1998R0850 — HU — 01.06.2015 — 012.004

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	A TANÁCS 850/98/EK RENDELETE 1998. március 30. a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125, 1998.4.27., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A TANÁCS 308/1999/EK RENDELETE (1999. február 8.)	L 38	6	12.2.1999
►M2	A TANÁCS 1459/1999/EK RENDELETE (1999. június 24.)	L 168	1	3.7.1999
►M3	A TANÁCS 2723/1999/EK RENDELETE (1999. december 17.)	L 328	9	22.12.1999
M4	A TANÁCS 812/2000/EK RENDELETE (2000. április 17.)	L 100	3	20.4.2000
►M5	A TANÁCS 1298/2000/EK RENDELETE (2000. június 8.)	L 148	1	22.6.2000
►M6	A TANÁCS 724/2001/EK RENDELETE (2001. április 4.)	L 102	16	12.4.2001
►M7	A TANÁCS 973/2001/EK RENDELETE (2001. május 14.)	L 137	1	19.5.2001
►M8	A TANÁCS 602/2004/EK RENDELETE (2004. március 22.)	L 97	30	1.4.2004
►M9	A TANÁCS 1568/2005/EK RENDELETE (2005. szeptember 20.)	L 252	2	28.9.2005
►M10	A TANÁCS 2166/2005/EK RENDELETE (2005. december 20.)	L 345	5	28.12.2005
►M11	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 579/2011/EU RENDELETE (2011. június 8.)	L 165	1	24.6.2011
►M12	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 227/2013/EU RENDELETE (2013. március 13.)	L 78	1	20.3.2013
►M13	A TANÁCS 1385/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)	L 354	86	28.12.2013
►M14	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/812 RENDELETE (2015. május 20.)	L 133	1	29.5.2015

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 016, 23.1.2016, o 27  (2723/1999)

---

▼B

A TANÁCS 850/98/EK RENDELETE

1998. március 30.

a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról

1. cikk

Ez a technikai védelmi intézkedéseket előíró rendelet alkalmazandó a halászati erőforrások azon fogására és partra vitelére, amely a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó tengervizeken zajlik, és amelyek a 2. cikk által részletezett valamely térségben helyezkednek el, kivéve, ha a 26. és a 33. cikk másképpen rendelkezik.

▼M14 —————

▼B

I. CÍM

MEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

(1)  E rendelet céljaira a tengervizek következő meghatározásait kell alkalmazni:

a)   1. régió

Minden olyan vízterület, amely az északi szélesség 48° és a nyugati hosszúság 18° pontjától induló, észak felé az é. sz. 60°-ig, onnan pedig kelet felé a ny. h. 5°-ig, onnan észak felé é. sz. 60° 30′-ig, onnan kelet felé a ny. h. 4°-ig, onnan észak felé é. sz. 64°-ig, onnan pedig kelet felé Norvégia partjáig húzódó vonaltól északra és nyugatra esik.

b)   2. régió

Minden olyan vízterület, amely az é. sz. 48°-tól északra esik, az 1. régiónak és az ICES III/b., III/c. és III/d. körzetének a kihagyásával.

c)   3. régió

Minden, az ICES VIII. és IX. altérségével egybeeső vízterület.

d)   4. régió

Minden, az ICES X. altérségével egybeeső vízterület.

e)   5. régió

Minden olyan vízterület, amely az Atlanti-óceán keleti-közép, a CECAF régió 34. halászati zónájának 34.1.1, 34.1.2., 34.1.3. körzetéből és 34.2.0. altérségéből álló részén helyezkedik el.

f)   6. régió

Minden Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéje partjainál.

g)   7. régió

Minden vízterület Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó Martinique és Guadeloupe, Franciaország tengerentúli megyéi partjainál.

▼M13

h)   8. régió

Franciaország felségjoga vagy joghatósága alá tartozó minden vízterület Réunion és Mayotte, Franciaország tengerentúli megyéi partjainál.

▼M12

i)   9. régió

A Fekete-tenger összes olyan vize, amely megfelel a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 2011. december 13-i 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) I. mellékletében és a GFCM/33/2009/2 határozatban meghatározott 29. földrajzi alterületnek.

▼B

(2)  Az e rendeletben az „ICES” és „CECAF” betűszókkal jelölt földrajzi térségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács, illetve a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság határozta meg. Ezeket, a későbbi módosítások nélkül, a Bizottság 85/C 335/02 ( 11 ) és a 85/C 347/05 ( 12 ) közleménye írja le.

(3)  Az (1) bekezdésben említett régiók feloszthatók földrajzi térségekre, különösen a (2) bekezdésben említett meghatározások alapján és a 48. cikkben említett eljárással összhangban.

(4)  A (2) bekezdésben foglaltak ellenére, ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

3. cikk

E rendelet az alkalmazásában:

a)	a tengeri élőlényminden tengeri hal, beleértve az anadróm és katadróm vándorló fajokat is tengeri életük ideje alatt, továbbá a rákfélék és a puhatestűek, illetve ezek testrészei;

b)

valamely vontatott háló szembőségea halászhajón talált és bármely vonatatott hálóhoz csatolt vagy csatolható zsákvégnek vagy kiegészítő szárnynak a szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben ( 13 ) részletezett eljárás szerint kell megállapítani. A szembőségnek ez a meghatározása nem alkalmazandó négyzetes szemű hálók esetében;

c)	a többfonalú hálókét vagy több fonálból kötött léhést jelent, ahol a fonalakat két csomó között el lehet egymástól választani a fonálszerkezet sérülése nélkül;

d)	a négyzetes szemű hálóolyan háló, amelyben a szemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból az egyik merőlegesen, a másik pedig párhuzamosan helyezkedik el a háló hosszú tengelyéhez képest;

e)	a négyzetes szemű hálópanel vagy -szárny szembőségevalamely ilyen, vontatott hálóra illesztett panel vagy szárny legnagyobb megállapítható szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben előírt eljárás szerint kell megállapítani;

f)	a csomó nélküli hálóolyan háló, amely hozzávetőleg egyenlő oldalú szemekből áll, amelyek sarkát két egymás mellett elhelyezkedő szem oldalának fonadéka képezi;

g)	a fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóhálóolyan rögzített halászfelszerelés, amely a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető, egy darab hálóból áll;

h)	a tükörhálóolyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több párhuzamosan, egy kötélre felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll;

▼M14

i)

nem szándékos fogásokolyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogásai, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 15. cikke értelmében ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból akár azért, mert a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb méretűek, akár azért, mert a fogások összetételére és a járulékos fogásokra vonatkozó szabályok értelmében megengedett mennyiségeket túllépve fogták ki őket.

▼B

II. CÍM

A HÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI

I. FEJEZET

VONTATOTT FELSZERELÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

▼M2

4. cikk

(1)  Az I–V. mellékletben említett régiók vagy földrajzi területek mindegyikében, illetve ha alkalmazható, az időszaktól függően minden egyes halászháló szembőség-tartományhoz tartozó célfajokat a vonatkozó melléklet határozza meg.

▼M14

Tilos az I–V. mellékletben felsorolt fajokra az ezen mellékletekben az egyes fajokra nézve meghatározott tartománynál kisebb szembőség használatával halászni.

▼M2

(2)  

(3)  Azok a hajóparancsnokok, akik valamely halászút során nem töltik ki a hajónaplót a 2847/93/EKG rendelet 6. cikkével összhangban, nem halászhatnak az I–V. mellékletben felsorolt régiók és fölrajzi térségek közül egynél többen. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azon halászúton lévő hajókra, amelyek csak 100 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű vontatott hálót használnak.

(4)  

▼M6

▼M14

Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az olyan fajok nem szándékos fogásaira, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

▼M2

(5)  

(6)  A tagállamok kötelesek 2001. május 31. előtt jelentésben beszámolni a Bizottságnak az e cikkben, illetve a 15. cikkben és a mellékletekben meghatározott feltételek végrehajtásáról. E jelentések alapján a Bizottság megfelelő javaslatokat terjeszt be. A Tanács köteles 2001. október 31. előtt minden ilyen javaslat alapján határozatot hozni.

▼B

5. cikk

(1)  Az I–V., és a X. és XI. mellékletben említett százalékos arányokat a fedélzeten válogatás után vagy partraszálláskor tárolt összes tengeri élőlény élősúlya arányában kell kiszámítani.

(2)  Amikor azonban az (1) bekezdésben említett százalékos arányok kiszámítása folyik valamely olyan halászhajó számára, amelyről valamilyen mennyiségű tengeri élőlényt más hajóra már átrakodtak, ezt a mennyiséget is számításba kell venni.

(3)  Azok a halászhajó-kapitányok, akik nem vezetnek a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban hajónaplót, nem rakodhatnak át más hajóra tengeri élőlényeket, továbbá nem vehetnek fel más hajóról tengeri élőlény-rakományokat.

(4)  Az (1) bekezdésben említett százalékos arányok egy vagy több reprezentatív minta alapján számíthatók ki.

▼M6 —————

▼B

(6)  Ennek a cikknek az alkalmazásakor a norvég homár egyenértékű súlyát a farka súlyának hárommal való megszorzásával kell kiszámítani.

6. cikk

▼M6

(1)  

▼B

(2)  Bármely egyetlen szigorúan vett zsákvégen belül a zsákvég bármely kerületén lévő szemek száma nem növekedhet a szájtól a fenékig befelé. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.

(3)  A szegélyekben lévő szemeket leszámítva, valamely toldalék vagy hosszabbító darab bármely kerületén és bármely pontján lévő szemek száma nem haladhatja meg a szigorúan vett zsákvég szájának kerületén, de nem a szegélyekben lévő szemek maximális számát. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.

7. cikk

(1)  

(2)  A négyzetes szemű panelek:

(3)  Ha valamely hálót négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló el nem vékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú hálószem lehet a panel szélei és a háló érintkező szegélye között.

Ha valamely hálót részlegesen vagy egészben négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló elvékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú szem lehet a négyzetes szemű panel végén lévő szemek sora és a háló érintkező szegélye között.

▼M6

(4)  Az (1) bekezdés a) pontja ellenére bármilyen 70-79 milliméteres szembőségű, fenéken vontatott zsákhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót fel kell szerelni legalább 80 milliméteres szembőségű, négyzet alakú szemekből álló panellel.

▼B

(5)  Az (1) bekezdés a) pontja ellenére, tilos a Pandalus nemhez tartozó és 32-54 milliméteres szembőségű vontatott fenéken vontatott zsákhálóval kifogott rákból bármilyen mennyiséget a fedélzeten tartani, kivéve, ha a háló föl van szerelve egy 70 milliméteres vagy nagyobb szembőségű, négyzetes szemű panellel ►M6  vagy egy válogatóráccsal, amelynek használata a 46. cikkben meghatározott feltételek szerint került megállapításra ◄ .

▼M14

Az első albekezdés nem alkalmazandó a Pandalus nemhez tartozó rákfélék azon nem szándékos fogásaira, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. A nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a Pandalus nemhez tartozó rákfélékre 32–54 milliméter szembőségű hálóval, az első albekezdésben említett felszerelés alkalmazása nélkül halászni.

▼B

(6)  A (4) és az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések csak az 1. és a 2. régióban alkalmazandók.

(7)  Valamely hálóra fölszerelt négyzetes szemű hálópanel szembőségét tilos figyelembe venni a vonatott háló szembőségének a megállapításakor.

8. cikk

(1)  Tilos a fedélzeten tartani vagy használni nyolc milliméternél vastagabb, a zsákvégnél egészben vagy részben egyszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót.

(2)  Tilos a fedélzeten tartani vagy használni a zsákvégnél egészben vagy részben többszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót, hacsak a szálak hozzávetőlegesen nem egyenlő vastagságúak és a szál összvastagsága nem haladja meg a 12 millimétert egyetlen szem egyetlen oldalán sem.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a nyílttengeri zsákhálók esetében.

9. cikk

(1)  Tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben nem négyzetes vagy nem rombusz alakú hálószemekből készült.

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik olyan vontatott hálókra, amelyeknek 31 milliméteres vagy kisebb szembőségű zsákvége van.

▼M6

10. cikk

A kotróhálók kivételt élveznek a 4. cikk rendelkezései alól. Azonban bármely hajóút során, amikor kotróhálók vannak a fedélzeten, tilos

▼M14

Az első bekezdés b) pontja nem alkalmazandó az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok nem szándékos fogásaira. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

▼B

II. FEJEZET

RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

(1)  A VI. és a VII. mellékletben említett minden egyes régióban vagy földrajzi térségben, és adott esetben, az időszaktól függően, tilos a fenékrögzítéses eresztő-, állító- és tükörhálók használata vagy fedélzeten tartása, kivéve:

▼M12

Ez az eltérés a 34b. cikk (2) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül alkalmazandó.

▼M14

Az első albekezdés a) pontja nem alkalmazandó az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok nem szándékos fogásaira. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

▼B

(2)  A célfajok minimális százalékaránya a kifogott célfajok mennyiségének az összesítésével kapható meg.

▼M12

11a. cikk

A 9. régióban a nagy rombuszhal halászatára szolgáló, fenékrögzítéses kopoltyúhálók legkisebb engedélyezett szembősége 400 milliméter.

▼B

12. cikk

(1)  Az 11. cikk (1) bekezdésében említett százalékarányt a fedélzeten lévő, válogatás után vagy partra emeléskor mért összes tengeri élőlény arányában kell kiszámítani.

(2)  Az (1) bekezdésben említett százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján is kiszámítható.

13. cikk

A 11. és a 12. cikk nem vonatkozik a lazacfélékből, ingolákból és nyálkahalakból álló zsákmányokra.

III. FEJEZET

A HÁLÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A HÁLÓK HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI

14. cikk

A válogatást a háló vagy hálók kiürítése után haladéktalanul végre kell hajtani.

▼M14

15. cikk

(1)  Amennyiben az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésében, a 21. cikke (2) bekezdésében, a 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, a 27. cikke (2) bekezdésében, a 29. cikke (4) bekezdésének b) pontjában, a 29b. cikke (2) bekezdésében, a 29b. cikke (4) bekezdésében, a 29d. cikke (5) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikke (6) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikke (7) bekezdésének c) pontjában, a 29f. cikke (1) bekezdésében, a 34b. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és a 34b. cikke (10) bekezdésében, valamint az e rendelet I–VII., X. és XI. mellékletében meghatározott, engedélyezett százalékos arányokon, illetve mennyiségeken túl fognak ki a kirakodási kötelezettség hatálya alá eső fajokhoz tartozó tengeri élőlényeket, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke alkalmazandó. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

(2)  Amennyiben az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésében, a 21. cikke (2) bekezdésében, a 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, a 27. cikke (2) bekezdésében, a 29. cikke (4) bekezdésének b) pontjában, a 29b. cikke (2) bekezdésében, a 29b. cikke (4) bekezdésében, a 29d. cikke (5) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikke (6) bekezdésének d) pontjában, a 29d. cikke (7) bekezdésének c) pontjában, a 29f. cikke (1) bekezdésében, a 34b. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és a 34b. cikke (10) bekezdésében, valamint az e rendelet I–VII., X. és XI. mellékletében meghatározott, engedélyezett százalékos arányokon túl fognak ki az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem eső fajokhoz tartozó tengeri élőlényeket, azokat nem szabad kirakodni, hanem haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

▼B

16. cikk

Semmilyen, a halászháló szemeit elzáró vagy máskülönben hatékonyan kisebbítő eszköz nem használható.

Ez a rendelkezés nem zárja ki az olyan eszközök használatát, amelyek listáját és meghatározását a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell összeállítani.

III. CÍM

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETE

▼M14

17. cikk

Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a XII. és a XIIa. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi terület tekintetében meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél vagy az uniós joggal összhangban egyéb módon meghatározott minimális védelmi referenciaméretnél. Azon eseteket kivéve, ahol az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (6) bekezdésének megfelelően elfogadott jogi aktus minimális védelmi referenciaméreteket állapított meg, az e rendelet XII. és XIIa. mellékletében megállapított minimális védelmi referenciaméretek alkalmazandók.

▼B

18. cikk

(1)  Valamely tengeri élőlény méreteit a XIII. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2)  A legkisebb fogható méret megállapításának több előírt módszere esetén valamely tengeri élőlény akkor tekintendő fogható méretűnek, ha az egyik ilyen módszer alkalmazása a megfelelő legkisebb fogható mérettel azonos vagy nagyobb méretet mutat ki.

(3)  Azon homárok, langusztarákok, illetve kagylók és csigák amelyek a XII. mellékletben meghatározott legkisebb fogható méretű fajok közé tartoznak, csak egészben tárolhatók fedélzeten és csak egészben tehetők partra.

▼M6

(4)  

▼M14

18a. cikk

A minimális védelmi referenciaméreteknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való megállapítására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára minimális védelmi referenciaméreteket állapítson meg azon fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ezeket a méreteket az e rendelet 48a. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell megállapítani azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri élőlények fiatal egyedeinek védelmét, és ezek a méretek adott esetben eltérhetnek az e rendelet XII. és XIIa. mellékletében megállapított minimális védelmi referenciaméretektől.

▼M14

19. cikk

(1)  A kirakodási kötelezettség hatálya elő eső fajokhoz tartozó, méreten aluli tengeri élőlényekből álló fogásokra az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke alkalmazandó.

(2)  Az (1) bekezdésben említett méreten aluli tengeri élőlényekből álló fogások kirakodásának esetére a tagállamokban olyan megfelelő intézkedéseknek kell rendelkezésre állniuk a fogások tárolásának megkönnyítésére vagy piaci elhelyezésére, amelyek keretében a tagállamok például támogatják a kirakodóhelyek és menedékek építését és átalakítását célzó beruházásokat vagy az olyan beruházásokat, amelyek a halászati termékek értékének növelésére irányulnak.

(3)  Az olyan, méreten aluli tengeri élőlényeket, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá nem eső fajhoz tartoznak, tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, és azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(4)  Az (1) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a szardíniára, a szardellára, a heringre, a fattyúmakrélára és a makrélára, minden egyes említett faj fedélzeten tartott teljes fogásai élősúlyának 10 %-áig.

A méreten aluli szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát a fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élősúlya szerint válogatás után vagy kirakodáskor kell kiszámítani.

A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakodáskor, kirakodáskor, szállításkor, raktározáskor, kiállításkor vagy értékesítéskor is tilos meghaladni.

(5)  A (3) bekezdés nem alkalmazandó a méreten aluli, élő csalinak kifogott szardínia, szardella, fattyúmakréla és makréla esetében, amelyek a fedélzeten tarthatók, feltéve, hogy élve tárolják őket.

▼M12

IIIa.

CÍM

A VISSZADOBÁS GYAKORLATÁNAK VISSZASZORÍTÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

19a. cikk

Az érték szerinti szelektálás tilalma

(1)  Tilos az 1., 2., 3. és 4. régióban folytatott halászati tevékenységek során jogszerűen kirakodható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobása.

(2)  Az (1) bekezdésben említett rendelkezések nem érintik az e rendeletben vagy bármely más, halászatra vonatkozó uniós jogi aktusban előírt kötelezettségeket.

▼M14

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó azokra a fogásokra, illetve fajokra, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében mentesülnek a kirakodási kötelezettség alól.

▼M12

19b. cikk

A továbbhaladásra vonatkozó rendelkezések és a visszaengedés tilalma

(1)  Amennyiben az 1., 2., 3. és 4. régióban az előírtnál kisebb méretű makréla, hering vagy fattyúmakréla mennyisége bármely fogási pozícióban meghaladja a fogások teljes mennyiségének 10 %-át, a hajónak másik halászati területen kell folytatnia tevékenységét.

(2)  Az 1., 2., 3. és 4. régióban tilos a makréla, hering vagy fattyúmakréla visszaengedése az előtt, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné.

▼B

IV. CÍM

BIZONYOS TENGERI ÉLŐLÉNYEK HALÁSZATÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A heringhalászat korlátozásai

(1)  Az alábbi időszakokban és földrajzi térségekben kifogott heringet tilos a fedélzeten tartani:

▼M12 —————

▼B

▼M3

▼B

(2)  Azonban az említett térségek bármelyikében kifogott heringet tarthatnak fedélzetükön a hajók, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.

(3)  Az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja ellenére, a 12,2 méter hosszúságot meg nem haladó hajók, amelyeknek Írország és Észak-Írország keleti partján, az é. sz. 53° 00′ és az é. sz. 55° 00′ közötti szakaszon van az anyakikötőjük, tarthatnak fedélzetükön az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja szerinti térségben kifogott heringet. A halászat egyetlen engedélyezett módszere a húzóháló, és a hálók szembősége 54 milliméter vagy nagyobb lehet.

▼M14

(4)  Amennyiben a hering az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a hering halászata az (1) bekezdésben említett földrajzi területeken és időszakokban, amennyiben az alábbi kategóriákba tartozó halászeszközt használnak:

▼M12

20a. cikk

A hering halászatára vonatkozó korlátozás az ICES IIa körzet uniós vizeiben

Az ICES IIa körzet uniós vizein fogott heringet január 1. és február 28., illetve május 16. és december 31. között tilos kirakodni vagy a fedélzeten tárolni.

▼M14

Amennyiben a hering az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e cikk első bekezdése nem alkalmazandó. A heringből álló, nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a hering halászata az első bekezdésben említett földrajzi térségben és időszakokban, amennyiben az alábbi kategóriákba tartozó halászeszközt használnak:

▼B

21. cikk

A spratthalászat korlátozása a hering védelmében

(1)  Tilos az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban kifogott sprattot a fedélzeten tartani:

(2)  A hajók azonban az említett térségek bármelyikében kifogott sprattot tarthatnak fedélzetükön, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.

▼M14

(3)  Amennyiben a spratt az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a spratt halászata az (1) bekezdésben említett földrajzi területeken és időszakokban, amennyiben az alábbi kategóriákba tartozó halászeszközt használnak:

▼B

22. cikk

A makrélahalászat korlátozása

(1)  Tilos az alábbi koordináták által körülhatárolt földrajzi térségben kifogott makrélát fedélzeten tartani:

kivéve ha a makréla súlya nem haladja meg a fedélzeten lévő és ebben a térségben kifogott makréla és egyéb tengeri élőlények összsúlyának a 15 %-át.

▼M14

Amennyiben a makréla az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a makréla halászata az első albekezdésben említett földrajzi területen, amennyiben az ebbe a fajba tartozó, kihalászott egyedek több mint 15 %-át az alábbi halászeszközök valamelyikével fogták ki:

▼B

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik:

(3)  Minden fedélzeten lévő makrélát olyannak kell tekinteni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott területen fogtak kik, kivéve azokat, amelyeket a következő albekezdésekben leírt eljárással összhangban készült bevallás szerint a térségbe való belépés előtt is a hajón tároltak.

Az e területre halászati szándékkal belépni kívánó hajó kapitányának értesítenie kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek a fennhatósága alá tartozó területen halászni szándékozik, közölve érkezésének várható idejét és helyét legföljebb 36 órával, de legalább 24 órával a területre történő belépés előtt.

A terültre való belépéskor a kapitány köteles értesíteni az illetékes ellenőrző hatóságot a fedélzeten tárolt makrélának a hajónaplóban rögzített mennyiségéről. A kapitány kötelezhető rá, hogy a hajónaplót és a fogásokat ellenőrzés végett az illetékes hatóság által meghatározott időben és helyen bemutassa. Az időpont nem lehet a hajó fedélzetén lévő makrélamennyiségről szóló értesítés átvételétől számított hat óránál később, a helynek pedig a területre való belépés helyéhez a lehető legközelebbinek kell lennie.

A halászhajó kapitánya, aki azzal a szándékkal akar a területre belépni, hogy hajójára makrélát rakodjanak át, köteles az átrakodás megkezdése előtt legfeljebb 36 órával, de legalább 24 órával értesíteni annak a tagállamnak az ellenőrző hatóságát, amelynek zónájában sor kerül az átrakodásra, hogy várhatóan mely időpontban és helyen kerül sor az átrakodásra. Az átrakodás után a kapitánynak azonnal értesítenie kell az illetékes ellenőrző hatóságot a hajójára átrakodott makréla mennyiségéről.

▼M6 —————

▼B

23. cikk

A szardellahalászat korlátozása

(1)  Tilos az ICES VIII/c körzetben, nyílttengeri zsákhálóval kifogott szardellát a fedélzeten tartani, illetve nyílttengeri zsákhálóval ebben a körzetben szardellára halászni.

▼M14

Amennyiben a szardella az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. A nem szándékos szardellafogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a szardella nyílttengeri zsákhálóval történő halászata az első albekezdésben említett földrajzi területen.

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett körzetben tilos nyílttengeri zsákhálót és erszényes kerítőhálót egyszerre a fedélzeten tárolni.

▼M7 —————

▼B

25. cikk

A garnélarákok halászatának korlátozása a lepényhalak védelmében

(1)  Tilos bármilyen 16-31 milliméteres szembőségű nyílttengeri vontatott hálóval kifogott közönséges garnélákat és rózsás garnélarákot a fedélzeten tartani, kivéve, ha a hajó fel van szerelve a közönséges és a rózsás garnélarákot a lepényhaltól a kifogás után elválasztó berendezéssel.

▼M5

(2)  Legkésőbb 2002. július 1-jétől a közönséges és a rózsás garnélarákok fogásához szeparáló zsákhálót vagy válogatóráccsal felszerelt hálót kell használni a 46. cikkben foglaltakkal összhangban a tagállamok által kidolgozandó részletes szabályoknak megfelelően. Az ilyen szabályok csak a halászhajók által vontatott hálókra vonatkozhatnak.

▼B

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek meg nem felelő közönséges és rózsás garnélarákok bizonyos mennyiségét azonban meg lehet tartani a fedélzeten, feltéve, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.

26. cikk

A lazac- és a tengeri pisztráng-halászat korlátozása

(1)  Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe, ha

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik a Skagerrakban és a Kattegatban kifogott lazacra és tengeri pisztrángra.

27. cikk

A norvég tőkehal halászatának a korlátozása egyéb tőkehalak védelmében

(1)  Tilos bármilyen vontatott felszereléssel a következő pontokat összekötő vonal által körülhatárolt térségben kifogott norvég tőkehalat a fedélzeten tartani:

(2)  Megtartható azonban a hajók fedélzetén az (1) bekezdésben leírt térségben és eszközzel kifogott norvég tőkehal bizonyos mennyisége, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.

▼M14

(3)  Amennyiben a norvég tőkehal az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a norvég tőkehal 32 mm-nél kisebb szembőségű vontatott halászeszközzel történő halászata az (1) bekezdésben említett földrajzi területen.

▼B

28. cikk

A szürke tőkehal halászatának a korlátozása

(1)  Tilos mindenfajta fenéken vontatott zsákhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban:

▼M6

▼M6 —————

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett zónákban és időszakokban tilos a fedélzeten tartani mindfajta fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót, kivéve, ha az ilyen felszereléseket a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

29. cikk

▼M6

A sima lepényhal fő ivadéknevelő területei esetében alkalmazandó feltételek

▼B

(1)  Semmilyen nyolc méternél hosszabb halászhajó nem használhat semmilyen fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót a következő földrajzi térségekben:

(2)  

(3)  A (2) bekezdés a) pontja ellenére, a különleges halászati engedéllyel rendelkező és elsődlegesen tevékenységükként homoki garnélára halászó hajók használhatnak feszítőrudas fenékhálókat, amelyek összesített rúdhosszúsága, az egyes rudak hosszúságának összege, nagyobb kilenc méternél, amikor 80–90 milliméteres szembőségű felszereléssel működnek, feltéve, hogy ezek a hajók erre vonatkozó kiegészítő külön engedéllyel rendelkeznek. Ezt a kiegészítő engedélyt évente felül kell vizsgálni.

Az ilyen kiegészítő külön engedéllyel rendelkező hajó vagy hajók lecserélhetők más hajókkal, feltéve, hogy:

Az e bekezdésben taglalt kritériumoknak meg nem felelő halászhajók kiegészítő külön halászati engedélyét végleg vissza kell vonni.

(4)  

▼M3

(5)   ►M3   ►C1  Azokban a térségekben, ahol feszítőrudas fenékhálók, fenékzsákhálók, páros fenékzsákhálók vagy dán kerítőhálók használata tilos ◄  ◄ , ott az ilyen hálók fedélzeten tartása ugyancsak tilos, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban össze nem kötözik, és el nem raktározzák azokat.

(6)  E bekezdés végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell kidolgozni.

▼M12

29a. cikk

Homokiangolna-halászatra vonatkozó területlezárás az ICES IV alterületen

(1)  Tilos az Anglia és Skócia keleti partvonala által és a következő, a WGS84 rendszerben megadott földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen fogott homoki angolna kirakodása vagy a hajón való tárolása:

▼M14

Amennyiben a homoki angolna az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. A homoki angolnából álló, nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos a homoki angolna 32 mm-nél kisebb szembőségű vontatott halászeszközzel történő halászata az első albekezdésben említett földrajzi területen.

▼M12

(2)  A területen előforduló homokiangolna-állomány figyelemmel kísérése és a halászati tilalom hatásának nyomon követése érdekében a tudományos célú halászat engedélyezett.

▼M10

29b. cikk

A norvég homár halászatára vonatkozó korlátozások

(1)  Az alábbiakban meghatározott időszakokban

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a fenékvonóhálókkal vagy hasonló, a tengerfenékkel érintkezve működő vontatott hálókkal történő halászat engedélyezett az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott földrajzi területen és időszakban, amennyiben a norvég homár járulékos fogása nem haladja meg a fogás teljes súlyának 2 %-át.

▼M14

Amennyiben a norvég homár az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a norvég homár halászata az (1) bekezdésben említett halászeszközzel és földrajzi területeken.

▼M12

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve a norvég homárt nem fogó halaskosarakkal történő halászat engedélyezett az említett bekezdésben meghatározott földrajzi területeken és időszakokban.

▼M10

(4)  Az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi területen és az ott meghatározott időszakokon kívül a norvég homár járulékos fogása nem haladhatja meg a kifogott mennyiség 5 %-át.

▼M14

Amennyiben a norvég homár az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a norvég homár halászata az (1) bekezdésben említett földrajzi területeken és az (1) bekezdésben említett időszakokon kívül.

▼M10

(5)  Az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi területen és az ott meghatározott időszakokon kívül a tagállamok biztosítják, hogy a fenékvonóhálókkal vagy hasonló, a tengerfenékkel érintkezve működő vontatott hálókkal halászó hajók halászati erőkifejtésének szintje nem haladja meg az adott tagállam halászhajói által 2004 azonos időszakában ugyanazon a földrajzi területen végzett halászati erőkifejtés szintjét.

(6)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló intézkedéseikről. A Bizottság – amennyiben úgy találja, hogy a tagállam intézkedései nem teljesítik a kötelezettséget – javasolhatja az intézkedések módosítását. Amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam között az intézkedések tekintetében nem jön létre megállapodás, a Bizottság intézkedéseket fogadhat el a 2371/2002/EK rendelet ( 16 ) 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

▼M14

29c. cikk

A rockalli foltos tőkehal védett területe az ICES VI alterületen

Tilos a halászat – kivéve a horogsorokkal való halászatot – a WGS84 rendszerben megadott alábbi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken belül:

▼M12

29d. cikk

A közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VI alterületen

(1)  Tilos a közönséges tőkehalra, foltos tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra irányuló halászati tevékenységet folytatni az ICES VIa körzet azon részén, amely a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonaltól keletre vagy délre terül el:

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen tartózkodó valamennyi hajó gondoskodik arról, hogy a fedélzetén szállított halászeszközei a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 17 ) 47. cikkével összhangban legyenek lerögzítve és elhelyezve.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett területeken engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:

▼M14

Az első albekezdés b) pontja nem alkalmazandó, amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett fajokat vagy fogási korlátozások hatálya alá tartozó egyéb fajokat az első albekezdés a) pontjában említett halászeszközzel fogták ki, és azok az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. E fajok nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos az első albekezdés b) pontjában fel nem sorolt fajok halászata.

▼M12

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:

▼M14

Az első albekezdés b) pontja nem alkalmazandó, amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett fajokat vagy fogási korlátozás hatálya alá tartozó egyéb fajokat az első albekezdés a) pontjában említett halászeszközzel fogták ki, és azok az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. E fajok nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos az első albekezdés b) pontjában fel nem sorolt fajok halászata.

▼M12

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 120 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:

(6)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 90 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:

(7)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a norvég homár halászata az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:

A HTMGB kedvező szakvéleménye alapján a Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza, hogy az a) pont alkalmazásában mely eszközök minősülnek ugyanolyan nagy szelektivitásúnak.

(8)  A (7) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

(9)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a vonóhálókkal, fenékvonóhálókkal vagy hasonló eszközökkel történő halászat az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:

(10)  A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a (9) bekezdésben meghatározott eszközök jellemzőit, és adott esetben a (9) bekezdés módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(11)  A (9) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

(12)  Január 1. és március 31., valamint október 1. és december 31. között minden évben tilos bárminemű halászati tevékenységet folytatni a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet ( 18 ) I. mellékletében meghatározott eszközök felhasználásával, az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:

Sem a tengeri halászhajó kapitánya, sem a fedélzeten tartózkodó más személy nem kötelezheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, illetve nem engedélyezheti számukra, hogy megkíséreljék a meghatározott területen lévő halak halászatát, vagy a kifogott halak kirakodását, átrakodását vagy a fedélzeten tartását.

(13)  Január 1. és december 31. között minden érintett tagállam fedélzeti megfigyelőprogramot hajt végre az (5), (6), (7) és (9) bekezdésben foglalt eltéréseket élvező hajók fogásaival és a visszadobásokkal kapcsolatos mintavétel céljából. A megfigyelőprogramokat a vonatkozó előírásokban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül kell végrehajtani, és törekedni kell a közönségestőkehal-, a foltostőkehal- és a vékonybajszútőkehal-fogások és -visszadobások legalább 20 %-os pontossággal történő megbecsülésére.

(14)  Az érintett tagállamok minden évben jelentést készítenek a megfigyelőprogram hatálya alá tartozó hajók teljes fogásairól és visszadobásairól, és azt legkésőbb a következő naptári év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak.

(15)  A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak állapotát az (1) bekezdésben meghatározott területen, és adott esetben e cikk módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

29e. cikk

A közönséges tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VII alterületen

(1)  Minden évben a február 1-jétől március 31-ig tartó időszakban tilos halászati tevékenységet folytatni az ICES VII alterületen belül a következő statisztikai ICES-négyszögek alkotta területen: 30E4, 31E4, 32E3. Ez a tilalom nem alkalmazandó az alapvonaltól számított 6 tengeri mérföld szélességű sávban.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területeken és időszakokban engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:

▼M14

Az első albekezdés b) pontja nem alkalmazandó, amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett fajokat vagy fogási korlátozás hatálya alá tartozó egyéb fajokat az első albekezdés a) pontjában említett halászeszközzel fogták ki, és azok az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. E fajok nem szándékos fogásait ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

Tilos az első albekezdés b) pontjában fel nem sorolt fajok halászata.

▼M12

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:

29f. cikk

A kék menyhal védelmére vonatkozó különös szabályok

(1)  Minden évben a március 1-jétől május 31-ig tartó időszakban tilos halászati utanként 6 tonnánál nagyobb mennyiségű kék menyhalat a fedélzeten tárolni az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:

Nem foglalja magában a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területet:

▼M14

(1a)  Amennyiben a kék menyhal az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Tilos a kék menyhal bármely halászeszközzel történő halászata az (1) bekezdésben említett időszakban és területeken.

▼M12

(2)  Az (1) bekezdésben említett területekre való belépéskor és onnan történő kilépéskor a halászhajó parancsnoka feljegyzi a hajónaplóba a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és pontos helyét.

(3)  Az (1) bekezdésben említett két területen, amennyiben egy hajón 6 tonna kék menyhal gyűlik össze:

(4)  A mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet ( 19 ) 8. cikkében említett, az (1) bekezdésben meghatározott területek egyikén tartózkodó halászhajókra kijelölt megfigyelők – az említett cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségeiken túlmenően – megmérik a kék menyhal fogásainak megfelelő mintáiban található egyedeket, és meghatározzák az almintákban lévő halak ivarérettségét. A HTMGB szakvéleménye alapján a tagállamok részletes eljárásokat dolgoznak ki a mintavételre és az eredmények összevetésére.

(5)  Minden évben a február 15. és április 15. közötti időszakban tilos a fenékvonóhálók, kopoltyúhálók, illetve horogsorok használata a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:

29g. cikk

Az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)  A vörös álsügérnek az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folyó célzott halászata kizárólag a július 1. és december 31. közötti időszakban engedélyezett olyan hajók számára, amelyek az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról és a 2791/1999/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. december 15-i 1236/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) 3. cikkének 3. pontja szerinti fogalommeghatározásban szereplő NEAFC szabályozási területen korábban is folytattak vörösálsügér-halászatot.

(2)  A hajók a más halfajok halászata során fogott járulékos vörösálsügér-fogásukat a hajón lévő teljes fogás 1 %-ára korlátozzák.

(3)  Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

(4)  Az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen halászatot folytató halászhajók parancsnokai naponta jelentést tesznek fogásukról.

(5)  Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott jelentéseket a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajókon tudományos megfigyelők tudományos adatokat gyűjtsenek. Az összegyűjtött adatok tartalmazzák legalább a nemre, az életkorra és a testhosszra vonatkozó, mélységi bontásban megadott reprezentatív adatokat. Ezt az információt a tagállamok illetékes hatóságai elküldik az ICES-nek.

(7)  A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a NEAFC titkársága mikor értesítette a NEAFC szerződő feleit a teljes kifogható mennyiség teljes mértékű kimerítéséről. E naptól kezdődően a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a vörös álsügér célzott halászatát.

29h. cikk

Az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)  Tilos a vörös álsügér halászata az ICES V alterület nemzetközi vizein és az ICES XII és XIV alterület uniós vizein.

Az első albekezdéstől eltérve a május 11-től december 31-ig tartó időszakban a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részen (a továbbiakban: a vörösálsügér-védelmi terület) engedélyezett a vörösálsügér-halászat:

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve uniós jogi aktussal engedélyezhető az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken található vörösálsügér-védelmi területen kívül folytatott vörösálsügér-halászat minden évben a május 11-től december 31-ig tartó időszakban, tudományos szakvélemények alapján, és amennyiben a NEAFC kidolgozott egy, az adott földrajzi területen élő vörös álsügérre vonatkozó helyreállítási tervet. Kizárólag azon uniós hajók vehetnek részt e halászatban, amelyeket a lobogójuk szerinti tagállam megfelelően felhatalmazott erre, és amelyekről az adott tagállam az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében előírtak szerint értesítette a Bizottságot.

(3)  Tilos a 100 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálók használata.

(4)  Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

(5)  A vörösálsügér-védelmi területen kívül halászati tevékenységet folytató halászhajó parancsnoka napi rendszerességgel, az egyes naptári napokon végzett halászati műveletek befejezését követően továbbítja az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt fogási jelentést. A jelentés feltünteti a fogásokra vonatkozó utolsó közlés óta halászott, fedélzeten lévő fogásmennyiségeket.

(6)  Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által benyújtott jelentések összhangban állnak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével, és azokat a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.

(7)  A (6) bekezdésben említett jelentéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.

▼B

V. CÍM

BIZONYOS HALÁSZATI MÓDOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSA

30. cikk

A mélytengeri vontatott hálók használatának korlátozása

(1)  A hajóknak tilos a fedélzeten tartani vagy használni olyan feszítőrudas fenékhálót vagy feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összesített hossza nagyobb 24 méternél vagy 24 méternél hosszabbra bővíthető. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.

▼M12

(1a)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 9. régióra.

▼B

(2)  A hajóknak tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani vagy használni a következő föld rajzi térségen belül:

▼M1

▼B

Az a) és b) pontban említett térségeken belül tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

(3)  A hajóknak tilos 80-99 milliméteres szembőségű kitámasztott szájú fenékhálót, mélytengeri páros fenékhálót vagy dán kerítőhálót használni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott földrajzi térségben. Ebben a térségben tilos 80-99 milliméteres szembőségű fenékzsákhálót, páros fenékzsákhálót vagy dán kerítőhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

▼M8

(4)  A következő koordináták összekötésével húzott vonal által határolt területen tilos a hajók számára a fenékvonóhálók vagy az olyan, hasonló vontatott hálók használata, amelyek alkalmazásuk közben érintik a tengerfeneket:

▼M9

(5)  A hajók számára tilos az alábbi koordinátákat egy vonallal körülhatároló területeken bármilyen, 200 méternél mélyebben használt kopoltyúháló, állítóháló vagy tükörháló, illetve bármilyen, a tengerfenékkel érintkezve működő fenéken vontatott vagy hasonló vontatott hálók használata:

▼B

31. cikk

Nem szokványos halászati módszerek

(1)  Tilos robbanószert, mérgező vagy kábítószereket és elektromos áramot alkalmazó módszerekkel tengeri élőlényeket kifogni.

(2)  Tilos olyan tengeri élőlényt értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, amelyet olyan módszerrel fogtak, amely hajítófegyvert is magában foglal.

▼M12

31a. cikk

Elektromos halászat az ICES IVc és IVb körzetben

(1)  A 31. cikktől eltérve engedélyezhető a merevítőrudas zsákhálóval, elektromos áram felhasználásával folytatott halászat az ICES IVc és IVb körzetben a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott földrajzi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területtől délre:

(2)  Elektromos áram felhasználásával folytatott halászat csak akkor engedélyezhető, ha:

▼B

32. cikk

Az automatikus osztályozó berendezések használatának korlátozása

(1)  Tilos heringet, makrélát vagy fattyúmakrélát nem és nagyság szerint osztályozni képes berendezést a fedélzeten tartani vagy használni.

(2)  Az ilyen berendezés azonban a fedélzeten tartható vagy használható, feltéve, hogy:

(3)  A Balti-tengerben, a Bæltsben és a Sundban való halászathoz engedéllyel rendelkező hajók vihetnek magukkal automatikus osztályozó berendezést a Kattegatban, feltéve, hogy a halászati engedély ilyen értelemben van kiadva.

A különleges halászati engedélynek meg kell határoznia, hogy mely fajokra, térségekre és időszakokra, illetve egyéb feltételekre alkalmazható a fedélzeten lévő osztályozó berendezés.

▼M12

32a. cikk

Fogáskezelési és kirakodási korlátozások a nyílt tengeri hajókon

(1)  A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó, az 1236/2010/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fedélzetén található vízleválasztók rácstávolsága legfeljebb 10 milliméter lehet.

A rácsokat hegesztéssel kell rögzíteni. Amennyiben a vízleválasztón rácsok helyett nyílások találhatók, az egyes nyílások átmérője nem haladhatja meg a 10 millimétert. A vízleválasztókhoz vezető csúszkák nyílásainak átmérője nem haladhatja meg a 15 millimétert.

(2)  A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken üzemelő nyílt tengeri hajók esetében tilos a halaknak a puffertartályokból vagy a hűtött tengervíz-tartályokból történő, a biztonsági vonal alatti kirakodása.

(3)  A hajóparancsnok elküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes halászati hatóságainak a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fogáskezelési és kirakodási képességeihez kapcsolódó, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai által hitelesített tervrajzokat, valamint azok módosításait. A hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrzik a benyújtott tervrajzok pontosságát. A tervrajzok másolatának mindenkor elérhetőnek kell lennie a fedélzeten.

▼M7 —————

▼B

34. cikk

A halászati tevékenységek korlátozása az Egyesült Királyságot és Írországot körülvevő 12 mérföldes zónában

(1)  A hajóknak tilos mindenfajta feszítőrudas fenékhálót használni az Egyesült Királyság és Írország partjától, a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért 12 mérföldes területen belül.

(2)  A következő kategóriák valamelyike alá tatozó hajók azonban halászhatnak feszítőrudas fenékhálóval az (1) bekezdésben említett területen:

(3)  A (2) bekezdés ellenére tilos használni bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálót vagy bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, az egyes rudak összegzett hoszsza nagyobb kilenc méternél vagy kilenc méternél hosszabbra bővíthető, hacsak 16-31 milliméteres szembőségű eszközt nem alkalmaznak. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.

(4)  Azok a halászhajók, amelyek nem tesznek eleget a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, nem kaphatnak engedélyt az e bekezdésekben említett halászati tevékenység folytatására.

(5)  Azok a hajóknak, amelyek nem használhatnak feszítőrudas fenékhálót, tilos ilyen hálót a fedélzeten tartaniuk az e cikkben említett földrajzi térségben, kivéve, ha azt a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.

(6)  E cikk végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.

▼M12

34a. cikk

Technikai védelmi intézkedések az Ír-tengeren

(1)  Február 14-től április 30-ig tilos fenéken vontatott vonóhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót, mindenféle kopoltyúhálót, tükörhálót, állítóhálót vagy hasonló rögzített hálót, vagy bármilyen, horgokat használó halászeszközt használni az ICES VIIa körzetnek a következő területekkel határolt részén:

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területen és időszakon belül:

34b. cikk

A kopoltyúhálók használata az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben, az ICES VIII, IX, X alterületen és a XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén

(1)  Az uniós halászhajók nem alkalmazhatnak fenékrögzítéses kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót olyan helyeken, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES VIII, IX, X és XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a következő halászeszközök használata engedélyezhető:

(3)  Ez az eltérés azonban a NEAFC szabályozási területen nem alkalmazandó.

(4)  A fenékrögzítéses kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval halászó hajók részére, minden olyan helyen, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert, az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni.

(5)  A (2) bekezdés a), b), illetve d) pontjában említett eszközök közül egy időben csak az egyik tárolható a fedélzeten. A hajók az egyidejűleg kivethető hálócsoportok esetében engedélyezett maximális hossznál 20 %-kal hosszabb hálókat szállíthatnak.

(6)  A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka a kikötőből való indulás előtt és az oda való visszatérést követően a hajónaplóban rögzíti a hajókon szállított eszközök számát és hosszát, és elszámol a két mennyiség közötti esetleges különbséggel.

(7)  Az illetékes hatóságoknak jogukban áll eltávolítani a tengeren az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen talált elhagyott eszközöket a következő esetekben:

(8)  A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka valamennyi halászati út során feljegyzi:

(9)  A (4) bekezdésben említett halászati engedély birtokában halászó hajók kizárólag a 2347/2002/EK rendelet 7. cikke szerinti, a tagállamok által kijelölt kikötőkben rakodhatnak ki.

(10)  A (2) bekezdés b) és d) pontjában említett halászeszközt használó hajók fedélzetén lévő cápamennyiség nem lehet több a fedélzeten tárolt tengeri élőlények élőtömegben mért összmennyiségének 5 %-ánál.

(11)  A Bizottság a HTMGB-vel való konzultációt követően végrehajtási aktusok útján úgy határozhat, hogy az ICES VIII, IX, X alterületen egy tagállam egyes halászati tevékenységeit mentesíti az (1)–(9) bekezdés alkalmazása alól, ha a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információból kiderül, hogy e halászati tevékenységek igen alacsony járulékos cápafogási és visszadobási mértékkel rendelkeznek.

34c. cikk

A Vizcayai-öbölben engedélyezett, egyes vontatott halászeszközökkel végzett halászat feltételei

(1)  Az ICES III, IV, V, VI és VII alterület és az ICES VIIIa, b, d, e körzet szürketőkehal-állományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2002. március 19-i 494/2002/EK bizottsági rendelet ( 22 ) 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezésektől eltérve, a merevítőrudas zsákhálók kivételével engedélyezett a 70–99 milliméteres szembőségű vonóhálók, kerítőhálók és hasonló halászeszközök használata a 494/2002/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területen, amennyiben az adott eszköz a XIVb. melléklettel összhangban rendelkezik négyzetes hálószemekből álló panellel.

(2)  Az ICES VIIIa és VIIIb körzetben történő halászat során engedélyezett szelektáló rács és hozzá illesztett részek használata a zsákvég előtt és/vagy 60 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, négyzetes hálószemekből álló panel használata a zsákvég előtti toldat alsó részén. Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkében és 9. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 494/2002/EK rendelet 3. cikkének a) és b) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a vonóháló azon szakaszára, ahová az említett szelektáló eszközöket felszerelik.

34d. cikk

A NEAFC szabályozási területen található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)  Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

(2)  Ha a NEAFC szabályozási területén belüli új vagy meglévő fenékhalászati területeken folytatott halászati műveletek során az élő korall vagy az élő szivacs mennyisége hálónként meghaladja a 60 kg élő korall és/vagy 800 kg élő szivacs küszöbértéket, a hajónak tájékoztatnia kell erről a lobogó szerinti államát, be kell szüntetnie a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre el kell távolodnia attól a helytől, amely a rendelkezésre álló adatok szerint a legközelebb van ezen fogás pontos helyéhez.

34e. cikk

Az ICES VIIc, VIIj, VIIk körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)  Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

(2)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott védett területein halászó valamennyi nyílt tengeri hajónak szerepelnie kell az engedélyezett hajók jegyzékében, és az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyezett hajók jegyzékében szereplő hajók kizárólag nyílt tengeri halászeszközöket tarthatnak fedélzetükön.

(3)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászni szándékozó nyílt tengeri hajók a sérülékeny mélytengeri élőhelyek védett területére való belépési szándékukról négy órával a belépést megelőzően értesítik az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének (15) bekezdése szerinti ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.

(4)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajóknak az ilyen védett területen való tartózkodáskor teljes mértékben működőképes, biztonságos hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kell rendelkezniük, amely teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak.

(5)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajók óránként VMS-jelentést készítenek.

(6)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén a halászatot befejező nyílt tengeri hajók a területről való távozásukkor tájékoztatják az ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.

(7)  A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén nyílt tengeri fajokra irányuló halászat során kizárólag 16–31 milliméter vagy 32–54 milliméter szembőségű halászhálók lehetnek a fedélzeten, illetve csak ilyen hálókkal folytatható halászat.

34f. cikk

Az ICES VIIIc körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)  Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:

El Cachucho:

(2)  Az (1) bekezdésben említett tilalomtól eltérve azok a hajók, melyek 2006, 2007 és 2008 során fenékhorogsorral halásztak ezüstös tengericompóra, halászati hatóságaiktól – az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban – halászati engedélyt kaphatnak, amellyel halászhatnak az é. sz. 44° 00,00′-től délre. Az ilyen halászati engedéllyel rendelkező halászhajók teljes hosszuktól függetlenül kötelesek teljes mértékben működőképes, biztonságos, a vonatkozó előírásoknak megfelelő VMS-t használni az (1) bekezdésben meghatározott területen folytatott halászat során.

▼M13

34g cikk

A halászati tevékenységek korlátozása a Mayotte szigetét körülvevő 24 mérföldes zónában

A hajóknak tilos bármilyen fajta erszényes kerítőhálót használni a tonhal és a makrahalszerűek halrajainak halászata céljából Mayotte mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régió partjától, azaz a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért 24 mérföldes területen belül.

▼B

VI. CÍM

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A SKAGERRAK ÉS A KATTEGAT TEKINTETÉBEN

▼M14 —————

▼B

36. cikk

Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos; azokat azonnal vissza kell dobni a tengerbe, ha az ilyen fogást a Skagerrak és a Kattegat bármely, a tagállamok alapvonalától számított négy mérföldes határán kívüli részén emelték ki.

37. cikk

(1)  Tilos 32 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálót használni július 1. és szeptember 15. között a Skagerrakban és a Kattegatban az alapvonalaktól számított három mérföldön belül.

(2)  Ezeken a vizeken és az (1) bekezdésben említett időszakban azonban:

▼M12 —————

▼B

39. cikk

A Kattegatban tilos mindenfajta feszítőrudas fenékháló használata.

40. cikk

Az e rendelet 37., 38. és 39. cikkében említett térségekben és időszakokban, ahol és amikor vonóhálók vagy a feszítőrudas fenékhálók használata tilos, az ilyen hálókat tilos a fedélzeten tartani, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák azokat.

▼M7 —————

▼B

VII. CÍM

TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Feldolgozási műveletek

(1)  A fedélzeten tilos mindenfajta fizikai vagy vegyi halfeldolgozást végezni halliszt, halolaj vagy egyéb hasonló termékek előállítása végett, illetve ilyen célból halfogást más h ajóra átrakodni. Ez a tiltás nem vonatkozik a hulladék feldolgozására, illetve átrakodására.

(2)  Az (1) bekezdés nem vonatkozik a fedélzeten történő szurimi- és halpépgyártásra.

43. cikk

Tudományos kutatás

(1)  Ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálódások céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre, és amelyekről a tagállam vagy tagállamok, amelyek felségvizein a kutatások zajlanak, a Bizottságot előzetesen értesítik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett célból kifogott tengeri élőlények értékesíthetők, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, feltéve, hogy:

44. cikk

Mesterséges telepítés és áttelepítés

(1)  Ez a rendelet nem vonatkozik a tengeri élőlények mesterséges újratelepítése és áttelepítése közben végrehajtott halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre. Ha a tengeri élőlények mesterséges újratelepítésére és áttelepítésére valamely más tagállam vagy tagállamok vizein kerül sor, erről a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak előzetes értesítést kell kapniuk.

(2)  E cikk (1) bekezdésében meghatározott célból kifogott és később a tengerbe élve visszajuttatott tengeri élőlények értékesíthetők, raktározhatók, eladásra kiállíthatók és felkínálhatók a 3759/92/EGK rendelet 2. cikkében foglalt forgalmazási előírások betartása esetén.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

(1)  Ha a tengeri élőlények megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság e rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket a 48. cikkben említett eljárással összhangban.

(2)  Ha bizonyos fajok vagy halászterületek megóvását komoly veszély fenyegeti, és ha a késlekedés nehezen orvosolható károkat eredményezne, valamely tagállam megfelelő, megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket hozhat a megóvás érdekében a fennhatósága alá tartozó vizeken.

(3)  A (2) bekezdésben említett intézkedésekről elfogadásukkal egyidejűleg magyarázó nyilatkozattal kiegészített értesítést kell átadni a Bizottságnak és a tagállamoknak.

Az ilyen értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a Bizottság az intézkedéseket jóváhagyja, illetve visszavonásukat vagy módosításukat követeli. A Bizottság a döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállamokat.

A tagállamok a Bizottság döntését a Tanács elé terjeszthetik az értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül.

A Tanács egy hónapon belül minősített többségi szavazással ettől eltérő döntést is hozhat.

46. cikk

▼M5

(1)  A tagállamok intézkedhetnek az állományok megóvásáról és kezeléséről:

feltéve, hogy az ilyen intézkedések kizárólag az érintett tagállam lobogója alatt hajózó vagy ►M14  az Unióban ◄ bejegyzett hajókra, illetve nem halászhajók által folytatott halásztevékenységek esetében az érintett tagállam területén alapított személyekre vonatkoznak.

▼B

(2)  Valamely nemzeti technikai intézkedés tervezett bevezetéséről vagy módosításáról értesíteni kell a Bizottságot, kellő időben ahhoz, hogy az észrevételeit megtehesse.

Ha az ilyen értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság kéri, az érintett tagállamnak az említett értesítéstől számított három hónapig fel kell függesztenie a tervezett intézkedések hatályba léptetését azért, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.

Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, amiről értesíti a tagállamokat, az érintett tagállam nem léptetheti hatályba az intézkedést a szükséges módosítások nélkül.

Miután az érintett tagállam a szükséges módosításokat végrehajtotta, erről haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3)  Kérésre a tagállamok kötelesek a Bizottságot ellátni minden, annak megállapításához szükséges részlettel, hogy a technikai intézkedéseik eleget tesznek-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek.

(4)  A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére, a kérdés, hogy vajon valamely tagállam nemzeti technikai intézkedése eleget tesz-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek, tárgya lehet a 48. cikkben előírt eljárással összhangban hozott döntésnek. Ha ilyen döntésre sor kerül, a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.

(5)  Partról való halászattal kapcsolatos intézkedésekről az érintett tagállam csupán tájékoztatás végett értesíti a Bizottságot.

▼M12 —————

▼M14

47. cikk

A technikai intézkedéseknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való elfogadására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára olyan különös rendelkezéseket fogadjon el a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre vagy fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett technikai intézkedésekből állnak. Az ilyen intézkedéseket az e rendelet 48a. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell elfogadni azzal a céllal, hogy növeljék a halászeszközök szelektivitását, illetve hogy csökkentsék vagy lehetőség szerint számolják fel a nem szándékos fogásokat, és az ilyen intézkedések adott esetben eltérhetnek az e rendeletben meghatározott intézkedésektől.

▼B

48. cikk

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében leírt eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek a szabályok egyebek közt magukban foglalhatják a következőket:

▼M14

48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság 18a. és 47. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. június 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18a. és a 47. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 18a. és a 47. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

49. cikk

A 894/97/EK rendelet következő cikkei és mellékletei 2000. január 1-jével hatályukat vesztik:

Az említett rendeletre való hivatkozásokat úgy kell megfogalmazni, mint erre a rendeletre való hivatkozásokat, és a XV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell a korrelációit megállapítani.

Az e rendeletben említett tengeri élőlényeknek tudományos nevét a XIV. melléklet tartalmazza.

50. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 2000. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 32. cikk (3) bekezdését, illetve a 47. cikket, amelyet e rendelet hatálybalépésének napjától kezdve kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

I. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 1. és 2. régió a Skagerrak és Kattegat kivételével

---

II. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, kivéve az ICES IX/a körzetet a ny. h. 7° 23′48″ –tól keletre

---

III. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, ICES IX/a. körzet, a ny. h. 7° 23′ 48-tól keletre

▼M1

---

IV. MELLÉKLET

▼M12

VONTATOTT HALÁSZESZKÖZÖK: Skagerrak és Kattegat

▼B

---

V. MELLÉKLET

VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 4., 5. és 6. régió

▼M6

---

VI. MELLÉKLET

▼B

---

VII. MELLÉKLET

RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEK: 3. régió

---

VIII. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok 1. és 2. régióban megengedett kombinációi, a Skagerrak és Kattegat kivételével

---

IX. MELLÉKLET

A szembőség-tartományok 3. régióban megengedett kombinációi, az ICES IX/a. körzet kivételével a ny. h. 7° 23′ 48″-tól keletre

▼M2

---

X. MELLÉKLET

A.   SKAGERRAK ÉS KATTEGAT KIVÉTELÉVEL AZ 1. ÉS 2. RÉGIÓBAN BIZONYOS HÁLÓSZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI

▼M6

1.   Szembőség-kombináció: 16–31 mm + ≥ 100 mm

A fedélzeten tartott fogásnak legalább a 20 %-át az apró garnélák és garnélák (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) valamilyen keverékének kell alkotnia.

▼M2

2.   Hálószembőség-kombináció: 32-54 mm + > = 100 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 20 %-ban garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp. és Parapenaeus longirostris) kell magában foglalnia;

vagy

a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 32-54 milliméteres hálószembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Parapenaeus longirostris), továbbá legfeljebb 15 %-ban azokat a fajokat, amelyeket az I. melléklet „y”–nal jelöl.

3.   Hálószembőség-kombináció: 70-79 mm + > = 100 mm

A fedélzeten megtartott vagy a partra vitt fogásnak legalább 10 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 70-79 milliméteres halászháló szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.

▼M6

4.   Szembőség-kombináció: 80–99 mm + ≥ 100 mm

A fedélzeten tartott fogás legalább 45 %-át az I. mellékletben felsorolt tengeri élőlényeknek kell alkotniuk mint a 80–99 mm-es hálószembőség célfajainak.

▼M2

B.   BIZONYOS HÁLÓSZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI SKAGERRAKBAN ÉS A KATTEGATBAN

Hálószembőség-kombináció: < = 89 mm + > = 90 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 10 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 70-89 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.

---

XI. MELLÉKLET

A.   BIZONYOS SZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A 3. RÉGIÓBAN AZ ICES IXa KÖRZETNEK A NY 7° 23′ 48″–TŐL KELETRE ESŐ RÉSZEINEK KIVÉTELÉVEL

1.   Szembőség-kombináció: 16-31 mm + > = 70 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 40 %-ban garnélarákokat (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) és úszó tarisznyarákokat kell magában foglalnia,

vagy

a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 70 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 16-31 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva garnélarákokat (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) és úszó tarisznyarákokat.

2.   Hálószembőség-kombináció: 32-54 mm + > = 70 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 70 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 32-54 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és az ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp. és Palaemon spp.).

3.   Hálószembőség-kombináció: 55-59 mm + > = 70 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris) kell magában foglalnia,

vagy

a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 60 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 16-31 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és az ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris).

4.   Hálószembőség-kombináció: 60-69 mm + > = 70 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 60 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 60-69 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.

B.   BIZONYOS SZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI Az ICES IXa KÖRZETNEK A NY 7° 23′ 48″ – TŐL KELETRE ESŐ RÉSZÉBEN

Hálószembőség-kombináció: 40-54 mm + > = 55 mm

A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a III. melléklet mint a 40-54 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.

▼B

---

XII. MELLÉKLET

▼M14

MINIMÁLIS VÉDELMI REFERENCIAMÉRETEK

▼B

(1)   Teljes hossz (a páncél hossza)

(2)   30 cm, csak ipari célokra.

(3)   2002. január 1-jétől a 87 mm-es páncélhossz alkalmazandó.

(4)   Az Azori-szigetek körüli és Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken fogott fattyúmakréla (Trachurus picturatus) esetében nincs ►M14  minimális védelmi referenciaméret ◄ .

▼M12

---

XIIa. MELLÉKLET

▼B

---

XIII. MELLÉKLET

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK MÉRETÉNEK A MÉRÉSE

1.	A halak méretét az 1. ábrában bemutatott módon, a fej csúcsától a farokúszó végéig kell megmérni.

2.

A norvég homár méretét a 2. ábra szerint: — a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy — a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig a sörte nélkül, és/vagy, — a norvég homár leválasztott farka esetében az első szelvény elülső felétől a farokvég túlsó széléig, a sörte nélkül kell megmérni. A farkat kiegyenesítve, de nem kihúzva kell mérni, a hát felőli oldalon.

3.	A Skagerrak/Kattegat kivételével az 1-5. régióból származó homárt ►M6  ————— ◄ a 3. ábra szerint kell megmérni; a páncél hosszát bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén kell mérni.

4.

A Skagerrakból vagy a Kattegatból származó homár méretét a 3. ábrában bemutatott módon: — a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy — a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig, a sörte nélkül kell megmérni.

▼M1

5.	a) A tüskés tengeri pókot a 4A. ábra szerint a középvonalánál kell mérni, mely a páncél szélének a csőszáj közé eső részétől a páncél hátsó végéig nyúlik. b) A nagy tarisznyarákot a 4B. ábra szerint a páncél legnagyobb szélességénél, a páncél elülső-hátulsó középvonalára merőlegesen kell mérni.

▼B

6.	A kéthéjú puhatestűek méretét az 5. ábra szerint a kagyló leghosszabb részének mentén kell megmérni.

7.	A közönséges kürtcsiga méretét a 6. ábra szerint a csigaház hossza mentén kell megmérni.

▼M6

8.	A languszta méretét a 7. ábrán látható módon kell mérni, a rákpáncél hosszaként, a rostrum csúcsa és a páncél disztális szélének középső része között.

▼B

1. ábra

2. ábra

3. ábra

▼M1

4A. ábra

▼B

4B. ábra

5. ábra

6. ábra

▼M6

7. ábra

▼B

---

XIV. MELLÉKLET

KÖZÖNSÉGES ÉS TUDOMÁNYOS NEVEK

---

XIVa. MELLÉKLET

A SZELEKTÁLÓ RÁCS JELLEMZŐI

---

XIVb. MELLÉKLET

A VIZCAYAI-ÖBÖLBEN ENGEDÉLYEZETT, EGYES VONTATOTT HALÁSZESZKÖZÖKKEL VÉGZETT HALÁSZAT FELTÉTELEI

1.   A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői

A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A zsákvég kizárólag egy panellal rendelkezhet. A panelt semmiféle módon nem fedhetik el belső vagy külső tartozékok.

2.   A panel elhelyezkedése

A panelt a vonóháló hátsó kúpos szakaszában a zsákvég felső hálómezőjének közepén kell elhelyezni a toldatból és a zsákvégből álló hengeres szakasz előtt.

A panel a vonóháló szegélyétől legfeljebb 12 hálószemnyire végződik, beleértve a toldat és a vonóháló hátsó kúpos szakasza között elhelyezkedő kézi kötésű szemsort.

3.   A panel mérete

A panel hossza legalább 2 m, szélessége pedig legalább 1 m.

4.   A panel hálója

A hálószemek szembősége legalább 100 milliméter. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell vágni.

A hálót oly módon kell összeállítani, hogy a hálószemek párhuzamosan és a zsákvég hosszanti tengelyére merőleges fussanak.

A léhés egyszálas fonalból készül. A fonal vastagsága nem haladhatja meg a 4 millimétert.

5.   A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe

A panel négy oldalához szegély rögzíthető. A szegély átmérője nem haladhatja meg a 12 millimétert.

A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával.

A panel legrövidebb oldalához (pl. egy méter hosszú oldal, amely merőleges a zsákvég hosszanti tengelyére) illeszkedő legfelső részen található rombusz alakú hálószemek száma legalább a panel hosszanti oldalához illesztett teljes rombusz alakú hálószemek 0,7-del elosztott számával egyenlő.

6.	A panel vonóhálóba történő beillesztését az alábbi ábra szemlélteti.

---

XIVc. MELLÉKLET

NÉGYZETES HÁLÓSZEMEKBŐL ÁLLÓ PANEL A 15 MÉTERNÉL HOSSZABB HAJÓK SZÁMÁRA

1.   A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői

A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A léhés egyszálas fonalból készül. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell kivágni. A hálószem mérete legalább 120 milliméter. A panel hossza legalább 3 méter, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba van beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lennie.

2.   A panel elhelyezkedése

A panelt a zsákvég felső hálómezejében kell elhelyezni. A panel leghátsó széle legfeljebb 12 méterre lehet a tartozékoknak a vonóhálókra, a kerítőhálókra és a hasonló hálókra történő felszereléséről szóló, 1984. december 6-i 3440/84/EGK bizottsági rendelet ( 28 ) 8. cikkében meghatározott zsákkötéltől.

3.   A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe

A panel hosszanti oldala és a szomszédos szegély között legfeljebb két rombusz alakú nyitott hálószem lehet.

A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával. A zsákvég felső hálómezejében elhelyezett rombusz alakú hálószemek és a panel legrövidebb oldala közötti illesztési arány három rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez a 80 milliméteres zsákvégnél vagy két rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez a 120 milliméteres zsákvégnél, kivéve a panel szélsávjait mindkét oldalról.

---

XIVd. MELLÉKLET

NÉGYZETES HÁLÓSZEMEKBŐL ÁLLÓ PANEL A 15 MÉTERNÉL RÖVIDEBB HAJÓK SZÁMÁRA

1.   A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői

A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A léhés egyszálas fonalból készül. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell kivágni. A hálószem mérete legalább 110 mm. A panel hossza legalább 3 méter, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba van beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lennie.

2.   A panel elhelyezkedése

A panelt a zsákvég felső hálómezejében kell elhelyezni. A panel leghátsó széle legfeljebb 12 méterre lehet a 3440/84/EGK rendelet 8. cikkében meghatározott zsákkötéltől.

3.   A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe

A panel hosszanti oldala és a szomszédos szegély között legfeljebb két rombusz alakú nyitott hálószem lehet. A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával. A zsákvég felső hálómezejében elhelyezett rombusz alakú hálószemek és a panel legrövidebb oldala közötti illesztési arány két rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez, kivéve az ablak szélsávjait mindkét oldalról.

▼B

---

XV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

---

( 1 ) HL C 292., 1996.10.4., 1. o., és

HL C 245., 1997.8.12., 10. o.

( 2 ) HL C 132., 1997.4.28., 235. o.

( 3 ) HL C 30., 1997.1.30., 26. o.

( 4 ) HL L 132., 1997.5.23., 1. o.

( 5 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 6 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

( 7 ) HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 686/97/EK rendelettel (HL L 102., 1997. 4. 19., 1. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 10 ) HL L 347., 2011.12.30., 44. o.

( 11 ) HL C 335., 1985.12.24., 2. o.

( 12 ) HL C 347., 1985.12.31., 14. o.

( 13 ) HL L 194., 1984.7.24., 22. o.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 15 ) HL L 162., 1986.6.18., 1. o. A legutóbb az 1821/96/EK rendelettel (HL L 241., 1996.9.21., 8. o.) módosított rendelet.

( 16 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 17 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

( 18 ) HL L 348., 2008.12.24., 20. o.

( 19 ) HL L 351., 2002.12.28., 6. o.

( 20 ) HL L 348., 2010.12.31., 17. o.

( 21 ) HL L 41., 2002.2.13., 1. o.

( 22 ) HL L 77., 2002.3.20., 8. o.

( 23 ) HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) rendelettel módosított rendelet.

( 24 ) Teljes hossz (a páncél hossza)

( 25 ) 30 cm, csak ipari célokra.

( 26 ) 2002. január 1-jétől a 87 mm-es páncélhossz alkalmazandó.

( 27 ) Az Azori-szigetek körüli és Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken fogott fattyúmakréla (Trachurus picturatus) esetében nincs ►M14  minimális védelmi referenciaméret ◄ .

( 28 ) HL L 318., 1984.12.7., 23. o.