EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02000R1760-20141213
Regulation (EC) No 1760/2000 of the European Parliament and of the Council of 17 July 2000 establishing a system for the identification and registration of bovine animals and regarding the labelling of beef and beef products and repealing Council Regulation (EC) No 820/97
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete ( 2000. július 17. ) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete ( 2000. július 17. ) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
2000R1760 — HU — 13.12.2014 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1760/2000/EK RENDELETE (2000. július 17.) (HL L 204, 11.8.2000, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 363 |
1 |
20.12.2006 |
||
|
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 653/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.) |
L 189 |
33 |
27.6.2014 |
|
Módosította:
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1760/2000/EK RENDELETE
(2000. július 17.)
a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. és 152. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),
mivel:|
(1) |
A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 1997. április 21-i 820/97/EK tanácsi rendelet 19. cikke ( 5 ) kimondja, hogy 2000. január 1-jétől minden tagállamban kötelező marhahús-címkézési rendszert kell bevezetni. Ugyanez a cikk előírja továbbá, hogy egy bizottsági javaslat alapján a kötelező rendszer általános szabályait az említett határidőt megelőzően el kell fogadni. |
|
(2) |
A kötelező marhahús-címkézési rendszerre vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 21-i 2772/1999/EK tanácsi rendelet ( 6 ) rendelkezéseinek megfelelően ezeket az általános szabályokat csak egy legfeljebb nyolc hónapos átmeneti időszak alatt kell alkalmazni, azaz 2000. február 1-jétől augusztus 31-ig. |
|
(3) |
Az egyértelmű szabályozás érdekében ez a rendelet hatályon kívül helyezi a 820/97/EK rendeletet, és annak helyébe lép. |
|
(4) |
A marhahús és a marhahústermékek piacán a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalom megbetegedéseihez kapcsolódó válság miatt bekövetkezett egyensúlyvesztést követően az érintett termékek termelési és értékesítési feltételeinek átláthatósága – különösen a nyomon követhetőség terén – elért javulás pozitív hatással volt a marhahúsfogyasztásra. A fogyasztók marhahús iránti bizalmának fenntartása és erősítése, valamint félrevezetésük elkerülése érdekében szükséges egy olyan rendszer kereteinek kidolgozása, amelyben a fogyasztók a termék megfelelő és egyértelmű címkézése útján juthatnak információhoz. |
|
(5) |
E célból alapvető fontosságú egyrészről a termelési fázisban egy hatékony rendszer bevezetése a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására, másrészről az értékesítési fázisban egy objektív kritériumokon alapuló speciális közösségi címkézési rendszer létrehozása a marhahússzektorban. |
|
(6) |
E fejlesztésből eredő garanciák révén bizonyos közérdekű követelmények is teljesülni fognak, különös tekintettel az emberi és állati egészség védelmére. |
|
(7) |
Ennek eredményeképpen a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalma javulni fog, megőrizhető lesz a közegészség védelmének egy magasabb szintje, a marhahúspiac tartós egyensúlya pedig megerősödik. |
|
(8) |
A belső piac céljának megvalósításával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja ( 7 ) kimondja, hogy a Közösségen belüli kereskedelmi forgalomban az állatokat a közösségi szabályoknak megfelelően kell azonosítani, és oly módon kell nyilvántartani, hogy a gazdaság, központ vagy szervezet, ahonnan az állatok származnak, vagy ahol ideiglenesen tartották őket, beazonosítható legyen, továbbá hogy 1993. január 1-jéig ezeket az azonosítási és nyilvántartási rendszereket az állatoknak az egyes tagállamok területén belüli mozgásaira is ki kell terjeszteni. |
|
(9) |
A harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv 14. cikke ( 8 ) kimondja, hogy az ilyen állatok – kivéve a levágásra szánt állatokat és a regisztrált lóféléket – 90/425/EGK irányelv 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonosításának és nyilvántartásba vételének az említett ellenőrzések elvégzése után kell megtörténnie. |
|
(10) |
A mezőgazdaság területén a Közösség bizonyos támogatási programjainak kezeléséhez egyes haszonállatfajták egyedi azonosítására van szükség. Az azonosítási és nyilvántartási rendszereknek ennélfogva alkalmasnak kell lenniük az ilyen egyedi azonosítási intézkedések alkalmazására és ellenőrzésére. |
|
(11) |
E rendelet megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti gyors és hatékony információcserét. Az erre vonatkozó közösségi rendelkezéseket a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló,1981. május 19-i 1468/81/EGK tanácsi rendelet ( 9 ), valamint az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnológiai jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1989. november 21-i 89/608/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) állapítja meg. |
|
(12) |
A szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jelenlegi szabályozást az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 1992. november 27-i 92/102/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) és a 820/97/EK rendelet állapítja meg. A tapasztalat azt mutatta, hogy a 92/102/EGK irányelv végrehajtása a szarvasmarhákra vonatkozóan nem volt teljesen kielégítő, és továbbfejlesztése szükséges. Ezért a szarvasmarhákra vonatkozóan különös szabályokra van szükség az említett irányelv rendelkezéseinek megerősítésére. |
|
(13) |
Egy továbbfejlesztetett azonosítási rendszer bevezetésének elfogadtatása érdekében alapvető fontosságú, hogy ne terheljék meg túlzottan a termelőt adminisztratív formalitásokkal. A bevezetés időpontjára tartható határidőket kell kitűzni. |
|
(14) |
Az állatok gyors és pontos nyomon követhetősége céljából, a közösségi támogatási programokkal kapcsolatos okokból, minden tagállamnak létre kell hozni egy nemzeti számítógépes adatbázist, amelyben az állatok azonosító adatai, az összes, a tagállam területén található gazdaság, továbbá az állatok mozgásai rögzítésrekerülnek a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről szóló, 1997. március 17-i 97/12/EK tanácsi irányelv ( 12 ) rendelkezéseinek megfelelően, amely tisztázza az ezzel az adatbázissal kapcsolatos egészségügyi követelményeket. |
|
(15) |
Fontos, hogy minden tagállam meghozzon minden, esetlegesen még szükséges intézkedést a nemzeti számítógépes adatbázis teljes működőképességének minél hamarabbi biztosítására. |
|
(16) |
Lépéseket kell tenni olyan technikai feltételek megteremtésére, amelyek lehetővé teszik a termelő és az adatbázis között a lehető legjobb kommunikációt, továbbá az adatbázisok széles körű használhatóságát. |
|
(17) |
A szarvasmarhafélék mozgása követhetőségének lehetővé tétele érdekében az állatokat mindkét fülben füljelzővel kell megjelölni, és főszabályként, bárhová szállítják őket, marhalevél kell kísérje őket. A füljelző és a marhalevél jellemzőit az egész Közösségre egységesen kell megállapítani. Főszabály szerint minden állatnak, amely füljelzőt kapott, marhalevelet állítanak ki. |
|
(18) |
A harmadik országokból a 91/496/EGK irányelvnek megfelelően behozott állatokra is ugyanezen azonosítási követelmények vonatkoznak. |
|
(19) |
A füljelzőt minden állatnak egész élete során viselnie kell. |
|
(20) |
A Bizottság – a Közös Kutatóközpont munkája alapján – vizsgálja az állatazonosítás elektronikus eszközök használatával történő megvalósíthatóságát. |
|
(21) |
Az állattartók – a szállítók kivételével – naprakész nyilvántartást vezetnek a gazdaságaikban található állatokról. A nyilvántartás jellemzőit az egész Közösségre egységesen kell meghatározni. Az illetékes hatóság kérésére ezeket a nyilvántartásokat hozzáférhetővé kell tenni. |
|
(22) |
A tagállamok az ezen intézkedésekkel alkalmazásával kapcsolatban felmerülő költségeket szétosztva ráterhelhetik a teljes marhahússzektorra. |
|
(23) |
Ki kell jelölni az ezen rendelet egyes címeinek végrehajtásáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. |
|
(24) |
Kötelező marhahús-címkézési rendszert kell bevezetni, amely minden tagállamban érvényes. Ebben a kötelező rendszerben a marhahús-kereskedelemmel foglalkozó piaci szereplők és szervezetek a címkén feltüntetik az információt a marhahúsról, és azon állat vagy állatok levágásának helyét, amelyekből a hús származik. |
|
(25) |
A kötelező marhahús-címkézési rendszert 2002. január 1-jétől meg kell szigorítani. Ebben a kötelező címkézési rendszerben a marhahús-kereskedelemmel foglalkozó piaci szereplők és szervezetek a címkén a fentieken kívül a származással kapcsolatos információkat is feltüntetik, különösen azon állat vagy állatok születési, hizlalási és levágási helyét, amelyekből a hús származik. |
|
(26) |
Az állat vagy állatok – amelyekből a hús származik – születési, hizlalási és levágási helyén felüli további információ az önkéntes marhahús-címkézési rendszer keretein belül adható meg. |
|
(27) |
A származáson alapuló kötelező címkézési rendszer 2002. január 1-jétől lép hatályba, annak figyelembevételével, hogy a szarvasmarhafélék Közösség-beli mozgására vonatkozó, minden részletre kiterjedő információszolgáltatás csak az 1997. december 31. után született állatokra kötelező. |
|
(28) |
A kötelező marhahús-címkézési rendszert a Közösségbe behozott marhahúsra is alkalmazni kell. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a harmadik országbeli piaci szereplők, illetve szervezetek számára nem hozzáférhető minden, a Közösségen belül termelt marhahús címkézéséhez kötelező információ. Ezért meg kell határozni, mi az a legkevesebb információ, aminek a feltüntetéséről a harmadik országoknak gondoskodniuk kell. |
|
(29) |
A darált marhahúst termelő és forgalmazó piaci szereplők és szervezetek számára, akiknek esetleg nem áll módjukban a kötelező marhahús-címkézési rendszer által megkövetelt összes információt biztosítani, kivételeket kell lehetővé tenni, meghatározva a mindenképp megadandó információk minimumát. |
|
(30) |
A címkézés célja a marhahús-forgalmazás maximális átláthatósága. |
|
(31) |
E rendelet rendelkezései nem érinthetik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendeletet ( 13 ). |
|
(32) |
Minden egyéb, a kötelező marhahús-címkézési rendszer hatóköre alá nem eső marhahúsjelölésről is ki kell dolgozni egy közösségi marhahús-címkézési keretrendszert, és erre a Közösségben forgalomba kerülő marhahús jelölésének sokféleségére tekintettel a legjobb megoldás egy önkéntes marhahús-címkézési rendszer bevezetése. Egy ilyen önkéntes címkézési rendszer hatékonysága a címkézett marhahús visszakövethetőségén múlik az állatig vagy állatokig, amelyekből származik. A piaci szereplő vagy szervezet által használandó címkézési megoldásoknak meg kell felelniük az illetékes hatóság által jóváhagyott leírásnak. A piaci szereplők és a szervezetek csak akkor jogosultak a marhahús címkézésére, ha a címkén szerepel a nevük vagy azonosító emblémájuk. A tagállamok illetékes hatóságait fel kell hatalmazni, hogy szabálytalanság esetén visszavonhassák a leírásra vonatkozó jóváhagyásukat. Annak érdekében, hogy a címkézési leírások az egész Közösségben elismertek legyenek, biztosítani kell a tagállamok közötti információcserét. |
|
(33) |
A Közösségbe harmadik országokból marhahúst importáló piaci szereplők és szervezetek is címkézhetik termékeiket az önkéntes címkézési rendszernek megfelelően. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az importált marhahús címkézési jellemzői a Közösségen belüli marhahúséval megegyező megbízhatóságúak legyenek. |
|
(34) |
A 820/97/EK rendelet II. címében foglalt rendelkezések megváltoztatása e rendelet rendelkezéseire, olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. E lehetőség kezelése érdekében, a Bizottságnak rendelkeznie kell a szükséges átmeneti intézkedések meghozataláról. A Bizottság felhatalmazást kap egyes konkrét gyakorlati problémák megoldására is, amennyiben szükséges. |
|
(35) |
Az e rendeletben meghatározott rendelkezések megbízhatóságának biztosítása érdekében kötelezni kell a tagállamokat célravezető és hatékony ellenőrző intézkedések bevezetésére. Ezen ellenőrzések nem sérthetik a Bizottság ellenőrzési tevékenységét, amelyet az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 14 ) analógiájára végez. |
|
(36) |
E rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére megfelelő szankciókat kell meghatározni. |
|
(37) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 15 ) megfelelően kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása
1. cikk
(1) Ennek a címnek megfelelően minden tagállam létrehoz egy, a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert.
(2) E cím rendelkezéseit a Közösség járványmentesítési vagy ellenőrzési célból meghozható szabályai, valamint a 91/496/EGK irányelv és a 3508/92/EGK rendelet ( 16 ) sérelme nélkül kell alkalmazni. ►M3 ————— ◄
2. cikk
E cím alkalmazásában:
— „állat”: szarvasmarhaféle a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében, ideértve a kulturális és sporteseményeken részt vevő állatokat is,
— „gazdaság”: bármely olyan létesítmény, építmény vagy szabad ég alatti gazdaság esetén bármely olyan hely, amely ugyanazon tagállam területén található, és ahol ezen rendelet hatálya alá tartozó állatokat tartanak, gondoznak, kezelnek,
— „állattartó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy ami az állatokért felelős, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, illetve a piacon történő tartózkodás alatti időszakot is,
— „illetékes hatóság”: a tagállam azon központi hatósága vagy hatóságai, amelyek az állat-egészségügyi vizsgálatok végrehajtásáért és ezen cím alkalmazásáért felelősek, vagy ezzel lettek megbízva, vagy – a jövedelemtámogatások ellenőrzése esetén – a 3508/92/EGK rendelet végrehajtásával megbízott hatóságok.
3. cikk
A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere az alábbi elemekből áll:
a) az állatok egyedi azonosítására szolgáló azonosító eszköz;
b) számítógépes adatbázisok;
c) marhalevelek;
d) egyedi nyilvántartások minden gazdaságon.
A Bizottság és az érintett tagállam illetékes hatósága minden e cím alá eső információhoz jogosult hozzáférni. A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ezekhez az adatokhoz minden érintett fél hozzáférhessen, beleértve a tagállam által elismert érdekelt fogyasztói szervezeteket, feltéve hogy a nemzeti törvények által előírt adatbiztonsági és -védelmi szabályok betartása biztosított.
4. cikk
Az állatok azonosítási kötelezettsége
(1) Minden, egy adott gazdaságban található állatot legalább kettő, az I. mellékletben felsorolt, a (3) bekezdés szerint elfogadott szabályokkal összhangban álló és az illetékes hatóság által jóváhagyott azonosító eszközzel azonosítják. Az azonosító eszközök közül legalább az egyiknek láthatónak kell lennie, és azon látható azonosító kódnak kell szerepelnie.
Az első albekezdés nem alkalmazandó az 1998. január 1. előtt született és nem Unión belüli kereskedelemre szánt állatokra. Ezen állatokat legalább egy azonosító eszközzel kell azonosítani.
A Bizottság, a technikai haladáshoz való alkalmazkodás biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el új azonosító eszközöknek az I. mellékletben szereplő listára való felvételére vonatkozóan, biztosítva eközben ezen eszközök interoperabilitását.
Az azonosító eszköz gazdaságok közötti elosztása, és az állatok közötti szétosztása és alkalmazása az illetékes hatóságok által meghatározott módon történik.
A (3) bekezdés és e bekezdés szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási jogi aktusokkal összhangban engedélyezett, és egy adott állaton elhelyezett két azonosító eszközön ugyanannak az egyedi azonosító kódnak kell szerepelnie, ami az állatok nyilvántartásával együtt lehetővé teszi minden egyes
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, abban az esetben, ha az állat azonosító kódját alkotó karakterek nem teszik lehetővé elektronikus azonosító alkalmazását ugyanazzal az egyedi azonosító kóddal, az érintett tagállam illetékes hatóságának felügyelete mellett megengedheti, hogy a második azonosító eszközön más kód szerepeljen, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az állat a (3) bekezdés második albekezdésének c) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok hatálybalépése előtt született;
b) teljes mértékű nyomonkövethetőség biztosított;
c) az állat egyedi azonosítása, ideértve a születési hely szerinti gazdaság azonosítását is, lehetséges;
d) az állatot nem Unión belüli kereskedelemre szánják.
(3) A Bizottság, a megfelelő nyomonkövethetőség és a technikai fejlődéshez való alkalmazkodás, valamint az azonosítási rendszer optimális működésének biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben előírt azonosító eszközökre vonatkozó követelmények, valamint az egyes azonosító eszközök bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedések tekintetében.
A vonatkozó ISO-szabványok vagy elismert nemzetközi szabványalkotószervezetek által elfogadott más nemzetközi technikai szabványok alapján, valamint azzal a feltétellel, hogy e nemzetközi szabványok legalább az ISO-szabványoknál magasabb szintű teljesítményt és a megbízhatóságot képesek garantálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján előírja a szükséges szabályokat a következők tekintetében:
a) az azonosító eszközök formátuma és kialakítása;
b) a szarvasmarhafélék elektronikus azonosítására szolgáló technikai eljárások; és
c) az azonosító kód konfigurációja.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2019. július 18-tól rendelkezésre álljon a szükséges infrastruktúra annak érdekében, hogy az állatok elektronikus azonosító alapján történő azonosítását hivatalos azonosító eszközként biztosítsák e rendelettel összhangban.
A tagállamok 2019. július 18-tól kezdődő hatállyal nemzeti rendelkezéseket vezethetnek be, hogy az (1) bekezdésben előírt két azonosító eszköz egyikeként kötelezővé tegyék az elektronikus azonosítót.
A második albekezdésben meghatározott lehetőséggel élő tagállamok az ilyen nemzeti rendelkezések szövegét benyújtják a Bizottságnak, és ezt az információt az interneten hozzáférhetővé teszik. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak ezen információnak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételében úgy, hogy weblapján a tagállamok vonatkozó weblapjaira mutató linkeket helyez el.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a kulturális és sporteseményekre szánt szarvasmarhafélék – a vásárokra és kiállításokra szántak kivételével – más, az említett bekezdésben szereplő azonosítási standardokkal egyenértékű azonosítási standardokat biztosító azonosító eszközzel is azonosíthatók.
Az első albekezdésben említett alternatív azonosító eszközöket használó gazdaságok az (5) bekezdésben említett számítógépes adatbázisban kerülnek nyilvántartásba vételre.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a szükséges szabályokat e nyilvántartásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság, annak érdekében, hogy a nyomonkövethetőség az (1) bekezdésben előírt azonosítási standardokkal egyenértékű azonosítási standardok alapján biztosított legyen, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, valamint az ezek bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket fogadjon el az első albekezdésben említett alternatív azonosító eszközökre vonatkozó követelmények tekintetében.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján szabályokat és az ezek bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket írhat elő az első albekezdésben említett alternatív azonosító eszközök formátuma és kialakítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljáráskeretében kell elfogadni.
(6) A tagállamok közlik egymással és a Bizottsággal a területükön alkalmazott azonosító eszközök mintáját. Ezt az információt a tagállamok az interneten hozzáférhetővé teszik. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak ezen információnak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételében úgy, hogy weblapján a tagállamok vonatkozó weblapjaira mutató linkeket helyez el.
4a. cikk
Az azonosító eszközök elhelyezésének határideje
(1) A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosító eszköz elhelyezésére az állat születése szerinti tagállam által meghatározott maximális időtartamon belül kerül sor. A maximális időtartam az állat születésének napjától számítandó és nem haladhatja meg a 20 napot.
Az első albekezdéstől eltérve az állatok fiziológiai fejlődéséhez kapcsolódó okokból ez az időtartam az állat születését követő legfeljebb 60 napra meghosszabbítható.
Az állat nem hagyhatja el a születése szerinti gazdaságot mindkét azonosító eszköznek az adott állaton történő elhelyezése előtt.
(2) A Bizottság, annak lehetővé tétele érdekében, hogy az azonosító eszközök gyakorlati nehézségekkel járó különleges körülmények között is alkalmazhatók legyenek, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan különleges körülmények megállapítása tekintetében, amelyek között a tagállam az azonosító eszközök alkalmazására vonatkozó, az (1) bekezdés első és második albekezdésében előírt maximális időtartamokat meghosszabbíthatja. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az egyes lehetőségek igénybevételéről.
4b. cikk
Harmadik országokból származó állatok azonosítása
(1) Minden olyan állatot, amelyen a 91/496/EGK irányelv értelmében el kell végezni a harmadik országokból az Unióba behozott állatokon elvégzendő állat-egészségügyi ellenőrzéseket, és amelyet egy az Unió területén található rendeltetési gazdaságba szánnak, a rendeltetési gazdaságban a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott azonosító eszközzel azonosítanak.
Az állaton a származási hely szerinti harmadik országban elhelyezett eredeti azonosítót az 5. cikkben előírt számítógépes adatbázisban rögzítenek a rendeltetési hely szerinti tagállamban az állat azonosító eszközének egyedi azonosító kódjával együtt.
Az első albekezdés nem vonatkozik a közvetlenül egy tagállam területén található vágóhídra szánt állatokra, feltéve, hogy az állatokat az említett, a 91/496/EGK irányelv szerinti állat-egészségügyi ellenőrzések elvégzését követő 20 napon belül levágják.
(2) Az 4. cikk (1) bekezdésében említett állatok azonosító eszközeinek elhelyezésére a rendeltetési gazdaság helye szerinti tagállam által meghatározott maximális időtartamon belül kerül sor. Ez az időtartam nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi ellenőrzéseket követő 20 napot.
Az első albekezdéstől eltérve az állatok fiziológiai fejlődéséhez kapcsolódó okokból ez az időtartam a második azonosító eszköz esetében az állat születését követő legfeljebb 60 napra meghosszabbítható.
A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett két azonosító eszközt minden esetben még az előtt elhelyezik az állatokon, hogy elhagynák a rendeltetési gazdaságot.
(3) Amennyiben a rendeltetési gazdaság egy olyan tagállamban található, amely nemzeti rendelkezéseket vezetett be a 4. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti elektronikus azonosító kötelező használatára vonatkozóan, az állatokat az Unión belüli rendeltetési gazdaságban a rendeltetési tagállam által meghatározott időtartamon belül elektronikus azonosítóval kell azonosítani. Ez az időtartam nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi ellenőrzéseket követő 20 napot.
Az első albekezdéstől eltérve az állatok fiziológiai fejlődéséhez kapcsolódó okokból ez az időtartam a második azonosító eszköz esetében legfeljebb az állatok születését követő 60 napra meghosszabbítható.
Az elektronikus azonosító eszközt minden esetben még az előtt elhelyezik az állatokon, hogy elhagynák a rendeltetési gazdaságot.
4c. cikk
Az egyik tagállamból a másikba szállított állatok azonosítása
(1) Az egyik tagállamból a másikba szállított állatok megtartják a 4. cikk (1) bekezdése szerint elhelyezett eredeti azonosító eszközöket.
Az első albekezdéstől eltérően azonban, 2019. július 18-tól kezdődően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága megengedheti:
a) az egyik azonosító eszköz elektronikus azonosítóval történő felváltását, az állat eredeti egyedi azonosító kódjának megváltoztatása nélkül;
b) mindkét azonosító eszköz két új azonosító eszközzel történő felváltása oly módon, hogy mind a két új eszközön ugyanannak az új egyedi azonosító kódnak kell szerepelnie. Ez az eltérés 2019. július 18-tól számított ötéves időszakban alkalmazható abban az esetben, ha az állat hagyományos füljelzőjén elhelyezett azonosító kódot alkotó karakterek nem teszik lehetővé elektronikus azonosító alkalmazását ugyanazzal az egyedi azonosító kóddal, és feltéve, hogy az állat a 4. cikk (3) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésének napja előtt született.
(2) Amennyiben a rendeltetési gazdaság egy olyan tagállamban található, amely nemzeti rendelkezéseket vezetett be az elektronikus azonosító kötelező használatára vonatkozóan, az állatokat legkésőbb a rendeltetési gazdaság helye szerinti tagállam által meghatározott időtartamon belül a rendeltetési gazdaságban elektronikus azonosítóval azonosítják. Ez a maximális időtartam nem haladhatja meg az állatok rendeltetési gazdaságba történő megérkezésétől számított 20 napot.
Az első albekezdéstől eltérve az állatok fiziológiai fejlődéséhez kapcsolódó okokból ez az időtartam a második azonosító eszköz esetében az állat születését követő legfeljebb 60 napra meghosszabbítható.
Az elektronikus azonosító eszközt minden esetben még az előtt elhelyezik az állatokon, hogy elhagynák a rendeltetési gazdaságot.
Az első albekezdés azonban nem vonatkozik a közvetlenül egy, az elektronikus azonosító kötelező használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket bevezető tagállam területén található vágóhídra szánt állatokra.
4d. cikk
Az azonosító eszköz eltávolítása, módosítása vagy cseréje
Az azonosító eszköz az illetékes hatóság engedélye nélkül nem távolítható el és nem módosítható vagy cserélhető ki. Ilyen engedély csak akkor adható meg, ha az eltávolítás, módosítás vagy csere nem veszélyezteti az állat nyomonkövethetőségét, és amennyiben az állat egyedi azonosítása, ideértve a születési helye szerinti gazdaság azonosítását is, lehetséges.
Egy azonosító kód bármely cseréjét az állat eredeti azonosító eszközének egyedi azonosító kódjával együtt nyilván kell tartani az 5. cikkben előírt számítógépes adatbázisban.
5. cikk
A tagállamok illetékes hatóságai számítógépes adatbázist állítanak fel a 64/432/EGK irányelv 14. és 18. cikkének megfelelően.
A tagállamok azt a dátumot követően folytathatnak elektronikus adatcserét számítógépes adatbázisaik között, amikor a Bizottság elismerte az adatcsere-rendszer teljes működőképességét. E csere során az állattartó érdekeinek védelme érdekében biztosítani kell az adatvédelmet, illetve meg kell akadályozni a visszaéléseket.
A Bizottság a 22b. cikknek megfelelően a tagállamok közötti elektronikus információcsere biztosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti adatcsere körébe tartozó adatokra vonatkozó szabályok tekintetében.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az adatcsere technikai feltételeit és módjait, valamint elismeri az adatcsererendszer teljes működőképességét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.
6. cikk
(1) Amennyiben egy tagállam nem végez elektronikus adatcserét más tagállamokkal az 5. cikkben említett elektronikus adatcsererendszer keretében a következőket kell alkalmazni:
a) az adott tagállam illetékes hatósága az adott tagállam számítógépes adatbázisában található információk alapján marhalevelet állít ki minden, az Unión belüli kereskedelemre szánt állatra vonatkozóan;
b) minden olyan állatot, amelynek marhalevelet állítottak ki, a marhalevél kíséri az egyik tagállamból a másikba történő szállítás során;
c) az állatnak a rendeltetési gazdaságba történő megérkezését követően az állatot kísérő marhalevelet leadják a rendeltetési gazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(2) A Bizottság, annak érdekében, hogy az állatok mozgásai a valamely tagállamban található származási gazdaságig visszamenőleg nyomon követhető legyen, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a számítógépes adatbázisból származó, a marhalevélen szerepeltetendő tájékoztatást érintő szabályok, valamint az ezek bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedések előírására vonatkozóan.
6a. cikk
E rendelet nem akadályozhatja meg, hogy valamely tagállam nemzeti rendelkezéseket hozzon a nem az Unión belüli kereskedelemre szánt állatokra vonatkozó marhalevelek kiadásáról.
7. cikk
(1) A szállítók kivételével minden állattartó köteles:
— naprakész nyilvántartást vezetni,
— minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját az érintett tagállam által meghatározott maximális időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni; ez a maximális időtartam az említett események valamelyikének bekövetkeztétől számított legalább három, de legfeljebb hét nap; a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a maximális hét napos időtartam meghosszabbítását.
A Bizottság, a kivételes esetekben adódó gyakorlati nehézségek figyelembevétele érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kivételes körülmények meghatározására vonatkozóan, amelyek fennállása esetén a tagállamok meghosszabbíthatják az első albekezdés második francia bekezdésében meghatározott hét napos maximális időtartamot, valamint a meghosszabbítás maximális időtartamára vonatkozóan, amely időtartam nem haladhatja meg a 14 napot az első albekezdés második franciabekezdésében említett hét napos időszakot követően
(2) A Bizottság, a szezonális legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék megfelelő és hatékony nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon tagállamokra vagy egyes térségeikre vonatkozóan, ahol külön szabályokat kell alkalmazni a szezonális legeltetés tekintetében, ideértve a szezon időtartamát, az állattartók különleges kötelezettségeit, valamint a gazdaság nyilvántartását és az ilyen szarvasmarhafélék mozgásának nyilvántartását érintő szabályokat, továbbá ideértve az e szabályok bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket is.
(3) Az állattartó – kérés alapján – eljuttat az illetékes hatóságnak minden információt azon állatok származásáról, azonosításáról és adott esetben rendeltetési helyéről, amelyeknek tulajdonosa volt, amelyeket tartott, szállított, kereskedelmi forgalomba bocsátott vagy levágott.
(4) A nyilvántartást az illetékes hatóság által jóváhagyott formátumban kell vezetni, kézzel írott vagy elektronikus formában, és kérésre mindig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani, az illetékes hatóság által meghatározott minimális időtartamig, ami azonban nem lehet kevesebb három évnél.
(5) A (4) bekezdéstől eltérve nem kötelező nyilvántartást vezetni az olyan állattartók számára, akik:
a) hozzáféréssel rendelkeznek ahhoz az 5. cikkben meghatározott számítógépes adatbázishoz, amely már tartalmazza a nyilvántartásban rögzítendő információkat; valamint
b) a naprakész információkat közvetlenül beviszi vagy bevitte az 5. cikkben meghatározott számítógépes adatbázisba.
(6) A Bizottság, a gazdaságok számára az e cikkben meghatározottak szerint előírt állomány-nyilvántartásban szereplő információk pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett információkra vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében, ideértve az e szabályok bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedések megállapítását is.
▼M3 —————
9. cikk
A tagállamok az állattartókra háríthatják a 3. cikkben említett rendszerek és az e címben említett ellenőrzési feladatok költségeit.
9a. cikk
Képzés
A tagállamok biztosítják, hogy az állatok azonosításáért és nyilvántartásáért felelős személyek megkapják az e rendelet és a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseiről szóló utasításokat és iránymutatásokat.
A releváns rendelkezések minden egyes módosítása alkalmával az első albekezdésben említett személyek rendelkezésére kell bocsátani a megfelelő információkat.
A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő képzések álljanak rendelkezésre.
A Bizottság elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét, hogy az egész Unióban javuljon a tájékoztatás és a képzés minősége.
▼M3 —————
II. CÍM
A marhahús és a marhahústermékek címkézése
11. cikk
Annak a piaci szereplőnek, vagy a 12. cikk szerinti szervezetnek, amely:
— e cím I. szakasza alapján köteles a marhahúst a kereskedelmi forgalom minden fázisában címkével ellátni,
— az eladási helyen a marhahúst e cím II. szakasza alapján úgy kívánja címkézni, hogy a 13. cikkben meghatározottakon felül további információt szolgáltasson a címkézett hús bizonyos tulajdonságairól vagy gyártási körülményeiről, vagy az állatról, amelyből az származik,
ennek a címnek megfelelően kell eljárnia.
Ezt a címet a vonatkozó különösen a marhahússal kapcsolatos közösségi szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.
12. cikk
E cím alkalmazásában:
|
(1) |
„marhahús” : minden, a 0201 , 0202 , 0206 10 95 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó termék, |
|
(2) |
„címkézés” : egy címkének egy vagy több darab húshoz vagy azok csomagolóanyagához való rögzítése, vagy nem előcsomagolt termékek esetén, az eladási helyen a megfelelő információk eljuttatása a fogyasztóhoz, írott és jól látható formában, |
|
(3) |
„szervezet” : olyan piaci szereplők csoportja, amelyek a marhahús-kereskedelem azonos vagy eltérő területén végzik tevékenységüket, |
|
(4) |
„darált hús” : minden kicsontozott, ledarált, 1 %-nál kevesebb sót tartalmazó, a 0201 , 0202 , 0206 10 95 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó hús, |
|
(5) |
„nyesedék” : emberi fogyasztásra alkalmasként elismert, kis darabokban kiszerelt hús, amelyet kizárólag a csontvázakon található maradékhús lefejtése során végzett feldolgozási műveletek és/vagy a hús feldarabolása során állítottak elő, |
|
(6) |
„darabolt hús” : kisebb kockákra, szeletekre vagy egyéb külön adagokra vágott hús, amelyet más piaci szereplőnek nem szükséges tovább darabolnia, mielőtt a végső fogyasztó megvásárolja, és amelyet a fogyasztó közvetlenül felhasználhat. A darabolt hús fogalmába nem tartozik bele a darált hús és a nyesedék. |
I. SZAKASZ
Kötelező közösségi marhahús-címkézési rendszer
13. cikk
Általános szabályok
(1) A Közösségben marhahússal kereskedő piaci szereplők és szervezetek a marhahúst e cikknek megfelelően címkézik.
A kötelező címkézési rendszer kapcsolatot biztosít egyrészről a hasított test, negyedtest vagy a húsdarabok azonosítása, másrészről az érintett állategyed vagy – amennyiben ez is elegendő a címkén szereplő információ pontosságának ellenőrzéséhez – állatcsoport között.
(2) A címke a következő feliratokat tartalmazza:
a) egy referenciaszámot vagy referenciakódot, amely biztosítja a kapcsolatot a hús és az állat vagy állatok között. Ez a szám lehet annak az állategyednek az azonosítószáma, amelyből a húst nyerték, vagy egy állatcsoportot jelölő azonosítószám;
b) a vágóhíd jóváhagyási számát, ahol az állatot vagy állatcsoportot levágták, és a tagállamot vagy harmadik országot, ahol a vágóhíd fekszik. A felirat a következő: „Levágva: (tagállam vagy harmadik ország neve) (jóváhagyási szám)”;
c) a darabolóüzem jóváhagyási számát, ahol a hasított testet vagy testeket darabolták, és a tagállamot vagy harmadik országot, ahol a darabolóüzem fekszik. A felirat a következő: „Darabolva: (tagállam vagy harmadik ország neve) (jóváhagyási szám)”.
▼M3 —————
(5)
►M3
a) A piaci szereplők és szervezetek a következőket is feltüntetik a címkéken:
i. a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állat született;
ii. minden tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot hizlalták;
iii. a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot levágták;
b) ha azonban a marhahús olyan állatokból származik, amelyek:
i. ugyanabban a tagállamban születtek, neveltettek fel és kerültek levágásra, a következő felirat is alkalmazható: „Származási hely: (tagállam neve)”;
ii. ugyanabban a harmadik országban születtek, nőttek fel és kerültek levágásra, a következő felirat is alkalmazható: „Származási hely: (harmadik ország neve)”.
(6) A Bizottság, az állattartás helye szerinti tagállamok vagy harmadik országok a marhahús címkéjén való szükségtelen többszöri feltüntetésének elkerülése érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyszerűsített megjelenítés bevezetésére vonatkozóan olyan esetekben, amikor az állat csak nagyon rövid ideig tartózkodott abban a tagállamban vagy harmadik országban, ahol megszületett, illetve ahol levágták.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) pontjában említett állatcsoport maximális mérete és összetétele tekintetében, figyelembe véve az e darabolt húsok és nyesedékek forrásaként megjelölt állatcsoportok homogenitása vonatkozásában fennálló korlátokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
14. cikk
Eltérések a kötelező címkézési rendszertől
A 13. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjától, továbbá a 13. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjától eltérve a darált marhahúst előállító piaci szereplők és szervezetek az alábbi feliratot tüntetik fel a címkén: „Készült: (tagállam vagy harmadik ország neve)”, aszerint, hogy a húst hol készítették, illetve „Származási hely”, ha az érintett állam vagy államok nem azonosak a készítés államával.
A 13. cikk (5) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt kötelezettség az ilyen húsra e rendelet alkalmazásának napjától érvényes.
Az említett személyek és szervezetek azonban a következőket is feltüntethetik a darált marhahús címkéjén:
— egy vagy több, a 13. cikkben meghatározott feliratot, és/vagy
— a hús készítésének napját.
A Bizottság, az e szakaszban szereplő horizontális címkézési szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a darált hússal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján az e cikk első három bekezdésében szereplő szabályokkal egyenértékű, a marhahús-nyesedékre és a darabolt marhahúsra vonatkozó szabályok meghatározására vonatkozóan.
15. cikk
Harmadik országokból származó marhahús kötelező címkézése
A 13. cikktől eltérve az olyan, az Unió területére behozott marhahúst, amin nincs minden, a 13. cikkben meghatározott információ feltüntetve, a következő feliratú címkével kell ellátni:
„Származási hely: nem EU” és „Levágva: (a harmadik ország neve)”.
II. SZAKASZ
Önkéntes címkézés
15a. cikk
Általános szabályok
A 13., 14. és 15. cikkben meghatározottaktól eltérő, élelmiszerre vonatkozó azon információknak, amelyeket a marhahús-értékesítéssel foglalkozó piaci szereplők vagy szervezetek önként helyeznek el a címkén, objektíveknek, az illetékes hatóságok által ellenőrizhetőknek és a fogyasztók számára érthetőknek kell lenniük.
Ezen információknak meg kell felelniük a címkézésre vonatkozó horizontális jogszabályoknak és különösen az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 17 ).
Amennyiben a marhahús értékesítését végző piaci szereplők vagy szervezetek figyelmen kívül hagyják az első és a második bekezdésben említett kötelezettségeket, az illetékes hatóság alkalmazza a 22. cikkben meghatározott megfelelő szankciókat.
A Bizottság a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az előrecsomagolt friss és fagyasztott marha- és borjúhús címkézésén feltüntethető kifejezésekre vagy kifejezés-kategóriákra alkalmazandó meghatározásokra és követelményekre vonatkozóan.
▼M3 —————
III. SZAKASZ
Általános rendelkezések
▼M3 —————
III. CÍM
Közös rendelkezések
22. cikk
(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy biztosítsák az e rendelet rendelkezéseinek történő megfelelést.
Az előírt ellenőrző tevékenység nem sértheti a Bizottság semmilyen, a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikke alapján végzett ellenőrzési tevékenységét.
A marhahús-értékesítéssel foglalkozó állattartóra, piaci szereplőre vagy szervezetre valamely tagállam által kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, visszatartó erejűeknek és arányosaknak kell lenniük.
Az illetékes hatóságnak évente minimális számú ellenőrzést kell végeznie legalább a gazdaságok 3 %-ánál az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan.
Az illetékes hatóságnak a második albekezdésben említett hivatali ellenőrzések minimális arányát azonnali hatállyal növelni kell, ha megállapítást nyer, hogy az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be.
Az illetékes hatóság által vizsgálandó gazdaságokat kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.
Valamennyi tagállamnak augusztus 31-ig éves jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz a hivatali ellenőrzések előző év során történt végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdés ellenére az illetékes hatóság a következő közigazgatási szankciókat szabja ki az állattartóra:
a) ha egy gazdaságban egy vagy több állat az I. címben megállapított rendelkezések valamelyikének nem felel meg, korlátozást kell bevezetni az állatoknak az érintett állattartó gazdaságába irányuló vagy onnan történő minden mozgására;
b) olyan állatok esetében, amelyek vonatkozásában nem tartották be teljes mértékben az I. címben megállapított azonosítási és nyilvántartási követelményeket, kizárólag ezen állatok mozgására azonnali korlátozást kell bevezetni az e követelményeknek való teljes megfelelésig;
c) ha egy adott gazdaságban meghaladja a 20 %-ot azon állatok száma, amelyek vonatkozásában nem tartották be teljes mértékben az I. címben megállapított azonosítási és nyilvántartási követelményeket, azonnali korlátozást kell bevezetni az adott gazdaságban lévő valamennyi állat mozgására; a tíznél nem több állatot tartó gazdaságokra ez az intézkedés csak akkor vonatkozik, ha kettőnél több azon állatok száma, amelyek azonosítása nem felel meg teljes mértékben az I. címben foglalt követelményeknek;
d) ha egy állat tartója nem tudja igazolni az állat azonosságát és nyomonkövethetőségét, adott esetben – az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatok értékelésének függvényében – el kell rendelni az állat azonnali leölését a gazdaság kártalanítása nélkül;
e) ha egy állattartó elmulasztja bejelenteni az illetékes hatóságnak az állat gazdaságába irányuló és onnan történő mozgását a 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban, az illetékes hatóságnak korlátoznia kell az állatok e gazdaságba irányuló, illetve onnan történő mozgását;
f) ha egy állattartó elmulasztja bejelenteni az illetékes hatóságnak egy állat születését vagy elhullását a 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban, az illetékes hatóságnak korlátoznia kell az állatok e gazdaságba irányuló, illetve onnan történő mozgását;
g) amennyiben egy állattartó tartósan nem fizeti a 9. cikkben említett díjat, a tagállamok korlátozhatják az állatok e gazdaságba irányuló, illetve onnan történő mozgását.
(3) Az (1) bekezdés ellenére, ha a marhahús-értékesítéssel foglalkozó piaci szereplők és szervezetek nem a II. címben foglalt kötelezettségeiknek megfelelően címkézik a marhahúst, a tagállamok megfelelő módon és az arányosság elvével összhangban elrendelik a marhahús piacról való kivonását. Az (1) bekezdésben említett szankciókon felül a tagállamok a következő intézkedéseket tehetik:
a) amennyiben az érintett marhahús megfelel a vonatkozó állatorvosi és köztisztasági követelményeknek, engedélyezhetik:
i. az adott marhahús forgalomba hozatalát a megfelelő, uniós követelményekkel összhangban történő címkézést követően; vagy
ii. az adott marhahúsnak a 12. cikk első francia bekezdésében foglaltaktól eltérő termékekké történő feldolgozásra való közvetlen továbbítását;
b) elrendelhetik az érintett piaci szereplők és szervezetek jóváhagyásának felfüggesztését vagy visszavonását.
(4) A Bizottság szakértői az illetékes hatósággal együttműködve:
a) megvizsgálják, hogy a tagállamok betartják-e e rendelet követelményeit;
b) helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy az ellenőrzéseket e rendelettel összhangban végezzék.
(5) A tagállamok, amelyek területén helyszíni ellenőrzést hajtanak végre, biztosítják a Bizottság szakértői részére a feladataik elvégzéséhez szükséges segítséget. Az ellenőrzések eredményét meg vitatják az érintett tagállam illetékes hatóságával, mielőtt a záróbeszámolót összeállítják, és köröztetik. A beszámolónak adott esetben ajánlásokat kell tartalmaznia a tagállamok számára az e rendeletnek való megfelelés javítására vonatkozóan.
22a. cikk
Az illetékes hatóságok
A tagállamok kijelölik az e rendelet és a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott jogi aktusoknak való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.
A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az említett hatóságok azonosító adatairól.
22b. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikk szerinti feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottságnak a 4. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében, a 4a. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikkben, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (6) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében, valamint a 15a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. július 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében, a 4a. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikkben, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (6) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében és a 15a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 4. cikk (1), (3) és (5) bekezdése, a 4a. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1), (2) és (6) bekezdése, a 13. cikk (6) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése, valamint a 15a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
23. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 4. cikk (3), (5), valamint az 5. cikk és a 13. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok tekintetében a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 18 ) 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.
Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
23a. cikk
Jelentéstétel és jogalkotási fejlemények
Legkésőbb:
— 2019. július 18-tól az önkéntes címkézési rendelkezések esetében –, és
— 2023. július 18-tól – az elektronikus azonosítással kapcsolatos rendelkezések esetében –
az e rendelet hatálybalépését követően a Bizottság megfelelő jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a, amelyekben megvizsgálja e rendelet végrehajtását és hatását, kitérve az első esetben az önkéntes címkézési rendelkezések felülvizsgálatának lehetőségére, a második esetben pedig a kötelező elektronikus azonosítás egész Unióban történő bevezetésének technikai és gazdasági megvalósíthatóságára.
A Bizottság e jelentésekhez szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz.
24. cikk
(1) A 820/97/EK rendelet hatályát veszti.
(2) A 820/97/EK rendeletre történő hivatkozások e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és a mellékletben található korrelációs táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
25. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
E rendeletet a 2000. szeptember 1-jén vagy azt követően levágott állatokból származó marhahúsra kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
Korrelációs táblázat
|
A 820/97/EK rendelet |
E rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk |
2. cikk |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
4. cikk |
4. cikk |
|
5. cikk |
5. cikk |
|
6. cikk |
6. cikk |
|
7. cikk |
7. cikk |
|
8. cikk |
8. cikk |
|
9. cikk |
9. cikk |
|
10. cikk |
10. cikk |
|
11. cikk |
– |
|
12. cikk |
11. cikk |
|
13. cikk |
12. cikk |
|
14. cikk (1) bekezdése |
16. cikk (1) bekezdése |
|
14. cikk (2) bekezdése |
16. cikk (2) bekezdése |
|
14. cikk (3) bekezdése |
16. cikk (5) bekezdése |
|
14. cikk (4) bekezdése |
16. cikk (4) bekezdése |
|
15. cikk |
17. cikk |
|
16. cikk (1) bekezdése |
16. cikk (3) bekezdése |
|
16. cikk (2) bekezdése |
16. cikk (3) bekezdése |
|
16. cikk (3) bekezdése |
13. cikk (2) bekezdésének a) pontja |
|
17. cikk |
18. cikk |
|
18. cikk |
19. cikk |
|
19. cikk |
– |
|
20. cikk |
20. cikk |
|
21. cikk |
22. cikk |
|
22. cikk |
25. cikk |
I. MELLÉKLET
AZONOSÍTÓ ESZKÖZÖK
A) HAGYOMÁNYOS FÜLJELZŐ
2019. JÚLIUS 18-tól KEZDVE
B) ELEKTRONIKUS FÜLJELZŐKÉNT KIALAKÍTOTT ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÓ
C) BENDŐKAPSZULÁBAN ELHELYEZETT ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÓ
D) BEFECSKENDEZHETŐ VÁLASZJELADÓKÉNT KIALAKÍTOTT ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÓ
( 1 ) HL C 376. E, 1999.12.28., 42. o.
( 2 ) HL C 117., 2000.4.26., 47. o.
( 3 ) HL C 226., 2000.8.8., 9. o.
( 4 ) Az Európai Parlament 2000. április 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2000. június 6-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2000. július 6-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 5 ) HL L 117., 1997.5.7., 1. o.
( 6 ) HL L 334., 1999.12.28., 1. o.
( 7 ) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 92/118/EGK rendelettel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított rendelet.
( 8 ) HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 96/43/EK irányelvvel (HL 162., 1996.7.1., 1. o.) módosított irányelv.
( 9 ) HL L 144., 1981.6.2., 1. o. Az 515/97/EK rendelettel (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.
( 10 ) HL L 351., 1989.12.2., 34. o.
( 11 ) HL L 355., 1992.12.5., 32. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
( 12 ) HL L 109., 1997.4.25., 1. o.
( 13 ) HL L 208., 1992.7.24., 1. o.
( 14 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o. A legutóbb az 1036/1999/EK rendelettel (HL L 127., 1999.5.21., 4. o.) módosított rendelet.
( 15 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 16 ) HL L 355., 1992.12.5., 1. o. A legutóbb az 1036/1999/EK rendelettel (HL L 127., 1999.5.21., 4. o.) módosított rendelet.
( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).