This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02007R0861-20170114
Regulation (EC) No 861/2007 of the European Parliament and of the Council of 11 July 2007 establishing a European Small Claims Procedure
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete ( 2007. július 11. ) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete ( 2007. július 11. ) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
02007R0861 — HU — 14.01.2017 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 861/2007/EK RENDELETE (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199, 2007.7.31., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2421 RENDELETE (2015. december 16.) |
L 341 |
1 |
24.12.2015 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 861/2007/EK RENDELETE
(2007. július 11.)
a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
I. FEJEZET
TÁRGY ÉS HATÁLY
1. cikk
Tárgy
E rendelet létrehoz egy a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárást (továbbiakban: kis értékű követelések európai eljárása), amelynek célja a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése. A kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás a tagállami jogszabályok szerinti eljárások alternatívájaként áll a peres felek rendelkezésére.
E rendelet kiküszöböli továbbá azokat a közbenső eljárásokat, amelyek a kis értékű követelések európai eljárása keretében az egyik tagállamban hozott ítéletnek a többi tagállamban történő elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek.
2. cikk
Hatály
(1) E rendeletet – tekintet nélkül az eljáró bíróság jellegére – azokban a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 2 000 EUR összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére („acta jure imperii”).
(2) Ez a rendelet nem alkalmazható a következők tekintetében:
a) természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége;
b) házassági vagyonjogon, tartási kötelezettségeken, valamint végrendeleten és öröklésen alapuló jogok;
c) csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;
d) szociális biztonság;
e) választottbíráskodás;
f) munkajog;
g) ingatlan bérlete, a pénzbeli követelésekre irányuló keresetek kivételével; vagy
h) a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.
(3) E rendelet alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.
3. cikk
Határokon átnyúló ügyek
(1) E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.
(2) Az állandó lakóhelyet a 44/2001/EK rendelet 59. és 60. cikkével összhangban kell meghatározni.
(3) Annak meghatározásához, hogy határokon átnyúló ügyről van-e szó, a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz e rendelettel összhangban történő benyújtásának időpontja irányadó.
II. FEJEZET
A KIS ÉRTÉKŰ KÖVETELÉSEK EURÓPAI ELJÁRÁSA
4. cikk
Az eljárás megindítása
(1) A felperes a kis értékű követelések európai eljárását az I. mellékletben meghatározott egységesített „A” keresetlevél kitöltésével, és annak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő közvetlen – postai úton, illetve bármilyen egyéb, az eljárás megindításának helye szerinti tagállam által elfogadott kommunikációs eszközzel, például faxon vagy e-mailben – benyújtásával indítja meg. A keresetlevél tartalmazza a követelést alátámasztó bizonyítékok leírását, és ahhoz csatolni kell amennyiben szükséges az azt alátámasztó egyéb iratokat.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely kommunikációs eszközök használatát tekintik elfogadhatónak. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az erre vonatkozó információkat.
(3) Amennyiben a kereset az e rendelet hatályán kívül eső ügyre vonatkozik, a bíróság erről tájékoztatja a felperest. Ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a bíróság azon tagállam eljárási jogának megfelelően tárgyalja az ügyet, amely tagállamban az eljárást lefolytatják.
(4) Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a felperes által szolgáltatott információk nem megfelelők, illetve nem elég egyértelműek, vagy ha a keresetlevél hiányos, a bíróság lehetőséget ad a felperesnek a keresetlevél kiegészítésére vagy kijavítására, illetve a bíróság által megjelölt további információk vagy iratok benyújtására, vagy a kereset visszavonására, a bíróság által előírt határidőn belül, kivéve, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelem nem elfogadható. A bíróság e célra a II. mellékletben meghatározott „B” formanyomtatványt használja.
Ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelem nem elfogadható, vagy ha a felperes az előírt határidőn belül a keresetlevelet nem egészíti ki vagy nem javítja ki, a bíróság a keresetet elutasítja.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a keresetlevél mintája valamennyi olyan bíróságon hozzáférhető legyen, amely előtt a kis értékű követelések európai eljárása megindítható.
5. cikk
Az eljárás lefolytatása
(1) A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás. A bíróság tárgyalást tart, amennyiben ezt szükségesnek ítéli, vagy ha valamelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság az erre vonatkozó kérelmet elutasíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy tekintettel a körülményekre az ügy tisztességes elbírálásához nyilvánvalóan nincs szükség tárgyalásra. Az elutasítást írásban meg kell indokolni. Az elutasítás ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(2) A megfelelően kitöltött keresetlevél kézhezvételét követően a bíróság kitölti a III. mellékletben meghatározott „C” válasz-formanyomtatvány I. részét.
A keresetlevél – és adott esetben az azt alátámasztó iratok – egy példányát, valamint a kitöltött válasz-formanyomtatványt a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell az alperesnek. Ezen iratokat a megfelelően kitöltött keresetlevél kézhezvételétől számított 14 napon belül kell megküldeni.
(3) Az alperes a keresetlevél és a válasz-formanyomtatvány kézbesítését követő 30 napon belül, a „C” válasz-formanyomtatvány II. részének kitöltésével – csatolva adott esetben az azt alátámasztó iratokat – és a bírósághoz történő eljuttatásával vagy a válasz-formanyomtatvány mellőzésével egyéb megfelelő módon válaszol.
(4) Az alperes válaszának a bírósághoz való beérkezését követő 14 napon belül a válasz és az esetleges azt alátámasztó iratok egy példányát a bíróság megküldi a felperesnek.
(5) Amennyiben válaszában az alperes kijelenti, hogy valamely nem pénzügyi követelés értéke meghaladja a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított összeghatárt, a bíróság 30 napon belül azt követően, hogy a választ megküldték a felperesnek, megállapítja, hogy a követelés e rendelet hatálya alá tartozik-e. E döntés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(6) Az „A” formanyomtatványon benyújtandó esetleges viszontkeresetet, valamint az esetleges azt alátámasztó iratok egy példányát a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell a felperesnek. Ezen iratokat a kézhezvételtől számított 14 napon belül kell megküldeni.
A felperesnek a kézbesítéstől számítva 30 nap áll a rendelkezésére az esetleges viszontkereset megválaszolására.
(7) Amennyiben a viszontkereset meghaladja a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt összeghatárt, a keresetet és a viszontkeresetet nem a kis értékű követelések európai eljárása keretében kell elbírálni, hanem azon tagállam eljárási jogának megfelelően, amelyben az eljárást lefolytatják.
A 2. és 4. cikket, valamint e cikk (3), (4) és (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell a viszontkeresetekre.
6. cikk
Nyelvek
(1) A keresetlevelet, a választ, az esetleges viszontkeresetet, a viszontkeresetre adott esetleges választ és adott esetben az azt alátámasztó iratok leírását a bíróság nyelvén vagy nyelveinek valamelyikén kell benyújtani.
(2) Amennyiben a bírósághoz beérkező bármely további okirat nem az eljárás nyelvén készült, a bíróság kizárólag akkor kérheti ezen okirat lefordítását, ha az szükségesnek tűnik az ítélet meghozatalához.
(3) Amennyiben az egyik fél megtagadja valamely irat átvételét, mert az nem a következő nyelvek egyikén készült:
a) az átvevő tagállam hivatalos nyelve, vagy amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, a kézbesítés helyének vagy annak a helynek a hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike, ahová az iratot küldeni kell; vagy
b) a címzett számára érthető nyelv,
a bíróság tájékoztatja erről a másik felet abból a célból, hogy ez utóbbi fél gondoskodjon az irat lefordításáról.
7. cikk
Az eljárás lezárása
(1) Az alperes vagy a felperes válaszának az 5. cikk (3) vagy (6) bekezdésében foglalt határidőn belül a bírósághoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a bíróság ítéletet hoz, vagy:
a) felhívja a feleket, hogy meghatározott – 30 napot meg nem haladó – határidőn belül nyújtsanak be további információkat a követeléssel kapcsolatban;
b) a 9. cikkel összhangban bizonyításfelvételt folytat le; vagy
c) tárgyalásra idézi a feleket, amelyet az idézéstől számított 30 napon belül kell megtartani.
(2) A bíróság a tárgyalástól vagy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi információ beérkezésétől számított 30 napon belül meghozza az ítéletet. Az ítéletet a 13. cikknek megfelelően kézbesíteni kell a feleknek.
(3) Amennyiben a bíróság az 5. cikk (3) vagy (6) bekezdésében foglalt határidőn belül nem kapja meg az érintett fél válasz-formanyomtatványát, a keresettel vagy a viszontkeresettel kapcsolatban ítéletet hoz.
8. cikk
Tárgyalás
A bíróság a tárgyalást videokonferencia vagy egyéb kommunikációs technológia igénybevételével is lefolytathatja, amennyiben a technikai eszközök rendelkezésre állnak.
9. cikk
Bizonyításfelvétel
(1) A bíróság a bizonyíték elfogadhatóságára vonatkozó szabályok alapján meghatározza a bizonyításfelvétel eszközeit és az ítélethozatalhoz szükséges bizonyításfelvétel terjedelmét. A bíróság megengedheti a tanúk, szakértők vagy felek írásbeli vallomástétele útján zajló bizonyításfelvételt. Elfogadhatja továbbá a videokonferencia vagy egyéb kommunikációs technológia igénybevételével történő bizonyításfelvételt, amennyiben a technikai eszközök rendelkezésre állnak.
(2) A bíróság kizárólag abban az esetben alkalmazhat szakértői bizonyítást vagy szóbeli vallomástételt, ha ez az ítélethozatalhoz szükséges. A bíróság az erről szóló döntés meghozatalakor figyelembe veszi a költségeket.
(3) A bíróságnak a bizonyításfelvétel legegyszerűbb és legkevésbé terhelő módját kell használnia.
10. cikk
A felek képviselete
Az ügyvéd vagy más jogász általi képviselet nem kötelező.
11. cikk
A feleknek nyújtott segítség
A tagállamok biztosítják, hogy a felek gyakorlati segítséget kapjanak a nyomtatványok kitöltéséhez.
12. cikk
A bíróság feladata
(1) A bíróság nem kötelezheti a feleket a követelés jogi minősítésére.
(2) A bíróság, amennyiben szükséges, tájékoztatja a feleket az eljárási kérdésekről.
(3) A bíróság adott esetben a felek közötti egyezségre törekszik.
13. cikk
Az iratok kézbesítése
(1) Az iratokat postai úton – a kézhezvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervény ellenében – kell kézbesíteni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően nem lehetséges a kézbesítés, a 805/2004/EK rendelet 13. vagy 14. cikke szerinti módok egyike is alkalmazható e célból.
14. cikk
Határidők
(1) Amennyiben a bíróság határidőt szab, az érintett felet tájékoztatni kell a határidő elmulasztásának következményeiről.
(2) A bíróság kivételes esetben meghosszabbíthatja a 4. cikk (4) bekezdésében, az 5. cikk (3) és (6) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt határidőket, amennyiben ez szükséges a felek jogainak védelméhez.
(3) Amennyiben a bíróság kivételes esetben nem tudja betartani az 5. cikk (2)–(6) bekezdéseiben, valamint a 7. cikkben előírt határidőket, a lehető leghamarabb megteszi az e rendelkezésekben megkövetelt lépéseket.
15. cikk
Az ítélet végrehajthatósága
(1) Az ítélet a lehetséges jogorvoslati eszközöktől függetlenül végrehajtható. Biztosíték nyújtása nem követelhető.
(2) A 23. cikk abban az esetben is alkalmazandó, ha az ítéletet abban a tagállamban kell végrehajtani, amelyben azt meghozták.
16. cikk
Költségek
Az eljárás költségeit a pervesztes fél viseli. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél javára a költségeket annyiban, amennyiben azok indokolatlanul merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak.
17. cikk
Jogorvoslat
(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy eljárási joguk lehetővé teszi-e a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szembeni jogorvoslatot, valamint közlik azt a határidőt, amelyen belül a jogorvoslatot a bírósághoz be kell nyújtani. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az erre vonatkozó információkat.
(2) A 16. cikket a jogorvoslatokra is alkalmazni kell.
18. cikk
Az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó minimumszabályok
(1) Az alperes kérelmezheti a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet felülvizsgálatát az ítéletet meghozó tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt, amennyiben:
a)
i. a keresetlevelet vagy a tárgyalásra szóló idézést a 805/2004/EK rendelet 14. cikkében foglaltaknak megfelelően olyan módon kézbesítették, amely nem nyújt bizonyítékot a személyes kézhezvételre; valamint
ii. a kézbesítésre számára fel nem róható okból nem megfelelő időben került sor ahhoz, hogy a védekezéshez szükséges előkészületeket meg tudja tenni;
vagy
b) az alperes a kereset ellen vis maior, vagy rendkívüli körülmények miatt, számára fel nem róható okból nem tudott kifogást emelni,
feltéve bármelyik esetben, hogy haladéktalanul cselekszik.
(2) Ha a bíróság elutasítja a felülvizsgálatot azon az alapon, hogy az (1) bekezdésben említett okok egyike sem áll fenn, az ítélet hatályban marad.
Ha a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat az (1) bekezdésben megállapított okok valamelyike alapján indokolt, a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet semmis.
19. cikk
Alkalmazandó eljárási jog
E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kis értékű követelések európai eljárására azon tagállam eljárási joga alkalmazandó, amelyben az eljárást lefolytatják.
III. FEJEZET
MÁSIK TAGÁLLAMBAN VALÓ ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS
20. cikk
Elismerés és végrehajtás
(1) A valamely tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletet a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni, és végre kell hajtani.
(2) A bíróság bármelyik fél kérésére térítésmentesen kiállítja a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletre vonatkozó tanúsítványt a IV. mellékletben meghatározott „D” formanyomtatvány kitöltésével.
21. cikk
Végrehajtási eljárás
(1) Az e fejezetben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a végrehajtási eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak.
A kis értékű követelések európai eljárásában hozott bármely ítéletet ugyanolyan feltételekkel kell végrehajtani, mint a végrehajtás szerinti tagállamban hozott ítéletet.
(2) A végrehajtást kérő fél a következő iratokat köteles benyújtani:
a) az ítélet egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint
b) a 20. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvány egy példánya, valamint szükség esetén annak fordítása a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, vagy – amennyiben az adott tagállamban több hivatalos nyelv is van – a kért végrehajtás helyén az adott tagállam jogának megfelelően bírósági eljárásokban alkalmazott hivatalos nyelvre vagy hivatalos nyelvek valamelyikére, vagy valamely egyéb nyelvre, amelyről a végrehajtás szerinti tagállam jelezte, hogy elfogadja. Minden tagállam megjelölheti, hogy saját nyelvén kívül az Európai Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvét vagy nyelveit tudja elfogadni a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás céljaira. A „D” formanyomtatvány tartalmát a tagállamban erre feljogosított személynek kell lefordítania.
(3) A valamely másik tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásban hozott ítélet végrehajtását kérő fél nem kötelezhető arra, hogy a végrehajtási eljárásra jogosult képviselőkön kívül:
a) meghatalmazott képviselővel; vagy
b) levelezési címmel
rendelkezzen a végrehajtás szerinti tagállamban.
(4) Az egyik tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletnek egy másik tagállamban történő végrehajtását kérelmező jogosulttól nem követelhető – függetlenül annak elnevezésétől – biztosíték, óvadék vagy letét azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás szerinti tagállamban.
22. cikk
A végrehajtás megtagadása
(1) A végrehajtást azon személy kérelme alapján, aki ellen a végrehajtást kérték, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága elutasítja, amennyiben a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet összeegyeztethetetlen a valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi ítélettel, feltéve, hogy:
a) a korábbi ítélet ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született;
b) a korábbi ítéletet a végrehajtás szerinti tagállamban hozták, vagy az megfelel a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek; valamint
c) az összeegyeztethetetlenséget a kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítéletet meghozó tagállamban a bírósági eljárás keretében nem hozták fel kifogásként, és nem is lehetett volna azt kifogásként felhozni.
(2) A végrehajtás szerinti tagállamban a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet érdemi felülvizsgálatának nincs helye.
23. cikk
A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása
Amennyiben valamelyik fél jogorvoslattal élt a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szemben vagy ilyen jogorvoslat még lehetséges, vagy a fél a 18. cikk értelmében felülvizsgálati kérelemmel élt, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága vagy illetékes hatósága azon fél kérelmére, aki ellen a végrehajtást kérték:
a) a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja;
b) a végrehajtást az általa meghatározott biztosíték nyújtásától teheti függővé; vagy
c) kivételes körülmények fennállása esetén felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
Tájékoztatás
A tagállamok – különösen a 2001/470/EK határozattal összhangban létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat útján – együttműködnek annak érdekében, hogy a nyilvánosságot és a szakmai köröket tájékoztassák a kis értékű követelések európai eljárásáról, beleértve a költségeket is.
25. cikk
A tagállamok által szolgáltatandó információk
(1) A tagállamok 2017. január 13-ig tájékoztatják a Bizottságot az alábbiakról:
a) a kis értékű követelések európai eljárásában az ítélethozatalra hatáskörrel rendelkező bíróságok;
b) a kis értékű követelések európai eljárásának céljára elfogadott és a bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban;
c) a 11. cikk szerinti gyakorlati segítségnyújtásra illetékes hatóságok vagy szervezetek;
d) az elektronikus kézbesítéshez és kommunikációhoz rendelkezésre álló, illetve az eljárási szabályaik alapján a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban megengedettnek minősülő eszközök, valamint az elektronikus út használatának a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt előzetes elfogadásának kifejezésére szolgáló, a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló eszközök, amennyiben léteznek ilyenek;
e) azon személyek vagy a szakmák azon típusai, amennyiben léteznek ilyenek, akik vagy amelyek tekintetében jogszabály kötelez az elektronikus úton történő kézbesítésnek vagy az elektronikus kommunikáció egyéb formáinak az elfogadására a 13. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban;
f) a kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó eljárási illetékek, és azok számítási módja, valamint a 15a. cikkel összhangban az eljárási illetékek megfizetésére elfogadott fizetési módok;
g) a 17. cikkel összhangban az arra vonatkozó információ, hogy eljárási joguk lehetővé teszi-e a jogorvoslatot, és azt milyen határidőn belül kell, és mely bírósághoz lehet benyújtani;
h) a 18. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok;
i) a 21a. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott nyelvek; és
j) a végrehajtásra illetékes hatóságok és a 23. cikk alkalmazására illetékes hatóságok.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az említett adatokat érintő bármely változásról.
(2) A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban közölt információkat megfelelő módon – például az európai igazságügyi portálon keresztül – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
26. cikk
Végrehajtási intézkedések
Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására – beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is – vonatkozó intézkedéseket, amelyek a mellékletekben foglalt formanyomtatványokat frissítik vagy technikailag kiigazítják, a 27. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
27. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
28. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2014. január 1-jéig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kis értékű követelések európai eljárása működésének felülvizsgálatáról, kitérve a követelés értékével kapcsolatban a 2. cikk (1) bekezdésében említett felső határértékre is. A jelentés tartalmazza az eljárás addigi működésének értékelését és egy kibővített hatástanulmányt minden tagállammal kapcsolatban.
Ebből a célból, valamint annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegyék az Európai Unióban létező legjobb gyakorlatot, amely tükrözi a jobb jogszabályalkotás elveit, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kis értékű követelések európai eljárásának határokon átnyúló működésével kapcsolatban. E tájékoztatásnak ki kell terjednie a bírósági illetékekre, az eljárás gyorsaságára, hatékonyságára, könnyű alkalmazhatóságára, valamint a tagállamok kis értékű követelésekkel kapcsolatos belső eljárásaira.
A Bizottság jelentéséhez adott esetben kiigazításra irányuló javaslatokat kell csatolni.
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni, a 25. cikk kivételével, amelyet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.
I. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET
