This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02007R0520-20210215
Council Regulation (EC) No 520/2007 of 7 May 2007 laying down technical measures for the conservation of certain stocks of highly migratory species and repealing Regulation (EC) No 973/2001
Consolidated text: A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
02007R0520 — HU — 15.02.2021 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE (2007. május 7.) (HL L 123, 2007.5.12., 3. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 340 |
8 |
22.12.2007 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE (2017. november 15.) |
L 315 |
1 |
30.11.2017 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/56 RENDELETE (2021. január 20.) |
L 24 |
1 |
26.1.2021 |
|
A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE
(2007. május 7.)
a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
I.
CÍM
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az I. mellékletben említett, hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak fogására és kirakodására, valamint a járulékos halfogás fogására alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket állapítja meg.
2. cikk
Hatály
A 9. cikk sérelme nélkül, ez a rendelet a tagállamok lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajókra (a továbbiakban: a közösségi halászhajók) vonatkozik.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„hosszú távon vándorló fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;
„az ICCAT hatálya alá tartozó tonhalfélék és rokon fajok”: a II. mellékletben felsorolt fajok;
▼M3 —————
„hobbihalászat”: élő vízi erőforrások szabadidős vagy sporthalászati célú kiaknázására irányuló halászati tevékenység;
„kerítőháló”: a halakat oldalról és alulról bekerítő, szorítózsinórral felszerelt vagy szorítózsinór nélküli háló;
„erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. Erszényes kerítőhálókkal halászhatók a kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok vagy a tengerfenéken élő fajok;
„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);
„horog”: rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes vagy akár visszafelé görbülő. A horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;
„halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely (FAD)”: a tengerfelszínen sodródó bármely olyan felszerelés, amely alkalmazásának célja a halak odavonzása;
„horgászbotos tonhalhalászó hajók”: tonhal horgászbottal történő kifogására berendezett hajók.
4. cikk
Övezetek
E rendelet alkalmazásában a tengeri vizek alábbi meghatározásai alkalmazandók:
▼M2 —————
2. övezet
Az Indiai-óceán valamennyi, az IOTC létrehozataláról szóló egyezmény 2. cikkében meghatározott vízterülete.
▼M3 —————
4. övezet
A Csendes-óceán keleti és középső részének valamennyi, a WCPFC-egyezmény 3. cikkében meghatározott vízterülete.
▼M2 —————
1.
FEJEZET
Hajók és halászfelszerelések egyes típusainak használatára vonatkozó korlátozások
5. cikk
A nagyszemű tonhal védelme egyes trópusi vizekben
A november 1. és november 30. közötti időszakban tilos az erszényes kerítőhálókkal és a horgászbotos tonhalhalászó hajókkal folytatott halászat a következőkkel határolt területen:
▼M1 —————
7. cikk
A csíkoshasú tonhal, a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal egyes portugál vizekben való halászata
A Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az ICES X alterületen (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az északi szélesség 36°30′-től északra, valamint az északi szélesség 31°-tól északra és a nyugati hosszúság 17°30′-től keletre eső CECAF-övezetekben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani erszényes kerítőhálóval fogott csíkoshasú tonhalat, nagyszemű tonhalat vagy sárgaúszójú tonhalat, valamint tilos e fajoknak az említett területeken az említett felszerelésekkel történő halászata.
2.
FEJEZET
Legkisebb méret
8. cikk
Méretek
9. cikk
Tilalmak
10. cikk
A halak hosszának mérése
▼M1 —————
3.
FEJEZET
A hajók számára vonatkozó korlátozások
12. cikk
Észak-atlanti nagyszemű tonhal és germon
A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bruttó űrtartalomban (BT) meghatározza a nagyszemű tonhalra mint célfajra az 1. övezetben halászó, 24 méter hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók számát és összkapacitását. Ezt a következők alapján kell meghatározni:
az 1. övezetben az 1991 és 1992 közötti időszakban a nagyszemű tonhalra mint célfajra halászó közösségi halászhajók átlagos száma és bruttó űrtartalomban kifejezett kapacitása; valamint
a nagyszemű tonhalra halászó közösségi hajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása.
A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállamok között felosztja:
a hajóknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott számát és BT-ben kifejezett kapacitását;
a hajóknak a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott számát.
Minden év május 15. előtt a szokásos adatátviteli eszközök segítségével minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak:
a lobogója alatt közlekedő, 24 méternél hosszabb, kékúszójú tonhalra halászó hajók jegyzékét;
a lobogója alatt közlekedő, az Atlanti-óceán északi részén germonra irányuló halászatban részt vevő hajók jegyzékét.
A Bizottság ezeket az információkat minden év május 31. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.
4.
FEJEZET
Nem célfajok, valamint sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység
13. cikk
Nyársorrúhal-félék
A tagállamok ösztönzik a hajók forgócsapjára szerelt monofil horgászzsinór használatát, amely megkönnyíti az életben lévő kormos nyársorrúhal és fehér nyársorrúhal vízbe való visszaengedését.
14. cikk
Cápafélék
15. cikk
Tengeri teknősök
A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő tengeri teknősök visszaengedését.
16. cikk
Sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység a Földközi-tengeren
17. cikk
Jelentés
A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.
III.
CÍM
A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
1.
FEJEZET
A hajók számára vonatkozó korlátozások
18. cikk
Az engedélyezett hajók száma
2.
FEJEZET
Nem célfajok
19. cikk
Cápafélék
20. cikk
Tengeri teknősök
Halászfelszerelés a következő feltételekkel lehet használható:
megfelelő kezelés, ideértve a véletlenül (horoggal vagy hálókkal) vagy járulékos fogásként kifogott tengeri teknősök felépülésének elősegítése vagy haladéktalan visszaengedését;
a véletlenül vagy járulékosan kifogott teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten.
Erszényes kerítőháló a következő feltételekkel használható:
amennyiben lehetséges, a tengeri teknősök hálóval való bekerítésének kötelező elkerülése;
a megfelelő halászfelszerelések jellemzőinek fejlesztése és azok alkalmazása a tengeri teknősök járulékos fogásainak minimálisra csökkentésére;
minden szükséges intézkedés meghozatala a hálóval bekerített vagy kifogott tengeri teknősök visszaengedéséért;
minden szükséges intézkedés meghozatala a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított olyan búvóhelyek (FAD) megfigyelése érdekében, amelyekben lehetséges tengeri teknősök kifogása, továbbá a kifogott teknősök visszaengedése és a használaton kívüli FAD-ok begyűjtése érdekében.
Horogsorok a következő feltételekkel használhatók:
a horogformák, a csalétkek és a mélység olyan kombinációinak kifejlesztése és alkalmazása, valamint olyan hálók és halászati eljárások tervezése, amelyek minimálisra csökkentik a véletlenszerű vagy járulékos fogásokat és a tengeri teknősök pusztulási arányát;
a véletlenszerűen vagy járulékosan kifogott tengeri teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten, ideértve a horgok eltávolításához, valamint a zsinórok és a merítőhálók elvágásához szükséges eszközöket.
▼M3 —————
V.
CÍM
A 4. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
28. cikk
A hulladékok mennyiségének csökkentése
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék a hulladékok, a visszaengedett halállományok, valamint az elveszített vagy elhagyott halászfelszerelésekkel zsákmányolt halak mennyiségét, a halászhajók által előidézett környezetszennyezést, a nem célzottan halászott halfajok és egyéb állatfajok kifogását, valamint a rokon vagy függő fajokat – különösen a kipusztulással fenyegetett fajokat – érintő hatásokat.
VI.
CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
29. cikk
Tengeri emlősök
VII.
CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Komitológia
A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meghozandó intézkedéseket a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.
31. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 973/2001/EK rendelet hatályát veszti.
32. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A hosszú távon vándorló fajok jegyzéke
▼M2 —————
( 1 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. Az 1799/2006/EK rendelettel (HL L 341., 2006.12.7., 26. o.) módosított rendelet.