— a mérgező vagy eutróf anyagok vízbe bocsátásának csökkentése,

— az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezeti károk vagy kockázatok csökkentése (globális felmelegedés, savasodás, az ózonréteg lebontása, nem megújuló energiaforrások kimerülése) az energiafogyasztás és az azzal kapcsolatos, levegőbe történő kibocsátások csökkentésével,

— a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos környezeti károk vagy kockázatok csökkentése,

— az erdők védelme érdekében a fenntartható gazdálkodás elveinek alkalmazása.

a)  KOI, kén (S), NO x: E paraméterek mindegyikénél a cellulóz- és papírgyártásból a levegőbe és/vagy vízbe történő kibocsátást terhelési pontokban kell kifejezni (PKOI, PS, PNOx) az alábbiak szerint.

A PKOI, PS vagy PNOx terhelési pontok egyike sem lehet 1,5-nél nagyobb.

A terhelési pontok összege (Pösszes = PKOI + PS + PNOx) nem lehet 3,0-nál nagyobb.

A PKOI számítását a következőképpen kell végezni (a PS és a PNOx kiszámítását ugyanígy kell végezni).

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden egyes felhasznált i cellulózra a kapcsolódó KOI-kibocsátásokat (KOIcellulóz, i kg/légszáraz tonnában – ADT: air dried tonne, kifejezve) el kell osztani a kérdéses cellulóztípus alábbi táblázatban megadott referencia értékével (KOIreferencia, cellulóz). Ezeket a hányadosokat súlyozni kell az egyes felhasznált cellulóz aránya szerint (pi a nedves papírra), majd össze kell adni, hogy megkapjuk a cellulózgyártás terhelési pontjainak összegét (PKOI, cellulóz). A számítás a következő képlet alapján történik:

PKOI, cellulóz = Σ (pi × KOIcellulóz, i/KOIreferencia, cellulóz)

Papírgyártásra vonatkozó számítás: A papírgyártás terhelési pontjainak összegét (PKOI, papír) úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó KOI-kibocsátásokat (KOIpapír) elosztjuk a papír referenciaértékével (KOIreferencia, papír), amely az alábbi táblázatban van megadva. A számítás a következő képlet alapján történik:

PKOI, papír = KOIpapír/KOIreferencia, papír

A PKOI terhelési pontjai összegének kiszámítása: A különböző felhasznált cellulóz szerint súlyozott összeg referenciaértékét (KOIsúlyozott referencia, cellulóz) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

KOIsúlyozott referencia, cellulóz = Σ (pi × KOIreferencia, cellulóz)

Végül a cellulóz- és papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint kapjuk meg a terhelési pontok összegét (PKOI):

PKOI = PKOI, cellulóz × KOIsúlyozott referencia, cellulóz/(KOIsúlyozott referencia, cellulóz + KOIreferencia, cellulóz) + PKOI, papír × KOIreferencia, papír/(KOIsúlyozott referencia, cellulóz + KOIreferencia, papír)

A különböző cellulóztípusoktól és a papírgyártásból származó kibocsátások referenciaértékeinek táblázata

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja azokat a részletes számításokat, amelyek igazolják ennek a kritériumnak a teljesítését, valamint mellékeli az ezt alátámasztó dokumentációt, amelyben szerepelnie kell az alábbi vizsgálati módszerek szerint végzett vizsgálatok jelentéseinek: KOI: ISO 6060; NOx: ISO 11564; S(oxid.): EPA no. 8.; S(red.): EPA no. 16A; S-tartalom olajban: ISO 8754:1995; S-tartalom szénben: ISO 351.

Az ezt alátámasztó dokumentációban fel kell tüntetni a mérések gyakoriságát és a KOI, S és NOx terhelési pontok kiszámítását. A dokumentáció tartalmazza az összes S- és NOx-kibocsátást, amely a cellulóz és a papír előállítása során keletkezik, beleértve a gyártóüzemen kívül előállított gőzt, kivéve azokat a kibocsátásokat, amelyek az villamosenergia-termeléshez kapcsolódnak. A méréseknek ki kell terjedniük a regeneráló kazánokra, mészégető kemencékre, gőzkazánokra és az erős szagú gázok égető kemencéire. A diffúz kibocsátásokat figyelembe kell venni. A levegőbe történő S-kibocsátás jelentésben szereplő értékének szerepelnie kell az oxidált és redukált S-kibocsátásoknak (dimetil-szulfid, metil-merkaptán, hidrogén-szulfid és hasonlók). Az olaj, szén és más külső tüzelőanyag segítségével történő hőenergia előállításhoz kapcsolódó, ismert S tartalmú S-kibocsátások mérés helyett számíthatóak, és ezeket figyelembe kell venni.

A vízbe történő kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy települési szennyvíztisztító telepen végzett kezelés után. A mérési időszakot 12 hónap termelésére kell alapozni. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

b)  AOX: A felhasznált cellulóz előállításából származó AOX-kibocsátás nem haladhatja meg a 0,25 kg/légszáraz tonnát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező vizsgálati jelentést nyújt be az alábbi vizsgálati módszer alkalmazásával: AOX ISO 9562 (1989). Az ezt alátámasztó dokumentációban szerepelnie kell a mérés gyakoriságának. Az AOX-et csak olyan folyamatokban kell mérni, ahol klórvegyületeket használnak a cellulóz fehérítéséhez. Az AOX-et nem kell mérni a nem integrált papírgyártásból származó szennyvízben vagy fehérítés nélküli papírgyártásból származó szennyvizekben, vagy ha a fehérítést klórmentes anyagokkal végzik.

A kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy egy települési szennyvíztisztító telepen végzett kezelés után. A mérési időszakot 12 hónap termelésére kell alapozni. Új vagy felújított termelő üzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

c)  CO 2: A széndioxid nem megújuló forrásokból történő kibocsátása, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (akár a gyártóüzem telephelyén történik, akár azon kívül) nem haladhatja meg az előállított papír tonnájakénti 1 000 kg-ot. Nem integrált malmok esetében (ahol az összes felhasznált cellulózt kereskedelmi forgalomban szerzik be) a kibocsátás nem haladhatja meg a tonnánkénti 1 100 kg-ot. A kibocsátásokat a cellulóz- és a papírgyártásból származó kibocsátások összegeként kell kiszámítani.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező benyújtja azokat a részletes számításokat, amelyek igazolják ennek a kritériumnak a teljesítését, valamint az ezt alátámasztó dokumentációt.

A kérelmező adatokat nyújt be a levegőbe történő szén-dioxid kibocsátásról. Ebben szerepelnie kell az összes nem megújuló tüzelőanyag-forrásnak a cellulóz- és a papírgyártás közben, beleértve a villamosenergia-termelésből (akár a gyártóüzem telephelyén, akár azon kívül történő) származó kibocsátásokat is.

Az alábbi kibocsátási tényezőket kell felhasználni a tüzelőanyagokból történő CO

2

-kibocsátás kiszámítására:

A hálózati villamosenergia-ellátás esetében a fenti táblázatban megadott értéket (európai átlag) kell használni, kivéve ha a kérelmező dokumentumokat mutat be, amelyek meghatározzák az adott áramszolgáltató(k) átlagértékét, amely esetben a kérelmező a táblázatban megadott érték helyett ezt az értéket használhatja.

A számítások vagy a tömegmérleg-egyenlegek időszaka 12 hónapos termelési időszakon alapul. Új vagy felújított termelő üzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

a)  Villamos energia: A cellulóz- és papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást terhelési pontokban (PE) kell kifejezni, az alábbiakban részletesen ismertetett módon:

A terhelési pontok összege, PE, legfeljebb 1,5 lehet.

PE kiszámítását az alábbiak szerint kell végezni:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált i cellulózra a vonatkozó villamosenergia-fogyasztást (Ecellulóz, i, kWh/légszáraz tonnában – ADT: air dried tonne, kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Ecellulóz, i = Belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Ezt az értéket el kell osztani a kérdéses cellulóztípus (Ereferencia, cellulóz) alábbi táblázatban megadott referenciaértékével. Ezeket a hányadosokat súlyozni kell a felhasznált egyes cellulózok aránya szerint (pi nedves papírra vonatkoztatva), majd össze kell adni őket, hogy megkapjuk a cellulózgyártás alatti villamosenergia-fogyasztás terhelési pontjainak összegét (PE, cellulóz). A számítás a következő képlet alapján történik:

PE, cellulóz = Σ (pi × Ecellulóz, i/Ereferencia, cellulóz)

Papírgyártásra vonatkozó számítás: Hasonlóképpen, a papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást (Epapír) is ki kell számítani, majd azt el kell osztani a kérdéses papírtípus alábbi táblázatban megadott referenciaértékével (Ereferencia, papír) az alábbiak szerint:

Epapír = Belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

PE, papír = Epapír/Ereferencia, papír

A PE terhelési pontjai összegének számítása: A cellulóz összesített súlyozott referenciaértékét (Esúlyozott referencia, cellulóz) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Esúlyozott referencia, cellulóz = Σ (pi × Ereferencia, cellulóz)

Végül a cellulóz- és papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PE):

PE = PE, cellulóz × Esúlyozott referencia, cellulóz/(Esúlyozott referencia, cellulóz + Ereferencia, papír) + PE, papír × Ereferencia, papír/(Esúlyozott referencia, cellulóz + Ereferencia, papír)

b)  Tüzelőanyag (hőtermelés): A cellulóz- és papírgyártással kapcsolatos tüzelőanyag-fogyasztást terhelési pontokban (PF) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

A terhelési pontok összege, PF, legfeljebb 1,5 lehet.

PF kiszámítását az alábbiak szerint kell végezni:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált i cellulózra a vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztást (Fcellulóz, i, kWh/légszáraz tonnában – ADT: air dried tonne kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Fcellulóz, i = Belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Megjegyzés:

Az Fcellulóz, i értéket (és a PF, cellulóz-ban a megfelelő részesedését) nem kell kiszámítani a facsiszolatra, kivéve ha légszáraz mechanikai eljárással előállított kereskedelmi rostanyagról van szó, amely legalább 90 % szárazanyagot tartalmaz.

Az Fcellulóz, i értéket el kell osztani a kérdéses cellulóztípus (Freferencia, cellulóz) alábbi táblázatban megadott referenciaértékével. Ezeket a hányadosokat súlyozni kell a felhasznált egyes cellulózok aránya szerint (pi nedves papírra vonatkoztatva), majd össze kell adni őket, hogy megkapjuk a cellulózgyártás alatti tüzelőanyag-fogyasztás terhelési pontjainak összegét (PF, cellulóz). A számítás a következő képlet alapján történik:

PF, cellulóz = Σ (pi × Fcellulóz, i/Freferencia, cellulóz)

Papírgyártásra vonatkozó számítás: Hasonlóképpen, a papírgyártáshoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztást (Fpapír) is ki kell számítani kWh/légszáraz tonnában – ADT: air dried tonne kifejezve, az alábbiak szerint:

Fpapír = Belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

PF, papír = Fpapír/Freferencia, papír

A PF terhelési pontjai összegének számítása: A cellulóz összesített, súlyozott referenciaértékét (Fsúlyozott referencia, cellulóz) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Fsúlyozott referencia, cellulóz = Σ (pi × Freferencia, cellulóz)

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PF):

PF = PF, cellulóz × Fsúlyozott referencia, cellulóz/(Fsúlyozott referencia, cellulóz + Freferencia, papír) + PF, papír × Freferencia, papír/(Fsúlyozott referencia, cellulóz + Freferencia, papír)

A villamos energia és a tüzelőanyag referenciaértékeinek táblázata

Értékelés és ellenőrzés (a)-ra és b)-re): A kérelmező részletes számításokat nyújt be az összes, ezt alátámasztó dokumentációval együtt arra vonatkozóan, hogy teljesíti a fenti kritériumot. A jelentésben ezért szerepelnie kell a teljes villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásnak.

A kérelmező kiszámítja az összes energiabemenetet, felosztva azt a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált hőenergia/tüzelőanyagokra és villamosenergiára, beleértve az újrahasznosított papír gyártásánál, a hulladékpapír festékmentesítéséhez használt energiát is. A nyersanyagok szállítása, valamint a feldolgozás és a csomagolás során felhasznált energia nem szerepel az energiafogyasztási számításokban.

A teljes hőenergia tartalmazza az összes beszerzett tüzelőanyagot. A hőenergia tartalmazza még a gyártóüzemi folyamatokból származó folyadékok és hulladékok (pl. fahulladék, fűrészpor, folyadékok, hulladékpapír és gyártási selejt) elégetésével visszanyert hőenergiát, valamint a villamos energiának a gyártóüzem telephelyén történő fejlesztéséből visszanyert hőenergiát – azonban a kérelmezőnek az ilyen forrásokból származó hőenergiának csak a 80 %-át kell figyelembe vennie a teljes hőenergia kiszámításánál.

Az elektromos energia az elektromos hálózatból származó nettó villamos energiát és a gyártóüzem telephelyén fejlesztett villamos energiát jelenti, elektromos teljesítményként mérve. A szennyvíz tisztításához használt villamos energiát nem kell számításba venni.

Ha villamos energiával, mint hőforrással gőzt fejlesztenek, akkor a gőz hőértékét ki kell számítani, majd el kell osztani 0,8-del, és hozzá kell adni a teljes tüzelőanyag-fogyasztáshoz.

a)  Klór: Klórgáz fehérítőszerként nem használható. Ez a követelmény nem vonatkozik a klór-dioxid előállításához és alkalmazásához használt klórgázra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be a cellulózgyártótól (cellulózgyártóktól), amely szerint klórgázt nem használtak fehérítőszerként. Megjegyzés: bár ez a követelmény az újrahasznosított rostanyagok fehérítésére is vonatkozik, elfogadható, ha a rostanyagokat életciklusuk korábbi szakaszában esetleg klórgázzal fehérítették.

b)  APEO-k: Alkil-fenol-etoxilátok vagy más alkil-fenol származékok nem adagolhatók a tisztító vegyi anyagokhoz, a festékmentesítő vegyi anyagokhoz, a habzásgátló anyagokhoz, diszpergálószerekhez vagy mázanyaghoz. Az alkil-fenol-származékok olyan anyagok, amelyek lebomlásakor alkil-fenolok keletkeznek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be vegyi anyag szállítójától (szállítóitól), amely szerint alkil-fenol-etoxilátokat vagy más alkil-fenol származékokat nem adagoltak ezekhez a termékekhez.

c)  Maradék monomerek: Azoknak a maradék monomereknek a teljes mennyisége (az akril-amid kivételével), amelyekhez az alábbi R-mondatok bármelyikét (vagy azok bármely kombinációját) rendelték vagy rendelhetik:

a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv ( 3 ), valamint annak későbbi módosításainak meghatározása szerint, mázanyagokban, rostkötő anyagokban, erősítőanyagokban, víztaszító anyagokban vagy a belső vagy külső víztisztítás során használt anyagokban nem haladhatja meg a 100 ppm-et (szilárdanyag-tartalmuk alapján számítva).

A mázanyagokban, rostkötő anyagokban, erősítőanyagokban, víztaszító anyagokban vagy a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül történő víztisztítás során használt anyagokban (szilárdanyag-tartalmuk alapján számítva) 1 000 ppm-nél nagyobb koncentrációban akril-amid nem lehet jelen.

Az eljáró testület felmentheti a kérelmezőt a fenti követelmények alól a gyártóüzem telephelyén kívül történő víztisztítás során használt vegyi anyagokkal kapcsolatban.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a megfelelő dokumentációval (például anyagbiztonsági adatlapokkal) együtt nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy megfelel a fenti kritériumnak.

d)  Felületaktív anyagok az újrahasznosított rostok festékmentesítő készítményeiben: Ahol legalább 100 g/légszáraz tonna mennyiségben használnak felületaktív anyagokat (az újrahasznosított rostok festékmentesítésénél használt különböző készítményekben alkalmazott felületaktív anyagok összege), ott mindegyik felületaktív anyagnak biológiailag gyorsan lebonthatónak kell lennie. Ahol az ilyen felületaktív anyagokat 100 g/légszáraz tonna mennyiségnél kisebb mennyiségben alkalmazzák, ott mindegyik felületaktív anyagnak vagy biológiailag gyorsan lebonthatónak vagy biológiailag teljesen lebonthatónak kell lennie (lásd alább a vizsgálati módszereket és a határértékeket).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy megfelel a fenti kritériumnak, az egyes felületaktív anyagokra vonatkozó anyagbiztonsági adatlapokkal vagy vizsgálati jelentésekkel együtt, amelyekben fel kell tüntetni a vizsgálati módszert, a határértéket és a megállapított következtetéseket a következő vizsgálati módszerek és határérétkek alkalmazásával: OECD 301 A–F (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok) a gyors biológiai lebonthatóságra, a 301 A és E esetében legalább 70 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal, és legalább 60 %-ossal a 301 B, C, D és F esetében; OECD 302 A–C (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok) a teljes biológiai lebonthatóságra, a 302 A és B esetében legalább 70 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az adszorpciót is), illetve 60 %-ossal a 302 C esetében.

e)  Biocidok: A rostokat tartalmazó keringető vízrendszerben levő nyálkaképző szervezetek ellen használt biocidok vagy biosztatikus hatóanyagok aktív összetevői nem lehetnek potenciálisan bioakkumulatívak.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be a fenti kritérium szerinti megfelelőségről, a vonatkozó anyagbiztonsági adatlapokkal vagy vizsgálati jelentésekkel együtt, amelyekben fel kell tüntetni a vizsgálati módszert, a küszöbértéket és a megállapított következtetéseket a következő vizsgálati módszerek alkalmazásával: OECD 107, 117 vagy 305 A–E.

f)  Azoszínezékek

: Olyan azoszínezékek nem használhatók, amelyek az alábbi aromás aminokra bomlanak:

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy megfelel a fenti kritériumnak.

g)  Színezőanyagok: A cellulózon vagy a papíron nem használható olyan, a kereskedelmi forgalomban megtalálható színezőanyag-készítmény, amelyhez az alkalmazás időpontjában az alábbi R-mondatok bármelyikét (vagy azok kombinációját) rendelték vagy rendelhetik:

a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ), valamint annak későbbi módosításai szerint.

Sem a cellulózon, sem a papíron nem használható olyan, a kereskedelmi forgalomban megtalálható színezőanyag-készítmény, amely 2 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségű olyan anyagot tartalmaz, amelyhez az alkalmazás időpontjában a fenti R-mondatok bármelyikét (vagy azok kombinációját) rendelték vagy rendelhetik a 67/548/EGK irányelv, valamint annak későbbi módosításai szerint.

Ez a kritérium nem vonatkozik olyan készítményekre, ahol a besorolás kizárólag legalább 98 %-os rögzítő hatású színezék-összetevő(k) jelenlétének tudható be. A rögzítő hatás a folyamat során a rostok általi összes színezőanyag-felvételt jelenti.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti a fenti kritériumot, a megfelelő ezt alátámasztó dokumentumokkal, például anyagbiztonsági adatlapokkal együtt.

h)  Fémkomplex színezőanyagok vagy pigmentek: Olyan színezőanyagok és pigmentek, amelyek ólom, réz, króm, nikkel vagy alumínium alapúak, nem használhatók. Réz-ftalocianin színezőanyagok és pigmentek azonban használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot.

i)  Színezőanyagok ionos szennyeződései: A felhasznált színezőanyagokban jelen levő ionos szennyeződések szintje nem haladhatja meg a következő értékeket: Ag 100 ppm; As 50 ppm; Ba 100 ppm; Cd 20 ppm; Co 500 ppm; Cr 100 ppm; Cu 250 ppm; Fe 2 500 ppm; Hg 4 ppm; Mn 1 000 ppm; Ni 200 ppm; Pb 100 ppm; Se 20 ppm; Sb 50 ppm; Sn 250 ppm; Zn 1 500 ppm.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy teljesíti ezt a kritériumot.

— az újrahasznosítható anyagok hulladékáramból való elválasztására és felhasználásra szolgáló eljárások,

— eljárások anyagok egyéb célú visszanyerésére, úgymint elégetésre a termelési folyamathoz szükséges gőz- vagy hőfejlesztéséhez vagy pedig mezőgazdasági célú felhasználásra,

— eljárások (a kérdéses cellulóz- és papírgyártó gyártóüzemek tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok meghatározása szerinti) veszélyes hulladék kezelésére.