►M1  az uniós ◄ intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;

a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz való rendszeres hozzáférés és annak terjesztése a lehető legszélesebb körben. Ennek érdekében elő kell segíteni különösen – amennyiben rendelkezésre áll – a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;

a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel és programokkal kapcsolatban;

környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása ►M1  uniós ◄ szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

„kérelmező”: a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;

„ ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv”: bármely – ►M1  az EUMSZ ◄ által vagy annak alapján alapított – közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azonban a jogalkotói minőségben eljáró ►M1  uniós ◄ intézményekre és szervekre;

„környezeti információ”: minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

„környezetet érintő tervek és programok”: olyan tervek és programok,

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni.

Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi és költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem ►M1  az uniós ◄ intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

„környezetvédelmi jog”: ►M1  uniós ◄ jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak ►M1  az EUMSZ ◄ szerinti ►M1  uniós ◄ környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;

„igazgatási aktus”: ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétesek lehetnek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal;

„igazgatási mulasztás”: ►M1  uniós ◄ olyan nem jogalkotási aktus valamely uniós intézmény vagy szerv általi elfogadásának elmulasztása, amely jogi és külső hatással bír, amennyiben az ilyen mulasztás ellentétes lehet a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

►M1  az EUMSZ ◄ 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);

►M1  az EUMSZ ◄ 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);

►M1  az EUMSZ ◄ 195. cikke (ombudsmani eljárások);

►M1  az EUMSZ ◄ 280. cikke (az OLAF eljárásai).

a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és ►M1  uniós ◄ jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;

az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat ►M1  az uniós ◄ intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

►M1  az EUMSZ ◄ megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések ►M1  az EUMSZ ◄ 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;

a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;

a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;

a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;

környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.

a javaslat tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll;

az előkészítés alatt álló tervre vagy programra vonatkozó környezeti információ vagy értékelés, amennyiben rendelkezésre áll; és

a részvételre vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:

a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;

elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;

két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;

a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

bizonyítaniuk kell jogaiknak az uniós környezetvédelmi jog állítólagos megsértése által okozott sérelmét, valamint azt, hogy az ilyen sérelem közvetlenül érinti őket a tágabb értelemben vett nyilvánossághoz képest; vagy

bizonyítaniuk kell a kellő közérdeket, valamint azt, hogy a kérelmet a nyilvánosság legalább 4 000 tagja támogatja legalább öt tagállamból, ahol lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, és a kérelmet az említett tagállamok mindegyikéből a nyilvánosság legalább 250 tagja támogatja.

A nyilvánosság tagjait az első albekezdésben említett esetekben az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezetnek vagy valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult jogásznak kell képviselnie. Az említett nem kormányzati szervezet vagy jogász együttműködik az érintett uniós intézménnyel vagy szervvel annak megállapítása érdekében, hogy az első albekezdés b) pontjában foglalt mennyiségi feltételek teljesülnek-e, és adott esetben kérésre további bizonyítékot szolgáltat erre vonatkozóan.