This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02004R0812-20140702
Council Regulation (EC) No 812/2004 of 26 April 2004 laying down measures concerning incidental catches of cetaceans in fisheries and amending Regulation (EC) No 88/98
Consolidated text: A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról
A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról
No longer in force
2004R0812 — HU — 02.07.2014 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 812/2004/EK RENDELETE (2004. április 26.) (HL L 150, 30.4.2004, p.12) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 182 |
1 |
12.7.2007 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 597/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) |
L 173 |
62 |
12.6.2014 |
|
A TANÁCS 812/2004/EK RENDELETE
(2004. április 26.)
a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),
mivel:|
(1) |
A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 2 ) meghatározása szerint a közös halászati politika célja az élő vízi erőforrások kiaknázásának biztosítása oly módon, hogy az fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket teremtsen. A Közösségnek e célból többek között minimálisra kell csökkentenie a halászati tevékenységek tengeri ökológiai rendszerekre gyakorolt hatását, és a közös halászati politikának összhangban kell állnia az egyéb közösségi politikákkal, különösen a környezetvédelmi politikával. |
|
(2) |
A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) szigorú védettséget biztosít a cetféléknek, és megköveteli a tagállamoktól, hogy vállalják ezen fajok védettségi helyzetének felügyeletét. A tagállamoknak rendszert kell létrehozniuk ezen fajok véletlenszerű kifogásának és elpusztításának megfigyelésére, meg kell tenniük a szükséges további kutatási és védelmi intézkedéseket annak biztosítására, hogy a véletlenszerű kifogás és elpusztítás ne lehessen jelentős hatással az érintett fajokra. |
|
(3) |
A rendelkezésre álló tudományos információk és a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásának és elpusztításának csökkentésére kifejlesztett technikák további közösségi szintű intézkedéseket indokolnak a kis cetfélék következetes és együttműködő védelmének elősegítésére. |
|
(4) |
Néhány akusztikus berendezés került kifejlesztésre a cetfélék halászfelszerelésektől történő elriasztására, és ezek sikeresnek bizonyultak a cetfajok járulékos fogásának csökkentésére a rögzített hálós halászatoknál. Ezért szükség van az ilyen berendezések használatára azokon a területeken és halászatoknál, ahol közismert és várható a kis cetfélék magas számú járulékos fogása, számításba véve ezen követelmény költséghatékonyságát is. Szükség van az ilyen halászatoknál használt akusztikus riasztóberendezések hatékonyságára vonatkozó műszaki előírások meghatározására is. Tudományos kutatások és kísérleti projektek elvégzésére van szükség az akusztikus riasztóberendezések használatának az idő múlásával bekövetkező hatásainak jobb megismerése érdekében. |
|
(5) |
E rendelet nem akadályozhatja meg a tudományos és műszaki kutatásokat, különösen az aktív elriasztást végző berendezések új formái tekintetében. Miközben a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy – e rendelet alkalmazásában – ideiglenesen engedélyezzék az újonnan kifejlesztett, e rendeletben meghatározott műszaki előírásoknak nem megfelelő, hatékony akusztikus riasztóberendezés-típusok felhasználását, szükség van arra is, hogy gondoskodjanak arról, hogy az akusztikus riasztóberendezések műszaki jellemzőit a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban mielőbb a mai helyzetnek megfelelő állapotba hozzák. |
|
(6) |
Elengedhetetlen a halászati tevékenységek független figyelése abból a célból, hogy biztosítható legyen a cetfélék véletlenszerű kifogásának megbízható felmérése. Ezért független fedélzeti megfigyelők által működtetett megfigyelési rendszereket kell felállítani, és össze kell hangolni azon halászatok kijelölését, amelyek esetén elsőbbséget kell biztosítani az ilyen megfigyelésnek. Annak érdekében, hogy az érintett halászatokról reprezentatív adatokkal rendelkezzenek, a tagállamoknak megfelelő megfigyelési programokat kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk a saját lobogóik alatt hajózó, e halászterületeken működő hajókra. A 15 méter teljes hosszúságúnál kisebb kis méretű olyan halászhajók esetén, amelyek sokszor nem tudják még egy személy állandó jelenlétét biztosítani a fedélzeten megfigyelőként, a cetfélék véletlenszerű kifogására vonatkozó adatokat tudományos kutatások végzésével és kísérleti projektek útján kell begyűjteni. Közös megfigyelési és jelentési feladatokat is ki kell jelölni. |
|
(7) |
A tagállamoknak a rendszeres közösségi szintű értékelés biztosítása és a középtávra szóló felmérések elvégzése érdekében évente jelentést kell készíteniük az akusztikus berendezések használatáról és a fedélzeti megfigyelési programok végrehajtásáról, és ennek tartalmaznia kell a cetfélék halászterületeken belül történő véletlenszerű kifogásával és elpusztításával kapcsolatban begyűjtött valamennyi információt. |
|
(8) |
Az eresztőhálós halászat a Balti-tengerben élő barnadelfin kritikusan veszélyeztetett szaporulatára kockázatot jelent, abba kell hagyni ezen a területen az eresztőhálók használatát. Az e területen eresztőhálós halászatot folytató közösségi hajókkal szemben az e halászfelszerelés 2008. január 1-ig bekövetkező teljes betiltásáig egy fokozatos kivonási időszakot megkövetelő gazdasági és műszaki kényszert kell foganatosítani. Ezen intézkedések beépítése céljából módosítani kell a Balti-tenger, a Baeltek és a Øresound vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 88/98/EK tanácsi rendeletet ( 5 ). |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az I. és III. mellékletben megjelölt területeken a cetfélék halászhajók által történő véletlenszerű kifogásának csökkentését célzó intézkedéseket határozza meg.
1a. cikk
Fogalommeghatározások
„Eresztőháló”: úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen, vagy valamennyire a tengerfelszín alatt tartott olyan kopoltyúháló, amely szabadon sodródik az áramlattal, vagy amelyet egy hajóhoz rögzítve húznak. Az eresztőhálót a háló kiegyensúlyozására és/vagy sodródásának megakadályozására szolgáló tartozékokkal lehet felszerelni.
2. cikk
Akusztikus riasztóberendezések használata
(1) Az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül a 12 méter vagy annál nagyobb teljes hosszúságú hajók számára akusztikus riasztóberendezések használata nélkül tilos az I. mellékletben meghatározott halászfelszerelések használata az említett mellékletben megjelölt területeken, időszakokban és időpontoktól kezdve.
(2) A közösségi halászhajók kapitányainak biztosítaniuk kell azt, hogy a halászfelszerelés kihelyezésekor az akusztikus riasztóberendezések tökéletesen működjenek.
(3) E rendelkezésektől eltérve az (1) bekezdés nem vonatkozik a kizárólag olyan tudományos vizsgálatok céljára végzett halászati tevékenységekre, amelyeket a tagállamok vagy érintett tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt végeznek, és amelyek célja a cetfélék véletlenszerű kifogásának vagy elpusztításának csökkentésére vonatkozó új technikai intézkedések kifejlesztése.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az akusztikus riasztóberendezések használata eredményeként az idő múlásával az érintett halászatoknál és területeken bekövetkező hatások tudományos kutatások és kísérleti projektek eszközével végzendő megfigyelésére és értékelésére.
3. cikk
Műszaki előírások és használati feltételek
(1) A 2. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában használt akusztikus riasztóberendezéseknek meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak és használati feltételeknek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikkel összhangban olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben a II. mellékletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében aktualizálja az említett mellékletben szereplő jelkibocsátási tulajdonságokat és az akusztikus riasztóberendezések elhelyezésére vonatkozó előírásokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság elegendő időt biztosít e hozzáigazítások elvégzésére.
(2) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve engedélyezhetik azon akusztikus riasztóberendezések ideiglenes használatát, amelyek nem teljesítik a II. mellékletben meghatározott műszaki előírásokat és használati feltételeket, feltéve hogy azok hatását a cetfélék véletlenszerű kifogásának csökkentésére megfelelően dokumentálják. Az engedély legfeljebb két évig lehet érvényes.
(3) A tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban azok kibocsátásától számított 2 hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az engedélyekről. A Bizottság részére biztosítják az engedélyezett akusztikus riasztóberendezéssel és annak a cetek véletlenszerű kifogására gyakorolt hatásaival kapcsolatos műszaki és tudományos információkat.
4. cikk
Tengeri megfigyelői rendszer
(1) A tagállamok a lobogójuk alatt hajózó, legalább 15 méter teljes hosszúságú hajók fedélzetén megfigyelőket alkalmazó megfigyelési rendszereket dolgoznak ki és valósítanak meg a III. mellékletben meghatározott halászatoknál, és az ott meghatározott feltételekkel. A megfigyelési rendszerek célja az érintett halászatokkal kapcsolatos reprezentatív adatok biztosítása.
(2) A tagállamok megfelelő tudományos kutatások vagy kísérleti projektek elvégzésével megteszik a szükséges lépéseket a legalább 15 méter teljes hosszúságú és a III. melléklet 3. pontjában meghatározott halászatokban részt vevő hajók esetében a cetfélék véletlenszerű kifogására vonatkozó tudományos adatok gyűjtésére.
5. cikk
Megfigyelők
(1) A tagállamok annak érdekében, hogy teljesítsék a megfigyelők biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, független és megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal rendelkező személyzetet jelölnek ki. A kiválasztott személyzetnek feladatai teljesítése érdekében a következő képzettséggel kell rendelkezne:
a) megfelelő tapasztalat a cetfajok és a halászati gyakorlatok azonosítására;
b) alapvető tengerhajózási szakismeret és a megfelelő biztonsági előírások ismerete;
c) képesség a lényeges tudományos feladatok teljesítésére, például szükség esetén a mintavételre, valamint a pontos megfigyelések és az azokkal kapcsolatos feljegyzések elvégzésére;
d) a megfigyelés tárgyát képező hajó lobogó szerinti tagállama nyelvének kielégítő ismerete.
(2) A megfigyelők feladata a cetfélék véletlenszerű kifogásainak megfigyelése és a megfigyelt járulékos halfogásoknak az érintett teljes halászatra történő kivetítéséhez szükséges adatok gyűjtése. A megfigyelő különösen a következő feladatokat látja el:
a) az érintett hajók halászati tevékenységeinek megfigyelése és a halászati erőkifejtésekkel kapcsolatos adatok (halászfelszerelések jellemzői, a tényleges halászati művelet kezdetének és befejezésének helye és ideje) feljegyzése;
b) a cetfélék véletlenszerű kifogásának megfigyelése.
A megfigyelők a tagállamok által esetlegesen meghatározott más megfigyeléseket is végezhetnek az érintett hajók halfogási összetételének és a halállomány biológiai helyzetének tudományos megértése céljából.
(3) A megfigyelő a halászati erőkifejtéssel és a cetfélék véletlenszerű kifogásának megfigyelésével kapcsolatban begyűjtött összes adatot tartalmazó jelentést küld az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai részére, mely tartalmazza legfontosabb megállapításainak összefoglalását.
A jelentés különösen a következő információkat tartalmazza a szóban forgó időszakra vonatkozóan:
a) a hajó azonosítójelét;
b) a megfigyelő nevét és azt az időszakot, amely alatt a megfigyelő a fedélzeten tartózkodott;
c) az érintett halászat típusa (beleértve a halászfelszerelés jellemzőit, a területeket az I. és III. mellékletre és a célfajokra történő hivatkozással);
d) a halászati út és a megfelelő halászati erőkifejtés időtartamát (teljes hálóhossz x a passzív halászfelszerelésre vetített halászati órák és vontatott halászfelszerelésre vetített halászati órák szorzatában kifejezve);
e) a véletlenszerűen kifogott cetfélék száma, beleérte annak fajait és lehetőség szerint a mérettel vagy súllyal, nemmel, korral és adott esetben a halászfelszerelés vontatása során elvesztett vagy élve kiszabadult állatokkal kapcsolatos kiegészítő információkat;
f) a megfigyelő által e rendelet céljai szempontjából hasznosnak tartott bármely további információ vagy a cetbiológiára vonatkozó további megfigyelések (mint például a cetek figyelése vagy a halászati tevékenységgel kapcsolatos sajátos magatartásformák).
A hajó kapitánya kérhet egy példányt a megfigyelő jelentéséből.
(4) A lobogó szerinti tagállam a megfigyelő jelentéseiben szereplő információkat a megfelelő jelentési időszak végétől számítva legalább öt évig megőrzi.
6. cikk
Éves jelentések
(1) A tagállamok minden év június 1-ig átfogó éves jelentést küldenek a Bizottságnak a 2., 3., 4. és 5. cikk előző évi végrehajtásáról. Az első jelentés egyrészt az e rendelet hatálybalépését követő év fennmaradó részére, másrészt az azt követő egész évre kiterjed.
(2) Az éves jelentés az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően megküldött megfigyelői jelentések és az összes többi adat, így a közös halászati politika irányításához szükséges adatok begyűjtését és kezelését szolgáló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2000. június 29-i 1543/2000/EK tanácsi rendelet ( 6 ) alkalmazásában a halászati erőkifejtésekre vonatkozóan begyűjtött adatok alapján becsléseket tartalmaz a ceteknek az egyes érintett halászatokban történt összes véletlenszerű kifogásáról. Ez a jelentés a megfigyelői jelentések következtetéseinek kiértékelését, valamint más szükséges információkat, így a tagállamokon belül, az egyes halászatokban a cetek véletlenszerű kifogásának csökkentése céljából elvégzett kutatásokra vonatkozó információkat is tartalmazza. A 2. cikk (4) és 4. cikk (2) bekezdésében előírt tudományos kutatások és kísérleti projektek eredményeiről szóló jelentések elkészítésekor a tagállamok biztosítják a megfelelően magas minőségi színvonal elérését tervezési és végrehajtási tevékenységük során, és részletes információkat nyújtanak a Bizottság részére az említett minőségi szabványok tekintetében.
7. cikk
Átfogó értékelés és felülvizsgálat
(1) A Bizottság legkésőbb egy évvel azután, hogy a tagállamok eljuttatták hozzá második éves jelentésüket, a 6. cikk alkalmazásának eredményeként rendelkezésére álló információk és a tagállamok jelentéseinek a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által végzett felmérése ismeretében jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentés különösen e rendeletnek a hajótípusokra és területekre, a megfigyelési rendszerekből származó információk minőségére, valamint a kísérleti projektek minőségére történő alkalmazását tárgyalja, és azt megfelelő javaslatok egészíthetik ki.
(2) Ezt a jelentést a tagállamok negyedik éves jelentésének benyújtását követően frissíteni kell.
(3) A Bizottság 2015. december 31-ig felülvizsgálja az e rendeletben megállapított intézkedések hatékonyságát, és adott esetben a cetfélék hatékony védelmének biztosítását célzó, átfogó jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
8. cikk
Végrehajtás
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén részletes szabályokat állapíthat meg a 6. cikkben előírt jelentési eljárásra és a jelentés formátumára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
8a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól 2014. július 2-ától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 3. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
8b. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 47. cikke által létrehozott halászati és akvakultúra-ágazati bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
9. cikk
A 88/98/EK rendelet módosítása
A következő cikkekkel egészül ki:
„8a. cikk
Az eresztőhálókra vonatkozó korlátozások
(1) 2008. január 1-jétől tilos eresztőhálót a fedélzeten tartani, vagy halászatra használni.
(2) 2007. december 31-ig a hajók akkor tarthatnak eresztőhálót a fedélzeten vagy használhatják halászathoz, ha a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezik azt.
(3) 2005-ben azon hajók maximális száma, amelyek számára a tagállamok engedélyezhetik, hogy eresztőhálót tartsanak a fedélzetükön vagy használjanak halászatra, nem haladhatja meg azon halászhajók 60 %-át, amelyek a 2001–2003 közötti időszakban eresztőhálót használtak.
2006-ban és 2007-ben a hajók maximális száma nem haladhatja meg azon halászhajók 40 %-át, illetve 20 %-át, amelyek a 2001–2003 közötti időszakban eresztőhálót használtak.
(4) A tagállamok minden év április 30-áig közlik a Bizottsággal azon hajók listáját, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy eresztőháló használatával folytassanak halászati tevékenységeket; 2004-re vonatkozólag ezeket az információkat 2004. augusztus 31-ig kell elküldeni.
8b. cikk
Az eresztőhálókra vonatkozó feltételek
(1) A radarreflektoros úszó bójákat a háló mindegyik végéhez rögzíteni kell ahhoz, hogy annak helyzete bármikor meghatározható legyen. A bójákat állandóan meg kell jelölni a lajstromozási betűvel (betűkkel), valamint azon hajónak a számával, amelyhez tartoznak.
(2) Az eresztőhálót használó hajó kapitányának hajónaplót kell vezetnie, amelybe naponta a következő információkat kell bejegyezni:
a) a fedélzeten lévő hálók teljes hossza;
b) az egyes halászati műveleteknél használt hálók teljes hossza;
c) a járulékos cetfogások mennyisége;
d) az ilyen fogások dátuma és helyzete.
(3) Az eresztőhálót használó minden halászhajónak a fedélzeten kell tartania a 8a. cikk (2) bekezdésében említett engedélyt.”
10. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Azon halászatok, amelyeknél az akusztikus riasztóberendezések használata kötelező
|
Terület |
Halászfelszerelés |
Időszak |
Kezdő időpont |
|
A. A Balti-tenger egy, a svéd parttól a keleti hosszúság 13° pontjánál kiinduló vonallal körülhatárolt területe, amely délre az északi szélesség 55°-ig, majd keletre a keleti hosszúság 14°-ig, onnan északra a svéd partig húzódik; valamint Svédország keleti partjától az északi szélesség 55°30' pontjánál kiinduló vonallal körülhatárolt terület, amely keletre a keleti hosszúság 15°-ig, majd északra az északi szélesség 56°-ig, onnan keletre a keleti szélesség 16°-ig, onnan pedig északra a svéd partig húzódik. |
a) Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
Egész évben |
2005. június 1. |
|
b) Bármely eresztőháló |
Egész évben |
2005. június 1. |
|
|
B. ICES IV. alterület és IIIa. körzet |
a) Bármely olyan fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló, illetve ezen hálók kombinációja, amelynek teljes hossza nem haladja meg a 400 métert. |
a) augusztus 1.–október 31. |
2005. augusztus 1. |
|
b) bármely 220 mm-nél nagyobb szembőségű fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
b) Egész évben |
2005. június 1. |
|
|
C. ICES VII.e,, f., g., h. és j. körzet |
a) Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
a) Egész évben |
2006. január 1. |
|
D. ICES VIId. körzet |
a) Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
a) Egész évben |
2007. január 1. |
|
E. Balti-tengeri 24. alkörzet (kivéve az A. pont alá tartozó területet) |
a) Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
a) Egész évben |
2007. január 1. |
|
b) Bármely eresztőháló |
b) Egész évben |
2007. január 1. |
II. MELLÉKLET
Az akusztikus riasztóberendezések műszaki előírásai és használati feltételei
A 2. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában használt minden akusztikus riasztóberendezésnek teljesítenie kell a következő jelzési és végrehajtási tulajdonságok egyikét:
|
1. sorozat |
2. sorozat |
||
|
JELZÉSI TULAJDONSÁGOK |
|||
|
* |
Jelszintézis |
Digitális |
Analóg |
|
* |
Tónus üzemmódú/szélessávú |
Szélessávú/tónus üzemmódú |
Tónus üzemmódú |
|
* |
Hangforrásszintek (max.–min.) re 1 mPa@1m |
145 dB |
130–150 dB |
|
* |
Alapfrekvencia |
a) 20–160 KHz szélessávú frekvenciatartomány b) 10 kHz tónus üzemmódú |
10 kHz |
|
* |
Nagyfrekvenciájú rezgések |
Igen |
Igen |
|
* |
Impulzus-tartam (névleges) |
300 ms |
300 ms |
|
* |
Impulzusok közti szünet |
a) 4–30 másodperces randomizált b) 4 másodperc |
4 másodperc |
|
Végrehajtási tulajdonságok |
|||
|
* |
Két akusztikus riasztóberendezés közötti maximális távolság a hálók mentén |
200 m, a háló (vagy egymáshoz kapcsolt hálók kombinációja) mindegyik végén egy rögzített akusztikus berendezéssel |
100 m, a háló (vagy egymáshoz kapcsolt hálók kombinációja) mindegyik végén egy rögzített akusztikus berendezéssel |
III. MELLÉKLET
A megfigyelés tárgyát képező halászatok, valamint a fedélzeti megfigyelők hatáskörébe tartozó halászati erőkifejtések minimális szintje
1. Általános megfigyelési kötelezettségek
A megfigyelési rendszereket évente kell megtervezni és létrehozni a járulékos cetfogások reprezentatív módon történő megfigyelésére a (3) bekezdésben található táblázatban meghatározott halászatoknál.
A megfigyelési rendszereknek a megfigyelő hajóflották, idő és halászati területek feletti hatókörén belüli megfelelő szórás révén kellően reprezentatívaknak kell lenniük.
Általános szabályként a megfigyelési rendszereknek olyan céllal történő mintavételen kell alapulniuk, amely biztosítja a cetek járulékos fogási arányának felmérését a leggyakoribb fajok tekintetében, járulékos halfogás per adott flotta egységnyi erőkifejtése arányában, mellyel olyan relatív szórási együtthatót kell elérni, amely nem haladja meg a 0,30 értéket. A mintavételi stratégiát a korábbi járulékos halfogásra vonatkozó megfigyelések ingadozásával kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján kell megtervezni.
2. Kísérleti megfigyelési rendszerek
Amennyiben a járulékos halfogások ingadozására vonatkozó információk hiányában a mintavételi stratégiákat nem lehet úgy megtervezni, hogy azzal az (1) bekezdésben meghatározott határértéken belüli relatív szórási együttható jöjjön létre, a tagállamok az érintett halászatoknál a (3) bekezdésben meghatározott időpontokkal kezdődő két egymást követő évre kísérleti fedélzeti megfigyelési rendszereket alkalmaznak.
A kísérleti megfigyelési rendszereknek olyan mintavételi stratégián kell alapulniuk, amelyek célja a járulékos halfogások ingadozásának oly módon történő meghatározása, amely alapot nyújt a későbbi mintavételi stratégiák (1) bekezdés feltételei szerinti megtervezéséhez, és biztosítja az egységnyi erőkifejtésre eső járulékos cetfogások fajonkénti bontásban történő felmérését.
A kísérleti rendszereknek legalább a következő minimális halászati erőkifejtési értékekre kell kiterjedniük:
a) a 3. pontban meghatározott halászatoknál a nyílttengeri vonóhálók (egyes vagy páros) kivételével december 1. és március 31. között az ICES VI., VII. és VIII. alterületen:
|
Több mint 400 hajóból álló flották |
Több mint 60 és kevesebb mint 400 hajóból álló flották |
Kevesebb mint 60 hajóból álló flották |
|
|
A kísérleti rendszer alá tartozó minimális erőkifejtés |
20 hajó által kifejtett halászati erőkifejtés |
a halászati erőkifejtés 5 %-a |
legalább három különböző hajóra kiterjedően 5 % |
b) nyílttengeri vonóhálókra (egyes vagy páros) december 1. és március 31. között az ICES VI., VII. és VIII. alterületen:
|
Több mint 60 hajóból álló flották |
Kevesebb mint 60 hajóból álló flották |
|
|
A kísérleti rendszer alá tartozó minimális erőkifejtés |
a halászati erőkifejtés 10 %-a |
legalább három különböző hajóra kiterjedően 10 % |
3. A megfigyelendő halászatok és a megfigyelések kezdő időpontjai
|
Terület |
Halászfelszerelés |
Kezdő időpont |
|
A. ICES VI., VII. és VIII. alterület |
Nyílttengeri vonóhálók (egyes és páros) |
2005. január 1. |
|
B. Földközi-tenger (a nyugati 5°36' vonaltól keletre) |
Nyílttengeri vonóhálók (egyes és páros) |
2005. január 1. |
|
C. ICES VIa., VIIa. és b., VIIIa., b. és c. és IXa. |
Legalább 80 mm-es szembőségű fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
2005. január 1. |
|
D. ICES IV. alterület, VIa. körzet és VII. alterület a VIIc. és VIIk. körzetek kivételével |
Eresztőhálók |
2006. január 1. |
|
E. ICES IIIa., b., c., IIId. alterület az északi 59°-tól délre, IIId. az északi 59°-tól északra (csak június 1-től szeptember 30-ig), IV. és IX. |
Nyílttengeri vonóhálók (egyes és páros) |
2006. január 1. |
|
F. ICES VI., VII. VIII. és IX. alterület |
Nagy nyílású vonóhálók |
2006. január 1. |
|
G. ICES IIIb., c., d. alterületek, az I. melléklet A. és E. sorában említett területek kivételével |
Legalább 80 mm-es szembőségű fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló |
2006. január 1. |
( 1 ) 2004. február 10-i vélemény.
( 2 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.
( 3 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK tanácsi és európai parlamenti rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 5 ) HL L 9., 1998.1.15., 1. o. A legutóbb a 48/1999/EK rendelettel (HL L 13., 18.1.1999.1.18., 1. o.) módosított rendelet.
( 6 ) HL L 176., 2000.7.15., 1. o.
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).