This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02007R0680-20120801
Regulation (EC) No 680/2007 of the European Parliament and of the Council of 20 June 2007 laying down general rules for the granting of Community financial aid in the field of the trans-European transport and energy networks
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete ( 2007. június 20. ) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól
Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete ( 2007. június 20. ) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól
No longer in force
2007R0680 — HU — 01.08.2012 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 680/2007/EK RENDELETE (2007. június 20.) (HL L 162, 22.6.2007, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 670/2012/EU RENDELETE (2012. július 11.) |
L 204 |
1 |
31.7.2012 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 680/2007/EK RENDELETE
(2007. június 20.)
a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),
mivel:|
(1) |
Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésének következtetései kiemelték, hogy az energia- és közlekedési szektorban létesített nagy teherbírású és integrált hálózatok az európai belső piac alappillérét képezik, és hogy a meglévő hálózatok jobb kihasználása és a hiányzó szakaszok befejezése lehetővé teszi a hatékonyság és versenyképesség növelését, a megfelelő minőségi szint garantálását, valamint a torlódások csökkentését, és ezáltal a hosszú távú életképesség javítását. E célkitűzések az állam- és kormányfők által az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülésén elfogadott, és a későbbiek során rendszeresen hivatkozott stratégia részét képezik. |
|
(2) |
Az Európai Tanács 2003. december 12-i és 13-i brüsszeli ülésén jóváhagyta a növekedés érdekében történő közösségi fellépést, és felszólította a Bizottságot, hogy a kiadásokat, amennyiben szükséges, az infrastrukturális eszközök, különösen a transzeurópai hálózatok infrastruktúrájába történő beruházások felé irányítsa, amelynek prioritást élvező projektjei a belső piac kohéziójának erősítése szempontjából kulcsfontosságúak. |
|
(3) |
A hatékony transzeurópai összeköttetések, különösen a határokon átnyúló szakaszok megvalósításában tapasztalható késés komolyan veszélyezteti a Közösség, a tagállamok és a peremterületek versenyképességét, amelyek nem lennének képesek vagy nem lennének többé képesek teljes mértékben élvezni a belső piac előnyeit. |
|
(4) |
A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 3 ) a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésének költségeit a 2007–2020 közötti időszakra 600 milliárd EUR-ra becsülte. Az említett határozat III. melléklete szerinti, prioritást élvező projektekhez szükséges beruházások költsége önmagában közel 160 milliárd EUR lesz a 2007–2013 közötti időszakban. |
|
(5) |
E célkitűzések megvalósításában a Tanács és a Parlament egyaránt kiemelten fontosnak tartotta a meglévő pénzügyi eszközök bővítését és kiigazítását, a közösségi társfinanszírozási szint oly módon történő növelése révén, hogy biztosítják a lehetőséget egyes esetekben, többek között a határokon átnyúló, tranzitfunkciót betöltő vagy természeti akadályokat átszelő jellegük miatt kiemelt projektek esetében a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékének felemelésére. |
|
(6) |
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, a belvízi szállítás előmozdításáról „NAIADES” szóló bizottsági közleménnyel összhangban és a belvízi utak fenntartható jellegére tekintettel a belvízi hajózási projektekre különös figyelmet kell fordítani. |
|
(7) |
Az Európai Parlament a kibővített Unió 2007–2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési forrásairól szóló, 2005. június 8-i állásfoglalásában ( 4 ) kiemelte a közlekedési hálózatok stratégiai fontosságát a belső piac megteremtése, valamint a tagjelölt, az előtagjelölt, illetve a „baráti körhöz tartozó” országokkal való szorosabb kapcsolatok fejlesztése szempontjából. Kifejezte továbbá, hogy meg kívánja vizsgálni az innovatív finanszírozási eszközöket, mint például a hitelgaranciákat, az európai koncessziókat, az európai kölcsönöket, valamint a kamatkönnyítési alapot. |
|
(8) |
A 2007–2013-as időszak több évre szóló pénzügyi keretének megfelelően a transzeurópai közlekedési és energiahálózatoknak (a továbbiakban: TEN-T, illetve TEN-E) nyújtott összegekkel lehetetlen az 1692/96/EK határozatban a TEN-T-re vonatkozóan és az 1364/2006/EK határozatban ( 5 ) a TEN-E-re vonatkozóan meghatározott prioritás megvalósításával kapcsolatban felmerülő összes igény teljesítése. Következésképpen a nemzeti – akár köz-, akár magán- – finanszírozás kiegészítése érdekében ezeket az erőforrásokat a teljes hálózat szempontjából a legnagyobb hozzáadott értéket biztosító projektkategóriákra kell összpontosítani, különösen a határokon átnyúló szakaszokra, ideértve a tengeri gyorsforgalmi utakat, valamint a – például a természeti akadályok jelentette – szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló projektekre, így biztosítva a TEN-T és a TEN-E infrastruktúra folytonosságát. Bizonyos projektek összehangolt végrehajtásának elősegítése érdekében európai koordinátorokat lehet kinevezni az 1692/96/EK határozat 17a. cikkével összhangban. |
|
(9) |
Figyelembe véve, hogy a prioritást élvező projektekbe való fennmaradó TEN-T beruházás összege körülbelül 250 milliárd EUR, valamint hogy a 2007–2013-as időszakra szóló, a közlekedés területének szánt 8 013 millió EUR összegű pénzügyi referenciaösszeg a prioritást élvező projektek végrehajtásához szükséges költségvetésnek csupán töredékét teszi ki, a Bizottság köteles az európai koordinátorok segítségével, amennyiben ennek kinevezésére sor került intézkedéseket tenni a tagállamoknak a tervezett TEN-T finanszírozására és megvalósítására irányuló erőfeszítései támogatására és koordinálására a meghatározott menetrend szerint. A Bizottság felkérést kap az 1692/96/EK határozatban említett európai koordinátorokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtására. Az Európai Bizottságnak, a tagállamokkal együtt, szintén meg kell vizsgálnia a teljes TEN-T kiépítésének és működtetésének hosszú távú finanszírozási problémáját, és annak megoldására kell törekednie, tekintve, hogy a kiépítési időszak legalább két hétéves költségvetési időszakot vesz igénybe, és az új infrastruktúra várható élettartama legalább egy évszázad. |
|
(10) |
Az 1364/2006/EK határozat meghatározza a TEN-E hálózatok fejlesztésének célkitűzéseit, cselekvési prioritásait és közös érdekű projektjeit, beleértve a prioritást élvező projekteket, valamint megfelelő prioritást nyújt az európai érdekűnek minősített projekteknek. A valamennyi tagállamnak a belső piacba történő maradéktalan bekapcsolásához és a szomszédos országokkal, tagállamokkal vagy harmadik országokkal való összeköttetések kiépítéséhez szükséges beruházások várható összege a prioritást élvező projektek esetében a 2007-től 2013-ig tartó időszakra 28 milliárd EUR. |
|
(11) |
A 2003. december 12-i és 13-i Európai Tanács emellett felszólította a Bizottságot, hogy készítsen további vizsgálatokat egy sajátos közösségi garanciavállalási eszköz létrehozásának szükségszerűségéről, amely eszköz alkalmas lenne bizonyos, a TEN-T projektek keretében a kiépítést követően jelentkező kockázatok kezelésére. Az energiaszektor tekintetében az Európai Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a kiadásokat a növekedés ösztönzése érdekében az infrastruktúrába történő beruházásokra irányítsa. |
|
(12) |
A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet ( 6 ) már valódi előrelépést jelent, mert a prioritást élvező projektnek minősített projektek esetében magasabb, 20 %-ra felemelt finanszírozási arány alkalmazását engedélyezi. E rendelethez ugyanakkor továbbra is egyszerűsítésre szoruló végrehajtási szabályok, valamint egy behatárolt forrásokkal rendelkező költségvetési keret tartozik. Szükség van tehát a nemzeti köz- és magánfinanszírozások kiegészítése érdekében a közösségi támogatás megnövelésére mind a finanszírozás összege, mind a támogatás aránya tekintetében, abból a célból, hogy erősíteni lehessen a közösségi pénzeszközök ösztönző hatását, lehetővé téve a kiválasztott, prioritást élvező projektek megvalósítását. |
|
(13) |
Indokolt e rendelettel a TEN-T és a TEN-E területén nyújtandó közösségi pénzügyi támogatásra vonatkozó általános szabályokat meghatározó programot kialakítani. A programnak, amelyet többek között a környezetvédelemre vonatkozó közösségi joggal összhangban kell megvalósítani, a belső piac erősödését kell szolgálnia, és ösztönző hatást kell gyakorolnia a Közösség versenyképességére és a Közösségen belüli növekedésre. |
|
(14) |
A transzeurópai hálózatok költségvetéséből nyújtott közösségi pénzügyi támogatást azokra a projektekre vagy részprojektekre kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselik, és arra kell ösztönöznie az érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel az 1692/96/EK és a 1364/2006/EK határozat szerint prioritást élvező projektek megvalósítását. A támogatásnak ugyanakkor lehetővé kell tennie az említett határozatokban meghatározott egyéb európai közös érdekű infrastrukturális projektek finanszírozását is. |
|
(15) |
A közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának célja a TEN-T és TEN-E projektek fejlesztése, szilárd pénzügyi elkötelezettség biztosítása, az intézményi befektetők mozgósítása, valamint a köz- és magánszféra közötti finanszírozási partnerségek kialakulásának ösztönzése. Az energiaszektorban a pénzügyi támogatás elsődleges szerepe a projektek előkészítése, illetve a kiépítést megelőző fejlesztés során felmerülő pénzügyi akadályok elhárítása; a támogatásnak a prioritást élvező projektek határokon átnyúló szakaszára, valamint a szomszédos országokkal való összeköttetésekre kell összpontosulnia. |
|
(16) |
Az ERTMS/ETCS vasúti jelzőberendezések európai rendszerének telepítéséről szóló, 2005. július 4-i, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleményében a Bizottság kiemelte, hogy a TEN-T interoperabilitásának biztosításához fontos az e rendszerre történő gyors és összehangolt áttérés biztosítása. Ennek érdekében célzott és a szükséges időre korlátozott közösségi támogatásra van szükség, egyrészt a nyomvonalhoz kapcsolódó elemekhez, másrészt a fedélzeti felszerelésekhez. |
|
(17) |
Bizonyos projektek estében a tagállamot vagy a tagállamokat nemzetközi szervezetek is képviselhetik. Egyes projektek esetében a Bizottság a végrehajtást a Szerződés 171. cikke értelmében közös vállalkozásokra bízhatja. Ezek a különleges helyzetek szükségessé teszik e rendelet alkalmazásában a „közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje” fogalom kiszélesítését. |
|
(18) |
Az egyes projektek egyedi követelményeinek való megfelelés, és a közösségi pénzügyi támogatás hatékonyságának és értékének növelése érdekében e támogatás több formát ölthet: tervezés és kivitelezés céljára nyújtott támogatások, rendelkezésre állási díjakhoz nyújtott támogatások, kamattámogatás, hitelgarancia vagy kockázati tőkealapokban való részvétel. Formájától függetlenül a közösségi pénzügyi támogatást az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 7 ) rendelkezéseinek és végrehajtási szabályainak megfelelően kell nyújtani, kivéve, ha e rendelet kifejezetten eltér ezektől a szabályoktól. A hitelgaranciák nyújtása és a kockázati tőkealapokban való részvétel piaci elveken alapul, és hosszabb távon az önfinanszírozást célozza. |
|
(19) |
A nagy volumenű, többéves időszakra kiterjedő projektek közösségi pénzügyi támogatásának megvalósítása érdekében helyénvaló, hogy a Közösség többéves időszakokra is elkötelezhesse magát, finanszírozott projekt és évente engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok alapján megkülönböztetve. Kizárólag a határozott, vonzó és a Közösségre hosszú távon is kötelező jellegű pénzügyi kötelezettségvállalás lehet valóban alkalmas az ilyen projektek megvalósítása körüli bizonytalanságok megszüntetésére, és mind a köz-, mind a magánszféra befektetőinek mozgósítására. A többéves programban szereplő projektek a TEN-T 1692/96/EK határozatban említett legfontosabb prioritásait jelentik, és zökkenőmentes és hatékony megvalósításuk érdekében a közösségi fellépés folyamatosságára van szükség. |
|
(20) |
Helyénvaló a versenyjoggal és a belső piaccal összeegyeztethető jogi garanciák révén az olyan intézményi vagy szerződéses, a köz- és magánszféra által történő finanszírozási formák ösztönzése, amelyek már bizonyították hatékonyságukat; helyénvaló továbbá a bevált gyakorlat tagállamokban való terjesztése. |
|
(21) |
Különös figyelmet kell szentelni a transzeurópai hálózatokra kihatással bíró valamennyi közösségi intézkedés, többek között a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó finanszírozások, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) műveletei hatékony összehangolásának. |
|
(22) |
Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 8 ) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára. |
|
(23) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 9 ) megfelelően kell elfogadni. |
|
(24) |
A TEN-T és a TEN-E egyes területeinek fejlődésére és az egyes területek sajátos jellegére figyelemmel, valamint a hatékonyabb irányítás érdekében helyénvaló, hogy több különálló rendelet határozza meg a mindezidáig kizárólag a 2236/95/EK rendelet hatálya alá tartozó különböző területekre vonatkozó szabályokat. |
|
(25) |
E rendelettel általános szabályokat kell meghatározni a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén való közösségi támogatás nyújtására vonatkozóan, a versenyre, a környezetvédelemre, az egészségügyre, a fenntartható fejlődésre, a közbeszerzésre és az interoperabilitásra vonatkozó közösségi politikák hatékony végrehajtására vonatkozó közösségi jogszabályokkal és politikákkal összhangban. |
|
(26) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen a TEN-T és a TEN-E végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a nemzeti fellépések összehangolásának szükségszerűsége miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ÁLTALLÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a Szerződés 155. cikke (1) bekezdésének megfelelően a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén megvalósítandó közös érdekű projektekhez nyújtható közösségi pénzügyi támogatásra vonatkozó feltételeket, szabályokat és eljárásokat határozza meg.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. „közös érdekű projekt”: a közlekedés területén az 1692/96/EK határozat keretében, illetve az energiaszektor területén az 1364/2006/EK határozat keretében a Közösség számára közös érdekűnek minősített projekt vagy részprojekt;
2. „prioritást élvező projekt”: a közlekedés területén egy, az 1692/96/EK határozat III. mellékletében felsorolt tengelyhez vagy más projekthez kapcsolódó közös érdekű projekt, vagy az energiaszektor területén az 1364/2006/EK határozat keretében a Közösség számára elsőbbséget jelentő, közös érdekű projekt;
3. „európai érdekű energiaügyi projekt”: a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 1364/2006/EK határozatban említett, prioritást élvező tengelyeken elhelyezkedő, előrehaladott projektek, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentősen befolyásolják a határon keresztüli átviteli kapacitást;
4. „részprojekt”: egy projekt megvalósításához hozzájáruló bármely, pénzügyileg, technikailag vagy időben független tevékenység;
5. „határokon átnyúló szakasz”: az 1692/96/EK határozat 19b. cikkében említett, határokon átnyúló szakaszok, és azok a határokon átnyúló szakaszok, amelyek egy harmadik államon át biztosítják egy két tagállam közötti, prioritást élvező projekt folytonosságát;
6. „szűk keresztmetszet”: a közlekedés területén a gyorsasággal és/vagy a kapacitással kapcsolatos akadályok, amelyek lehetetlenné teszik a közlekedés folytonosságának garantálását;
7. „kedvezményezett”: egy vagy több tagállam, nemzetközi szervezetek, a Szerződés 171. cikke szerinti közös vállalkozások, vagy köz- vagy magánvállalkozások vagy szervezetek, amelyek egy adott projektért teljes felelősséggel tartoznak, és a projekt megvalósítása érdekében saját tőke vagy harmadik féltől származó tőke beruházását ajánlják fel;
8. „tervezés”: a projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, beleértve az előkészületi, megvalósíthatósági, értékelő és hitelesítő tanulmányokat, valamint minden más ezt elősegítő műszaki intézkedést, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és teljes körű végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárásokra vagy a finanszírozási konstrukció előkészítésére vonatkozó lépések;
9. „kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó építési és telepítési munkálatok megvalósítása, beleértve a létesítmények átadását és a projekt beindítását;
10. „a projekt költsége”: a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és szükséges, a tervezési/vagy a kivitelezési munkákból eredő, a kedvezményezett által viselt összes költség;
11. „elszámolható költség”: a projekt költségének az a része, amelyet a Bizottság a közösségi pénzügyi támogatás kiszámítása során figyelembe vesz;
12. „hitelgarancia-eszköz”: az EBB által a közlekedés terén végrehajtott közös érdekű projekteknek biztosított készenléti likviditási kerethez nyújtott garancia. A projekt működésének kezdeti időszaka alatt a kereslet visszaeséséből és az ebből eredő, előre nem látott bevételkiesésből eredő adósságszolgálati kockázatok fedezésére szolgál. Hitelgarancia-eszköz kizárólag azon projektek esetében alkalmazható, amelyek pénzügyi életképessége részben vagy egészben a bevételeken, úthasználati díjakon vagy egyéb, a használók/kedvezményezettek által vagy nevében fizetett bevételeken alapul;
13. „rendelkezésre állási díjfizetési rendszer”: olyan magánberuházó által kiépített és működtetett infrastruktúra-projektek finanszírozási rendszere, aki a kiépítési szakaszt követően időszakos díjazásban részesül az általa nyújtott infrastrukturális szolgáltatásért. A díj szintje a szerződésben megállapított teljesítési szintek elérésének mértékétől függ. A rendelkezésre állási díj fizetésére a szerződést odaítélő hatóság és a projektvégrehajtó közötti szerződés időtartama alatt kerül sor, rendeltetése pedig az építési, finanszírozási, karbantartási és működtetési költségek fedezése;
14. „projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz”: a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacokról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozásának kiegészítése vagy vonzása révén. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a közös érdekű projekteknek szánt hiteljavítás formáját ölti, a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál, és kizárólag olyan projektekhez alkalmazzák, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik;
15. „hiteljavítás”: a projektadósság hitelminőségének javítása uniós költségvetési hozzájárulás által támogatott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia vagy mindkettő, mint alárendelt eszköz segítségével.
II. FEJEZET
TÁMOGATHATÓ PROJEKTEK, A PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS FORMÁI ÉS SZABÁLYAI, A FINANSZÍROZÁSOK HALMOZÓDÁSA
3. cikk
A projektek és a közösségi pénzügyi támogatás iránti kérelmek támogathatósága
(1) E rendelet szerinti közösségi pénzügyi támogatásban kizárólag közös érdekű projektek részesülhetnek.
Az ezekkel a projektekkel kapcsolatos közösségi pénzügyi támogatási kérelmek támogathatóságának feltétele a közösségi jogszabályok betartása.
(2) Kizárólag a közlekedés területén a támogathatóság feltétele továbbá az is, hogy a közösségi pénzügyi támogatást kérelmező és adott esetben az érintett tagállamok kötelezettséget vállaljanak a benyújtott projekthez való pénzügyi hozzájárulásra, szükség esetén magántőke mozgósításával.
(3) A közlekedés területén egy határokon átnyúló szakaszra vagy egy ilyen szakasz egy részére vonatkozó projektek akkor részesülhetnek közösségi pénzügyi támogatásban, ha az érintett tagállamok vagy az érintett tagállamok és harmadik országok között, a határokon átnyúló szakaszok megvalósítására vonatkozóan létezik írásbeli megállapodás. Kivételes esetben, amikor a projekt egy szomszédos tagállam vagy egy harmadik ország hálózatához való kapcsolódáshoz szükséges, de ténylegesen nem nyúlik át a határon, a fent említett írásbeli megállapodás nem szükséges.
4. cikk
A közösségi pénzügyi támogatás iránti kérelmek benyújtása
A közösségi pénzügyi támogatás iránti kérelmeket egy vagy több tagállam, vagy az érintett tagállam vagy tagállamok egyetértése esetén nemzetközi szervezetek, közös vállalkozások, illetve köz- vagy magánvállalkozások vagy szervezetek nyújtják be a Bizottsághoz. ►M1 A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz iránti kérelmeket a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontja értelmében az EBB-nek kell címezni az EBB általános kérelmezési eljárásának megfelelően. ◄
A közösségi pénzügyi támogatás iránti kérelmek benyújtásának módját a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megállapítani.
5. cikk
A projektek kiválasztása
(1) A közös érdekű projektek annak megfelelően részesülnek közösségi pénzügyi támogatásban, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az 1692/96/EK és az 1364/2006/EK határozat keretében meghatározott célkitűzésekhez és prioritásokhoz.
(2) A közlekedés területén a következő projekteket különös figyelemben kell részesíteni:
a) prioritást élvező projektek;
b) szűk keresztmetszetek felszámolására irányuló projektek, különösen a prioritást élvező projektek keretében;
c) legalább két tagállam által közösen benyújtott vagy támogatott projektek, különösen a határokon átnyúló szakaszokat is magukban foglalók esetében;
d) a hálózat folytonosságához és kapacitásának optimalizálásához hozzájáruló projektek;
e) azok a projektek, amelyek hozzájárulnak a TEN-T-n kínált szolgáltatás minőségének javításához, és amelyek, többek között az infrastruktúrát érintő lépések révén, elősegítik a felhasználók biztonságát és védelmét, valamint biztosítják a nemzeti hálózatok kölcsönös átjárhatóságát;
f) vasúti, közúti, légi, tengeri, belvízi és part menti közlekedésben használt forgalomirányítási rendszerek kifejlesztéséhez és telepítéséhez kapcsolódó projektek, amelyek biztosítják a nemzeti hálózatok kölcsönös átjárhatóságát;
g) a belső piac megvalósításához hozzájáruló projektek; és
h) a közlekedési módok egyensúlyának a legkörnyezetbarátabb módok – például a belvízi hajózás – előnyben részesítése érdekében történő átalakításához hozzájáruló projektek.
(3) Az energiaszektor területén különös figyelmet kell fordítani azon európai érdekű projektekre, amelyek hozzájárulnak az alábbiakhoz:
a) a hálózat fejlesztése a gazdasági és szociális kohéziónak a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű és a szigeti régiói elszigeteltségének csökkentése révén való erősítése céljából;
b) a hálózat kapacitásának optimalizálása és a belső energiapiac megvalósítása, különösen a határokon átnyúló szakaszokra vonatkozó projektek;
c) az energiaellátás biztonsága, az energiaforrások diverzifikálása és különösen a harmadik országokkal való összeköttetés biztosítása;
d) a megújuló energiaforrások összekapcsolása; és
e) az összekapcsolt hálózatok biztonságossága, megbízhatósága és kölcsönös átjárhatósága.
(4) A közösségi pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat többek között az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a projekt előrehaladottsága;
b) a közösségi beavatkozásnak a köz- és magánfinanszírozásra gyakorolt ösztönző hatása;
c) a finanszírozási konstrukció stabilitása;
d) szociális és gazdasági hatások;
e) környezeti következmények;
f) a pénzügyi akadályok leküzdésének szükségessége; és
g) a projekt – például egy természeti akadály átszelése miatti – összetettsége.
6. cikk
A közösségi pénzügyi támogatás formái és módszerei
(1) A közös érdekű projektekhez nyújtott közösségi pénzügyi támogatás az alábbiak közül egy vagy több formát ölthet:
a) tervezési vagy kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatás;
b) a közlekedés terén, a rendelkezésre állási díjfizetési rendszer keretében kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások;
c) az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más köz- vagy magántulajdonban lévő pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönök kamatainak támogatása;
d) az EBB által a saját forrásaiból a hitelgarancia-eszköz keretében nyújtandó garanciákhoz szükséges céltartalékképzéshez és tőkeallokáláshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás. E garanciák a projekt működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 évre szólnak. Kivételes, megfelelően indokolt esetben a garancia hét évre is szólhat. Az Európai Unió általános költségvetéséből a hitelgarancia-eszközhöz nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg az 500 millió EUR-t. Az EBB ezzel egyenlő összegű hozzájárulást nyújt. A Közösségnek a hitelgarancia-eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, a Közösségnek a hitelgarancia-eszközhöz való hozzájárulásának összegére korlátozódik, és az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. Valamennyi művelet további fennmaradó kockázatait az EBB viseli. A hitelgarancia-eszköz főbb feltételei és eljárásai ►M1 az I. mellékletben ◄ szerepelnek. ►M1 2012-ben és 2013-ban legfeljebb 200 millió EUR összeg átcsoportosítható a közlekedési ágazatban a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz kísérleti szakaszának céljára; ◄
e) kockázatitőke-részvétel befektetési alapok vagy hasonló pénzügyi vállalkozások tekintetében, amelyek elsődlegesen a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez biztosítanak kockázati tőkét, jelentős magánszektorbeli befektetések bevonásával; a kockázatitőke-részvétel nem lépheti túl a 18. cikkben meghatározott költségvetési források 1 %-át;
f) pénzügyi hozzájárulás a közös vállalkozások projektekhez kapcsolódó tevékenységéhez;
g) a 2012–2013-os kísérleti szakasz során az EBB által a saját forrásaiból a TEN-T és TEN-E projektkötvényeire irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzés és tőkeallokáció érdekében az EBB-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás. Az Uniónak a kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavító eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. Az e projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.
A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai az Ia. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.
2012-ben és 2013-ban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően legfeljebb 210 millió EUR-t csoportosíthatnak át a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszköze, illetve TEN-E költségvetési sorokról a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz céljára, amelyből legfeljebb 200 millió EUR közlekedési projektekre, legfeljebb 10 millió EUR pedig energiaprojektekre fordítható. a TEN-közlekedési (a továbbiakban: a TEN-T) projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT).
A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken kívül és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.
A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz által generált, 2013. december 31. előtt bevételezett kamatok és egyéb bevételek a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében újrafelhasználhatók ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumok és garanciák céljára, valamint azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő pénzügyi terv időtartamára, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjában említett formákban nyújtott közösségi pénzügyi támogatás összege figyelembe veszi az 5. cikkben megállapított kritériumokat, és nem haladja meg az alábbi arányokat:
a) a tervezés tekintetében az elszámolható költség 50 %-a, az érintett közös érdekű projekt jellegétől függetlenül;
b) a kivitelezés tekintetében:
i. a közlekedés területén a prioritást élvező projektekre vonatkozóan:
— az elszámolható költség maximum 20 %-a;
— a határokon átnyúló szakaszok esetében az elszámolható költség maximum 30 %, feltéve, hogy az érintett tagállamok minden garanciát megadtak a Bizottságnak a projekt pénzügyi életképességét és a végrehajtásának menetrendjét illetően;
ii. az energiaszektor területén végrehajtandó projektek esetében az elszámolható költség maximum 10 %-a;
iii. a közlekedés területén a prioritást élvező projekteken kívüli projektek esetében az elszámolható költség maximum 10 %-a;
c) az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) tekintetében:
i. a nyomvonalhoz kapcsolódó elemekre vonatkozóan a tervezési és a kivitelezési munkák elszámolható költségének maximum 50 %-a;
ii. a fedélzeti felszerelésekre vonatkozóan:
— az ERTMS meglévő gördülőállományra történő telepítéséhez a prototípusok fejlesztési és kivitelezési elszámolható költségének maximum 50 %-a, feltéve, hogy a prototípus legalább két tagállamban tanúsításra került,
— az ERTMS-nek a gördülőállományra történő telepítésére vonatkozóan a szériaberendezésekhez kapcsolódó munkálatok elszámolható költségének maximum 50 %-a; a Bizottság azonban a többéves program keretében meghatározza a támogatás vontatási egységenkénti maximális összegét;
d) a közúti, légi, belvízi, tengeri és part menti forgalomirányítási rendszerek esetében a kivitelezési munkák elszámolható költségének maximum 20 %-a.
(3) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint végrehajtási intézkedéseket fogad el az e cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában említett eszközökre vonatkozóan.
7. cikk
Egyéb pénzügyi támogatás és eszközök
(1) Az EBB műveletei összeegyeztethetők az e rendeletnek megfelelően nyújtott közösségi pénzügyi támogatással.
(2) A Bizottság biztosítja az e rendelet keretében társfinanszírozott projekteknek az egyéb közösségi hozzájárulásból és pénzügyi eszközökből, valamint az EBB műveleteiből finanszírozott kapcsolódó intézkedésekkel való összehangolását és koherenciáját.
III. FEJEZET
PROGRAMOZÁS, VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS
8. cikk
Többéves és éves munkaprogramok
(1) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említettek szerint eljárva a többéves munkaprogramok és az éves munkaprogramok létrehozásakor az 5. cikkben foglalt kritériumokat és az 1692/96/EK határozat és az 1364/2006/EK határozat keretében meghatározott célkitűzéseket és prioritásokat alkalmazza.
(2) A közlekedés terén a többéves munkaprogram a prioritást élvező projektekre, és a közúti, légi, vasúti, belvízi és part menti és tengeri forgalomirányítási rendszerekre vonatkozik. A pénzügyi keretösszegnek a 18. cikkben említett, a közlekedés számára fenntartott költségvetési források 80–85 %-a közé kell esnie.
(3) A közlekedés terén az éves munkaprogram a többéves munkaprogramokban nem szereplő, közös érdekű projektekhez nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó kritériumokat alkalmazza.
(4) Az energiaszektor terén az éves munkaprogram a közös érdekű projektekhez nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó kritériumokat alkalmazza.
(5) A többéves munkaprogramot legalább félidőben felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítani kell.
9. cikk
Közösségi pénzügyi támogatás nyújtása
(1) A 8. cikk (1) bekezdésében említett többéves vagy éves munkaprogramokon alapuló valamennyi ajánlattételi felhívást követően, a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz a kiválasztott projekteknek vagy részprojekteknek nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás összegéről. A Bizottság meghatározza ezek végrehajtási feltételeit és módját.
(2) A Bizottság a kedvezményezetteknek és az érintett tagállamoknak a nyújtandó pénzügyi támogatásról értesítést küld.
10. cikk
Pénzügyi rendelkezések
(1) A költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. A Bizottság a különböző éves részletekre vonatkozóan minden évben a pénzügyi támogatásban részesülő projektek vagy projektszakaszok előrehaladásának, a becsült igényeknek és a költségvetési források rendelkezésre állásának figyelembevételével tesz kötelezettségvállalást.
Az egyes éves részletekre vonatkozó kötelezettségvállalás tájékoztató ütemtervét el kell küldeni a kedvezményezettnek és az érintett tagállamoknak.
(2) A közösségi támogatás csak a kedvezményezettek vagy a projekt végrehajtásáért felelős harmadik felek részéről a projekttel kapcsolatban felmerült kiadásokat fedezheti.
A kiadások a támogatási kérelem benyújtásának napjától támogathatóak. A többéves munkaprogramban szereplő projektekből eredő kiadások 2007. január 1-jétől, az adott év január 1-jétől támogathatóak.
A vissza nem térítendő HÉA kivételével a HÉA nem minősül elszámolható költségnek.
(3) A kifizetések előfinanszírozás formájában, időközi kifizetési részletekre bontva, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában történnek.
A fizetés módjának meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az infrastruktúrát érintő projektek több éven át tartó végrehajtását.
Az előfinanszírozás, vagy adott esetben annak első részlete a pénzügyi támogatás odaítélésekor kerül kifizetésre.
Az időközi kifizetések kifizetés iránti kérelem alapján történnek, a 13. cikk rendelkezéseinek betartására is figyelemmel.
A végsőegyenleg-kifizetés a kedvezményezett által benyújtott és az érintett tagállamok által igazolt, a projektre vonatkozó záróbeszámoló elfogadását követően történik meg. A záróbeszámoló különösen a ténylegesen felmerült költségeket tartalmazza.
(4) Rendelkezésre állási díjfizetési rendszer esetében az első előfinanszírozási kifizetésre a közösségi támogatás nyújtását követő három éven belül kerül sor, azzal a feltétellel, hogy a tagállam igazolja a projekt kezdetét, és a vonatkozó, köz- és magánszféra partnerségéről szóló szerződés benyújtásra kerül. A további előfinanszírozási kifizetésekre a projekt előrehaladásának tagállamok általi igazolását követően kerül sor.
A végsőegyenleg-kifizetésre a projekt működési szakaszának kezdete után kerül sor, azzal a feltétellel, hogy hitelesítik az infrastruktúra rendelkezésre bocsátását, a tagállam(ok) igazolja (igazolják), hogy a feltüntetett költségek valóban felmerültek, és bizonyítják, hogy a rendelkezésre állási díjak teljes összege egyenlő a közösségi pénzügyi támogatás összegével.
Amennyiben az infrastruktúra rendelkezésre bocsátásának elmulasztása miatt nem kell rendelkezésre állási díjat fizetni, a Bizottság az előfinanszírozási kifizetéseket visszafizetteti.
11. cikk
A tagállamok felelőssége
(1) A tagállamok saját felelősségi körükben mindent megtesznek az e rendelet keretében nyújtott közösségi pénzügyi támogatásban részesülő közös érdekű projektek végrehajtásának érdekében.
(2) A tagállamok a Bizottsággal szoros együttműködésben biztosítják a projektek technikai monitoringját és pénzügyi ellenőrzését, valamint igazolják a projekttel vagy a részprojekttel kapcsolatosan felmerülő költségek valódiságát és megfelelőségét. A tagállamok kérelmezhetik a Bizottság helyszíni ellenőrzésekben való részvételét.
(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről, valamint megküldik a Bizottság számára többek között a projektek hatékony végrehajtása érdekében kialakított ellenőrzési, irányítási és monitoringrendszerek leírását.
12. cikk
A közösségi joggal és a közösségi politikákkal való összeegyeztethetőség
Az e rendelet alapján finanszírozott projekteket a közösségi jogszabályoknak megfelelően és a vonatkozó – különösen a versenyre, a környezetvédelemre, az egészségügyre, a fenntartható fejlődésre, a közbeszerzésre és az interoperabilitásra vonatkozó – közösségi politikák figyelembevételével kell megvalósítani.
13. cikk
A támogatás törlése, csökkentése, felfüggesztése és megszüntetése
(1) A Bizottság megfelelő vizsgálatot követően, valamint azután, hogy a kedvezményezetteket és az érintett tagállamokat tájékoztatta, hogy azok meghatározott határideig benyújthassák észrevételeiket:
a) a megfelelően indokolt eseteket kivéve törli az olyan projektek vagy a részprojektek számára nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek megvalósítása a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben a projekt megkezdésére kijelölt időpontot követő két éven belül nem kezdődött el;
b) felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a pénzügyi támogatást:
i. a közösségi jogszabályok tekintetében a projekt vagy a projekt egy részének megvalósítása során elkövetett szabálytalanságok esetén; és
ii. a pénzügyi támogatás nyújtása során meghatározott valamely feltétel be nem tartása esetén, különösen, ha a Bizottság jóváhagyása nélkül a projekt jellegét vagy a végrehajtási eljárást érintő jelentős változtatásra került sor;
c) valamennyi vonatkozó tényező figyelembevételével kérheti a pénzügyi támogatás visszafizetését, ha az adott projekt vagy részprojekt támogatásban részesült része a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben megállapított záró időpontot követő négy éven belül nem került befejezésre.
(2) A Bizottság a már kifizetett összegeket vagy azok egy részét visszafizettetheti:
a) amennyiben ez szükséges, nevezetesen a pénzügyi támogatás törlése, megszüntetése, csökkentése vagy visszafizetési kérelem esetén; vagy
b) a részprojekt számára nyújtott közösségi támogatások halmozódása esetén.
14. cikk
A közösségi pénzügyi érdekek védelme
(1) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet ( 10 ) értelmében helyszíni ellenőrzéseket végezhet.
(2) A közösségi pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó feltételek többek között előírhatják a Bizottság által – vagy bármely általa felhatalmazott képviselő által – végzendő monitoringot és pénzügyi vizsgálatokat, valamint a Számvevőszék által adott esetben a helyszínen végzett ellenőrzést.
(3) Az érintett tagállam és a Bizottság haladéktalanul továbbítanak egymásnak minden, az elvégzett vizsgálatok eredményeivel kapcsolatos szükséges információt.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
(4) Az EBB jelöl egy képviselőt a bizottságba, aki a szavazásban nem vesz részt.
16. cikk
Értékelés
(1) A Bizottság és a tagállamok a kedvezményezett segítségével értékelhetik a projektek végrehajtásának módját, valamint azok megvalósításának hatását, annak érdekében, hogy eldönthessék, hogy a meghatározott célok, beleértve a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat is, teljesültek-e.
(2) A Bizottság kérheti a kedvezményezett tagállamot, hogy bocsássa rendelkezésre az e rendelet keretében támogatott projektek egyedi értékelését, vagy adott esetben biztosítsa számára a projektek értékeléséhez szükséges információkat és segítséget.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a 6. cikk (1) bekezdés g) pontjában hivatkozott projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.
Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát és eredményességét a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat – köztük jogszabályi változtatásokat – kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósságfinanszírozásra.
17. cikk
Tájékoztatás és nyilvánosság
(1) A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az e rendelet keretében végzett tevékenységről az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére. Ez a jelentés tartalmazza a különböző alkalmazási területeken közösségi pénzügyi támogatással elért eredmények értékelését az eredeti célkitűzésekhez képest, valamint tartalmaz egy fejezetet az aktuális többéves programozás tárgyáról és végrehajtásáról. Ez a jelentés az egyes projektek finanszírozási forrásaira vonatkozóan is tartalmaz tájékoztatást.
A 16. cikk (2a) bekezdésében említett időközi jelentés tartalmazza a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközből támogatott projektek listáját is, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.
(2) Az érintett tagállamok, és adott esetben a kedvezményezettek biztosítják, hogy az e rendelet szerinti támogatás megfelelő nyilvánosságot kapjon annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák a Közösségnek a projektek végrehajtásában játszott szerepéről.
18. cikk
Költségvetési források
(1) Az e rendelet 2007 és 2013 közötti időszakban történő végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 8 168 millió EUR, amelyből 8 013 millió EUR a TEN-T-re és 155 millió EUR a TEN-E-re kell fordítani.
(2) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési szerv engedélyezi.
19. cikk
Felülvizsgálati záradék
2010 vége előtt a Bizottság általános jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közösségi támogatás nyújtására vonatkozó, e rendeletben meghatározott mechanizmusokkal kapcsolatban nyert tapasztalatokról.
A Szerződés 156. cikke első albekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően az Európai Parlament és a Tanács határoz arról, hogy az ebben a rendeletben előírt mechanizmusokat az e rendelet 18. cikkében említett időszakot követően fenn kell-e tartani vagy módosítani kell-e, és milyen feltételek mellett.
20. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
A közlekedés és az energiaszektor területén az e rendelet hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő tevékenységekre továbbra is a 2236/95/EK rendelet 2006. december 31-én hatályban lévő változatának rendelkezései az irányadók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett hitelgarancia-eszköz főbb feltételei és eljárásai
Az EBB kockázatmegosztó partner, és a Közösség nevében kezeli az EU-nak a hitelgarancia-eszközhöz való hozzájárulását. A hitelgarancia-eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak monitoringját és ellenőrzését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési szerződés állapítja meg, az e mellékletben meghatározott rendelkezéseket figyelembe véve.
|
A TEN-KÖZLEKEDÉSI PROJEKTEK HITELGARANCIA-ESZKÖZE |
|||||||||||||||
|
Közösségi hozzájárulás |
1. A 2. pontban meghatározott, 2010-től érvényes kiigazítási eljárás sérelme nélkül, az EU általános költségvetéséből a hitelgarancia-eszközhöz történő hozzájárulást az alábbi ütemterv szerint bocsátják az EBB rendelkezésére:
2. 2007-től 2009-ig a Bizottság a fenti ütemtervnek megfelelően fizeti az EBB-nek az éves összegeket. 2010-től az EBB a fenti összegeknek a vagyonkezelői számlára történő utalását kéri az ütemtervben jelzett összesített összeg értékéig. A kérelmet az előző év december 31-éig ki kell bocsátani, és az ütemterv szerinti közösségi hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell azt alátámasztania. Ez az előrejelzés képezi a fenti éves kifizetések igényalapú kiigazításának alapját, amelyről a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak. |
||||||||||||||
|
Vagyonkezelői számla |
1. Az EBB a közösségi hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára vagyonkezelői számlát hoz létre. 2. A vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és a közösségi hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – az eszköz forrásaihoz adandók, kivéve, ha a Bizottság az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy dönt, hogy vissza kell kerülniük a TEN-T költségvetési sorra. 3. A tőkeallokáláshoz lehívott összegeket vissza kell fizetni a vagyonkezelői számlára, miután az EBB által a hitelgarancia-eszköz keretében kifizetett összegeket teljes mértékben megtérítik. |
||||||||||||||
|
A közösségi hozzájárulás felhasználása |
Az EBB a közösségi hozzájárulást az alábbiakra használja: — valamennyi támogatható projekt esetében a várható veszteségre vonatkozóan céltartalékképzés és tőkeallokálás, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó strukturált finanszírozási mechanizmusa alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban, — projekthez nem kapcsolódó, a hitelgarancia-eszköz létrehozásával és kezelésével kapcsolatos elszámolható költségek fedezése. E költségeket a Bizottság és az EBB közötti kezelési megállapodásban határozzák meg. |
||||||||||||||
|
Kockázatmegosztás |
1. A közösségi hozzájárulást az EBB valamennyi támogatható projekt esetében a várható veszteségekkel kapcsolatos céltartalékképzésre és tőkeallokálásra használja fel. 2. A várható veszteséggel kapcsolatos céltartalékképzés fedezi a projekt várható veszteségét. A közösségi hozzájárulásnak a statisztikailag várható veszteséggel kapcsolatos céltartalékképzést fedező részét valamennyi támogatható művelet tekintetében a vagyonkezelői számláról kell kifizetni az EBB-nek, ezzel fedezve a kockázat bizonyos százalékát. E százalék változó, és a művelet kockázati szempontból való besorolásától és előrehaladottságától függ. 3. A tőkeallokálás a projekt nem várt veszteségét fedezi. A közösségi hozzájárulás tőkeelosztásnak megfelelő részét valamennyi alapul szolgáló művelet esetében el kell különíteni a vagyonkezelői számlán. Ezt az összeget az EBB az általa a hitelgarancia-eszköz keretében kibocsátott garancia igénybevétele esetén igényelheti, fedezve ezzel kockázatának egy további százalékát. 4. A fenti mechanizmus kockázatmegosztási modellje tükröződik az EBB által az alapul szolgáló hitelgarancia-eszköz művelet keretében a partnerére kirótt kockázati felárnak a vagyonkezelői számla és az EBB közötti megfelelő megosztásában. |
||||||||||||||
|
Az EBB-garancia |
1. A hitelgarancia-eszköz egy készenléti likviditási kerethez tartozó EBB-garanciából áll, amelyet olyan támogatható projekthez lehet nyújtani, amely a hitelgarancia-eszközzel összeegyeztethető. 2. Amennyiben a készenléti likviditási keret nyújtói jogosultak az EBB-garanciát a hitelgarancia-eszköz feltételei szerint igénybe venni, az EBB kifizet minden, a hitelgarancia-eszköz nyújtóit megillető összeget, és a projekt hitelezőjévé válik. 3. Amint az EBB a projekt hitelezőjévé válik, az EBB hitelgarancia-eszköz szerinti jogai az előre sorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó finanszírozásokat. 4. A készenléti likviditási eszköz nem haladhatja meg a pénzügyi záráskor vállalt elsőhelyi követelések teljes összegének 20 %-át. |
||||||||||||||
|
Áralkuláció |
A kockázati feláron és a garanciaeszköz összes, projekttel kapcsolatos adminisztratív költségének fedezésén alapuló garanciák hitelgarancia-eszköz szerinti árkalkulációját az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban kell meghatározni. |
||||||||||||||
|
Kérelmezési eljárás |
A hitelgarancia-eszköz szerinti kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően. |
||||||||||||||
|
Jóváhagyási eljárás |
Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a hitelgarancia-eszköz szerinti garancia kibocsátásáról annak szokásos szabályai és kritériumai alapján, beleértve többek között a hitelfelvevők egyéni javaslatainak és hitelképességének minőségét, az elfogadható feltételeket és a piaci keresletet. |
||||||||||||||
|
A hitelgarancia-eszköz időtartama |
1. A hitelgarancia-eszközhöz való közösségi hozzájárulásra legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A garanciák tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni. 2. Amennyiben a hitelgarancia-eszköz a jelenlegi pénzügyi terv folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számla bármilyen egyenlegét a TEN-T költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket. Amennyiben a hitelgarancia-eszköz nem kerül kiterjesztésre a következő pénzügyi tervekre, a teljes fennmaradó összeget az EU általános költségvetésének bevételi oldalába kell visszajuttatni. 3. A hitelgarancia-eszközhöz elkülönített összegeket addig kell igénybe venni, ameddig az utolsó garancia le nem jár vagy ameddig az utolsó alárendelt adósságot vissza nem fizették, attól függően, hogy melyik következik be korábban. |
||||||||||||||
|
Jelentéstétel |
A hitelgarancia-eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia. |
||||||||||||||
Ia. MELLÉKLET
A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett fő feltételei és eljárásai
Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak felügyeletét és nyomon követését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.
a) Az EBB-eszköz
1. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.
2. Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.
3. Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.
b) Költségvetés
TEN-T:
— 2012: legfeljebb 100 millió EUR-t
— 2013: összesen legfeljebb 200 millió EUR-t
a TEN-T-nek a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszközére előirányzott, ám fel nem használt költségvetéséből kell átcsoportosítani.
TEN-E:
2013: legfeljebb 10 millió EUR.
A 2012-es összeg átcsoportosítására irányuló kérelmet indokolatlan késedelem nélkül ki kell bocsátani az együttműködési megállapodás aláírását követően.
A következő évekre vonatkozó átcsoportosítási kérelmeket az előző év december 31-ig ki kell bocsátani.
Az átcsoportosítási kérelmet minden esetben az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell alátámasztania.
Szükség esetén az előrejelzés az összegek igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.
c) Vagyonkezelői számla
1. Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára két vagyonkezelői számlát hoz létre (egyet a TEN-T keretében, a másikat a TEN-E keretében zajló projektek részére). A TEN-T számára létrehozott vagyonkezelői számlát össze lehet vonni a TEN-T-projektek I. mellékletben említett hitelgarancia eszköze számára létrehozott vagyonkezelői számlával, feltéve, hogy ez az intézkedés nem rontja a j) és k) pontokban előírt jelentéstétel és nyomon követés minőségét.
2. Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a TEN-T vagy a TEN-E költségvetési sorra.
d) Az uniós hozzájárulás felhasználása
Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:
1. kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,
2. projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével – beleértve az értékelését is – kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.
e) Kockázat- és bevételmegosztás
A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a portfóliót alkotó minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.
Az I. mellékletben említett TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódó kockázatmegosztásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a projektkötvényekre vonatkozó kockázatmegosztási modell a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközére is alkalmazandó, beleértve meglévő portfóliójának műveleteit is.
f) Díjszabás
A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.
g) Kérelmezési eljárás
A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.
h) Jóváhagyási eljárás
Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.
i) Időtartam
1. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulás utolsó részletére legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.
2. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számlák bármilyen egyenlegét a TEN-T és TEN-E költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.
3. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.
j) Jelentéstétel
A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.
Ezenkívül a Bizottság – az EBB támogatásával – hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.
k) Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés
A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását – adott esetben helyszíni ellenőrzések révén –, és az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.
Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa – amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői – hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.
A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.
2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Ez kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is tartalmaz más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.
( 1 ) HL C 234., 2005.9.22., 69. o.
( 2 ) Az Európai Parlament 2005. október 26-i véleménye (HL C 272. E, 2006.11.9., 405. o.), a Tanács 2007. március 22-i közös álláspontja (HL C 103. E, 2007.5.8., 26. o.) és az Európai Parlament 2007. május 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 3 ) HL L 228., 1996.9.9., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.
( 4 ) HL C 124. E, 2006.5.25., 373. o.
( 5 ) A transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 262., 2006.9.22., 1. o.).
( 6 ) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet.
( 7 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
( 8 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.27., 11. o.) módosított határozat.
( 10 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.