Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02007R0520-20171203

    Consolidated text: A Tanács 520/2007/EK rendelete ( 2007. május 7. ) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/520/2017-12-03

    02007R0520 — HU — 03.12.2017 — 002.001


    Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

    ►B

    A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE

    (2007. május 7.)

    a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

    (HL L 123, 2007.5.12., 3. o)

    Módosította:

     

     

    Hivatalos Lap

      Szám

    Oldal

    Dátum

    ►M1

    A TANÁCS 1559/2007/EK RENDELETE (2007. december 17.)

      L 340

    8

    22.12.2007

    ►M2

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE (2017. november 15.)

      L 315

    1

    30.11.2017




    ▼B

    A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE

    (2007. május 7.)

    a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről



    I.

    CÍM

    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

    1. cikk

    Tárgy

    Ez a rendelet az I. mellékletben említett, hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak fogására és kirakodására, valamint a járulékos halfogás fogására alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket állapítja meg.

    2. cikk

    Hatály

    A 9. cikk sérelme nélkül, ez a rendelet a tagállamok lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajókra (a továbbiakban: a közösségi halászhajók) vonatkozik.

    3. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    1. „hosszú távon vándorló fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;

    2. „az ICCAT hatálya alá tartozó tonhalfélék és rokon fajok”: a II. mellékletben felsorolt fajok;

    3. „delfinpusztulási határérték”: a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás ( 1 ) V. cikkében meghatározott határérték;

    4. „hobbihalászat”: élő vízi erőforrások szabadidős vagy sporthalászati célú kiaknázására irányuló halászati tevékenység;

    5. „kerítőháló”: a halakat oldalról és alulról bekerítő, szorítózsinórral felszerelt vagy szorítózsinór nélküli háló;

    6. „erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. Erszényes kerítőhálókkal halászhatók a kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok vagy a tengerfenéken élő fajok;

    7. „horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);

    8. „horog”: rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes vagy akár visszafelé görbülő. A horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;

    9. „halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely (FAD)”: a tengerfelszínen sodródó bármely olyan felszerelés, amely alkalmazásának célja a halak odavonzása;

    10. „horgászbotos tonhalhalászó hajók”: tonhal horgászbottal történő kifogására berendezett hajók.

    4. cikk

    Övezetek

    E rendelet alkalmazásában a tengeri vizek alábbi meghatározásai alkalmazandók:

    ▼M2 —————

    ▼B

    2. 2. övezet

    Az Indiai-óceán valamennyi, az IOTC létrehozataláról szóló egyezmény 2. cikkében meghatározott vízterülete.

    3. 3. övezet

    A Csendes-óceán keleti részének valamennyi, a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás 3. cikkében meghatározott vízterülete.

    4. 4. övezet

    A Csendes-óceán keleti és középső részének valamennyi, a WCPFC-egyezmény 3. cikkében meghatározott vízterülete.



    ▼M2 —————

    ▼B



    1.

    FEJEZET

    Hajók és halászfelszerelések egyes típusainak használatára vonatkozó korlátozások

    5. cikk

    A nagyszemű tonhal védelme egyes trópusi vizekben

    (1)  A november 1. és november 30. közötti időszakban tilos az erszényes kerítőhálókkal és a horgászbotos tonhalhalászó hajókkal folytatott halászat a következőkkel határolt területen:

     déli határvonal: déli szélesség 0°,

     északi határvonal: északi szélesség 5°,

     nyugati határvonal: nyugati hosszúság 20°,

     keleti határvonal: keleti hosszúság 10°.

    (2)  A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak ezen intézkedés végrehajtásáról, beleértve – adott esetben – a lobogójuk alatt hajózó és illetékes hatóságaik által felelősségre vont közösségi halászhajók által elkövetett jogsértések jegyzékét.

    ▼M1 —————

    ▼B

    7. cikk

    A csíkoshasú tonhal, a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal egyes portugál vizekben való halászata

    A Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az ICES X alterületen (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az északi szélesség 36°30′-től északra, valamint az északi szélesség 31°-tól északra és a nyugati hosszúság 17°30′-től keletre eső CECAF-övezetekben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani erszényes kerítőhálóval fogott csíkoshasú tonhalat, nagyszemű tonhalat vagy sárgaúszójú tonhalat, valamint tilos e fajoknak az említett területeken az említett felszerelésekkel történő halászata.



    2.

    FEJEZET

    Legkisebb méret

    8. cikk

    Méretek

    (1)  Az egyes fajok egyedeit méreten alulinak kell tekinteni, ha méretük kisebb a vonatkozó fajok tekintetében a IV. mellékletben meghatározott legkisebb méretnél.

    (2)  A IV. mellékletben meghatározott méreteket a Bizottság a Közösségre kötelező ICCAT-ajánlások alapján – a 30. cikkben említett eljárásnak megfelelően – módosíthatja.

    9. cikk

    Tilalmak

    (1)  Tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesítésre kitenni vagy kínálni, vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajoknak az 1. övezetben fogott, méreten aluli egyedeit. E fajok egyedeit a kihalászást követően haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

    (2)  Tilos forgalomba hozni vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajok harmadik országokból származó és az 1. övezetben kifogott méreten aluli egyedeit.

    10. cikk

    A halak hosszának mérése

    (1)  A halak méretét – a vitorláshalfélék családjába tartozó fajok kivételével – valamennyi faj esetében a farok tövéig mért hosszként, azaz a felső állkapocs csúcsa és a farokúszó legrövidebb sugarának vége közötti függőleges távolságként kell mérni.

    (2)  A vitorláshalfélék családjába tartozó fajok esetében a halak hosszát az alsó állkapocs csúcsától a farokúszó villaszerű elágazásáig kell mérni.

    ▼M1 —————

    ▼B



    3.

    FEJEZET

    A hajók számára vonatkozó korlátozások

    12. cikk

    Észak-atlanti nagyszemű tonhal és germon

    (1)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bruttó űrtartalomban (BT) meghatározza a nagyszemű tonhalra mint célfajra az 1. övezetben halászó, 24 méter hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók számát és összkapacitását. Ezt a következők alapján kell meghatározni:

    a) az 1. övezetben az 1991 és 1992 közötti időszakban a nagyszemű tonhalra mint célfajra halászó közösségi halászhajók átlagos száma és bruttó űrtartalomban kifejezett kapacitása; valamint

    b) a nagyszemű tonhalra halászó közösségi hajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása.

    (2)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza az észak-atlanti germonra mint célfajra halászó közösségi halászhajók számát. A hajók számát az 1993 és 1995 közötti időszakban észak-atlanti germonra halászó közösségi halászhajók átlagos számaként kell meghatározni.

    (3)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállamok között felosztja:

    a) a hajóknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott számát és BT-ben kifejezett kapacitását;

    b) a hajóknak a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott számát.

    (4)  Minden év május 15. előtt a szokásos adatátviteli eszközök segítségével minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak:

    a) a lobogója alatt közlekedő, 24 méternél hosszabb, kékúszójú tonhalra halászó hajók jegyzékét;

    b) a lobogója alatt közlekedő, az Atlanti-óceán északi részén germonra irányuló halászatban részt vevő hajók jegyzékét.

    A Bizottság ezeket az információkat minden év május 31. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

    (5)  A (4) bekezdésben említett jegyzékekben meg kell adni a hajónak a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 2 ) I. melléklete szerinti belső halászflotta-nyilvántartási számát és a használt halászfelszerelések típusát.



    4.

    FEJEZET

    Nem célfajok, valamint sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység

    13. cikk

    Nyársorrúhal-félék

    A tagállamok ösztönzik a hajók forgócsapjára szerelt monofil horgászzsinór használatát, amely megkönnyíti az életben lévő kormos nyársorrúhal és fehér nyársorrúhal vízbe való visszaengedését.

    14. cikk

    Cápafélék

    (1)  A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.

    (2)  A tagállamok – a halászfelszerelések szelektivitásának javításával – ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.

    15. cikk

    Tengeri teknősök

    A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő tengeri teknősök visszaengedését.

    16. cikk

    Sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység a Földközi-tengeren

    (1)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a Földközi-tengeren a tonhal és rokon fajai tekintetében folytatott sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység keretében a vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, kotróhálók, kopoltyúhálók, tükörhálók és horogsorok használatának a betiltására.

    (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a Földközi-tengeren a sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység során kifogott tonhalfélék és rokon fajok ne kerüljenek értékesítésre.

    17. cikk

    Jelentés

    A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.



    III.

    CÍM

    A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK



    1.

    FEJEZET

    A hajók számára vonatkozó korlátozások

    18. cikk

    Az engedélyezett hajók száma

    (1)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárással összhangban meghatározza a 24 méteres teljes hosszt meghaladó, a 2. övezetben való halászatra feljogosított közösségi halászhajók számát. A hajók számát az IOTC hajólajstromába 2003-ban bejegyzett közösségi hajók számával megegyezően kell rögzíteni. A hajók számára vonatkozó korlátozásnak meg kell felelnie a teljes bruttó űrtartalomnak. A hajó lecserélése esetén ez a teljes űrtartalom nem léphető túl.

    (2)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően felosztja a tagállamok között a hajóknak az e cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított számát.



    2.

    FEJEZET

    Nem célfajok

    19. cikk

    Cápafélék

    (1)  A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy ösztönözzék a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.

    (2)  A tagállamok ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.

    20. cikk

    Tengeri teknősök

    (1)  A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy – különösen a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazásával – csökkentsék a halászatnak a tengeri teknősökre gyakorolt hatását.

    (2)  Halászfelszerelés a következő feltételekkel lehet használható:

    a) megfelelő kezelés, ideértve a véletlenül (horoggal vagy hálókkal) vagy járulékos fogásként kifogott tengeri teknősök felépülésének elősegítése vagy haladéktalan visszaengedését;

    b) a véletlenül vagy járulékosan kifogott teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten.

    (3)  Erszényes kerítőháló a következő feltételekkel használható:

    a) amennyiben lehetséges, a tengeri teknősök hálóval való bekerítésének kötelező elkerülése;

    b) a megfelelő halászfelszerelések jellemzőinek fejlesztése és azok alkalmazása a tengeri teknősök járulékos fogásainak minimálisra csökkentésére;

    c) minden szükséges intézkedés meghozatala a hálóval bekerített vagy kifogott tengeri teknősök visszaengedéséért;

    d) minden szükséges intézkedés meghozatala a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított olyan búvóhelyek (FAD) megfigyelése érdekében, amelyekben lehetséges tengeri teknősök kifogása, továbbá a kifogott teknősök visszaengedése és a használaton kívüli FAD-ok begyűjtése érdekében.

    (4)  Horogsorok a következő feltételekkel használhatók:

    a) a horogformák, a csalétkek és a mélység olyan kombinációinak kifejlesztése és alkalmazása, valamint olyan hálók és halászati eljárások tervezése, amelyek minimálisra csökkentik a véletlenszerű vagy járulékos fogásokat és a tengeri teknősök pusztulási arányát;

    b) a véletlenszerűen vagy járulékosan kifogott tengeri teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten, ideértve a horgok eltávolításához, valamint a zsinórok és a merítőhálók elvágásához szükséges eszközöket.



    IV.

    CÍM

    A 3. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

    21. cikk

    Átrakodás

    (1)  Tilos a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely alkalmazásával halászó hajók támogatására segédhajók felhasználása.

    (2)  A kerítőhálós hajók számára tilos a halászzsákmány tengeren történő átrakodása.

    22. cikk

    A hajók számának korlátozása

    (1)  A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza a 3. övezetben halászatra feljogosított közösségi kerítőhálós hajók számát. A hajók számát az IATTC hajólajstromába 2002. június 28-án bejegyzett közösségi kerítőhálós hajók számával megegyezően kell rögzíteni.

    (2)  A tagállamok minden évben december 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt hajózó azon hajók jegyzékét, amelyek a 3. övezetben tonhalra szándékoznak halászni. Az e jegyzékben nem szereplő hajókat inaktívnak kell tekinteni és azok az adott évben nem halászhatnak.

    (3)  A jegyzékekben a 26/2004/EK rendelet I. mellékletével összhangban fel kell tüntetni a hajó belső halászflotta-nyilvántartási számát és az alkalmazott halászeszközt.

    23. cikk

    A delfinek védelme

    A 3. övezetben a sárgaúszójú tonhalra irányuló halászat során kizárólag azok a közösségi halászhajók keríthetnek be erszényes kerítőhálóval delfinrajokat vagy -csoportokat, amelyek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban rögzített feltételek szerint működnek, és amelyek részére delfinpusztulási határértéket (DML) állapítottak meg.

    24. cikk

    DML iránti kérelmek

    A tagállamok minden évben szeptember 15-ig megküldik a Bizottságnak:

    a) a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év egészére DML-t igénylő hajók jegyzékét;

    b) a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év első vagy második felére DML-t igénylő hajók jegyzékét;

    c) minden egyes DML-t igénylő hajó esetében az arról szóló igazolást, hogy a hajó rendelkezik a delfinek védelméhez szükséges valamennyi megfelelő eszközzel és felszereléssel, és hogy a kapitány elvégzett egy, a delfinek mentésére és szabadon engedésére vonatkozó, elismert képzést;

    d) a lobogójuk alatt hajózó, a következő év során valószínűsíthetően az övezetben működő hajók jegyzékét.

    25. cikk

    A DML-ek felosztása

    (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a delfinpusztulási határértékre vonatkozó kérelmek megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban meghatározott feltételeknek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek.

    (2)  A Bizottság megvizsgálja a jegyzékeket és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás rendelkezéseinek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek, és azokat megküldi az IATTC igazgatójának. Ha e vizsgálat azt tárja fel, hogy a kérelem nem felel meg az e bekezdésben említett feltételeknek, a Bizottság – az okokat feltüntetve – haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy valamely kérelmet vagy annak egy részét nem tudja továbbítani az IATTC igazgatójának.

    (3)  A Bizottság valamennyi tagállamot értesíti a lobogójuk alatt közlekedő hajók között felosztható összes DML-ről.

    (4)  A tagállamok minden évben január 15-ig értesítik a Bizottságot a DML-nek a lobogójuk alatt közlekedő hajók közötti felosztásáról.

    (5)  A Bizottság minden évben február 1-jéig megküldi az IATTC igazgatójának a közösségi halászhajók jegyzékét, feltüntetve a közöttük felosztott DML-eket.

    26. cikk

    Egyéb nem célfajok védelme

    (1)  Az erszényes kerítőhálós hajók – amennyire csak lehetséges – haladéktalanul és sértetlenül visszaengedik az összes tengeri teknőst, cápát, csíkoshasú tonhalat, vitorláshal-félét, ráját, aranymakrélát és egyéb nem célfajokat.

    (2)  A halászokat olyan technikák és felszerelések kifejlesztésére és alkalmazására ösztönzik, amelyek megkönnyítik ezen állatok gyors és biztonságos visszaengedését.

    27. cikk

    Tengeri teknősök

    (1)  Amikor a hálóban észrevesznek egy tengeri teknőst, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni – beleértve szükség esetén akár motorcsónak igénybevételét is – a teknős kiszabadítása érdekében, mielőtt az belegabalyodna a hálóba.

    (2)  Amennyiben tengeri teknős gabalyodik a hálóba, a hálócsévélő berendezést le kell állítani, amint a teknős kijön a vízből, és azt nem szabad újra működésbe hozni, amíg a teknőst ki nem szabadítják a hálóból és vissza nem engedik.

    (3)  Ha a teknőst felviszik a fedélzetre, mindent meg kell tenni a felépüléséért mielőtt visszaengedik a vízbe.

    (4)  A tonhalhalászó hajók számára tilos sót tartalmazó zsákokat vagy bármilyen más műanyag hulladékot a tengerbe üríteni.

    (5)  Amennyiben lehetséges, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhelyekbe vagy más halászfelszerelésekbe beleakadt tengeri teknősöket ki kell szabadítani.

    (6)  A halászati célokra nem használt, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeket meg kell szüntetni.



    V.

    CÍM

    A 4. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

    28. cikk

    A hulladékok mennyiségének csökkentése

    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék a hulladékok, a visszaengedett halállományok, valamint az elveszített vagy elhagyott halászfelszerelésekkel zsákmányolt halak mennyiségét, a halászhajók által előidézett környezetszennyezést, a nem célzottan halászott halfajok és egyéb állatfajok kifogását, valamint a rokon vagy függő fajokat – különösen a kipusztulással fenyegetett fajokat – érintő hatásokat.



    VI.

    CÍM

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    29. cikk

    Tengeri emlősök

    (1)  Tilos tengeri emlőscsoportok vagy -rajok erszényes kerítőhálóval történő bekerítése.

    (2)  Az (1) bekezdés a 23. cikkben említett hajók kivételével valamennyi közösségi halászhajóra vonatkozik.



    VII.

    CÍM

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    30. cikk

    Komitológia

    A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meghozandó intézkedéseket a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.

    31. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 973/2001/EK rendelet hatályát veszti.

    32. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




    I. MELLÉKLET

    A hosszú távon vándorló fajok jegyzéke

     Germon: Thunnus alalunga

     Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus

     Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus

     Bonitó: Katsuwonus pelamis

     Atlanti bonitó: Sarda sarda

     Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares

     Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus

     Kis tonhalfélék: Euthynnus spp.

     Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii

     Tonmakréla fajok: Auxis spp.

     Aranyosfejű halfélék: Bramidae

     Nyársorrúhal-félék: Tetrapturus spp.; Makaira spp.

     Vitorláshal-félék: Istiophorus spp.

     Kardhal: Xiphias gladius

     Makrélacsuka-félék: Scomberesox spp.; Cololabis spp.

     Aranymakréla; kis aranymakréla: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis

     Cápafélék: Hexandus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae Rhincodon typus; Carcharhinide; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae

     Cetfélék (bálnák és barna delfinek): Physeteridae; Balenidae; Eschrichtiidae; Monodontidae; Ziphiidae; Delphinidae

    ▼M2 —————



    ( 1 ) HL L 348., 2005.12.30., 28. o.

    ( 2 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. Az 1799/2006/EK rendelettel (HL L 341., 2006.12.7., 26. o.) módosított rendelet.

    Top