a) a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések tervezése, gyártása, karbantartása és üzemben tartása, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések gyártásában, előállításában, karbantartásában és üzemben tartásában részt vevő személyzet és szervezetek;

b) légi jármű üzemben tartásában részt vevő személyzet és szervezetek;

c) repülőterek tervezése, karbantartása és üzemeltetése, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek, továbbá – a környezetvédelemre és a területrendezésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül – a repülőterek környezetének védelme;

d) repülőterek felszerelésének tervezése, gyártása és karbantartása, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek;

e) a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok („ATM/ANS”) rendszereinek és rendszerelemeinek tervezése, gyártása és karbantartása, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek;

f) az ATM/ANS és az ebben érintett személyzet és szervezetek.

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett olyan termékek, alkatrészek, berendezések, személyzet és szervezetek, amelyek katonai, vámügyi, rendőrségi, kutatás-mentési, tűzoltási tevékenységekben, illetve a parti őrség feladataiban vagy hasonló tevékenységekben vagy szolgáltatásban vesznek részt. A tagállamok vállalják annak biztosítását, hogy az ilyen tevékenységek vagy szolgáltatások a lehetséges mértékben figyelembe vegyék e rendelet céljait;

b) az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett repülőterek, vagy azok részei, illetve felszerelések, személyzet és szervezetek, amelyeket a katonaság irányít vagy üzemeltet;

c) az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett ATM/ANS, beleértve a rendszereket, rendszerelemeket, személyzetet és szervezeteket, amelyeket a katonaság biztosít vagy bocsát rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés a) pontjában említett légi járművek, ahol lehetséges, legyenek elkülönítve a többi légi járműtől.

a) a környezetvédelem magas, egységes szintjének biztosítása;

b) az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése;

c) a szabályozási és típusalkalmassági vizsgálati eljárásokban a költséghatékonyság elősegítése, valamint nemzeti és európai szinten az ismétlődések elkerülése;

d) a tagállamok Chicagói Egyezményben meghatározott kötelezettségei teljesítésének támogatása, az Egyezmény előírásainak közös értelmezésére és egységes végrehajtására szolgáló alapok nyújtásával, valamint annak biztosítása révén, hogy az Egyezmény előírásait az e rendeletben és a végrehajtáshoz meghatározott szabályokban megfelelően figyelembe vegyék;

e) a polgári repülésbiztonság szabványaival és szabályaival kapcsolatos közösségi álláspontok támogatása világszerte azáltal, hogy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megfelelő együttműködést hoznak létre;

f) egyenlő feltételek biztosítása a belső légiközlekedési piac valamennyi szereplője számára.

a) minden szükséges aktus előkészítése, elfogadása és egységes alkalmazása;

b) a termékek, a személyzet és a szervezetek részére az e rendelet és a végrehajtási szabályaival összhangban nyújtott bizonyítványok, szakszolgálati engedélyek, jóváhagyások vagy egyéb dokumentumok további követelmények nélküli elismerése;

c) egy független Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozása;

d) a nemzeti légiközlekedési hatóságok és az Ügynökség által a felelősségi körükbe tartozó területeken az összes szükséges aktus egységes végrehajtása.

a) „folyamatos felügyelet”: azon elvégzendő feladatok, amelyek azt igazolják, hogy a feltételek, amelyek alapján a bizonyítványt kiállították, folyamatosan teljesülnek az érvényesség időtartamának bármely időpontjában, valamint amelyek igazolják a védintézkedések végrehajtását;

b) „Chicagói Egyezmény”: az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény a nemzetközi polgári repülésről és annak mellékletei;

c) „termék”: légi jármű, motor vagy propeller;

d) „alkatrészek és berendezések”: minden olyan eszköz, berendezés, mechanizmus, alkatrész, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket, amelyet a repülésben lévő légi járművek üzemben tartásához vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni; ezek magukban foglalják a sárkányszerkezet, a hajtómű és a légcsavar alkatrészeit, valamint a légi jármű földön történő mozgatásához használt felszereléseket;

da) „ATM/ANS- rendszerelemek”: az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló,2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) ( 10 ) 2. cikkének 19. pontjában meghatározott bármely rendszerelem;

e) „típusalkalmassági vizsgálat”: a termék, alkatrész vagy berendezés, szervezet vagy személy elismerésének bármilyen formája, amely megfelel az alkalmazandó előírásoknak, beleértve az e rendelet előírásait és végrehajtási szabályait csakúgy, mint az ilyen megfelelést igazoló vonatkozó bizonyítvány kiállítását;

f) „minősített szervezet”: olyan szerv, amelyet az Ügynökség vagy egy nemzeti légiközlekedési hatóság meghatározott típusalkalmassági vizsgálati feladattal bíz meg, és amely a rábízott feladatot az Ügynökség vagy egy nemzeti légiközlekedési hatóság ellenőrzése és felelősségvállalása mellett végzi el;

g) „bizonyítvány”: bármilyen jóváhagyás, engedély vagy a típusalkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiállított egyéb okmány.

h) „üzemben tartó”: bármely jogi vagy természetes személy, amely/aki egy vagy több légi járművet üzemben tart vagy repülőteret üzemeltet, vagy szándékozik üzemben tartani, illetve üzemeltetni;

i) „kereskedelmi célú üzemben tartás”: légijárműnek díjazás vagy bármilyen egyéb ellenszolgáltatás ellenében történő üzemben tartása, amely a lakosság által igénybe vehető vagy amennyiben az a lakosság által nem vehető igénybe, az üzemben tartó és az ügyfél közötti szerződés alapján végzett üzemben tartás, ahol az ügyfél nem gyakorol ellenőrzést az üzemben tartó felett;

j) „komplex motoros meghajtású légi jármű”:

k) „repülésszimulációs oktatóeszköz”: bármilyen típusú olyan eszköz, amelyben a repülés közbeni körülmények a földön szimulálhatóak; ide tartoznak a repülésszimulátorok, repülésoktató berendezések, légi és navigációs eljárásokat oktató berendezések és az alapvető műszerek kezelésének oktatására használt berendezések;

l) „minősítés”: a szakszolgálati engedélyre rávezetett bejegyzés, amely megjelöli az ahhoz kapcsolódó kiváltságokat, különleges körülményeket és korlátozásokat;

m) „repülőtér”: bármely olyan kijelölt terület (beleértve mindenfajta épületet, berendezést és felszerelést) a földön, vagy a vízen, illetve rögzített, parthoz rögzített vagy úszó építmény felületén, amelyet részben vagy teljes egészében légi járművek leszállásához, felszállásához és földi mozgásához használnak;

n) „repülőtéri felszerelés”: bármely olyan berendezés, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, amelyet repülőtéren a légi járművek üzemben tartására használnak vagy használni szándékoznak;

o) „előtér”: az a kijelölt terület, ahol a légi jármű az utasok ki- és beszállítása, a posta vagy áru ki- és berakodása, tüzelőanyag-ellátás, parkolás vagy karbantartás érdekében tartózkodhat;

p) „előtér-irányítói szolgáltatás”: a légi és egyéb járművek előtéren történő tevékenységeinek és mozgásának irányítását biztosító szolgáltatás;

q) „ATM/ANS”: az 549/2004/EK rendelet 2. cikke 10. pontjában meghatározott légiforgalmi szolgáltatási funkciók, és az e rendelet 2. cikke 4. pontjában meghatározott léginavigációs szolgálatok, valamint az általános légi forgalom biztonság-kritikus jellegű légi navigációja számára adatokat létrehozó, feldolgozó, formázó és rendelkezésre bocsátó szolgálatok;

r) „ATM/ANS- rendszer”: a biztonsági felszereléseknek és az 549/2004/EK rendelet 2. cikke 39. pontjában meghatározott rendszereknek bármilyen kombinációja;

s) „repüléstájékoztató szolgálat”: a repülések biztonságos és hatékony végrehajtását segítő tanácsadás és információnyújtás céljából nyújtott szolgáltatás.

a) olyan szervezet tervezett vagy gyártott, amelynek biztonsági felügyeletét az Ügynökség vagy egy tagállam biztosítja; vagy

b) egy tagállamban nyilvántartásba vettek, kivéve ha azok szabályozó biztonsági felügyeletét harmadik országra ruházták át és azokat nem közösségi üzemben tartó használja; vagy

c) egy harmadik országban nyilvántartásba vettek és olyan üzemben tartó használja, amelynek az üzembentartási felügyeletét bármely tagállam biztosítja, vagy amelyeket a Közösségben bejegyzett vagy ott székhellyel rendelkező üzemben tartó a Közösség területére való érkezéskor, területén való tartózkodáskor vagy területéről való távozáskor használ; vagy

d) egy harmadik országban vagy egy olyan tagállamban vettek nyilvántartásba, amely a szabályozó biztonsági felügyeletet harmadik országra ruházta át, és amelyeket a Közösség területére való érkezéskor, területén való tartózkodáskor vagy területéről való távozáskor harmadik országbeli üzemben tartó használ;

a) legalább 800 méter hosszú, burkolattal ellátott futópályával rendelkeznek; vagy

b) kizárólag a helikopterforgalmat szolgálják,

— éves utasforgalma legfeljebb 10 000 fő, és

— évente legfeljebb 850 teherszállítási műveletet végeznek.

a) A termékek típusalkalmassági bizonyítványt kapnak. A típusalkalmassági bizonyítványt és az ugyanazon típusalkalmassági bizonyítványon végzett változtatások bizonyítását, beleértve a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat, azon esetben adják ki, ha a kérelmező bemutatta, hogy a termék megfelel a 20. cikkben meghatározott típusalkalmassági bizonyítvány alapjainak, amelyet annak biztosítására állapítottak meg, hogy az az (1) bekezdésben említett szükséges követelményeknek megfeleljen, valamint ha a termék nem rendelkezik olyan jellemzőkkel vagy tulajdonságokkal, amelyek üzemben tartása biztonságát bizonytalanná teszik. A típusalkalmassági bizonyítvány termékekre vonatkozik, beleértve minden, azokra felszerelt alkatrészt és berendezést.

b) Az (5) bekezdésben említett intézkedések meghatározhatják az alkatrészek és berendezések engedélyezésének követelményeit. Az alkatrészek és berendezések bizonyítványa akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy az alkatrészek és berendezések megfelelnek az (1) bekezdésben említett alapvető követelmények teljesítését biztosító részletes légialkalmassági előírásoknak.

c) Légialkalmassági bizonyítvány nélkül egyetlen légi jármű sem tartható üzemben. Ezt a bizonyítványt akkor adják ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a légi jármű megfelel az alkalmassági bizonyítványában jóváhagyott típustervnek, valamint ha a vonatkozó dokumentumok, vizsgálatok és tesztek bizonyítják, hogy a légi jármű megfelel a biztonságos üzemben tartásához szükséges feltételeknek. E légialkalmassági bizonyítvány érvényes marad mindaddig, amíg azt fel nem függesztik, vissza nem vonják vagy meg nem szüntetik, és amíg a légi járművet az I. melléklet 1.d. pontjában meghatározott, folyamatos légialkalmassággal kapcsolatos alapvető követelményeknek és az (5) bekezdés szerint elfogadott intézkedéseknek megfelelően tartják karban.

d) A termékek, alkatrészek és berendezések karbantartásáért felelős szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képességgel és eszközökkel. Hacsak máshogy nem fogadják el, e képességeket és eszközöket egy szervezeti jóváhagyás kiállításával ismerik el. A jóváhagyott szervezetnek nyújtott kiváltságokat és a jóváhagyás alkalmazási körét a jóváhagyás feltételeiben határozzák meg.

e) A termékek, alkatrészek és berendezések tervezéséért és előállításáért felelős szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képességgel és eszközökkel. Hacsak máshogy nem fogadják el, e képességeket és eszközöket egy szervezeti jóváhagyás kiállításával ismerik el. A jóváhagyott szervezetnek nyújtott kiváltságokat és a jóváhagyás alkalmazási körét a jóváhagyás feltételeiben határozzák meg.

f) Egy termék, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni kibocsátásáért felelős személyzetnek megfelelő bizonyítvánnyal („személyzeti bizonyítvány”) kell rendelkeznie.

g) A karbantartási képzést végző szervezeteknek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó képességét az f) pontban említett bizonyítványok kiállítására vonatkozóan egy jóváhagyás kiállításával ismerhetik el.

a) repülési engedélyt azon esetben állíthatnak ki, ha bizonyítást nyert, hogy a légi jármű képes egy alapvető repülés biztonságos teljesítésére. Ezt a megfelelő korlátozásokkal kell kiadni, különösen a harmadik személyek védelme érdekében;

b) korlátozott légialkalmassági bizonyítványt olyan légi járművekre állíthatnak ki, amelyre nem állítottak ki a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő típusalkalmassági bizonyítványt. Ez esetben bizonyítani kell, hogy a légi jármű megfelel a különleges légialkalmassági előírásoknak, valamint hogy az (1) bekezdésben említett szükséges követelményektől való eltérések ellenére a céllal kapcsolatos megfelelő biztonság továbbra is biztosított. Az ilyen korlátozott bizonyítványnak megfelelő légi járműveket és az ilyen légi járművek használatára vonatkozó korlátozásokat az 5. bekezdésben említett intézkedéseknek megfelelően kell meghatározni;

c) amennyiben az ugyanolyan típusú, korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járművek száma azt igazolja, kiállíthatnak korlátozott típusalkalmassági bizonyítványt, és meghatározzák a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványra vonatkozó alapokat.

a) valamely termékre alkalmazandó típusalkalmassági bizonyítvány alapjának megállapítására, valamint az arról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

b) az alkatrészekre és berendezésekre alkalmazandó részletes légialkalmassági előírások megállapítására, valamint az azokról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

c) a korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járműre alkalmazandó légialkalmassági előírások megállapításának, valamint az azokról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

d) a kötelező információ nyújtására és terjesztésére vonatkozó feltételek, a termékek folyamatos légi alkalmasságának biztosítása érdekében;

e) a típusalkalmassági bizonyítványoknak, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványoknak, a típusalkalmassági bizonyítványok változtatásai jóváhagyásának, az egyéni légialkalmassági bizonyítványoknak, a korlátozott légialkalmassági bizonyítványoknak, a repülési engedélyek, valamint a termékek, alkatrészek vagy berendezések bizonyítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, beleértve a következőket:

f) a (2) bekezdés d), e) és g) pontjával összhangban előírt szervezeti jóváhagyások kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon feltételek, amelyek mellett az ilyen jóváhagyásokat nem kell kérelmezni;

g) a (2) bekezdés f) pontjával összhangban előírt személyzeti bizonyítványok kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

h) a bizonyítvány jogosultjainak felelősségei;

i) a szükséges követelményeknek való megfelelés bizonyításának módja azon (1) bekezdésben említett légi járművek vonatkozásában, amelyekre a (2) vagy (4) bekezdés nem vonatkozik.

j) az, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járműveknek hogyan kell megfelelniük az alapvető követelményeknek.

a) a technika állását, valamint a légi alkalmasság területén a legjobb gyakorlatot tükrözzék;

b) figyelembe vegyék a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

c) lehetővé tegyék az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaira;

d) a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművekkel kapcsolatban nem követelik meg az olyan követelményeknek való megfelelést, amelyek a tagállamok a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet („ICAO”) kötelezettségeivel nem összeegyeztethetők.

a) a pilóták szakszolgálati engedélyeinek különböző minősítései és a végzett tevékenységek különböző fajtáinak megfelelő orvosi bizonyítványok;

b) a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett szakszolgálati engedélyek, szakszolgálatiengedély-minősítések, orvosi bizonyítványok, jóváhagyások és bizonyítványok fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon körülmények, amikor nincs szükség e bizonyítványok és jóváhagyások megkérésére;

c) a szakszolgálati engedélyek, a szakszolgálatiengedély-minősítések az orvosi bizonyítványok, valamint a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett jóváhagyások és bizonyítványok birtokosainak kiváltságai és kötelezettségei;

d) a jelenlegi nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek és nemzeti repülőmérnöki engedélyek pilóta-szakszolgálati engedéllyé való átalakításának feltételei, valamint a nemzeti orvosi bizonyítványok általánosan elismert orvosi bizonyítvánnyá való átalakításának feltételei;

e) a 12. cikkel összhangban megkötött kétoldalú szerződések rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országok által kiállított szakszolgálati engedélyek elfogadásának feltételei;

f) a II. melléklet a) pontja ii. alpontjában, d) és f) pontjában említett, kereskedelmi légi szállítást végző légi járművek pilótái hogyan teljesítik a III. mellékletben megállapított vonatkozó alapvető követelményeket.

a) a légi járművek üzemben tartásának feltételei a IV. mellékletben és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

b) a (2) bekezdésben említett bizonyítványok fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon feltételek, amelyek fennállása esetén a bizonyítványt olyan értelmű nyilatkozat helyettesíti, hogy az üzemben tartó rendelkezik a légi jármű üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel;

c) a bizonyítvány birtokosának kiváltságai és kötelezettségei;

d) a (3) bekezdésben említett üzemben tartók által tett nyilatkozatra és ezen üzemben tartók felügyeletére vonatkozó feltételek és eljárások, valamint azon feltételek, amelyek fennállása esetén a nyilatkozatot annak bizonyítása helyettesíti, hogy az üzemben tartó rendelkezik a kiváltságaihoz kötődő kötelezettségek teljesítésének képességével és eszközeivel, és ezt bizonyítvány kiállításával ismerik el;

e) az utaskísérő személyzet (4) bekezdésben említett tanúsítványának kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemben tartást meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemben tartásra egyedi feltételek vonatkoznak;

g) a II. melléklet a) pontjának ii. alpontjában, valamint d) és h) pontjában említett, kereskedelmi célú légi szállításban használt légi járművek üzemben tartása hogyan felel meg a IV. mellékletben és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek.

— a legkorszerűbb megoldásokat és a legjobb gyakorlatokat tükrözik a légi üzemben tartás területén,

— meghatározzák az üzemben tartás különböző típusait, valamint figyelembe veszik az üzemben tartás összetettségével és az azzal járó kockázattal arányos kapcsolódó követelményeket és megfelelőségigazolást,

— figyelembe veszik a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a tudományos és műszaki fejlődést,

— a repülőgéppel történő kereskedelmi szállítás tekintetében, és az előző francia bekezdés sérelme nélkül, kezdetben a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározott közös műszaki követelmények és adminisztratív eljárások alapján kerülnek kidolgozásra,

— kockázatértékelésen alapulnak, és az üzemben tartás kiterjedésével és alkalmazási körével arányosak,

— lehetővé teszik az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaira,

— a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművekkel kapcsolatban nem követelik meg az olyan követelményeknek való megfelelést, amelyek a tagállamok ICAO-kötelezettségeivel nem összeegyeztethetők,

— figyelembe veszik az ATM/ANS-szel kapcsolatos biztonsági szempontokat;

a) Minden repülőtérnek engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedély és ezen engedély módosításáról szóló igazolások akkor adhatók ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a repülőtér megfelel a b) pontban meghatározott repülőtér-engedélyezési feltételeknek, és a repülőtér nem rendelkezik olyan jellemzővel vagy tulajdonsággal, amely az üzemeltetését veszélyessé teszi. Az engedély a repülőtérre, annak üzemeltetésére és biztonsági felszereléseire is vonatkozik.

b) A repülőtér engedélyezésének alapja a következő:

c) A (5) bekezdésben említett intézkedések előírhatják az engedélyezés szükségességét a biztonsági szempontból létfontosságú repülőtéri felszerelés tekintetében is. Az ilyen felszerelés engedélye akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a felszerelés megfelel az (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítására hozott részletes előírásoknak.

d) A repülőtér üzemeltetéséért felelős szervezeteknek igazolniuk kell, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges eszközökkel. E képesség és eszközök meglétét az a) pontban említett engedély kiadásával ismerik el. Amennyiben a repülőtér helye szerinti tagállam úgy határoz, a fenti szervezetek önálló engedély kiadásával is elismerhetők. Az engedély meghatározza az engedélyezett szervezetnek adott jogosultságokat és az engedély hatályát, beleértve az üzemeltetendő repülőterek listáját.

e) A d) ponttól eltérően a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az előtér-irányítói szolgálatok nyilatkozhassanak arról, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

a) a repülőtérre vonatkozó engedélyezési alap megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

b) a repülőtéri felszerelésre vonatkozó részletes előírások megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

c) a repülőtéri engedélyek és a repülőtéri felszerelés engedélyeinek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, beleértve a repülőtér különleges kialakításából adódó üzemeltetési korlátozásokat;

d) a repülőterek üzemeltetésének feltételei az Va. és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

e) a (2) bekezdés d) pontjában említett engedélyek kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

f) az engedélyek jogosultjainak felelőssége;

g) a tagállamok által kiadott repülőtéri engedélyek elfogadásának és átalakításának feltételei, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállamok a Chicagói Egyezmény 14. mellékletében kiemelt eltérések alapján, e rendelet hatálybalépését megelőzően már engedélyeztek;

h) a 4. cikk (3b) bekezdésében említettek szerinti mentességek engedélyezésének megtagadásáról szóló határozatra vonatkozó feltételek, beleértve a teherforgalmi repülőtereket, a mentesített repülőterekről való értesítést és a megadott mentességek felülvizsgálatát;

i) azon feltételek, amelyek esetén az üzemeltetést meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemeltetésre egyedi feltételek vonatkoznak;

j) a (2) bekezdés e) pontjában említett szolgáltatók nyilatkozattételének és felügyeletének feltételei és eljárásai.

a) tükrözniük kell a technika állását és a legjobb gyakorlatot a repülőterekkel kapcsolatban, valamint figyelembe kell venniük az ICAO-előírásokat és javasolt gyakorlatokat;

b) arányban kell állniuk a repülőtér méretével, forgalmával, kategóriájával és összetettségével, valamint az ott folyó műveletek jellegével és volumenével;

c) figyelembe kell venniük a repülőterek üzemeltetésével kapcsolatban világszerte felhalmozódott tapasztalatot, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

d) lehetővé kell tenniük az azonnali intézkedést a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaival kapcsolatban;

e) biztosítaniuk kell a szabályok egységes betartása tekintetében a szükséges rugalmasságot.

a) az ATM/ANS rendelkezésre bocsátásának feltételei az Vb. mellékletben – és adott esetben az Va. mellékletben – foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

b) az ATM/ANS rendszereire és rendszerelemeire vonatkozó részletes előírások megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

c) a (2) és (4) bekezdésben említett engedélyek kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

d) az engedélyek jogosultjainak felelőssége;

e) a (3) bekezdésben említett szolgáltatók nyilatkozattételének és felügyeletének feltételei és eljárásai;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemeltetést meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemeltetésre egyedi feltételek vonatkoznak.

a) tükrözniük kell a technika állását és a legjobb gyakorlatot az ATM/ANS-szel kapcsolatban;

b) arányosnak kell lenniük a nyújtott szolgáltatás típusával és összetettségével;

c) figyelembe kell venniük az ATM/ANS-szel kapcsolatban világszerte felhalmozódott tapasztalatot, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

d) lehetőség szerint az 549/2004/EK rendeletben, a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (léginavigációs-szolgálati rendelet) ( 13 ), az 551/2004/EK rendeletben és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (átjárhatósági rendelet) ( 14 ) foglalt rendelkezések felhasználásával kell kidolgozni őket, és rendelkezniük kell átmeneti mechanizmusokról az e rendeletek szerint már kiadott engedélyek folytonosságának biztosítására. Kezdetben tartalmazniuk kell e rendeletek biztonsági rendelkezéseit, valamint adott esetben a jövőbeli módosítások esetén figyelembe kell venniük a legfrissebb tudományos és technikai eredményeket;

e) lehetővé kell tenniük az azonnali intézkedést a balesetek és a súlyos repülőesemények bizonyított okaival kapcsolatban.

a) a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyeinek különböző jogosításai és kiterjesztései;

b) a szakszolgálati engedélyeknek, jogosításainak, kiterjesztésének, valamint az orvosi minősítéseknek, jóváhagyásoknak és engedélyeknek a kiadására, meghosszabbítására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon körülmények, amikor nem szükséges ezen engedélyeket és jóváhagyásokat megkövetelni, ezzel egyidejűleg átmeneti mechanizmusok kialakítása az e rendeletek szerint kiadott jóváhagyások folytonosságának biztosítására;

c) a szakszolgálati engedélyek jogosultjainak jogosultságai és felelősségi köre, valamint a szakszolgálati engedélyek, jóváhagyások és orvosi minősítés, engedélyek jogosításai és kiterjesztései;

d) a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyei elfogadásának és átalakításának feltételei, valamint a nemzeti orvosi minősítések elfogadásának és általánosan elismert orvosi minősítéssé való átalakításának feltételei.

a) hogyan engedélyezhető a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, szabvány ICAO légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező légi járművek vagy személyzet számára a Közösség területére való érkezés, onnan való távozás céljából vagy a területén történő üzemben tartás;

b) a légi járműveknek az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően végzett üzemben tartására vonatkozó feltételek;

c) a (2) bekezdésben említett üzembentartói engedély kiadásának, fenntartásának, módosításának, korlátozásának, felfüggesztésének vagy visszavonásának feltételei, figyelembe véve a nyilvántartó állam vagy az üzemben tartó állama által kiállított bizonyítványokat, a 2111/2005/EK rendeletnek és végrehajtási szabályainak sérelme nélkül;

d) az engedély birtokosának kiváltságai és kötelezettségei;

e) a (3) bekezdésben említett üzemben tartók nyilatkozatának, valamint felügyeletének eljárásai és feltételei;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemben tartást meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemben tartásra egyedi feltételek vonatkoznak a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban.

a) az ICAO által ajánlott gyakorlatokat és útmutató dokumentumokat értelemszerűen alkalmazzák;

b) egyetlen követelmény se lépje túl 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett légi járművek és üzemben tartóik számára előírt mértéket;

c) az 5. cikk (4) bekezdésével és a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott intézkedéseket értelemszerűen alkalmazzák;

d) az engedély megszerzésének eljárása minden esetben egyszerű, arányos, költséghatékony és eredményes legyen, figyelembe véve az üzemben tartás bonyolultságával és a vele járó kockázatokkal arányos mértékű követelményeket és megfelelésigazolásokat. Az eljárás során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

e) ATM/ANS-hez kapcsolatos biztonsági szempontokat figyelembe vegyék.

a) az információgyűjtés, -csere és -terjesztés feltételei;

b) a földi ellenőrzések feltételei, beleértve a rendszeres ellenőrzéseket is;

c) felszállási tilalom kiadásának feltételei azon légi járművek vonatkozásában, amelyek nem felelnek meg ezen rendelet előírásainak vagy végrehajtási szabályainak.

a) A Közösség által megkötött megállapodás hiányában egy tagállam vagy az Ügynökség kiállíthat bizonyítványokat egy harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványok alapján egy olyan megállapodás alkalmazásával, amelyet az a tagállam kötött a szóban forgó harmadik országgal az e rendelet érintett előírásainak hatálybalépése előtt, és arról értesítette a Bizottságot, valamint a többi tagállamot. Az Ügynökség szintén kiállíthat ilyen bizonyítványokat bármelyik tagállam nevében egy olyan megállapodás alkalmazása során, amelyet az egyik tagállam a kérdéses harmadik országgal kötött.

b) Ha a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

akkor a 65. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban megkövetelheti az érintett tagállamtól, hogy a Szerződés 307. cikkének megfelelően módosítsa a megállapodást, függessze fel annak alkalmazását, vagy vonja vissza azt.

c) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a megállapodások lehető leggyorsabb visszavonására azt követően, hogy hatályba lép a Közösség és a szóban forgó harmadik ország között létrejött megállapodás, amennyiben e megállapodás az utóbbi megállapodás által tárgyalt területre vonatkozik.

a) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a biztonsági probléma megoldható-e a 18. cikk d) pontjában ráruházott hatáskörön belül. Ebben az esetben az Ügynökség az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül meghozza a szükséges döntéseket.

b) Amennyiben az Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy a biztonsági probléma az a) ponttal összhangban nem oldható meg az ugyanabban a pontban említett időszakon belül, a 18. cikk b) pontjával összhangban ajánlást ad ki arról, hogy szükséges-e e rendeletet és végrehajtási szabályait módosítani, valamint hogy az értesítésben szereplő intézkedések visszavonandók-e vagy fenntartandók.

a) a személyek és szervezetek számára azon információk megadása, amelyre szükségük van a repülésbiztonság fejlesztéséhez;

b) az információ terjesztésének a felhasználók céljaira feltétlenül szükséges szintre történő korlátozása, hogy ezen információ megfelelő bizalmasságát biztosítsák.

a) ellátja az 1. cikk (1) bekezdése alá tartozó ügyekhez kapcsolódó feladatokat és ezekben véleményt alakít ki;

b) támogatja a Bizottságot az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásában. Amennyiben ezek műszaki szabályokat és különösen a szerkezetre és tervekre, működési szempontokra vonatkozó szabályokat foglalnak magukban, a Bizottság nem változtathatja meg azok tartalmát az Ügynökséggel való előzetes egyeztetés nélkül. Az Ügynökség szintén biztosítja a Bizottság részére a szükséges műszaki, tudományos és adminisztrációs támogatást feladatai végrehajtásához;

c) meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet vagy egyéb közösségi jogszabály által ráruházott hatáskörön belül;

d) elvégzi a feladatai teljesítéséhez szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat;

e) hatáskörén belül a tagállamok nevében elvégzi a nemzetközi egyezmények, különösen a Chicagói Egyezmény által ráruházott feladatokat.

a) a Bizottságnak címzett véleményeket ad ki;

b) a 14. cikk alkalmazására vonatkozó ajánlásokat ad ki a Bizottságnak;

c) engedélyezési előírásokat ad ki és meghatározza a megfelelés elfogadható eszközeit, továbbá útmutató dokumentumokat ad ki e rendelet és végrehajtási szabályainak alkalmazására vonatkozóan;

d) meghozza a 20., 21., 22., 22a., 22b., 23., 54. és 55. cikk alkalmazásához szükséges határozatokat, beleértve a mentességek megadását az általa kiadott bizonyítványok jogosultjainak az e rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban megállapított lényeges követelmények alól előre nem látható sürgős üzemeltetési körülmények vagy korlátozott időtartamú üzemeltetési szükségletek esetén, feltéve, hogy ez a biztonság szintjét nem érinti hátrányosan, és hogy legfeljebb két hónapos időszakra adják meg, valamint hogy a mentességekről tájékoztatták a Bizottságot, és azokat nem újítják meg;

e) a 24. cikk (1) bekezdése és az 54. cikk alapján végzett szabványosítási vizsgálatokat követően jelentést ad ki.

a) az engedélyezési előírásokat és a megfelelés elfogadható eszközeit; valamint

b) az útmutató dokumentumokat;

a) létrehozza és bejelenti a típusalkalmassági vizsgálat alapjait minden termékre, amelyhez típusalkalmassági bizonyítványra vagy a típusalkalmassági bizonyítvány változtatására van szükség. Az alkalmassági vizsgálat alapja magában foglalja az alkalmazandó légialkalmassági szabályzatot, az olyan előírásokat, amelyekhez elfogadták az egyenértékű biztonsági szintet és a különleges műszaki leírást, amely akkor szükséges, amikor egy bizonyos termék tervezési jellemzői vagy az üzembentartási tapasztalat alapján a légialkalmassági szabályzat bármelyik rendelkezése elégtelen vagy nem megfelelő arra, hogy biztosítsa a szükséges követelményeket;

b) létrehozza és bejelenti a különleges légialkalmassági előírásokat minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez korlátozott légialkalmassági bizonyítványt kértek;

c) létrehozza és bejelenti a részletes légialkalmassági előírásokat minden olyan alkatrészre vagy berendezésre vonatkozóan, amelyekhez típusalkalmassági bizonyítványt kértek;

d) létrehozza és bejelenti a megfelelő környezetvédelmi követelményeket minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez a 6. cikkel összhangban környezetvédelmi bizonyítvány szükséges;

e) a termékek, alkatrészek és berendezések típusalkalmasságával kapcsolatos vizsgálatokat végez el saját maga, vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén;

f) kiadja a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványokat vagy az azokkal kapcsolatos változtatásokat;

g) kiadja az alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó bizonyítványokat;

h) kiadja a megfelelő környezetvédelmi bizonyítványokat;

i) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy elmulasztja e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését;

j) biztosítja a felügyelete alá tartozó termékekre, alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó folyamatos légialkalmassági feladatokat, beleértve egy biztonsági problémára történő, indokolatlan késedelem nélküli reagálást, valamint az alkalmazandó kötelező információ kiadását és terjesztését;

k) azon légi járművekre vonatkozóan, amelyekre repülési engedélyt kell kiállítani, az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak betartása céljából megállapítja a légialkalmassági szabványokat és eljárásokat;

l) az Ügynökség ellenőrzése alá tartozó típusalkalmassági vizsgálat céljából repülési engedélyt állít ki, azon tagállammal egyeztetve, amelyben a légi járművet nyilvántartásba vették vagy fogják venni.

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített szervezeteket megvizsgálja és ellenőrzi;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a következőkre vonatkozóan:

c) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja az érintett szervezet bizonyítványát, amennyiben a feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha az érintett szervezet elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését.

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített szervezeteket, valamint adott esetben azok személyzetét megvizsgálja és ellenőrzi;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a tagállamok területén kívül található pilótaképző szervezetek és repülőorvosi központokra, valamint adott esetben személyzetükre vonatkozóan;

c) módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt az Ügynökség kiadta, már nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeket.

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített eszközöket műszaki ellenőrzésnek veti alá;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a következőkre vonatkozóan:

c) módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeit.

a) az Ügynökség az alapvető követelményeknek való megfelelés és adott esetben a kapcsolódó végrehajtási szabályok betartásának biztosítása érdekében kiadja az alkalmazandó típusalkalmassági előírásokat. Kezdetben a végrehajtási szabályoknak tartalmazniuk kell a 3922/91/EK rendelet III. mellékletének Q. alrészében szereplő valamennyi lényeges rendelkezést, figyelembe véve a legújabb tudományos és műszaki bizonyítékokat;

b) a tagállamok jóváhagyhatnak a repülési időt meghatározó egyedi rendszereket, amelyek eltérnek az a) pontban említett típusalkalmassági előírásoktól. Ebben az esetben a tagállam haladéktalanul értesíti az Ügynökséget, a Bizottságot és a tagállamokat is arról, hogy egy ilyen egyedi rendszer vonatkozásában jóváhagyást szándékozik adni;

c) az értesítést követő egy hónapon belül az Ügynökség tudományos és orvosi vizsgálatok alapján értékeli az egyedi rendszert. Ezt követően az érintett tagállam az értesítésnek megfelelően megadhatja a jóváhagyást, kivéve ha az Ügynökség megvitatta a rendszert az érintett tagállammal, és azon változtatásokat javasolt. Amennyiben a tagállam egyetért e változtatásokkal, a jóváhagyást ennek megfelelően megadhatja;

d) az előre nem látható, sürgős működési körülmények vagy korlátozott időtartamú és nem ismétlődő jellegű működési szükségletek esetén a tanúsítási előírások alól ideiglenesen eltérések adhatók mindaddig, amíg az Ügynökség ki nem nyilvánítja véleményét;

e) amennyiben valamely tagállam nem ért egyet az Ügynökségnek az egyedi rendszerrel kapcsolatos megállapításaival, a kérdést a Bizottság elé terjeszti, azzal a céllal, hogy az – a 65. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – határozzon arról, hogy az adott rendszer megfelel-e az e rendeletben meghatározott biztonsági célkitűzéseknek;

f) az Ügynökség számára elfogadható egyedi rendszerek tartalmát, valamint amelyekkel kapcsolatban a Bizottság az e) pont szerint kedvező döntést hozott, közzé kell tenni.

a) önállóan, illetve nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzéseket folytat le az általa engedélyezendő szervezeteknél;

b) kiadja és meghosszabbítja a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó területeken található azon szervezetek engedélyeit, amelyek a Szerződés hatálya alá tartozó területek légterében nyújtott szolgáltatásokért felelősek;

c) kiadja és meghosszabbítja a páneurópai szolgáltatást biztosító szervezetek engedélyeit;

d) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó engedélyt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, a továbbiakban nem teljesülnek, vagy ha az engedély jogosultja elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését.

a) önállóan, illetve nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzéseket folytat le az általa engedélyezendő szervezeteknél, illetve adott esetben ezek személyzete tekintetében;

b) kiadja és meghosszabbítja a tagállamok területén kívül található és a légiforgalmi irányítóknak képzést nyújtó szervezetek engedélyeit, valamint adott esetben ezek személyzetének engedélyeit;

c) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a megfelelő engedélyeket, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha az engedéllyel rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeket.

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzést folytat;

b) a 9. cikk (2) bekezdésében említett engedélyeket ad ki és hosszabbít meg, kivéve ha ezen üzemben tartókra vonatkozóan az üzemben tartó államának funkcióit és feladatait valamely tagállam látja el;

c) az érintett engedélyt módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja, amennyiben már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján kiadta azt, vagy ha az érintett szervezet nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai értelmében előírt kötelezettségeket.

a) a 9. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatok átvétele; és

b) önállóan, a nemzeti légügyi hatóságok vagy a minősített szervezetek révén azon üzemben tartók felügyelete, amelyektől nyilatkozatot kapott.

a) pénzbírságot szabhat ki azokra a személyekre és vállalkozásokra, akik/amelyek részére az Ügynökség bizonyítványt adott ki, amennyiben szándékosan vagy gondatlanságból megsértették e rendelet rendelkezéseit és annak végrehajtási szabályait;

b) időszakos kényszerítő bírságot szabhat ki a rendelet rendelkezéseinek és végrehajtási szabályainak betartására kényszerítés érdekében, a határozatban meghatározott időponttól számítva azokra a személyekre és vállalkozásokra, akik/amelyek részére az Ügynökség bizonyítványt adott ki.

a) a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság összegének megállapítására vonatkozó részletes kritériumok; és

b) a vizsgálatokra, a hozzájuk kapcsolódó intézkedésekre és a jelentéstételre vonatkozó eljárások, valamint a döntéshozatallal kapcsolatos eljárási szabályok, beleértve a védekezéshez való jogra, az iratbetekintésre, a jogi képviseletre, a titoktartásra és az átmeneti intézkedésekre, valamint a pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság mennyiségi meghatározására és beszedésére vonatkozó rendelkezéseket.

a) a 15. cikk (4) bekezdésében említett biztonsági áttekintés;

b) a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak címzett vélemények;

c) a 33. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett éves általános jelentés, illetve munkaprogram.

a) kijelöli az ügyvezető igazgatót és a 39. cikkel összhangban az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatókat;

b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és azt legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt, különösen az Ügynökségre ruházott feladatok tekintetében bekövetkezett változások hatásaival vagy következményeivel kapcsolatos információt;

c) minden év ►M2  november 30. ◄ előtt, és miután a Bizottság véleményét megkapta, az Ügynökség elfogadja a következő évre vonatkozó munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a tagállamokhoz; e munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárás és a közösségi törvényhozási program sérelme nélkül elfogadják a repülésbiztonság vonatkozó területein; a Bizottság véleményét csatolni kell a munkaprogramhoz;

d) a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a nemzeti légügyi hatóságok és minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölésére vonatkozó iránymutatásokat;

e) meghatározza az ügyvezető igazgató döntéshozatali eljárásait az 52. és 53. cikkben említett módon;

f) elvégzi az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatait az 59., 60. és 63. cikknek megfelelően;

g) kijelöli a fellebviteli tanács tagjait, a 41. cikknek megfelelően;

h) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és az ügyvezető igazgatóval egyetértésben az igazgatók felett;

i) véleményt nyilvánít a díjakról és költségekről szóló intézkedésekkel kapcsolatban, a 64. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

j) létrehozza eljárási szabályzatát;

k) határoz az Ügynökség nyelvi rendelkezéseiről;

l) megfelelő esetben kiegészíti a 32. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumok jegyzékét;

m) megalapítja az Ügynökség szervezeti felépítését és elfogadja az Ügynökség személyügyi politikáját.

a) az Ügynökség intézkedéseinek elfogadása a 18. cikkben meghatározottaknak megfelelően, az e rendelet, annak végrehajtási szabályai és bármely alkalmazandó jog által meghatározott korlátokon belül;

b) az 54. és 55. cikkben előírt ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló döntés meghozatala;

c) a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölése az igazgatóság által meghatározott iránymutatásoknak megfelelően;

d) a 27. cikknek megfelelően, harmadik országokkal történő nemzetközi feladatok és műszaki együttműködés elvállalása;

e) az összes szükséges lépés megtétele, beleértve a belső adminisztrációs utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelet előírásaival összhangban biztosítsa az Ügynökség működését;

f) minden egyes évben általános jelentés tervezetének elkészítése és annak benyújtása az igazgatósághoz;

g) a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az Ügynökség személyzetével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

h) az Ügynökség bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos becslések összeállítása az 59. cikknek megfelelően, valamint a költségvetés végrehajtása a 60. cikknek megfelelően;

i) a hatáskör átruházása az Ügynökség személyzetének más tagjaira, akik a 65. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok alá tartoznak;

j) az igazgatóság hozzájárulásával a 28. cikk (3) bekezdésével összhangban, a tagállami helyi irodák létrehozásával kapcsolatos határozatok meghozatala;

k) az éves munkaprogram előkészítése és végrehajtása;

l) a Bizottság segítségnyújtási kérelmeire történő válaszadás.

a) megkövetelik a tagállamok légügyi szabályozó hatóságainál rendelkezésre álló szakértelmet;

b) amikor szükséges, bevonják a vonatkozó érdekelt felek megfelelő szakértőit;

c) biztosítják, hogy az Ügynökség az időbeosztásnak és egy olyan eljárásnak megfelelően közzétegye a dokumentumokat, és széles körben tanácskozzon az érdekelt felekkel, amely magában foglalja az Ügynökség azon kötelezettségét, hogy a tanácskozási folyamatra írásos választ adjon.

a) biztosítják, hogy meghallgassák azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, valamint minden egyéb, közvetlenül vagy egyénileg érintett felet;

b) gondoskodnak egy határozat természetes és jogi személyeknek történő bejelentéséről és annak közzétételéről;

c) az e rendeletnek megfelelően az érintett személy részére rendelkezésre álló jogorvoslatokról tájékoztatják azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, és az eljárás egyéb feleit;

d) biztosítják, hogy a határozat indokolt legyen.

a) e rendelettel összhangban a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és a repülésbiztonsági szintek elérésével kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) bármilyen vonatkozó helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe történő belépés.

a) a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és az Ügynökség feladatainak végrehajtásával kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) a vállalkozások bármilyen vonatkozó helyiségébe, területére vagy szállítóeszközébe történő belépés;

e) a tagállamokkal együttműködve a légi járművek ellenőrzésének elvégzése.

a) a Közösség hozzájárulása;

b) bármely más olyan európai harmadik ország hozzájárulása, amellyel a Közösség a 66. cikkben említett megállapodásokat aláírta;

c) az Ügynökség által kiállított bizonyítványok és jóváhagyások kérelmezői és tulajdonosai által fizetett díjak; és

d) az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak; és

e) a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve hogy az ilyen hozzájárulás nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

a) bizonyítványok kiállítása és megújítása, illetve a kapcsolódó folyamatos felügyeleti tevékenységek;

b) a szolgáltatások biztosítása; ezek tükrözik minden egyes intézkedés tényleges költségét;

c) a fellebbezések feldolgozása.

1.a. Szerkezetek és anyagok: a szerkezet integritását a légi jármű működési tartományán és a szükséges mértékben azon túl biztosítani kell, beleértve a hajtóműrendszert, és azt fenn kell tartani a légi jármű élettartama alatt.

1.a.1. A légi jármű minden alkatrészének, amely meghibásodása csökkentheti a szerkezeti integritást, meg kell felelnie a következő feltételeknek, ártalmas torzulások vagy meghibásodások nélkül. Ez magában foglalja az összes jelentős tömegű elemet és azok rögzítőeszközeit.

1.a.1.a. A terhelések valamennyi kombinációját figyelembe kell venni, ami a légi jármű súlyában, súlyponti tartományában, működési tartományában és élettartamában, illetve a szükséges mértékben azon túl valószínűleg megjelenhet. Ez magában foglalja a széllökések, manőverek, a nyomás alá helyezés, a mozgatható felületek, az irányító- és meghajtórendszerek révén létrejövő terheléseket mind repülés közben, mind a földön.

1.a.1.b. Figyelembe kell venni a szárazföldön vagy vízen végzett kényszerleszállások során kialakuló terheléseket és valószínű meghibásodásokat.

1.a.1.c. A dinamikus hatásokat e terhelések szerkezeti reakciójával kell ellensúlyozni.

1.a.2. A légi járműnek mindenféle aeroelasztikus instabilitástól és túlzott vibrációtól mentesnek kell lennie.

1.a.3. A légi jármű gyártási eljárásainak és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti tulajdonságokhoz kell vezetniük. Az üzembentartási környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.a.4. A ciklikus terhelés, a környezeti degradáció, a véletlenszerű és diszkrét forrású károk nem csökkenthetik a szerkezeti integritást egy elfogadható maradék szilárdsági szint alá. E tekintetben a folyamatos légi alkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b. Meghajtás: a meghajtórendszer (azaz a hajtómű és adott esetben a légcsavar) integritását bizonyítani kell a meghajtórendszer egész működési tartományában, illetve a szükséges mértékben azon túl, és karban kell tartani a meghajtórendszer élettartama alatt.

1.b.1. A meghajtórendszernek, figyelembe véve a környezeti hatásokat és körülményeket, a megállapított korlátain belül biztosítania kell a szükséges, a tőle megkövetelt tolóerőt vagy energiát minden szükséges repülési körülmény mellett.

1.b.2. A meghajtórendszer gyártási folyamatának és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti viselkedéshez kell vezetniük. Az üzembentartási környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.b.3. A ciklikus terhelés, a környezeti és működési degradáció és a később abból eredő, lehetséges alkatrész-meghibásodások nem csökkenthetik a meghajtórendszer integritását az elfogadható szintek alá. E tekintetben a folyamatos légi alkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b.4. A meghajtórendszer és a légi jármű közötti biztonságos és helyes illesztésre vonatkozó összes szükséges utasítást, információt és követelményt közzé kell tenni.

1.c. Rendszerek és felszerelések

1.c.1. A légi jármű nem rendelkezhet olyan tervezési jellemzőkkel vagy részletekkel, amelyek a tapasztalatok alapján veszélyesek.

1.c.2. A légi járműnek, beleértve azon rendszereket, felszereléseket és berendezéseket, amelyek szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzembentartási szabályok szerint, bármilyen előre látható működési körülmények között a tervezettnek megfelelően kell működnie a légi jármű működési tartományán belül, és a szükséges mértékben azon túl, számításba véve a rendszer, felszerelések vagy berendezések működési környezetét. Egyéb rendszerek, felszerelések és berendezések, amelyek nem szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzembentartási szabályok szerint, akár megfelelően, akár nem megfelelően működnek, nem csökkenthetik a biztonságot, és nem befolyásolhatják hátrányosan semmilyen más rendszer, felszerelés vagy berendezés helyes működését. A rendszereknek, felszereléseknek és berendezéseknek kivételes képességek vagy erő szükségessége nélkül üzemeltethetőnek kell lenniük.

1.c.3. A légi jármű rendszereit, felszereléseit és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, külön és egymáshoz képest tekintve, úgy kell tervezni, hogy semmiféle végzetes meghibásodást ne eredményezhessen egyetlen olyan meghibásodás, amely rendkívül valószínűtlennek mutatkozik, illetve fordított kapcsolatnak kell léteznie a meghibásodási feltételek valószínűsége és a légi járműre vagy annak utasaira tett hatásának súlyossága között. Tekintettel a fenti egyedi meghibásodási követelményre, elfogadott, hogy megfelelően figyelembe kell venni a légi jármű méretét és szélességét, valamint, hogy ez megakadályozhatja az egyedi meghibásodás feltételeinek való megfelelést a helikopterek vagy kis repülőgépek néhány alkatrészében és néhány rendszerében.

1.c.4. A személyzetet vagy adott esetben a karbantartó személyzetet tiszta, következetes és egyértelmű módon el kell látni azon információval, amely a repülés biztonságos végrehajtásához szükséges, valamint amely a nem biztonságos körülményekre vonatkozik. A rendszereket, felszereléseket és irányítóberendezéseket, beleértve a jeleket és bejelentéseket, úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a vészhelyzetek létrehozásához hozzájáruló hibákat a minimális szintre csökkentsék.

1.c.5. A tervezésnél óvintézkedéseket kell tenni, hogy a légi járműn belül és kívül egyaránt minimálisra csökkentsék a légi járműre és az utasokra meglehetősen valószínű veszélyek szintjét, beleértve azon veszély elleni védelmet, amely a légi jármű bármely berendezésének jelentős meghibásodásából vagy töréséből ered.

1.d. A légi alkalmasság folyamatossága

1.d.1. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokat meg kell határozni annak biztosítása érdekében, hogy a légi jármű élettartama alatt fenntartsák a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának légialkalmassági szabványát.

1.d.2. Amennyire ez a légi alkalmasság folyamatosságához szükséges, eszközöket kell biztosítani, hogy lehetséges legyen az alkatrészek és berendezések vizsgálata, beállítása, síkosítása, eltávolítása vagy kicserélése.

1.d.3. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak olyan kézikönyv formáját kell ölteniük, amely megfelel a szolgáltatott adatok mennyiségének. A kézikönyvnek, olyan formában, amely biztosítja a praktikus elrendezést, foglalkoznia kell a karbantartási és javítási útmutatásokkal, a javítással kapcsolatos információval, a hibaelhárítással és a vizsgálati eljárásokkal.

1.d.4. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak tartalmazniuk kell a légialkalmassági korlátozásokat, amelyek mutatják a kötelező cserék idejét, a vizsgálati időközöket és a vonatkozó vizsgálati eljárásokat.

2.a. Bizonyítani kell, hogy a termék működése alatt intézkedtek a következőkkel kapcsolatban a fedélzeten vagy a földön tartózkodók biztonsága kielégítő szintjének biztosítása érdekében:

2.a.1. Meg kell határozni az olyan üzembentartási fajtákat, amelyekre a légi jármű jóváhagyást kapott, továbbá szintén meg kell határozni a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges korlátozásokat és információt, beleértve a környezetvédelmi korlátozásokat és teljesítményeket is.

2.a.2. A légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie minden előre látható üzemelési körülmény esetén, beleértve egy vagy adott esetben több meghajtórendszer hibáját követő esetet is. Nagy figyelmet kell fordítani a pilóta erejére, a pilótafülke környezetére, a pilóta munkaterhelésére és az egyéb emberi tényezőkre, valamint a repülési fázisra és annak hosszára.

2.a.3. Az egyik repülési fázisból egy másikba való zavartalan átmenetet anélkül kell lehetővé tenni, hogy ahhoz kivételes pilótaképességekre, éberségre, erőre vagy munkaterhelésre lenne szükség bármilyen valószínű működési körülmény között.

2.a.4. A légi jármű stabilitásának olyannak kell lennie, hogy az biztosítsa, a pilóta igénybevétele ne legyen túlságosan nagy, figyelembe véve a repülési fázist és annak időtartamát.

2.a.5. Meg kell határozni a normális körülmények közötti üzemelésre, a meghibásodásra és a vészhelyzetre vonatkozó eljárásokat.

2.a.6. Típusnak megfelelően gondoskodni kell a figyelmeztetésekről, vagy egyéb olyan elrettentő eszközökről, amelyek célja a normális repülési képességektől történő nagymértékű eltérés megakadályozása.

2.a.7. A légi jármű és a rendszere jellemzőinek lehetővé kell tenniük a repülési képességektől való esetleges nagy eltérésektől a biztonságos visszatérést.

2.b. A személyzet tagjai rendelkezésére kell bocsátani a működési korlátozásokat és a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges egyéb információt.

2.c. A termékek működését meg kell védeni az olyan veszélyektől, amelyek a kedvezőtlen külső és belső körülményekből adódnak, beleértve a környezeti körülményeket is.

2.c.1. Nem biztonságos körülmények különösen nem fordulhatnak elő az olyan jelenségeknek való kitettség okán, mint amilyen például a kedvezőtlen időjárás, a villámlás, a madárral történő ütközés, a nagy frekvenciájú sugárzott tér, az ózon stb., amelyek megjelenése várható a termék üzemben tartása folyamán.

2.c.2. Az utastérnek megfelelő utazási körülményeket kell biztosítaniuk az utasok számára, valamint megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a várható veszélyekkel szemben, amelyek repülési műveletek közben merülnek fel, vagy amelyeket vészhelyzetek eredményeznek, beleértve a tüzet, a füstöt, a mérgező gázokat és a gyors légnyomáscsökkenést. Előkészületeket kell tenni arra, hogy az utasok minden ésszerű lehetőséget megkapjanak a komoly sérülések elkerülésére, valamint a légi jármű gyors kiürítésére, és a szárazföldre vagy vízre történő kényszerleszállás esetén a lassulási erő hatásaitól való védelemre. Megfelelően gondoskodni kell az érthető és egyértelmű jelzésekről vagy bejelentésekről, hogy az utasoknak a biztonságos viselkedést, valamint a biztonsági felszerelések elhelyezkedését és helyes használatát oktassák. Az előírt biztonsági felszereléseknek azonnal elérhetőnek kell lenniük.

2.c.3. A személyzeti fülkéket úgy kell elrendezni, hogy megkönnyítsék a repülési műveleteket, beleértve az olyan eszközöket, amelyek biztosítják a helyzeti tudatosságot, és bármilyen várható helyzet vagy vészhelyzet kezelését. A személyzeti fülkék környezetének nem szabad veszélyeztetni a személyzet képességeit a feladatok elvégzésében, és azokat úgy kell tervezni, hogy üzemben tartás közben elkerüljék a zavaró hatásokat, valamint az irányítóeszközök helytelen használatát.

3.a. A szervezetek jóváhagyását akkor kell kiadni, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.a.1. a szervezeteknek rendelkezniük kell a munka alkalmazási köréhez szükséges összes feltétellel. Ez azt jelenti, hogy a következőkből állnak, de nincsenek ezekre korlátozva: létesítmények, személyzet, felszerelések, szerszámok és anyagok, feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés;

3.a.2. a szervezetnek igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa a légi alkalmasság e alapvető követelményeinek való megfelelést, és megcélozza e rendszer folyamatos fejlesztését;

3.a.3. a szervezetnek adott esetben megállapodást kell kötnie az egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa a légi alkalmasság alapvető követelményeinek való folyamatos megfelelést;

3.a.4. a szervezetnek létre kell hoznia egy rendszert az esemény bekövetkeztének jelentésére és/vagy kezelésére, amelyet a 3.a.2. pontban említett igazgatási rendszernél és a 3.a.3. pontban említett megállapodásoknál kell használniuk annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a termékek biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz.

3.b. A karbantartási képzéssel foglalkozó szervezetek esetében a 3.a.3. és 3.a.4. pont feltételeit nem kell alkalmazni.

a) történelmi jelentőségű légi jármű, mely megfelel az alábbi feltételeknek:

b) kutatásra, kísérleti vagy tudományos célra tervezett vagy módosított légi jármű, amelyet valószínűleg nagyon kis számban gyártanak;

c) légi jármű, amelynek legalább 51 %-át egy amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete építette saját célra, kereskedelmi célok nélkül;

d) légi jármű, mely a fegyveres erők szolgálatában állt, kivéve ha a légi jármű olyan típusú, amelyre az Ügynökség tervezési szabványt fogadott el;

e) repülőgépek, helikopterek és motoros ejtőernyők legfeljebb két üléssel, amelyek legnagyobb felszálló tömege (MTOM) a tagállamok nyilvántartása szerint nem több mint a következő:

és repülőgépek, amelyeknél az átesési sebesség vagy a minimális állandó repülési sebesség leszálláskor nem haladja meg a 35 csomós kalibrált légsebességet (CAS);

f) egy- és kétüléses könnyű giroplánok, melyek legnagyobb felszálló tömege nem több mint 560 kg;

g) az együléses, legfeljebb 80 kg, vagy kétüléses, legfeljebb 100 kg üres tömegű vitorlázó repülők, beleértve a lábbal indítottakat is;

h) a fenti a) vagy d) követelménynek megfelelő légi járművek másolatai, melyek szerkezeti terve hasonló az eredeti légi járműéhez;

i) pilóta nélküli légi járművek, legfeljebb 150 kg üzemi tömeggel;

j) bármely más típusú légi jármű, melynek legnagyobb üres tömege üzemanyaggal együtt legfeljebb 70 kg.

1.a.1. A légi jármű vezetésére vonatkozó képzésre vállalkozó személynek tanulmányi szinten, fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításához, megőrzéséhez és bizonyításához.

1.b.1. A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén betöltött feladatainak megfelelő és az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintet. Ezek az ismeretek minimálisan az alábbiakat tartalmazzák:

1.c.1. Az elméleti ismeretek elsajátítását és megtartását a képzés során folyamatos értékeléssel és adott esetben vizsgákkal kell bizonyítani.

1.c.2. Fenn kell tartani az elméleti ismeretek megfelelő kompetenciaszintjét. A megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel és ellenőrzéssel kell bizonyítani. A vizsgák, tesztek és ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

1.d.1. A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén feladatai végzéséhez szükséges megfelelő gyakorlati ismereteket. Ezeknek az ismereteknek arányosnak kell lenniük az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal, és amennyiben az a légi jármű fedélzetén végzett feladatokat tekintve megfelelő, az alábbiakat kell tartalmazniuk:

1.e.1. A pilótának bizonyítania kell, hogy a légi jármű fedélzetén betöltött feladatainak megfelelő kompetenciával képes végrehajtani az eljárásokat és manővereket, azzal, hogy:

1.e.2. Fenn kell tartani a gyakorlati ismeretek megfelelő kompetenciaszintjét. A megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel és ellenőrzéssel kell bizonyítani. A vizsgák, tesztek és ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

i. az időjárási információs dokumentumok megértése;

ii. a repülési útvonal-, indulási és megközelítési térképek és a kapcsolódó repülési tájékoztató dokumentumok használata; és

iii. képesség más repülőszemélyzettel és a légiforgalmi irányító szolgálatokkal való kommunikációra a repülés minden fázisában, beleértve a repülésre való felkészülést is.

1.h.1. A képzést tanfolyami formában kell biztosítani.

1.h.2. A tanfolyamoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

1.i.1. Elméleti oktatás.

Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezek az oktatók

1.i.2. Repülésoktatás és repülésszimulációs oktatás

A repülésoktatást és a repülésszimulációs oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik rendelkeznek az alábbiakkal:

A repülésoktatóknak emellett jogosultnak kell lenniük az oktatni kívánt légi jármű parancsnokként történő vezetésére is, kivéve az új típusú légi járműveken végzett oktatást.

1.j.1. A pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyeknek:

2.a.1. A repülőszemélyzeti tagként, oktatóként vagy vizsgáztatóként eljáró személynek elegendő tapasztalatot kell szereznie és fenntartania az általa gyakorolt feladatok végzéséhez, kivéve ha a végrehajtási szabályok értelmében a kompetenciát az 1.e. ponttal összhangban kell bizonyítani.

3.a.1. A pilótaképzést nyújtó képző szervezeteknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

4.a.1. Minden pilótának rendszeresen bizonyítania kell a feladatai kielégítő ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságát, figyelembe véve a tevékenység típusát. A megfelelés bizonyítása a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló megfelelő értékelés útján történik, figyelembe véve a tevékenység típusát és az életkorból adódó lehetséges szellemi és fizikai állapotromlást.

Az egészségügyi alkalmasság, beleértve a fizikai és szellemi alkalmasságot, azt jelenti, hogy a pilóta nem szenved betegségekben és fogyatékosságokban, amelyek képtelenné teszik arra, hogy:

4.a.2. Ha az egészségügyi alkalmasság nem bizonyítható teljeskörűen, azonos mértékű repülési biztonságot nyújtó mérsékelő intézkedések alkalmazhatók.

4.b.1 A repülés-egészségügyi szakorvosnak

4.c.1 A repülés-egészségügyi központoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

1.a. A repülést tilos végrehajtani, amennyiben a személyzet tagjai, és adott esetben az előkészítésében és végrehajtásában részt vevő valamennyi üzemben tartó más személy nem ismeri a kötelezettségeire vonatkozóan lefektetett alkalmazandó jogszabályokat, szabályokat és eljárásokat, melyek az átrepülendő területekre, az igénybe venni tervezett repülőterekre és az azokhoz kapcsolódó légi navigációs berendezésekre vonatkoznak.

1.b. A repülést úgy kell végrehajtani, hogy a repülés előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan a repülési kézikönyvben, illetve ahol az üzembentartási kézikönyv megléte szükséges, ott az abban meghatározott üzembentartási eljárásokat betartsák. Ennek megkönnyítése céljából egy ellenőrzőlista rendszernek kell rendelkezésre állnia, melyet adott esetben a személyzet tagjai a repülőgép üzemben tartásának minden fázisában használhatnak normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között és helyzetekben. Minden ésszerűen feltételezhető vészhelyzetre eljárást kell kidolgozni.

1.c. Minden repülés előtt meg kell határozni a személyzet minden egyes tagjának feladatkörét és kötelességeit. A parancsnok felel a légi jármű üzemben tartásáért és biztonságáért és a fedélzeten lévő minden személyzeti tag, utas és rakomány biztonságáért.

1.d. Azok a cikkek vagy anyagok, melyek jelentős kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra, az anyagi javakra vagy a környezetre, például a veszélyes áruk, fegyverek és lőszerek, nem szállíthatók légi járműveken, kivéve ha konkrét biztonsági eljárásokat és utasításokat alkalmaznak a kapcsolódó kockázatok csökkentésére.

1.e. Minden repülés esetében meg kell tartani az 5.c. pont követelményei teljesítésének rögzítéséhez szükséges összes adatot, okmányt, nyilvántartást és információt, és azokat az üzemben tartás jellege szerinti minimális időtartamig elérhetővé kell tenni.

2.a. A repülés csak akkor kezdhető meg, ha minden elérhető ésszerű eszközzel meggyőződtek az összes alábbi feltétel teljesüléséről:

2.a.1. A repüléshez és a légi jármű biztonságos üzemben tartásához közvetlenül szükséges létesítmények, köztük a kommunikációs létesítmények és navigációs segédeszközök rendelkezésre állnak a repülés végrehajtásához, figyelembe véve a rendelkezésre álló AIS dokumentációt.

2.a.2. A lényeges mentőeszközök helyét és használatát a személyzet ismeri, és az utasok erre vonatkozóan tájékoztatást kaptak. A vészhelyzeti eljárásokról és az utastér biztonsági felszereléseinek használatáról elegendő kapcsolódó információnak kell a személyzet és az utasok rendelkezésére állnia, egyedi tájékoztatás formájában.

2.a.3. A parancsnok meggyőződött az alábbiakról:

2.a.4. A repülőszemélyzet rendelkezésére állnak a felszállás, az úti cél, adott esetben az alternatív repülőterek meteorológiai viszonyaira, valamint az útvonalon fennálló viszonyokra vonatkozó információk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a potenciálisan veszélyes légköri viszonyokra.

2.a.5. Amennyiben a repülés előre ismerten vagy várhatóan jegesedéssel járó körülmények között történik, a légi járműnek bizonyítvánnyal kell rendelkeznie arról, hogy biztonságosan üzemeltethető ilyen körülmények között, és ellátták az ezt biztosító felszereléssel és/vagy kezeléssel.

2.a.6. Csak akkor hajtható végre a vizuális repülési szabályokon alapuló repülés, ha a követendő útvonalon a meteorológiai viszonyok olyanok, hogy lehetővé teszik ezeknek a repülési szabályoknak a betartását. A műszeres repülési szabályokon alapuló repülésnél ki kell választani a célrepülőteret és adott esetben az alternatív repülőtere(ke)t, ahol a légi jármű leszállhat, figyelembe véve különösen a meteorológiai viszonyokra vonatkozó előrejelzést, a légi navigációs szolgálatok rendelkezésre állását, a földi létesítmények meglétét és annak az államnak a műszeres repülésre vonatkozóan elfogadott eljárásait, ahol a célrepülőtér és/vagy az alternatív repülőtér található.

2.a.7 A fedélzeten lévő üzemanyag és olaj mennyisége elegendő a tervezett repülés biztonságos végrehajtásához, figyelembe véve a meteorológiai viszonyokat, a légi jármű teljesítményét befolyásoló bármely körülményt, és a repülés során várható minden késedelmet. Emellett előre nem látott esetekre tartalék üzemanyagot kell vinni. Ha szükséges, eljárást kell kidolgozni a repülés közbeni üzemanyag-gazdálkodásra.

3.a. A repülési műveleteket illetően az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

3.a.1. Amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, és amennyiben a parancsnok a biztonság érdekében bármikor szükségesnek ítéli, fel- vagy leszállás közben a személyzet minden tagjának a személyzeti állomáshelyén lévő üléseken helyet kell foglalnia, és használnia kell a rendelkezésére álló övrendszereket, figyelembe véve a légi jármű típusát.

3.a.2. Amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, a repülőszemélyzet minden tagjának, akinek a pilótafülkében kell szolgálatot teljesítenie, az állomáshelyén kell tartózkodnia és ott kell maradnia, bekötött biztonsági övvel, kivéve ha az út során fiziológiai vagy üzembentartási okok mást tesznek szükségessé.

3.a.3. Amennyiben a légi jármű és az üzemben tartás típusának esetében alkalmazható, fel- vagy leszállás előtt, gurulás közben, vagy bármely más, a biztonság érdekében szükségesnek ítélt esetben a parancsnoknak biztosítania kell, hogy minden utas megfelelően helyet foglaljon, és a biztonsági öve megfelelően be legyen csatolva.

3.a.4. A repülést úgy kell végrehajtani, hogy a repülés minden fázisa során folyamatosan biztosítva legyen a más járművektől való kellő távolság (elkülönítés) és az akadályok kellő távolságból való elkerülése. Az elkülönítés legalább annyi, amennyit az alkalmazandó légügyi szabályok előírnak.

3.a.5. A repülés nem folytatható, kivéve ha az ismert viszonyok legalább továbbra is egyenértékűek a 2. pontban leírt körülményekkel. A műszeres repülési szabályokon alapuló repülésnél emellett a repülőtér megközelítése nem folytatható bizonyos meghatározott magasságértékek alatt, illetve bizonyos meghatározott pozíción túl, amennyiben az előírt látási viszonyok nem teljesülnek.

3.a.6. Vészhelyzetben a parancsnoknak biztosítania kell, hogy minden utas utasítást kapjon a körülményeknek megfelelő vészhelyzeti teendőkről.

3.a.7. A parancsnoknak minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülésre.

3.a.8. Légi jármű csak akkor gurulhat a repülőtér előterén, illetve rotorja csak akkor kapcsolható be, ha a kezelőszerveknél megfelelő hatáskörű személy tartózkodik.

3.a.9. Ha szükséges, alkalmazni kell a repülés közbeni üzemanyag-gazdálkodásra vonatkozó eljárásokat.

4.a. A légi járművet a légi alkalmasságára vonatkozó dokumentumokkal és az elfogadott repülési kézikönyvében vagy más ezzel egyenértékű dokumentumban rögzített összes üzembentartási eljárással és korlátozással összhangban kell üzemeltetni. A repülési kézikönyvnek vagy ezzel egyenértékű dokumentumnak minden jármű esetében a személyzet rendelkezésére kell állnia, és azt folyamatosan aktualizálni kell.

4.b. A légi járművet az alkalmazandó környezetvédelmi dokumentációval összhangban kell üzemeltetni.

4.c. A repülés csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha a légi jármű tervezett teljesítménye, figyelembe véve a teljesítményszintjét lényegesen befolyásoló minden tényezőt, lehetővé teszi a repülés minden fázisának a megfelelő távolságokon/területeken belül, és az akadályok megfelelő távolságban történő kikerülésével történő végrehajtását a tervezett üzemi tömeg mellett. A felszállást, a repülést és a megközelítést/leszállást jelentősen befolyásoló teljesítménytényezők különösen az alábbiak:

4.c.1. Ezeket a tényezőket közvetlenül, mint üzembentartási paramétereket, vagy közvetetten, tolerancia vagy eltérések megadásával kell figyelembe venni, melyeket a teljesítményadatok tervezésében kell megadni, az üzemben tartás típusának megfelelően.

5.a. A légi járművet fel kell szerelni a tervezett repüléshez szükséges minden navigációs, kommunikációs és egyéb berendezéssel, figyelembe véve a repülés minden fázisára vonatkozó légi irányítási előírásokat és légügyi szabályokat.

5.b. Adott esetben a légi járművet fel kell szerelni minden szükséges biztonsági, egészségügyi, menekülési és túlélőfelszereléssel, figyelembe véve a működési területekhez, a repült útvonalakhoz, a repülési magassághoz és a repülés időtartamához kötődő kockázatokat.

5.c. Minden adatot, melyre a repülés személyzet általi végrehajtásához szükség van, folyamatosan aktualizálni és a légi jármű fedélzetén elérhetővé kell tenni, figyelembe véve a vonatkozó légiközlekedési előírásokat, légügyi szabályokat, repülési magasságokat és az üzemben tartás területeit.

6.a. A légi jármű csak akkor üzemeltethető, ha:

6.b. A légi járművet minden repülés vagy egymást követő repülések összekapcsolódó sorozata előtt repülés előtti ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy alkalmas-e a tervezett repülésre.

6.c. A karbantartási programnak tartalmaznia kell különösen a karbantartási feladatokat és gyakoriságokat, különösen azokat, amelyeket a légi alkalmasság folyamatosságára vonatkozó utasítások kötelezően előírnak.

6.d. A légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha a karbantartást követően az üzemképesség-tanúsító nyilatkozat kiadását erre képesített személyek vagy szervezetek végzik. Az aláírt üzemképesség-tanúsító nyilatkozatnak tartalmaznia kell különösen az elvégzett karbantartás alapadatait.

6.e. A légi jármű légi alkalmasságát bizonyító minden feljegyzést meg kell őrizni addig, amíg az azokban foglalt információk helyébe nem lép hasonló tárgyú és részletességű új információ, de a részletes karbantartási feljegyzéseket legalább 24 hónapon keresztül meg kell őrizni. A bérbe adott légi járművek esetén a légi jármű légi alkalmasságát bizonyító minden feljegyzést legalább a bérlet időtartamára meg kell őrizni.

6.f. Minden módosításnak és javításnak meg kell felelnie az alapvető légialkalmassági követelményeknek. A légialkalmassági követelményeknek való megfelelést alátámasztó adatokat meg kell őrizni.

7.a. A személyzet tagjainak számát és összetételét az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

7.b. A légiutas-kísérő személyzet tagjait:

7.c. A parancsnokot fel kell hatalmazni minden szükséges parancs kiadására és minden megfelelő intézkedés megtételére a biztonságos üzemben tartás, valamint a légi jármű és a benne lévő személyek és/vagy tárgyak biztonságának biztosítására.

7.d. Az üzemben tartást vagy a légi jármű és/vagy a fedélzetén lévő személyek biztonságát veszélyeztető vészhelyzetben a parancsnoknak meg kell tennie a biztonság érdekében szükségesnek ítélt minden intézkedést. Amennyiben az ilyen intézkedés sérti a helyi jogszabályokat vagy eljárásokat, a parancsnok felel a megfelelő helyi hatóság haladéktalan értesítéséért.

7.e. Vészhelyzeti, rendellenes helyzet nem szimulálható utasok vagy rakomány szállítása során.

7.f. A személyzet egyetlen tagja sem engedheti meg, hogy feladatteljesítési/döntéshozatali képessége a repülés biztonságát veszélyeztető mértékben leromoljon a fáradtság hatásai miatt, figyelembe véve, többek között a fáradtság felgyülemlését, az alváshiányt, a repült szakaszok számát, az éjszakai munkavégzést vagy az időzónaváltásokat. A pihenőidőszakoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a személyzet tagjai számára ahhoz, hogy kipihenjék az előző szolgálatok hatásait, és a következő repülési szolgálati időszak kezdetére jól kipihenhessék magukat.

7.g. A személyzet tagjai nem láthatják el a rájuk kiosztott feladatokat a légi jármű fedélzetén, amennyiben pszichoaktív anyagok vagy alkohol hatása alatt állnak, vagy ha sérülés, fáradtság, gyógyszeres kezelés, betegség vagy egyéb hasonló ok miatt arra alkalmatlanok.

8.a. Kereskedelmi célú üzemben tartás, illetve komplex motoros meghajtású légi jármű üzemben tartása csak az alábbi feltételek teljesülése esetén végezhető:

8.a.1. az üzemben tartónak közvetlenül vagy közvetve, szerződések révén rendelkeznie kell az üzemben tartás kiterjedéséhez és alkalmazási köréhez szükséges feltételekkel. Ezek a feltételek magukban foglalják a következőket, de nem korlátozódnak azokra: légi járművek, létesítmények, igazgatási szerkezet, személyzet, felszerelések, feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés;

8.a.2. az üzemben tartó csak megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet alkalmazhat, továbbá képzési és ellenőrzési programokat kell létrehoznia és fenntartania a személyzet tagjai és az egyéb érintett személyzet vonatozásában;

8.a.3. az üzemben tartónak létre kell hoznia egy minimális felszerelésjegyzéket (MEL) vagy ennek megfelelő dokumentumot, az alábbiak figyelembevételével:

8.a.4. az üzemben tartónak igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa az üzemben tartás ezen alapvető követelményeinek való megfelelést, és törekednie kell a rendszer folyamatos fejlesztésére; és

8.a.5. az üzemben tartónak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy baleset-megelőzési és biztonsági programot, ezen belül egy, az események bekövetkeztének jelentésére vonatkozó programot, amelyet az igazgatási rendszernek fel kell használnia annak érdekében, hogy hozzájáruljon az üzemben tartás biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz.

8.b. Kereskedelmi célú üzemben tartás, illetve komplex motoros meghajtású légi jármű üzemben tartása csak az üzemben tartó üzembentartási kézikönyvével összhangban végezhető. Ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell minden szükséges utasítást, információt és eljárást minden üzemeltetett járműre vonatkozóan, és minden üzemben tartó személyzet tekintetében feladataik ellátásához. Rögzíteniük kell a személyzet tagjainak a repülési idejére, repülési szolgálati idejére és a pihenőidejére vonatkozó korlátozásokat. Az üzembentartási kézikönyvnek és felülvizsgált változatainak meg kell felelniük az elfogadott repülési kézikönyvnek, és azokat szükség szerint módosítani kell.

8.c. Az üzemben tartónak adott esetben eljárásokat kell létrehoznia azért, hogy minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülés biztonságára.

8.d. Az üzemben tartónak a légi járműnek megfelelő és az üzemben tartás jellegéhez illeszkedő biztonsági programokat kell létrehoznia és fenntartania, melyeknek tartalmazniuk kell különösen az alábbiakat:

Ha a biztonsági intézkedések negatív hatással lehetnek az üzemben tartás biztonságára, a kockázatokat fel kell mérni, és megfelelő eljárásokat kell kidolgozni a biztonsági kockázatok csökkentésére, amely speciális felszerelésre használatát teheti szükségessé.

8.e. Az üzemben tartónak a repülőszemélyzet egyik pilótáját parancsnoknak kell kijelölni.

8.f. A fáradtságot szolgálati beosztási rendszerrel kell megelőzni. Ennek a szolgálati beosztási rendszernek egy repülésre vagy egy repüléssorozatra meg kell szabnia a repülési időt, a repülőszolgálati időszakokat, a szolgálati és az alkalmazkodó pihenőidőszakokat. A szolgálati beosztási rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen a repült szakaszok számát, az időzóna-váltásokat, az alváshiányt, a huszonnégy órás ciklus felborítását, az éjszakai munkavégzést, a helyszíneket, az adott időtartam alatti összes szolgálati időt, az elvégzendő feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását, és a szokásosnál több tagú személyzet biztosítását is.

8.g. A 6.a pontban meghatározott, továbbá a 6.d. és 6.e. pontban leírt feladatokat egy olyan szervezetnek kell ellenőriznie, mely a folyamatos légi alkalmasság irányításért felel, és melynek az I. melléklet 3.a. pontjában szereplő követelmények mellett a következő feltételeket is teljesítenie kell:

1. A szervezet, annak igazgatója és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzete sem közvetlenül, sem felhatalmazott képviselőként nem vonható be a termékek, alkatrészek, berendezések, rendszerelemek vagy rendszerek tervezésébe, előállításába, forgalmazásába vagy karbantartásába, illetve üzemben tartásába, szolgáltatásába vagy használatába. Ez nem zárja ki a műszaki információk megosztásának lehetőségét a bevont szervezetek és a minősített szervezet között.

2. A szervezetnek és a típusalkalmassági feladatokért felelős személyzetnek a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és műszaki kompetenciával kell ellátnia feladatait, és nem lehet kitéve semmilyen, különösen pénzügyi jellegű nyomásnak vagy ösztönzésnek, amely az ítéletét vagy a vizsgálatának eredményeit befolyásolhatná, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akiket, illetve amelyeket a típusalkalmassági feladatok eredményei érintenek.

3. A szervezetnek a típusalkalmassági vizsgálat folyamatával kapcsolatos technikai és igazgatási feladatok megfelelő elvégzésére alkalmas személyzetet kell foglalkoztatnia, valamint ahhoz szükséges feltételekkel kell rendelkeznie; továbbá a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez is hozzá kell férnie.

4. A vizsgálatok elvégzéséért felelős személyzetnek:

5. Biztosítani kell a vizsgálatot végző személyzet pártatlanságát. A személyzet díjazásának függetlennek kell lennie az elvégzett vizsgálatok számától, illetve azok eredményétől.

6. A szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve ha egy tagállam a nemzeti törvényeivel összhangban vállalja a felelősséget.

7. A szervezet személyzetének szakmai titokként kell kezelnie az e rendelet szerinti feladatok elvégzése során szerzett valamennyi információt.

a) A repülőtereken ki kell jelölni egy olyan területet a légi járművek le- és felszállására, amely megfelel a következő feltételeknek:

b) Ha több kijelölt fel- és leszállóterület van, akkor ezeket úgy kell kialakítani, hogy a légi járművek műveleteire nézve ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot.

c) A fel- és leszállóterületeket kijelölt területeknek kell határolniuk. E területek célja megvédeni a felszállási és leszállási műveletek során felettük elhaladó légi járműveket, enyhíteni a figyelmetlenségből rövid leszállási úthosszal történő földet érés, a pálya szélén vagy a fel- és leszállási terület végén való túlfutás következményeit, valamint meg kell felelnie a következő feltételeknek:

d) A repülőtereknek a légi járművek gurulására vagy parkolására használt területeit a közvetlen környezetükkel együtt úgy kell kialakítani, hogy az adott létesítményt várhatóan használni szándékozó légi járművek biztonságos üzemeltetését minden tervezett körülmény esetén lehetővé tegyék, valamint meg kell felelniük a következő feltételeknek:

e) A légi járművek által használni szándékozott egyéb infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy ezen infrastruktúra használata ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot az azt használó légi járművekre nézve.

f) Az építkezéseket, épületeket, felszereléseket és tároló területeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve.

g) Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az illetéktelen személyek, járművek és a légi járművek műveleteire elfogadhatatlan kockázatot jelentő méretű állatok belépését a forgalmi területre, a nemzeti és nemzetközi állatvédelmi intézkedések sérelme nélkül.

a) A repülőteret leszállás céljából megközelítő, vagy repülőteret elhagyó légi járművek védelme érdekében megközelítési és indulási útvonalakat vagy területeket kell kialakítani. Az ilyen útvonalaknak vagy területeknek biztosítaniuk kell a repülőtér környezetében található akadályoktól való szükséges távolság meglétét, megfelelően figyelembe véve a helyi fizikai jellemzőket.

b) Ennek az akadálymentességnek megfelelőnek kell lennie az adott repülési fázis és a végrehajtott művelet szempontjából. Tekintettel kell lennie a légi jármű helyzetének meghatározására használt felszerelésre is.

a) A segédeszközöknek felismerhetőknek és a céljuknak megfelelőnek kell lenniük, valamint minden tervezett üzemeltetési körülmény esetén egyértelmű információt kell szolgáltatniuk a felhasználóknak.

b) A repülőtéri felszerelésnek a tervezett üzemeltetési körülmények között rendeltetésszerűen kell működnie. A repülőtéri felszerelés sem az üzemeltetési körülmények, sem meghibásodás folytán nem jelenthet elfogadhatatlan kockázatot a légi közlekedés biztonságára nézve.

c) A segédeszközöket és áramellátásukat úgy kell kialakítani, hogy meghibásodás esetén a felhasználók ne kapjanak nem megfelelő, félrevezető vagy elégtelen információkat, és az alapvető szolgáltatás szünetmentes legyen.

d) Megfelelő védelmi eszközöket kell alkalmazni az ilyen segédeszközök károsodásának vagy zavarának elkerülése érdekében.

e) A sugárzási források és a mozgó, vagy rögzített tárgyak jelenléte nem interferálhat a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerekkel, valamint nem befolyásolhatja károsan működésüket.

f) Az érintett személyzet számára rendelkezésre kell bocsátani a repülőtéri felszerelés üzemeltetéséről és használatáról szóló tájékoztatást, világosan megjelölve azokat a körülményeket, amelyek a repülés biztonságára nézve elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek.

a) Össze kell állítani és naprakészen kell tartani a repülőtérre és a rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

b) Ezen adatoknak pontosaknak, olvashatóknak, hiánytalanoknak és egyértelműeknek kell lenniük. Az integritás megfelelő szintjeit fenn kell tartani.

c) Ezen adatokat megfelelő időben, a kommunikáció biztonságos és hatékony módjainak használatával a felhasználók és az ANS-szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani.

a) a repülőtér üzemeltetőjének – közvetlenül vagy szerződések által – rendelkeznie kell a légi járművek repülőtéren történő biztonságos üzemben tartásához szükséges összes eszközzel. Ez magában foglalja például, de nem kizárólagosan, a szükséges létesítményeket, személyzetet, felszereléseket, eszközöket, a feladatok, felelősségi körök és eljárások dokumentálását, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést;

b) a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia róla, hogy az A. rész előírásai mindig teljesülnek, vagy megfelelő intézkedéseket kell hoznia a nem teljesülő előírásokból adódó kockázatok csökkentésére. Eljárásokat kell kialakítania és bevezetnie annak érdekében, hogy valamennyi felhasználó időben értesüljön ezekről az intézkedésekről;

c) a repülőtér üzemeltetőjének megfelelő intézkedéscsomagot kell kialakítania és bevezetnie a vadon élő állatok jelentette kockázat kezelésére;

d) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a járművek és személyek mozgása a forgalmi területen és az egyéb üzemeltetési területeken össze van hangolva a légi járművek mozgásával, és így elkerülhető a légi járművekkel történő ütközés vagy azok károsodása;

e) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy adott esetben léteznek kialakított és bevezetett eljárások a téli üzemeltetéssel, a rossz időjárási körülményekkel, a csökkent látótávolsággal vagy az éjszakai üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentésére;

f) a repülőtér üzemeltetőjének adott esetben megállapodásokat kell kötnie az egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa a repülőterekre vonatkozó alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelést. Ilyen szervezetek például, de nem kizárólagosan, a légijármű-üzemben tartók, a léginavigációs szolgáltatók, a földi kiszolgálást végző szolgáltatók és egyéb szervezetek, amelyeknek tevékenysége vagy termékei hatással lehetnek a légi járművek biztonságára;

g) a repülőtér üzemeltetőjének saját magának vagy harmadik személyekkel kötött szerződéseken keresztül biztosítania kell eljárások kialakítását a légi járművek szennyeződésmentes és megfelelő összetételű tüzelőanyaggal való ellátására;

h) a repülőtéri felszerelés karbantartására vonatkozóan rendelkezésre kell állniuk a gyakorlatban is használt kézikönyveknek, ezeknek tartalmazniuk kell a karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

i) a repülőtér üzemeltetőjének ki kell alakítani és végre kell hajtania egy repülőtérre vonatkozó vészhelyzeti tervet, amely kitér azokra a vészhelyzetekre, amelyek a repülőtéren vagy a környezetében előfordulhatnak. Ezt a tervet megfelelő módon össze kell hangolni a helyi önkormányzati katasztrófaelhárítási tervvel;

j) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy megfelelő mentési és tűzoltási szolgálat álljon rendelkezésre. E szolgálatoknak megfelelő sürgősséggel kell reagálniuk egy repülési eseményre vagy balesetre, és legalább a megfelelő felszereléssel, oltóanyaggal, valamint elegendő létszámú személyzettel kell rendelkezniük;

k) a repülőtér üzemeltetője csak képzett és minősített személyzetet alkalmazhat a repülőtér üzemeltetésére és karbantartására, továbbá a vonatkozó személyzet képességeinek folyamatos szinten tartása végett képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania;

l) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy bármely személy, aki a mozgási területre vagy más üzemeltetési területre kíséret nélkül bejuthat, ehhez megfelelő képzettséggel és minősítéssel rendelkezzen;

m) a mentési és tűzoltási szolgálat személyzetének megfelelő képzettséggel és minősítéssel kell rendelkeznie a repülőtéri környezetben való munkára. A repülőtér üzemeltetőjének képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania e személyzet képességeinek folyamatos szinten tartása végett; valamint

n) a mentési és tűzoltási szolgálatok esetlegesen légiközlekedési vészhelyzetben szolgálatot teljesítő valamennyi alkalmazottjának rendszeresen igazolnia kell egészségi alkalmasságát a feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelembe véve az adott tevékenység típusát. Ebben az összefüggésben az egészségi alkalmasság, beleértve a fizikai és szellemi alkalmasságot is, azt jelenti, hogy az adott személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely képtelenné tenné arra, hogy:

a) A repülőtér üzemeltetőjének megfelelő igazgatási rendszert kell bevezetnie és fenntartania, ezzel biztosítva a repülőterekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés folyamatosságát; célul tűzve ki a biztonság és a minőség folyamatos és kezdeményező fejlesztését. Az igazgatási rendszernek ki kell terjednie a szervezeti struktúrákra, az elszámoltathatóságra, a felelősségi körökre, a politikák és az eljárások kialakítására.

b) Az igazgatási rendszernek tartalmaznia kell egy balesetek és repülési események megakadályozására irányuló programot, amely az esetek jelentését és elemzését is lehetővé teszi. Az elemzésnek adott esetben ki kell terjednie a fenti 1. pont f) alpontjában felsorolt felekre is.

c) A repülőtér üzemeltetőjének ki kell dolgoznia egy repülőtéri kézikönyvet, és a repülőteret ennek megfelelően kell üzemeltetnie. Ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell minden szükséges utasítást, információt és eljárást, amelyekre a repülőtérnek, az igazgatási rendszernek és az üzemeltetésben részt vevő személyzetnek a feladataik ellátásához szükségük van.

1. A repülőtér mozgási területeit körülvevő légteret akadálymentesen kell tartani, hogy így a légi járműveknek a repülőtéren végrehajtani szándékozott műveletei lehetővé váljanak, anélkül hogy a repülőtér környezetében az akadályok megjelenése elfogadhatatlan kockázatot okozna. Ezért akadálymonitorozási felületeket kell kijelölni és folyamatosan ellenőrizni, hogy bármilyen szabálytalan behatolás azonnal azonosítható legyen.

2. Az emberi tevékenységgel és földhasználattal kapcsolatos kockázatokat, úgymint, de nem kizárólag a következő listán szereplő eseményeket, ellenőrizni kell. Az általuk okozott kockázatot fel kell mérni, és adott esetben mérsékelni kell:

3. Ki kell alakítani egy helyi önkormányzati katasztrófaelhárítási tervet a repülőtér környezetében történő légiközlekedési vészhelyzetek kezelésére.

a) Valamennyi légi járművet – kivéve az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket – a repülés minden szakaszában és a repülőtér mozgási területén a közös általános üzemben tartási szabályoknak és az adott légtér használatához meghatározott valamennyi eljárásnak megfelelően kell üzemben tartani.

b) Az összes légi járművet – kivéve az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket – fel kell szerelni a szükséges alkotórészekkel, és ezeknek megfelelően kell üzemben tartani. Az ATM/ANS- rendszerben használt alkotórészeknek meg kell felelniük a 3. pontban meghatározott követelményeknek.

i. A légiforgalmi tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük, és megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk.

ii. A légiforgalmi tájékoztató információnak pontosnak, teljesnek, naprakésznek, egyértelműnek, és a felhasználók számára megfelelő formátumban, változatlan tartalommal elérhetőnek kell lennie.

iii. Az ilyen légiforgalmi tájékoztató információkat megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, beavatkozástól védett és csorbítatlan kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

i. A repülésmeteorológiai tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük.

ii. Lehetőség szerint a repülésmeteorológiai tájékoztatásnak a felhasználók igényeit kielégítendő, kellően pontosnak, teljesnek, naprakésznek, csorbítatlannak és egyértelműnek kell lennie.

iii. Az ilyen repülésmeteorológiai tájékoztatást megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, beavatkozástól védett és csorbítatlan kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

i. A légiforgalmi szolgálatok által használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük.

ii. A légiforgalmi szolgálatoknak a felhasználók biztonsági szükségleteinek megfelelően kellően pontosnak, teljesnek, naprakésznek és egyértelműnek kell lenniük.

iii. A felhasználók számára információval vagy tanáccsal szolgáló automatizált eszközök tervezésének, gyártásának és karbantartásának alkalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy ezek a tervezett használatra megfelelők.

iv. A légiforgalmi irányító szolgálatnak (ATC) és a kapcsolódó eljárásoknak biztosítaniuk kell a megfelelő elkülönítést a légi járművek között, és, ahol lehetséges, a légi járművek és az akadályok, valamint a levegőben található egyéb veszélyforrások között, valamint biztosítaniuk kell a haladéktalan és időben történő koordinációt az összes érintett légtérfelhasználóval és a szomszédos légterekkel.

v. A légiforgalmi irányítási szolgálatok és a légi jármű, valamint az érintett légiforgalmi irányító szolgálatok közötti kommunikációnak időszerűnek, világosnak, pontosnak és egyértelműnek, beavatkozástól védettnek, továbbá az összes érintett szereplő számára érthetőnek kell lennie, és azt – amennyiben szükséges – valamennyi érintett félnek nyugtáznia kell.

vi. Rendelkezésre kell állniuk a megfelelő erőforrásoknak az esetleges vészhelyzetek felismerésére és adott esetben a hatékony kutatási és mentési tevékenység elindítására. Ezen erőforrásoknak magukban kell foglalniuk legalább a megfelelő riasztási mechanizmusokat, koordinálási intézkedéseket és eljárásokat, valamint a felelősségi körbe tartozó terület hatékony lefedéséhez szükséges eszközöket és személyzetet.

i. A rendszereket és rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az alkalmazandó biztonsági követelményeknek.

ii. A rendszereket és a rendszerelemeket együtt, külön-külön és egymáshoz viszonyítva is úgy kell megtervezni, hogy fordított arányosság álljon fenn egyrészt annak valószínűsége, hogy bármely meghibásodás a teljes rendszer meghibásodását okozhatja, másrészt a szolgáltatások biztonságára gyakorolt hatásának súlyossága között.

iii. A rendszereket és a rendszerelemeket külön-külön és egymáshoz viszonyítva is úgy kell megtervezni, hogy tekintettel legyenek az emberi képességek és teljesítmény korlátaira.

iv. A rendszereket és rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy védettek legyenek a külső elemekkel történő nem szándékos, káros kölcsönhatásoktól.

v. A rendszerek és rendszerelemek gyártásához, beépítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges, illetve a veszélyes körülményekről szóló információt világos, összefüggő és egyértelmű módon a személyzet rendelkezésére kell bocsátani.

i. A légiforgalmi irányítónak el kell sajátítania és folyamatosan birtokában kell lennie a betöltött feladatainak megfelelő és az adott típusú szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintnek.

ii. Az elméleti ismeretek megszerzését és állandó meglétét a képzés során történő folyamatos értékeléssel vagy megfelelő vizsgákkal kell bizonyítani.

iii. A légiforgalmi irányítónak folyamatosan birtokában kell lennie a megfelelő szintű elméleti ismereteknek. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléseken vagy vizsgákon kell bizonyítania. A vizsgák gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusához kötődő kockázatok nagyságával.

i. A légiforgalmi irányítónak el kell sajátítania és folyamatosan birtokában kell lennie a feladatai ellátáshoz szükséges gyakorlati készségeknek. Ezeknek a készségeknek arányosnak kell lenniük az adott típusú szolgálathoz kapcsolódó kockázatokkal és az alábbiakat kell tartalmazniuk, ha az irányító feladatait tekintve ezek relevánsak:

ii. A légiforgalmi irányítónak bizonyítania kell, hogy képes a kapcsolódó eljárásokat és feladatokat az adott ellátott feladatkörnek megfelelő színvonalon végrehajtani.

iii. A légiforgalmi irányítónak folyamatosan és kielégítő módon birtokában kell lennie a gyakorlati készségeknek. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléseken kell ellenőrizni. Az értékelések gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusának és az ellátott feladatoknak az összetettségével és a hozzájuk kötődő kockázatok nagyságával.

i. A légiforgalmi irányítónak bizonyítania kell, hogy olyan szinten beszél és ért angolul, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljon mind a csak hallott szövegek (telefon/rádiótávközlés) esetében, mind a szemtől szembeni helyzetekben, konkrét és a munkával kapcsolatos témákban, továbbá vészhelyzetekben is.

ii. Ha egy adott nagyságú légtérben történő ATS szolgáltatásnyújtás céljaira szükséges, akkor a légiforgalmi irányítónak képesnek kell lennie a nemzeti nyelv(ek)et a fent meghatározott szinten beszélni és megérteni.

i. A képzést tanfolyam keretében kell folytatni, amely tartalmazhat elméleti, valamint gyakorlati oktatást és adott esetben STD-n történő gyakorlatot is magában foglalhat.

ii. A tanfolyamot minden képzéstípusra össze kell állítani és jóvá kell hagyatni.

i. Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezek az oktatók:

ii. A gyakorlati oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik:

iii. Gyakorlati oktató olyan személy lehet, aki fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva légiforgalmi irányítói szerepkör betöltésére.

i. A légiforgalmi irányítók ismereteinek értékeléséért felelős személyek:

ii. A gyakorlati készségeket olyan személy mérheti fel, aki fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva légiforgalmi irányítói tevékenység betöltésére azokon a területeken, amelyekre az értékelés vonatkozik.

i. Minden légiforgalmi irányítónak rendszeres időközönként igazolnia kell, hogy egészségileg alkalmas feladatainak kielégítő ellátására. A követelménynek való megfelelést a korral járó potenciális szellemi és fizikai leépülést figyelembe vevő alkalmas értékelésnek kell kimutatnia.

ii. A fizikai és szellemi alkalmasságot is felölelő egészségi alkalmasság bizonyítása magában foglalja annak igazolását, hogy nincs olyan betegsége vagy fogyatékossága, amely az (ATC-) szolgáltatást nyújtó személyt alkalmatlanná teszi:

i. a szolgáltatónak közvetlenül vagy közvetve, szerződések révén rendelkeznie kell a szolgáltatás kiterjedtsége és hatóköre által megkövetelt erőforrásokkal. Ezek az erőforrások többek között, de nem kizárólag a következők: rendszerek, létesítmények, beleértve az energiaellátást, igazgatási szerkezet, személyzet, felszerelések és karbantartásuk, a feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és nyilvántartások vezetése;

ii. a szolgáltatónak össze kell állítania és naprakészen kell tartania a szolgáltatásaira vonatkozó igazgatási és üzemeltetési kézikönyveket, és e kézikönyvek szerint kell működnie. Ezek a kézikönyvek tartalmaznak minden szükséges utasítást, információt és eljárást, amelyekre az üzemeltetésnek, az igazgatási rendszernek és az üzemeltetésben részt vevő személyzetnek a feladatai ellátásához szüksége van;

iii. a szolgáltatónak kockázatalapú igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa az e mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelést, és törekedjen e rendszer folyamatos és kezdeményező fejlesztésére;

iv. a szolgáltatónak kizárólag megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet kell alkalmaznia, valamint a személyzet számára képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania;

v. ezen alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a szolgáltatónak meg kell teremtenie a szolgáltatásnyújtás összes többi résztvevőjével való kapcsolattartás hivatalos lehetőségét;

vi. a szolgáltatónak a szolgáltatással kapcsolatban esetlegesen felmerülő rendellenes és vészhelyzetekre kiterjedően kényszerhelyzeti tervet kell összeállítania és bevezetnie;

vii. a szolgáltatónak programot kell létrehoznia és fenntartania a balesetek és események megelőzésére, beleértve egy, az események bekövetkeztének jelentésére és elemzésére vonatkozó programot, amelyet az igazgatási rendszernek fel kell használnia annak érdekében, hogy hozzájáruljon az üzemeltetés biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz; valamint

viii. a szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia annak igazolására, hogy valamennyi üzemeltetett rendszer és rendszerelem folyamatosan megfelel a biztonsági követelményeknek.

i. Az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet kifáradását meg kell előzni egy szolgálati beosztási rendszerrel. Ennek a szolgálati beosztási rendszernek ki kell térnie a szolgálati időszakokra és időkre, valamint az ehhez illesztett pihenőidőkre. A szolgálati beosztási rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen az alváshiányt, a szokásos huszonnégy órás biológiai ciklus felborulását, az éjszakai munkavégzést, az adott időtartamok alatt összeadódó teljes szolgálati időt és a kijelölt feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását is.

ii. Oktatási és megelőzési programokkal kell az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet körében kialakuló stresszt kezelni.

iii. Az ATC-szolgáltatónak rendelkeznie kell eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet az ítélőképessége birtokában van, és egészségi alkalmassága is megfelelő.

iv. Az ATC-szolgáltatónak a tervezés és üzemelés során figyelembe kell vennie az üzemeltetési és technikai korlátokat, valamint az emberi tényezőkre vonatkozó elveket is.

i. rendelkezzen a tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségekhez szükséges összes erőforrással. Ez – nem kizárólagosan – az alábbiakat foglalja magában: létesítmények, személyzet, felszerelések, módszertan, feladatok, felelősségi körök és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és nyilvántartások vezetése;

ii. hozzon létre és tartson fenn egy igazgatási rendszert a biztonságnak és az oktatás színvonalának biztosítására, és törekedjen e rendszer folyamatos továbbfejlesztésére; valamint

iii. adott esetben kössön megállapodást egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa az ezen alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelést.