1999L0045 — HU — 11.12.2008 — 007.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/45/EK IRÁNYELVE (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 200, 30.7.1999, p.1)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	BIZOTTSÁG 2001/60/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2001. augusztus 7.)	L 226	5	22.8.2001
M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)	L 284	1	31.10.2003
M3	A TANÁCS 66/2004/EK IRÁNYELVE (2004. április 26.)	L 168	35	1.5.2004
►M4	A BIZOTTSÁG 2006/8/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2006. január 23.)	L 19	12	24.1.2006
►M5	A TANÁCS 2006/96/EK IRÁNYELVE (2006. november 20.)	L 363	81	20.12.2006
►M6	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.)	L 396	1	30.12.2006
►M7	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1137/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.)	L 311	1	21.11.2008

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 043, 15.2.2007, o 42  (06/8)
C2	Helyesbítés, HL L 136, 29.5.2007, o 3  (1907/06)

---

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/45/EK IRÁNYELVE

(1999. május 31.)

a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről

1. cikk

Az irányelv céljai és hatálya

(1)  Ennek az irányelvnek a célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése:

amennyiben e készítmények a tagállamokban forgalomba kerülnek.

(2)  Ezen irányelvet azon készítményekre kell alkalmazni, amelyek:

(3)  Azokat a különleges rendelkezéseket, amelyeket

azon készítményekre is alkalmazni kell, amelyek az 5., 6. és 7. cikk értelmében nem minősülnek veszélyesnek, de mégis különleges kockázatot jelenthetnek.

(4)  A 91/414/EGK irányelv sérelme nélkül, ezen irányelv osztályozásra, csomagolásra, címkézésre, valamint a biztonsági adatlapokra vonatkozó cikkei érvényesek a növényvédő szerekre.

(5)  Ezen irányelv nem vonatkozik a következő, késztermékként a végső felhasználónak szánt készítményekre:

(6)  Ezen irányelv nem vonatkozik:

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában:

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában a következő anyagok minősülnek „veszélyesnek”:

3. cikk

A készítmények veszélyes tulajdonságainak meghatározása

(1)  Egy készítmény kockázatainak értékelése

meghatározásán alapul.

E különféle tulajdonságokat az 5., 6. és 7. cikk rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

Amennyiben laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, ezeket a készítmény azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.

(2)  Amennyiben a veszélyes tulajdonságokat az 5., 6. és 7. cikkel összhangban állapítják meg, úgy a 2. cikk szerinti valamennyi veszélyes anyagot, és különösen azokat, amelyeket

az alkalmazott módszerben meghatározott előírásokkal összhangban kell figyelembe venni.

(3)  Azon készítmények esetében, amelyekre ezen irányelv vonatkozik, a (2) bekezdésben említett anyagokat, amelyek az egészségre és/vagy a környezetre gyakorolt hatásaik alapján minősülnek veszélyesnek, függetlenül attól, hogy ezen anyagok szennyeződésként vagy adalékanyagként kerülnek a készítménybe, akkor kell figyelembe venni, amennyiben tömegszázalékos koncentrációjuk egyenlő vagy nagyobb, mint a következő táblázatban meghatározott értékek, kivéve ha a 67/548/EGK irányelv I. melléklete vagy ezen irányelv II. mellékletének B. része vagy III. mellékletének B. része alacsonyabb értékeket ad meg, és ezen irányelv V. melléklete nem rendelkezik másként.

4. cikk

Az osztályozás és a címkézés általános elvei

(1)  A veszélyes készítményeknek a kockázat mértéke és egyedi jellege szerinti osztályozása a veszélyességi kategóriák 2. cikkben megadott meghatározásain alapul.

(2)  A készítmények osztályozásának és a címkézésének általános elveit a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kell alkalmazni, kivéve ha az ezen irányelv 5., 6., 7. és 10. cikkében és kapcsolódó mellékleteiben említett alternatív kritériumokat alkalmazzák.

5. cikk

A fizikai-kémiai tulajdonságokból származó kockázatok értékelése

(1)  Egy készítmény fizikai-kémiai tulajdonságaiból származó kockázatokat úgy kell megállapítani, hogy a 67/548/EGK irányelv V. mellékletének A. részében megadott módszerekkel meg kell határozni a készítmény azon fizikai-kémiai tulajdonságait, amelyek a fentebb idézett irányelv VI. mellékletében megjelölt kritériumokkal összhangban történő megfelelő osztályozásához és címkézéséhez szükségesek.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve:

(3)  Bizonyos esetekre, amelyekre a 67/548/EGK irányelv V. mellékletének A. részében megjelölt módszerek nem alkalmazhatók, ezen irányelv I. mellékletének B. része alternatív számítási módszereket állapít meg.

(4)  A 67/548/EGK irányelv V. mellékletének A. részében megállapított módszerek alkalmazása alóli bizonyos átmeneti mentesítésekről ezen irányelv I. mellékletének A. része tesz említést.

(5)  A 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozó készítmények fizikai-kémiai tulajdonságaiból eredő veszélyek értékelése során a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kell megállapítani a készítménynek a megfelelő osztályozáshoz szükséges fizikai-kémiai tulajdonságait. E tulajdonságokat a 67/548/EGK irányelv V. mellékletének A. részében megadott módszerekkel kell megállapítani, kivéve ha a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletével összhangban más nemzetközileg elismert módszerek is elfogadhatók.

6. cikk

Az egészségi kockázatok értékelése

(1)  Egy készítmény egészséget veszélyeztető hatásait a következő eljárások közül egy vagy több alkalmazásával kell felmérni:

(2)  A 91/414/EGK irányelv követelményeinek sérelme nélkül, és kizárólag amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy tudományosan bizonyítani tudja, hogy a készítmény toxikológiai tulajdonságai az (1) bekezdés a) pontjában megadott módszerrel vagy állatkísérletek meglevő eredményei alapján nem határozhatók meg helyesen, az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett módszerek alkalmazhatók, feltéve hogy azok igazolása vagy kifejezett engedélyezése a 86/609/EGK irányelv 12. cikke szerint történik.

Amennyiben a toxikológiai tulajdonságot az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett, új adatok megszerzését célzó módszerekkel állapítják meg, úgy a vizsgálatot a helyes laboratóriumi gyakorlat elveinek megfelelően kell elvégezni, amint azt a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. december 18-i 87/18/EGK tanácsi irányelv ( 18 ), valamint a 86/609/EGK irányelv és különösen ennek 7. és 12. cikke előírja.

A (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, amennyiben a mérgező tulajdonságot mind az (1) bekezdés a), mind pedig a b) pontjában megnevezett módszerekkel megállapították, úgy a készítmény osztályozását az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módszerekkel kell elvégezni, kivéve a karcinogén, a mutagén és a reprodukciót károsító hatásokat, amelyek esetében csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszert kell alkalmazni.

A készítménynek azon toxikológiai tulajdonságait, amelyeket az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszerrel nem vizsgálnak, az (1) bekezdés a) pontjában leírt módszerrel összhangban kell megvizsgálni.

(3)  Ezenkívül amennyiben bizonyítható:

(4)  Ismert összetételű készítmények esetén, kivéve a 91/414/EGK irányelv alá tartozókat, amelyeket az (1) bekezdés b) pontjával összhangban osztályoztak, az egészséget veszélyeztető hatások értékelését az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában leírt eljárás alapján újra el kell végezni, amennyiben:

Ezen új értékelést kell alkalmazni, kivéve ha bizonyos tudományos ismeretek alapján úgy ítélhető meg, hogy a kockázat átértékelése az osztályozás megváltozását nem eredményezi.

7. cikk

A környezeti kockázatok értékelése

(1)  Egy készítmény környezetet veszélyeztető hatásait a következő eljárások közül egy vagy több alkalmazásával kell felmérni:

(2)  Amennyiben az ökotoxikológiai tulajdonságot az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett, új adatok megszerzését célzó módszerekkel állapítják meg, úgy a vizsgálatot a 87/18/EGK irányelvben előírt helyes laboratóriumi gyakorlat elveinek, valamint a 86/609/EGK irányelvnek megfelelően kell elvégezni.

Amennyiben a környezetet veszélyeztető hatásokat mindkét fenti módszernek megfelelően megvizsgálták, úgy a készítményeket az (1) bekezdés b) pontjában említett módszerek eredményei alapján kell osztályozni.

(3)  Ismert összetételű készítmények esetén, kivéve a 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozókat, amelyeket az (1) bekezdés b) pontjával összhangban osztályoztak, a környezetet veszélyeztető hatások értékelését az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában leírt eljárás alapján újra el kell végezni, amennyiben:

Ezen új értékelést kell alkalmazni, kivéve ha biztos tudományos ismeretek alapján úgy ítélhető meg, hogy a kockázat átértékelése az osztályozás megváltozását nem eredményezi.

8. cikk

A tagállamok kötelezettségei és feladatai

(1)  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az irányelv hatálya alá tartozó készítmények csak akkor kerülhessenek forgalomba, amennyiben az abban foglaltaknak megfelelnek.

(2)  Ezen irányelv betartása érdekében a tagállamok hatóságai a készítmény forgalomba hozataláért felelős bármely személytől tájékoztatást kérhetnek a készítmény összetételéről és más ide vonatkozó információról.

(3)  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a készítmény forgalomba hozataláért felelős személyek a tagállamok hatóságai rendelkezésére bocsássák:

(4)  A tagállamok és a Bizottság tájékoztatják egymást azon nemzeti hatóság(ok) nevéről és címéről, amely(ek) felelős(ek) az ezen irányelv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információk átadásáért és kicseréléséért.

9. cikk

Csomagolás

1.

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy: 1.1. az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, valamint az 1. cikk (3) bekezdése alapján a IV. melléklet hatálya alá tartozó készítmények csak akkor kerülhessenek forgalomba, amennyiben csomagolásuk kielégíti a következő követelményeket: — a csomagolóeszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy tartalmuk ne juthasson ki; e követelmény nem alkalmazható, amennyiben különleges biztonsági berendezéseket írnak elő, — azon csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson, — a csomagolóeszközök és a záróelemek mindenhol elég erősek és szilárdak, biztosítva azt, hogy nem lazulnak fel, és sérülés nélkül megfelelnek a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek, — az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárását követően is megakadályozza a tartalom kijutását; 1.2. a kiskereskedelmi forgalomba hozott, vagy a lakosság számára hozzáférhető, az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, valamint az 1. cikk (3) bekezdése értelmében a IV. melléklet hatálya alá tartozó készítményeket tartalmazó csomagolóeszközök: — formája és/vagy grafikai díszítése ne keltse fel és ne táplálja a gyermekek kíváncsiságát, és ne vezesse félre a fogyasztókat, továbbá — megjelenése, és/vagy neve nem lehet olyan, amely már élelmiszereknél, takarmányoknál, egészségügyi vagy kozmetikai termékeknél használatban van. 1.3. kiskereskedelmi forgalomba hozott, vagy a lakosság számára hozzáférhető, ezen irányelv IV. mellékletének hatálya alá tartozó meghatározott készítmények csomagolóeszközei a következőkkel vannak ellátva: — a gyermekbiztos zárás, — és/vagy — veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés). Az eszközöknek meg kell felelniük a 67/548/EGK irányelv IX. mellékletének A. és B. részében megadott műszaki követelményeknek.

2.	A készítmények csomagolása akkor elégíti ki az 1.1. bekezdés első, második és harmadik francia bekezdésében foglaltakat, amennyiben megfelel a veszélyes anyagok vasúti, közúti, belföldi vízi, tengeri és légi szállítására vonatkozó követelményeknek.

10. cikk

Címkézés

1.1.

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy: a) az 1. cikk (2) bekezdése szerinti készítményeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, amennyiben a csomagolásukon lévő címkézés megfelel az e cikkben meghatározott követelményeknek és az V. melléklet A. és B. része különös rendelkezéseinek; b) az 1. cikk (3) bekezdése szerinti, az V. melléklet B. és C. részében meghatározott készítményeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha a csomagolásukon lévő címkézés megfelel a 2.1. és 2.2. bekezdésben meghatározott követelményeknek, valamint az V. melléklet B. és C. része különös rendelkezéseinek.

1.2.

A 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozó növényvédő szerek esetében az ezen irányelvvel összhangban lévő címkézési követelményeket az alábbi szöveggel kell kiegészíteni: „Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást!” E jelölés nem érinti a 91/414/EGK irányelv 16. cikkével és V. mellékletével összhangban előírt tájékoztatást.

2.

Minden csomagoláson jól olvashatóan és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a következő adatokat: 2.1. a készítmény kereskedelmi neve vagy jelölése; 2.2. annak a Közösségben letelepedett személynek a neve, teljes címe és telefonszáma, aki a készítmény forgalomba hozataláért felelős, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr vagy forgalmazó; 2.3. a készítményben megtalálható anyag vagy anyagok kémiai elnevezése az alábbi feltételekkel összhangban: 2.3.1. a 6. cikkel összhangban T+, T és Xn szimbólummal besorolt készítmények vonatkozásában csak azon T+, T és Xn anyagokat kell figyelembe venni, amelyek koncentrációja legalább egyenlő vagy nagyobb a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében, vagy amennyiben abban nem szerepelne, az ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott legalacsonyabb határértéknél (Xn határérték); 2.3.2. a 6. cikkel összhangban „C” szimbólummal besorolt készítmények vonatkozásában csak azon „C” anyagokat kell figyelembe venni, amelyek koncentrációja legalább egyenlő vagy nagyobb a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében, vagy amennyiben abban nem szerepelne, ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott legalacsonyabb határértéknél (Xi határérték); 2.3.3. a címkén fel kell tüntetni azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriák közül egybe vagy többe besorolták: — karcinogén, 1., 2. vagy 3. kategória, — mutagén, 1., 2. vagy 3. kategória, — reprodukciót károsító, 1., 2. vagy 3. kategória, — nagyon mérgező, mérgező vagy ártalmas egyetlen expozíciót követő nem halálos hatásuk alapján, — mérgező vagy ártalmas ismételt vagy hosszan tartó expozíciót követő súlyos hatások alapján, — szenzibilizáló. A kémiai név a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt vagy egy nemzetközileg elismert kémiai nómenklatúrában szereplő valamely elnevezés, ez utóbbi akkor, amennyiben az említett mellékletben még nincs megfelelő elnevezés. 2.3.4. A fenti rendelkezésekből következően nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriákba sorolták: — robbanásveszélyes, — oxidáló, — fokozottan tűzveszélyes, — tűzveszélyes, — kis mértékben tűzveszélyes, — irritatív, — környezetre veszélyes, kivéve ha az anyagot már a 2.3.1., a 2.3.2. vagy a 2.3.2. pont alapján meg kell nevezni. 2.3.5. Rendszerint nem szükséges négy kémiai névnél többet megadni azon anyagok meghatározásához, amelyekre lényegében visszavezethetők azon legfontosabb veszélyes tulajdonságok, amelyek az osztályozás és a megfelelő kockázati mondatok megválasztása tekintetében döntőnek bizonyultak. Bizonyos esetekben szükséges lehet négynél több kémiai név megadása. 2.4. Veszélyszimbólum(ok) és veszélyjel(ek) A veszélyszimbólumok, amennyiben ezen irányelv meghatározza őket, valamint a készítmény használata során felmerülő veszélyek jelölései összhangban vannak a 67/548/EGK irányelv II. és VI. mellékletében előírtakkal, és azokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékeléssel összhangban kell alkalmazni. Amennyiben egy készítményhez egynél több veszélyszimbólumot kell rendelni, akkor: — a „T” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége a „C” és „X” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi, amennyiben a 67/548/EGK irányelv I. melléklete másként nem rendelkezik, — a „C” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „X” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi, — az „E” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „F” és az „O” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi, — az „X”n szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „X”i szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi. A veszélyszimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. 2.5. Kockázat jellegét jelző szabványmondatok (R-mondatok) A különös veszélyekre vonatkozó jelölések (R-mondatok) szóhasználata megegyezik a 67/548/EGK irányelv III. és VI. mellékletében előírtakkal, és az R-mondatokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékelések eredményei alapján kell megadni. Rendszerint nem szükséges hatnál több R-mondatot megadni a kockázat leírásához; ilyenkor a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében felsorolt összetett mondatokat egyetlen mondatnak kell tekinteni. Amennyiben azonban a készítményt egyidejűleg több veszélyességi kategóriába be lehet sorolni, úgy e szabványmondatok lefedik a készítményből eredő fő veszélyek összességét. Bizonyos esetekben szükséges lehet hatnál több R-mondat megadása. A „fokozottan tűzveszélyes” és a „tűzveszélyes” szabványmondatot nem szükséges alkalmazni, amennyiben azok egy, a 2.4. ponttal összhangban lévő veszélyjelet ismételnek meg. 2.6. A biztonsági útmutatások (S-mondatok) A biztonsági útmutatások (S-mondatok) szóhasználata megegyezik a 67/548/EGK irányelv IV. és VI. mellékletében foglaltakkal, és az S-mondatokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékelések eredményeivel összhangban kell megadni. Rendszerint nem szükséges hatnál több S-mondatot megadni a legmegfelelőbb biztonsági útmutatások megfogalmazásához; ilyenkor a 67/548/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt összetett mondatokat egyetlen mondatnak kell tekinteni. Azonban bizonyos esetekben szükséges lehet hatnál több S-mondat megadása. Amennyiben a biztonsági útmutatásokat fizikailag nem lehetséges a címkén vagy magán a csomagoláson elhelyezni, úgy a csomagoláshoz kell mellékelni a készítmény biztonságos használatára vonatkozó útmutatásokat. 2.7. A tartalom névleges mennyisége (névleges tömeg vagy névleges térfogat) kiskereskedelmi forgalomba hozott vagy a lakosság számára hozzáférhető készítmény esetén.

3.

►M7  A 7. cikk értelmében veszélyesként osztályozott bizonyos készítményekkel kapcsolatban, e cikk (2) bekezdésének 2.4., 2.5. és 2.6. pontjától eltérve, a Bizottság felmentést adhat a környezetre veszélyes címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetre veszélyes címkézéssel kapcsolatban, amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ilyen intézkedéseket a 20a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄ E mentességeket, illetve különös előírásokat az V. melléklet A. vagy B. része határozza meg és ismerteti.

4.

Amennyiben a csomag tartalma nem haladja meg a 125 millilitert: — a tűzveszélyes, oxidáló vagy irritatív, kivéve az R 41 mondattal jelölteket, vagy a környezetre veszélyes és „N” szimbólummal jelölt készítmények esetén, nem szükséges az R- és az S-mondatok feltüntetése, — a kevésbé tűzveszélyes vagy környezetre veszélyes osztályozású készítmények esetén, amelyeken nincs „N” szimbólum, csak az R-mondatokat kell feltüntetni, az S-mondatokat nem.

5.

A 91/414/EGK irányelv 16. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, az ezen irányelv tárgyát képező készítmények csomagolásán vagy címkéjén nem jelenhet meg olyan jelzés, mint „nem mérgező”, „nem ártalmas”, „nem környezetszennyező”, „ökológiai”, vagy bármilyen egyéb olyan közlés, amely szerint a készítmény nem veszélyes, vagy amely az érintett készítmény veszélyeinek alulértékelését eredményezheti.

11. cikk

A címkézési követelmények végrehajtása

(1)  Amennyiben egy címkén a 10. cikk által előírt adatok megtalálhatók, e címkét erősen kell rögzíteni a csomagolás egy vagy több oldalához úgy, hogy ezen adatok vízszintesen olvashatók legyenek, ha a csomagot szabályosan teszik le. A címke méreteit a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete állapítja meg, és a címke kizárólagos rendeltetése az ezen irányelv által megkövetelt tájékoztatás és – amennyiben szükséges – a kiegészítő egészségügyi és biztonsági tájékoztatás feltüntetése.

(2)  Nincs szükség címkére, amennyiben magán a csomagoláson világosan láthatók az (1) bekezdésben leírtak szerinti adatok.

(3)  A címke vagy a (2) bekezdés esetében a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyszimbólum és háttere világosan kitűnjön.

(4)  A 10. cikk szerinti tájékoztatás a címkén világosan kitűnik a háttérből, valamint olyan méretűnek és elhelyezésűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen.

Az ezen tájékoztatás megjelenésére és formátumára vonatkozó sajátos előírásokat a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében kell megállapítani.

(5)  A tagállamok a veszélyes anyagok felségterületükön való forgalomba hozatalát a címkézésnek a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein való megjelenésétől tehetik függővé.

(6)  Ezen irányelv alkalmazásában a címkézési követelmények kielégítettnek tekinthetők:

12. cikk

Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények teljesítése alól

(1)  A 9., 10. és 11. cikk nem vonatkozik olyan robbanószerekre, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás bemutatása céljából hoznak forgalomba.

(2)  A 9., 10. és 11. cikk nem vonatkozik az 5., 6. és 7. cikk szerinti, a VII. mellékletben meghatározott egyes veszélyes készítményekre, amelyek abban a formában, amelyben forgalomba hozzák őket, semmilyen fizikai-kémiai, egészségügyi vagy környezeti kockázatot nem jelentenek.

(3)  Ezenkívül a tagállamok:

E bekezdés alkalmazása nem engedi meg az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő szimbólumok, veszélyjelek, kockázati R-mondatok vagy biztonságos használatra vonatkozó S-mondatok használatát.

(4)  Amennyiben egy tagállam a (3) bekezdésben megadott lehetőségeket alkalmazza, arról haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a tagállamokat. ►M7  Amennyiben indokolt, a Bizottság az V. melléklet keretein belül hozhatja meg intézkedéseit. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 20a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ◄

13. cikk

Távértékesítés

Az ezen irányelv szerinti készítmények bármely olyan reklámozásában, amely bárki számára lehetővé teszi adásvételi szerződés megkötését anélkül, hogy előzőleg megtekintené a készítmény címkéjét, meg kell nevezni a címkén feltüntetett veszélyek típusát vagy típusait. E követelmény nem érinti a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 19 ).

▼M6 —————

▼B

15. cikk

A kémiai nevek titkossága

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy bizonyítani tudja, hogy egy olyan anyag kémiai azonosítójának a megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon, amely kizárólag:

szellemi tulajdonának titkosságát veszélyezteti, úgy a VI. melléklet rendelkezéseivel összhangban hivatkozhat az anyagra vagy egy olyan névvel, amely a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat nevezi meg, vagy egy alternatív név felhasználásával. Ezen eljárás nem alkalmazható, amennyiben az érintett anyagra a közösségi rendelkezések expozíciós határértéket határoztak meg.

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy igénybe kívánja venni a titkosítás lehetőségét nyújtó rendelkezéseket, úgy azon tagállam illetékes hatóságához terjeszti be kérelmét, amelyben a készítmény először forgalomba kerül.

A kérelemnek összhangban kell lennie a VI. melléklet rendelkezéseivel, és tartalmaznia kell a VI. melléklet A. részének formulájában megkövetelt információt. Az illetékes hatóság mindazonáltal további információt kérhet a készítmény forgalomba hozataláért felelős személytől, amennyiben ezen információ a kérelem megalapozottságának megállapításához szükségesnek látszik.

Azon hatóság, amelyhez a titkosítási kérelmet benyújtják, értesíti a kérelmezőt a határozatáról. A készítmény forgalomba hozataláért felelős személy e határozat másolatát minden olyan tagállamnak megküldi, amelyben a terméket forgalomba kívánja hozni.

A tagállamok hatóságai vagy a Bizottság tudomására hozott titkos adatokat a 67/548/EGK irányelv 19. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell kezelni.

16. cikk

A tagállamoknak a munkavállalók biztonságával kapcsolatos jogai

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a Szerződéssel összhangban meghatározzák azon követelményeket, amelyeket szükségesnek vélnek annak érdekében, hogy a munkavállalók védelme az érintett veszélyes készítmények használatakor biztosítva legyen; feltéve hogy mindez nem jelenti a veszélyes készítmények osztályozásának, csomagolásának és címkézésének az ezen irányelvben nem meghatározott módosulását.

17. cikk

Az egészségre vonatkozó információ fogadásáért felelős szervek

A tagállamok kijelölik azon szervezetet vagy szervezeteket, amelyek fogadják a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai-kémiai hatásaik alapján veszélyesnek ítélt készítményekre vonatkozó információkat, a kémiai összetételt is beleértve.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kijelölt szervek minden szükséges garanciát megadjanak a kapott információ titkosságának megőrzésére. Ezen információ csak arra használható fel, hogy a megelőzési és gyógyítási intézkedések által – különösen veszélyhelyzetben – valamely egészségügyi igényt kielégítsen.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az információt más célra nem használják fel.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kijelölt szervek rendelkezésére álljon a gyártóktól vagy a készítmény forgalomba hozataláért felelős személyektől minden szükséges információ ahhoz, hogy eleget tehessenek mindazoknak a feladataiknak, amelyekért felelősek.

18. cikk

Szabad mozgás záradék

A Közösség egyéb jogszabályi rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy nem akadályozhatják a készítmények forgalomba hozatalát osztályozásuk, csomagolásuk, címkézésük vagy biztonsági adatlapjuk alapján, amennyiben e készítmények összhangban vannak az ezen irányelvben meghatározott rendelkezésekkel.

19. cikk

Védzáradék

(1)  Amennyiben egy tagállam részletes bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy egy készítmény, noha eleget tesz az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknek, veszélyt jelent az emberre vagy a környezetre olyan okokból, amelyek összefüggésben vannak ezen irányelv rendelkezéseivel, átmenetileg megtilthatja vagy különleges feltételekhez kötheti e készítménynek a területén való forgalomba hozatalát. E lépéséről – a döntését megalapozó okok megjelölésével – haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)  Az (1) bekezdésben említett esetben a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül egyeztet a tagállamokkal.

▼M7

(3)  A Bizottság a 20a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban hozza meg a határozatát.

20. cikk

A Bizottság ezen irányelv mellékleteit hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedéseket a 20a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼M7

20a. cikk

(1)  A Bizottságot a 67/548/EGK tanácsi irányelv ( 20 ) 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

21. cikk

Irányelvek hatályon kívül helyezése

(1)  A VIII. melléklet A. részében felsorolt irányelvek hatályukat vesztik; a tagállamok azon kötelezettségének sérelme nélkül, amely szerint a VIII. melléklet B. pontjában említett irányelveket nemzeti jogukba átültetik és alkalmazzák.

(2)  A VIII. melléklet A. részében felsorolt irányelveket a Szerződés értelmében és a VIII. melléklet C. részében meghatározott rendelkezésekre is figyelemmel kell Ausztriára, Finnországra és Svédországra alkalmazni.

(3)  A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozások ezen irányelvre való hivatkozást jelentenek, és azokat a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Átvétel a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok 2002. július 30-a előtt elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák:

(3)  Amennyiben a tagállamok ilyen intézkedéseket fogadnak el, azokban hivatkozni kell ezen irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

A 21. cikk (2) bekezdését 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

24. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettei.

---

I. MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE AZ 5. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

A.   RÉSZ

Mentességek a 67/548/EGK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott vizsgálati módszerek alól

Lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 2.2.5. pontja.

B.   RÉSZ

Alternatív számítási módszerek

B.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

B.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

---

II. MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE A 6. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

Bevezetés

A készítményt alkotó anyagok valamennyi, az egészséget veszélyeztető hatását fel kell mérni. Az e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszer egy olyan számítási módszer, amely minden készítményre alkalmazható, és amely figyelembe veszi a készítményt alkotó anyagok valamennyi egészséget veszélyeztető tulajdonságát. E célból az egészséget veszélyeztető hatások a következőképpen oszthatók fel:

A készítmények egészséget veszélyeztető hatásait a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kell értékelni, az e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszerrel, egyedi koncentráció-határértékeket alkalmazva.

Az osztályozási eljárást e melléklet A. része ismerteti.

Az anyag(ok) és ebből eredően a készítmény osztályozása kifejezhető:

Minden egészséget veszélyeztető hatás szisztematikus vizsgálatának eredményét tömeg/tömeg százalékos arányban koncentrációs határértékek segítségével kell kifejezni, kivéve a gáz-halmazállapotú készítményeknél, ahol a határértékeket az anyag osztályozásának függvényében térfogat/térfogat százalékos arányban kell kifejezni.

Amennyiben a hagyományos módszer alkalmazásához szükséges koncentráció-határértékeket a 67/548/EGK irányelv I. melléklete nem adja meg, úgy e melléklet B. része tartalmazza azokat.

A.   RÉSZ

Az egészséget veszélyeztető tulajdonságok értékelésének eljárása

A vizsgálat lépésről lépésre történik a következők szerint:

1.   Nagyon mérgezőnek minősülnek a következő készítmények:

1.1.

akut halált okozó hatásaik alapján, és a „T+” veszélyszimbólummal, a „nagyon mérgező” veszélyjellel és az R 26, R 27 vagy R 28 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve; 1.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) az érintett anyagra vagy anyagokra a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott koncentráció, vagy (b) ezen irányelv B. részének 1. pontjában (I. és I. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 1.1.2. azon készítmények, amelyek egynél több nagyon mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 1.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben ahol: PT+ = a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LT+ = valamennyi nagyon mérgező anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték a nagyon mérgezőként való besoroláshoz;

1.2.

egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásuk alapján, és a „T+” veszélyszimbólummal, a „nagyon mérgező” veszélyszimbólummal és az R 39/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve: azon készítmények, amelyek legalább egy olyan veszélyes anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy (b) az e melléklet B. részének 2. pontjában (II. és II. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem találhatók a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

2.   Mérgezőnek minősülnek a következő készítmények:

2.1.

akut halált okozó hatásuk alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R 23, R 24 vagy R 25 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve; 2.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy (b) e melléklet B. részének 1. pontjában (I. és I. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 2.1.2. azon készítmények, melyek egynél több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 2.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PT = a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PT = a készítményben megtalálható valamennyi mérgező anyag tömegszázaléka, LT+ = valamennyi nagyon mérgező vagy mérgező anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték a mérgezőként való besoroláshoz;

2.2.

egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásuk alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R 39/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve. Azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet a B. részének 2. pontjában (II. és II. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;

2.3.

hosszú távú hatásaik alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R 48/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve. Azon készítmények, amelyek egy vagy több veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 3. pontjában (III. és III. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

3.   Ártalmasnak minősülnek a következő készítmények:

3.1.

akut halált okozó hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R 20, R 21 vagy R 22 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve; 3.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 1. pontjában (I. és I. A. táblázat) meghatározott koncentrációk, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 3.1.2. azon készítmények, amelyek egynél több nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 3.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PT+ = a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PT = a készítményben megtalálható valamennyi mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PXn = a készítményben megtalálható valamennyi ártalmas anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LXn = valamennyi nagyon mérgező, mérgező vagy ártalmas anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az ártalmasként való besoroláshoz;

3.2.

lenyelésük esetén a tüdőre gyakorolt heveny hatásuk alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R 65/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve. Azon készítmények, amelyek a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 3.2.3. bekezdésében meghatározott kritériumok alapján minősülnek károsnak. A fenti 3.1. bekezdésnek megfelelően a hagyományos módszer alkalmazása során nem kell figyelembe venni egy anyag R 65-ként való osztályozását;

3.3.

egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az ►M1  R 68 ◄ /expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve. Azon készítmények, amelyek legalább egy nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet a B. részének 2. pontjában (II. és II. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

3.4.

hosszú távú hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R 48/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve. Azon készítmények, amelyek legalább egy mérgezőként vagy károsként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 3. pontjában (III. és III. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

4.   Maró hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

4.1.

a „C” veszélyszimbólummal, a „maró hatású” veszélyjellel és az R 35 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve; 4.1.1. azon készítmények, melyek egy vagy több maró hatásúként osztályozott és R 35 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 4.1.2. azon készítmények, amelyek több maró hatásúként osztályozott és R 35 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek a 4.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PC, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi, R 35 mondattal jelölt maró anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LC, R35 = valamennyi maró és R 35 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett R 35 határérték a maróként való besoroláshoz;

4.2.

a „C” veszélyszimbólummal, a „maró hatású” veszélyjellel és az R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve; 4.2.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 4.2.2. azon készítmények, amelyek több maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek a 4.2.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PC, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi R 35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PC, R34 = a készítményben megtalálható valamennyi R 34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LC, R34 = valamennyi maró és R 35 vagy R 34 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 34 maróként való besoroláshoz

5.   Ingerlő hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

5.1.

amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak, és a „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R 41 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve; 5.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és R 41 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 5.1.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R 41 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PC, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi R 35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PC, R34 = a készítményben megtalálható valamennyi R 34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, P Xi, R41 = a készítményben megtalálható valamennyi R 41 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LXi, R41 = valamennyi maró és R 35 vagy R 34 mondattal jelölt vagy R 41 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 41 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

5.2.

amelyek szemirritáló hatásúak és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R 36 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve; 5.2.1. az egy vagy több maró hatásúként osztályozott anyagot tartalmazó készítmények, amelyeket az R 35 vagy az R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal, vagy irritatívként az R 41 vagy az R 36 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelöltek, amennyiben az anyagok egyedi koncentrációja egyenlő vagy nagyobb, mint: (a) az érintett anyagra vagy anyagokra a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott koncentráció; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentrációs határértékek nélkül van(nak) megadva; 5.2.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R 41 vagy R 36 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.2.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: Pc, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi R 35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, Pc, R34 = a készítményben megtalálható valamennyi R 34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PXi, R41 = a készítményben megtalálható valamennyi R 41 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PXi, R36 = a készítményben megtalálható valamennyi R 36 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LXi, R36 = valamennyi maró és R 35 vagy R 34 mondattal jelölt vagy R 41 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 41 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

5.3.

azon készítmények, amelyek bőrirritáló hatásúak és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R 38 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve; 5.3.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és R 38 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot vagy maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva; 5.3.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R 38 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 5.3.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PC, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi R 35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PC, R34 = a készítményben megtalálható valamennyi R 34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PXi, R38 = a készítményben megtalálható valamennyi R 38 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LXi, R38 = valamennyi maró és R 35 vagy R 34 mondattal jelölt vagy R 38 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 38 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

5.4.

amelyek irritálják a légzőrendszert és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R 37 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve; 5.4.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és az R 37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (IV. és IV. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 5.4.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R 37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.4.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PXi, R37 = a készítményben megtalálható valamennyi R 37 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, LXi, R37 = valamennyi irritatív és R 37 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 37 irritatív hatásúként való besoroláshoz; 5.4.3. azon gáz-halmazállapotú készítmények, amelyek egynél több irritatívként osztályozott és R 37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R 35 vagy R 34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 5.4.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PC, R35 = a készítményben megtalálható valamennyi R 35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PC, R34 = a készítményben megtalálható valamennyi R 34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka, PXi, R37 = a készítményben megtalálható valamennyi R 37 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka LXi, R37 = valamennyi gáz-halmazállapotú maró és R 34 vagy R 35 mondattal jelölt, illetve irritatív és R 37 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R 37 irritatív hatásúként való besoroláshoz.

6.   Szenzibilizáló hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

6.1.

A bőrrel való érintkezés útján, és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R 43 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve; Azon készítmények, amelyek legalább egy szenzibilizálóként osztályozott és R 43 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 5. pontjában (V. és V. A táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

6.2.

Inhaláció útján és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R 42 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve. Azon készítmények, amelyek legalább egy szenzibilizálóként osztályozott és R 42 jelölésű anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy (b) az e melléklet B. részének 5. pontjában (V. és V. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

7.   Karcinogénnek minősülnek a következő készítmények:

7.1.

Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R 45 vagy R 49 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg; Azon készítmények, amelyek legalább egy karcinogénként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú karcinogén anyagokat jellemző R 45 vagy R 49 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

7.2.

Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R 40 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy karcinogénként osztályozott és a 3. kategóriájú rákkeltő anyagokat jellemző R 40 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

8.   Mutagénnek minősülnek a következő készítmények:

8.1.

Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R 46 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy mutagénként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú mutagén anyagokat jellemző R 46 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációkban fejti ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. Mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

8.2.

Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az ►M1  R 68 ◄ kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy mutagénként osztályozott és a 3. kategóriájú mutagén anyagokat jellemző ►M1  R 68 ◄ mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

9.   Reprodukciót károsítónak minősülnek a következő készítmények:

9.1.

Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R 60 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fogamzóképesség vagy nemzőképesség) jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R 60 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

9.2.

Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R 62 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fogamzóképesség vagy nemzőképesség) jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és a 3. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jelző R 62 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. Mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

9.3.

Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R 61 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fejlődés) jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R 61 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. Mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

9.4.

Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R 63 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fejlődés) jelölnek meg. Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és a 3. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R 63 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (VI. és VI. A. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

B.   RÉSZ

Az egészségi kockázatok értékelésénél alkalmazandó koncentrációs határértékek

Az egészséget veszélyeztető valamennyi hatásnál az első táblázat (I–VI. táblázat) határozza meg a nem gáz-halmazállapotú készítményekhez alkalmazandó koncentráció határértékeket (tömegszázalékban kifejezve), a második táblázat pedig (I. A.–VI. A. táblázat) a gáz-halmazállapotú készítményekhez alkalmazandó koncentrációs határértékeket határozza meg (térfogatszázalékban kifejezve). E koncentrációs határértékeket kell alkalmazni, amennyiben az érintett anyagra a 67/548/EGK irányelv I. melléklete nem határoz meg különös koncentráció-határértékeket.

1.   Heveny halált okozó hatások

1.1   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az I. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

A kockázat jellegét jelző R-mondatokat a következő kritériumok alapján kell hozzárendelni a készítményhez:

1.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

Az I. A. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a gáz–halmazállapotú készítmények osztályozását a készítményt alkotó gáz(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

A kockázat jellegét jelző R-mondatokat a következő kritériumok alapján kell a készítményhez hozzárendelni:

2.   Egyetlen expozíció utáni, nem halálos, visszafordíthatatlan hatások

2.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Azon anyagok esetében, amelyek egyetlen expozíció után nem halálos, visszafordíthatatlan hatásokat idéznek elő (R 39/expozíciós út, ►M1  R 68 ◄ /expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a II. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

2.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

Azon gázok esetében, amelyek egyetlen expozíció után nem halálos, visszafordíthatatlan hatásokat idéznek elő (R 39/expozíciós út, ►M1  R 68 ◄ /expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a II. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

3.   Ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció utáni súlyos hatások

3.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Azon anyagok esetében, amelyek ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció után súlyos hatásokat idéznek elő (R 48/expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a III. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

3.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

Azon gázok esetében, amelyek ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció után súlyos hatásokat idéznek elő (R 48/expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben az alábbi III. A. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

4.   Maró és irritatív hatások, beleértve a súlyos szemkárosító hatást is

4.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

A maró (R 34, R 35) vagy irritatív hatású (R 36, R 37, R 38, R 41) anyagok esetében a készítmény osztályozását adott esetben a IV. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

4.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat kiváltó gázok esetében (R 34, R 35 vagy R 36, R 37, R 38, R 41) a készítmény osztályozását adott esetben az alábbi IV. A. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

5.   Szenzibilizáló hatások

5.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatást kifejtő készítményeket szenzibilizálóként kell minősíteni, és az alábbiakkal kell megjelölni:

A készítmény osztályozását adott esetben az V. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

5.2.   Gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatást kifejtő készítményeket szenzibilizálóként kell minősíteni, és az alábbiakkal kell megjelölni:

A készítmény osztályozását adott esetben az V. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

6.   Karcinogén/mutagén/reprodukciót károsító hatások

6.1.   Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat eredményező anyagok esetében a VI. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a készítmény osztályozását. Az alábbi szimbólumokat és R-mondatokat kell alkalmazni:

▼M4

▼B

6.2.   Gáz–halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat eredményező anyagok esetében a VI. A. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a készítmény osztályozását. Az alábbi szimbólumokat és R-mondatokat kell alkalmazni:

▼M4

▼B

---

III. MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI VESZÉLYEINEK ÉRTÉKELÉSÉRE A 7. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

Bevezetés

A környezetre veszélyes hatások szisztematikus felmérésének eredményét koncentrációs határértékek segítségével kell kifejezni tömegszázalékos arány formájában, kivéve a gáz-halmazállapotú készítményeket, amelyeknél az anyag osztályozásától függően a térfogatszázalékos arányt kell megadni.

Az A. rész a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti számítási eljárást, valamint a készítmény osztályozásához alkalmazandó R-mondatokat adja meg.

A B. rész a hagyományos módszer alkalmazásakor használandó koncentrációs határértékeket és az osztályozást szolgáló szimbólumokat és R-mondatokat adja meg.

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egy készítmény környezeti veszélyeit e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszerrel kell értékelni, egyedi koncentráció- határértékek felhasználásával.

A C. rész a vízi környezet veszélyeinek értékelésére szolgáló vizsgálati módszereket tartalmazza.

A.   RÉSZ

A környezeti veszélyek értékelésére vonatkozó eljárás

(a)   Vízi környezet

1.   Hagyományos módszer a vízi környezet veszélyeinek értékelésére

A vízi környezet veszélyeinek értékelésére szolgáló hagyományos módszer az alábbi felosztásnak megfelelően veszi figyelembe az összes olyan veszélyt, amelyet egy készítmény jelenthet e közeg számára.

A következő készítményeket kell környezetre veszélyesként osztályozni:

1.

és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R 50 és R 53 (R 50-53) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni: 1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 1.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.1.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PN, R50–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LN, R51–53 = valamennyi környezetre veszélyes és R 50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 50-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

2.

és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R 51 és R 53 (R 51-53) kockázat jellegét jelző mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a fenti 1.1. pontnak megfelelően osztályozták. 2.1. Azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53 vagy R 51-53 kockázati szabványmondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 2.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és az R 50-53 vagy R 51-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 1.2. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PN, R50–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R51–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LN, R50–53 = valamennyi környezetre veszélyes és R 50-53 vagy R 51-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 51-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

3.

és az R 52 és R 53 (R 52-53) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a fenti 1.1. vagy 1.2. pontnak megfelelően osztályozták; 3.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53, R 51-53 vagy R 52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. Mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 3.2. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53, R 51-53 vagy R 52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 1.3.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PN, R50–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R51–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R52–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 52-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LR52–53 = valamennyi környezetre veszélyes és R 50-53, R 51-53 vagy R 52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 52-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

4.

és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R 50 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve, ha a készítményt már a fenti 1.1. pontnak megfelelően osztályozták: 4.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és az R 50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részében (2. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 4.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.4.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PN, R50 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LN, R50 = valamennyi környezetre veszélyes és R 50 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 50 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve; 4.3. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg az 1.4.1. vagy az 1.4.2. pontokban említett kritériumoknak, és amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amennyiben: ahol: PN, R50 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R50–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LN, R50 = valamennyi környezetre veszélyes és R 50 vagy R 50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 50 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

5.

és az R 52 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a fenti 1.1., 1.2., 1.3. vagy 1.4. pontnak megfelelően osztályozták; 5.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 52 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy (b) az e melléklet B. részében (3. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. Mellékletében, vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 5.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 52 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.5.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PR52 = a készítményben megtalálható valamennyi R 52 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LR52 = valamennyi környezetre veszélyes és R 52 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 52 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

6.

és az R 53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a fenti 1.1., 1.2. vagy 1.3. pontnak megfelelően osztályozták; 6.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R 53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy (b) az e melléklet B. részében (4. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva. 6.2. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.6.1. bekezdés (a) vagy (b) pontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben: ahol: PR53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LR53 = valamennyi környezetre veszélyes és R 53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve; 6.3. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R 53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg az 1.6.2.pont kritériumainak, és amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott R 50-53, R 51-53 vagy R 52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amennyiben: ahol: PR53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R50–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PN, R51–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, PR52–53 = a készítményben megtalálható valamennyi R 52-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka, LR53 = valamennyi környezetre veszélyes és R 53, R 50-53, R 51-53 vagy R 52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve.

(b)   Nem vízi környezet

(1)   ÓZONRÉTEG

I.   Hagyományos módszer az ózonrétegre veszélyes készítmények értékelésére

1.

és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R 59 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni; 1.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott, „N” veszélyszimbólummal és az R 59 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint: (a) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy (b) az e melléklet B. részében (5. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

▼M4 —————

▼B

(2)   SZÁRAZFÖLDI KÖRNYEZET

I.   A szárazföldi környezetre veszélyes készítmények értékelése

A készítményeknek a következő R-mondatok felhasználásával történő osztályozása azután alkalmazható, miután ezen R-mondatok felhasználásának részletes kritériumai a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletébe felvételre kerültek.

R 54	Mérgező a növényekre

R 55	Mérgező az állatokra

R 56	Mérgező a talaj szervezeteire

R 57	Mérgező a méhekre

R 58	A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

B.   RÉSZ

A környezeti veszélyek értékelése során alkalmazandó koncentrációs határértékek

I.   Vízi környezet esetében

Az alábbi táblázatokban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

▼M4

Azon készítményekre, melyek N, R50–53 besorolással rendelkező anyagokat tartalmaznak, az 1.b. táblázatban feltüntetett koncentráció-határértékek vonatkoznak, és esetükben az ezekből eredő osztályozást kell alkalmazni.

▼B

II.   Nem vízi környezet esetében

Az alábbi táblázatokban meghatározott, tömegszázalékban, illetve gáz-halmazállapotú készítmények esetében térfogatszázalékban kifejezett koncentráció határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amelyek osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

▼M4

▼B

C.   RÉSZ

Vizsgálati módszerek a vízi környezet veszélyeinek értékelésére

A készítményeket rendszerint a hagyományos módszer alapján kell osztályozni. Az akut vízi toxicitás meghatározása esetében azonban előfordulhatnak olyan esetek, amelyeknél indokolt a készítményt vizsgálatoknak alávetni.

A készítményen végzett e vizsgálatok eredménye csak módosíthatja az akut vízi toxicitás azon osztályozását, amelyet a hagyományos módszer alkalmazásával lehetett volna elérni.

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy ilyen vizsgálatok elvégzését választja, úgy biztosítani kell azt, hogy a vizsgálati módszerek kritériumai eleget tegyenek a 67/548/EGK irányelv V. mellékletének C. részében leírt minőségi kritériumoknak.

Ezenkívül a vizsgálatokat mindhárom fajon (alga, daphnia és hal) a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében leírt kritériumoknak megfelelően kell elvégezni, kivéve ha az akut vízi toxicitás veszélyének legmagasabb osztályozási szintjét határozták meg a készítményre a fajok egyikén történő vizsgálat alapján, vagy ha a vizsgálati eredmény már ezen irányelv hatálybalépése előtt rendelkezésre állt.

---

IV. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A LAKOSSÁG SZÁMÁRA ÉRTÉKESÍTETT VAGY HOZZÁFÉRHETŐ KÉSZÍTMÉNYEKET TARTALMAZÓ CSOMAGOLÓESZKÖZÖKRE

A.   RÉSZ

Gyermekek által nehezen kinyitható zárral ellátandó csomagolóeszközök

1.

Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a lakosság számára értékesített vagy hozzáférhető olyan készítményeket tartalmaz, melyek ezen irányelv 10. cikkének előírásaival összhangban és az ezen irányelv 6. cikkében megállapított feltételek alapján nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy maró hatásúként vannak címkézve, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

2.

Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a légutakat veszélyeztető készítményeket (Xn, R 65) tartalmaz, és amelyet a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete 3.2.3. bekezdésének megfelelően osztályoztak és címkéztek – az aeroszolos kiszerelésben és a lepecsételt szórókészülékkel ellátott csomagolóeszközben forgalomba hozott készítmények kivételével –, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

3.

Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely az alább megnevezett anyagok legalább egyikét tartalmazza olyan koncentrációban, amely egyenlő vagy nagyobb, mint a meghatározott egyedi koncentráció, Szám Az anyag megnevezése Koncentrációs határérték CAS-Reg. szám Név Einecs-szám 1 67–56–1 Metanol 2006596 ≥ 3 % 2 75–09–2 Diklór-metán 2008389 ≥ 1 % és amely a lakosság számára értékesítésre kerül vagy hozzáférhetővé válik, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

B.   RÉSZ

Tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelképpel ellátandó csomagolóeszközök

Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a lakosság számára értékesített vagy hozzáférhető olyan készítményeket tartalmaz, amelyek ezen irányelv 10. cikkével összhangban és az ezen irányelv 5. és 6. cikkében megállapított feltételek alapján nagyon mérgezőként, mérgezőként, maró hatásúként, ártalmasként, fokozottan tűzveszélyesként vagy tűzveszélyesként vannak osztályozva, tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni.

Ezen előírás nem vonatkozik azon aeroszolokra, amelyek kizárólag fokozottan tűzveszélyesként vagy tűzveszélyesként vannak osztályozva és címkézve.

▼M4

---

V. MELLÉKLET

EGYES KÉSZÍTMÉNYEK CÍMKÉZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A.   Az 5., 6. és 7. cikk értelmében veszélyesként besorolt készítmények esetében

1.   A lakosság számára értékesített készítmények

2.   Permetezéses (porlasztásos) alkalmazásra szánt készítmények

Az ilyen készítményeket tartalmazó csomagolás címkéjén kötelező feltüntetni az S23 biztonsági útmutatást, valamint a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kiválasztott S38 vagy S51 biztonsági mondatot.

3.   R33 [halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes] kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, melyet R33 kockázat jellegét jelző R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag készítménybeli koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1 %-ot, kivéve ha a 67/548/EGK irányelv I. melléklete más értékeket határoz meg.

4.   R64 (a szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja) kockázat jellegét jelző r-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, melyet R64 kockázat jellegét jelző R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag készítménybeli koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1 %-ot, kivéve ha a 67/548/EGK irányelv I. melléklete más értékeket határoz meg.

B.   Készítmények esetében, függetlenül azok 5., 6. és 7. cikk szerinti besorolásától

1.   Ólmot tartalmazó készítmények

1.1.   Festékek és lakkok

Azon festékek és lakkok esetében, melyeknek – a 6503/1984 ISO-szabványnak megfelelően meghatározott – ólomtartalma (fémtömegben kifejezve) meghaladja a készítmény össztömegének 0,15 %-át, a csomagoláson található címkén fel kell tüntetni a következőket:

„Ólmot tartalmaz. Ne használjuk olyan tárgyakon, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek.”

Abban az esetben, ha a kiszerelés tartalma nem éri el a 125 millilitert, a címkén szerepelhet a következő:

„Figyelem! Ólmot tartalmaz.”

2.   Cianoakrilátot tartalmazó készítmények

2.1.   Ragasztók

A cianoakrilátalapú ragasztók közvetlen csomagolásán található címkén az alábbiakat kell feltüntetni:

A csomagoláshoz megfelelő biztonsági útmutatásokat kell mellékelni.

3.   Izocianátokat tartalmazó készítmények

Az izocianátokat (monomereket, oligomereket, előpolimereket stb. vagy azok elegyét) tartalmazó készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következőket:

4.   700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó készítmények

A 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következőket:

5.   Lakossági forgalomban értékesített, aktív klórt tartalmazó készítmények

Az 1 %-nál több aktív klórt tartalmazó készítmények csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következőket:

„Figyelem! Ne használjuk más termékekkel együtt. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel.”

6.   Kadmiumot (ötvözeteit) tartalmazó, kemény- vagy lágyforrasztásra szánt készítmények

A fent említett készítmények csomagolásán található címkén jól olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a következőket:

7.   Aeroszolként kapható készítmények

Ezen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül az aeroszolként kapható készítményekre vonatkoznak a legutóbb a 94/1/EK irányelvvel módosított 75/324/EGK irányelv mellékletének 2.2. és 2.3. pontjának megfelelő címkézési rendelkezések is.

8.   Még nem teljesen bevizsgált anyagokat tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 67/548/EGK irányelv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban a ►C1  „Vigyázat! – még nem teljesen bevizsgált anyag!” ◄ felirattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a „Figyelem – ez a készítmény még nem teljesen bevizsgált anyagot tartalmaz” feliratot, ha ez az anyag legalább 1 %-os koncentrációban jelen van a készítményben.

9.   Legalább egy túlérzékenységet okozó anyagot tartalmazó, de túlérzékenységet okozónak nem minősülő készítmények

Az alábbi feliratot kell feltüntetni az olyan készítmények csomagolásán található címkén, melyek legalább egy túlérzékenységet okozónak minősített anyagot tartalmaznak vagy legalább 0,1 %-os koncentrációban, vagy legalább olyan koncentrációban, mint amit a 67/548/EGK irányelv I. melléklete az anyag vonatkozásában külön feltüntet.

„Túlérzékenységet okozó anyagot (anyag neve) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

10.   Halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó folyékony készítmények

Esettől függően az alábbi feliratot kell feltüntetni az olyan készítmények csomagolásán található címkén, amelyeknek nincs lobbanáspontjuk vagy lobbanáspontjuk 55 °C-nál magasabb, és halogénezett szénhidrogént, valamint 5 %-ot meghaladó koncentrációban kismértékben tűzveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat tartalmaznak:

„Felhasználáskor tűzveszélyes lehet.” vagy „Felhasználáskor kismértékben tűzveszélyes lehet.”

11.   R67 (a gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Abban az esetben, ha egy készítmény legalább egy R67 kockázat jellegét jelölő R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag(ok) készítménybeli összkoncentrációja eléri vagy meghaladja a 15 %-ot, kivéve, ha:

12.   Cementek és cementkészítmények

Azon cementek és cementkészítmények csomagolásán található címkén, amelyek több oldható krómot (VI) tartalmaznak, mint a cement teljes szárazanyagtömegének 0,0002 %-a, a következőket kell feltüntetni:

„Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.”

kivéve, ha a készítményt már túlérzékenységet okozó készítménynek minősítették, és ennek megfelelően címkézték az R43 R-mondattal.

C.   Az 5., 6. és 7. cikk értelmében nem besorolt, de legalább egy veszélyes anyagot tartalmazó készítmények

1.   Nem a lakosság számára szánt készítmények

A 14. cikk (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett készítmények csomagolásán található címkén fel kell tüntetni:

„Foglalkozásszerű felhasználók kérésükre biztonsági adatlapot kapnak.”

▼B

---

VI. MELLÉKLET

EGY ANYAG KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉNEK BIZALMAS KEZELÉSE

A.   RÉSZ

A bizalmas kezelésre irányuló kérelemben feltüntetendő információk

Bevezető megjegyzések

Bizalmas kezelés iránti kérelem

A 15. cikkel összhangban a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelemben az alábbi információkat kötelező megadni:

B.   RÉSZ

Útmutató a helyettesítő elnevezések (generikus nevek) megállapítására

1.   Bevezető megjegyzés

Ezen útmutató a veszélyes anyagok osztályozási eljárásán alapul (az anyagok felosztása osztályokba), a 67/548/EGK irányelv I. mellékletének megfelelően.

Az ezen útmutatóban szereplőktől eltérő helyettesítő elnevezések is alkalmazhatók. A kiválasztott névnek azonban minden esetben elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy a készítményt kockázatmentesen lehessen kezelni, és hogy a munkahelyen megtehessék a szükséges egészségügyi és biztonsági óvintézkedéseket.

Az osztályokat a következő módon kell megállapítani:

Az osztály neve a funkcionális csoport nevéből származik.

E családokat az I. mellékletben lévő hagyományos szám alapján kell megszámozni (601-650).

Egyes esetekben a közös különös tulajdonságokkal rendelkező anyagokat egyesítő alosztályokat is figyelembe vették.

2.   A generikus név megállapítása

Alapelvek

A generikus név megállapítása két egymást követő lépésben a következő módon történik:

A figyelembe vett azonosított funkcionális csoportok és elemek megfelelnek a 3. pont szerinti osztályok és alosztályok neveinek, e lista azonban nem kimerítő.

3.   Az anyagok felosztása osztályokba és alosztályokba

4.   Gyakorlati alkalmazás:

Annak megállapítása után, hogy az anyag a listán szereplő egy vagy több osztályba vagy alosztályba tartozik-e, a generikus név a következő módon állapítható meg:

4.1.

Amennyiben az osztály vagy alosztály neve elegendő a kémiai elemek vagy fontos funkcionális csoportok jellemzésére, úgy ez a név lesz a generikus név. Példák: — 1,4 dihidroxibenzol —   604-es osztály : fenolok és származékaik generikus név : fenolszármazékok — butanol —   603-as osztály : alkoholok és származékaik alosztály : alifás alkoholok generikus név : alifás alkohol — 2-Izopropoxietanol —   603-as osztály : alkoholok és származékaik alosztály : glikoléterek generikus név : glikoléter — metakrilát —   607-es osztály : szerves savak és származékaik alosztály : akrilátok generikus név : akrilát

4.2.

Amennyiben egy osztály vagy alosztály neve nem elegendő a kémiai elemek vagy fontos funkcionális csoportok jellemzésére, úgy a generikus név a megfelelő különböző osztályok vagy alosztályok neveinek kombinációja lesz: Példák: — klórbenzol —   602-es osztály : halogénezett szénhidrogéne kalosztály : halogénezett aromás szénhidrogének 017-es csoport : klórvegyületek generikus név : klórozott aromás szénhidrogén — 2,3,6-triklórfenilecetsav —   607-es osztály : szerves savak alosztály : halogénezett aromás savak 017-es osztály : klórvegyületek generikus név : klórozott aromás sav — 1-klór-1-nitropropán —   610-es osztáy : klór-nitrovegyületek 601-es osztály : szénhidrogének alosztály : alifás szénhidrogének generikus név : klórozott alifás szénhidrogén — tetrapropil-ditiopirofoszfát —   015-ös csoport : foszforvegyületek alosztály : foszfor észterek 016-os osztály : kénvegyületek generikus név : tiofoszforsav észter Megjegyzés: Egyes elemek, elsősorban fémek esetében, az osztály vagy alosztály neve a „szerves” vagy „szervetlen” szóval jelölhető. Példák: — higany-klorid —   080-as osztály : higanyvegyületek generikus név : szervetlen higanyvegyület — bárium-acetát —   056-os osztály : báriumvegyületek generikus név : szerves báriumvegyület — etil-nitrit —   007-es csoport : nitrogénvegyületek alcsalád : nitritek generikus név : szerves nitrit — nátrium-hidroszulfit —   016-os csoport : kénvegyületek generikus név : szervetlen kénvegyület (Az idézett példák a 67/548/EGK irányelv (19. hozzáigazítás) I. mellékletéből származnak, amelyekre vonatkozóan bizalmas adatkezelési kérelem nyújtható be.)

---

VII. MELLÉKLET

A 12. CIKK (2) BEKEZDÉSE ALÁ TARTOZÓ KÉSZÍTMÉNYEK

A 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 9.3. bekezdése szerinti készítmények.

---

VIII. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A 21. cikkel összhangban hatályon kívül helyezett irányelvek

B.   RÉSZ

Az átvételi és alkalmazási határidők

C.   RÉSZ

Ausztriára, Finnországra és Svédországra vonatkozó különleges rendelkezések az alábbi irányelveknek a 21. cikkel összhangban történő alkalmazására

1.

Ausztria, Finnország és Svédország nem veszi át és nem alkalmazza a legutóbb a 1992. április 30-i 78/631/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a veszélyes készítmények (peszticidek) osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. június 26-i 78/631/EGK tanácsi irányelvet.

2.

Ausztriának a legutóbb az 1996. október 11-i 96/65/EK irányelvvel módosított, a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. június 7-i 88/379/EGK irányelvet az alábbiak szerint kell alkalmaznia: Az 88/379/EGK irányelv alábbi rendelkezései nem vonatkoznak Ausztriára: (a) a 13. cikk, a 3. és a 7. cikkel összefüggésben az 1. mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó készítmények vonatkozásában; (b) a 13. cikk, a 7. cikkel összefüggésben a címkézés vonatkozásában, megtartva az osztrák előírásokat: — a hulladék ártalmatlanítására vonatkozó biztonsági útmutatásokra, — a hulladék ártalmatlanítására vonatkozó piktogramra, ezen irányelv hatálybalépésétől számított két évig, — biztonsági útmutatások balesetek esetén alkalmazandó intézkedésekre; (c) a 13. cikk, a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben, a veszélyes készítményekben jelen levő anyagok kémiai nevei vonatkozásában, ezen irányelv hatálybalépésétől számított két évig,

3.

Svédországnak a legutóbb az 1996. október 11-i 96/65/EK irányelvvel módosított, a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. június 7-i 88/379/EGK irányelvet az alábbiak szerint kell alkalmaznia: Az 88/379/EGK irányelv alábbi rendelkezései nem vonatkoznak Svédországra: (a) a 13. cikk, a 3. és a 7. cikkel összefüggésben azon készítmények vonatkozásában, amelyek: — a 2. mellékletben felsorolt anyagokat tartalmaznak, — olyan neurotoxikus, valamint bőrt zsírtalanító hatásokat okozó anyagokat tartalmaznak, amelyekre a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének osztályozási kritériumai és a 67/548/EGK irányelv III. mellékletének kockázat jellegét jelző R-mondatai nem terjednek ki, — olyan akut toxikus hatású anyagokat tartalmaznak, amelyekre a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének osztályozási kritériumai és a 67/548/EGK irányelv III. mellékletének kockázat jellegét jelző R-mondatai nem terjednek ki, ezen irányelv hatálybalépésétől számított két évig, — amelyek a 88/379/EGK irányelv „måttligt skadliga” (svédül: „mérsékelten ártalmas”) kritériumai alapján nem minősülnek veszélyesnek. (b) a 13. cikk, a 3. és a 7. cikkel összefüggésben, az alábbiakra vonatkozóan: — a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete 4.2.1. pontjának kritériumai alapján karcinogén anyagokat tartalmazó készítmények osztályozási és címkézési kritériumai, — a 3. kategóriájú karcinogénként osztályozott készítmények címkézése, az R 40-mondat helyett egy speciális R-mondattal.

---

1. függelék

---

2. függelék

---

IX. MELLÉKLET

---

( 1 ) HL C 283., 1996.9.26., 1. o. és

HL C 337., 1997.11.7., 45. o.

( 2 ) HL C 158., 1997.5.26., 76. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1997. június 26-i véleménye (HL C 222., 1997.7.21., 26. o.), a Tanács 1998.09.24-i közös álláspontja (HL C 360., 1998.11.23., 1. o.) és az Európai Parlament 1999. február 10-i határozata (HL C 150., 1999.5.28.). A Tanács 1999. május 11-i határozata.

( 4 ) HL L 187., 1988.7.16., 14. o. A legutóbb a 96/65/EK bizottsági irányelvvel (HL L 265., 1996.10.18., 15. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 154., 1992.6.5., 1. o.

( 6 ) HL L 110., 1993.5.4., 20. o.

( 7 ) HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

( 8 ) HL L 206., 1978.7.29., 13. o. A legutóbb a 92/32/EGK tanácsi irányelvvel módosított irányelv.

( 9 ) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 96/68/EK tanácsi irányelvvel (HL L 277., 1996.10.30., 25. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

( 11 ) HL L 76., 1991.3.22., 35. o. Az irányelvet utoljára a Bizottság 93/112/EGK irányelve módosította (HL L 314., 1993.12.16., 38. o.)

( 12 ) HL L 22., 1965.2.9., 369. o. A legutóbb a 93/39/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 214., 1993.8.24., 22. o.) módosított irányelv

( 13 ) HL L 262., 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 97/18/EK bizottsági határozattal (HL L 114., 1997.5.1., 43. o.) módosított irányelv

( 14 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 96/350/EK bizottsági határozattal (HL L 135., 1997.6.6., 32. o.) módosított irányelv

( 15 ) HL L 84., 1978.3.31., 43. o.

( 16 ) HL L 246., 1980.9.17., 1. o. A legutóbb a 84/467/Euratom irányelvvel (HL L 265., 1984.10.5., 4. o.) módosított irányelv

( 17 ) HL L 147., 1975.6.9., 40. o. A legutóbb a 94/1/EK irányelvvel (HL L 23., 1994.1.28., 28. o.) módosított irányelv

( 18 ) HL L 15., 1987.1.17., 29. o.

( 19 ) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

( 20 ) HL L 196., 1967.8.16., 1. o.