során megengedett – a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve – legfeljebb 5 % nem ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum használata.
E rendelkezés törlése érdekében 2013. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum.
47. cikk
Katasztrófahelyzetek
Az illetékes hatóság ideiglenes jelleggel engedélyezheti:
a) az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagy arányú pusztulása esetén az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását nem ökológiai tartásból származó állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy az adott átállási időszakot alkalmazzák a nem ökológiai tartásból származó állatok tekintetében;
b) a méhek egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagy arányú pusztulása esetén a méhészetek újbóli létrehozását nem ökológiai méhekkel, ha ökológiai tartású méhészetek nem állnak rendelkezésre;
c) a nem ökológiai termesztésből származó takarmányok egyedi gazdasági szereplők általi korlátozott ideig és egy konkrét területen történő használatát, ha a takarmánygyártás megszűnt, vagy korlátozásokat vezettek be, különösen, ha arra rendkívüli időjárási feltételek, járványok, toxikus anyagokkal történt szennyeződés vagy tűzvészek eredményeként került sor;
d) a méhek ökológiai termelésből származó mézzel, ökológiai termelésből származó cukorsziruppal, illetve ökológiai termelésből származó cukorral történő táplálását a nektár vagy a mézharmat termelését akadályozó hosszú ideig tartó kivételes időjárási feltételek vagy katasztrófahelyzet esetén;
e) kén-dioxid használatát a kén-dioxid-tartalomra vonatkozóan a 606/2009/EK rendelet I.B. mellékletének megfelelően meghatározandó felső határértékig, amennyiben az adott szüreti év kivételes éghajlati körülményei valamely meghatározott földrajzi területen az ökológiai szőlő egészségi állapotának romlását idézik elő súlyos bakteriális vagy gombás fertőzések révén, amelyek arra kényszerítik a bortermelőt, hogy a korábbiakhoz hasonló minőségű végtermék előállítása érdekében több kén-dioxidot használjon, mint az előző években;
f) az állatok 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 21 ) 57. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt körülmények okozta nagy arányú pusztulása esetén az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását nem ökológiai tartásból származó állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy a tenyésztési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmada az ökológiai tenyésztés szabályai szerint zajlik.
Az illetékes hatóság jóváhagyását követően az egyes gazdasági szereplőknek megfelelő dokumentumokkal kell a fenti kivételek alkalmazását bizonyítaniuk. A tagállamok kötelesek egymást és a Bizottságot tájékoztatni azokról a kivételekről, amelyeket az első bekezdés c) és e) pontja alapján engedélyeztek.
7. FEJEZET
Vetőmag-adatbázis
48. cikk
Adatbázis
(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy létrejöjjön egy számítógépes adatbázis azon fajták felsorolására, amelyekhez a területén rendelkezésre áll ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó.
(2) Az adatbázist a tagállam illetékes hatósága vagy a tagállam által e célra kijelölt hatóság vagy szervezet (a továbbiakban: az adatbázis kezelője) kezeli. A tagállamok egy másik országban található hatóságot vagy magánszervezetet is kijelölhetnek.
(3) Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az adatbázis kezelésére kijelölt hatóságról vagy magánszervezetről.
49. cikk
Nyilvántartás
(1) Azokat a fajtákat, amelyekhez rendelkezésre áll ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó, a beszállító kérésére nyilvántartásba veszik a 48. cikkben említett adatbázisban.
(2) Bármely, az adatbázisban nem szerepelő fajtát a 45. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az nem áll rendelkezésre.
(3) Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy az adatbázist a területén termesztett fajok vagy fajcsoportok tekintetében az év melyik időszakában kell rendszeresen frissíteni. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a fenti döntésre vonatkozó adatokat.
50. cikk
A nyilvántartásba vétel feltételei
(1) A nyilvántartásba vételhez a beszállítónak:
a) bizonyítania kell, hogy ő maga vagy – olyan esetekben, amikor a beszállító csak előrecsomagolt vetőmaggal vagy burgonya vetőgumóval foglalkozik – az utolsó gazdasági szereplő a 834/2007/EK rendelet 27. cikkében említett ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik;
b) bizonyítania kell, hogy a forgalomba kerülő vetőmag vagy burgonya vetőgumó megfelel a vetőmagokra és a burgonya vetőgumókra alkalmazandó általános követelményeknek;
c) rendelkezésre kell bocsátania az e rendelet 51. cikke szerint szükséges valamennyi információt, és vállalnia kell, hogy az adatbázis kezelőjének kérésére, vagy pedig amikor az információk folyamatos megbízhatóságának biztosítása érdekében arra szükség van, ezeket az információkat frissíti.
(2) Az adatbázis kezelője a tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával visszautasíthatja a beszállító nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét, vagy törölhet egy korábban elfogadott nyilvántartásba vételt, ha a beszállító nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.
51. cikk
Nyilvántartott információk
(1) A 48. cikkben említett adatbázisnak minden nyilvántartott fajtára és minden beszállítóra vonatkozóan legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell:
a) a faj tudományos nevét és a fajta megnevezését;
b) a beszállító vagy képviselője nevét és adatait;
c) azt a területet, ahova a beszállító a szállításhoz általában szükséges időn belül szállítani tudja a vevőnek a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumót;
d) azt az országot vagy régiót, amelyben a fajtát tesztelték, valamint a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfélék közös fajtajegyzékének céljára jóváhagyták, amint azt a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 2002/53/EK ( 22 ) és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelvek meghatározzák ( 23 );
e) azt a dátumot, amelytől a vetőmag vagy a burgonya vetőgumó rendelkezésre áll;
f) a 834/2007/EGK rendelet 27. cikke szerint a gazdasági szereplő ellenőrzéséért felelős ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet nevét és/vagy kódszámát.
(2) A beszállítónak azonnal értesítenie kell az adatbázis kezelőjét, ha bármely nyilvántartott fajta nem áll többet rendelkezésre. A módosításokat az adatbázisban rögzíteni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl az adatbázis a X. mellékletben felsorolt fajok jegyzékét is tartalmazza.
52. cikk
Az információkhoz való hozzáférés
(1) A 48. cikkben említett adatbázisban nyilvántartott információkhoz való hozzáférést díjmentesen kell az Interneten keresztül biztosítani a vetőmagok vagy a burgonya vetőgumó felhasználói, illetve a nyilvánosság számára. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azok a felhasználók, akik tevékenységüket a 834/2007/EGK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően bejelentették, kérésükre az adatbázis kezelőjétől hozzájuthatnak az egy vagy több fajcsoport adatainak kivonatához.
(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (1) bekezdésben említett minden felhasználó legalább évente egyszer tájékoztatást kapjon a rendszerről és arról, miként lehet információkat kinyerni az adatbázisból.
53. cikk
Nyilvántartási díj
Minden egyes nyilvántartásba vételt díjfizetéshez lehet kötni, amely díj az információk 48. cikkben említett adatbázisba való felvételének és tárolásának költségét fedezi. Az adatbázis kezelője által felszámított díjat a tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá.
54. cikk
Éves jelentés
(1) Az engedélyek kiadására a 45. cikknek megfelelően kijelölt hatóságok vagy szervezetek nyilvántartanak minden engedélyt, és ezt az információt jelentés formájában teszik hozzáférhetővé a tagállam illetékes hatósága és az adatbázis kezelője számára.
A jelentésnek minden egyes, a 45. cikk (5) bekezdése szerinti engedélyben érintett faj vonatkozásában a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a faj tudományos nevét és a fajta megnevezését;
b) az engedély indokolását a 45. cikk (5) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjára történő hivatkozással;
c) az engedélyek teljes számát;
d) az érintett vetőmagok vagy burgonya vetőgumók teljes mennyiségét;
e) a 45. cikk (2) bekezdésében említett növény-egészségügyi célú kémiai kezelést.
(2) A 45. cikk (8) bekezdésének megfelelően kiadott engedélyek esetében a jelentésnek tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett információkat, valamint azt az időszakot, amely alatt az engedélyek hatályban voltak.
55. cikk
Összefoglaló jelentés
A tagállam illetékes hatósága minden év március 31-éig összegyűjti a jelentéseket, és összefoglaló jelentést küld a Bizottság és a többi tagállam számára, amely tartalmazza a tagállamnak az előző naptári évre vonatkozó összes engedélyét. A jelentésnek az 54. cikkben meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az információkat a 48. cikkben említett adatbázisban nyilvánosságra kell hozni. Az illetékes hatóság a jelentések összegyűjtésének feladatát átruházhatja az adatbázis kezelőjére.
56. cikk
Információkérés
A tagállam vagy a Bizottság kérésére az egyes esetekben megadott engedélyekre vonatkozó részletes információkat a tagállamok vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
III. CÍM
CÍMKÉZÉS
1. FEJEZET
Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója
57. cikk
Az EU ökológiai logója
A 834/2007/EK rendelet 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója (a továbbiakban: az EU ökológiai lógója) az e rendelet XI. mellékletének A. részében szereplő mintát követi.
Az EU ökológiai logóját címkézési célból csak a 834/2007/EK tanácsi rendeletben, az 1235/2008/EK bizottsági rendeletben ( 24 ) és az e rendeletben szereplő követelmények szerint előállított termékeknek az esetében kizárólag azok a gazdasági szereplők használhatják, akik megfelelnek a 834/2007/EK rendelet 27., 28., 29., 32. és 33. cikkében az ellenőrzési rendszerre vonatkozóan meghatározott követelményeknek.
58. cikk
A kódszám és a származási hely használatának feltételei
(1) A 834/2007/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámának megjelölése:
a) a tagállamot vagy a harmadik országot azonosító rövidítéssel kezdődik, az ISO 3166 szerinti kétbetűs országkódokról szóló nemzetközi szabványban foglaltak szerint (Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai);
b) az ökológiai termelési módra utaló kifejezést tartalmaz, a 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett módon, e rendelet XI. melléklete B. részének 2. pontjával összhangban;
c) hivatkozási számot tartalmaz, amelyről a Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatósága dönt e rendelet XI. melléklete B. részének 3. pontjával összhangban; valamint
d) azt az EU ökológiai logójával egy látómezőben kell elhelyezni abban az esetben, amikor a címkézésben az EU ökológiai logóját használják.
(2) A termék összetevőiként szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termesztési vagy tartási helyének megjelölése a 834/2007/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően közvetlenül az (1) bekezdésben említett kódszám alá kerül.
2. FEJEZET
A takarmányok címkézésére vonatkozó sajátos előírások
59. cikk
A kereskedelmi védjegyek és kereskedelmi megnevezések hatálya és használata
Ez a fejezet nem alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok eledelére és a prémes állatok takarmányára.
Azok a védjegyek és kereskedelmi megnevezések, amelyek magukban foglalnak valamely, a 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezést, csak akkor használhatók, ha valamennyi növényi és állati eredetű összetevő ökológiai termelésből származik, és a termék szárazanyagának legalább 95 %-át ilyen összetevők alkotják.
60. cikk
A feldolgozott takarmány jelölései
(1) A 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezések és az ökológiai termékek jelölésére szolgáló uniós logó azzal a feltétellel használhatók a feldolgozott takarmányokon, hogy valamennyi alábbi követelmény teljesül:
a) a feldolgozott takarmány megfelel a 834/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek, különösen a rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. és v. alpontjának az állatok, illetve a 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának a tenyésztett víziállatok tekintetében, valamint 18. cikkének;
b) a feldolgozott takarmány megfelel e rendelet rendelkezéseinek, különösen a 22. és a 26. cikkben foglaltaknak;
c) a feldolgozott takarmányban lévő valamennyi növényi és állati eredetű összetevő ökológiai termelésből származik;
d) a termék szárazanyagának legalább 95 %-át ökológiai mezőgazdasági termékek alkotják.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményektől függően a következő nyilatkozat engedélyezett azon termékek esetében, amelyek különféle mennyiségekben tartalmaznak ökológiai termelésből származó takarmány-alapanyagokat és/vagy az ökológiai gazdálkodásra való átállásból származó termékek takarmány-alapanyagait és/vagy az e rendelet 22. cikkében említett termékeket:
„ökológiai termelésben használható a 834/2007/EK rendeletnek és a 889/2008/EK rendeletnek megfelelően”.
61. cikk
A feldolgozott takarmányon alkalmazott jelölések használatának feltételei
(1) A 60. cikkben előírt jelölésnek:
a) el kell különülnie a 79/373/EGK tanácsi irányelv ( 25 ) 5. cikkében vagy a 96/25/EK tanácsi irányelv ( 26 ) 5. cikkének (1) bekezdésében említett szövegezéstől;
b) olyan színben, formátumban vagy betűtípussal kell megjelennie, amely nem von magára több figyelmet, mint a 79/373/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 96/25/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett állati takarmány megnevezése vagy neve;
c) ugyanabban a látómezőben a szárazanyag tömegének jelölésével egészül ki, amely jelzi:
i. az ökológiai termelési módszerrel előállított takarmány-alapanyag(ok) százalékos arányát;
ii. az ökológiai gazdálkodásra való átállásból származó takarmány-alapanyag(ok) százalékos arányát;
iii. a i. és ii. pont által nem érintett takarmány-alapanyag(ok) százalékos arányát;
iv. az összes mezőgazdasági eredetű állati takarmány százalékos arányát;
d) az ökológiai termelésből származó takarmány-alapanyag(ok) névjegyzékével van kiegészítve;
e) az ökológiai termelésre való átállásból származó takarmány-alapanyag(ok) névjegyzékével van kiegészítve.
(2) A 60. cikkben előírt jelölést kísérheti a takarmányanyagok 21. és a 22. cikkek szerinti használatának követelményeire történő utalás.
3. FEJEZET
Egyéb sajátos címkézési előírások
62. cikk
Átállás alatt lévő termelésből származó, növényi eredetű termékek
Az átállás alatt lévő termelésből származó növényi eredetű termékeken feltüntethető „az ökológiai termelésre való átállásból származó termék” jelölés, feltéve hogy:
a) a betakarítás előtt betartották a legalább 12 hónapos átállási időszakot;
b) a megjelölést nem lehet a termék kereskedelmi megnevezésénél szembetűnőbb színben, méretben és betűtípussal feltüntetni, a teljes jelölésnek ugyanolyan méretű betűket kell alkalmaznia;
c) a termék csak egyetlen mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmaz;
d) a jelölés kapcsolódik a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (10) bekezdésében említett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámához.
IV. CÍM
ELLENŐRZÉSEK
1. FEJEZET
Minimális ellenőrzési követelmények
63. cikk
Az ellenőrzési intézkedések és a gazdasági szereplő kötelezettségei
(1) Amikor először kerül sor az ellenőrzési intézkedések alkalmazására, a gazdasági szereplő köteles elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az alábbiakat:
a) a termelőegység és/vagy létesítmény és/vagy tevékenység teljes leírását;
b) a termelőegység és/vagy létesítmény és/vagy tevékenység szintjén megteendő gyakorlati intézkedések az ökológiai termelés szabályainak betartása érdekében;
c) a nem engedélyezett termékek és anyagok okozta szennyeződés veszélyének csökkentése érdekében teendő óvintézkedések, és a tárlóhelyiségekben, valamint a gazdasági szereplő előállítási láncában végrehajtandó tisztítási intézkedések ismertetését;
d) az alkalmazott termelési módszer konkrét jellemzői, amennyiben a gazdasági szereplő a 68. cikk (2) bekezdésének megfelelően írásbeli igazolást kíván igényelni.
Adott esetben az első albekezdésben említett leírás és intézkedések a gazdasági szereplő által felállított minőségellenőrzési rendszer részét képezhetik.
(2) Az (1) bekezdésben említett leírás és intézkedések a felelős gazdasági szereplő által aláírt nyilatkozat részét képezik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a gazdasági szereplő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy:
a) a műveleteket az ökológiai termelés szabályai szerint végzi;
b) szabálysértés vagy szabálytalanság esetén elfogadja az ökológiai termelési előírások rendelkezéseinek alkalmazását;
c) vállalja a termék vevőinek írásbeli értesítését annak érdekében, hogy biztosítsa, az ökológiai termelési módra utaló jelzések eltávolítását erről a tételről;
d) amennyiben az adott tagállamban létrehozott ellenőrzési rendszerrel összhangban a gazdasági szereplőt és/vagy annak alvállalkozóit különböző ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervek ellenőrzik, elfogadja adatainak az e hatóságok vagy szervek közötti átadását;
e) amennyiben a gazdasági szereplő és/vagy annak alvállalkozója megváltoztatja ellenőrző hatóságát vagy ellenőrző szervét, elfogadja ellenőrzési dossziéjának továbbítását a következő ellenőrző hatósághoz vagy ellenőrző szervhez;
f) amennyiben a gazdasági szereplő kilép az ellenőrzési rendszerből, erről haladéktalanul tájékoztatja a megfelelő illetékes hatóságot és ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervet;
g) amennyiben a gazdasági szereplő kilép az ellenőrzési rendszerből, elfogadja, hogy ellenőrzési dossziéját még legalább öt évig megőrzik;
h) vállalja, hogy a terméke ökológiai minősítését befolyásoló bármely szabálytalanságról vagy jogsértésről haladéktalanul értesíti a megfelelő ellenőrző hatóságo(ka)t vagy ellenőrző szerv(ek)et, akkor is, ha más gazdasági szereplőktől vagy alvállalkozóktól származó ökológiai termékről van szó.
Az első albekezdésben említett nyilatkozatban foglaltakat az ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság ellenőrzi, amely jelentést ad ki a lehetséges hiányosságokról és az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásáról. A gazdasági szereplő ellenjegyzi ezt a jelentést, és megteszi a szükséges javító intézkedéseket.
(3) A 834/2007EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének érvényesülése érdekében a gazdasági szereplő tájékoztatja az illetékes hatóságot az alábbiakról:
a) a gazdasági szereplő neve és címe;
b) azon létesítmények és – ha szükséges – mezőgazdasági parcellák elhelyezkedése (földhivatali adatok), ahol a műveleteket végzik;
c) a műveletek és a termékek jellege;
d) a gazdasági szereplő kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a 834/2007/EK rendeletben és az e rendeletben foglalt előírások szerint végzi a műveleteket;
e) mezőgazdasági jellegű gazdaság esetén az a dátum, amikor a gyártó abbahagyta az ökológiai termelésre nem engedélyezett termékek alkalmazását az érintett mezőgazdasági parcellán;
f) a gazdasági szereplő által a vállalkozása ellenőrzésével megbízott elismert szervezet neve, amennyiben a tagállam ilyen szervezetek elismerése révén vezette be az ellenőrzési rendszert.
64. cikk
Az ellenőrzési intézkedések módosítása
A felelős gazdasági szereplő köteles kellő időben bejelenteni a 63. cikkben említett leírást vagy intézkedéseket, valamint a 70., 74., 80., 82., 86. és 88. cikkben meghatározott kiindulási ellenőrzési intézkedéseket érintő változásokat az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek.
65. cikk
Ellenőrző látogatások
(1) Az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet legalább évente egyszer szemlét tart valamennyi gazdasági szereplőnél.
(2) Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv mintákat vesz és elemez az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében. Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv által évente veendő és elemzendő minták száma el kell érje legalább az adott szerv ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők számának 5 %-át. Azon gazdasági szereplők kiválasztása, akik termékeiből mintát vesznek, az ökológiai termelés szabályainak való meg nem felelés kockázatára vonatkozó általános értékelés alapján történik. Az említett általános értékelés figyelembe veszi a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszát.
Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv minden olyan esetben mintákat vesz és elemez, amikor fennáll a gyanú, hogy az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek vagy módszerek használatára került sor. Ebben az esetben a veendő és elemzendő minták számára nem vonatkozik korlátozás.
Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv bármely más esetben is vehet és elemezhet termékmintát az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében.
(3) Minden ellenőrzés után a termelőegységért felelős gazdasági szereplő vagy annak képviselője által ellenjegyzett ellenőrzési jelentést kell készíteni.
(4) Emellett az ellenőrző szervezetnek vagy az ellenőrző hatóságnak az e rendelet vagy az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásából származó kockázat általános értékelése alapján rendszerint be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat kell tennie, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érintett termékek mennyiségét és a termékek felcserélésének kockázatát.
66. cikk
Bizonylatokon alapuló nyilvántartás
(1) A raktári és pénzügyi nyilvántartást a termelőegységben vagy a létesítményekben kell vezetni, és lehetővé kell tenni, hogy a gazdasági szereplő azonosíthassa, az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság pedig ellenőrizhesse az alábbiakat:
a) a termékek szállítóját, és ha attól eltér, azok eladóját vagy exportőrét;
b) a termelőegységek számára szállított ökológiai termékek jellegét és mennyiségét, és amennyiben jelentőséggel bír, valamennyi vásárolt anyagot és ezen anyagok felhasználását, és amennyiben jelentőséggel bír, az összetett takarmányok összetételét;
c) a létesítményekben tárolt ökológiai termékek jellegét és mennyiségét;
d) a termelőegységből vagy az első címzett létesítményeiből vagy tárolóhelyiségeiből elszállított bármilyen termék jellegét, mennyiségét és címzettjeit, és amennyiben eltérőek, a végfelhasználóktól eltérő vásárlókat;
e) az ökológiai termékeket nem tároló vagy ténylegesen nem kezelő gazdasági szereplők esetében a felvásárolt és eladott ökológiai termékek jellegét és mennyiségét, valamint a beszállítókat, és amennyiben ettől eltér, az eladókat vagy exportőröket, illetve a felvásárlókat, és ha ettől eltér, a címzetteket.
(2) A bizonylatokon alapuló nyilvántartásnak tartalmaznia kell ezen kívül az ökológiai termékek átvételekor elvégzett ellenőrzés eredményeit, és az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság által megkövetelt, a megfelelő ellenőrzéshez szükséges bármilyen más információt. A nyilvántartások adatait megfelelő igazoló dokumentumokkal kell bizonylatolni. A nyilvántartásokból ki kell tűnnie a bevitel és a kivitel közötti egyensúlynak.
(3) Amennyiben a gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet egyazon területen, a nem ökológiai termékeket termelő egységeket és a felhasznált anyagok tárolására használt raktárakat is alá kell vetni az előírt ellenőrzési minimumkövetelményeknek.
67. cikk
A létesítményekbe való bejutás
(1) A gazdasági szereplő köteles:
a) az ellenőrzés céljából lehetővé tenni az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság számára a termelőegység valamennyi részébe és helyiségébe való bejutást, valamint a számviteli nyilvántartásokba és a kapcsolódó dokumentumokba való betekintést;
b) biztosítani az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet részére az ellenőrzéshez ésszerűen szükséges valamennyi információt;
c) az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet kérésére átadni saját minőségbiztosítási programjainak eredményeit.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túl az importőrök és első címzettek kötelesek tájékoztatást adni a behozott szállítmányokról a 84. cikknek megfelelően.
68. cikk
Írásbeli igazolás
(1) A 834/2007/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek az írásbeli igazolás kiadásakor az e rendelet XII. mellékletében szereplő mintadokumentumot használják.
A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében említett elektronikus tanúsítvány esetében az írásbeli igazolás 8. rovatát nem kell aláírni, amennyiben az igazolás hitelességét megbízható elektronikus módszer igazolja.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek ellenőrzési hatálya alá tartozó gazdasági szereplő kérelmezi, az említett ellenőrző hatóság és az ellenőrző szervezet kiállítja a XIIa. mellékletben szereplő mintadokumentum alapján az alkalmazott termelési módszer konkrét jellemzőit megerősítő kiegészítő írásbeli igazolást.
A kiegészítő írásbeli igazolás iránti kérelemnek a XIIa. mellékletben szereplő mintadokumentum 2. mezőjében tartalmaznia kell a XIIb. mellékletben felsorolt releváns bejegyzést.
69. cikk
Az eladó nyilatkozata
A 834/2007/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az eladó nyilatkozata, amely szerint a leszállított termékeket nem GMO-kból vagy azok felhasználásával állították elő, az e rendelet XIII. mellékletében szereplő mintadokumentumot követheti.
2. FEJEZET
A mezőgazdasági termelésből vagy gyűjtésből származó növények és növényi termékek ellenőrzésére vonatkozó különleges előírások
70. cikk
Ellenőrzési intézkedések
(1) A termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírására az alábbiak vonatkoznak:
a) a leírást akkor is el kell készíteni, ha a gazdasági szereplő tevékenysége csak vadon termő növények gyűjtésére korlátozódik,
b) fel kell tüntetnie a tárolásra és termelésre szolgáló létesítményeket, mezőgazdasági parcellákat és/vagy gyűjtőterületeket és adott esetben azokat a helyeket, ahol bizonyos feldolgozási és/vagy csomagolási műveletek folynak, valamint
c) a leírásban meg kell jelölni azt az időpontot, amikor azokat a termékeket, amelyeknek az alkalmazása nem felel meg az ökológia termelés szabályainak, az érintett mezőgazdasági parcellákon és/vagy gyűjtőterületeken legutoljára alkalmazták.
(2) Vadon termő növények gyűjtése esetén a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt gyakorlati intézkedések magukban foglalják a harmadik fél által adott garanciákat is, amelyeket a gazdasági szereplő fel tud mutatni annak biztosítása érdekében, hogy betartják a 834/2007/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásokat.
71. cikk
Tájékoztatási kötelezettség
Minden évben, az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet által meghatározott időpontig a gazdasági szereplő köteles tájékoztatni az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet a növényi termékek termelésének mezőgazdasági parcellákra lebontott ütemezéséről.
72. cikk
Növénytermesztéssel kapcsolatos nyilvántartások
A növénytermesztési adatokat nyilvántartás formájában kell összeállítani, és a mezőgazdasági üzem telephelyén mindenkor az ellenőrző szervezetek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A 71. cikkben foglaltakon kívül e nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább az alábbi adatokat:
a) a tápanyag utánpótlással kapcsolatosan: a tápanyagutánpótló szer alkalmazásának dátuma, a tápanyagutánpótló szer típusa és mennyisége, az érintett mezőgazdasági parcella,
b) a növényvédő szerek használatával kapcsolatosan: a kezelés oka és dátuma, a termék típusa, a kezelési módszer;
c) a termelésben használt anyagok beszerzésére vonatkozóan: az anyag beszerzésének dátuma, a beszerzett anyag típusa és mennyisége;
d) a betakarításra vonatkozóan: a betakarítás időpontja és az ökológiai vagy átállási növénytermesztésből származó termékek típusa és mennyisége.
73. cikk
Több termelőegység üzemeltetése egyazon gazdasági szereplő által
Amikor egyazon gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet egyazon területen, a nem ökológiai növényeket termesztő egységekre, valamint a gazdasági alapanyagok raktározására szolgáló létesítményekre is vonatkoznak az e cím 1. fejezetében és az e fejezetben foglalt általános és egyedi ellenőrzési követelmények.
2a.
FEJEZET
A tengeri moszatra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények
73a. cikk
A tengeri moszatra vonatkozó ellenőrzési intézkedések
A kifejezetten a tengeri moszatra vonatkozó ellenőrzési rendszer első alkalommal történő alkalmazása során a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:
a) a szárazföldi és tengeri berendezések teljes körű leírása;
b) adott esetben a 6b. cikk (3) bekezdésében említett környezeti értékelés;
c) adott esetben a 6b. cikk (4) bekezdésében említett fenntartható gazdálkodási terv;
d) a vadon termő tengeri moszat esetében teljes körű leírás, valamint a tengerparti és tengeri begyűjtőhelyeket, továbbá a begyűjtést követő tevékenységeknek helyet adó szárazföldi területeket feltüntető térkép.
73b. cikk
A tengeri moszat termelésével kapcsolatos nyilvántartás
(1) A tengeri moszat termelési adatait a gazdasági szereplőnek nyilvántartás formájában össze kell állítania, és a gazdaság telephelyén mindenkor az ellenőrző szervek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátania. A nyilvántartás legalább az alábbi információkat tartalmazza:
a) a fajok jegyzéke, dátum és a betakarított mennyiség;
b) a felhasznált tápanyagutánpótló szer alkalmazásának dátuma, típusa és mennyisége.
(2) A vadon termő tengeri moszat begyűjtésére vonatkozó nyilvántartás tartalmazza továbbá a következőket:
a) az egyes fajokkal kapcsolatos betakarítási előzmények, megnevezve a lelőhelyeket;
b) becsült betakarított mennyiség idényenként;
c) a betakarítási lelőhelyek esetleges szennyezésének forrása;
d) az egyes lelőhelyek fenntartható éves hozama.
3. FEJEZET
Állattenyésztésből származó állatok és állati termékek ellenőrzésére vonatkozó követelmények
74. cikk
Ellenőrzési intézkedések
(1) Ha a kifejezetten állattartásra vonatkozó ellenőrzőrendszert először vezetik be, a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megadott teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:
a) az állattartásra használt épületek, legelők, szabadtéri területek stb. és, ahol alkalmazandó, a raktározó-, csomagoló- és az állatok feldolgozására szolgáló helységek teljes leírása, állati termékek, nyersanyagok és alapanyagok;
b) az állatok trágyájának tárolására szolgáló létesítmények teljes leírása.
(2) A 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett gyakorlati intézkedések a következőket foglalják magukban:
a) az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal egyeztetett terv a trágya kijuttatására vonatkozóan, a növénytermesztésre szánt területek teljes leírásával együtt;
b) amennyiben lehetséges, a trágya kiszórásával kapcsolatban írásos megállapodások megkötése a 3. cikk (3) bekezdésében említett, az ökológiai termelésre vonatkozó szabályoknak ugyancsak megfelelő más gazdaságokkal;
c) az ökológiai állattartást folytató termelőegység gazdálkodási terve.
75. cikk
Az állatállomány azonosítása
Az állatállományt tartósan, az egyes fajoknak megfelelő módszerek alkalmazásával kell azonosítani, a nagyobb testű emlősök esetén egyedenként, szárnyasok és kisemlősök esetében pedig egyedenként vagy csoportonként.
76. cikk
Az állatállomány nyilvántartása
Az állatállományról napló formájában kell nyilvántartást vezetni, és a mezőgazdasági üzem telephelyén mindenkor az ellenőrző szervezetek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A bejegyzéseknek tartalmazniuk kell az állomány tartási rendszerének részletes leírását, amely legalább az alábbi információkból áll:
a) a mezőgazdasági üzembe beszállított állatok vonatkozásában: eredet és érkezési időpont, átállási időszak, azonosító jel és állatorvosi nyilvántartás;
b) a mezőgazdasági üzemből elszállított állatok vonatkozásában: életkor, darabszám, vágás esetén testtömeg, azonosító jel és célállomás;
c) az elhullott állatok részletes adatai és és az elhullás okai;
d) a takarmányozás vonatkozásában: típusa, beleértve a takarmány-adalékanyagokat és a takarmányadagok különböző összetevőinek arányait, a legelőre hajtás időszakai, a vándorlegeltetési időszakok, amennyiben ezek korlátozottak;
e) a betegségek megelőzése és kezelése, valamint az állatorvosi ellátás tekintetében: a kezelés dátuma, a diagnózissal és gyógyszeradagolással kapcsolatos adatok, a kezelésre felhasznált termék típusa, a kezelési módszer során alkalmazott aktív hatóanyagok indikációja, valamint az állatgyógyászati ellátás céljára kiállított állatorvosi rendelvények az okok megjelölésével, továbbá az azt megelőző várakozási idő, amely után az állatállományból származó termékek ökológiai termékként a piacra kerülhetnek.
77. cikk
Az állatgyógyászati készítmények ellenőrzésével kapcsolatos intézkedések
Állatgyógyászati készítmények alkalmazásának eseteit a 76. cikk e) pontja szerint be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek, mielőtt az állatállományt vagy az abból származó termékeket ökológiai termelésű termékként értékesítenék. A kezelt állatállományt egyértelműen azonosítani kell, nagytestű állatok esetében egyedenként, baromfik és kistestű állatok esetében egyedenként vagy tételenként, méhek esetében pedig kaptáronként.
78. cikk
Egyedi ellenőrzési intézkedések a méhészetben
(1) A méhész köteles benyújtani az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek a méhkaptárok helyét feltüntető megfelelő méretarányú térképet. Amennyiben nem került sor a területeknek a 13. cikk (2) bekezdése szerinti azonosítására, a méhésznek kell az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet számára megfelelő dokumentumokkal és bizonyítékokkal – amelyek szükség esetén megfelelő elemzéseket is tartalmaznak – igazolnia, hogy a méhcsaládjai által elérhető területek megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek.
(2) A méhészeti nyilvántartásba az etetéssel kapcsolatban a következő adatokat kell felvenni: a termék típusa, az időpontok, a mennyiségek és azok a kaptárak, ahol az etetésre került sor.
(3) Amennyiben állatgyógyászati készítmény alkalmazására van szükség, egyértelmű formában fel kell jegyezni a készítmény típusát, beleértve az aktív hatóanyagok indikációját is, a diagnózist, a gyógyszeradagolást, az alkalmazás módját, a kezelés időtartamát, valamint a jogszabályban előírt várakozási időt, és ezeket az adatokat a termék ökológiai gazdálkodásból származóként történő értékesítése előtt be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek.
(4) A méhészet elhelyezkedési területét – a kaptárak azonosítása mellett – nyilvántartásba kell venni. Az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot – a vele egyeztetett határidőn belül – tájékoztatni kell a méhészet vándorlásáról.
(5) Különös gondot kell fordítani a méhészeti termékek megfelelő kinyerésére, feldolgozására és tárolására. Az e követelménynek való megfelelés érdekében tett valamennyi intézkedést fel kell jegyezni.
(6) A mézkamrák eltávolítását és a mézpergetési műveleteket fel kell tüntetni a méhészeti naplóban.
79. cikk
Több termelőegység üzemeltetése egyazon gazdasági szereplő által
Amennyiben egyazon gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet a 17. cikk (1) bekezdésének, a 40. és a 41. cikknek megfelelően, a nem ökológiai állatállományt tartó, illetve a nem ökológiai állati termékeket előállító termelőegységekre is az e cím 1. és e fejezetében leírt ellenőrzési rendszer vonatkozik.
3a.
FEJEZET
A tenyésztett víziállatokra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények
79a. cikk
A tenyésztett víziállatokra vonatkozó ellenőrzési intézkedések
A kifejezetten a tenyészett víziállatokra vonatkozó ellenőrzési rendszer első alkalommal történő alkalmazása során a termelőegység 63. cikk (1) bekezdésében említett teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:
a) a szárazföldi és tengeri berendezések teljes körű leírása;
b) adott esetben a 6b. cikk (3) bekezdésében említett környezeti értékelés;
c) adott esetben a 6b. cikk (4) bekezdésében említett, fenntartható gazdálkodási terv;
d) kagylók esetében a fenntartható gazdálkodási terv 25q. cikk (2) bekezdése szerinti külön fejezetének összefoglalása.
79b. cikk
A tenyészett víziállatok termelésével kapcsolatos nyilvántartás
A gazdasági szereplőnek az alábbi adatokat nyilvántartás formájában össze kell állítania, és a gazdaság telephelyén mindenkor az ellenőrző szervek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátania:
a) a gazdaságba érkező állatok származása, érkezési időpontja és az átállási időszak;
b) a gazdaságot elhagyó tételek száma, az állatok kora, súlya és rendeltetési helye;
c) a kiszökött halakra vonatkozó adatok;
d) halak esetében a takarmány típusa és mennyisége, ponty és pontyfélék esetében pedig a kiegészítő takarmányozás használatát alátámasztó, dokumentált adatok;
e) állat-egészségügyi kezelések, ismertetve azok célját, az alkalmazás időpontját, módját, a termék típusát és a várakozási időt;
f) betegségmegelőző intézkedések, ismertetve a pihentetés, tisztítás és vízkezelés részletes adatait.
79c. cikk
A kéthéjú kagylóra vonatkozó egyedi ellenőrző látogatások
A kéthéjú kagyló termelése vonatkozásában az ellenőrző látogatásokra a maximális biomassza-termelést megelőzően, valamint annak folyamán kell sort keríteni.
79d. cikk
Több termelőegység működtetése egyazon gazdasági szereplő által
Amennyiben egy gazdasági szereplő a 25c. cikknek megfelelően több termelőegységet is üzemeltet, a nem ökológiai víziállat-tartás végző egységek az 1. fejezetben és e fejezetben meghatározott ellenőrzési rendszerek hatálya alá tartoznak.
4. FEJEZET
►M2 Növényi, tengeri moszatból származó, állati és akvakultúrás termékek, valamint az azokból álló élelmiszerek feldolgozására szolgáló termelőegységek ellenőrzésének követelményei ◄
80. cikk
Ellenőrzési intézkedések
Amennyiben egy termelőegység saját vagy harmadik fél részére dolgozza fel a fenti termékeket, így különösen az ilyen termékeket csomagoló és/vagy átcsomagoló, valamint a termékeket címkéző és/vagy átcímkéző termelőegységek esetén, a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megadott teljes leírás tartalmazza a mezőgazdasági termékek átvételére, feldolgozására, csomagolására, címkézésére és tárolására szolgáló létesítmények bemutatását az ott végzett műveletek előtt és után, valamint a termékek szállítására vonatkozó eljárásokat.
5. FEJEZET
►M2 A harmadik országokból származó ökológiai termékekre vonatkozó ellenőrzési követelmények ◄
81. cikk
Hatály
E fejezet minden olyan gazdasági szereplőre vonatkozik, amely importőrként, és/vagy első címzettként, a saját javára vagy egy másik gazdasági szereplő javára ökológiai termékek behozatalában és/vagy átvételében vesz részt.
82. cikk
Ellenőrzési intézkedések
(1) Az importőr esetében a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírásban szerepelnie kell az importőr helyiségeinek és importtevékenységének, feltüntetve a termékeknek a Közösségbe való beléptetése helyét és minden egyéb olyan létesítményt, amelyet az importőr az importált termékeknek az első címzett részére történő szállítását megelőzően e termékek tárolására használni kíván.
Emellett a 63. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az importőr kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy azokat a létesítményeket, amelyeket az importőr a termékek tárolására használni fog, ellenőriztetni fogja az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal, illetve, ha ezek a raktárhelységek másik tagállamban vagy régióban találhatóak, az adott tagállamban vagy régióban ellenőrzésre felhatalmazott ellenőrző szervezettel vagy ellenőrző hatósággal.
(2) Az első címzett esetén a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírása bemutatja az átvételre és tárolásra szolgáló létesítményeket.
(3) Amennyiben az importőr és az első címzett ugyanaz a jogi személy, és ugyanabban a termelőegységben működik, a 63. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő jelentések egyetlen jelentésbe is belefoglalhatók.
83. cikk
Bizonylatokon alapuló nyilvántartás
Az importőr és az első címzett külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezet, kivéve, ha egyetlen termelőegységen belül működnek.
Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság kérésére minden adatot rendelkezésre kell bocsátani a harmadik országbeli exportőrtől az első címzettig, valamint az első címzett telephelyéről vagy tároló létesítményétől a Közösségen belüli címzettekig történő szállításról.
84. cikk
A behozott szállítmányokra vonatkozó információk
Az importőr köteles időben tájékoztatni az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden egyes, a Közösségbe behozandó szállítmányról, megadva az alábbiakat:
a) az első címzett neve és címe,
b) az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság számára szükséges minden adat:
i. a 834/2007/EK rendelet 32. cikkében foglaltaknak megfelelően behozott termékek esetében az említett cikk szerinti igazolások;
ii. a 834/2007/EK rendelet 33. cikkében foglaltaknak megfelelően behozott termékek esetében az e cikkben foglalt ellenőrzési tanúsítvány másolata.
Az importőrt ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság kérésére az importőr köteles továbbítani az első bekezdésben foglalt információkat az első címzettet ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság részére.
Az importőr az első és második bekezdésben említett információkat a 2003/24/EK bizottsági határozattal ( 27 ) létrehozott elektronikus kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) alkalmazásával továbbítja.
85. cikk
Ellenőrző látogatások
Az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet ellenőrzi az e rendelet 83. cikke szerinti számviteli bizonylatokat, valamint a 834/2007/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti tanúsítványokat, illetve az az említett rendelet 32. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásokat.
Amennyiben az importőr az importtevékenységét különböző termelőegységekben vagy telephelyeken végzi, az e rendelet 63. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt jelentéseket kérésre minden egyes ilyen létesítményre vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátania.
6. FEJEZET
Az ökológiai termékek előállításában, előkészítésében vagy behozatalában részt vevő azon termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó követelmények, amelyek az érintett tényleges műveletek részleges vagy teljes körű elvégeztetésére harmadik féllel szerződtek
86. cikk
Ellenőrzési intézkedések
A harmadik személyek által alvállalkozóként végzett tevékenységek tekintetében a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termelőegység teljes leírásának a következőket kell tartalmaznia:
a) az alvállalkozók jegyzéke tevékenységük leírásával, valamint az ezeket felügyelő ellenőrző szervezetek vagy ellenőrző hatóságok feltüntetésével;
b) az alvállalkozókkal arra vonatkozóan kötött írásbeli megállapodásokat, hogy gazdaságukra a 834/2007/EK rendelet V. címében foglalt ellenőrzési rendszer érvényes;
c) a termelőegység szintjén megteendő minden gyakorlati intézkedés – ideértve többek között egy bizonylatokon alapuló megfelelő nyilvántartási rendszert – annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplő által forgalomba hozott termékek útja a szállítóig, vagy adott esetben az értékesítőig, a címzettig vagy a vevőig nyomon követhető legyen.
7. FEJEZET
A takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírások
87. cikk
Hatály
E fejezet a 834/2007/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett termékeket a saját vagy harmadik fél nevében előállító termelőegységekre vonatkozik.
88. cikk
Ellenőrzési intézkedések
(1) A termelőegység 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírásának az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az állati takarmánynak szánt termékek fogadására, előkészítésére és tárolására szolgáló létesítményeket, az ezen termékeket érintő munkafolyamatok előtt és után;
b) a takarmányok előállításához használt más termékek tárolására szolgáló létesítményeket;
c) a tisztító- és fertőtlenítőszerek tárolására használt létesítményeket;
d) szükség esetén az összetett takarmány leírását, amelyet a gazdasági szereplő a 79/373/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően elő kíván állítani, valamint meg kell jelölni azokat az állatfajokat vagy állatok azon osztályait, amelyeknek az összetett takarmányt szánják;
e) szükség esetén azoknak a takarmány-alapanyagoknak az elnevezését, amelyeket a gazdasági szereplő előállítani szándékozik.
(2) A gazdasági szereplők által a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében, az ökológiai termelésre vonatkozó szabályok betartásának biztosítása érdekében megteendő intézkedések magukban foglalják a 26. cikk szerinti intézkedéseket.
(3) Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság ezeket az intézkedéseket alkalmazza az egyes előállító termelőegységek esetében fennálló kockázatok általános értékeléséhez és egy ellenőrzési terv kidolgozásához. Ez az ellenőrzési terv megadja, hogy a lehetséges kockázatoktól függően minimum hány szúrópróbát kell végezni.
89. cikk
Bizonylatokon alapuló nyilvántartás
A műveletek megfelelő ellenőrzése érdekében a 66. cikkben említett bizonylatoknak tartalmazniuk kell a takarmány-alapanyagok, adalékanyagok, értékesítések és késztermékek eredetére, jellegére és mennyiségére vonatkozó adatokat.
90. cikk
Ellenőrző látogatások
A 65. cikkben említett ellenőrző látogatás valamennyi létesítmény teljes helyszíni szemléjét jelenti. Emellett az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet célzott ellenőrzéseket is tart az ökológiai termelésre vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos lehetséges kockázatok általános értékelése alapján.
Az ellenőrző szervezetnek vagy az ellenőrző hatóságnak különös figyelmet kell fordítania a gazdasági szereplő esetében azonosított kritikus ellenőrzési pontokra, annak megállapítása érdekében, hogy a felügyeleti és ellenőrző műveleteket megfelelően végzik-e.
A gazdasági szereplő által a tevékenysége folytatásához használt helyiségeket olyan gyakorisággal lehet ellenőrizni, amelyet a használattal kapcsolatos kockázatok indokolnak.
8. FEJEZET
Jogsértések és információcsere
91. cikk
Intézkedések jogsértések és szabálytalanságok gyanúja esetén
(1) Amennyiben valamely gazdasági szereplő úgy véli, vagy gyanítja, hogy az általa előállított, feldolgozott, importált vagy másik gazdasági szereplőtől átvett termék nem felel meg az ökológiai termelés szabályainak, eljárást kezdeményez az ökológiai termelésre való minden utalásnak a termékről történő eltávolítása, vagy pedig a termék elkülönítése és azonosítása érdekében. Csak e gyanú kizárása után dolgozhatja fel, csomagolhatja, vagy hozhatja forgalomba a terméket, kivéve, ha a termék az ökológiai termelési módszerre történő utalás nélkül kerül forgalomba. Ilyen gyanú esetén a gazdasági szereplő haladéktalanul értesíti az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot. Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság megkövetelheti, hogy a terméket ne hozzák forgalomba az ökológiai termelési módszerre utaló jelölésekkel mindaddig, amíg a gazdasági szereplőtől vagy más forrásból szerzett információ alapján a szervezet vagy a hatóság meg nem győződött róla, hogy a gyanú megszűnt.
(2) Amennyiben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet szerint alapos a gyanú, hogy egy gazdasági szereplő olyan terméket kíván ökológiai megjelöléssel forgalomba hozni, amely nem felel meg az ökológiai termékek előállítására vonatkozó szabályoknak, az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet egy általa meghatározott időtartamra átmenetileg megtilthatja a gazdasági szereplőnek, hogy ökológiai jelzéssel forgalmazza a terméket. A döntés előtt az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet lehetőséget ad a gazdasági szereplőnek, hogy észrevételeket tegyen. Amennyiben az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság biztos abban, hogy a termék nem tesz eleget ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek, a döntésnek tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy a termékről el kell távolítani az ökológiai termelési módszerre történő valamennyi utalást.
Ha azonban a gyanú nem igazolódik be a megadott határidőn belül, akkor az első albekezdésben említett döntés legkésőbb a fenti határidő lejártával hatályát veszti. A gazdasági szereplőnek a gyanú eloszlatásában teljes mértékben együtt kell működnie az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal.
(3) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek és minden szükséges szankciót alkalmaznak a 834/2007/EK rendelet IV. címében és e rendelet III. címében és/vagy a XI. mellékletében szereplő jelölések használatával kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében.
92. cikk
Az ellenőrző hatóságok, ellenőrző szervek és illetékes hatóságok közötti információcsere
(1) Amennyiben egy gazdasági szereplőt és/vagy annak alvállalkozóit különböző ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervek ellenőrzik, ezek a hatóságok és szervek információt cserélnek az ellenőrzésük alá tartozó műveletekről.
(2) Amennyiben egy gazdasági szereplő és/vagy annak alvállalkozója megváltoztatja ellenőrző hatóságát vagy ellenőrző szervét, az érintett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv haladéktalanul tájékoztatja a változásról az illetékes hatóságot.
A korábbi ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv átadja az érintett gazdasági szereplő ellenőrzési dossziéjának releváns elemeit és a 63. cikk (2) bekezdésében említett jelentéseket az új ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervnek.
Az új ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv meggyőződik arról, hogy az előző ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv által készített jelentésben azonosított hiányosságokat a gazdasági szereplő már megszüntette, vagy ezek megszüntetése folyamatban van.
(3) Amennyiben egy gazdasági szereplő kilép az ellenőrzési rendszerből, a megfelelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv haladéktalanul tájékoztatja erről az illetékes hatóságot.
(4) Amennyiben egy ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel egy termék ökológiai minősítése kapcsán, haladéktalanul értesíti a tagállam azon illetékes hatóságát, amelyik a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének megfelelően kijelölte vagy jóváhagyta.
Az illetékes hatóság saját kezdeményezésére további tájékoztatást kérhet a szabálytalanságok vagy jogsértések tárgyában.
A más ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervek ellenőrzési hatáskörébe tartozó termékekkel kapcsolatos szabálytalanság vagy jogsértés felfedezése esetén a megfelelő hatóságot vagy szervet is haladéktalanul értesítenie kell.
(5) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy dokumentált eljárásokat hozzanak létre az általuk a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének megfelelően kijelölt ellenőrző hatóságok és/vagy jóváhagyott ellenőrző szervek közötti információcsere céljára, ideértve azon információk cseréjére szolgáló eljárásokat is, amelyek a szóban forgó rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett írásbeli igazolás ellenőrzéséhez szükségesek.
(6) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket és dokumentált eljárásokat hoznak létre annak érdekében, hogy az e rendelet 65. cikkében említett ellenőrző látogatások és szemlék eredményei szükség szerint továbbításra kerüljenek a kifizető ügynökséghez a 65/2011/EU bizottsági rendelet ( 28 ) 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
92a. cikk
Információcsere a különböző tagállamok és a Bizottság között
(1) Amennyiben egy tagállam e rendelet alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel egy másik tagállamból származó és a 834/2007/EK rendelet IV. címe, illetve e rendelet III. címe és/vagy XI. melléklete szerinti jelöléssel ellátott termék kapcsán, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül azt a tagállamot, amelyik az ellenőrző hatóságot kijelölte vagy az ellenőrző szervet jóváhagyta, a többi tagállamot, valamint a Bizottságot.
(2) Amennyiben egy tagállam a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével összhangban importált termék kapcsán az abban a rendeletben vagy az 1235/2008/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül a többi tagállamot, valamint a Bizottságot.
(3) Amennyiben egy tagállam az 1235/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban importált termék kapcsán az abban a rendeletben vagy a 834/2007/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül az engedélyező tagállamot, a többi tagállamot, valamint a Bizottságot. Amennyiben egy tagállam olyan termék kapcsán fedez fel szabálytalanságot vagy jogsértést, amelynek engedélyét az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke alapján maga állította ki, értelemszerűen a többi tagállamot és a Bizottságot kell értesítenie.
(4) Az a tagállam, amelyik az (1) vagy (3) bekezdéssel összhangban értesítést kap egy meg nem felelő termékről, vagy az a tagállam, amelyik olyan termék kapcsán fedez fel szabálytalanságot vagy jogsértést, amelynek engedélyét az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke alapján maga állította ki, kivizsgálja a jogsértés vagy szabálytalanság eredetét. A megfelelő intézkedéseket azonnal meg kell tennie.
Vizsgálatának eredményeiről és a következésképp megtett intézkedésekről az eredeti értesítésnek a 94. cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztüli megválaszolásával tájékoztatja az értesítést küldő tagállamot, a többi tagállamot és a Bizottságot. Ezt a választ az eredeti értesítés dátumától számított 30 naptári napon belül el kell küldeni.
(5) Az eredeti értesítést elküldő tagállam szükség esetén további tájékoztatást kérhet a válaszoló tagállamtól. Az eredeti értesítést küldő tagállam az értesített tagállam válaszának vagy a kiegészítő információknak a kézhezvételekor végrehajtja a szükséges bejegyzéseket és frissítéseket a 94. cikk (1) bekezdésében említett rendszerben.
92b. cikk
Információk közzététele
A tagállamok megfelelő módon – többek között az interneten való közzététellel – nyilvánosságra hozzák a 834/2007/EK rendelet 28. cikkének (5) bekezdése szerinti aktualizált listát, amely tartalmazza az említett rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági szereplők részére az e rendelet XII. mellékletében szereplő mintadokumentum felhasználásával kiállított legfrissebb írásbeli igazolások adatait. A tagállamok a közzététel során betartják a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 29 ) értelmében a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményeket.
9. FEJEZET
Az illetékes hatóságok által gyakorolt felügyelet
92c. cikk
Az ellenőrző szervek felügyelete
(1) Amennyiben egy illetékes hatóság a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően átruházza ellenőrzési feladatait egy vagy több ellenőrző szervre, ezek felett felügyeletet gyakorol, melynek központi célja a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület munkájának figyelembevételével értékelni az ellenőrző szerv(ek) tevékenységének színvonalát.
A felügyelet gyakorlása magában foglalja az ellenőrző szerv által az ellenőrzésekre, az ellenőrzési dossziék kezelésére és vizsgálatára alkalmazott belső eljárások értékelését a 834/2007/EK rendeletben előírt követelmények fényében, valamint a meg nem felelések, a fellebezések és a reklamációk kezelésének ellenőrzését.
(2) Az illetékes hatóság megköveteli, hogy az ellenőrző szervek tájékoztassák kockázatértékelési eljárásaikról.
A kockázatértékelési eljárás felépítésénél fogva biztosítja, hogy:
a) eredményei felhasználhatók legyenek a bejelentett és be nem jelentett éves ellenőrző látogatások és szemlék intenzitásának meghatározásához;
b) az adott ellenőrző szervvel szerződésben álló gazdasági szereplők legalább 10 %-ánál a 65. cikk (4) bekezdésének megfelelően további szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat tegyenek a kockázati kategória alapján;
c) a 65. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban végrehajtott ellenőrzések és szemlék legalább 10 %-ára előzetes bejelentés nélkül kerüljön sor;
d) a be nem jelentett ellenőrzéseknek és szemléknek alávetendő gazdasági szereplőket a kockázatértékelés alapján válasszák ki, és ezeket az ellenőrzéseket és szemléket a kockázati kategóriáknak megfelelően tervezzék.
(3) Az ellenőrzési feladatait ellenőrző szervekre átruházó illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az ellenőrző szerv személyzete megfelelő szakértelemmel, képesítéssel, képzettséggel és tapasztalattal rendelkezik általában az ökológiai termeléssel és konkrétan a vonatkozó uniós előírásokkal kapcsolatban, ezen belül tisztában van a termékek ökológiai minősítése szempontjából kockázatot jelentő tényezőkkel, továbbá hogy az ellenőrző szerv ellenőreire megfelelő rotációs szabályok vonatkoznak.
(4) Az illetékes hatóságok dokumentált eljárásokat alkalmaznak a feladataik ellenőrző szervekre való átruházására a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően, valamint az e cikknek megfelelő felügyelet gyakorlására, részletesen ismertetve az ellenőrző szervek által átadandó információkat.
92d. cikk
A szabálytalanságok és jogsértések kapcsán alkalmazandó intézkedések jegyzéke
Az illetékes hatóságok jegyzéket készítenek legalább a termékek ökológiai minősítését befolyásoló leggyakoribb szabálytalanságokról és jogsértésekről, valamint az ezek felmerülése esetén az ellenőrző szerv által az ellenőrzése alá tartozó, ökológiai termelést folytató gazdasági szereplőkkel szemben megteendő intézkedésekről, és a jegyzéket eljuttatják azon ellenőrző szervekhez, amelyekre ellenőrzési feladatot ruháztak át.
Az illetékes hatóságok belátásuk szerint más releváns tudnivalókat is megadhatnak a jegyzékben.
92e. cikk
Az ellenőrző szervek éves ellenőrzése
Az ellenőrzési feladatait a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése b) pontjával összhangban ellenőrző szervre átruházó illetékes hatóság évente ellenőrzi az általa megbízott ellenőrző szerveket. Az éves ellenőrzés keretében az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület munkájának eredményeit. Az éves ellenőrzés során az illetékes hatóság különösen az alábbiakat vizsgálja meg:
a) az ellenőrző szerv tiszteletben tartja-e általa követendő, a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban az illetékes hatósághoz benyújtott egységesített ellenőrzési eljárást;
b) az ellenőrző szerv a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban elegendő létszámú, megfelelően képesített és tapasztalt személyzettel rendelkezik-e, és az részesült-e a termékek ökológiai minősítése szempontjából kockázatot jelentő tényezőkkel kapcsolatos képzésben;
c) az ellenőrző szerv dokumentált eljárásokat és mintákat hozott létre és használ a következőkhöz:
i. a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelő éves kockázatértékelés;
ii. a kockázaton alapuló mintavételi stratégia készítése, a minták vétele és laboratóriumi elemzése;
iii. a más ellenőrző szervekkel és az illetékes hatósággal folytatott információcsere;
iv. az ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplőknél végrehajtott kezdeti és további ellenőrzések;
v. a leggyakrabban előforduló szabálytalanságokról és jogsértésekről, valamint az ezek felmerülése esetén alkalmazandó intézkedésekről készült jegyzék használata, az intézkedések nyomon követése;
vi. az ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők személyes adatainak védelmére vonatkozó, az adott illetékes hatóság működésének helye szerinti tagállam által megállapított, valamint a 95/46/EK irányelvben szereplő szabályok tiszteletben tartása.
92f. cikk
Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok megjelenítése a többéves nemzeti ellenőrzési tervben és az éves jelentésben
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervek tartalmazzák az ökológiai termelés tekintetében e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzések felügyeletét, és hogy a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében említett éves jelentésben e felügyelettel kapcsolatban konkrét adatokkal (a továbbiakban: „az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok”) szolgáljanak. Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatoknak az e rendelet XIIIb. mellékletében felsorolt információkat kell tartalmazniuk.
Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok forrásai az ellenőrző szervek és/vagy ellenőrző hatóságok által végrehajtott ellenőrzések és az illetékes hatóság által végrehajtott ellenőrzések.
Az adatokat az e rendelet XIIIc. mellékletben megadott mintáknak megfelelően kell bemutatni, először 2015-ben jelentve a 2014. évi adatokat.
A nemzeti ellenőrzési tervbe és az éves jelentésbe az ökológiai ágazatra vonatkozó adatokat a tagállamok külön fejezetként is beilleszthetik.
V. CÍM
INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
Információszolgáltatás a Bizottság részére
93. cikk
Statisztikai adatok
(1) A tagállamok a 834/2007/EK tanácsi rendelet 36. cikkében hivatkozott ökológiai termelésre vonatkozó éves statisztikai adatokat a dokumentumok és információk elektronikus továbbítása céljára a Bizottság (Eurostat Főigazgatóság) által biztosított számítógépes rendszeren keresztül juttatják el a Bizottság részére, minden év július 1-jéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett statisztikai adatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:
a) az ökológiai terméket gyártók, feldolgozók, importőrök és exportőrök száma;
b) az ökológiai termesztésű növények mennyisége, az átállás alatt levő, valamint ökológiai gazdálkodásra felhasznált termőterületek nagysága;
c) az ökológiai gazdaságban tartott állatállomány nagysága, valamint az ökológiai állati termékek;
d) az ökológiai ipari termeléssel kapcsolatos adatok tevékenységtípusonként;
e) az ökológiai víziállatokat termelő egységek száma;
f) az ökológiai víziállatok termelésének volumene;
g) opcionálisan az ökológiai tengerimoszat-egységek száma és az ökológiai tengerimoszat-termelés volumene.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett statisztikai adatok továbbítására a tagállamok a Bizottság által biztosított egypontos adatbeviteli rendszert (DG Eurostat) használják.
(4) A statisztikai adatok és metaadatok jellemzőire vonatkozó előírásokat a Közösségi Statisztikai Programmal összhangban kell meghatározni az (1) bekezdésben említett rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott űrlapok és kérdőívek alapján.
94. cikk
Egyéb információk
(1) A tagállamok a dokumentumok és az információk elektronikus továbbítására a Bizottság (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) által biztosított számítógépes rendszeren keresztül juttatják el a Bizottság részére az alábbi nem statisztikai jellegű adatokat:
a) 2017. június 30-ig a 834/2007/EK rendelet 35. cikkének a) pontjában említett információkat az e-mail-címet és az internetes elérhetőséget is beleértve, majd ezek minden későbbi módosítását;
b) 2017. június 30-ig a 834/2007/EK rendelet 35. cikkének b) pontjában említett információkat a címet, az e-mail-címet és az internetes elérhetőséget is beleértve, majd ezek minden későbbi módosítását;
c) minden év július 1. előtt, minden egyéb, e rendeletnek megfelelően előírt vagy szükséges információt;
d) az engedélyezésüket követő egy hónapon belül azokat a kivételeket, amelyeket a tagállamok a 47. cikk első bekezdésének c) és e) pontja alapján engedélyeztek;
e) 2017. június 30-ig az 1235/2008/EK rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott, az érintett tagállam illetékes hatóságainak nevét, címét, e-mail-címét és internetes elérhetőségét, majd ezek minden későbbi módosítását.
(2) Az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben kell továbbítani, felvenni és frissíteni a 834/2007/EK rendelet 35. cikke szerinti illetékes hatóság felelősségi körén belül; e tevékenységeket a hatóság maga végzi, vagy az a szervezet, amelyre az adott feladatkört átruházták.
(3) A statisztikai adatok és metaadatok jellemzőire vonatkozó előírásokat az (1) bekezdésben említett rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott űrlapok és kérdőívek alapján kell meghatározni.
2. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések
95. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakban a szarvasmarha-állomány kötötten tartható a 2000. augusztus 24. előtt épített épületekben, azzal a feltétellel, hogy az állatok számára biztosított a rendszeres mozgás, valamint hogy a tartás az állatok jóllétére vonatkozó követelményeknek megfelelően, kényelmesen almozott területen és egyéni gondozás mellett történik, továbbá feltéve hogy az illetékes hatóság jóváhagyta ezt az intézkedést. Az illetékes hatóság egyéni gazdasági szereplők kérésére továbbra is engedélyezheti az említett intézkedés alkalmazását egy 2013. december 31-ét megelőzően véget érő, korlátozott időszakban, azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.
(2) Az illetékes hatóság a 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakra eltérést engedélyezhet az elhelyezési követelmények és az állománysűrűség vonatkozásában az állattartó gazdaságok számára, a 2092/91/EGK rendelet, I. melléklete B. részének 8.5.1. pontjában szereplő eltérési lehetőség alapján. Az e meghosszabbítás kedvezményét élvező gazdasági szereplőknek tervet kell benyújtaniuk az ellenőrző hatósághoz vagy az ellenőrző szervezethez, amely tartalmazza azon intézkedések leírását, amelyek célja, hogy az átmeneti időszak végére megfeleljenek az ökológiai termelésre vonatkozó szabályoknak. Az illetékes hatóság egyéni gazdasági szereplők kérésére továbbra is engedélyezheti az említett intézkedés alkalmazását egy 2013. december 31-e előtt lejáró, korlátozott időszakban, azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.
(3) A 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakban a 2092/91/EGK rendelet I.B. mellékletének 8.3.4. pontjában meghatározottak szerint a húsként hasznosított juhok és sertések hizlalásuk utolsó szakaszában épületben is tarthatók azzal a feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.
(4) A malacok érzéstelenítés és/vagy fájdalomcsillapítás nélkül történő kasztrálása a 2011. december 31-én lejáró átmeneti időszakban végezhető el.
(5) Az állateledel-feldolgozás részletes szabályainak bevezetéséig a nemzeti szabályokat, illetve ezek hiányában a tagállamok által elfogadott vagy elismert egyéni szabványokat kell alkalmazni.
(6) A 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásában, valamint a hivatkozott rendelet 16. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti speciális anyagok jegyzékbe foglalásáig kizárólag az illetékes hatóság által jóváhagyott termékek használhatók.
(7) A tagállamok által a mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználására a 207/93/EK rendelet alapján adott engedélyeket e rendelet alapján megadottnak kell tekinteni. A korábbi rendelet 3. cikkének (6) bekezdése alapján megadott engedélyek azonban 2009. december 31-én lejárnak.
(8) A 2010. július 1-jén lejáró átmeneti időszakban a gazdasági szereplők a címkézés során továbbra is alkalmazhatják a 2092/91/EGK rendelet rendelkezéseit az alábbiak tekintetében:
i. az élelmiszerben található ökológiai összetevők százalékos arányának kiszámítása,
ii. az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság kódszáma és/vagy neve.
(9) A 2092/91/EGK vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelően 2010. július 1-je előtt előállított, csomagolt és címkézett árukészletek ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.
(10) A 2092/91/EGK vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelő csomagolóanyagok 2012. július 1-jéig továbbra is használhatók olyan termékek csomagolására, amelyek forgalomba hozhatók ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva, amennyiben a termékek egyéb tekintetben megfelelnek a 834/2007/EK rendeletben szereplő követelményeknek.
(10a) A borágazati termékek tekintetében a (8) bekezdésben említett átmeneti időszak 2012. július 31-én jár le.
A 2012. július 31-ig a 2092/92/EGK rendeletnek vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelően előállított borok a készletek kimerüléséig és a címkézésre vonatkozó alábbi követelményeket betartva továbbra is forgalomba hozhatók:
a) feltüntethető rajtuk a 834/2007/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében említett, az ökológiai termelés jelölésére szolgáló közösségi logó, amelynek megnevezése 2010. július 1-jétől„Az EU ökológiai logója”, amennyiben a bor előállításának folyamata megfelel az e rendelet II. címének 3a. fejezetében foglaltaknak;
b) „Az EU ökológiai logóját” használó gazdasági szereplőknek a bor forgalmazását követő legalább öt évig meg kell őrizniük mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a bor ökológiai szőlőből készült, beleértve az érintett bor mennyiségét literben kifejezve, borkategória és évjárat szerinti bontásban;
c) amennyiben ezen bekezdés b) pontjában említett dokumentumok nem állnak rendelkezésre, de a bor megfelel ezen rendelet követelményeinek, kivéve a II. címének 3a. fejezetében foglaltakat, az „ökológiai szőlőből készült bor” megjelölés alkalmazható;
d) az „ökológiai szőlőből készült bor” megjelölést viselő boron azonban nem szerepelhet „Az EU ökológiai logója”.
(11) Az illetékes hatóság a ►M11 2015. január 1-jéig ◄ tartó időszakra engedélyezheti, hogy azok a víziállat- és tengerimoszat-termelő egységek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt létesültek és a nemzeti szinten elfogadott ökológiai szabályok alapján folytatnak tevékenységet, megtartsák az ökológiai státuszt az e rendeletben foglalt követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, feltéve, hogy a víz az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagokkal nem szennyeződik. Ezen intézkedés kedvezményezettjei értesítik az illetékes hatóságot az érintett létesítményekről, halastavakról, ketrecekről és tengerimoszat-tételekről.
96. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 207/93/EGK, a 223/2003/EK és az 1452/2003/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályukat vesztett rendeletekre és a 2092/91/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a XIV. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
97. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendelet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 27. cikk (2) bekezdésének a) pontját és az 58. cikket azonban csak 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 3. cikk (1) bekezdésében és a 6d. cikk (2) bekezdésében említett tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok
Megjegyzések:
|
A |
: |
Jóváhagyva a 2092/91/EGK rendelet szerint, végrehajtása a 834/2007/EK rendelet 16. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján történik. |
|
B |
: |
Jóváhagyva a 834/2007/EK rendelet szerint. |
|
Engedély |
Megnevezés Összetett termékek, illetve kizárólag az alábbiakban felsorolt anyagokat tartalmazó termékek |
Leírás, összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek |
|
A |
Istállótrágya |
Állati ürülék és növényi anyagok (alomanyag) keverékéből álló termék. Iparszerű gazdálkodásból nem származhat |
|
A |
Szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya |
Iparszerű állattartásból nem származhat |
|
A |
Komposztált állati ürülék, ideértve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát is |
Iparszerű állattartásból nem származhat |
|
A |
Folyékony állati ürülék |
Ellenőrzött erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni használat Iparszerű gazdálkodásból nem származhat |
|
B |
Háztartási hulladék komposztált vagy fermentált keveréke |
Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, külön gyűjtött háztartási hulladékból nyert termék. Csak növényi és állati eredetű háztartási hulladék. Kizárólag akkor, ha a tagállam által elismert, zárt és ellenőrzött gyűjtőrendszerben készült. Maximális koncentráció mg/kg szárazanyagban kifejezve: kadmium: 0,7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0,4; króm (összesen): 70; króm (VI): nem kimutatható |
|
A |
Tőzeg |
Kizárólag kertészeti felhasználásra (kiskerti/kertészeti termesztés, virágtermesztés, faiskola, palántanevelés) |
|
A |
Gombakomposzt |
A termesztőközeg csak az e mellékletben szereplő anyagokat tartalmazhatja |
|
A |
Gilisztaürülék (gilisztahumusz) és rovarürülék |
|
|
A |
Guanó |
|
|
A |
Növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke |
Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert termék |
|
B |
E mellékletben felsorolt növényi vagy állati eredetű anyagokkal együtt feldolgozott állati melléktermékeket tartalmazó biogázüzemi fermentációs maradék |
A 3. kategóriába tartozó állati melléktermékek (ideértve a vadon élő állatok melléktermékeit) és a 2. kategóriába tartozó emésztőtraktus-tartalom nem származhatnak iparszerű gazdálkodásból (a 2. és a 3. kategória az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározása szerint értendő). Az eljárásoknak meg kell felelniük a 142/2011/EU bizottsági rendeletnek (3). A növény ehető részén nem alkalmazható |
|
B |
A következő állati eredetű termékek és melléktermékek: Vérliszt Pataliszt Szaruliszt Csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt Halliszt Húsliszt Tollból, szőrből és „chiquette”-ből készült liszt Gyapjú Szőrme/irha (1) Szőr Tejtermékek Hidrolizált fehérjék (2) |
(1) Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: króm (VI): nem kimutatható (2) A növény ehető részén nem alkalmazható |
|
A |
Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek |
Például olajosmag-pogácsa őrleménye, kakaóhéj, malátacsíra |
|
A |
Algák és algából készült termékek |
Amennyiben közvetlenül a következő eljárásokkal nyerték: i. fizikai eljárás, beleértve a szárítást, a fagyasztást és az őrlést; ii. vízzel, savas és/vagy lúgos vizes oldattal végzett kivonás; iii. erjesztés; |
|
A |
Fűrészpor és faforgács |
Kivágás után vegyileg nem kezelt fa |
|
A |
Fakéregkomposzt |
Kivágás után vegyileg nem kezelt fa |
|
A |
Fahamu |
Kivágás után vegyileg nem kezelt fából |
|
A |
Lágy, őrölt ásványi foszfát |
A műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete A.2. részének 7. pontjában (1) szereplő termék Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg P205-ot |
|
A |
Alumínium-kalcium-foszfát |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete A.2. részének 6. pontjában megadott termék Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg P205-ot Csak lúgos talajok esetében használható (pH > 7,5 ) |
|
A |
Bázikus salak |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete A.2. részének 1. pontjában megadott termékek |
|
A |
Nyers kálisó vagy kainit |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete A.3. részének 1. pontjában megadott termékek |
|
A |
Káliumszulfát, amely magnéziumsót is tartalmazhat |
Nyers kálisóból fizikai kivonási eljárással nyert termék, amely magnéziumsókat is tartalmazhat |
|
A |
Cefre és cefrekivonat |
Ammóniumcefre kizárva |
|
A |
Kalcium-karbonát (például: kréta, márga, őrölt mészkő, Breton javító [maërl), foszfátkréta) |
Csak természetes eredetű |
|
A |
Magnézium- és kalcium-karbonát |
Csak természetes eredetű például magnéziummész, őrölt magnézium, mészkő |
|
A |
Magnézium-szulfát (például kiezerit) |
Csak természetes eredetű |
|
A |
Kalcium-klorid oldat |
Almafa levélzetének a kalciumhiány megállapítását követő kezelése |
|
A |
Kalcium-szulfát (gipsz) |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete D. részének 1. pontjában megadott termékek Csak természetes eredetű |
|
A |
Cukorgyári mésziszap |
Cukorrépából történő cukorgyártás mellékterméke |
|
A |
Vákuumsó-termelésből származó mésziszap |
A hegyekben található sós vízből kinyert vákuumsó-termelés mellékterméke |
|
A |
Elemi kén |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete D.3. részében megadott termékek |
|
A |
Nyomelemek |
A 2003/2003 rendelet I. melléklete E. részében felsorolt szervetlen mikrotápanyagok |
|
A |
Nátrium-klorid |
Csak kősó |
|
A |
Kőzetliszt és agyagok |
|
|
B |
Leonardit (magas huminsavtartalmú nyers, szerves üledék) |
Kizárólag akkor, ha bányászat melléktermékeként nyerték |
|
B |
Kitin (rákfélék héjából nyert poliszacharid) |
Kizárólag akkor, ha a 2371/2002/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikkének e) pontja szerinti fenntartható halászatból vagy ökológiai akvakultúrából nyerték |
|
B |
Oxigénhiányos környezetben keletkezett édesvízi szerves üledék (pl. szapropél) |
Kizárólag édesvíz-gazdálkodás melléktermékeként kapott vagy korábbi édesvízi területekről nyert szerves üledékek Adott esetben az anyag kivonásának úgy kell történnie, hogy az a lehető legkisebb hatást gyakorolja a vízi környezetre Kizárólag peszticidek, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok és benzinszerű anyagok által okozott szennyeződésektől mentes forrásból származó üledékek Maximális koncentráció mg/kg szárazanyagban kifejezve: kadmium: 0,7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0,4; króm (összesen): 70; króm (VI): nem kimutatható |
|
(1) HL L 304., 2003. 11.21., 1. o. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.) (3) A Bizottság 2011. február 25-i 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.). (4) A Tanács 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendelete a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról (HL L 358., 2012.12.31., 59. o.). |
||
II. MELLÉKLET
Növényvédő szerek – az 5. cikk (1) bekezdésében említett termékek
A mellékletben felsorolt összes anyagnak meg kell felelnie legalább az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 31 ) mellékletében meghatározott felhasználási feltételeknek A ökológiai termelésben történő használatra vonatkozóan meghatározott szigorúbb felhasználási feltételeket az egyes táblázatok második oszlopa tartalmazza.
1. Növényi vagy állati eredetű anyagok
|
Megnevezés |
Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek |
|
Azadirachta indica fából (miatyánkcserje, olvasószemfa) kivont azadirachtin |
|
|
Egyszerű anyagok |
Csak az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében vett olyan egyszerű anyagok, amelyek a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikke szerinti „élelmiszer” fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak, továbbá növényi vagy állati eredetűek. Gyomirtó szerként nem használható, de kártevők és betegségek elleni védekezéshez alkalmazható szerek |
|
Méhviasz |
Kizárólag a metszés során, sebkezelő anyagként |
|
Hidrolizált fehérjék, kivéve a zselatint |
|
|
Laminarin |
A moszatot vagy ökológiai termesztéssel kell előállítani a 6d. cikknek megfelelően, vagy fenntartható módon kell betakarítani a 6c. cikknek megfelelően. |
|
Feromonok |
Csak csapdákban és adagolókban. |
|
Növényi olajak |
A gyomirtó szeren kívül minden felhasználás engedélyezett. |
|
Chrysanthemum cinerariaefoliumból kivont piretrinek |
|
|
Piretroidok (kizárólag deltametrin vagy lambda-cihalotrin) |
Csak megfelelő attraktánsokkal ellátott csapdákban; kizárólag Batrocera oleae és Ceratitis capitata (Wied.) ellen. |
|
Quassia amara növényből kivont kvasszia |
Csak rovarölő szerként, riasztószerként. |
|
Állati vagy növényi eredetű szagriasztók/birkafaggyú |
Kizárólag a növény nem ehető részein és olyan helyen, ahol a növényi anyagot nem nyelik le juhok vagy kecskék. |
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). |
|
2. Mikroorganizmusok vagy mikoroorganizmusok által előállított anyagok
|
Megnevezés |
Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek |
|
Mikroorganizmusok |
Nem GMO-eredetű. |
|
Spinozad |
|
3. Az 1. és 2. szakaszban említettektől eltérő anyagok
|
Megnevezés |
Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek vagy korlátozások |
|
Alumínium-szilikát (kaolin) |
|
|
Kalcium-hidroxid |
Gombaölő szerként való felhasználásra csak gyümölcsfák esetében, beleértve a faiskolákat, a Nectria galligena elleni védekezésre. |
|
Szén-dioxid |
|
|
Rézvegyületek a következő formákban: réz-hidroxid, réz-oxiklorid, rézoxid, bordeaux-i keverék és tribázikus rézszulfát |
Évente maximum 6 kg réz hektáronként Évelő növények esetén a tagállamok – az első bekezdéstől eltérve – rendelkezhetnek úgy, hogy a 6 kg réz határérték meghaladható egy adott évben, feltéve, hogy a szóban forgó évből és a négy megelőző évből álló ötéves időszakban az átlagos tényleges mennyiség nem haladja meg a 6 kg-ot. |
|
Etilén |
|
|
Zsírsavak |
A gyomirtó szeren kívül minden felhasználás engedélyezett. |
|
Vas-foszfát (vas (III)-ortofoszfát) |
A termesztett növények között a talajfelszínre szórandó készítmények. |
|
Kovaföld (diatomaföld) |
|
|
Mészkénlé (kalcium-poliszulfid) |
|
|
Paraffinolaj |
|
|
Kálium-hidrogén-karbonát (másképpen: kálium-bikarbonát) |
|
|
Kvarchomok |
|
|
Kén |
|
III. MELLÉKLET
A zárt helyen és szabadban történő állattartás minimális alapterületei és az elhelyezés egyéb jellemzői az egyes fajok és termelési módok szerint (a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően)
1. Szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske- és sertésfélék
|
|
Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó alaperület) |
Alapterület a szabadban (mozgást lehetővé tevő terület a legelőn kívül) |
|
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed |
m2/egyed |
|
Tenyész és hízó szarvasmarha- és lófélék |
100-ig |
1,5 |
1,1 |
|
200-ig |
2,5 |
1,9 |
|
|
350-ig |
4,0 |
3 |
|
|
350 fölött |
5, legalább 1 m2/100 kg |
3,7 , legalább 0,75 m2/100 kg |
|
|
Tejelő tehenek |
|
6 |
4,5 |
|
Tenyészbikák |
|
10 |
30 |
|
Juh és kecske |
|
1,5 juh/kecske |
2,5 |
|
|
0,35 bárány/gida |
0,5 |
|
|
Kocák legfeljebb 40 napos malacokkal |
|
7,5 koca |
2,5 |
|
Hízósertés |
50-ig |
0,8 |
0,6 |
|
85-ig |
1,1 |
0,8 |
|
|
110-ig |
1,3 |
1 |
|
|
110 kg felett |
1,5 |
1,2 |
|
|
Malac |
40 napos koron túl és 30 kg-ig |
0,6 |
0,4 |
|
Tenyészsertések |
|
2,5 nőivarú |
1,9 |
|
|
6 kan Amennyiben a kutricákat természetes fedeztetéshez is használják: 10 m2/kan |
8,0 |
|
2. Baromfi
|
|
Alapterület zárt helyen (az állatok számára rendelkezésre álló nettó alapterület) |
Alapterület a szabadban (a rotációban egyedenként rendelkezésre álló terület m2-ben kifejezve) |
||
|
|
állatok darabszáma m2-enként |
ülőrúd hossza cm-ben egyedenként |
fészek |
|
|
Tojótyúk |
6 |
18 |
7 tojótyúk fészkenként vagy közös fészkek esetén 120 cm2/egyed |
4 feltéve, hogy a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor |
|
Húsként hasznosított baromfi (rögzített elhelyezés) |
10, legfeljebb 21 kg élősúly/m2 |
20 (csak gyöngy-tyúk esetén) |
|
4 broiler csirke és gyöngytyúk esetén 4,5 kacsa esetén 10 pulyka esetén 15 liba esetén Az összes említett faj esetében a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor |
|
Húsként hasznosított baromfi (mozgó elhelyezés) |
16 (1) mozgó baromfiólakban legfeljebb 30 kg élősúly/m2 |
|
|
2,5 , feltéve, hogy a 170 kg N/hektár/év határérték túllépésére nem kerül sor |
|
(1) Csak olyan mozgó ólak esetében, amelyek alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t. |
||||
IV. MELLÉKLET
Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma a 15. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint
|
Osztály vagy faj |
Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén-hatóanyag egyenértéknek megfelelően |
|
Hat hónaposnál idősebb lófélék |
2 |
|
Hízóborjú |
5 |
|
Egyévesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék |
5 |
|
Egy- és kétéves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék |
3,3 |
|
Egy- és kétéves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék |
3,3 |
|
Kétéves vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék |
2 |
|
Tenyészüszők |
2,5 |
|
Hízóüszők |
2,5 |
|
Tejelő tehenek |
2 |
|
Kiselejtezett tejelő tehenek |
2 |
|
Egyéb tehenek |
2,5 |
|
Nőivarú tenyésznyulak |
100 |
|
Juh |
13,3 |
|
Kecske |
13,3 |
|
Malac |
74 |
|
Tenyészkoca |
6,5 |
|
Hízósertés |
14 |
|
Egyéb sertés |
14 |
|
Broiler csirke |
580 |
|
Tojótyúk |
230 |
V. MELLÉKLET
A 22. cikk d) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (1) bekezdésében említett takarmány-alapanyagok
1. ÁSVÁNYI EREDETŰ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK
|
A |
Tengeri állatok mésztartalmú héja |
|
|
A |
Mésztartalmú tengeri alga (maërl) |
|
|
A |
Algamész |
|
|
A |
Kalcium-glükonát |
|
|
A |
Kalcium-karbonát |
|
|
A |
Fluortalanított monokalcium-foszfát |
|
|
A |
Fluortalanított dikalcium-foszfát |
|
|
A |
Magnézium-oxid (vízmentes magnézium) |
|
|
A |
Magnézium-szulfát |
|
|
A |
Magnézium-klorid |
|
|
A |
Magnézium-karbonát |
|
|
A |
Kalcium-magnézium-foszfát |
|
|
A |
Magnézium-foszfát |
|
|
A |
Mononátrium-foszfát |
|
|
A |
Kalcium-nátrium-foszfát |
|
|
A |
Nátrium-klorid |
|
|
A |
Nátrium-bikarbonát |
|
|
A |
Nátrium-karbonát |
|
|
A |
Nátrium-szulfát |
|
|
A |
Kálium-klorid |
|
2. EGYÉB TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK
Olyan mikroorganizmusok fermentálásából nyert (mellék-)termékek, amelyek sejtjeit inaktiválták vagy elölték:
|
A |
Saccharomyces cerevisiae |
|
|
A |
Saccharomyces carlsbergiensis |
|
VI. MELLÉKLET
A 22. cikk g) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (2) bekezdésében említett, takarmányozási célra használt takarmány-adalékanyagok
Az e mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagokat az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) szerint engedélyeztetni kell.
1. TECHNOLÓGIAI ADALÉKANYAGOK
a) Tartósítószerek
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
|
|
E 200 |
Szorbinsav |
|
|
|
E 236 |
Hangyasav |
|
|
|
E 237 |
Nátrium-formiát |
|
|
|
E 260 |
Ecetsav |
|
|
|
E 270 |
Tejsav |
|
|
|
E 280 |
Propionsav |
|
|
|
E 330 |
Citromsav |
|
b) Antioxidánsok
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
|
|
1b306(i) |
Növényi olajokból származó tokoferolkivonatok |
|
|
|
1b306(ii) |
(Delta-tokoferolban gazdag) növényi olajokból származó, tokoferolban gazdag kivonatok |
|
c) Emulgeálószerek, stabilizátorok sűrítőanyagok és zselésítő anyagok
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
|
|
E 322 |
Lecitinek |
Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő. Kizárólag tenyésztett víziállatok takarmányozására használható. |
d) Kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
|
|
E 535 |
Nátrium-ferrocianid |
Maximális adagolási arány: 20 mg/kg NaCl (ferrocianid-anionként számítva) |
|
|
E 551b |
Szilikagél |
|
|
|
E 551c |
Kovaföld (diatomaföld, tisztított) |
|
|
|
1m558i |
Bentonit |
|
|
|
E 559 |
Azbesztet nem tartalmazó kaolinos agyagok |
|
|
|
E 560 |
Sztearitok és klorit természetes keverékei |
|
|
|
E 561 |
Vermikulit |
|
|
|
E 562 |
Szepiolit |
|
|
|
E 566 |
Nátrolit-fonolit |
|
|
|
1g568 |
Üledékes eredetű klinoptilolit |
|
|
|
E 599 |
Perlit |
|
e) Szilázs-adalékanyagok
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
1k |
Enzimek és mikroorganizmusok |
Kizárólag szilázskészítés céljára használható, abban az esetben, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megfelelő fermentációt. |
2. ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGOKAT JAVÍTÓ ADALÉKANYAGOK
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
2b |
Aromaanyagok |
Kizárólag mezőgazdasági termékekből nyert kivonatok. |
3. TÁPÉRTÉKKEL RENDELKEZŐ ADALÉKANYAGOK
a) Vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatásuk van
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
3a |
Vitaminok és provitaminok |
— – Mezőgazdasági termékekből származó vitaminok és provitaminok. — A szintetikus úton előállított vitaminok közül csak a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonosak használhatók együregű gyomrú állatok és tenyésztett víziállatok takarmányozásához. — A szintetikus úton előállított vitaminok közül kizárólag a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonos A-, D- és E-vitaminok használhatók kérődzők takarmányozásához; a tagállamoknak a használatot előzetesen engedélyezniük kell annak felmérése alapján, hogy az ökológiai tartású kérődzők a takarmányadagból milyen mértékben képesek hozzájutni az említett vitaminokból szükséges mennyiségekhez. |
b) Nyomelemek vegyületei
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
|
|
E1 Vas |
Vas-oxid Vas-karbonát Vas-szulfát, heptahidrát Vas-szulfát, monohidrát |
|
|
|
3b201 |
Kálium-jodid |
|
|
3b202 |
Kalcium-jódát, száraz |
||
|
3b203 |
Bevont, granulált vízmentes kalcium-jodát |
||
|
|
3b301 |
Kobalt(II)-acetát-tetrahidrát |
|
|
3b302 |
Kobalt(II)-karbonát |
||
|
3b303 |
Kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát |
||
|
3b304 |
Bevont, granulált kobalt(II)-karbonát |
||
|
3b305 |
Kobalt(II)-szulfát-heptahidrát |
||
|
|
E4 Réz |
Bázikus réz-karbonát, monohidrát Réz-oxid Réz-szulfát, pentahidrát |
|
|
3b409 |
Diréz-klorid-trihidroxid (TBCC) |
||
|
|
E5 Mangán |
Mangán-oxid Mangán-szulfát, monohidrát Mangán-karbonát |
|
|
|
E6 Cink |
Cink-oxid Cink-szulfát, monohidrát Cink-szulfát heptahidrát |
|
|
3b609 |
Cink-klorid-hidroxid-monohidrát (TBZC) |
||
|
|
E7 Molibdén |
Nátrium-molibdát |
|
|
|
E8 Szelén |
Nátrium-szelenit Nátrium-szelenát |
|
|
3b8.10, 3b8.11, 3b8.12, 3b813 és 3b817 |
Szelénnel dúsított inaktivált élesztő |
||
4. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT ADALÉKANYAGOK
|
Azonosító szám vagy funkciós csoport |
Anyag |
Leírás, felhasználási feltételek |
|
4a, 4b, 4c és 4d |
„Az állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába tartozó enzimek és mikroorganizmusok |
|
VII. MELLÉKLET
A tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt termékek
1. A 23. cikk (4) bekezdésében említett, állattartásra szolgáló épületek és berendezések tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek:
— Kálium- és nátriumszappan
— Víz és gőz
— Mésztej
— Mész
— Égetett mész
— Nátrium-hipoklorit (például folyékony fehérítőszerként)
— Nátrium-hidroxid
— Kálium-hidroxid
— Hidrogén-peroxid
— Természetes növényi kivonatok
— Citromsav, perecetsav, hangyasav, tejsav, oxálsav és ecetsav
— Alkohol
— Salétromsav (tejüzemi berendezés)
— Foszforsav (tejüzemi berendezés)
— Formaldehid
— A tőgy és fejőberendezés tisztításához és fertőtlenítéséhez használt termékek
— Nátrium-karbonát
2. A tengerimoszat-termelésben és az akvakultúrás állattartásban alkalmazható, a 6e. cikk (2) bekezdésében, 25s. cikk (2) bekezdésében és a 29a. cikkben említett tisztító és fertőtlenítő termékek.
2.1. Az eszközöknek és létesítményeknek a víziállatok távollétében való tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek, amennyiben a 834/2007/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése és különösen az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 33 ) szerint megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseknek, az alábbi hatóanyagokat tartalmazhatják:
— ózon
— nátrium-hipoklorit
— kalcium-hipoklorit
— kalcium-hidroxid
— kalcium-oxid
— nátrium-hidroxid
— alkohol
— rézszulfát: kizárólag 2015. december 31-ig
— kálium-permanganát,
— természetes kaméliamagból készült kaméliaolaj-készítmény (tea seed cake); (használata a garnélarák-termelésre korlátozódik),
— kálium-peroxo-monoszulfát és nátrium-klorid hipoklórossavat eredményező keveréke.
2.2. Az eszközöknek és létesítményeknek a víziállatok távollétében vagy jelenlétében való tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek, amennyiben a 834/2007/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdése, valamint különösen az 528/2012/EU rendelet és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 34 ) szerint megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseknek, az alábbi hatóanyagokat tartalmazhatják:
— mészkő (kalcium-karbonát) a pH szabályozására
— dolomit a pH kiigazítására (használata a garnélarák-termelésre korlátozódik)
— nátrium-klorid
— hidrogén-peroxid
— nátrium-perkarbonát
— szerves savak (ecetsav, tejsav, citromsav)
— huminsav
— peroxi-ecetsav
— perecetsav és peroktánsav
— jodoforok (csak ikra jelenlétében)
VIII. MELLÉKLET
A feldolgozott ökológiai élelmiszerek, élesztők és élesztőtartalmú termékek előállításához használt egyes termékek és anyagok a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 27a. cikk a) pontja szerint
▼M16 —————
A. SZAKASZ – ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK, BELEÉRTVE A HORDOZÓANYAGOKAT
A 834/2007/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett számításokhoz a kódszámot tartalmazó oszlopban csillaggal megjelölt élelmiszer-adalékanyagokat mezőgazdasági eredetű összetevőként kell figyelembe venni.
|
►M16 Engedély ◄ |
Kód |
Megnevezés |
Élelmiszerek előállítása |
Különleges feltételek |
|
|
növényi eredetű |
állati eredetű |
||||
|
►M16 A ◄ |
E 153 |
Növényi szén |
|
X |
Hamuval borított kecskesajt Morbier sajt |
|
►M16 A ◄ |
E 160b* |
Annatto, Bixin, Norbixin |
|
X |
Red Leicester sajt Double Gloucester sajt Cheddar sajt Mimolette sajt |
|
►M16 A ◄ |
E 170 |
Kalcium-karbonát |
X |
X |
Nem használható színezékként vagy a termékek kalciummal való dúsításához |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 220 |
Kén-dioxid |
X |
X (Csak mézsörhöz) |
Hozzáadott cukrot tartalmazó vagy nem tartalmazó gyümölcsborokban (1) és mézsörben: 100 mg (2) ◄ |
|
►M16 E 224 |
Kálium-metabiszulfit |
X |
X (Csak mézsörhöz) |
Hozzáadott cukrot tartalmazó vagy nem tartalmazó gyümölcsborokban (1) és mézsörben: 100 mg (2) ◄ |
|
|
|
|
|
|
||
|
►M16 B ◄ |
E 223 |
Nátrium-metabiszulfit |
|
X |
Rákfélék (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 250 vagy |
Nátrium-nitrit |
|
X |
Húsipari termékek (1): |
|
E 252 |
Kálium-nitrát |
|
X |
Az E 250 esetében: a javasolt beviteli mennyiség NaNO2-ben kifejezve: 80 mg/kg Az E 252 esetében: a javasolt beviteli mennyiség NaNO3-ban kifejezve: 80 mg/kg Az E 250 esetében: a maximális maradványmennyiség NaNO2-ben kifejezve: 50 mg/kg Az E 252 esetében: a maximális maradványmennyiség NaNO3-ban kifejezve: 50 mg/kg |
|
|
►M16 A ◄ |
E 270 |
Tejsav |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 290 |
Szén-dioxid |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 296 |
Almasav |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 300 |
Aszkorbinsav |
X |
X |
Húsipari termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 301 |
Nátrium-aszkorbát |
|
X |
Húsipari termékek (2) nitrátokkal és nitritekkel |
|
►M16 A ◄ |
Tokoferolban gazdag kivonat |
X |
X |
Antioxidáns ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
Lecitinek |
X |
X |
Tejtermékek (2)
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 325 |
Nátrium-laktát |
|
X |
Tejalapú és húsipari termékek |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 330 |
Citromsav |
X |
X ◄ |
|
|
►M16 B ◄ |
E 330 |
Citromsav |
|
X |
Rákfélék és puhatestűek (2) |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 331 |
Nátrium-citrát |
X |
X ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
E 333 |
Kalcium-citrátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 334 |
Borkősav (L(+)–) |
X |
X (Csak mézsörhöz) ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
E 335 |
Nátrium-tartarátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 336 |
Kálium-tartarátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 341 (i) |
Monokalcium-foszfát |
X |
|
Élesztőpor önmagától megkelő liszthez |
|
►M16 B ◄ |
E 392* |
Rozmaringkivonatok |
X |
X |
Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származnak |
|
►M16 A ◄ |
E 400 |
Alginsav |
X |
X |
Tejalapú termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 401 |
Nátrium-alginát |
X |
X |
Tejalapú termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 402 |
Kálium-alginát |
X |
X |
Tejalapú termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 406 |
Agar |
X |
X |
Tejalapú és húsipari termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 407 |
Karragenát |
X |
X |
Tejalapú termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 410* |
Szentjánoskenyérmag-liszt |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 412* |
Guargumi |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 414* |
Gumiarábikum |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 415 |
Xantángumi |
X |
X |
|
|
|
E 418 |
Gellángumi |
X |
X |
Csak nagy aciltartalmú formában |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 422 |
Glicerin |
X |
|
Növényi eredetű. |
|
►M16 A ◄ |
E 440(i)* |
Pektin |
X |
X |
Tejalapú termékek (2) |
|
►M16 A ◄ |
E 464 |
Hidroxi-propil-metil-cellulóz |
X |
X |
Kapszulahéj anyaga |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 500 |
Nátrium-karbonát |
X |
X ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
E 501 |
Kálium-karbonátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 503 |
Ammónium-karbonátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 504 |
Magnézium-karbonátok |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
E 509 |
Kalcium-klorid |
|
X |
Tejalvasztás |
|
►M16 A ◄ |
E 516 |
Kalcium-szulfát |
X |
|
Hordozóanyag |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 524 |
Nátrium-hidroxid |
X |
|
A lúgossütemény felületének kezelése és savanyúság-szabályozás ökológiai aromákban ◄ |
|
►M16 A ◄ |
►M16 E 551 |
Szilícium-dioxid-gél vagy kolloid oldat |
X |
X |
Szárított por alakú fűszernövényekhez és fűszerekhez |
|
►M16 A ◄ |
E 553b |
Zsírkő |
X |
X |
Húsipari termékek bevonóanyaga |
|
|
E 901 |
Méhviasz |
X |
|
Csak cukrásztermékek fényezőanyagaként. Ökológiai méhészetből származó méhviasz |
|
|
E 903 |
Karnaubaviasz |
X |
|
Csak cukrásztermékek fényezőanyagaként. Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő |
|
►M16 A ◄ |
E 938 |
Argon |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 939 |
Hélium |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 941 |
Nitrogén |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
E 948 |
Oxigén |
X |
X |
|
|
|
E 968 |
Eritrit |
X |
X |
Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik, ioncserélő technológia használata nélkül |
|
(1) Ez az adalékanyag csak akkor használható, ha az illetékes hatóság megfelelően megbizonyosodott róla, hogy nem érhető el olyan technológiai alternatíva, amely biztosítaná az azonos szintű garanciákat és/vagy a termék különleges jellemzőinek megtartását. (2) A korlátozás csak az állati termékekre vonatkozik. (*1) ►M16 (Ebben az összefüggésben a „gyümölcsbor”: a szőlőn kívüli más gyümölcsből készített bor (többek között az almabor és a körtebor). ◄ (*2) ►M16 Minden forrásból elérhető maximális szintek, SO2 mg/l-ben kifejezve. ◄ (*3) 2019. január 1-jétől. |
|||||
„B” SZAKASZ – TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK ÉS EGYÉB, ÖKOLÓGIAI ELJÁRÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT, MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÖSSZETEVŐK FELDOLGOZÁSA SORÁN HASZNÁLHATÓ TERMÉKEK
▼M16 —————
|
►M16 Engedély ◄ |
Megnevezés |
Növényi eredetű élelmiszerek előállítása |
Állati eredetű élelmiszerek előállítása |
Különleges feltételek |
|
►M16 A ◄ |
Víz |
X |
X |
Ivóvíz a 98/83/EK tanácsi irányelv értelmében |
|
►M16 A ◄ |
Kalcium-klorid |
X |
|
Alvasztóanyag |
|
►M16 A ◄ |
Kalcium-karbonát |
X |
|
|
|
|
Kalcium-hidroxid |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Kalcium-szulfát |
X |
|
Alvasztóanyag |
|
►M16 A ◄ |
Magnézium-klorid (vagy nigari) |
X |
|
Alvasztóanyag |
|
►M16 A ◄ |
Kálium-karbonát |
X |
|
Szőlő szárítása |
|
►M16 A ◄ |
►M16 Nátrium-karbonát |
X |
X ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
Tejsav |
|
X |
A sófürdő pH-értékének beállítására a sajtgyártás során (1) |
|
►M16 A ◄ |
►M16 Citromsav |
X |
X ◄ |
|
|
►M16 A ◄ |
►M16 Nátrium-hidroxid |
X |
|
Cukorgyártáshoz. |
|
►M16 A ◄ |
Kénsav |
X |
X |
Zselatingyártás (1) Cukorgyártás (2) |
|
►M16 A ◄ |
Sósav |
|
X |
Zselatingyártás A sófürdő pH-értékének beállítására Gouda, Edam és Maasdammer sajtok, valamint a Boerenkaas, a Friese és a Leidse Nagelkaa gyártásánál |
|
►M16 A ◄ |
Ammónium-hidroxid |
|
X |
Zselatingyártás |
|
►M16 A ◄ |
Hidrogén-peroxid |
|
X |
Zselatingyártás |
|
►M16 A ◄ |
Szén-dioxid |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
Nitrogén |
X |
X |
|
|
►M16 A ◄ |
Etanol |
X |
X |
Oldószer |
|
►M16 A ◄ |
Csersav |
X |
|
Szűrési segédanyag |
|
►M16 A ◄ |
|
|
|
|
|
►M16 A ◄ |
Tojásfehérje-albumin |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Kazein |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Zselatin |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Vizahólyag |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
►M16 Növényi olajok |
X |
X |
Kenő, tapadásgátló vagy habzásgátló anyag. |
|
►M16 A ◄ |
Szilícium-dioxid-gél vagy kolloid oldat |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Aktív szén |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Zsírkő |
X |
|
Az E 553b élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó speciális tisztasági kritériumoknak megfelelően |
|
►M16 A ◄ |
►M16 Bentonit |
X |
X |
Kolloid anyag mézsörhöz (1) ◄ |
|
▼M16 ————— |
||||
|
►M16 A ◄ |
Cellulóz |
X |
X |
Zselatingyártás (1) |
|
►M16 A ◄ |
Diatomaföld |
X |
X |
Zselatingyártás (1) |
|
►M16 A ◄ |
Perlit |
X |
X |
Zselatingyártás (1) |
|
►M16 A ◄ |
Mogyoróhéj |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
Rizsliszt |
X |
|
|
|
►M16 A ◄ |
►M16 Méhviasz |
X |
|
Tapadásgátló anyag. |
|
►M16 A ◄ |
►M16 Karnaubaviasz |
X |
|
Tapadásgátló anyag. |
|
|
Ecetsav/ecet |
|
X |
Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik. Halfeldolgozáshoz, csak biotechnológiai forrásból, kivéve, ha GMO-ból állították elő |
|
|
Tiamin hirdoklorid |
X |
X |
Csak gyümölcsbor (többek között almabor, körtebor és mézsör) feldolgozásához való felhasználásra |
|
|
Diammónium-foszfát |
X |
X |
Csak gyümölcsbor (többek között almabor, körtebor és mézsör) feldolgozásához való felhasználásra |
|
|
Farost |
X |
X |
A faanyag csak tanúsítottan fenntartható módon kitermelt fából származhat. A felhasznált fa nem tartalmazhat mérgező összetevőket (kivágás utáni kezelés, természetesen jelen levő vagy mikroorganizmusokból származó toxinok) |
|
(1) A korlátozás csak az állati termékekre vonatkozik. (2) A korlátozás csak a növényi termékekre vonatkozik. |
||||
C. SZAKASZ – AZ ÉLESZTŐ ÉS ÉLESZTŐTARTALMÚ TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK
|
Megnevezés |
Elsődleges élesztő |
Élesztőtartalmú termékek és készítmények |
Egyedi feltételek |
|
Kalcium-klorid |
X |
|
|
|
Szén-dioxid |
X |
X |
|
|
Citromsav |
X |
|
Az élesztő előállítása során a pH-érték szabályozásához |
|
Tejsav |
X |
|
Az élesztő előállítása során a pH-érték szabályozásához |
|
Nitrogén |
X |
X |
|
|
Oxigén |
X |
X |
|
|
Burgonyakeményítő |
X |
X |
Szűréshez Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik |
|
Nátrium-karbonát |
X |
X |
A pH-érték szabályozásához |
|
Növényi olajok |
X |
X |
Kenő, tapadásgátló vagy habzásgátló anyag Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származnak |
VIIIa. MELLÉKLET
A 29c. cikkben említett termékek és anyagok, amelyek használata vagy hozzáadása a borágazati ökológiai termékekben engedélyezett
|
A 606/2009/EK rendelet I.A. melléklete szerinti kezelési típusok |
Termék vagy anyag megnevezése |
Az 1234/2007/EK rendeletben és a 606/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek és feltételeknek megfelelő különleges körülmények, korlátozások |
|
1. pont: Levegőztetés vagy gáz-halmazállapotú oxigén hozzáadására való használat |
— Levegő — Gáz-halmazállapotú oxigén |
|
|
3. pont: Centrifugálás és szűrés |
— Perlit — Cellulóz — Kovaföld |
Kizárólag semleges szűrőközegként |
|
4. pont: Semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében való használat |
— Nitrogén — Szén-dioxid — Argon |
|
|
5., 15. és 21. pont: Használat |
— Élesztők (1) |
|
|
6. pont: Használat |
— Diammónium-foszfát — Tiamin-hidroklorid |
|
|
7. pont: Használat |
— Kén-dioxid, — Kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit |
a) A maximális kén-dioxid-tartalom nem haladhatja meg a 100 milligramm/litert a 606/2009/EK rendelet I.B. melléklete A. részének 1.a) pontjában említett és 2 gramm/liternél alacsonyabb maradékcukor-tartalmú vörösboroknak az esetében. b) A maximális kén-dioxid-tartalom nem haladhatja meg a 150 milligramm/litert a 606/2009/EK rendelet I.B. melléklete A. részének 1.b) pontjában említett és 2 gramm/liternél alacsonyabb maradékcukor-tartalmú fehérboroknak és rozéknak az esetében. c) A 2010. augusztus 1-jén a 606/2009/EK rendelet I.B. mellékletének megfelelően alkalmazott maximális kén-dioxid-tartalom minden egyéb bor esetében 30 milligram/literrel csökken. |
|
9. pont: Használat |
— Borászati használatra szánt aktív szén |
|
|
10. pont: Derítés |
— Étkezési zselatin (2) — Növényi eredetű (búzából vagy borsóból származó) fehérjék (2) — Vizahólyag (2) — Tojásfehérje-albumin (2) — Tanninok (2) |
|
|
— Kazein — Kálium-kazeinát — Szilícium-dioxid — Bentonit — Pektinbontó enzimek |
|
|
|
12. pont: Savtartalom növelése |
— Tejsav — L(+)-borkősav |
|
|
13. pont: Savtompítás |
— L(+)-borkősav — Kalcium-karbonát — Semleges kálium-tartarát — Kálium-bikarbonát |
|
|
14. pont: Adalék |
— Aleppo fenyő gyantája |
|
|
17. pont: Használat |
— Tejsavbaktériumok |
|
|
19. pont: Adalék |
— L-aszkorbinsav |
|
|
22. pont: Buborékoltatásra |
— Nitrogén |
|
|
23. pont: Adalék |
— Szén-dioxid |
|
|
24. pont: A bor stabilizálását szolgáló adalék |
— Citromsav |
|
|
25. pont: Adalék |
— Tanninok (2) |
|
|
27. pont: Adalék |
— Metaborkősav |
|
|
28. pont: Használat |
— Gumiarábikum (2) |
|
|
30. pont: Használat |
— Kálium-bitartarát |
|
|
31. pont: Használat |
— Réz-citrát |
|
|
31. pont: Használat |
— Réz-szulfát |
2015. július 31-ig használható |
|
38. pont: Használat |
— Tölgyfadarabok |
|
|
39. pont: Használat |
— Kálium-alginát |
|
|
A 606/2009/EK rendelet III. mellékletének A.2. b) pontja szerinti kezelési típusok |
— Kalcium-szulfát |
Csak a „vino generoso” vagy „vino generoso de licor” esetében |
|
(1) Az egyes élesztőtörzsek használata esetén: amennyiben rendelkezésre áll ilyen anyag, ökológiai nyersanyagból előállítva. (2) Ökológiai nyersanyagból előállítva, amennyiben rendelkezésre áll ilyen nyersanyag. |
||
IX. MELLÉKLET
A 28. cikkben említett, nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű összetevők
1. FELDOLGOZATLAN NÖVÉNYI TERMÉKEK, ILLETVE AZOKBÓL FELDOLGOZÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK
1.1. Élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, héjas gyümölcsűek és magvak:
|
— makktermés |
Quercus spp. |
|
— kóladió |
Cola acuminata |
|
— köszméte |
Ribes uva-crispa |
|
— maracuja (golgotagyümölcs) |
Passiflora edulis |
|
— málna (szárított) |
Rubus idaeus |
|
— piros ribiszke (szárított) |
Ribes rubrum |
1.2. Élelmezési célra alkalmas fűszermagvak és -növények:
|
— bors (perui) |
Schinus molle L. |
|
— tormamag |
Armoracia rusticana |
|
— kínai gyömbér |
Alpinia officinarum |
|
— sáfrányos szeklice virága |
Carthamus tinctorius |
|
— vízitorma |
Nasturtium officinale |
1.3. Egyéb:
algák, ideértve a tengeri moszatot, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezettek
2. NÖVÉNYI TERMÉKEK
2.1. Finomított vagy finomítatlan, de vegyileg nem módosított, az alábbiaktól eltérő növényekből nyert zsírok és olajok:
|
— kakaó |
Theobroma cacao |
|
— kókusz |
Cocos nucifera |
|
— olíva |
Olea europaea |
|
— napraforgó |
Helianthus annuus |
|
— olajpálma |
Elaeis guineensis |
|
— repce |
Brassica napus, rapa |
|
— sáfrányos szeklice |
Carthamus tinctorius |
|
— szezám |
Sesamum indicum |
|
— szója |
Glycine max |
2.2. Az alábbi cukrok, keményítők, valamint egyéb, gabonafélékből és gumókból nyert termékek:
— gyümölcscukor (fruktóz)
— rizspapír
— kovásztalan kenyérpapír
— kémiailag nem módosított, rizsből, illetve viaszos kukoricából nyert keményítő
2.3. Egyéb:
— borsófehérje Pissum spp.
— rum, kizárólag nádcukorszirupból előállítva
— a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett gyümölcsökből és ízesítőkből készült cseresznyepálinka
3. ÁLLATI TERMÉKEK
Nem akvakultúrából származó, vízi szervezetek, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezett összetevők:
— zselatin
— „herasuola”-típusú tejsavópor
— tisztított belek.
X. MELLÉKLET
Olyan fajok, amelyekhez elegendő mennyiségben és jelentős számú fajtaváltozatban áll rendelkezésre ökológiai eljárással előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó a Közösség minden részén, a 45. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
XI. MELLÉKLET
A. Az EU 57. cikkben említett ökológiai logója
1. Az EU ökológiai logójának meg kell felelnie az alábbi mintának:
2. A referenciaszín a Pantone színskála szerint Pantone 376 zöld, illetve zöld [50 % cián + 100 % sárga] négyszínnyomás használata esetén.
3. Az EU ökológiai logóját lehet az alábbiak szerint fekete-fehérben is használni, de csak abban az esetben, ha a színes logó használata nem kivitelezhető:
4. Amennyiben a csomagolás vagy a címke háttérszíne sötét, a szimbólumot negatív formában kell használni a csomagolás vagy a címke háttérszínének alkalmazásával.
5. Ha színes szimbólum színes háttéren helyezkedik el, és ezért nehezen látható, a szimbólum körül a háttérszínekkel való kontraszt fokozása érdekében a szimbólum vonallal körülhatárolható.
6. Azokban a kivételes esetekben, amikor a csomagoláson a jelzéseket csak egyetlen színnel tüntetik fel, az EU ökológiai logója ezzel a színnel is használható.
7. Az EU ökológiai logójának legalább 9 mm magasnak és legalább 13,5 mm szélesnek kell lennie; magasság-szélesség aránya minden esetben 1:1,5. A nagyon kis csomagolásoknál a megengedhető legkisebb magasság kivételesen 6 mm-re csökkenthető.
8. Az EU ökológiai logója társítható az ökológiai termelésre utaló egyéb grafikai vagy szöveges elemmel, feltéve, hogy ez utóbbiak nem módosítják vagy változtatják meg sem az EU ökológiai logójának jellegét, sem az 58. cikkben említett jelölések bármelyikét. Ha az EU ökológiai logója olyan nemzeti vagy magánlogókkal együtt szerepel, amelyek a 2. pontban említett referenciaszíntől eltérő zölddel készülnek, akkor az uniós logó készülhet az említett, referenciaszíntől eltérő színnel.
▼M4 —————
B. Az 58. cikkben említett kódszámok
A kódszám általános formátuma a következő:
AB-CDE-999
ahol:
1. az „AB” annak az országnak az ISO-kódja (58. cikk (1) bekezdésének a) pontja), ahol az ellenőrzésekre sor kerül;
2. a „CDE” a Bizottság vagy az egyes tagállamok által meghatározott, az ökológiai termelési módra utaló hárombetűs kifejezés, például „bio” vagy „öko” vagy „org” vagy „eko” (58. cikk (1) bekezdésének b) pontja);
3. a „999” az a legfeljebb három számjegyű hivatkozási szám (58. cikk (1) bekezdésének c) pontja), amelyet:
a) az egyes tagállamok illetékes hatósága annak az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek ad, amelyre a 834/2007/EK rendelet 27. cikke szerint az ellenőrzési feladatok ellátását átruházta;
b) a Bizottság:
i. az 1235/2008/EK bizottsági rendelet ( 35 ) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett és ugyanazon rendelet I. mellékletében felsorolt ellenőrző szerveknek vagy ellenőrző hatóságoknak ad;
ii. az 1235/2008/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett és ugyanazon rendelet III. mellékletében felsorolt harmadik országbeli illetékes hatóságoknak vagy ellenőrző szerveknek ad;
iii. az 1235/2008/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett és ugyanazon rendelet IV. mellékletében felsorolt ellenőrző szerveknek vagy ellenőrző hatóságoknak ad;
c) az egyes tagállamok illetékes hatósága annak az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervnek ad, amely a Bizottság javaslata alapján 2012. december 31-ig engedélyt kapott az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti ellenőrzési tanúsítvány (behozatali engedély) kibocsátására.
A Bizottság a kódszámokat minden elérhető technikai eszköz segítségével nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, ideértve az interneten való közzétételt is.
XII. MELLÉKLET
A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti és az e rendelet ►M6 68. cikk (1) bekezdése ◄ említett, a gazdasági szereplő részére adott írásbeli igazolás mintadokumentuma
XIIa. MELLÉKLET
A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti és az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett, a gazdasági szereplő részére adott kiegészítő írásbeli igazolás mintadokumentuma
XIIb. MELLÉKLET
A 68. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett bejegyzések:
|
— |
bolgárul : Животински продукти, произведени без използване на антибиотици |
|
— |
spanyolul : Productos animales producidos sin utilizar antibióticos |
|
— |
csehül : Živočišné produkty vyprodukované bez použití antibiotik |
|
— |
dánul : Animalske produkter, der er produceret uden brug af antibiotika |
|
— |
németül : Ohne Anwendung von Antibiotika erzeugte tierische Erzeugnisse |
|
— |
észtül : Loomsed tooted, mille tootmisel ei ole kasutatud antibiootikume |
|
— |
görögül : Ζωικά προϊόντα που παράγονται χωρίς τη χρήση αντιβιοτικών |
|
— |
angolul : Animal products produced without the use of antibiotics |
|
— |
franciául : produits animaux obtenus sans recourir aux antibiotiques |
|
— |
horvátul : Proizvodi životinjskog podrijetla dobiveni bez uporabe antibiotika |
|
— |
olaszul : Prodotti animali ottenuti senza l'uso di antibiotici |
|
— |
lettül : Dzīvnieku izcelsmes produkti, kuru ražošanā nav izmantotas antibiotikas |
|
— |
litvánul : nenaudojant antibiotikų pagaminti gyvūniniai produktai |
|
— |
magyarul : Antibiotikumok alkalmazása nélkül előállított állati eredetű termékek |
|
— |
máltaiul : Il-prodotti tal-annimali prodotti mingħajr l-użu tal-antibijotiċi |
|
— |
hollandul : Zonder het gebruik van antibiotica geproduceerde dierlijke producten |
|
— |
lengyelül : Produkty zwierzęce wytwarzane bez użycia antybiotyków |
|
— |
portugálul : Produtos de origem animal produzidos sem utilização de antibióticos |
|
— |
románul : Produse de origine animală obținute a se recurge la antibiotice |
|
— |
szlovákul : Výrobky živočíšneho pôvodu vyrobené bez použitia antibiotík |
|
— |
szlovénul : Živalski proizvodi, proizvedeni brez uporabe antibiotikov |
|
— |
finnül : Eläintuotteet, joiden tuotannossa ei ole käytetty antibiootteja |
|
— |
svédül : Animaliska produkter som produceras utan antibiotika |
XIII. MELLÉKLET
A 69. cikkben említett eladói igazolás mintadokumentuma
|
A 834/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerinti eladói igazolás |
|
|
Eladó neve és címe: |
|
|
Azonosító (tételszám vagy raktári szám) |
A termék elnevezése: |
|
Összetevők: (Sorolja fel a termékben fellelhető, illetve a termelési folyamatban legutoljára használt valamennyi összetevőt) ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. |
|
|
Nyilatkozom arról, hogy a terméket nem – a 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. és 9. cikkének megfogalmazása szerinti – GMO-kból vagy azok felhasználásával állították elő. Nincs a birtokomban olyan információ, mely megkérdőjelezné ezen állítás valódiságát. Nyilatkozom arról, hogy a fent nevezett termék a GMO-k használatának tilalma tekintetében megfelel a 834/2007/EK rendelet 9. cikkének. Amennyiben e nyilatkozat visszavonásra vagy módosításra kerül, illetve olyan tényre derül fény, amely megkérdőjelezi e nyilatkozat pontosságát, haladéktalanul tájékoztatom vásárlóinkat és az ellenőrző szervezetet/hatóságot. A 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikke szerint felhatalmazom a vásárlóinkat felügyelő ellenőrző szervezetet vagy ellenőrző hatóságot, hogy vizsgálja meg e nyilatkozat pontosságát, és szükség esetén vegyen mintát a analitikai vizsgálathoz. Elfogadom továbbá, hogy e feladat végrehajtása olyan független intézmény által is történhet, amelyet az ellenőrző szervezet írásban jelöl ki. Alulírott, vállalom a felelősséget e nyilatkozat pontosságáért. |
|
|
Ország, helység, dátum, az eladó aláírása: |
Az eladó bélyegzője (adott esetben): |
XIIIa. MELLÉKLET
1. szakasz
Lazacfélék ökológiai termelése édesvízben:
Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycush) – dunai galóca (Hucho hucho)
|
Termelési rendszer |
A gazdaság etetési rendszerét nyílt rendszer felhasználásával kell megvalósítani. Az áramlási sebességnek legalább 60 % oxigéntelítettséget kell biztosítania az állomány számára, gondoskodva az állatok szükségleteiről, valamint a kifolyó víz eltávolításáról. |
|
Maximális állománysűrűség |
A felsorolásban nem szereplő más lazacfélék esetében 15 kg/m3 Lazac 20 kg/m3 Sebes pisztráng és szivárványos pisztráng 25 kg/m3 ►M15 Sarkvidéki szajbling 25 kg/m3 szöveg lép. ◄ |
2. szakasz
Lazacfélék ökológiai termelése tengervízben:
Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
|
Maximális állománysűrűség |
10 kg/m3 hálórekeszekben |
3. szakasz
Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[=Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp) ökológiai termelése
|
Termelési rendszer |
Nyílt vízi tartási rendszerben (hálós tartály/ketrec), ahol a legkisebb tengeráramlási sebesség optimális feltételeket biztosít a halak számára, illetve a szárazföldön létesített nyílt rendszerben. |
|
Maximális állománysűrűség |
A nagy rombuszhaltól eltérő halfajok esetében: 15 kg/m3 A nagy rombuszhal esetében: 25 kg/m2 |
4. szakasz
Fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp) ökológiai termelése árapályos területek mesterséges tavaiban és part menti lagúnáiban
|
Tartási rendszer |
Akvakultúrás termelőegységgé alakított hagyományos sólepárlók és hasonló szárazföldi mesterséges tavak árapályos területeken |
|
Termelési rendszer |
A fajok jóllétének biztosítására gondoskodni kell a víz megfelelő cseréjéről. A gátak legalább 50 %-át növénnyel kell fedni Vizenyős területen létesített víztisztító tavak megléte szükséges |
|
maximális állománysűrűség |
4 kg/m3 |
5. szakasz
Tok ökológiai termelése édesvízben
Érintett fajok: acipenserek családja
|
Termelési rendszer |
Az egyes állattartó egységekben megfelelő vízáramlásról kell gondoskodni az állatok jóllétének garantálása érdekében. A távozóvíz minősége megegyezik a bejövő víz minőségével |
|
maximális állománysűrűség |
30 kg/m3 |
6. szakasz
Halak ökológiai termelése szárazföldi vizekben:
Érintett fajok: pontyfélék családja (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tokfélék.
|
Termelési rendszer |
Mesterséges halastavakban, amelyeket időszakosan teljes mértékben ki kell szárítani, valamint tavakban. A tóban teljes mértékben ökológiai termelést kell folytatni, beleértve a szárazföldi területeken termesztett növényeket is. A halak számára mérete révén optimális feltételeket biztosító lehalászási területen gondoskodni kell a tiszta víz beáramlásáról. A halakat a lehalászást követően tiszta vízben kell tárolni. A halastavak és tavak szerves és ásványi trágyázását a 889/2008/EK rendelet I. mellékletnek megfelelően kell végezni, legfeljebb 20 kg nitrogén/ha alkalmazásával. Tilos szintetikus kémiai anyagok alkalmazása a termelésre szolgáló vízben jelen lévő vízi növények, valamint a növényi takaró szabályozása céljából. A szárazföldön elhelyezkedő vízi egységet körülvevő, természetes vegetációval rendelkező területeket a gazdálkodásban nem érintett külső területek pufferzónájaként fenn kell tartani, az ökológiai akvakultúra szabályaival összhangban. A nyújtási szakaszban a polikultúra abban az esetben alkalmazható, ha az ebben a meghatározásban foglalt kritériumok a többi hal tekintetében is teljesülnek. |
|
Terméshozam |
A fajok összes termelési hozama éves szinten legfeljebb 1 500 kg hal/hektár. |
7. szakasz
Ostoros garnélák és édesvizi garnélarák (Macrobrachium sp.) ökológiai termelése
|
A termelőegység(ek) létrehozása |
Elhelyezkedés: terméketlen agyagos területen, a tó építése által okozott környezeti hatás minimalizálása érdekében. A halastavakat természetes, már meglévő agyag felhasználásával kell kiépíteni. A mangrove kiirtása nem engedélyezett. |
|
Átállási idő |
Tavanként hat hónap, a tenyésztett garnélarák rendes élettartamának megfelelően. |
|
A tenyészállomány származása |
Három év működést követően legalább a tenyészállomány felének domesztikáltnak kell lennie. A fennmaradó tenyészállomány fenntartható halgazdaságokból származó, kórokozótól mentes, vadon kifogott állomány. Az első és második nemzedéken a gazdaságba történő behozatalt megelőzően kötelező szűrővizsgálatot kell végezni. |
|
A szemkocsány eltávolítása |
Tilos |
|
A gazdaság állománysűrűsége és termelési korlátai |
Tenyésztés: legfeljebb 22 posztlárva/m2 A biomassza maximális pillanatnyi mennyisége: 240 g/m2 |
7a. szakasz
Folyami rákok ökológiai tenyésztése
Az érintett fajok: Astacus astacus, Pacifastacus leniusculus.
|
Maximális állománysűrűség: |
Kisméretű rákok (< 20 mm): 100 egyed per m2. Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed per m2. Felnőtt rákok (> 50 mm): 10 egyed per m2, amennyiben elegendő rejtőzködőhely áll rendelkezésre. |
8. szakasz
Puhatestűek és tüskésbőrűek
|
Termelési rendszerek |
Zsinórok, tutajok, tengerfenéki tenyésztés, hálózsákok, ketrecek, tálcák, haltartó hálók, kagylócölöpök és más tartási rendszerek. A tutajokon megvalósuló kagylótenyésztésben a felszíni terület négyzetméterére vetítve a felfüggesztett kötelek száma köbméterenként legfeljebb egy lehet. Egy-egy kötél hosszúsága nem haladhatja meg a 20 métert. A köteleket a termelési ciklus során nem lehet ritkítani, a tenyésztés kezdeti szakaszában azonban engedélyezett a kötelek több szálra való szétválasztása, feltéve, hogy az nem növeli az állománysűrűséget. |
9. szakasz
Trópusi édesvízi hal: tejhal (Chanos chanos), tilápia (Oreochromis sp.), panga (Pangasius sp.)
|
Termelési rendszerek |
Halastavak és hálós ketrecek |
|
Maximális állománysűrűség |
Panga: 10 kg/m3 Oreochromis: 20 kg/m3 |
10. szakasz
Egyéb tenyésztett víziállat-fajok: nincsenek.
XIIIb. MELLÉKLET
A 92f. cikknek megfelelően a tagállami illetékes hatóság által megadandó, az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok
1. Az ökológiai termelést felügyelő illetékes hatósággal kapcsolatos tájékoztatás
— az illetékes hatóság neve
— az illetékes hatóság rendelkezésére álló források
— az illetékes hatóság által végrehajtott ellenőrzések ismertetése (ki végzi és hogyan)
— az illetékes hatóság dokumentált eljárása
2. Az ökológiai termelésre vonatkozó ellenőrzési rendszer ismertetése
— az ellenőrző szervek és/vagy ellenőrző hatóságok rendszere
— az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó bejelentett gazdasági szereplők – az éves ellenőrzések minimális száma
— a kockázatalapú megközelítés alkalmazásának módja
3. Az ellenőrző szervekkel/ellenőrző hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatás
— az ellenőrző szervek/ellenőrző hatóságok felsorolása
— az ellenőrző szervekre bízott/ellenőrző hatóságokra átruházott feladatok
— a megbízott ellenőrző szervek felügyelete (ki végzi és hogyan)
— a tevékenységek összehangolásának módja több ellenőrző szerv/hatóság működése esetén
— az ellenőrzéseket végző személyzet képzése
— bejelentett/be nem jelentett ellenőrző látogatások és szemlék.
XIIIc. MELLÉKLET
A 92f. cikkben említett, az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok bemutatására szolgáló minták
|
Jelentés az ökológiai ágazatban végrehajtott hatósági ellenőrzésekről |
Ország: Év: |
1. A gazdasági szereplők ellenőrzésére vonatkozó adatok
|
Az ellenőrző szerv/hatóság kódszáma |
Az ellenőrző hatóság/szerv által nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
A nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
Éves ellenőrzések száma |
További kockázatalapú ellenőrző látogatások száma |
Az ellenőrző látogatások/szemlék teljes száma |
||||||||||||||||||||
|
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
||
|
MS-BIO-01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) A mezőgazdasági termelők foglalkozhatnak csak termeléssel, termeléssel és feldolgozással, termeléssel és behozatallal, illetve lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes termelők. (*2) A feldolgozók foglalkozhatnak csak feldolgozással, feldolgozással és behozatallal vagy lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes feldolgozók. (*3) Egyéb gazdásági szereplők a kereskedők (nagy- és kiskereskedők) és egyéb, máshol meg nem határozott gazdasági szereplők. |
|||||||||||||||||||||||||
|
Az ellenőrző szerv/hatóság kódszáma vagy az illetékes hatóság neve |
A nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
Az elemzett minták száma |
Azon minták száma, amelyek nem feleltek meg a 834/2007/EK rendelet vagy az 1235/2008/EK rendelet előírásainak |
|||||||||||||||
|
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
|
|
MS-BIO-01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) A mezőgazdasági termelők foglalkozhatnak csak termeléssel, termeléssel és feldolgozással, termeléssel és behozatallal, illetve lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes termelők. (*2) A feldolgozók foglalkozhatnak csak feldolgozással, feldolgozással és behozatallal vagy lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes feldolgozók. (*3) Egyéb gazdásági szereplők a kereskedők (nagy- és kiskereskedők) és egyéb, máshol meg nem határozott gazdasági szereplők. |
||||||||||||||||||
|
Az ellenőrző szerv/hatóság kódszáma |
A nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
A feltárt szabálytalanságok és jogsértések száma (1) |
Az érintett tétel vagy gyártási sor kapcsán alkalmazott intézkedések száma (2) |
A gazdasági szereplő kapcsán alkalmazott intézkedések száma (3) |
||||||||||||||||||||
|
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
|
|
MS-BIO-01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-”, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) A mezőgazdasági termelők foglalkozhatnak csak termeléssel, termeléssel és feldolgozással, termeléssel és behozatallal, illetve lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes termelők. (*2) A feldolgozók foglalkozhatnak csak feldolgozással, feldolgozással és behozatallal vagy lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes feldolgozók. (*3) Egyéb gazdásági szereplők a kereskedők (nagy- és kiskereskedők) és egyéb, máshol meg nem határozott gazdasági szereplők. (1) Csak a termékek ökológiai minősítését befolyásoló és/vagy intézkedéssel (beleértve a megjegyzést is) járó szabálytalanságok és jogsértések. (2) Amennyiben az e rendeletben megállapított követelményeknek való megfelelés tekintetében szabálytalanságot állapítanak meg, az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv gondoskodik arról, hogy a címkézésen és a reklámozásban az ökológiai előállítási módszerre ne történjen utalás a szabálytalanság által érintett teljes tételen vagy gyártási sorozatban, amennyiben ez arányos a megsértett követelmény jelentőségével és a szabálytalan cselekedetek jellegével és különleges körülményeivel (lásd a 834/2007/EK rendelet 30. cikke (1) bekezdésének első albekezdését). (3) Amennyiben súlyos vagy tartós hatást kiváltó jogsértés megállapítására kerül sor, az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv az érintett gazdasági szereplőt a tagállam illetékes hatóságával egyeztetett időtartamra eltiltja a címkézésben és a reklámozásban az ökológiai termelési módszerre utaló termékek forgalmazásától (lásd a 834/2007/EK rendelet 30. cikke (1) bekezdésének második albekezdését). |
||||||||||||||||||||||||
2. A felügyeletre és az ellenőrzésekre vonatkozó adatok
|
Az ellenőrző szerv/hatóság kódszáma |
Az ellenőrző hatóság/szerv által nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
A nyilvántartott gazdasági szereplők száma |
Dokumentumok ellenőrzése és irodai ellenőrzés (1) (A gazdasági szereplőkre vonatkozó, ellenőrzött dossziék száma) |
Felülvizsgálati ellenőrző látogatások száma (2) |
Közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzések száma (3) |
||||||||||||||||||||
|
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
Mezőgazdasági termelők (1) |
Víziállatokat tenyésztő akvakultúrás egységek |
Feldolgozók (2) |
Importőrök |
Exportőrök |
Egyéb gazdasági szereplők (3) |
||
|
MS-BIO-01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-02 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MS-BIO-… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1) A mezőgazdasági termelők foglalkozhatnak csak termeléssel, termeléssel és feldolgozással, termeléssel és behozatallal, illetve lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes termelők. (*2) A feldolgozók foglalkozhatnak csak feldolgozással, feldolgozással és behozatallal vagy lehetnek egyéb, máshol meg nem határozott vegyes feldolgozók. (*3) Egyéb gazdásági szereplők a kereskedők (nagy- és kiskereskedők) és egyéb, máshol meg nem határozott gazdasági szereplők. (1) Az ellenőrző szerv felépítését, működését és minőségbiztosítását leíró általános érvényű dokumentumok áttekintése. Az ellenőrző szerv irodáiban végzett ellenőrzés, amely kiterjed a gazdasági szereplők dossziéira, a meg nem felelések és panaszok kezelésére, az ellenőrzés minimális gyakoriságára, a kockázatalapú megközelítés alkalmazására, a be nem jelentett és további ellenőrzésekre, a mintavételi politikára, valamint a más ellenőrző szervekkel és ellenőrző hatóságokkal folytatott információcserére. (2) A felülvizsgálati ellenőrzés az illetékes hatóság által a gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzés, amelynek célja az ellenőrző szerv eljárásainak betartását és hatékonyságát ellenőrizni. (3) A közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés során az illetékes hatóság megfigyeli az ellenőrző szerv ellenőre által végzett látogatást. |
|||||||||||||||||||||||||
3. Következtetések az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréről
|
Az ellenőrző szerv/hatóság kódszáma |
A jóváhagyás visszavonása |
Az ökológiai termelés ellenőrzési rendszerének hatékonyságát biztosító fellépések (végrehajtás) |
||
|
Igen/Nem |
Kezdete: …-tól |
Vége: …-ig |
||
|
MS-BIO-01 |
|
|
|
|
|
MS-BIO-02 |
|
|
|
|
|
MS-BIO-… |
|
|
|
|
Az ökológiai termelés ellenőrzési rendszerének összesített teljesítménye:
XIV. MELLÉKLET
A 96. cikkben említett megfelelési táblázat
|
2092/91/EGK rendelet |
(1) 207/93/EK rendelet (2) 223/2003/EK rendelet (3) 1452/2003/EK rendelet |
E rendelet |
|
— |
|
1. cikk |
|
— |
|
2. cikk a) pontja |
|
4. cikk (15) bekezdése |
|
2. cikk b) pontja |
|
III. melléklet C. része (első francia bekezdés) |
|
2. cikk c) pontja |
|
III. melléklet C. része (második francia bekezdés) |
|
2. cikk d) pontja |
|
— |
|
2. cikk e) pontja |
|
— |
|
2. cikk f) pontja |
|
— |
|
2. cikk g) pontja |
|
— |
|
2. cikk h) pontja |
|
4. cikk (24) bekezdése |
|
2. cikk i) pontja |
|
— |
|
3. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 7.1. és 7.2. pontja |
|
3. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 3.1. pontja |
|
3. cikk (3) bekezdése |
|
I. melléklet A. részének 2.4. pontja |
|
3. cikk (4) bekezdése |
|
I. melléklet A. részének 2.3. pontja |
|
3. cikk (5) bekezdése |
|
— |
|
4. cikk |
|
6. cikk (1) bekezdése, I. melléklet A. részének 3. pontja |
|
5. cikk |
|
I. melléklet A. részének 5. pontja |
|
6. cikk |
|
I. melléklet B. és C. része (címek) |
|
7. cikk |
|
I. melléklet B. részének 3.1. pontja |
|
8. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 3.1. pontja |
|
8. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 3.4, 3.8, 3.9, 3.10, 3.11 pontja |
|
9. cikk (1)–(4) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 3.6. pontja |
|
9. cikk (5) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.1.1. pontja |
|
10. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.2.1. pontja |
|
10. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.2.2. pontja |
|
10. cikk (3) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.2.3. pontja |
|
10. cikk (4) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.3.5. pontja |
|
11. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.3.6. pontja |
|
11. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.3.7. pontja |
|
11. cikk (3) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.3.8. pontja |
|
11. cikk (4) és (5) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 6.1.9 és 8.4.1–8.4.5. pontja |
|
12. cikk (1)–(4) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 6.1.9. pontja |
|
12. cikk (5) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 4. és 8.1–8.5. pontja |
|
13. cikk |
|
I. melléklet B. részének 8.1.2. pontja |
|
14. cikk |
|
I. melléklet B. részének 7.1. és 7.2. pontja |
|
15. cikk |
|
I. melléklet B. részének 1.2. pontja |
|
16. cikk |
|
I. melléklet B. részének 1.6. pontja |
|
17. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 1.7. pontja |
|
17. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 1.8. pontja |
|
17. cikk (3) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 4.10. pontja |
|
17. cikk (4) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 6.1.2. pontja |
|
18. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 6.1.3. pontja |
|
18. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 7.2. pontja |
|
18. cikk (3) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 6.2.1. pontja |
|
18. cikk (4) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 4.3. pontja |
|
19. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 5.1. és 5.2. pontja |
|
19. cikk, (2)–(4) bekezdés |
|
I. melléklet B. részének 4.1., 4.5., 4.7. és 4.11. pontja |
|
20. cikk |
|
I. melléklet B. részének 4.4. pontja |
|
21. cikk |
|
7. cikk |
|
22. cikk |
|
I. melléklet B. részének 3.13., 5.4., 8.2.5. és 8.4.6. pontja |
|
23. cikk |
|
I. melléklet B. részének 5.3., 5.4., 5.7. és 5.8. pontja |
|
24. cikk |
|
I. melléklet C. részének 6. pontja |
|
25. cikk |
|
III. melléklet E. részének 3. pontja és B. része |
|
26. cikk |
|
5. cikk (3) bekezdése és a VI. melléklet A. és B. része |
|
27. cikk |
|
5. cikk (3) bekezdése |
|
28. cikk |
|
5. cikk (3) bekezdése |
(1): 3. cikk |
29. cikk |
|
III. melléklet B. részének 3 pontja |
|
30. cikk |
|
III. melléklet 7.pontja |
|
31. cikk |
|
III. melléklet E. részének 5. pontja |
|
32. cikk |
|
III. melléklet 7a. pontja |
|
33. cikk |
|
III. melléklet C. részének 6. pontja |
|
34. cikk |
|
III. melléklet 8. pontja és A szakasz 2.5. pontja |
|
35. cikk |
|
I. melléklet A. részének 1.1–1.4. pontja |
|
36. cikk |
|
I. melléklet B. részének 2.1.2. pontja |
|
37. cikk |
|
I. melléklet B. részének 2.1.1., 2.2.1. és 2.3. pontja és C. részének 2.1. és 2.3. pontja |
|
38. cikk |
|
I. melléklet B. részének 6.1.6. pontja |
|
39. cikk |
|
III. melléklet A. részének 1.3. és b) pontja. |
|
40. cikk |
|
I. melléklet C. részének 1.3. pontja |
|
41. cikk |
|
I. melléklet B. részének 3.4. pontja (első francia bekezdés és a 3.6. pont b) alpontja) |
|
42. cikk |
|
I. melléklet B. részének 4.8. pontja |
|
43. cikk |
|
I. melléklet C. részének 8.3. pontja |
|
44. cikk |
|
6. cikk (3) bekezdése |
|
45. cikk |
|
|
(3): 1. cikk (1) és (2) bekezdése |
45. cikk (1) és (2) bekezdése |
|
|
(3): 3. cikk a) pontja |
45. cikk (1) bekezdése |
|
|
(3): 4. cikk |
45. cikk (3) bekezdése |
|
|
(3): 5. cikk (1) bekezdése |
45. cikk (4) bekezdése |
|
|
(3): 5. cikk (2) bekezdése |
45. cikk (5) bekezdése |
|
|
(3): 5. cikk (3) bekezdése |
45. cikk (6) bekezdése |
|
|
(3): 5. cikk (4) bekezdése |
45. cikk (7) bekezdése |
|
|
(3): 5. cikk (5) bekezdése |
45. cikk (8) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 8.3.4. pontja |
|
46. cikk |
|
I. melléklet B. része 3.6. pontjának a) alpontja |
|
47. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. részének 4.9. pontja |
|
47. cikk (2) bekezdése |
|
I. melléklet C. részének 3.5. pontja |
|
47. cikk (3) bekezdése |
|
|
(3): 6. cikk |
48. cikk |
|
|
(3): 7. cikk |
49. cikk |
|
|
(3): 8. cikk (1) bekezdése |
50. cikk (1) bekezdése |
|
|
(3): 8. cikk (2) bekezdése |
50. cikk (2) bekezdése |
|
|
(3): 9. cikk (1) bekezdése |
51. cikk (1) bekezdése |
|
|
(3): 9. cikk (2) és (3) bekezdése |
51. cikk (2) bekezdése |
|
|
|
51. cikk (3) bekezdése |
|
|
(3): 10. cikk |
52. cikk |
|
|
(3): 11. cikk |
53. cikk |
|
|
(3): 12. cikk (1) bekezdése |
54. cikk (1) bekezdése |
|
|
(3): 12. cikk (2) bekezdése |
54. cikk (2) bekezdése |
|
|
(3): 13. cikk |
55. cikk |
|
|
(3): 14. cikk |
56. cikk |
|
|
|
57. cikk |
|
|
|
58. cikk |
|
|
(2): 1. és 5. cikk |
59. cikk |
|
|
(2): 5. és 3. cikk |
60. cikk |
|
|
(2): 4. cikk |
61. cikk |
|
5. cikk (5) bekezdése |
|
62. cikk |
|
III. melléklet 3. pontja |
|
63. cikk |
|
III. melléklet 4. pontja |
|
64. cikk |
|
III. melléklet 5. pontja |
|
65. cikk |
|
III. melléklet 6. pontja |
|
66. cikk |
|
III. melléklet 10. pontja |
|
67. cikk |
|
— |
|
68. cikk |
|
— |
|
69. cikk |
|
III. melléklet A. részének 1. pontja |
|
70. cikk |
|
III. melléklet A. részének 1.2. pontja |
|
71. cikk |
|
— |
|
72. cikk |
|
III. melléklet A. részének 1.3. pontja |
|
73. cikk |
|
III. melléklet A. részének 2.1. pontja |
|
74. cikk |
|
III. melléklet A. részének 2.2. pontja |
|
75. cikk |
|
III. melléklet A. részének 2.3. pontja |
|
76. cikk |
|
I. melléklet B. részének 5.6. pontja |
|
77. cikk |
|
I. melléklet C. részének 5.5., 6.7., 7.7., és 7.8. pontja |
|
78. cikk |
|
III. melléklet A. részének 2.4. pontja |
|
79. cikk |
|
III. melléklet B. részének 1. pontja |
|
80. cikk |
|
III. melléklet C. része |
|
81. cikk |
|
III. melléklet C. részének 1. pontja |
|
82. cikk |
|
III. melléklet C. részének 2. pontja |
|
83. cikk |
|
III. melléklet C. részének 3. pontja |
|
84. cikk |
|
III. melléklet C. részének 5. pontja |
|
85. cikk |
|
III. melléklet D. része |
|
86. cikk |
|
III. melléklet E. része |
|
87. cikk |
|
III. melléklet E. részének 1. pontja |
|
88. cikk |
|
III. melléklet E. részének 2. pontja |
|
89. cikk |
|
III. melléklet E. részének 4. pontja |
|
90. cikk |
|
III. melléklet, 9. pontja |
|
91. cikk |
|
III. melléklet, 11. pontja |
|
92. cikk |
|
|
|
93. cikk |
|
— |
|
94. cikk |
|
I. melléklet B. részének 6.1.5. pontja |
|
95. cikk (1) bekezdése |
|
I. melléklet B. szakaszának 8.5.1. pontja |
|
95. cikk (2) bekezdése |
|
— |
|
95. cikk (3)–(8) bekezdése |
|
— |
|
95. cikk |
|
— |
|
96. cikk |
|
— |
|
97. cikk |
|
II. melléklet A. része |
|
I. melléklet |
|
II. melléklet B. része |
|
II. melléklet |
|
VIII. melléklet |
|
III. melléklet |
|
VII. melléklet |
|
IV. melléklet |
|
II. melléklet C. része |
|
V. melléklet |
|
II. melléklet D. része |
|
VI. melléklet |
|
II. melléklet E. része |
|
VII. melléklet |
|
VI. melléklet A. és B. része |
|
VIII. melléklet |
|
VI. melléklet C. része |
|
IX. melléklet |
|
— |
|
X. melléklet |
|
— |
|
XI. melléklet |
|
— |
|
XIII. melléklet |
|
— |
|
IX. melléklet |
( 1 ) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.
( 2 ) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.
( 3 ) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
( 4 ) HL L 168., 2007.6.28., 1. o.
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
( 6 ) HL L 375., 1991.12.31., 1. o.
( 7 ) HL L 175., 1985.7.5., 40. o.
( 8 ) HL L 368., 2006.12.23., 15. o.
( 9 ) HL L 340., 1991.12.11., 28. o.
( 10 ) HL L 340., 1991.12.11., 33. o.
( 11 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
( 12 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.
( 13 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
( 15 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.
( 16 ) HL L 237., 1994.9.10., 13. o.
( 17 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
( 18 ) HL L 193., 2009.7.24., 1. o.
( 19 ) HL L 193., 2009.7.24., 60. o.
( 20 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
( 22 ) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.
( 23 ) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.
( 24 ) HL L 334., 2008.12.12., 25. o.
( 25 ) HL L 86., 1979.4.6., 30. o.
( 26 ) HL L 125., 1996.5.23., 35. o.
( 27 ) A Bizottság 2002. december 30-i 2003/24/EK határozata az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről (HL L 8., 2003.1.14., 44. o.).
( 28 ) HL L 25., 2011.1.28., 8. o.
( 29 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
( 30 ) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.
( 31 ) A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).
( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK rendelete a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).
( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.)
( 34 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelve az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).
( 35 ) HL L 334., 2008.12.12., 25. o.