2008R0889 — HU — 01.01.2015 — 010.003

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250, 18.9.2008, p.1)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A BIZOTTSÁG 1254/2008/EK RENDELETE (2008. december 15.)	L 337	80	16.12.2008
►M2	A BIZOTTSÁG 710/2009/EK RENDELETE (2009. augusztus 5.)	L 204	15	6.8.2009
►M3	A BIZOTTSÁG 271/2010/EU RENDELETE (2010. március 24.)	L 84	19	31.3.2010
►M4	A BIZOTTSÁG 344/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2011. április 8.)	L 96	15	9.4.2011
M5	A BIZOTTSÁG 426/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2011. május 2.)	L 113	1	3.5.2011
►M6	A BIZOTTSÁG 126/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. február 14.)	L 41	5	15.2.2012
►M7	A BIZOTTSÁG 203/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. március 8.)	L 71	42	9.3.2012
►M8	A BIZOTTSÁG 505/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. június 14.)	L 154	12	15.6.2012
►M9	A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 29.)	L 118	5	30.4.2013
►M10	A BIZOTTSÁG 519/2013/EU RENDELETE (2013. február 21.)	L 158	74	10.6.2013
►M11	A BIZOTTSÁG 1030/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. október 24.)	L 283	15	25.10.2013
►M12	A BIZOTTSÁG 1364/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. december 17.)	L 343	29	19.12.2013
►M13	A BIZOTTSÁG 354/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. április 8.)	L 106	7	9.4.2014
►M14	A BIZOTTSÁG 836/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. július 31.)	L 230	10	1.8.2014
►M15	A BIZOTTSÁG 1358/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. december 18.)	L 365	97	19.12.2014

---

▼B

A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE

(2008. szeptember 5.)

az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról

Tartalom
I. cím	Bevezető rendelkezések
II. cím	A termékek előállítására, feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó szabályok
1. fejezet	Növénytermesztés
1a. fejezet	Tengerimoszat-termelés
2. fejezet	Állattartás
1. szakasz	Az állatok származása
2. szakasz	Az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata
3. szakasz	Takarmányozás
4. szakasz	Állat-egészségügyi kezelés
2a. fejezet	Tenyésztett víziállatok termelése
1. szakasz	Általános rendelkezések
2. szakasz	A víziállatok származása
3. szakasz	Az akvakultúrás állattartás módja
4. szakasz	Tenyésztés
5. szakasz	Halak, rákfélék és tüskésbőrűek takarmányozása
6. szakasz	A puhatestűekre vonatkozó különleges szabályok
7. szakasz	Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelés
3. fejezet	Feldolgozott termékek
3a. fejezet	A bortermelésre vonatkozó különleges szabályok
4. fejezet	A termékek csomagolása, szállítása és tárolása
5. fejezet	Az átállás szabályai
6. fejezet	Kivételes termelési szabályok
1. szakasz	Éghajlati, földrajzi vagy strukturális kötöttségek
2. szakasz	A források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre
3. szakasz	Az állattartás egyedi problémái
3a. szakasz	A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti kivételes termelési szabályok egyes termékeknek és anyagoknak a feldolgozás során történő felhasználása vonatkozásában
4. szakasz	Katasztrófahelyzetek
7. fejezet	Vetőmag-adatbázis
III. cím	Címkézés
1. fejezet	Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója
2. fejezet	A takarmányok címkézésére vonatkozó egyedi előírások
3. fejezet	Egyéb egyedi címkézési előírások
IV. cím	Ellenőrzés
1. fejezet	Minimális ellenőrzési intézkedések
2. fejezet	A növények és növényi termékek ellenőrzésének követelményei
2a. fejezet	A tengeri moszatra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények
3. fejezet	Az állatok és állati termékek ellenőrzésének követelményei
3a. fejezet	A tenyésztett víziállatokra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények
4. fejezet	Növényi, tengeri moszatból származó, állati és akvakultúrás termékek, valamint az azokból álló élelmiszerek feldolgozására szolgáló termelőegységek ellenőrzésének követelményei
5. fejezet	A harmadik országokból származó ökológiai termékekre vonatkozó ellenőrzési követelmények
6. fejezet	Ellenőrzési előírások alvállalkozókkal dolgozó termelőegységek esetében
7. fejezet	A takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírások
8. fejezet	Jogsértések és információcsere
9. fejezet	Az illetékes hatóságok által gyakorolt felügyelet
V. cím	Információszolgáltatás, átmeneti és záró rendelkezések
1. fejezet	Információszolgáltatás a Bizottság részére
2. fejezet	Átmeneti és záró rendelkezések

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  E rendelet megállapítja az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés különleges szabályait a 834/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek vonatkozásában.

▼M2

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó:

Ugyanakkor a II., a III. és a IV. cím értelemszerűen addig alkalmazandó az említett termékekre, amíg a 834/2007/EK rendelet alapján ki nem dolgozzák a rájuk vonatkozó részletes termelési szabályokat.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 834/2007/EK irányelv 2. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokon kívül az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

▼M2

▼B

▼M2

▼M9

▼B

II. CÍM

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA, FELDOLGOZÁSÁRA, CSOMAGOLÁSÁRA, SZÁLLÍTÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Növénytermesztés

3. cikk

Talajerő-gazdálkodás és tápanyag-utánpótlás

(1)  Ha a növények tápanyagigényét a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt intézkedésekkel nem lehet kielégíteni, kizárólag az e rendelet I. mellékletében szereplő tápanyag-utánpótló és talajjavító szerek használhatók az ökológiai termelésben és csakis a szükséges mértékben. A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni a termék használatának szükségességét.

(2)  Egy gazdaságban használt állati trágya összes mennyisége – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvben ( 11 ) meghatározottak szerint – nem haladhatja meg az évi 170 kg nitrogénmennyiséget a használt mezőgazdasági terület egy hektárára vetítve. Ez a korlátozás kizárólag az istállótrágyára, a szárított istállótrágyára, a szárított baromfitrágyára és a komposztált állati ürülékre vonatkozik, ideértve a baromfitrágyát, a komposztált istállótrágyát és a folyékony állati ürüléket is.

(3)  Az ökológiai termelést folytató gazdaságok írásbeli együttműködési megállapodásokat kizárólag az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő más gazdaságokkal és vállalkozásokkal köthetnek, azzal a szándékkal, hogy az ökológiai termelésből származó többlet trágyát elhelyezzék. A (2) bekezdésben meghatározott felső határértéket az együttműködésben részt vevő összes ökológiai gazdálkodást folytató termelőegység alapján kell kiszámítani.

(4)  Megfelelő mikroorganizmus-készítmények is alkalmazhatók a talaj általános állapotának vagy a talaj, illetve a növények tápanyagellátásának javítása céljából.

(5)  Komposztaktiváláshoz megfelelő növényi alapú készítmények vagy mikroorganizmus-készítmények is alkalmazhatók.

4. cikk

A hidroponikus termesztés tilalma

A hidroponikus termesztés tilos.

5. cikk

A kártevők, a betegségek és a gyomok elleni védekezés

(1)  Amennyiben a növényeket a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és g) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban nem lehet megfelelően megvédeni a kártevőktől és a betegségektől, az ökológiai termelésben kizárólag az e rendelet II. mellékletében szereplő termékek használhatók. A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni a termék használatának szükségességét.

(2)  A csapdákban és a légtértelítéshez használt adagolók esetében – a feromonadagolók kivételével – a csapdáknak és/vagy adagolóberendezéseknek meg kell akadályozniuk, hogy az anyagok kikerüljenek a környezetbe, és ott érintkezésbe kerüljenek a termesztett növényekkel. Használat után gondoskodni kell a csapdák begyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról.

6. cikk

A gombatermesztésre vonatkozó különleges szabályok

A gombatermesztésben csak olyan termesztőközeg használható, amely kizárólag a következő összetevőkből áll:

▼M2

1a.

FEJEZET

Tengerimoszat-termelés

6a. cikk

Hatály

Ez a fejezet részletes szabályokat állapít meg a tengeri moszatok begyűjtésére és tartására vonatkozóan. A fejezet értelemszerűen alkalmazandó minden többsejtű tengeri alga vagy fitoplankton és mikroalga termelésére, melyeket tenyésztett víziállatoknak szánt takarmányként hasznosítanak.

6b. cikk

A vízi közeg megfelelősége és fenntartható gazdálkodási terv

(1)  A termelésnek olyan helyen kell történnie, amelyet nem ért az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékekből vagy anyagokból származó szennyezés, vagy olyan szennyező anyag, amely veszélyeztetheti a termékek ökológiai jellegét.

(2)  Az ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket megfelelően el kell különíteni. Az elkülönítési intézkedések a természetes körülményeken, külön vízellátási rendszereken, a távolságokon, az ár-apály viszonyokon, valamint az ökológiai termelőegység folyásirány szerinti feljebb vagy alsóbb elhelyezkedésén alapulnak. A tagállami hatóságok kijelölhetnek olyan helyszíneket vagy területeket, amelyeket nem tekintenek alkalmasnak az ökológiai akvakultúrás vagy moszattermelésre, és meghatározhatják az ökológiai és nem ökológiai termelőegységek közötti legkisebb elkülönítési távolságot.

Amennyiben minimális elkülönítési távolságok kerülnek meghatározásra, a tagállamok erről tájékoztatják a gazdasági szereplőket, a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3)  Minden új, ökológiai termelésre bejelentkező olyan vállalkozás tekintetében, amely évente 20 tonnát meghaladó mennyiségű akvakultúrás terméket állít elő, a termelőegység volumenével arányos környezetvédelmi értékelést kell készíteni a termelőegység és közvetlen környezetének körülményei, valamint a működéséből adódó valószínű hatások felmérése érdekében. A gazdasági szereplőnek a környezetvédelmi értékelést be kell nyújtania az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak. A környezetvédelmi értékelés tartalmának a 85/337/EGK tanácsi irányelv ( 12 ) IV. mellékletén kell alapulnia. Ha az egység esetében már végeztek ezzel egyenértékű értékelést, az felhasználható erre a célra.

(4)  A gazdasági szereplőnek a termelőegység volumenével arányos fenntartható gazdálkodási tervet kell benyújtania az akvakultúra lehalászásáról és a tengeri moszat betakarításáról.

A tervet évente aktualizálni kell, és részletesen be kell mutatni benne a működés környezeti hatásait, a végrehajtandó környezetvédelmi monitorozást, valamint azon intézkedések jegyzékét, amelyeket a környező vízi és szárazföldi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében kell hozni, adott esetben beleértve a tápanyagok környezetbe való kibocsátásának mértékét termelési ciklusonként vagy éves jelleggel. A tervbe bele kell foglalni a műszaki berendezés ellenőrzését és javítását.

(5)  Az akvakultúra- és tengerimoszat-gazdálkodóknak előnyben kell részesíteniük a megújuló energiaforrásokat és az anyagok újrahasznosítását, valamint a fenntartható gazdálkodási terv részeként hulladékcsökkentési ütemtervet kell kidolgozniuk, amelynek végrehajtása a műveletek megkezdésekor indul. A maradék hő használatát lehetőség szerint a megújuló forrásokból származó energiára kell korlátozni.

(6)  A tengeri moszat betakarítása vonatkozásában a tevékenységek megkezdésekor egyszeri alkalommal el kell végezni a biomassza mennyiségének felmérését.

6c. cikk

A vadon termő tengeri moszatok fenntartható betakarítása

(1)  Az egységen vagy területen belül nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára annak megállapítását, hogy kizárólag vadon termő, a 834/2007/EK rendelettel összhangban termelt tengeri moszat került-e begyűjtésre, illetve lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóság vagy szerv is megbizonyosodjon ugyanerről.

(2)  A betakarítást úgy kell végezni, hogy a betakarított mennyiség ne gyakoroljon jelentős hatást a vízi környezet állapotára. Annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri moszat képes legyen regenerálódni, intézkedéseket kell hozni, melyek meghatározzák a betakarítási technikát, a minimális méreteket, a kort, a reprodukciós ciklusokat vagy a megmaradó moszat mennyiségét.

(3)  Ha a tengeri moszatot megosztott vagy közös betakarítási területen takarítják be, dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a betakarítás egésze e rendelet rendelkezéseivel összhangban történt.

(4)  A 73b. cikk (2) bekezdése b) és c) pontja vonatkozásában ezeknek a nyilvántartásoknak bizonyítaniuk kell a fenntartható gazdálkodást és azt, hogy a betakarítási területre nem gyakoroltak hosszú távú hatást.

6d. cikk

A tengeri moszat termesztése

(1)  A tengeri moszat tengeri termesztéséhez csak a környezetben természetesen előforduló, vagy – lehetőleg a közelben elhelyezkedő, polikultúrás rendszerhez tartozó – tenyésztett víziállatok ökológiai termeléséből származó tápanyagokat lehet használni.

(2)  Az olyan szárazföldi létesítményekben, ahol külső tápanyagforrások felhasználására kerül sor, az eltávozóvíz tápanyagtartalmának igazolhatóan azonosnak vagy kisebbnek kell lennie, mint a beáramló víz tápanyagtartalma. Csak az I. mellékletben felsorolt növényi vagy ásványi eredetű tápanyagok használhatók fel.

(3)  A termesztési sűrűséget és a működési intenzitást nyilván kell tartani, és ezek tekintetében fenn kell tartani a vízi környezet sértetlenségét annak biztosításával, hogy a tengeri moszat termesztése során nem haladják meg a környezetre kedvezőtlen hatást még nem gyakorló maximális mennyiséget.

(4)  A köteleket és más, a tengeri moszat termesztésére használt eszközöket lehetőség szerint ismételten fel kell használni, vagy gondoskodni kell újrahasznosításukról.

6e. cikk

Korhadásgátló intézkedések és a termelőeszközök és létesítmények tisztítása

(1)  A biológiai korhadást okozó szervezeteket kizárólag fizikai eszközzel vagy kézzel lehet eltávolítani, majd adott esetben a gazdaságtól távol vissza kell juttatni a tengerbe.

(2)  A termelőeszközök és létesítmények tisztítását fizikai vagy mechanikai eszközökkel kell végezni. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, kizárólag a VII. melléklet 2. szakaszában felsorolt anyagok alkalmazhatók.

▼B

2. FEJEZET

Állattartás

7. cikk

Hatály

Ez a fejezet a következő fajokra nézve állapít meg részletes termelési szabályokat: szarvasmarhafélék – ideértve a bivaly- és bölényfajokat is –, ló-, sertés-, juh-, kecske- és baromfifélék (a III. mellékletben felsorolt fajok), valamint a méhek.

1. szakasz

Az állatok származása

8. cikk

Az ökológiai tartású állatok származása

(1)  A fajták vagy tenyészetek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatoknak a helyi körülményekhez történő alkalmazkodásra való képességét, vitalitását és betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Ezen túlmenően, a fajtákat és a tenyészeteket úgy kell kiválasztani, hogy elkerülhetők legyenek az intenzív tartás keretében használt bizonyos fajtákra és tenyészetekre jellemző betegségek és egészségügyi problémák, például a sertés-stressz szindróma, PSE-szindróma (fakó-puha-vizenyős), hirtelen halál, spontán vetélés vagy császármetszést igénylő nehéz ellés. Előnyben kell részesíteni az őshonos fajtákat és tenyészeteket.

(2)  Méhek esetén előnyben kell részesíteni az Apis mellifera és helyi ökotípusai alkalmazását.

9. cikk

A nem ökológiai tartásból származó állatok

(1)  A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelően nem ökológiai tartásból származó állatokat tenyésztés céljából csak akkor lehet a gazdaságba bevonni, ha nem áll rendelkezésre elegendő ökológiai tartásból származó állat, és akkor is kizárólag az e cikk (2)–(5) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelően.

(2)  Az állatállomány első alkalommal történő kialakításakor a nem ökológiai származású fiatal emlősöket elválasztásuk után azonnal az ökológiai termelés szabályainak megfelelően kell nevelni. Ezenfelül az állatok csoportba (például csorda vagy nyáj) történő bevitelének időpontjában az alábbi megszorítások alkalmazandók:

(3)  Az állomány megújítása céljából a nem ökológiai tartásból származó kifejlett hímivarú és még nem ellett nőivarú emlősállatokat a továbbiakban az ökológiai termelés szabályai szerint kell nevelni. A nőivarú emlősállatok létszámára az alábbi éves megkötések vonatkoznak:

Az e bekezdésben található rendelkezés 2012-ben felülvizsgálatra kerül annak fokozatos megszüntetése céljából.

(4)  A (3) bekezdésben feltüntetett százalékos értékeket az alábbi különleges esetekben akár 40 %-ig is fel lehet emelni, amennyiben erre az illetékes hatóság előzetesen engedélyt ad:

(5)  Méhészet megújítása céljából évente a méhanyák és méhcsaládok 10 %-át lehet az ökológiai termelőegységben nem ökológiai termelésből származókkal pótolni, feltéve hogy a méhanyákat és a családokat ökológiai termelést folytató termelőegységből származó lépekkel vagy lépalapokkal ellátott kaptárakban helyezik el.

2. szakasz

Az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata

10. cikk

Az elhelyezési feltételekre vonatkozó szabályok

(1)  Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légkeringés, a por koncentrációja, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázok koncentrációja olyan határértéken belül maradjon, amely nem ártalmas az állatokra nézve. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani.

(2)  Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek az éghajlati viszonyok az állatok szabadban tartásához.

(3)  Az épületekben az állománysűrűségnek lehetővé kell tennie az állatok kényelmét, jóllétét, és gondoskodni kell az állatok fajspecifikus igényeiről, ami különösen függ az állatok fajától, fajtájától és életkorától. Figyelembe kell venni továbbá az állatok viselkedési szokásait is, amelyek különösen a csoport nagyságától és az állatok nemétől függenek. Az állománysűrűségnek biztosítania kell az állatok jóllétét azáltal, hogy elegendő teret biztosít számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, könnyen lefeküdjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat, és olyan, természetes mozdulatokat tegyenek, mint például a nyújtózkodás és a szárnycsapkodás.

(4)  A különböző állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális bel- és kültéri alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a III. melléklet tartalmazza.

11. cikk

Az emlősök különleges elhelyezési feltételei és tartásuk gyakorlata

(1)  Az állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítményeknek sima, de nem csúszós padozattal kell rendelkezniük. A III. mellékletben meghatározott beltéri terület legalább fele legyen tömör felépítésű, azaz ne rúd- vagy rácspadozat legyen.

(2)  Az állattartó épületet el kell látni megfelelő méretű, kényelmes, tiszta és száraz fekvő-/pihenőhellyel, amely tömör szerkezetű, nem rúd- vagy rácspadozatú. A pihenőhelyet bőséges, száraz alommal kell ellátni. Az alomnak szalmából vagy egyéb, erre alkalmas természetes anyagból kell állnia. Az alom az I. mellékletben feltüntetett ásványi termékek bármelyikével javítható és dúsítható.

(3)  A 91/629/EGK tanácsi irányelv ( 14 ) 3. cikke (3) bekezdésének fenntartása mellett a borjakat egyhetes korukon túl tilos egyedi boxokban elhelyezni.

(4)  A 91/630/EGK tanácsi irányelv ( 15 ) 3. cikke (8) bekezdésének fenntartása mellett a kocákat csoportban kell tartani, kivéve a vemhesség utolsó szakaszában, valamint a szoptatási időszak alatt.

(5)  A malacok nem tarthatók csúszós, sima borítású padozaton vagy kutricában.

(6)  A szabadban lehetővé kell tenni a sertésfélék számára az ürítést és a túrást. Túrás céljára különböző anyagok használhatók.

12. cikk

A baromfik elhelyezésének különleges feltételei és tartásuk gyakorlata

(1)  Baromfi nem tartható ketrecben.

(2)  Amikor csak az időjárás és a higiéniai feltételek azt lehetővé teszik, a vízi szárnyasok részére hozzáférést kell biztosítani patakhoz, kacsaúsztatóhoz, tóhoz, illetve medencéhez, a fajspecifikus igények és az állatok jóllétével kapcsolatos követelmények kielégítése céljából.

(3)  Minden baromfitartó épületnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

(4)  A természetes fény kiegészíthető mesterséges megvilágítással úgy, hogy naponta egy legfeljebb 16 órás megvilágítási periódust egy mesterséges megvilágítás nélküli, legalább 8 órás, folyamatos, éjszakai pihenési periódus kövessen.

(5)  Az intenzív tenyésztési módszerek elkerülése érdekében a baromfit vagy addig kell nevelni, amíg el nem ér egy minimális életkort, vagy pedig lassú növekedésű baromfifajtából kell származnia. Ha a gazdasági szereplő nem alkalmaz lassú növekedésű baromfifajtákat, akkor a minimális vágási életkor:

Az illetékes hatóság meghatározza a lassú növekedésű fajtákra alkalmazandó feltételeket, illetve elkészíti azok listáját, és biztosítja ezeket az információkat a gazdasági szereplők, más tagállamok és a Bizottság részére.

13. cikk

A méhészettel kapcsolatos különleges követelmények és elhelyezési feltételek

(1)  A méhészeteket úgy kell elhelyezni, hogy azok helyszínétől mért 3 km-es sugarú körön belül a nektár- és pollenforrások lényegében ökológiai gazdálkodással termelt növényekből és/vagy spontán vegetációból és/vagy alacsony környezeti terhelésű módszerekkel termelt növényekből álljanak, amelyek egyenértékűek az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 16 ) 36. cikkében, illetve az 1257/1999 tanácsi rendelet ( 17 ) 22. cikkében leírt módszerekkel, és nem érintik a méhészeti termelés ökológiai minősítését. A fenti követelmények nem alkalmazandók azokra a területekre, ahol éppen nincs virágzás, illetve akkor, amikor a kaptárak teleltetése történik.

(2)  A tagállamok kijelölhetnek olyan térségeket és területeket, amelyek az ökológiai termelés szabályainak megfelelő méhészeti tevékenység végzésére nem alkalmasak.

(3)  A kaptárakat alapvetően természetes anyagokból kell készíteni, amelyek nem szennyezik a környezetet és a méhészeti termékeket.

(4)  Az új keretek készítéséhez használt méhviasznak ökológiai termelést folytató termelőegységből kell származnia.

(5)  A 25. cikk sérelme nélkül a kaptárokban kizárólag természetes anyagokat – így propoliszt, viaszt és növényi olajakat – szabad felhasználni.

(6)  A mézpergetés során tilos kémiai úton előállított, szintetikus riasztószerek alkalmazása.

(7)  Tilos a mézet fiasítást tartalmazó lépből pergetni.

14. cikk

Szabadtéri területekhez való hozzáférés

(1)  A szabadtéri területek lehetnek részlegesen fedettek.

(2)  A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése b) pontja iii. alpontjának megfelelően a növényevők részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, amikor ezt a feltételek megengedik.

(3)  Ha a növényevők számára a legeltetési időszakban biztosított a legelőhöz való hozzáférés, és a téli elhelyezésre szolgáló létesítményekben biztosított a szabad mozgás, a téli hónapokban el lehet tekinteni a szabadtéri területek biztosítására vonatkozó kötelezettségtől.

(4)  A (2) bekezdés sérelme nélkül az egy évnél idősebb bikák részére hozzáférést kell biztosítani a legelőhöz, illetve a szabadtéri területhez.

(5)  A baromfik részére életük legalább egyharmad részén keresztül hozzáférést kell biztosítani a szabadtéri területhez.

(6)  A baromfik részére biztosított szabadtéri területek nagy részét növényzetnek kell borítania, a kifutókat védőlétesítményekkel kell ellátni, és lehetővé kell tenni a szárnyasok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek megfelelő számú itatóhoz és etetőhöz.

(7)  Ha a baromfit a közösségi jogszabályok alapján elrendelt korlátozások vagy kötelezettségek miatt zárt térben tartják, a megfelelő mennyiségű szálastakarmányhoz és a megfelelő anyagokhoz való folyamatos hozzáférést kell biztosítani a baromfi etológiai szükségleteinek kielégítése céljából.

15. cikk

Állománysűrűség

(1)  A teljes állománysűrűség nem lépheti túl a mezőgazdasági területre a 3. cikk (2) bekezdésében előírt évi 170 kg-os hektáronkénti nitrogén-határértéket.

(2)  A fent említett megfelelő állatállomány-sűrűség meghatározásához az illetékes hatóság megállapítja a fenti határértéknek megfelelő állategységeket, útmutatóként a IV. mellékletben található adatokat, illetve a 91/676/EGK irányelv alapján elfogadott vonatkozó nemzeti rendelkezéseket felhasználva.

16. cikk

A földterület nélküli állattartás tilalma

Tilos a földterület nélküli állattartás, amelynek során az állattenyésztő nem művel mezőgazdasági földterületet és/vagy a 3. cikk (3) bekezdése alapján nem kötött írásos együttműködési megállapodást egy másik gazdasági szereplővel.

17. cikk

Ökológiai tartású és nem ökológiai tartású állatállomány egyidejű tenyésztése

(1)  Nem ökológiai tartású állatállomány csak abban az esetben lehet jelen a gazdaságban, ha olyan termelőegységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a termelőegységektől, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint működnek, és feltéve, hogy eltérő fajról van szó.

(2)  A nem ökológiai tartású állatállomány az év egy korlátozott időszakában használhat ökológiai hasznosítású legelőt, feltéve, hogy ezek az állatok a 3. bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodási rendszerből származnak, és hogy a használattal egy időben ugyanazon a legelőn nincsenek jelen ökológiai tartású állatok.

(3)  Az ökológiai tartású állatokat az alábbi feltételek mellett lehet ugyanazon a legelőn legeltetni:

(4)  A vándorlegeltetési időszak alatt az állatok legelhetnek nem ökológiai tartásra használt területen egyik legelőterületről a másikra történő hajtásuk során. Ezen időszak során a legeltetésben fű és egyéb növényzet formájában történő, nem ökológiai eredetű takarmány bevitele nem haladhatja meg az éves össztakarmány 10 %-át. Ezt a mennyiséget a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.

(5)  A gazdasági szereplők kötelesek dokumentációs bizonyítékokkal igazolni az e cikkben előírt rendelkezések alkalmazását.

18. cikk

Az állatok kezelése

(1)  Az ökológiai termelésben nem végezhetők rutinszerűen olyan műveletek, mint a juhok farkának gumizása, a farokkurtítás, a fogak lecsípése, a csőrkurtítás és a szarvtalanítás. Ezen műveletek közül azonban egyeseket eseti elbírálás alapján biztonsági okokból engedélyezhet az illetékes hatóság, illetve ha azok az állatállomány egészségének, jóllétének vagy higiéniájának javítására szolgálnak.

Az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással, illetve oly módon, hogy az adott műveletet csak az erre legmegfelelőbb korban végzi el a képesített személyzet.

(2)  A fizikai kasztráció – kizárólag az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek mellett – engedélyezett a termék minőségének biztosítása és a hagyományos termelési eljárások fenntartása céljából.

(3)  Tilos a csonkítás, így például a méhanyák szárnyainak levágása.

(4)  Az állatok fel-, és a lehajtását elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell végezni. Tilos az allopátiás nyugtatók használata szállítás előtt vagy a szállítás során.

3. szakasz

Takarmányozás

▼M8

19. cikk

Saját gazdaságból és egyéb forrásokból származó takarmány

(1)  Növényevők esetén, kivéve minden évben azt az időszakot, amikor az állatok a 17. cikk (4) bekezdése szerinti vándorlegeltetésen vannak, a takarmány legalább 60 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt ugyanazon régió más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemeivel együttműködve kell előállítani.

(2)  Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani.

(3)  A méhek esetében a mézelési időszak végén a kaptárakban az átteleléshez elegendő méz- és pollenkészletet kell hagyni.

A méhcsaládok etetése csak akkor engedélyezett, ha a kaptárak túlélése az éghajlati viszonyok miatt veszélybe kerül. A táplálás ökológiai termelésből származó mézzel, ökológiai termelésből származó cukorsziruppal, illetve ökológiai termelésből származó cukorral történhet.

▼B

20. cikk

Az állatok tápanyagigényeinek megfelelő takarmány

(1)  Minden emlőst inkább anyatejjel, mint természetes tejjel kell táplálni, az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig; ez az időtartam a szarvasmarhafélék (beleértve a bivaly- és bölényfajokat is) és a lófélék esetében három hónap, a juh- és kecskefélék esetében 45 nap, a sertés esetében 40 nap.

(2)  A növényevők tartását – a legelőknek az év különböző időszakaiban való rendelkezésre állásához igazodva – a legeltetés maximális kihasználására kell alapozni. A növényevők napi takarmányadagjának szárazanyag-tartalma legalább 60 %-ban rostanyagokból, friss vagy szárított tömegtakarmányból, illetve szilázsból kell állnia. Megengedett, hogy ezt a tejtermelésben részt vevő állatok esetében a korai laktáció idején legfeljebb három hónapos időtartamra 50 %-ra csökkentsék.

(3)  A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell.

(4)  Tilos az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat.

(5)  A hízlalási eljárásoknak a tenyésztési folyamat bármely szakaszában visszafordíthatóknak kell lenniük. A kényszertáplálás tilos.

21. cikk

Átállási takarmány

▼M1

(1)  A takarmányadagok átlagban legfeljebb 30 %-ig tartalmazhatnak az ökológiai termelésre való átállás időszakában előállított takarmányt. Ha az átállás időszakában előállított takarmány a saját mezőgazdasági üzem egyik gazdálkodási egységéből származik, ez az arány 100 %-ra növelhető.

▼M2

(2)  Az állatállomány ellátására használt összes takarmány átlagos mennyiségének legfeljebb 20 %-a származhat az állandó legelőkön, évelőtakarmány-termő parcellákon, illetve az ökológiai gazdálkodás keretében bevetett fehérjenövény-parcellákon történő legeltetésből, illetve az azokon történő betakarításból átállásuk első évében, amennyiben azok a gazdaság részét képezik, és az elmúlt öt évben nem képezték részét ugyanazon gazdaság valamely ökológiai termelőegységének. Ha az átállás időszakából származó és az átállás első évében lévő parcellákról származó takarmány is felhasználásra kerül, akkor az ilyen takarmányok együttes százalékaránya nem haladhatja meg az (1) bekezdésben rögzített legnagyobb százalékos értékeket.

▼B

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő adatokat évente, a növényi eredetű takarmány szárazanyagtartalmának százalékos arányaként kell kiszámítani.

▼M8

22. cikk

Egyes termékek és anyagok használata a takarmányokban

A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. alpontjának alkalmazásában ökológiai takarmány feldolgozásához és ökológiai állatok takarmányozásához kizárólag az alábbi anyagok használhatók:

▼B

4. szakasz

Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelés

23. cikk

Betegségmegelőzés

(1)  A 24. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, tilos a kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő alkalmazása.

(2)  Tilos a növekedés- vagy termelésfokozó anyagok (így antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb mesterséges növekedésserkentő anyagok) használata, valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozásra (például az ivarzás indukálása vagy szinkronizálása) vagy más célokra történő használata.

(3)  Ha az állatállomány nem ökológiai termelőegységekből származik, a helyi körülmények függvényében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni, például szűrővizsgálatot vagy karantént.

(4)  Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Az ürüléket, vizeletet és az el nem fogyasztott vagy kiömlött takarmányt szükség szerinti gyakorisággal kell eltávolítani a szagok minimálisra csökkentése, valamint a rovarok és rágcsálók odavonzásának megakadályozása érdekében.

A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában kizárólag a VII. mellékletben felsorolt termékek használhatók az állattartó épületek és létesítmények tisztítása és fertőtlenítése során. A rágcsálóirtók (a csapdában használandók) és a II. mellékletben felsorolt termékek használhatók az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására.

(5)  Az épületekből ki kell üríteni az állományt minden felnevelt baromficsoport között. Az épületeket és berendezéseket ekkor meg kell tisztítani, és ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően, miután egy baromficsoport felnevelése befejeződött, a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A tagállamok állapítják meg, hogy mennyi ideig kell a kifutóknak üresen maradniuk. A gazdasági szereplő köteles dokumentációs bizonyítékokkal alátámasztani ezen időszak betartását. Ezek a követelmények nem alkalmazandók, ha a baromfi nevelése nem turnusokban történik, nem kifutókban tartják, és egész nap szabadon van.

24. cikk

Állat-egészségügyi kezelés

(1)  Ha a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének e) pontja i. alpontjában előírt állategészségügyi betegségmegelőző intézkedések ellenére az állatok megbetegszenek vagy megsérülnek, haladéktalanul kezelni kell őket, szükség esetén elkülönítve és megfelelően elhelyezve.

▼M13

(2)  A kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítményekkel és antibiotikumokkal szemben előnyben kell részesíteni a fitoterápiás és homeopátiás termékeket, a nyomelemeket, valamint az V. melléklet 1. szakaszában és a VI. melléklet 3. szakaszában felsorolt termékeket, feltéve, hogy ezek terápiás hatása az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben hatékony.

▼B

(3)  Ha az (1) és a (2) bekezdésben hivatkozott intézkedések alkalmazása nem bizonyul hatékonynak a betegség vagy sérülés kezelése során, és az állat szenvedésének vagy fájdalmának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a kezelés, állatorvos utasítása alapján alkalmazhatók kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok.

(4)  A vakcinázás, az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal, vagy egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állatok és a belőlük származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, és ezekre az állatokra alkalmazni kell a 38. cikk (1) bekezdésében előírt átállási időszakokat.

Az ilyen körülmények előfordulásának dokumentációs bizonyítékait az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság részére meg kell őrizni.

(5)  Az állatnak az allopátiás állatgyógyászati készítménnyel szokásos alkalmazási feltételek mellett történő utolsó kezelése és az ilyen állatból ökológiai termelés keretében előállított élelmiszerek előállítása közötti várakozási idő a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében előírt várakozási idő kétszerese, illetve előírt várakozási idő hiányában 48 óra.

25. cikk

A betegségmegelőzés és az állat-egészségügyi kezelés különleges szabályai a méhészetben

(1)  A kereteknek, kaptáraknak és lépeknek, különösen a kártevők elleni védelme céljából csak a rágcsálóirtók (csak csapdákban) és a II. mellékletben felsorolt termékek használata engedélyezett.

(2)  A méhészetek fertőtlenítésére fizikai kezelés – így a gőz és a közvetlen láng – megengedett.

(3)  A herefiasítás elpusztítása csak a Varroa destructor fertőzés izolálása érdekében megengedett.

(4)  Ha minden, fent említett megelőző intézkedés ellenére a méhcsaládok megbetegszenek vagy megfertőződnek, azonnal meg kell kezdeni kezelésüket, és szükség esetén a családokat elkülönített méhészetben kell elhelyezni.

(5)  Az állatgyógyászati készítmények annyiban alkalmazhatók az ökológiai méhészetekben, amennyiben a szóban forgó célra történő használatuk az adott tagállamban a vonatkozó közösségi rendelkezéseknek vagy a közösségi joggal összhangban lévő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett.

(6)  Varroa destructor parazitafertőzés esetén hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható.

(7)  Amennyiben kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás termékekkel történő kezelésre kerül sor, e kezelés ideje alatt a kezelt méhcsaládokat elkülönítő méhészetben kell elhelyezni és az összes viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. Ezt követően az ilyen méhcsaládokra a 38. cikk (3) bekezdésében előírt egyéves átállási időszakot kell alkalmazni.

(8)  A (7) bekezdésben előírt követelményeket a (6) bekezdésben felsorolt termékek esetében nem kell alkalmazni.

▼M2

2a.

FEJEZET

Tenyésztett víziállatok termelése

1.

szakasz

Általános rendelkezések

25a. cikk

Hatály

Ez a fejezet részletes termelési szabályokat határoz meg a XIIIa. melléklet hatálya alá tartozó hal-, rák-, tüskésbőrű- és puhatestű fajok vonatkozásában.

Ez értelemszerűen vonatkozik a zooplanktonokra, a mikro-rákokra, a kerekesférgekre, férgekre és más takarmányozási célú víziállatokra is.

25b. cikk

A vízi közeg megfelelősége és fenntartható gazdálkodási terv

(1)  E fejezetre a 6b. cikk (1)–(5) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(2)  A fenntartható gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 18 ) és a nemzeti szabályok értelmében a ragadozók elleni védekező és megelőző intézkedéseket

(3)  Az egymás környezetében működő gazdasági szereplőknek adott esetben igazolható módon össze kell hangolniuk tevékenységüket a gazdálkodási terv elkészítése során.

(4)  Tenyésztett víziállatok halastavakban, tartályokban vagy áramoltatott vízrendszerű medencékben megvalósuló termelése esetén a gazdaságokat fel kell szerelni természetes szűrőréteggel, ülepítő medencékkel, biológiai vagy mechanikai szűrőkkel a hulladék tápanyagok összegyűjtése érdekében, vagy pedig tengeri moszatot és/vagy állatokat (kéthéjú kagylót és algát) kell használni, melyek hozzájárulnak a kiáramló víz minőségének javításához. A távozó vizet adott esetben rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

25c. cikk

A tenyésztett víziállatok egyidejű ökológiai és nem ökológiai termelése

(1)  Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy ugyanazon gazdaságban a keltetők és ivadéknevelők ökológiai és nem ökológiai módon termelt ivadékokat is előállítsanak, amennyiben az egységeket fizikailag egyértelműen elkülönítik, és a gazdaságban külön vízellátó rendszer van.

(2)  A nyújtási szakaszban az illetékes hatóság engedélyezheti tenyészett víziállatoknak ugyanazon gazdaságon belüli, ökológiai és nem ökológiai termelését, feltéve, hogy tiszteletben tartják e rendelet 6b. cikkének (2) bekezdését, illetve amennyiben a víziállatok tartásának különböző termelési szakaszai és eltérő kezelési időszakai valósulnak meg.

(3)  A gazdasági szereplők kötelesek dokumentumokkal bizonyítani az e cikkben előírt rendelkezések alkalmazását.

2.

szakasz

A víziállatok származása

25d. cikk

Az ökológiai víziállatok származása

(1)  Helyi fajokat kell használni és a tenyésztés célja olyan törzsek kialakítása kell, hogy legyen, amelyek jobban alkalmazkodnak a gazdaságban tartás feltételeihez, egészségesek, és jól hasznosítják a takarmányforrásokat. Az ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság számára dokumentumokkal kell igazolni az állatok származását és kezelését.

(2)  Olyan fajokat kell kiválasztani, amelyek a vadon élő állományra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül tarthatók.

25e. cikk

A nem ökológiai tenyésztett víziállatok származása és kezelése

(1)  Tenyésztési célból, vagy a genetikai állomány javítása érdekében és abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre ökológiai termelésből származó víziállatok, a gazdaságba behozhatók vadon kifogott vagy nem ökológiai termelésből származó állatok is. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani.

(2)  Termelési célból, illetve abban az esetben, ha az ökológiai módszerrel előállított víziállatok ivadékai nem állnak rendelkezésre, a gazdaságba behozhatók nem ökológiai víziállatok ivadékai is. A termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmadában ökológiai gazdálkodást kell folytatni.

▼M12

(3)  Nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatok aránya a következő: 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 %, 2015. december 31-től 0 %.

▼M15

(4)  A vadon élő víziállat-ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:

▼M2

3.

szakasz

Az akvakultúrás állattartás módja

25f. cikk

Általános akvakultúrás állattartási szabályok

(1)  A tenyésztett víziállatok környezetét úgy kell kialakítani, hogy fajspecifikus szükségleteikkel összhangban teljesüljenek a következők:

▼M15

(2)  Az állománysűrűséget és az állattartási gyakorlatot a XIIIa. melléklet határozza meg fajonként vagy fajcsoportonként. Az állománysűrűség és az állattartási gyakorlat által a tartott halak jóllétére gyakorolt hatás megítéléshez folyamatosan ellenőrizni kell a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.

▼M2

(3)  A vízi zárt rendszerek kialakítása és felépítése során olyan áramlási sebességet és fizikai-kémiai paramétereket kell biztosítani, amelyek garantálják az állatok egészségét és jóllétét, és megfelelnek viselkedési szükségleteiknek.

(4)  A zárt rendszereket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy a rendszerből való kiszökés veszélye a lehető legkisebb legyen.

(5)  Halak vagy rákfélék kiszökése során megfelelő intézkedést kell hozni – adott esetben beleértve az állat elfogását is – annak érdekében, hogy a helyi ökoszisztémát minél kevesebb hatás érje. Az ezt igazoló dokumentációt meg kell őrizni.

25g. cikk

A vízi zárt rendszerekre vonatkozó különleges szabályok

(1)  Keltetők, ivadéknevelők, valamint ökológiai takarmányozásra szolgáló szervezetek termelése kivételével tilos zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítményeket használni.

(2)  Az állatok nevelésére szolgáló szárazföldi egységek vonatkozásában az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

(3)  A tengeri zárt rendszerek esetében az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

(4)  Kizárólag a keltetőkben és ivadéknevelőkben engedélyezett a víz mesterséges fűtése és hűtése. A víz fűtésére vagy hűtésére a termelés bármely szakaszában felhasználható fúrt kútból származó természetes víz.

25h. cikk

A tenyésztett víziállatok kezelése

(1)  A tenyésztett víziállatok kézbevételét a lehető legkevesebb alkalomra kell csökkenteni, és a lehető leggondosabban, megfelelő berendezéseket és protokolt alkalmazva kell eljárni a kézbevétellel összefüggésbe hozható stressz és fizikai sérülés elkerülése érdekében. A tenyészállományhoz csak a fizikai sérülés és a stressz minimalizálása mellett szabad hozzányúlni, adott esetben érzéstelenítés alkalmazásával. Az osztályozási műveleteket minimálisra kell csökkenteni, a halak jóllétének biztosítása érdekében.

(2)  Mesterséges fény alkalmazására a következő korlátozások alkalmazandók:

(3)  A levegőztetés az állatok jóllétének és egészségének biztosítása érdekében engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a mechanikai levegőztetőket lehetőleg megújuló energiaforrás működteti.

Minden ilyen levegőztetést be kell jegyezni az akvakultúrás termeléssel kapcsolatos nyilvántartásba.

(4)  Oxigén használata kizárólag az állat-egészségügyi követelményekkel összefüggően, valamint a termelés vagy szállítás kritikus időszakaiban engedélyezett a következő esetekben:

Az ezeket igazoló dokumentációt meg kell őrizni.

(5)  A levágás során ügyelni kell arra, hogy a halak az azonnali eszméletvesztés révén ne érzékelhessenek fájdalmat. Az optimális levágási módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a lehalászási méreteket, a fajokat és a termelőhelyeket.

4.

szakasz

Tenyésztés

25i. cikk

Hormonok alkalmazásának tilalma

Tilos a hormonok és hormonszármazékok alkalmazása.

5.

szakasz

Halak, rákfélék és tüskésbőrűek takarmányozása

25j. cikk

A takarmányokra vonatkozó általános szabályok

A takarmányozást az alábbi prioritások figyelembevételével kell kialakítani:

25k. cikk

A húsevő víziállatok takarmányozására vonatkozó különleges szabályok

(1)  A húsevő víziállatok takarmányának beszerzése során a következő prioritásokat kell érvényesíteni:

▼M8

▼M15

▼M15 —————

▼M2

(3)  A takarmány legfeljebb 60 %-ban tartalmazhat ökológiai növényi terméket.

(4)  Lazac és pisztráng takarmányozására elsősorban ökológiai forrásból, például ökológiai termelésből származó rákfélék páncéljából származó asztaxantin használható, az említett állatok fiziológiai szükségleteinek határain belül. Amennyiben nem állnak rendelkezésre ökológiai források, természetes forrásból származó asztaxantin (pl. Pfaffia élesztőgombából) is felhasználható.

▼M15

(5)  Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.

▼M2

25l. cikk

Egyes tenyésztett víziállatok takarmányára vonatkozó különleges szabályok

(1)  A XIIIa. melléklet 6., 7. és 9. szakaszában említett tenyésztett víziállatok takarmányozását a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásból kell megvalósítani.

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett természetes táplálékforrások nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben, engedélyezhető, lehetőség szerint a gazdaságban termesztett, növényi eredetű ökológiai takarmány vagy tengeri moszat felhasználása. A gazdasági szereplőknek dokumentációval kell igazolniuk a kiegészítő takarmány alkalmazásának szükségességét.

▼M15

(3)  A természetes takarmány (2) bekezdés szerinti kiegészítése esetén:

▼M15

25 la. cikk

Az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányára vonatkozó különleges szabályok

Az ökológiai tartásból származó ivadékok lárváinak nevelése estében takarmányként használható a hagyományos fitoplankton és zooplankton.

▼M2

25m. cikk

A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említett termékek és anyagok

▼M8

(1)  Az ökológiai akvakultúrában csak azok az ásványi eredetű takarmány-alapanyagok használhatók fel, amelyek szerepelnek az V. melléklet 1. szakaszában.

▼M2

(2)  Takarmány-adalékanyagok, az állattakarmányozásban használt bizonyos termékek, illetve technológiai segédanyagok abban az esetben használhatók fel, amennyiben szerepelnek a VI. melléklet felsorolásában, és az ott előírt korlátozásokat betartották.

6.

szakasz

A puhatestűekre vonatkozó különleges szabályok

25n. cikk

Termőterület

(1)  A kéthéjú kagylók tartása polikultúrás rendszerben történhet ugyanabban a vízben, mint az ökológiai halaké és tengeri moszatoké, amit dokumentálni kell a fenntartható gazdálkodási tervben. Polikultúrás gazdálkodásban a kéthéjú kagyló együtt tartható csigákkal (például parti csigával) is.

(2)  A kéthéjú kagyló ökológiai termelését cölöpökkel, bólyákkal vagy más egyértelmű jelzőeszközökkel megjelölt területen belül kell végezni, amelyet adott esetben hálókkal, ketreccel vagy más mesterséges eszközökkel el kell határolni.

(3)  A kagylók ökológiai termelésével foglalkozó gazdaságoknak a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a védett fajokat fenyegető esetleges veszélyeket. Ragadozók elleni védőhálók alkalmazásakor azok kialakítása nem jelenthet sérülésveszélyt a bukómadarak számára.

25o. cikk

Az ivadék származása

(1)  Amennyiben a környezetet nem éri jelentős kár és a helyi jogszabályok engedik, kéthéjú kagyló esetében használható a termelőegységen kívülről származó, vadon begyűjtött ikra, amennyiben:

Nyilvántartást kell vezetni a vadon begyűjtött ivadék begyűjtésének módjáról, helyszínéről és időpontjáról, lehetővé téve a nyomon követést a begyűjtési területig viszszamenőleg.

▼M12

Mindazonáltal a kéthéjú kagylók nem ökológiai keltetőből származó, az ökológiai egységekben való termelésbe bevezethető ikráinak maximális aránya 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 % és 2015. december 31-től 0 % lehet.

▼M2

(2)  Az óriás osztriga (Crassostrea gigas) esetében a szelektíven tenyésztett állományt kell előnyben részesíteni a vadon történő szaporodás előfordulásának csökkentése érdekében.

25p. cikk

Gazdálkodás

(1)  A termelés során az állománysűrűség nem haladhatja meg az ugyanazon helyszínen megvalósuló, nem ökológiai termelés során alkalmazott állománysűrűséget. A válogatást, az állománysűrűség csökkentését vagy kiigazítását a biomasszával összhangban kell végezni az állatok jóllétének és a termékek jó minőségének biztosítása érdekében.

(2)  A korhadást okozó szervezeteket mechanikus úton vagy kézzel kell eltávolítani, adott esetben visszajuttatva a tengerbe, a kagylótenyésztő gazdaságoktól kellő távolságban. A kagylók a termelési ciklusban egy alkalommal kezelhetők meszes oldattal a korhadást okozó versengő károsító szervezetek előfordulásának szabályozása céljából.

25q. cikk

Tartási szabályok

(1)  A kötelekkel és XIIIa. melléklet 8. szakaszában ismertetett más eljárásokkal megvalósuló tenyésztés engedélyezhető lehet az ökológiai termelés céljára is.

(2)  A kagylók fenéken való tenyésztése csak akkor engedélyezhető, ha a begyűjtési és tenyésztési területet nem éri jelentős környezeti hatás. A környezetre gyakorolt minimális hatást vizsgálattal kell alátámasztani, emellett pedig a gazdasági szereplőnek jelentést kell benyújtania az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak az érintett területről. A jelentés a fenntartható gazdálkodási terv külön fejezetét képezi.

25r. cikk

Az osztrigákra vonatkozó különleges tenyésztési szabályok

A cölöpökön történő zsákos tenyésztés megengedett. Ezeket az eszközöket, illetve más szerkezeteket, amelyek az osztrigákat tartalmazzák, úgy kell elhelyezni, hogy a part mentén ne képezzenek összefüggő akadályt. Az árapály mozgás figyelembevételével az állományt úgy kell elhelyezni a fenéken, hogy az a termelés szempontjából optimális legyen. A termelésnek meg kell felelnie a XIIIa. melléklet 8. szakaszában felsorolt kritériumoknak.

7.

szakasz

Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelés

25s. cikk

A betegségmegelőzésre vonatkozó általános szabályok

(1)  A 2006/88/EK irányelv 9. cikkével összhangban az állat-egészségügyi tervnek tartalmaznia kell a termelőegység volumenével arányos biológiai biztonsági és betegségmegelőzési gyakorlatokat, beleértve a képesített víziállat-egészségügyi szolgálatokkal folytatott egészségügyi konzultációra vonatkozó írásos megállapodást; az említett szolgálatok a gazdaságot évente legalább egyszer, kéthéjú kagyló esetében kétévente legalább egyszer felkeresik.

(2)  Az állatok tartására szolgáló rendszereket, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell. Csak a VII. melléklet 2.1.–2.2. szakaszában felsorolt termékeket lehet alkalmazni.

(3)  A pihentetés vonatkozásában:

(4)  Adott esetben az el nem fogyasztott haltakarmányt, az ürüléket és az elpusztult állatokat haladéktalanul el kell távolítani annak érdekében, hogy a környezetet a vízminőség vonatkozásában ne érje jelentős károsodás, továbbá a betegségek kialakulásának minimalizálása és a rovarok vagy rágcsálók odavonzásának megakadályozása céljából.

(5)  UV-fény és ózon csak keltetőkben és ivadéknevelőkben használható.

▼M15

(6)  Az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tiszta halakat, valamint édesvíz-, tengervíz- és nátrium-klorid-oldatokat kell felhasználni.

▼M2

25t. cikk

Állat-egészségügyi kezelés

(1)  Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése f) pontjának i. alpontjával összhangban az állatok egészségének biztosítása érdekében hozott megelőző intézkedések ellenére egészségi probléma merül fel, az állat-egészségügyi kezelések az alábbi sorrendben végezhetők el:

(2)  Az allopátiás kezelések alkalmazása évi két kezelésre korlátozódik, a vakcinázás és a kötelező mentesítési programok kivételével. Az egy évnél rövidebb termelési ciklusú fajok esetében azonban évente egy allopátiás kezelés alkalmazható. Az allopátiás kezelések említett korlátozásainak túllépése esetén az érintett tenyésztett víziállatok nem értékesíthetők ökológiai termékként.

(3)  Az élősködők elleni kezelés alkalmazását – a tagállamok által alkalmazott kötelező védekezési terveken kívül – évente két alkalomra, illetve 18 hónapnál rövidebb termelési ciklus esetében évi egy alkalomra kell korlátozni.

(4)  Az allopátiás állat-egészségügyi kezelések és a (3) bekezdésben említett, az élősködők elleni kezelések várakozási ideje – beleértve a kötelező védekezési és mentesítési programok hatálya alá tartozó kezeléseket – a 2001/82/EK irányelv 11. cikke szerinti, jogszabályban előírt várakozási idő kétszerese, illetve abban az esetben, ha az időtartam nincs meghatározva, 48 óra kell, hogy legyen.

(5)  Az állatgyógyászati termékek alkalmazását minden esetben jelenteni kell az ellenőrző szervnek vagy ellenőrző hatóságnak az állatok ökológiai termékként történő forgalomba hozatalát megelőzően. A kezelt állománynak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

▼B

3. FEJEZET

Feldolgozott termékek

26. cikk

A feldolgozott takarmány és élelmiszer előállításának szabályai

(1)  Az élelmiszer vagy takarmány feldolgozásához használt adalékoknak, technológiai segédanyagoknak, valamint egyéb anyagoknak és összetevőknek, továbbá az alkalmazott feldolgozási eljárásoknak (például füstölés) meg kell felelniük a gyártási gyakorlatok alapelveinek.

(2)  A feldolgozott takarmányt vagy élelmiszert előállító gazdasági szereplőknek ki kell alakítaniuk és rendszeresen aktualizálniuk a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus azonosításán alapuló megfelelő eljárásokat.

(3)  A (2) bekezdésben említett eljárások alkalmazásának mindenkor garantálnia kell, hogy az előállított feldolgozott termékek megfelelnek az ökológiai termelés szabályainak.

(4)  A gazdasági szereplők kötelesek a (2) bekezdésben említett eljárásokat betartani, és azokat megvalósítani. Különösen, ha az alábbi feladatokat látják el:

(5)  A (2) és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében, amennyiben az érintett termelőegységben nem ökológiai termelésű termékek készítése vagy tárolása is történik, úgy a gazdasági szereplő köteles:

27. cikk

Egyes termékek és anyagok használata élelmiszerek feldolgozása során

 

A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához az alábbi anyagok használhatók, kivéve a borágazatot, amelynek esetében a 3a. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni:

 ◄

(2)  A 834/2007/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii) alpontjában hivatkozott számítás alkalmazásában,

▼M1

▼B

(3)  A VIII. mellékletben felsorolt alábbi anyagok használatát 2010. december 31. előtt felül kell vizsgálni:

Az a) pontban említett felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a tagállamok erőfeszítéseit a nitriteket/nitrátokat biztonságosan helyettesítő anyagok felkutatására, valamint az ökológiai termelésből származó húst feldolgozók és előállítók számára az alternatív feldolgozásról, illetve higiéniáról tartandó képzési programok beindítására.

▼M1

(4)  Az év bizonyos időszakában piaci értékesítésre szánt főtt tojás héjának hagyományos díszítő színezése céljából az illetékes hatóságok a fent említett időszakban engedélyezhetik természetes színezékek és természetes bevonóanyagok alkalmazását. Az engedély 2013. december 31-jéig kiterjedhet szintetikus vas-oxidokra és vas-hidroxidokra is. Az engedélyek kiadásáról értesíteni kell a Bizottságot és a tagállamokat.

27a. cikk

A 834/2007/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az élesztő előállításához, gyártásához és készítéséhez az alábbi anyagok használhatók:

▼B

28. cikk

Bizonyos, mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználása az élelmiszer-feldolgozásban

A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az e rendelet IX. mellékletében felsorolt, nem ökológiai mezőgazdasági összetevők felhasználhatók ökológiai élelmiszerek feldolgozásához.

29. cikk

Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése

(1)  Amennyiben egy mezőgazdasági eredetű összetevő nem található meg az e rendelet IX. mellékletében, úgy az kizárólag az alábbi feltételek mellett használható:

A tagállamok a b) pontban említett engedélyt legfeljebb háromszor, alkalmanként 12 hónapra hosszabbíthatják meg.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett engedélyt megadták, a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az alábbiakról:

(3)  Amennyiben valamely tagállam olyan értelmű tájékoztatást ad a Bizottságnak és az engedélyt jóváhagyó tagállamnak, hogy a hiányos ellátás megjelölt időszakában az adott összetevő beszerezhető, a tagállam fontolóra veszi az engedély visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítését, és az információ kézhezvételének időpontjától számított 15 munkanapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedésekről.

(4)  Valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére az ügyet vizsgálatra a 834/2007/EK rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott bizottság elé terjesztik. Az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban döntés hozható a korábban kiadott engedély visszavonásáról vagy érvényességi idejének módosításáról, vagy megfelelő esetben a kérdéses összetevőnek a rendelet IX. mellékletébe történő felvételéről.

(5)  Az (1) bekezdés második albekezdésében említett meghosszabbítás esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárásokat kell alkalmazni.

▼M2

29a. cikk

A tengeri moszatra vonatkozó különleges rendelkezések

(1)  Amennyiben a terméket friss tengeri moszatként hozzák forgalomba, a frissen betakarított tengeri moszat leöblítéséhez tengervíz használható.

Amennyiben a terméket szárított tengeri moszatként hozzák forgalomba, a termék leöblítéséhez ivóvíz is használható. A nedvesség eltávolításához só használható.

(2)  A szárításhoz a tengeri moszattal közvetlenül érintkező nyílt láng használata tilos. A szárítási eljárás során esetleg felhasznált kötelek vagy más eszközök nem vethetők alá korhadásgátló kezelésnek, tisztításnak vagy fertőtlenítésnek, kivéve abban az esetben, ha az erre használt termék a VII. mellékletben ilyen használat céljából szerepel.

▼M7

3a. FEJEZET

A bortermelésre vonatkozó különleges szabályok

29b. cikk

Hatály

(1)  Ez a fejezet különleges szabályokat állapít meg az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 22 ) 1. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett borágazati termékek ökológiai előállítására vonatkozóan.

(2)  Amennyiben e fejezet kifejezetten másképp nem rendelkezik, a 606/2009/EK ( 23 ) és a 607/2009/EK ( 24 ) bizottsági rendelet alkalmazandó.

29c. cikk

Bizonyos termékek és anyagok használata

(1)  A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a borágazati termékeket ökológiai nyersanyagokból kell előállítani.

(2)  A 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kizárólag a jelen rendelet VIIIa. mellékletében felsorolt termékek és anyagok használhatók fel a borágazati termékek előállítására, beleértve a feldolgozást és a borászati eljárásokat, fenntartva az 1234/2007/EK és a 606/2009/EK rendeletben és különösen ez utóbbi rendelet I.A. mellékletében meghatározott különleges feltételeket és korlátozásokat.

(3)  A jelen rendelet VIIIa. mellékletében felsorolt és csillaggal megjelölt termékek és anyagok közül ökológiai nyersanyagból származót kell felhasználni, amennyiben az rendelkezésre áll.

29d. cikk

Borászati eljárások és korlátozások

(1)  A 29c. cikkben foglaltak és az e cikk (2)–(5) bekezdésében szereplő különleges tiltások és korlátozások sérelme nélkül, az 1234/2007/EK rendelet 120c. és 120d. cikkében, valamint a 606/2009/EK rendelet 3., 5–9. és 11–14. cikkében és mellékleteiben szereplő borászati eljárások, folyamatok és kezelések közül kizárólag a 2010. augusztus 1. előtt alkalmazottak engedélyezettek, figyelemmel az előírt korlátozásokra is.

(2)  A következő borászati eljárások, folyamatok és kezelések alkalmazása tilos:

(3)  Az alábbi borászati eljárások, folyamatok és kezelések a következő feltételek mellett végezhetők:

(4)  A következő borászati eljárásokat, folyamatokat és kezeléseket a Bizottság 2015. augusztus 1. előtt felülvizsgálja, mérlegelve a szóban forgó eljárások fokozatos megszüntetését vagy további korlátozását:

(5)  Az 1234/2007/EK rendelet vagy a 606/2009/EK rendelet borászati eljárásokra, folyamatokra és kezelésekre vonatkozó bármely, 2010. augusztus 1-jét követően bevezetett módosítása csak akkor alkalmazható ökológiai bor előállítása esetén, ha a 834/2007/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében foglalt, az előállítási szabályok alkalmazásához előzetesen szükséges intézkedéseket megtették, valamint – amennyiben szükséges – lefolytatták a rendelet 21. cikkének megfelelő értékelési eljárást.

▼B

4. FEJEZET

A termékek összegyűjtése, csomagolása, szállítása és tárolása

30. cikk

A termékek összegyűjtése és előkészítő egységekhez szállítása

A gazdasági szereplők csak akkor gyűjthetik egyidejűleg az ökológiai és nem ökológiai termékeket, ha megfelelő intézkedések tettek a nem ökológiai termékekkel való esetleges keveredés vagy felcserélődés elkerülése, és az ökológiai termékek azonosításának biztosítása érdekében. A gazdasági szereplő az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság számára hozzáférhető módon tárolja a gyűjtés napjára, órájára, útvonalára, valamint a termékek átvételének dátumára és időpontjára vonatkozó információkat.

31. cikk

A termékek csomagolása és elszállítása más gazdasági szereplőkhöz vagy termelőegységekhez

(1)  A gazdasági szereplők biztosítják, hogy az ökológiai termékek más termelőegységekbe – beleértve a nagy- és kiskereskedőket – kizárólag megfelelő, zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben legyenek szállítva, amely kizárja, hogy a szállítmány tartalmát a lezárás megváltoztatása, illetve sérülése nélkül ki lehessen cserélni, és biztosítják, hogy e termékek – a jogszabályban előírt más jelölések sérelme nélkül – a következőket tartalmazó címkével legyenek ellátva:

Az első albekezdés a)–d) pontjaiban hivatkozott információkat kísérő dokumentumban is bemutathatják, ha az a termék csomagolásához, a tartályához vagy a járműves szállításhoz egyértelműen hozzákapcsolható. Ennek az árukísérő okmánynak a szállítóról és/vagy a fuvarozóról is kell adatokat tartalmaznia.

(2)  A csomagolás, a tartályok, illetve a járművek lezárása azonban a következő esetekben nem kötelező:

32. cikk

A takarmány más termelő-/előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre szállításának különleges szabályai

A 31. cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, amennyiben a takarmányt más termelő- vagy előkészítő egységekbe vagy tárolási helyre szállítják, a gazdasági szereplőknek gondoskodniuk kell a következő feltételek teljesítéséről:

▼M2

32a. cikk

Az élő halak szállítása

(1)  Az élő halakat tiszta vizű, a célra alkalmas tartályban kell szállítani, amely megfelel fiziológiai szükségleteiknek a hőmérséklet és az oldott oxigéntartalom tekintetében.

(2)  Az ökológiai hal és haltermékek szállítását megelőzően a tartályokat alaposan tisztítani, fertőtleníteni és öblíteni kell.

(3)  A stressz csökkentése érdekében megelőző intézkedéseket kell hozni. Szállítás során az állománysűrűség nem haladhatja meg a faj számára káros szintet.

(4)  Az (1)–(3) bekezdésben előírtakat igazoló dokumentációt meg kell őrizni.

▼B

33. cikk

Más termelőegységektől és gazdasági szereplőktől érkező termékek átvétele

Ökológiai termék átvételekor a gazdasági szereplő szükség esetén ellenőrzi a csomagolás vagy a tartály zárását, valamint a 31. cikkben előírt jelzések meglétét.

A gazdasági szereplő összeveti a 31. cikkben említett címkén szereplő információkat a kísérő okmányokon szereplő információkkal. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen bele kell foglalni a 66. cikkben említett bizonylatokon alapuló nyilvántartásba.

34. cikk

Különleges szabályok a harmadik országból származó termékek átvételére

Ökológiai termékek harmadik országokból olyan csomagolásban vagy tartályban szállítva importálhatók, amelynek lezárása megakadályozza a szállítmány tartalmának kicserélését, és amelyen szerepelnek az exportőr azonosítására szolgáló adatok, továbbá minden egyéb olyan jelölés és jelzőszám, amely a szállítmány és a harmadik országból történő behozatalhoz szükséges ellenőrzési tanúsítvány megfelelő azonosítását szolgálja.

A harmadik országból származó ökológiai termék átvételekor az első címzettnek ellenőriznie kell a csomagolás vagy tartály zárását, és – a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének megfelelően behozott termékek esetében – ellenőriznie kell, hogy az említett cikk szerinti tanúsítvány a szállítólevélben szereplő termékfajtára vonatkozik-e. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit egyértelműen bele kell foglalni az e rendelet 66. cikkben említett bizonylatokon alapuló nyilvántartásba.

35. cikk

A termékek tárolása

(1)  A termékek tárolásához a területeket úgy kell felhasználni, hogy biztosítva legyen a tételek azonosítása, és az ökológiai termékekre vonatkozó szabályoknak meg nem felelő termékek és/vagy anyagok általi szennyezés vagy az azokkal való keveredés elkerülése. Az ökológiai termékeknek mindig egyértelműen azonosíthatóknak kell lenniük.

▼M2

(2)  Az ökológiai növényeket, tengeri moszatot, állatokat és víziállatokat termelő egységek esetében a termelőegységben az e rendelet szerint nem engedélyezett alapanyagok tárolása tilos.

(3)  Allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok tárolása engedélyezett a gazdaságokban, feltéve, hogy azokat állatorvos írta fel a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában vagy 15. cikke (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említett kezeléssel kapcsolatban, azokat felügyelt helyen tárolják, és feltüntetik az állatállománynak az e rendelet 76. cikkében említett nyilvántartásában, illetve adott esetben az e rendelet 79b. cikkében említett akvakultúrás termeléssel kapcsolatos nyilvántartásban.

▼B

(4)  Abban az esetben, ha a gazdasági szereplők nem ökológiai termékeket és ökológiai termékeket is kezelnek, és az utóbbiakat olyan létesítményekben tárolják, amelyben más mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket is tárolnak:

5. FEJEZET

Az átállás szabályai

36. cikk

Növények és növényi termékek

(1)  Ahhoz, hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiainak tekintsék, a 834/2007/EK rendelet 9., 10., 11. és 12. cikkében és az e rendelet 1. fejezetében foglalt termelési szabályokat és értelemszerűen az e rendelet 6. fejezetében foglalt kivételes termelési szabályokat a mezőgazdasági parcellákra az átállási időszak folyamán a vetést megelőzően legalább kétéves átállási időszakon keresztül, a legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében az ökológiai termelésből származó takarmányként történő felhasználása előtt legalább két évvel, illetve a takarmányoktól eltérő évelő növények esetében az ökológiai termékek első betakarítása előtt legalább három évvel alkalmazni kell.

(2)  Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy visszamenőlegesen az átállási időszak részeként elismer bármely előző időszakot, amelynek során:

Az első albekezdés b) pontjában említett időszak visszamenőlegesen csak akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatott bizonyíték alapján az ellenőrző hatóság meggyőződhet arról, hogy a feltételek legalább hároméves időszakon keresztül teljesültek.

(3)  Az illetékes hatóság bizonyos esetekben, amikor a földterület ökológiai termelésre nem engedélyezett termékekkel szennyeződött, dönthet úgy, hogy az átállási időszakot meghosszabbítja az (1) bekezdésben megadott időszakon túlra.

(4)  Azon mezőgazdasági parcellák esetében, amelyeken az ökológiai termelésre való átállás már megtörtént, vagy éppen folyamatban van, és amelyeket ökológiai termelésre nem engedélyezett termékkel kezeltek, a tagállam az (1) bekezdésben meghatározott átállási időt az a következő két esetben csökkentheti:

Az első albekezdés a) és b) pontjában előírt esetekben az átállási időszak hosszát a következő tényezők figyelembevételével kell meghatározni:

Az érintett tagállam köteles tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot a kötelező kezelés elrendelésére vonatkozó döntéséről.

▼M2

36a. cikk

Tengeri moszat

(1)  A tengeri moszat betakarításának helyszínére érvényes átállási időszak hat hónap.

(2)  A tengeri moszat tenyésztési egységére előírt átállási időszak hat hónap vagy egy teljes termelési ciklus, attól függően, melyik időszak a hosszabb.

▼B

37. cikk

Az ökológiai állattartásra szánt földterületre vonatkozó sajátos átállási szabályok

(1)  Az e rendelet 36. cikkében említett átállási szabályok a termelőegység teljes olyan területére vonatkoznak, amelyen állati takarmányt állítanak elő.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére az átállási időszak egy évre csökkenthető a legelők és a nem növényevő fajok által használt szabadtéri területek tekintetében. Ezen időszak hat hónapra csökkenthető abban az esetben, ha az érintett földterületet az előző évben nem kezelték az ökológiai termesztés során nem engedélyezett termékekkel.

38. cikk

Állatállomány és állati termékek

(1)  Amennyiben nem ökológiai tartású állatokat vontak be a gazdaságba a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és e rendelet 9. és/vagy a 42. cikke alapján, és ha az állati termékeket ökológiai termékekként kívánják értékesíteni, a 834/2007/EK rendelet 9., 10., 11. és 14. cikke, valamint a II. cím 2. fejezete szerinti, valamint értelemszerűen az e rendelet 42. cikkében foglalt termelési szabályokat legalább az alábbi időre már alkalmazni kellett:

(2)  Amennyiben nem ökológiai tartású állatok tartoznak a gazdaságba az átállási időszak kezdetén a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján a belőlük származó termékek ökológiainak tekintendők, amennyiben a teljes termelőegységet – így az állatállományt, a legelőt és/vagy a takarmányozásra használt területet – egyidejűleg állítják át. Mind a meglévő állatok mind azok utódai, a legelő és/vagy a takarmányozásra használt földterület teljes átállási időszaka 24 hónapra csökkenthető, amennyiben az állatokat főként a termelőegységben előállított termékekkel táplálják.

(3)  Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az ökológiai termelési szabályokat legalább egy éven keresztül betartották.

(4)  A méhészetek átállási időszaka nem alkalmazható az e rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazása esetén.

(5)  Az átállási időszak folyamán a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni.

▼M2

38a. cikk

Víziállat-tartás

(1)  Az akvakultúrás termelőegységek esetében – beleértve a meglévő tenyésztett víziállatokat is – az akvakultúrás létesítmények alábbiakban felsorolt típusaira a következő átállási időszakok vonatkoznak:

(2)  Az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy visszamenőleges hatállyal az átállási időszak részeként ismer el olyan előzetesen dokumentált időszakot, amely során a létesítményt nem kezelték, illetve nem került kapcsolatba az ökológiai termelés számára nem engedélyezett termékekkel.

▼B

6. FEJEZET

Kivételes termelési szabályok

1. szakasz

Kivételes termelési szabályok a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti éghajlati, földrajzi vagy strukturális megkötések esetén

39. cikk

Az állatok kötött tartása

Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában rögzített feltételek, az illetékes hatóságok kisméretű gazdaságokban engedélyezhetik a szarvasmarhák kötött tartását, ha nincs lehetőség arra, hogy a viselkedési szokásainak megfelelő csoportokban tartsák őket, feltéve hogy a legeltetési időszakban, a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően, hozzáférnek a legelőkhöz, és amikor a legeltetés nem lehetséges, legalább hetente kétszer hozzáférnek a szabadtéri területekhez.

40. cikk

Párhuzamos termelés

(1)  Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a termelő működtethet ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket ugyanazon a területen:

(2)  Az illetékes hatóság engedélyezheti a mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végző gazdaságok számára, hogy ugyanazon fajokból ökológiai és nem ökológiai állatállományt is tartsanak, ha a következő feltételek teljesülnek:

41. cikk

A beporzás céljára tartott méhészeti termelőegységek vezetése

Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek alkalmazandók, a beporzási műveletek céljára a gazdasági szereplő ugyanabban a gazdaságban működtethet ökológiai és nem ökológiai méhészeti termelőegységeket, feltéve, hogy – a kaptárak elhelyezésére vonatkozó rendelkezések kivételével – az ökológiai termelési szabályok összes követelményét teljesítik. Ebben az esetben a termék nem értékesíthető ökológiai termékként.

A gazdasági szereplő megőrzi a fenti rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos dokumentációs bizonyítékokat.

2. szakasz

A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kivételes termelési szabályok arra az esetre, ha a források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre

42. cikk

Nem ökológiai tartásból származó állatok felhasználása

Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített feltételek, és az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte,

▼M8

43. cikk

Növényi és állati eredetű, nem ökológiai fehérjetakarmány használata az állatállománynál

Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek, és amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható.

▼M14

Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2015., a 2016. és a 2017. naptári évben 5 %.

▼M8

A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.

A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja.

▼B

44. cikk

Nem ökológiai méhviasz felhasználása

Új létesítmények esetében vagy az átállási időszak folyamán a nem ökológiai méhviasz csak akkor használható fel,

45. cikk

A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata

(1)  Amennyiben a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételek alkalmazandók,

(2)  A nem ökológiai vetőmagok vagy burgonya vetőgumó felhasználásának feltétele, hogy a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumót nem kezelték az 5. cikk (1) bekezdésében a vetőmagok és a burgonya vetőgumó kezelésére engedélyezetteken kívül eső növényvédelmi termékekkel, kivéve, ha a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek megfelelően ( 25 ) növény-egészségügyi célból a tagállam illetékes hatósága egy adott faj minden fajtája számára vegyi kezelést írt elő abban a körzetben, ahol a vetőmagokat vagy a burgonya vetőgumót fel fogják használni.

(3)  Azokat a fajokat, amelyek esetében megállapították, hogy ökológiai módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó elegendő mennyiségben és jelentős számú fajta tekintetében a Közösség minden részében rendelkezésre áll, a X. melléklet sorolja fel.

A X. mellékletben felsorolt fajok nem képezhetik tárgyát az (1) bekezdés b) pontjában említett engedélyeknek, kivéve ha azokat az (5) bekezdés d) pontjában említett okok valamelyike szükségessé teszi.

(4)  A tagállamok az (1) bekezdés b) pontjában említett engedély kiadására vonatkozó hatáskörüket átruházhatják a felügyeletük alá tartozó más közigazgatási szervre vagy a 834/2007/EK rendelet 27. cikkében megnevezett ellenőrző hatóságokra vagy ellenőrző szervezetekre.

(5)  A nem ökológiai termelésből származó vetőmag vagy a burgonya vetőgumó felhasználására vonatkozó engedély csak a következő esetekben adható ki:

(6)  Az engedélyt vetés előtt kell megadni.

(7)  Engedély csak az egyéni felhasználóknak egyszerre csak egy idényre adható, és az engedélyért felelős hatóság vagy ellenőrző szervezet nyilvántartja az engedélyezett vetőmag vagy burgonya vetőgumó mennyiségét.

(8)  A (7) bekezdéstől eltérve a tagállam illetékes hatósága általános engedélyt is adhat valamennyi felhasználó részére:

Az első albekezdésben említett engedélyeket a 48. cikkben említett adatbázisban világosan fel kell tüntetni.

(9)  Az engedély csak olyan időszakokra vonatkozóan adható, amelyek során az adatbázist a 49. cikk (3) bekezdésének megfelelően frissítették.

3. szakasz

A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti kivételes termelési szabályok az ökológiai állattartás problémáinak vonatkozásában

46. cikk

Az ökológiai tartású állatállomány kezelésének sajátos problémái

A hústermelés céljából tartott, kifejlett szarvasmarhák végső hizlalási fázisára sor kerülhet épületen belül feltéve, hogy az épületen belüli időszak nem haladja meg az állatok élettartamának egyötödét, de minden esetben legfeljebb csak három hónapos időtartamra.

▼M1

3a.

szakasz

A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti kivételes termelési szabályok egyes termékeknek és anyagoknak a feldolgozás során történő felhasználása vonatkozásában

46a. cikk

Nem ökológiai élesztőkivonat használata

Abban az esetben, ha alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában rögzített feltételek, és ha a gazdasági szereplők nem tudnak ökológiai termelésből származó élesztőkivonatot vagy autolizátumot beszerezni, az ökológiai élesztő előállítása során megengedett – a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve – legfeljebb 5 % nem ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum használata.

E rendelkezés törlése érdekében 2013. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum.

▼B

4. szakasz

A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerinti kivételes termelési szabályok katasztrófahelyzetek esetére

47. cikk

Katasztrófahelyzetek

Az illetékes hatóság ideiglenes jelleggel engedélyezheti:

▼M7

▼M7

Az illetékes hatóság jóváhagyását követően az egyes gazdasági szereplőknek megfelelő dokumentumokkal kell a fenti kivételek alkalmazását bizonyítaniuk. A tagállamok kötelesek egymást és a Bizottságot tájékoztatni azokról a kivételekről, amelyeket az első bekezdés c) és e) pontja alapján engedélyeztek.

▼B

7. FEJEZET

Vetőmag-adatbázis

48. cikk

Adatbázis

(1)  Minden tagállam gondoskodik arról, hogy létrejöjjön egy számítógépes adatbázis azon fajták felsorolására, amelyekhez a területén rendelkezésre áll ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó.

(2)  Az adatbázist a tagállam illetékes hatósága vagy a tagállam által e célra kijelölt hatóság vagy szervezet (a továbbiakban: az adatbázis kezelője) kezeli. A tagállamok egy másik országban található hatóságot vagy magánszervezetet is kijelölhetnek.

(3)  Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az adatbázis kezelésére kijelölt hatóságról vagy magánszervezetről.

49. cikk

Nyilvántartás

(1)  Azokat a fajtákat, amelyekhez rendelkezésre áll ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó, a beszállító kérésére nyilvántartásba veszik a 48. cikkben említett adatbázisban.

(2)  Bármely, az adatbázisban nem szerepelő fajtát a 45. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az nem áll rendelkezésre.

(3)  Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy az adatbázist a területén termesztett fajok vagy fajcsoportok tekintetében az év melyik időszakában kell rendszeresen frissíteni. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a fenti döntésre vonatkozó adatokat.

50. cikk

A nyilvántartásba vétel feltételei

(1)  A nyilvántartásba vételhez a beszállítónak:

(2)  Az adatbázis kezelője a tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával visszautasíthatja a beszállító nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét, vagy törölhet egy korábban elfogadott nyilvántartásba vételt, ha a beszállító nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

51. cikk

Nyilvántartott információk

(1)  A 48. cikkben említett adatbázisnak minden nyilvántartott fajtára és minden beszállítóra vonatkozóan legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell:

(2)  A beszállítónak azonnal értesítenie kell az adatbázis kezelőjét, ha bármely nyilvántartott fajta nem áll többet rendelkezésre. A módosításokat az adatbázisban rögzíteni kell.

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl az adatbázis a X. mellékletben felsorolt fajok jegyzékét is tartalmazza.

52. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

(1)  A 48. cikkben említett adatbázisban nyilvántartott információkhoz való hozzáférést díjmentesen kell az Interneten keresztül biztosítani a vetőmagok vagy a burgonya vetőgumó felhasználói, illetve a nyilvánosság számára. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azok a felhasználók, akik tevékenységüket a 834/2007/EGK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően bejelentették, kérésükre az adatbázis kezelőjétől hozzájuthatnak az egy vagy több fajcsoport adatainak kivonatához.

(2)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (1) bekezdésben említett minden felhasználó legalább évente egyszer tájékoztatást kapjon a rendszerről és arról, miként lehet információkat kinyerni az adatbázisból.

53. cikk

Nyilvántartási díj

Minden egyes nyilvántartásba vételt díjfizetéshez lehet kötni, amely díj az információk 48. cikkben említett adatbázisba való felvételének és tárolásának költségét fedezi. Az adatbázis kezelője által felszámított díjat a tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá.

54. cikk

Éves jelentés

(1)  Az engedélyek kiadására a 45. cikknek megfelelően kijelölt hatóságok vagy szervezetek nyilvántartanak minden engedélyt, és ezt az információt jelentés formájában teszik hozzáférhetővé a tagállam illetékes hatósága és az adatbázis kezelője számára.

A jelentésnek minden egyes, a 45. cikk (5) bekezdése szerinti engedélyben érintett faj vonatkozásában a következő információkat kell tartalmaznia:

(2)  A 45. cikk (8) bekezdésének megfelelően kiadott engedélyek esetében a jelentésnek tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett információkat, valamint azt az időszakot, amely alatt az engedélyek hatályban voltak.

55. cikk

Összefoglaló jelentés

A tagállam illetékes hatósága minden év március 31-éig összegyűjti a jelentéseket, és összefoglaló jelentést küld a Bizottság és a többi tagállam számára, amely tartalmazza a tagállamnak az előző naptári évre vonatkozó összes engedélyét. A jelentésnek az 54. cikkben meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az információkat a 48. cikkben említett adatbázisban nyilvánosságra kell hozni. Az illetékes hatóság a jelentések összegyűjtésének feladatát átruházhatja az adatbázis kezelőjére.

56. cikk

Információkérés

A tagállam vagy a Bizottság kérésére az egyes esetekben megadott engedélyekre vonatkozó részletes információkat a tagállamok vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

III. CÍM

CÍMKÉZÉS

1. FEJEZET

▼M3

Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója

57. cikk

Az EU ökológiai logója

A 834/2007/EK rendelet 25. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója (a továbbiakban: az EU ökológiai lógója) az e rendelet XI. mellékletének A. részében szereplő mintát követi.

▼M4

Az EU ökológiai logóját címkézési célból csak a 834/2007/EK tanácsi rendeletben, az 1235/2008/EK bizottsági rendeletben ( 28 ) és az e rendeletben szereplő követelmények szerint előállított termékeknek az esetében kizárólag azok a gazdasági szereplők használhatják, akik megfelelnek a 834/2007/EK rendelet 27., 28., 29., 32. és 33. cikkében az ellenőrzési rendszerre vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

▼B

58. cikk

A kódszám és a származási hely használatának feltételei

(1)  A 834/2007/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámának megjelölése:

▼M3

▼B

(2)  A termék összetevőiként szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termesztési vagy tartási helyének megjelölése a 834/2007/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően közvetlenül az (1) bekezdésben említett kódszám alá kerül.

2. FEJEZET

A takarmányok címkézésére vonatkozó sajátos előírások

▼M8

59. cikk

A kereskedelmi védjegyek és kereskedelmi megnevezések hatálya és használata

Ez a fejezet nem alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok eledelére és a prémes állatok takarmányára.

Azok a védjegyek és kereskedelmi megnevezések, amelyek magukban foglalnak valamely, a 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezést, csak akkor használhatók, ha valamennyi növényi és állati eredetű összetevő ökológiai termelésből származik, és a termék szárazanyagának legalább 95 %-át ilyen összetevők alkotják.

60. cikk

A feldolgozott takarmány jelölései

(1)  A 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezések és az ökológiai termékek jelölésére szolgáló uniós logó azzal a feltétellel használhatók a feldolgozott takarmányokon, hogy valamennyi alábbi követelmény teljesül:

(2)  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményektől függően a következő nyilatkozat engedélyezett azon termékek esetében, amelyek különféle mennyiségekben tartalmaznak ökológiai termelésből származó takarmány-alapanyagokat és/vagy az ökológiai gazdálkodásra való átállásból származó termékek takarmány-alapanyagait és/vagy az e rendelet 22. cikkében említett termékeket:

„ökológiai termelésben használható a 834/2007/EK rendeletnek és a 889/2008/EK rendeletnek megfelelően”.

▼B

61. cikk

A feldolgozott takarmányon alkalmazott jelölések használatának feltételei

(1)  A 60. cikkben előírt jelölésnek:

(2)  A 60. cikkben előírt jelölést kísérheti a takarmányanyagok 21. és a 22. cikkek szerinti használatának követelményeire történő utalás.

3. FEJEZET

Egyéb sajátos címkézési előírások

62. cikk

Átállás alatt lévő termelésből származó, növényi eredetű termékek

Az átállás alatt lévő termelésből származó növényi eredetű termékeken feltüntethető „az ökológiai termelésre való átállásból származó termék” jelölés, feltéve hogy:

IV. CÍM

ELLENŐRZÉSEK

1. FEJEZET

Minimális ellenőrzési követelmények

63. cikk

Az ellenőrzési intézkedések és a gazdasági szereplő kötelezettségei

(1)  Amikor először kerül sor az ellenőrzési intézkedések alkalmazására, a gazdasági szereplő köteles elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az alábbiakat:

▼M6

▼B

Adott esetben az első albekezdésben említett leírás és intézkedések a gazdasági szereplő által felállított minőségellenőrzési rendszer részét képezhetik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett leírás és intézkedések a felelős gazdasági szereplő által aláírt nyilatkozat részét képezik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a gazdasági szereplő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy:

▼M9

▼B

Az első albekezdésben említett nyilatkozatban foglaltakat az ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság ellenőrzi, amely jelentést ad ki a lehetséges hiányosságokról és az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásáról. A gazdasági szereplő ellenjegyzi ezt a jelentést, és megteszi a szükséges javító intézkedéseket.

(3)  A 834/2007EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének érvényesülése érdekében a gazdasági szereplő tájékoztatja az illetékes hatóságot az alábbiakról:

64. cikk

Az ellenőrzési intézkedések módosítása

A felelős gazdasági szereplő köteles kellő időben bejelenteni a 63. cikkben említett leírást vagy intézkedéseket, valamint a 70., 74., 80., 82., 86. és 88. cikkben meghatározott kiindulási ellenőrzési intézkedéseket érintő változásokat az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek.

65. cikk

Ellenőrző látogatások

(1)  Az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet legalább évente egyszer szemlét tart valamennyi gazdasági szereplőnél.

▼M9

(2)  Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv mintákat vesz és elemez az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében. Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv által évente veendő és elemzendő minták száma el kell érje legalább az adott szerv ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők számának 5 %-át. Azon gazdasági szereplők kiválasztása, akik termékeiből mintát vesznek, az ökológiai termelés szabályainak való meg nem felelés kockázatára vonatkozó általános értékelés alapján történik. Az említett általános értékelés figyelembe veszi a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszát.

Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv minden olyan esetben mintákat vesz és elemez, amikor fennáll a gyanú, hogy az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek vagy módszerek használatára került sor. Ebben az esetben a veendő és elemzendő minták számára nem vonatkozik korlátozás.

Az ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv bármely más esetben is vehet és elemezhet termékmintát az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében.

▼B

(3)  Minden ellenőrzés után a termelőegységért felelős gazdasági szereplő vagy annak képviselője által ellenjegyzett ellenőrzési jelentést kell készíteni.

(4)  Emellett az ellenőrző szervezetnek vagy az ellenőrző hatóságnak az e rendelet vagy az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásából származó kockázat általános értékelése alapján rendszerint be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat kell tennie, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érintett termékek mennyiségét és a termékek felcserélésének kockázatát.

66. cikk

Bizonylatokon alapuló nyilvántartás

(1)  A raktári és pénzügyi nyilvántartást a termelőegységben vagy a létesítményekben kell vezetni, és lehetővé kell tenni, hogy a gazdasági szereplő azonosíthassa, az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság pedig ellenőrizhesse az alábbiakat:

(2)  A bizonylatokon alapuló nyilvántartásnak tartalmaznia kell ezen kívül az ökológiai termékek átvételekor elvégzett ellenőrzés eredményeit, és az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság által megkövetelt, a megfelelő ellenőrzéshez szükséges bármilyen más információt. A nyilvántartások adatait megfelelő igazoló dokumentumokkal kell bizonylatolni. A nyilvántartásokból ki kell tűnnie a bevitel és a kivitel közötti egyensúlynak.

(3)  Amennyiben a gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet egyazon területen, a nem ökológiai termékeket termelő egységeket és a felhasznált anyagok tárolására használt raktárakat is alá kell vetni az előírt ellenőrzési minimumkövetelményeknek.

67. cikk

A létesítményekbe való bejutás

(1)  A gazdasági szereplő köteles:

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túl az importőrök és első címzettek kötelesek tájékoztatást adni a behozott szállítmányokról a 84. cikknek megfelelően.

▼M6

68. cikk

Írásbeli igazolás

(1)  A 834/2007/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek az írásbeli igazolás kiadásakor az e rendelet XII. mellékletében szereplő mintadokumentumot használják.

▼M9

A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében említett elektronikus tanúsítvány esetében az írásbeli igazolás 8. rovatát nem kell aláírni, amennyiben az igazolás hitelességét megbízható elektronikus módszer igazolja.

▼M6

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ellenőrző hatóságok és az ellenőrző szervezetek ellenőrzési hatálya alá tartozó gazdasági szereplő kérelmezi, az említett ellenőrző hatóság és az ellenőrző szervezet kiállítja a XIIa. mellékletben szereplő mintadokumentum alapján az alkalmazott termelési módszer konkrét jellemzőit megerősítő kiegészítő írásbeli igazolást.

A kiegészítő írásbeli igazolás iránti kérelemnek a XIIa. mellékletben szereplő mintadokumentum 2. mezőjében tartalmaznia kell a XIIb. mellékletben felsorolt releváns bejegyzést.

▼B

69. cikk

Az eladó nyilatkozata

A 834/2007/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az eladó nyilatkozata, amely szerint a leszállított termékeket nem GMO-kból vagy azok felhasználásával állították elő, az e rendelet XIII. mellékletében szereplő mintadokumentumot követheti.

2. FEJEZET

A mezőgazdasági termelésből vagy gyűjtésből származó növények és növényi termékek ellenőrzésére vonatkozó különleges előírások

70. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1)  A termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírására az alábbiak vonatkoznak:

(2)  Vadon termő növények gyűjtése esetén a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt gyakorlati intézkedések magukban foglalják a harmadik fél által adott garanciákat is, amelyeket a gazdasági szereplő fel tud mutatni annak biztosítása érdekében, hogy betartják a 834/2007/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásokat.

71. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

Minden évben, az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet által meghatározott időpontig a gazdasági szereplő köteles tájékoztatni az ellenőrző hatóságot vagy az ellenőrző szervezetet a növényi termékek termelésének mezőgazdasági parcellákra lebontott ütemezéséről.

72. cikk

Növénytermesztéssel kapcsolatos nyilvántartások

A növénytermesztési adatokat nyilvántartás formájában kell összeállítani, és a mezőgazdasági üzem telephelyén mindenkor az ellenőrző szervezetek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A 71. cikkben foglaltakon kívül e nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább az alábbi adatokat:

73. cikk

Több termelőegység üzemeltetése egyazon gazdasági szereplő által

Amikor egyazon gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet egyazon területen, a nem ökológiai növényeket termesztő egységekre, valamint a gazdasági alapanyagok raktározására szolgáló létesítményekre is vonatkoznak az e cím 1. fejezetében és az e fejezetben foglalt általános és egyedi ellenőrzési követelmények.

▼M2

2a.

FEJEZET

A tengeri moszatra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények

73a. cikk

A tengeri moszatra vonatkozó ellenőrzési intézkedések

A kifejezetten a tengeri moszatra vonatkozó ellenőrzési rendszer első alkalommal történő alkalmazása során a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:

73b. cikk

A tengeri moszat termelésével kapcsolatos nyilvántartás

(1)  A tengeri moszat termelési adatait a gazdasági szereplőnek nyilvántartás formájában össze kell állítania, és a gazdaság telephelyén mindenkor az ellenőrző szervek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátania. A nyilvántartás legalább az alábbi információkat tartalmazza:

(2)  A vadon termő tengeri moszat begyűjtésére vonatkozó nyilvántartás tartalmazza továbbá a következőket:

▼B

3. FEJEZET

Állattenyésztésből származó állatok és állati termékek ellenőrzésére vonatkozó követelmények

74. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1)  Ha a kifejezetten állattartásra vonatkozó ellenőrzőrendszert először vezetik be, a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megadott teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:

(2)  A 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett gyakorlati intézkedések a következőket foglalják magukban:

75. cikk

Az állatállomány azonosítása

Az állatállományt tartósan, az egyes fajoknak megfelelő módszerek alkalmazásával kell azonosítani, a nagyobb testű emlősök esetén egyedenként, szárnyasok és kisemlősök esetében pedig egyedenként vagy csoportonként.

76. cikk

Az állatállomány nyilvántartása

Az állatállományról napló formájában kell nyilvántartást vezetni, és a mezőgazdasági üzem telephelyén mindenkor az ellenőrző szervezetek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A bejegyzéseknek tartalmazniuk kell az állomány tartási rendszerének részletes leírását, amely legalább az alábbi információkból áll:

77. cikk

Az állatgyógyászati készítmények ellenőrzésével kapcsolatos intézkedések

Állatgyógyászati készítmények alkalmazásának eseteit a 76. cikk e) pontja szerint be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek, mielőtt az állatállományt vagy az abból származó termékeket ökológiai termelésű termékként értékesítenék. A kezelt állatállományt egyértelműen azonosítani kell, nagytestű állatok esetében egyedenként, baromfik és kistestű állatok esetében egyedenként vagy tételenként, méhek esetében pedig kaptáronként.

78. cikk

Egyedi ellenőrzési intézkedések a méhészetben

(1)  A méhész köteles benyújtani az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek a méhkaptárok helyét feltüntető megfelelő méretarányú térképet. Amennyiben nem került sor a területeknek a 13. cikk (2) bekezdése szerinti azonosítására, a méhésznek kell az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet számára megfelelő dokumentumokkal és bizonyítékokkal – amelyek szükség esetén megfelelő elemzéseket is tartalmaznak – igazolnia, hogy a méhcsaládjai által elérhető területek megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek.

(2)  A méhészeti nyilvántartásba az etetéssel kapcsolatban a következő adatokat kell felvenni: a termék típusa, az időpontok, a mennyiségek és azok a kaptárak, ahol az etetésre került sor.

(3)  Amennyiben állatgyógyászati készítmény alkalmazására van szükség, egyértelmű formában fel kell jegyezni a készítmény típusát, beleértve az aktív hatóanyagok indikációját is, a diagnózist, a gyógyszeradagolást, az alkalmazás módját, a kezelés időtartamát, valamint a jogszabályban előírt várakozási időt, és ezeket az adatokat a termék ökológiai gazdálkodásból származóként történő értékesítése előtt be kell jelenteni az ellenőrző hatóságnak vagy az ellenőrző szervezetnek.

(4)  A méhészet elhelyezkedési területét – a kaptárak azonosítása mellett – nyilvántartásba kell venni. Az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot – a vele egyeztetett határidőn belül – tájékoztatni kell a méhészet vándorlásáról.

(5)  Különös gondot kell fordítani a méhészeti termékek megfelelő kinyerésére, feldolgozására és tárolására. Az e követelménynek való megfelelés érdekében tett valamennyi intézkedést fel kell jegyezni.

(6)  A mézkamrák eltávolítását és a mézpergetési műveleteket fel kell tüntetni a méhészeti naplóban.

79. cikk

Több termelőegység üzemeltetése egyazon gazdasági szereplő által

Amennyiben egyazon gazdasági szereplő több termelőegységet üzemeltet a 17. cikk (1) bekezdésének, a 40. és a 41. cikknek megfelelően, a nem ökológiai állatállományt tartó, illetve a nem ökológiai állati termékeket előállító termelőegységekre is az e cím 1. és e fejezetében leírt ellenőrzési rendszer vonatkozik.

▼M2

3a.

FEJEZET

A tenyésztett víziállatokra vonatkozó egyedi ellenőrzési követelmények

79a. cikk

A tenyésztett víziállatokra vonatkozó ellenőrzési intézkedések

A kifejezetten a tenyészett víziállatokra vonatkozó ellenőrzési rendszer első alkalommal történő alkalmazása során a termelőegység 63. cikk (1) bekezdésében említett teljes leírásának az alábbiakat kell magában foglalnia:

79b. cikk

A tenyészett víziállatok termelésével kapcsolatos nyilvántartás

A gazdasági szereplőnek az alábbi adatokat nyilvántartás formájában össze kell állítania, és a gazdaság telephelyén mindenkor az ellenőrző szervek vagy az ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátania:

79c. cikk

A kéthéjú kagylóra vonatkozó egyedi ellenőrző látogatások

A kéthéjú kagyló termelése vonatkozásában az ellenőrző látogatásokra a maximális biomassza-termelést megelőzően, valamint annak folyamán kell sort keríteni.

79d. cikk

Több termelőegység működtetése egyazon gazdasági szereplő által

Amennyiben egy gazdasági szereplő a 25c. cikknek megfelelően több termelőegységet is üzemeltet, a nem ökológiai víziállat-tartás végző egységek az 1. fejezetben és e fejezetben meghatározott ellenőrzési rendszerek hatálya alá tartoznak.

▼B

4. FEJEZET

►M2   Növényi, tengeri moszatból származó, állati és akvakultúrás termékek, valamint az azokból álló élelmiszerek feldolgozására szolgáló termelőegységek ellenőrzésének követelményei  ◄

80. cikk

Ellenőrzési intézkedések

Amennyiben egy termelőegység saját vagy harmadik fél részére dolgozza fel a fenti termékeket, így különösen az ilyen termékeket csomagoló és/vagy átcsomagoló, valamint a termékeket címkéző és/vagy átcímkéző termelőegységek esetén, a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megadott teljes leírás tartalmazza a mezőgazdasági termékek átvételére, feldolgozására, csomagolására, címkézésére és tárolására szolgáló létesítmények bemutatását az ott végzett műveletek előtt és után, valamint a termékek szállítására vonatkozó eljárásokat.

5. FEJEZET

►M2   A harmadik országokból származó ökológiai termékekre vonatkozó ellenőrzési követelmények  ◄

81. cikk

Hatály

E fejezet minden olyan gazdasági szereplőre vonatkozik, amely importőrként, és/vagy első címzettként, a saját javára vagy egy másik gazdasági szereplő javára ökológiai termékek behozatalában és/vagy átvételében vesz részt.

82. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1)  Az importőr esetében a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírásban szerepelnie kell az importőr helyiségeinek és importtevékenységének, feltüntetve a termékeknek a Közösségbe való beléptetése helyét és minden egyéb olyan létesítményt, amelyet az importőr az importált termékeknek az első címzett részére történő szállítását megelőzően e termékek tárolására használni kíván.

Emellett a 63. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az importőr kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy azokat a létesítményeket, amelyeket az importőr a termékek tárolására használni fog, ellenőriztetni fogja az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal, illetve, ha ezek a raktárhelységek másik tagállamban vagy régióban találhatóak, az adott tagállamban vagy régióban ellenőrzésre felhatalmazott ellenőrző szervezettel vagy ellenőrző hatósággal.

(2)  Az első címzett esetén a termelőegységnek a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírása bemutatja az átvételre és tárolásra szolgáló létesítményeket.

(3)  Amennyiben az importőr és az első címzett ugyanaz a jogi személy, és ugyanabban a termelőegységben működik, a 63. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő jelentések egyetlen jelentésbe is belefoglalhatók.

83. cikk

Bizonylatokon alapuló nyilvántartás

Az importőr és az első címzett külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezet, kivéve, ha egyetlen termelőegységen belül működnek.

Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság kérésére minden adatot rendelkezésre kell bocsátani a harmadik országbeli exportőrtől az első címzettig, valamint az első címzett telephelyéről vagy tároló létesítményétől a Közösségen belüli címzettekig történő szállításról.

84. cikk

A behozott szállítmányokra vonatkozó információk

Az importőr köteles időben tájékoztatni az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden egyes, a Közösségbe behozandó szállítmányról, megadva az alábbiakat:

Az importőrt ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság kérésére az importőr köteles továbbítani az első bekezdésben foglalt információkat az első címzettet ellenőrző szervezet vagy ellenőrző hatóság részére.

85. cikk

Ellenőrző látogatások

Az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet ellenőrzi az e rendelet 83. cikke szerinti számviteli bizonylatokat, valamint a 834/2007/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti tanúsítványokat, illetve az az említett rendelet 32. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásokat.

Amennyiben az importőr az importtevékenységét különböző termelőegységekben vagy telephelyeken végzi, az e rendelet 63. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt jelentéseket kérésre minden egyes ilyen létesítményre vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátania.

6. FEJEZET

Az ökológiai termékek előállításában, előkészítésében vagy behozatalában részt vevő azon termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó követelmények, amelyek az érintett tényleges műveletek részleges vagy teljes körű elvégeztetésére harmadik féllel szerződtek

86. cikk

Ellenőrzési intézkedések

A harmadik személyek által alvállalkozóként végzett tevékenységek tekintetében a 63. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termelőegység teljes leírásának a következőket kell tartalmaznia:

7. FEJEZET

A takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírások

87. cikk

Hatály

E fejezet a 834/2007/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett termékeket a saját vagy harmadik fél nevében előállító termelőegységekre vonatkozik.

88. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1)  A termelőegység 63. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes leírásának az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2)  A gazdasági szereplők által a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében, az ökológiai termelésre vonatkozó szabályok betartásának biztosítása érdekében megteendő intézkedések magukban foglalják a 26. cikk szerinti intézkedéseket.

(3)  Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság ezeket az intézkedéseket alkalmazza az egyes előállító termelőegységek esetében fennálló kockázatok általános értékeléséhez és egy ellenőrzési terv kidolgozásához. Ez az ellenőrzési terv megadja, hogy a lehetséges kockázatoktól függően minimum hány szúrópróbát kell végezni.

89. cikk

Bizonylatokon alapuló nyilvántartás

A műveletek megfelelő ellenőrzése érdekében a 66. cikkben említett bizonylatoknak tartalmazniuk kell a takarmány-alapanyagok, adalékanyagok, értékesítések és késztermékek eredetére, jellegére és mennyiségére vonatkozó adatokat.

90. cikk

Ellenőrző látogatások

A 65. cikkben említett ellenőrző látogatás valamennyi létesítmény teljes helyszíni szemléjét jelenti. Emellett az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet célzott ellenőrzéseket is tart az ökológiai termelésre vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos lehetséges kockázatok általános értékelése alapján.

Az ellenőrző szervezetnek vagy az ellenőrző hatóságnak különös figyelmet kell fordítania a gazdasági szereplő esetében azonosított kritikus ellenőrzési pontokra, annak megállapítása érdekében, hogy a felügyeleti és ellenőrző műveleteket megfelelően végzik-e.

A gazdasági szereplő által a tevékenysége folytatásához használt helyiségeket olyan gyakorisággal lehet ellenőrizni, amelyet a használattal kapcsolatos kockázatok indokolnak.

8. FEJEZET

Jogsértések és információcsere

91. cikk

Intézkedések jogsértések és szabálytalanságok gyanúja esetén

(1)  Amennyiben valamely gazdasági szereplő úgy véli, vagy gyanítja, hogy az általa előállított, feldolgozott, importált vagy másik gazdasági szereplőtől átvett termék nem felel meg az ökológiai termelés szabályainak, eljárást kezdeményez az ökológiai termelésre való minden utalásnak a termékről történő eltávolítása, vagy pedig a termék elkülönítése és azonosítása érdekében. Csak e gyanú kizárása után dolgozhatja fel, csomagolhatja, vagy hozhatja forgalomba a terméket, kivéve, ha a termék az ökológiai termelési módszerre történő utalás nélkül kerül forgalomba. Ilyen gyanú esetén a gazdasági szereplő haladéktalanul értesíti az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot. Az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság megkövetelheti, hogy a terméket ne hozzák forgalomba az ökológiai termelési módszerre utaló jelölésekkel mindaddig, amíg a gazdasági szereplőtől vagy más forrásból szerzett információ alapján a szervezet vagy a hatóság meg nem győződött róla, hogy a gyanú megszűnt.

(2)  Amennyiben az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet szerint alapos a gyanú, hogy egy gazdasági szereplő olyan terméket kíván ökológiai megjelöléssel forgalomba hozni, amely nem felel meg az ökológiai termékek előállítására vonatkozó szabályoknak, az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet egy általa meghatározott időtartamra átmenetileg megtilthatja a gazdasági szereplőnek, hogy ökológiai jelzéssel forgalmazza a terméket. A döntés előtt az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szervezet lehetőséget ad a gazdasági szereplőnek, hogy észrevételeket tegyen. Amennyiben az ellenőrző szervezet vagy az ellenőrző hatóság biztos abban, hogy a termék nem tesz eleget ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek, a döntésnek tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy a termékről el kell távolítani az ökológiai termelési módszerre történő valamennyi utalást.

Ha azonban a gyanú nem igazolódik be a megadott határidőn belül, akkor az első albekezdésben említett döntés legkésőbb a fenti határidő lejártával hatályát veszti. A gazdasági szereplőnek a gyanú eloszlatásában teljes mértékben együtt kell működnie az ellenőrző szervezettel vagy az ellenőrző hatósággal.

(3)  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek és minden szükséges szankciót alkalmaznak a 834/2007/EK rendelet IV. címében és e rendelet III. címében és/vagy a XI. mellékletében szereplő jelölések használatával kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében.

▼M9

92. cikk

Az ellenőrző hatóságok, ellenőrző szervek és illetékes hatóságok közötti információcsere

(1)  Amennyiben egy gazdasági szereplőt és/vagy annak alvállalkozóit különböző ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervek ellenőrzik, ezek a hatóságok és szervek információt cserélnek az ellenőrzésük alá tartozó műveletekről.

(2)  Amennyiben egy gazdasági szereplő és/vagy annak alvállalkozója megváltoztatja ellenőrző hatóságát vagy ellenőrző szervét, az érintett ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv haladéktalanul tájékoztatja a változásról az illetékes hatóságot.

A korábbi ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv átadja az érintett gazdasági szereplő ellenőrzési dossziéjának releváns elemeit és a 63. cikk (2) bekezdésében említett jelentéseket az új ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervnek.

Az új ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv meggyőződik arról, hogy az előző ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv által készített jelentésben azonosított hiányosságokat a gazdasági szereplő már megszüntette, vagy ezek megszüntetése folyamatban van.

(3)  Amennyiben egy gazdasági szereplő kilép az ellenőrzési rendszerből, a megfelelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv haladéktalanul tájékoztatja erről az illetékes hatóságot.

(4)  Amennyiben egy ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szerv szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel egy termék ökológiai minősítése kapcsán, haladéktalanul értesíti a tagállam azon illetékes hatóságát, amelyik a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének megfelelően kijelölte vagy jóváhagyta.

Az illetékes hatóság saját kezdeményezésére további tájékoztatást kérhet a szabálytalanságok vagy jogsértések tárgyában.

A más ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervek ellenőrzési hatáskörébe tartozó termékekkel kapcsolatos szabálytalanság vagy jogsértés felfedezése esetén a megfelelő hatóságot vagy szervet is haladéktalanul értesítenie kell.

(5)  A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy dokumentált eljárásokat hozzanak létre az általuk a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének megfelelően kijelölt ellenőrző hatóságok és/vagy jóváhagyott ellenőrző szervek közötti információcsere céljára, ideértve azon információk cseréjére szolgáló eljárásokat is, amelyek a szóban forgó rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett írásbeli igazolás ellenőrzéséhez szükségesek.

(6)  A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket és dokumentált eljárásokat hoznak létre annak érdekében, hogy az e rendelet 65. cikkében említett ellenőrző látogatások és szemlék eredményei szükség szerint továbbításra kerüljenek a kifizető ügynökséghez a 65/2011/EU bizottsági rendelet ( 31 ) 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

92a. cikk

Információcsere a különböző tagállamok és a Bizottság között

(1)  Amennyiben egy tagállam e rendelet alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel egy másik tagállamból származó és a 834/2007/EK rendelet IV. címe, illetve e rendelet III. címe és/vagy XI. melléklete szerinti jelöléssel ellátott termék kapcsán, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül azt a tagállamot, amelyik az ellenőrző hatóságot kijelölte vagy az ellenőrző szervet jóváhagyta, a többi tagállamot, valamint a Bizottságot.

(2)  Amennyiben egy tagállam a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével összhangban importált termék kapcsán az abban a rendeletben vagy az 1235/2008/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül a többi tagállamot, valamint a Bizottságot.

(3)  Amennyiben egy tagállam az 1235/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban importált termék kapcsán az abban a rendeletben vagy a 834/2007/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása tekintetében szabálytalanságot vagy jogsértést fedez fel, haladéktalanul értesíti az e rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül az engedélyező tagállamot, a többi tagállamot, valamint a Bizottságot. Amennyiben egy tagállam olyan termék kapcsán fedez fel szabálytalanságot vagy jogsértést, amelynek engedélyét az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke alapján maga állította ki, értelemszerűen a többi tagállamot és a Bizottságot kell értesítenie.

(4)  Az a tagállam, amelyik az (1) vagy (3) bekezdéssel összhangban értesítést kap egy meg nem felelő termékről, vagy az a tagállam, amelyik olyan termék kapcsán fedez fel szabálytalanságot vagy jogsértést, amelynek engedélyét az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke alapján maga állította ki, kivizsgálja a jogsértés vagy szabálytalanság eredetét. A megfelelő intézkedéseket azonnal meg kell tennie.

Vizsgálatának eredményeiről és a következésképp megtett intézkedésekről az eredeti értesítésnek a 94. cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztüli megválaszolásával tájékoztatja az értesítést küldő tagállamot, a többi tagállamot és a Bizottságot. Ezt a választ az eredeti értesítés dátumától számított 30 naptári napon belül el kell küldeni.

(5)  Az eredeti értesítést elküldő tagállam szükség esetén további tájékoztatást kérhet a válaszoló tagállamtól. Az eredeti értesítést küldő tagállam az értesített tagállam válaszának vagy a kiegészítő információknak a kézhezvételekor végrehajtja a szükséges bejegyzéseket és frissítéseket a 94. cikk (1) bekezdésében említett rendszerben.

92b. cikk

Információk közzététele

A tagállamok megfelelő módon – többek között az interneten való közzététellel – nyilvánosságra hozzák a 834/2007/EK rendelet 28. cikkének (5) bekezdése szerinti aktualizált listát, amely tartalmazza az említett rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági szereplők részére az e rendelet XII. mellékletében szereplő mintadokumentum felhasználásával kiállított legfrissebb írásbeli igazolások adatait. A tagállamok a közzététel során betartják a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 32 ) értelmében a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményeket.

▼M9

9. FEJEZET

Az illetékes hatóságok által gyakorolt felügyelet

92c. cikk

Az ellenőrző szervek felügyelete

(1)  Amennyiben egy illetékes hatóság a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően átruházza ellenőrzési feladatait egy vagy több ellenőrző szervre, ezek felett felügyeletet gyakorol, melynek központi célja a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 33 ) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület munkájának figyelembevételével értékelni az ellenőrző szerv(ek) tevékenységének színvonalát.

A felügyelet gyakorlása magában foglalja az ellenőrző szerv által az ellenőrzésekre, az ellenőrzési dossziék kezelésére és vizsgálatára alkalmazott belső eljárások értékelését a 834/2007/EK rendeletben előírt követelmények fényében, valamint a meg nem felelések, a fellebezések és a reklamációk kezelésének ellenőrzését.

(2)  Az illetékes hatóság megköveteli, hogy az ellenőrző szervek tájékoztassák kockázatértékelési eljárásaikról.

A kockázatértékelési eljárás felépítésénél fogva biztosítja, hogy:

(3)  Az ellenőrzési feladatait ellenőrző szervekre átruházó illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az ellenőrző szerv személyzete megfelelő szakértelemmel, képesítéssel, képzettséggel és tapasztalattal rendelkezik általában az ökológiai termeléssel és konkrétan a vonatkozó uniós előírásokkal kapcsolatban, ezen belül tisztában van a termékek ökológiai minősítése szempontjából kockázatot jelentő tényezőkkel, továbbá hogy az ellenőrző szerv ellenőreire megfelelő rotációs szabályok vonatkoznak.

(4)  Az illetékes hatóságok dokumentált eljárásokat alkalmaznak a feladataik ellenőrző szervekre való átruházására a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően, valamint az e cikknek megfelelő felügyelet gyakorlására, részletesen ismertetve az ellenőrző szervek által átadandó információkat.

92d. cikk

A szabálytalanságok és jogsértések kapcsán alkalmazandó intézkedések jegyzéke

Az illetékes hatóságok jegyzéket készítenek legalább a termékek ökológiai minősítését befolyásoló leggyakoribb szabálytalanságokról és jogsértésekről, valamint az ezek felmerülése esetén az ellenőrző szerv által az ellenőrzése alá tartozó, ökológiai termelést folytató gazdasági szereplőkkel szemben megteendő intézkedésekről, és a jegyzéket eljuttatják azon ellenőrző szervekhez, amelyekre ellenőrzési feladatot ruháztak át.

Az illetékes hatóságok belátásuk szerint más releváns tudnivalókat is megadhatnak a jegyzékben.

92e. cikk

Az ellenőrző szervek éves ellenőrzése

Az ellenőrzési feladatait a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése b) pontjával összhangban ellenőrző szervre átruházó illetékes hatóság évente ellenőrzi az általa megbízott ellenőrző szerveket. Az éves ellenőrzés keretében az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület munkájának eredményeit. Az éves ellenőrzés során az illetékes hatóság különösen az alábbiakat vizsgálja meg:

92f. cikk

Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok megjelenítése a többéves nemzeti ellenőrzési tervben és az éves jelentésben

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervek tartalmazzák az ökológiai termelés tekintetében e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzések felügyeletét, és hogy a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében említett éves jelentésben e felügyelettel kapcsolatban konkrét adatokkal (a továbbiakban: „az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok”) szolgáljanak. Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatoknak az e rendelet XIIIb. mellékletében felsorolt információkat kell tartalmazniuk.

Az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok forrásai az ellenőrző szervek és/vagy ellenőrző hatóságok által végrehajtott ellenőrzések és az illetékes hatóság által végrehajtott ellenőrzések.

Az adatokat az e rendelet XIIIc. mellékletben megadott mintáknak megfelelően kell bemutatni, először 2015-ben jelentve a 2014. évi adatokat.

A nemzeti ellenőrzési tervbe és az éves jelentésbe az ökológiai ágazatra vonatkozó adatokat a tagállamok külön fejezetként is beilleszthetik.

▼B

V. CÍM

INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Információszolgáltatás a Bizottság részére

93. cikk

Statisztikai adatok

(1)  A tagállamok a 834/2007/EK tanácsi rendelet 36. cikkében hivatkozott ökológiai termelésre vonatkozó éves statisztikai adatokat a dokumentumok és információk elektronikus továbbítása céljára a Bizottság (Eurostat Főigazgatóság) által biztosított számítógépes rendszeren keresztül juttatják el a Bizottság részére, minden év július 1-jéig.

(2)  Az (1) bekezdésben említett statisztikai adatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:

▼M2

▼B

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett statisztikai adatok továbbítására a tagállamok a Bizottság által biztosított egypontos adatbeviteli rendszert (DG Eurostat) használják.

(4)  A statisztikai adatok és metaadatok jellemzőire vonatkozó előírásokat a Közösségi Statisztikai Programmal összhangban kell meghatározni az (1) bekezdésben említett rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott űrlapok és kérdőívek alapján.

94. cikk

Egyéb információk

(1)  A tagállamok a dokumentumok és az információk elektronikus továbbítására a Bizottság (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) által biztosított számítógépes rendszeren keresztül juttatják el a Bizottság részére az alábbi nem statisztikai jellegű adatokat:

▼M7

▼B

(2)  Az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben kell továbbítani, felvenni és frissíteni a 834/2007/EK rendelet 35. cikke szerinti illetékes hatóság felelősségi körén belül; e tevékenységeket a hatóság maga végzi, vagy az a szervezet, amelyre az adott feladatkört átruházták.

(3)  A statisztikai adatok és metaadatok jellemzőire vonatkozó előírásokat az (1) bekezdésben említett rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott űrlapok és kérdőívek alapján kell meghatározni.

2. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

95. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  A 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakban a szarvasmarha-állomány kötötten tartható a 2000. augusztus 24. előtt épített épületekben, azzal a feltétellel, hogy az állatok számára biztosított a rendszeres mozgás, valamint hogy a tartás az állatok jóllétére vonatkozó követelményeknek megfelelően, kényelmesen almozott területen és egyéni gondozás mellett történik, továbbá feltéve hogy az illetékes hatóság jóváhagyta ezt az intézkedést. Az illetékes hatóság egyéni gazdasági szereplők kérésére továbbra is engedélyezheti az említett intézkedés alkalmazását egy 2013. december 31-ét megelőzően véget érő, korlátozott időszakban, azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.

(2)  Az illetékes hatóság a 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakra eltérést engedélyezhet az elhelyezési követelmények és az állománysűrűség vonatkozásában az állattartó gazdaságok számára, a 2092/91/EGK rendelet, I. melléklete B. részének 8.5.1. pontjában szereplő eltérési lehetőség alapján. Az e meghosszabbítás kedvezményét élvező gazdasági szereplőknek tervet kell benyújtaniuk az ellenőrző hatósághoz vagy az ellenőrző szervezethez, amely tartalmazza azon intézkedések leírását, amelyek célja, hogy az átmeneti időszak végére megfeleljenek az ökológiai termelésre vonatkozó szabályoknak. Az illetékes hatóság egyéni gazdasági szereplők kérésére továbbra is engedélyezheti az említett intézkedés alkalmazását egy 2013. december 31-e előtt lejáró, korlátozott időszakban, azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.

(3)  A 2010. december 31-én lejáró átmeneti időszakban a 2092/91/EGK rendelet I.B. mellékletének 8.3.4. pontjában meghatározottak szerint a húsként hasznosított juhok és sertések hizlalásuk utolsó szakaszában épületben is tarthatók azzal a feltétellel, hogy a 65. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrző látogatásokra legalább évi két alkalommal sor kerül.

(4)  A malacok érzéstelenítés és/vagy fájdalomcsillapítás nélkül történő kasztrálása a 2011. december 31-én lejáró átmeneti időszakban végezhető el.

(5)  Az állateledel-feldolgozás részletes szabályainak bevezetéséig a nemzeti szabályokat, illetve ezek hiányában a tagállamok által elfogadott vagy elismert egyéni szabványokat kell alkalmazni.

▼M2

(6)  A 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásában, valamint a hivatkozott rendelet 16. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti speciális anyagok jegyzékbe foglalásáig kizárólag az illetékes hatóság által jóváhagyott termékek használhatók.

▼B

(7)  A tagállamok által a mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevők felhasználására a 207/93/EK rendelet alapján adott engedélyeket e rendelet alapján megadottnak kell tekinteni. A korábbi rendelet 3. cikkének (6) bekezdése alapján megadott engedélyek azonban 2009. december 31-én lejárnak.

(8)  A 2010. július 1-jén lejáró átmeneti időszakban a gazdasági szereplők a címkézés során továbbra is alkalmazhatják a 2092/91/EGK rendelet rendelkezéseit az alábbiak tekintetében:

▼M3

(9)  A 2092/91/EGK vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelően 2010. július 1-je előtt előállított, csomagolt és címkézett árukészletek ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.

(10)  A 2092/91/EGK vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelő csomagolóanyagok 2012. július 1-jéig továbbra is használhatók olyan termékek csomagolására, amelyek forgalomba hozhatók ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva, amennyiben a termékek egyéb tekintetben megfelelnek a 834/2007/EK rendeletben szereplő követelményeknek.

▼M7

(10a)  A borágazati termékek tekintetében a (8) bekezdésben említett átmeneti időszak 2012. július 31-én jár le.

A 2012. július 31-ig a 2092/92/EGK rendeletnek vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelően előállított borok a készletek kimerüléséig és a címkézésre vonatkozó alábbi követelményeket betartva továbbra is forgalomba hozhatók:

▼M2

(11)  Az illetékes hatóság a ►M11  2015. január 1-jéig ◄ tartó időszakra engedélyezheti, hogy azok a víziállat- és tengerimoszat-termelő egységek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt létesültek és a nemzeti szinten elfogadott ökológiai szabályok alapján folytatnak tevékenységet, megtartsák az ökológiai státuszt az e rendeletben foglalt követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, feltéve, hogy a víz az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagokkal nem szennyeződik. Ezen intézkedés kedvezményezettjei értesítik az illetékes hatóságot az érintett létesítményekről, halastavakról, ketrecekről és tengerimoszat-tételekről.

▼B

96. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 207/93/EGK, a 223/2003/EK és az 1452/2003/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályukat vesztett rendeletekre és a 2092/91/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a XIV. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

97. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendelet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 27. cikk (2) bekezdésének a) pontját és az 58. cikket azonban csak 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

▼M2

A 3. cikk (1) bekezdésében és a 6d. cikk (2) bekezdésében említett tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok

▼B

Megjegyzések:

A

:

Jóváhagyva a 2092/91/EGK rendelet szerint, végrehajtása a 834/2007/EK rendelet 16. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján történik.

B

:

Jóváhagyva a 834/2007/EK rendelet szerint.

---

II. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett peszticidek – növényvédő szerek

Megjegyzések:

A

:

Jóváhagyva a 2092/91/EGK rendelet szerint, végrehajtása a 834/2007/EK rendelet 16. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján történik.

B

:

Jóváhagyva a 834/2007/EK rendelet szerint.

▼M13

1.   Növényi vagy állati eredetű anyagok

2.   A kártevők és betegségek elleni biológiai védekezés során használt mikroorganizmusok

▼B

3.   Mikoroorganizmusok által előállított anyagok

▼M13

4.   Csapdában és/vagy adagolóban használható anyagok

▼B

5.   Termesztett növények között talajfelszínre szórt készítmények

▼M13

6.   Az ökológiai gazdálkodásban hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok

7.   Más anyagok

▼B

---

III. MELLÉKLET

A zárt helyen és szabadban történő állattartás minimális alapterületei és az elhelyezés egyéb jellemzői az egyes fajok és termelési módok szerint (a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően)

1.   Szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske- és sertésfélék

2.   Baromfi

---

IV. MELLÉKLET

Az állatok hektáronkénti megengedett legnagyobb létszáma a 15. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint

▼M8

---

V. MELLÉKLET

A 22. cikk d) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (1) bekezdésében említett takarmány-alapanyagok

▼M13

1.   ÁSVÁNYI EREDETŰ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

▼M8

2.   EGYÉB TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

Olyan mikroorganizmusok fermentálásából nyert (mellék-)termékek, amelyek sejtjeit inaktiválták vagy elölték:

---

VI. MELLÉKLET

A 22. cikk g) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (2) bekezdésében említett, takarmányozási célra használt takarmány-adalékanyagok

Az e mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagokat az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 34 ) szerint engedélyeztetni kell.

1.   TECHNOLÓGIAI ADALÉKANYAGOK

2.   ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGOKAT JAVÍTÓ ADALÉKANYAGOK

3.   TÁPÉRTÉKKEL RENDELKEZŐ ADALÉKANYAGOK

4.   AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT ADALÉKANYAGOK

▼M2

---

VII. MELLÉKLET

A tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt termékek

▼M15

▼B

---

VIII. MELLÉKLET

▼M1

A feldolgozott ökológiai élelmiszerek, élesztők és élesztőtartalmú termékek előállításához használt egyes termékek és anyagok a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 27a. cikk a) pontja szerint

▼B

Megjegyzések:

A

:

Engedélyezte a 2092/91/EGK rendelet, továbbra is használható 834/2007/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján.

B

:

Engedélyezte a 834/2007/EK rendelet.

A. SZAKASZ – ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK, BELEÉRTVE A HORDOZÓANYAGOKAT

A 834/2007/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett számításokhoz a kódszámot tartalmazó oszlopban csillaggal megjelölt élelmiszer-adalékanyagokat mezőgazdasági eredetű összetevőként kell figyelembe venni.

„B” SZAKASZ – TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK ÉS EGYÉB, ÖKOLÓGIAI ELJÁRÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT, MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÖSSZETEVŐK FELDOLGOZÁSA SORÁN HASZNÁLHATÓ TERMÉKEK

Megjegyzések:

A

:

Engedélyezte a 2092/91/EGK rendelet, továbbra is használható 834/2007/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján.

B

:

Engedélyezte a 834/2007/EK rendelet.

▼M1

C. SZAKASZ –   AZ ÉLESZTŐ ÉS ÉLESZTŐTARTALMÚ TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK

▼M7

---

VIIIa. MELLÉKLET

▼B

---

IX. MELLÉKLET

A 28. cikkben említett, nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű összetevők

1.   FELDOLGOZATLAN NÖVÉNYI TERMÉKEK, ILLETVE AZOKBÓL FELDOLGOZÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK

1.1.   Élelmezési célra alkalmas gyümölcsök, héjas gyümölcsűek és magvak:

1.2.   Élelmezési célra alkalmas fűszermagvak és -növények:

1.3.   Egyéb:

algák, ideértve a tengeri moszatot, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezettek

2.   NÖVÉNYI TERMÉKEK

2.1.   Finomított vagy finomítatlan, de vegyileg nem módosított, az alábbiaktól eltérő növényekből nyert zsírok és olajok:

2.2.   Az alábbi cukrok, keményítők, valamint egyéb, gabonafélékből és gumókból nyert termékek:

2.3.   Egyéb:

3.   ÁLLATI TERMÉKEK

Nem akvakultúrából származó, vízi szervezetek, amelyek a nem ökológiai élelmiszergyártásban engedélyezett összetevők:

---

X. MELLÉKLET

Olyan fajok, amelyekhez elegendő mennyiségben és jelentős számú fajtaváltozatban áll rendelkezésre ökológiai eljárással előállított vetőmag vagy burgonya vetőgumó a Közösség minden részén, a 45. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

▼M3

---

XI. MELLÉKLET

A.    Az EU 57. cikkben említett ökológiai logója

▼M4 —————

▼M3

B.    Az 58. cikkben említett kódszámok

A kódszám általános formátuma a következő:

AB-CDE-999

ahol:

A Bizottság a kódszámokat minden elérhető technikai eszköz segítségével nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, ideértve az interneten való közzétételt is.

▼M2

---

XII. MELLÉKLET

A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti és az e rendelet ►M6  68. cikk (1) bekezdése ◄ említett, a gazdasági szereplő részére adott írásbeli igazolás mintadokumentuma

▼M6

---

XIIa. MELLÉKLET

A 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti és az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett, a gazdasági szereplő részére adott kiegészítő írásbeli igazolás mintadokumentuma

---

XIIb. MELLÉKLET

A 68. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett bejegyzések:

—	bolgárul : Животински продукти, произведени без използване на антибиотици

—	spanyolul : Productos animales producidos sin utilizar antibióticos

—	csehül : Živočišné produkty vyprodukované bez použití antibiotik

—	dánul : Animalske produkter, der er produceret uden brug af antibiotika

—	németül : Ohne Anwendung von Antibiotika erzeugte tierische Erzeugnisse

—	észtül : Loomsed tooted, mille tootmisel ei ole kasutatud antibiootikume

—	görögül : Ζωικά προϊόντα που παράγονται χωρίς τη χρήση αντιβιοτικών

—	angolul : Animal products produced without the use of antibiotics

—	franciául : produits animaux obtenus sans recourir aux antibiotiques

▼M10

—	horvátul : Proizvodi životinjskog podrijetla dobiveni bez uporabe antibiotika

▼M6

—	olaszul : Prodotti animali ottenuti senza l'uso di antibiotici

—	lettül : Dzīvnieku izcelsmes produkti, kuru ražošanā nav izmantotas antibiotikas

—	litvánul : nenaudojant antibiotikų pagaminti gyvūniniai produktai

—	magyarul : Antibiotikumok alkalmazása nélkül előállított állati eredetű termékek

—	máltaiul : Il-prodotti tal-annimali prodotti mingħajr l-użu tal-antibijotiċi

—	hollandul : Zonder het gebruik van antibiotica geproduceerde dierlijke producten

—	lengyelül : Produkty zwierzęce wytwarzane bez użycia antybiotyków

—	portugálul : Produtos de origem animal produzidos sem utilização de antibióticos

—	románul : Produse de origine animală obținute a se recurge la antibiotice

—	szlovákul : Výrobky živočíšneho pôvodu vyrobené bez použitia antibiotík

—	szlovénul : Živalski proizvodi, proizvedeni brez uporabe antibiotikov

—	finnül : Eläintuotteet, joiden tuotannossa ei ole käytetty antibiootteja

—	svédül : Animaliska produkter som produceras utan antibiotika

▼B

---

XIII. MELLÉKLET

A 69. cikkben említett eladói igazolás mintadokumentuma

▼M2

---

XIIIa. MELLÉKLET

1.    szakasz

Lazacfélék ökológiai termelése édesvízben:

Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycush) – dunai galóca (Hucho hucho)

2.    szakasz

Lazacfélék ökológiai termelése tengervízben:

Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)

3.    szakasz

Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[=Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp) ökológiai termelése

4.    szakasz

Fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp) ökológiai termelése árapályos területek mesterséges tavaiban és part menti lagúnáiban

5.    szakasz

Tok ökológiai termelése édesvízben

Érintett fajok: acipenserek családja

6.    szakasz

Halak ökológiai termelése szárazföldi vizekben:

Érintett fajok: pontyfélék családja (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tokfélék.

7.    szakasz

Ostoros garnélák és édesvizi garnélarák (Macrobrachium sp.) ökológiai termelése

▼M15

7a. szakasz

Folyami rákok ökológiai tenyésztése

Az érintett fajok: Astacus astacus, Pacifastacus leniusculus.

▼M2

8.    szakasz

Puhatestűek és tüskésbőrűek

9.    szakasz

Trópusi édesvízi hal: tejhal (Chanos chanos), tilápia (Oreochromis sp.), panga (Pangasius sp.)

10.    szakasz

Egyéb tenyésztett víziállat-fajok: nincsenek.

▼M9

---

XIIIb. MELLÉKLET

A 92f. cikknek megfelelően a tagállami illetékes hatóság által megadandó, az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok

1.   Az ökológiai termelést felügyelő illetékes hatósággal kapcsolatos tájékoztatás

2.   Az ökológiai termelésre vonatkozó ellenőrzési rendszer ismertetése

3.   Az ellenőrző szervekkel/ellenőrző hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatás

---

XIIIc. MELLÉKLET

A 92f. cikkben említett, az ökológiai ágazatra vonatkozó adatok bemutatására szolgáló minták

1.   A gazdasági szereplők ellenőrzésére vonatkozó adatok

2.   A felügyeletre és az ellenőrzésekre vonatkozó adatok

3.   Következtetések az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréről

Az ökológiai termelés ellenőrzési rendszerének összesített teljesítménye:

▼B

---

XIV. MELLÉKLET

A 96. cikkben említett megfelelési táblázat

---

( 1 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 2 ) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.

( 3 ) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.; helyesbítve HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

( 4 ) HL L 25., 1993.2.2., 5. o.

( 5 ) HL L 206., 2003.8.15., 17. o.

( 6 ) HL L 31., 2003.2.6., 3. o.

( 7 ) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

( 8 ) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

( 9 ) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

( 10 ) HL L 168., 2007.6.28., 1. o.

( 11 ) HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

( 12 ) HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

( 13 ) HL L 368., 2006.12.23., 15. o.

( 14 ) HL L 340., 1991.12.11., 28. o.

( 15 ) HL L 340., 1991.12.11., 33. o.

( 16 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

( 17 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 18 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 20 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.

( 21 ) HL L 237., 1994.9.10., 13. o.

( 22 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 23 ) HL L 193., 2009.7.24., 1. o.

( 24 ) HL L 193., 2009.7.24., 60. o.

( 25 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

( 26 ) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

( 27 ) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

( 28 ) HL L 334., 2008.12.12., 25. o.

( 29 ) HL L 86., 1979.4.6., 30. o.

( 30 ) HL L 125., 1996.5.23., 35. o.

( 31 ) HL L 25., 2011.1.28., 8. o.

( 32 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 33 ) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

( 34 ) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

( 35 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.)

( 36 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelve az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

( 37 ) HL L 334., 2008.12.12., 25. o.