This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01998R0850-20130101
Council Regulation (EC) No 850/98 of 30 March 1998 for the conservation of fishery resources through technical measures for the protection of juveniles of marine organisms
Consolidated text: A Tanács 850/98/EK rendelete 1998. március 30. a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról
A Tanács 850/98/EK rendelete 1998. március 30. a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról
1998R0850 — HU — 01.01.2013 — 010.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 850/98/EK RENDELETE 1998. március 30. (HL L 125, 27.4.1998, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 38 |
6 |
12.2.1999 |
||
|
L 168 |
1 |
3.7.1999 |
||
|
L 328 |
9 |
22.12.1999 |
||
|
L 100 |
3 |
20.4.2000 |
||
|
L 148 |
1 |
22.6.2000 |
||
|
L 102 |
16 |
12.4.2001 |
||
|
L 137 |
1 |
19.5.2001 |
||
|
L 97 |
30 |
1.4.2004 |
||
|
L 252 |
2 |
28.9.2005 |
||
|
L 345 |
5 |
28.12.2005 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 579/2011/EU RENDELETE (2011. június 8.) |
L 165 |
1 |
24.6.2011 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 227/2013/EU RENDELETE (2013. március 13.) |
L 78 |
1 |
20.3.2013 |
|
A TANÁCS 850/98/EK RENDELETE
1998. március 30.
a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
|
(1) |
mivel a 894/97/EK rendelet ( 4 ) a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló, gyakran és lényegesen módosított 3094/86/EGK rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata; |
|
(2) |
mivel a 3094/86/EGK rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok rámutattak bizonyos fogyatékosságokra, amelyek problémát okoznak az alkalmazásban és a végrehajtásban, és amelyeket ki kell igazítani nevezetesen a szembőségre vonatkozó meghatározások számának csökkentésével, a védett fajok fogalmának elhagyásával és korlátozva a fedélzeten tartható különböző szembőségű hálók számát; mivel ezért helyénvaló a 894/97/EK rendelet szövege helyébe új rendelkezéseket léptetni, kivéve annak 11., 18., 19. és 20. cikkét; |
|
(3) |
mivel szükséges bizonyos elveket és eljárásokat meghatározni a technikai védelmi intézkedések közösségi szinten történő kialakításához azért, hogy minden egyes tagállam irányítani tudja a felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken a halászati tevékenységeket; |
|
(4) |
mivel egyensúlyba kell hozni a technikai védelmi intézkedéseknek a halászati tevékenységek sokféleségéhez való igazítását és a könnyebben alkalmazható, egységes szabályozás szükségességét; |
|
(5) |
mivel a Szerződés 130r. cikkének (2) bekezdése lefektette azt az elvet, hogy minden közösségi intézkedésbe integrálni kell a környezetvédelmi követelményeket, különösen az elővigyázatosság elvének fényében; |
|
(6) |
mivel a tengeri élőlények tengerbe történő visszadobásának gyakorlatát a lehető legerőteljesebben vissza kell szorítani; |
|
(7) |
mivel rendelkezni kell az ivadéknevelő területek védelméről, figyelembe véve a különböző érintett zónák sajátos biológiai feltételeit; |
|
(8) |
mivel a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) intézkedéseket írt elő a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmére; mivel az e rendelet hatálya alá tartozó tengeri élőlények jegyzéke tartalmaz olyan fajokat, amelyek az említett irányelv követelményei alapján védettek; |
|
(9) |
mivel 1996. október 25-én az Európai Parlament határozatban fogadta el a Bizottságnak a közös halászati politikában alkalmazott technikai intézkedések végrehajtásáról szóló jelentését; |
|
(10) |
mivel a tengeri biológiai erőforrások védelmének és a halászati erőforrások mind a halászok, mind pedig a fogyasztók érdekében való kiegyensúlyozott kihasználásának biztosítása végett technikai intézkedéseket kell előírni, melyek többek között megszabják a hálók szembőségét, azok bizonyos fajok kifogására alkalmas kombinációját, illetve a halászati felszerelések egyéb jellemzőit, a tengeri élőlények legkisebb fogható méreteit, a halászatnak bizonyos területeken és időszakokban, illetőleg bizonyos eszközökkel való korlátozását; |
|
(11) |
mivel a tudományos tanácsok fényében rendelkezni kell a bizonyos fajú tengeri élőlények halászatakor használt vontatott halók szembőségének növeléséről, illetve a négyzetes szemű hálóanyag kötelező használatáról, minthogy ez jelentős szerepet tölthet be az ivadék tengeri élőlények kifogásának csökkentésében; |
|
(12) |
mivel annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a rögzített felszerelések szembőségének fokozódó csökkenését, amely az érintett halászati tevékenységek célfajai növendékeinek mortalitási arányát erősen növeli, a rögzített hálók esetében elő kell írni a szembőségeket; |
|
(13) |
mivel a zsákmányok faj szerinti összetétele és a megszerzésükhöz szükséges halászati gyakorlat földrajzi térségenként más és más; mivel ezek a különbségek indokolják, hogy a különböző, a térségekben eltérő intézkedéseket alkalmazzanak; |
|
(14) |
mivel a hallisztté vagy halolajjá feldolgozandó fajok esetében a halászat folyhat kis szembőséggel, feltéve, hogy az ilyen halászati művelet nincs káros hatással más fajokra; |
|
(15) |
mivel a legkisebb fogható méreteket kell alkalmazni az olyan fajok tekintetében, amelyek a közösségi flották partra vitt zsákmányának legnagyobb hányadát képezik, valamint a tengerbe visszadobott és így életben maradó fajok tekintetében; |
|
(16) |
mivel valamely faj legkisebb fogható méretének összhangban kell lennie az e faj fogására alkalmazandó szembőségek szelektivitásával; |
|
(17) |
mivel a tengeri élőlények méretmeghatározásának módját definiálni kell; |
|
(18) |
mivel a növendék heringek védelme érdekében különleges rendelkezésekkel kell szabályozni a spratt fogását és fedélzeten tartását; |
|
(19) |
mivel bizonyos térségekben a hagyományos halászati gyakorlatra tekintettel különleges rendelkezésekkel kell szabályozni a szardella és tonhal fogását, illetve fedélzeten tartását; |
|
(20) |
mivel némely különleges feltételnek eleget tevő hajók bizonyos térségekben folyó halászati tevékenységének az ellenőrzése végett az ilyen térségekben való belépést külön halászati engedélyhez kell kötni, miként ezt a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1627/94/EK tanácsi rendelet ( 6 ) előírja; |
|
(21) |
mivel az erszényes kerítőhálóknak némely tengeri emlőssel együtt előforduló halraj esetében történő használata az ilyen emlősök kifogásával és pusztulásával járhat; mivel azonban az erszényes kerítőháló szakszerű használata igen hatékonyan biztosítja a célfajok kizárólagos fogását; mivel ezért a tengeri emlősöknek az erszényes kerítőhálóval történő körülkerítését meg kell tiltani; |
|
(22) |
mivel elkerülendő a tudományos kutatás, a mesterséges telepítés és áttelepítés akadályozása, ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az ilyen tevékenység folytatásához szükséges műveletekre; |
|
(23) |
mivel a halászhajók jellegzetességeinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) és a közös halászati politika ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) tartalmaz bizonyos, a megóvás érdekében szükséges intézkedéseket, és így azok megismétlésére nincs szükség; |
|
(24) |
mivel a megóvás súlyos veszélyeztetése esetén a Bizottságot és a tagállamokat fel kell hatalmazni, hogy megfelelő ideiglenes intézkedéseket tegyenek; |
|
(25) |
mivel további, szigorúan helyi jellegű nemzeti intézkedések fenntarthatók és elfogadhatók azzalafeltétellel, hogy a Bizottság megvizsgálhatja a közösségi joggal való összeegyeztethetőségüket és a közös halászati politikához való igazodásukat; |
|
(26) |
mivel e rendelet végrehajtása részletes szabályokat igényelhet, az ilyen szabályokat a 3760/92/EGK rendeletben ( 9 ) megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Ez a technikai védelmi intézkedéseket előíró rendelet alkalmazandó a halászati erőforrások azon fogására és partra vitelére, amely a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó tengervizeken zajlik, és amelyek a 2. cikk által részletezett valamely térségben helyezkednek el, kivéve, ha a 26. és a 33. cikk másképpen rendelkezik.
1a. cikk
A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint az I. melléklet 5. lábjegyzetében a „Közösség”, illetve „közösségi” szavak az „Unió”, illetve „uniós” szavakra módosulnak, a módosítás miatt szükséges esetleges nyelvtani változtatások mellett.
I. CÍM
MEGHATÁROZÁSOK
2. cikk
(1) E rendelet céljaira a tengervizek következő meghatározásait kell alkalmazni:
a) 1. régió
Minden olyan vízterület, amely az északi szélesség 48° és a nyugati hosszúság 18° pontjától induló, észak felé az é. sz. 60°-ig, onnan pedig kelet felé a ny. h. 5°-ig, onnan észak felé é. sz. 60° 30′-ig, onnan kelet felé a ny. h. 4°-ig, onnan észak felé é. sz. 64°-ig, onnan pedig kelet felé Norvégia partjáig húzódó vonaltól északra és nyugatra esik.
b) 2. régió
Minden olyan vízterület, amely az é. sz. 48°-tól északra esik, az 1. régiónak és az ICES III/b., III/c. és III/d. körzetének a kihagyásával.
c) 3. régió
Minden, az ICES VIII. és IX. altérségével egybeeső vízterület.
d) 4. régió
Minden, az ICES X. altérségével egybeeső vízterület.
e) 5. régió
Minden olyan vízterület, amely az Atlanti-óceán keleti-közép, a CECAF régió 34. halászati zónájának 34.1.1, 34.1.2., 34.1.3. körzetéből és 34.2.0. altérségéből álló részén helyezkedik el.
f) 6. régió
Minden Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéje partjainál.
g) 7. régió
Minden vízterület Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó Martinique és Guadeloupe, Franciaország tengerentúli megyéi partjainál.
h) 8. régió
Minden Franciaország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vízterület Réunion, Franciaország tengerentúli megyéje partjainál.
i) 9. régió
A Fekete-tenger összes olyan vize, amely megfelel a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 2011. december 13-i 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) I. mellékletében és a GFCM/33/2009/2 határozatban meghatározott 29. földrajzi alterületnek.
(2) Az e rendeletben az „ICES” és „CECAF” betűszókkal jelölt földrajzi térségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács, illetve a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság határozta meg. Ezeket, a későbbi módosítások nélkül, a Bizottság 85/C 335/02 ( 11 ) és a 85/C 347/05 ( 12 ) közleménye írja le.
(3) Az (1) bekezdésben említett régiók feloszthatók földrajzi térségekre, különösen a (2) bekezdésben említett meghatározások alapján és a 48. cikkben említett eljárással összhangban.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak ellenére, ennek a rendeletnek az alkalmazásában:
— a Kattegatot északon a skageni és a tistlarnai világítótorony, illetve a svéd tengerpart legközelebbi pontja között húzott vonal határolja, délen pedig a Hasenoere-től Gniben-fokig, a Korshage-tól Spodsbjergig és a Gilbjergtől Kullenig húzódó vonal,
— a Skagerrakot nyugaton a hanstholmi világítótoronytól a lindesnesi világítótoronyig, délen a skageni világítótoronytól a tistlarnai világítótoronyhoz, illetve onnan a svéd tengerpart legközelebbi pontjához húzódó vonal határolja körül,
— az Északi-tenger magában foglalja az ICES IV. altérséget, a mellette lévő, az é. sz. 64°-tól délre elhelyezkedő ICES II/a. körzetet, és az ICES III/a. körzetnek azt a részét, amelyet nem tartalmaz a Skagerraknak a második francia bekezdésben foglalt meghatározása.
3. cikk
E rendelet az alkalmazásában:
|
a) |
a tengeri élőlényminden tengeri hal, beleértve az anadróm és katadróm vándorló fajokat is tengeri életük ideje alatt, továbbá a rákfélék és a puhatestűek, illetve ezek testrészei; |
|
b) |
valamely vontatott háló szembőségea halászhajón talált és bármely vonatatott hálóhoz csatolt vagy csatolható zsákvégnek vagy kiegészítő szárnynak a szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben ( 13 ) részletezett eljárás szerint kell megállapítani. A szembőségnek ez a meghatározása nem alkalmazandó négyzetes szemű hálók esetében; |
|
c) |
a többfonalú hálókét vagy több fonálból kötött léhést jelent, ahol a fonalakat két csomó között el lehet egymástól választani a fonálszerkezet sérülése nélkül; |
|
d) |
a négyzetes szemű hálóolyan háló, amelyben a szemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból az egyik merőlegesen, a másik pedig párhuzamosan helyezkedik el a háló hosszú tengelyéhez képest; |
|
e) |
a négyzetes szemű hálópanel vagy -szárny szembőségevalamely ilyen, vontatott hálóra illesztett panel vagy szárny legnagyobb megállapítható szembősége. A szembőséget a 2108/84/EGK rendeletben előírt eljárás szerint kell megállapítani; |
|
f) |
a csomó nélküli hálóolyan háló, amely hozzávetőleg egyenlő oldalú szemekből áll, amelyek sarkát két egymás mellett elhelyezkedő szem oldalának fonadéka képezi; |
|
g) |
a fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóhálóolyan rögzített halászfelszerelés, amely a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető, egy darab hálóból áll; |
|
h) |
a tükörhálóolyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több párhuzamosan, egy kötélre felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll. |
II. CÍM
A HÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI
I. FEJEZET
VONTATOTT FELSZERELÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
4. cikk
(1) Az I–V. mellékletben említett régiók vagy földrajzi területek mindegyikében, illetve ha alkalmazható, az időszaktól függően minden egyes halászháló szembőség-tartományhoz tartozó célfajokat a vonatkozó melléklet határozza meg.
(2)
a) Tilos bármely halászúton több szembőség-tartományba tartozó vontatott hálók bármilyen kombinációját használni,
— a Skagerrak és a Kattegat kivételével a 1. és 2. régió egészében, illetve az időszaktól függően, ha alkalmazható, kivéve, ha az ilyen alkalmazott hálók szembősége a VIII. mellékletben meghatározott megengedett szembőség-kombinációk közül csak az egyiknek felel meg, és
— az ICES IXa körzetének a NY 7° 23′ 48″ – től keletre eső része kivételével a 3. régióban, illetve az időszaktól függően, ha alkalmazható, kivéve ha az ilyen használt hálók szembősége a IX. mellékletben lefektetett engedélyezett szembőség-kombinációk közül csak az egyiknek felel meg;
b) A III., IV. és V. mellékletben említett régiókban és földrajzi területekben, illetve ha alkalmazható, az időszaktól függően, bármilyen halászúton a vonatkozó mellékletben meghatározott szembőség-tartományokhoz tartozó vontatott hálók bármilyen kombinációja használható;
c) Azok a hajóparancsnokok, akik bármelyik halászúton nem töltik ki a hajónaplót a 2847/93/EKG rendelet 6. cikkével összhangban, az adott halászúton, a közösségi halászati vizeken nem használhatnak vontatott hálókat olyan kombinációban, amelyek egynél több szembőség-tartományba tartoznak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 4., 5. és 6. régió közösségi halászati vizein tett halászutakra;
d) A hajók bármelyik halászútjuk során fedélzetükön tarthatnak bármely szembőség-tartományba tartozó hálókat olyan kombinációban, amelyek nem felelnek meg az a) és b) pontban előírt feltételeknek, ha minden ilyen hálót a 2847/93/EKG rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötöznek és elraktároznak. Minden olyan hálót, amely nincs összekötve és elraktározva az említett rendelkezéssekkel összhangban, használatban lévőnek kell tekinteni;
e) Ha egy vagy több halászhajó több hálót húz egyszerre, minden egyes hálónak egyazon szembőség-tartományba kell tartoznia;
f) A következő szembőségű vontatott hálókat tilos használni:
— 16 milliméteresnél kisebbet a 3. régióban, az ICES IXa körzetnek a NY 7° 23′ 48″ – től keletre eső részének a kivételével,
— 40 milliméteresnél kisebbet az ICES IXa körzetnek a NY 7° 23′ 48″ – től keletre eső részében,
— 20 milliméteresnél kisebbet a 4. és az 5. régióban,
— 45 milliméteresnél kisebbet a 6. régióban.
(3) Azok a hajóparancsnokok, akik valamely halászút során nem töltik ki a hajónaplót a 2847/93/EKG rendelet 6. cikkével összhangban, nem halászhatnak az I–V. mellékletben felsorolt régiók és fölrajzi térségek közül egynél többen. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azon halászúton lévő hajókra, amelyek csak 100 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű vontatott hálót használnak.
(4)
a) Tilos minden olyan halászút után, amelyen a vontatott hálóknak több szembőség-tartományba tartozó kombinációját használták, kirakodni a kifogott mennyiséget, ha:
i. azokat a Skagerrak és a Kattegat nélkül vett 1. és 2. régióban emelték ki és a használt hálók közül bármelyik 100 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, kivéve, ha a hajón tartott fogások százalékos összetétele összhangban van a X. melléklet A. részében foglalt vonatkozó feltételekkel; vagy
ii. azokat a Skagerrakban és a Kattegatban emelték ki és a használt hálók közül bármelyik 90 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, kivéve, ha a hajón tartott fogások százalékos összetétele összhangban van a X. melléklet B. részében foglalt vonatkozó feltételekkel; vagy
iii. azokat az ICES IXa körzet NY 7° 23′ 48″ – től keletre eső részének a kivételével a 3. régióban emelték ki és a használt hálók közül bármelyik 70 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, kivéve, ha a hajón tartott fogások százalékos összetétele nincs összhangban a XI. melléklet A részében foglalt vonatkozó feltételekkel; vagy
iv. azokat az ICES IXa körzet NY 7° 23′ 48″ – től keletre eső részében emelték és a használt hálók közül bármelyik 55 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, kivéve, ha a hajón tartott fogások százalékos összetétele nincs összhangban a XI. melléklet B. részében foglalt vonatkozó feltételekkel;
b) Minden olyan halászati út esetében, amelynek során egyetlen szembőségi sávba eső vontatott hálót használtak, a kirakodás tilos, ha az I–V. mellékletekben említett bármely földrajzi területről származó és a fedélzeten tartott fogás nem felel meg a vonatkozó mellékletben meghatározott feltételeknek.
(5)
a) A célfajok és az egyéb fajok százalékos arányát a hajón tartott vagy átrakodott összes célfaj és egyéb faj összesítésével kell kiszámítani, ahogy azt a I–V. melléklet előírja.
b) Ennek ellenére a fedélzeten megtartott célfajok és egyéb fajok százalékos aránya kiszámításának részletes szabályait a 48. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell kidolgozni, ha ezeket egy vagy egyszerre több olyan hálóval emelték ki, amelyeket egynél több hajó vontatott.
(6) A tagállamok kötelesek 2001. május 31. előtt jelentésben beszámolni a Bizottságnak az e cikkben, illetve a 15. cikkben és a mellékletekben meghatározott feltételek végrehajtásáról. E jelentések alapján a Bizottság megfelelő javaslatokat terjeszt be. A Tanács köteles 2001. október 31. előtt minden ilyen javaslat alapján határozatot hozni.
5. cikk
(1) Az I–V., és a X. és XI. mellékletben említett százalékos arányokat a fedélzeten válogatás után vagy partraszálláskor tárolt összes tengeri élőlény élősúlya arányában kell kiszámítani.
(2) Amikor azonban az (1) bekezdésben említett százalékos arányok kiszámítása folyik valamely olyan halászhajó számára, amelyről valamilyen mennyiségű tengeri élőlényt más hajóra már átrakodtak, ezt a mennyiséget is számításba kell venni.
(3) Azok a halászhajó-kapitányok, akik nem vezetnek a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban hajónaplót, nem rakodhatnak át más hajóra tengeri élőlényeket, továbbá nem vehetnek fel más hajóról tengeri élőlény-rakományokat.
(4) Az (1) bekezdésben említett százalékos arányok egy vagy több reprezentatív minta alapján számíthatók ki.
▼M6 —————
(6) Ennek a cikknek az alkalmazásakor a norvég homár egyenértékű súlyát a farka súlyának hárommal való megszorzásával kell kiszámítani.
6. cikk
(1)
a) Tilos bármilyen fenéken vontatott zsákháló, kerítőháló vagy hasonló, a zsákvég kerületén, az illesztések és a szegélyek kivételével, stricto sensu bárhol száznál több szemet tartalmazó vontatott háló fedélzeten tartása vagy használata. Ez a rendelkezés azokra a fenéken vontatott zsákhálókra és kerítőhálókra és hasonló vontatott hálókra vonatkozik, amelyek szembősége 90-119 milliméter közötti.
b) Az első albekezdés nem vonatkozik a feszítőrudas zsákhálókra.
(2) Bármely egyetlen szigorúan vett zsákvégen belül a zsákvég bármely kerületén lévő szemek száma nem növekedhet a szájtól a fenékig befelé. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.
(3) A szegélyekben lévő szemeket leszámítva, valamely toldalék vagy hosszabbító darab bármely kerületén és bármely pontján lévő szemek száma nem haladhatja meg a szigorúan vett zsákvég szájának kerületén, de nem a szegélyekben lévő szemek maximális számát. Ez a rendelkezés minden olyan vontatott hálóra vonatkozik, amelynek a szembősége 55 milliméter vagy nagyobb.
7. cikk
(1)
a) Négyzetes szemű és legalább 80 milliméteres szembőségű panelek csatlakoztathatók bármely vontatott hálóra.
b) Ellenben minden 100 milliméteres vagy nagyobb szembőségű fenéken vontatott zsákháló, dán kerítőháló vagy hasonló vontatott háló fölszerelhető olyan szárnyakkal, amelyeket a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló 1986. június 12-i 1866/86/EGK tanácsi rendelettel ( 14 ) összhangban engedélyeztek.
(2) A négyzetes szemű panelek:
a) valamely háló felső részén vagy felső rétegén helyezendők el, bármely toldalékrész előtt vagy a toldalékrész eleje és a zsákvég feneke között;
b) nem zárhatóak el semmilyen módon, sem belső, sem külső toldalékok által;
c) legalább három méter hosszúak, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba vannak beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lenniük;
d) csomó nélküli hálóból vagy nem csúszós csomókkal font hálóból állnak, és úgy lesznek beillesztve, hogy a szemek halászat közben mindvégig nyitva maradnak;
e) úgy vannak megszerkesztve, hogy a panel elülső szemsorában lévő szemek száma ugyanaz vagy nagyobb, mint a panel végén lévő sorban lévő szemek száma.
(3) Ha valamely hálót négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló el nem vékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú hálószem lehet a panel szélei és a háló érintkező szegélye között.
Ha valamely hálót részlegesen vagy egészben négyzetes szemű panellel szerelnek föl a háló elvékonyodó szakaszán, legfeljebb öt nyitott rombusz alakú szem lehet a négyzetes szemű panel végén lévő szemek sora és a háló érintkező szegélye között.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja ellenére bármilyen 70-79 milliméteres szembőségű, fenéken vontatott zsákhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót fel kell szerelni legalább 80 milliméteres szembőségű, négyzet alakú szemekből álló panellel.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja ellenére, tilos a Pandalus nemhez tartozó és 32-54 milliméteres szembőségű vontatott fenéken vontatott zsákhálóval kifogott rákból bármilyen mennyiséget a fedélzeten tartani, kivéve, ha a háló föl van szerelve egy 70 milliméteres vagy nagyobb szembőségű, négyzetes szemű panellel ►M6 vagy egy válogatóráccsal, amelynek használata a 46. cikkben meghatározott feltételek szerint került megállapításra ◄ .
(6) A (4) és az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések csak az 1. és a 2. régióban alkalmazandók.
(7) Valamely hálóra fölszerelt négyzetes szemű hálópanel szembőségét tilos figyelembe venni a vonatott háló szembőségének a megállapításakor.
8. cikk
(1) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni nyolc milliméternél vastagabb, a zsákvégnél egészben vagy részben egyszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót.
(2) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni a zsákvégnél egészben vagy részben többszálas fonálanyagból kötött vontatott hálót, hacsak a szálak hozzávetőlegesen nem egyenlő vastagságúak és a szál összvastagsága nem haladja meg a 12 millimétert egyetlen szem egyetlen oldalán sem.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a nyílttengeri zsákhálók esetében.
9. cikk
(1) Tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben nem négyzetes vagy nem rombusz alakú hálószemekből készült.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik olyan vontatott hálókra, amelyeknek 31 milliméteres vagy kisebb szembőségű zsákvége van.
10. cikk
A kotróhálók kivételt élveznek a 4. cikk rendelkezései alól. Azonban bármely hajóút során, amikor kotróhálók vannak a fedélzeten, tilos
a) tengeri élőlényeket átrakodni; és
b) a fedélzeten tartani a tengeri élőlények bármilyen mennyiségét, kivéve, ha azok súly szerinti 95 %-a kéthéjú kagyló.
II. FEJEZET
RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk
(1) A VI. és a VII. mellékletben említett minden egyes régióban vagy földrajzi térségben, és adott esetben, az időszaktól függően, tilos a fenékrögzítéses eresztő-, állító- és tükörhálók használata vagy fedélzeten tartása, kivéve:
a) ha az ilyen hálóval kiemelt zsákmánynak legalább a 70 %-át képezik a célfajok; és
— fenéken rögzített kopoltyúhálók, illetve állítóhálók esetében a szembőség egyezik a vonatkozó mellékletben előírt kategóriák egyikével,
— tükörhálók esetében a háló legkisebb szembőségű részében a szembőség megfelel a vonatkozó melléklet előírt kategóriák egyikének.
Ez az eltérés a 34b. cikk (2) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül alkalmazandó.
(2) A célfajok minimális százalékaránya a kifogott célfajok mennyiségének az összesítésével kapható meg.
11a. cikk
A 9. régióban a nagy rombuszhal halászatára szolgáló, fenékrögzítéses kopoltyúhálók legkisebb engedélyezett szembősége 400 milliméter.
12. cikk
(1) Az 11. cikk (1) bekezdésében említett százalékarányt a fedélzeten lévő, válogatás után vagy partra emeléskor mért összes tengeri élőlény arányában kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján is kiszámítható.
13. cikk
A 11. és a 12. cikk nem vonatkozik a lazacfélékből, ingolákból és nyálkahalakból álló zsákmányokra.
III. FEJEZET
A HÁLÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A HÁLÓK HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI
14. cikk
A válogatást a háló vagy hálók kiürítése után haladéktalanul végre kell hajtani.
15. cikk
(1) Az I–VII., X. és XI. melléklet szerint engedélyezett százalékos arányt meghaladó tengeri élőlények mennyiségét tilos a partra kivinni, azt vissza kell juttatni a tengerbe minden egyes kikötés előtt.
(2) Valamely halászút közben, illetve a fogás kiválogatása után a hajón tartott célfajok I–VII. mellékletben meghatározott százalékos arányának mindig el kell érnie a célfajoknak a hivatkozott mellékletekben említett minimális százalékos arányának legalább a felét.
(3) A hajónapló vezetésére kötelezett hajóparancsnokoknak biztosítaniuk kell, hogy a halászút első 24 órájának letelte után a célfajok elérjék az I–VII., X. és XI. melléklet szerint engedélyezett százalékos arányokat a hajónapló kitöltésekor, a 2847/93/EKG rendelet 6. cikkében megfogalmazott feltételekkel összhangban.
(4) Amikor egy halászhajó belép az I–V. mellékletben említett régiókba vagy földrajzi területekbe, az ugyanezen út során előzőleg halászott régiókban vagy földrajzi területeken kifogott és a hajón tartott célfajoknak az I–VII., X. és XI. melléklet szerinti minimális százalékarányait két órán belül el kell érni.
16. cikk
Semmilyen, a halászháló szemeit elzáró vagy máskülönben hatékonyan kisebbítő eszköz nem használható.
Ez a rendelkezés nem zárja ki az olyan eszközök használatát, amelyek listáját és meghatározását a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell összeállítani.
III. CÍM
A TENGERI ÉLŐLÉNYEK LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETE
17. cikk
Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a XII. mellékletben és a XIIa. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi terület tekintetében meghatározott minimális méreteknél.
18. cikk
(1) Valamely tengeri élőlény méreteit a XIII. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani.
(2) A legkisebb fogható méret megállapításának több előírt módszere esetén valamely tengeri élőlény akkor tekintendő fogható méretűnek, ha az egyik ilyen módszer alkalmazása a megfelelő legkisebb fogható mérettel azonos vagy nagyobb méretet mutat ki.
(3) Azon homárok, langusztarákok, illetve kagylók és csigák amelyek a XII. mellékletben meghatározott legkisebb fogható méretű fajok közé tartoznak, csak egészben tárolhatók fedélzeten és csak egészben tehetők partra.
(4)
a) A nagy tarisznyarák rákcsapdával vagy kosárral kifogott fogásai esetében a nagy tarisznyarákoknak az egyes hajóutak során a fedélzeten tartott vagy a hajóutak végén kirakodott összes fogása tömegének vagy részének maximum 1 %-a állhat levált rákollókból.
b) A nagy tarisznyarák rákcsapdán vagy kosáron kívüli halászfelszerelésekkel fogott fogásai esetében a halászút során bármikor maximum 75 kg levált rákolló tartható a fedélzeten, vagy rakodható ki a halászút végén.
19. cikk
(1) Az előírtnál kisebb méretű tengeri élőlényeket tilos a fedélzeten tartani, más hajókra átrakodni, partra tenni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, hanem azonnal vissza kell engedni azokat a tengerbe.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:
a) a szardíniára, szardellára, heringre, fattyúmakrélára és makrélára az e fajok fedélzeten tartott egyenkénti összes élősúlyának a 10 %-os határán belül. Az előírt minimális méretnél kisebb szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élősúlya szerint válogatás után vagy partra rakodáskor kell kiszámítani. A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakodáskor, partra rakodáskor, raktározáskor, kiállításkor vagy értékesítéskor is tilos meghaladni;
b) azon tengeri élőlényekre, amelyeket az I–V. melléklet nem mint a 16 milliméteresnél kisebb vagy a 16-31 milliméteres szembőség-kategóriákhoz tartozó célfajokat ad meg, és amelyeket 32 milliméteresnél kisebb szembőségű vontatott hálóval fogtak ki, feltéve, hogy az említett élőlényeket nem válogatják vagy adják el, állítják ki vagy kínálják fel eladásra emberi fogyasztás végett.
(3) Az előírt legkisebb fogható méretnél kisebb, élő csalinak kifogott szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla a fedélzeten tartható, feltéve, hogy élve tárolják őket.
(4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a 9. régióban.
IIIa.
CÍM
A visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedések
19a. cikk
Az érték szerinti szelektálás tilalma
(1) Tilos az 1., 2., 3. és 4. régióban folytatott halászati tevékenységek során jogszerűen kirakodható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobása.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések nem érintik az e rendeletben vagy bármely más, halászatra vonatkozó uniós jogi aktusban előírt kötelezettségeket.
19b. cikk
A továbbhaladásra vonatkozó rendelkezések és a visszaengedés tilalma
(1) Amennyiben az 1., 2., 3. és 4. régióban az előírtnál kisebb méretű makréla, hering vagy fattyúmakréla mennyisége bármely fogási pozícióban meghaladja a fogások teljes mennyiségének 10 %-át, a hajónak másik halászati területen kell folytatnia tevékenységét.
(2) Az 1., 2., 3. és 4. régióban tilos a makréla, hering vagy fattyúmakréla visszaengedése az előtt, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné.
IV. CÍM
BIZONYOS TENGERI ÉLŐLÉNYEK HALÁSZATÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
20. cikk
A heringhalászat korlátozásai
(1) Az alábbi időszakokban és földrajzi térségekben kifogott heringet tilos a fedélzeten tartani:
a) január 1-jétől április 30-ig a Mull of Kintyre és a Corsewall Point között húzott vonaltól északkeletre eső földrajzi térségben;
b) július 1-jétől október 31-ig a következő koordináták által határolt földrajzi térségben:
— Dánia nyugati partja az é. sz. 55° 30′-nél,
— é. sz. 55° 30′, k. h. 7° 00′,
— é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 00′,
— Dánia nyugati partja a é. sz. 57° 00′-nél.
c) augusztus 15. és szeptember 30. között az Egyesült Királyság partjától számított 6-12 mérföld széles, az alapvonaltól az é. sz. 55° 30′ és az é. sz. 55° 45′ között mért zónában;
▼M12 —————
e) augusztus 15. és szeptember 30. között az Egyesült Királyság partjától számított 6-12 mérföld széles, az alapvonaltól az é. sz. 54° 10′ és az é. sz. 54° 45′ között mért zónában;
i. szeptember 21. és november 15. között az ICES VII. a) körzetnek a Man-sziget keleti partja és az alábbi koordináták között húzott egyenes vonal által határolt részén:
— é. sz. 54° 20′00′′, ny. h. 04° 25′05′′ és é. sz. 54° 20′00′′, ny. h. 03° 57′02′′,
— é. sz. 54° 20′00′′, ny. h. 03° 57′02′′ és é. sz. 54° 17′05′′, ny. h. 03° 56′08′′,
— é. sz. 54° 17′05′′, ny. h. 03° 56′08′′ és é. sz. 54° 14′06′′, ny. h. 03° 57′05′′,
— é. sz. 54° 14′06′′, ny. h. 03° 57′05′′ és é. sz. 54° 00′00′′, ny. h. 04° 07′05′′,
— é. sz. 54° 00′00′′, ny. h. 04° 07′05′′ és é. sz. 53° 51′05′′, ny. h. 04° 27′08′′,
— é. sz. 53° 51′05′′, ny. h. 04° 27′08′′ és é. sz. 53° 48′00′′, ny. h. 04° 50′00′′,
— é. sz. 53° 48′05′′, ny. h. 04° 50′00′′ és é. sz. 54° 04′05′′, ny. h. 04° 50′00′′;
ii. szeptember 21. és december 31. között az ICES VII. a) körzetnek az alábbi koordináták által határolt részén:
— Észak-Írország keleti partja az é. sz. 54° 15′– nél,
— é. sz. 54° 15′, ny. h. 5° 15′,
— é. sz. 53° 50′, ny. h. 5° 50′,
— Írország keleti partja az é. sz. 53° 50′–nél;
g) egész évben az Ír-tengerben az ICES VII/a körzetben a Skócia, Anglia és Wales között, illetve az e partok alapvonalától 12 mérföldre húzódó vonal között, melyet délen az é. sz. 53° 20′, valamint északnyugaton a Mull of Galloway (Skócia) és a Point of Ayre (Isle of Man) között húzódó vonal határol;
h) egész évben a Logan-öbölben, azaz az é. sz. 54° 44′ és a ny. h. 4° 59′-nél lévő Mull of Logantől az é. sz. 54° 41′ és ny. h. 4° 58′-nél elhelyezkedő Laggantalluch Headig húzódó vonaltól keletre eső vízterületként van meghatározva;
i) 1997. és a rá következő minden harmadik év januárjának második péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:
— Írország délkeleti partja az é. sz. 52° 00′-en,
— é. sz. 52° 00′, ny. h. 6° 00′,
— é. sz. 52° 30′, ny. h. 6° 00′,
— Írország délkeleti partja az é. sz. 52° 30′-nél;
j) 1997. és a rá következő minden harmadik év novemberének első péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:
— Írország déli partja a ny. h. 9° 00′ mentén,
— é. sz. 51° 15′, ny. h. 9° 00′,
— é. sz. 51° 15′, ny. h. 11° 00′,
— é. sz. 52° 30′, ny. h. 11° 00′,
— Írország nyugati partja az é. sz. 52° 30′-nál;
k) 1998. és a rá következő minden harmadik év novemberének első péntekétől számított egymást követő 16 napon keresztül a következő koordináták által határolt területen:
— Írország déli partja a ny. h. 9° 00′ mentén,
— é. sz. 51° 15′, ny. h. 9° 00′,
— é. sz. 51° 15′, ny. h. 7° 30′,
— Írország déli partja az é. sz. 52° 00′-nál.
(2) Azonban az említett térségek bármelyikében kifogott heringet tarthatnak fedélzetükön a hajók, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja ellenére, a 12,2 méter hosszúságot meg nem haladó hajók, amelyeknek Írország és Észak-Írország keleti partján, az é. sz. 53° 00′ és az é. sz. 55° 00′ közötti szakaszon van az anyakikötőjük, tarthatnak fedélzetükön az (1) bekezdés f) pontjának ii. alpontja és a h) pontja szerinti térségben kifogott heringet. A halászat egyetlen engedélyezett módszere a húzóháló, és a hálók szembősége 54 milliméter vagy nagyobb lehet.
20a. cikk
A hering halászatára vonatkozó korlátozás az ICES IIa körzet uniós vizeiben
Az ICES IIa körzet uniós vizein fogott heringet január 1. és február 28., illetve május 16. és december 31. között tilos kirakodni vagy a fedélzeten tárolni.
21. cikk
A spratthalászat korlátozása a hering védelmében
(1) Tilos az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban kifogott sprattot a fedélzeten tartani:
a) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között a ICES 39E8-as statisztikai területen. E rendelet alkalmazásában ezt az ICES területet az Egyesült Királyság keleti partjától az é. sz. 55° 00′ mentén kelet felé a ny. h. 1° 00′-en lévő pontig tartó, onnan észak felé az é. sz. 55° 30′-en lévő pontig, onnan pedig nyugat felé, az Egyesült Királyság partjáig tartó vonal határolja;
b) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között a ny. h. 3° 30′-től nyugatra lévő Moray Firth belső vizein és a ny. h. 3° 00′-től nyugatra eső Firth of Forth belső vizein;
c) július 1. és október 31. között a következő pontok által körülhatárolt térségben:
— Dánia nyugati partjainál az é. sz. 55° 30′,
— é. sz. 55° 30′, k. h. 7° 00′,
— ész 57° 00′, k. h. 7° 00′,
— Dánia nyugati partjainál a 57° 00′-nál.
(2) A hajók azonban az említett térségek bármelyikében kifogott sprattot tarthatnak fedélzetükön, ha annak mennyisége nem haladja meg a fedélzetükön lévő és minden egyes különböző térségben, a meghatározott időszakokban kifogott tengeri élőlények összsúlyának 5 %-át.
22. cikk
A makrélahalászat korlátozása
(1) Tilos az alábbi koordináták által körülhatárolt földrajzi térségben kifogott makrélát fedélzeten tartani:
— az Egyesült Királyság déli partján, a ny. h. 2° 00′-en lévő pont,
— é. sz. 49° 30′, ny. h. 2° 00′,
— é. sz. 49° 30′, ny. h. 7° 00′,
— é. sz. 52° 00′, ny. h. 7° 00′,
— az Egyesült Királyság nyugati partján, az é. sz. 52° 00′-en lévő pont,
kivéve ha a makréla súlya nem haladja meg a fedélzeten lévő és ebben a térségben kifogott makréla és egyéb tengeri élőlények összsúlyának a 15 %-át.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:
a) a kizárólag kopoltyúhálóval és/vagy kézi horogsorral halászó hajókra;
b) a nyílttengeri zsákhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval halászó hajókra, feltéve, hogy a fedélzeten lévő összes faj élősúlyából legalább 75 %-ot tesznek ki a szardella, hering, fattyúmakréla, makréla, nyílttengeri lábasfejűek és szardínia nélkül számolt tengeri élőlények, a fedélzeten lévő minden tengeri élőlény összes élősúlyának százalékos arányában számítva;
c) halászatra fel nem szerelt hajókra, illetve olyan hajókra, amelyekre makrélát rakodnak át.
(3) Minden fedélzeten lévő makrélát olyannak kell tekinteni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott területen fogtak kik, kivéve azokat, amelyeket a következő albekezdésekben leírt eljárással összhangban készült bevallás szerint a térségbe való belépés előtt is a hajón tároltak.
Az e területre halászati szándékkal belépni kívánó hajó kapitányának értesítenie kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek a fennhatósága alá tartozó területen halászni szándékozik, közölve érkezésének várható idejét és helyét legföljebb 36 órával, de legalább 24 órával a területre történő belépés előtt.
A terültre való belépéskor a kapitány köteles értesíteni az illetékes ellenőrző hatóságot a fedélzeten tárolt makrélának a hajónaplóban rögzített mennyiségéről. A kapitány kötelezhető rá, hogy a hajónaplót és a fogásokat ellenőrzés végett az illetékes hatóság által meghatározott időben és helyen bemutassa. Az időpont nem lehet a hajó fedélzetén lévő makrélamennyiségről szóló értesítés átvételétől számított hat óránál később, a helynek pedig a területre való belépés helyéhez a lehető legközelebbinek kell lennie.
A halászhajó kapitánya, aki azzal a szándékkal akar a területre belépni, hogy hajójára makrélát rakodjanak át, köteles az átrakodás megkezdése előtt legfeljebb 36 órával, de legalább 24 órával értesíteni annak a tagállamnak az ellenőrző hatóságát, amelynek zónájában sor kerül az átrakodásra, hogy várhatóan mely időpontban és helyen kerül sor az átrakodásra. Az átrakodás után a kapitánynak azonnal értesítenie kell az illetékes ellenőrző hatóságot a hajójára átrakodott makréla mennyiségéről.
▼M6 —————
23. cikk
A szardellahalászat korlátozása
(1) Tilos az ICES VIII/c körzetben, nyílttengeri zsákhálóval kifogott szardellát a fedélzeten tartani, illetve nyílttengeri zsákhálóval ebben a körzetben szardellára halászni.
(2) Az (1) bekezdésben említett körzetben tilos nyílttengeri zsákhálót és erszényes kerítőhálót egyszerre a fedélzeten tárolni.
▼M7 —————
25. cikk
A garnélarákok halászatának korlátozása a lepényhalak védelmében
(1) Tilos bármilyen 16-31 milliméteres szembőségű nyílttengeri vontatott hálóval kifogott közönséges garnélákat és rózsás garnélarákot a fedélzeten tartani, kivéve, ha a hajó fel van szerelve a közönséges és a rózsás garnélarákot a lepényhaltól a kifogás után elválasztó berendezéssel.
(2) Legkésőbb 2002. július 1-jétől a közönséges és a rózsás garnélarákok fogásához szeparáló zsákhálót vagy válogatóráccsal felszerelt hálót kell használni a 46. cikkben foglaltakkal összhangban a tagállamok által kidolgozandó részletes szabályoknak megfelelően. Az ilyen szabályok csak a halászhajók által vontatott hálókra vonatkozhatnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek meg nem felelő közönséges és rózsás garnélarákok bizonyos mennyiségét azonban meg lehet tartani a fedélzeten, feltéve, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.
26. cikk
A lazac- és a tengeri pisztráng-halászat korlátozása
(1) Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe, ha
— a tagállamok alapvonalától számított 6 mérföldes határon belül fogták ki azokat az 1., 2., 3. és 4. régióban.
— az 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok fennhatósága alá nem tartozó vizeken fogták ki azokat az 1., 2., 3. és 4. régióban, kivéve a Grönland és a Feröer-szigetek fennhatósága alá tartozó vizeken
— bármilyen vontatott hálóval történik a halászat.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a Skagerrakban és a Kattegatban kifogott lazacra és tengeri pisztrángra.
27. cikk
A norvég tőkehal halászatának a korlátozása egyéb tőkehalak védelmében
(1) Tilos bármilyen vontatott felszereléssel a következő pontokat összekötő vonal által körülhatárolt térségben kifogott norvég tőkehalat a fedélzeten tartani:
— az Egyesült Királyság keleti partján, az é. sz. 56°-on lévő ponttól a k. h. 2°-ig,
— északra haladva az é. sz. 58°, nyugatra ny. h. 0° 30′-ig, északra az é. sz. 59° 15′-ig, keletre a k. h. 1°, északra a ny. h. 60°-ig, nyugatra a ny. h. 0° 00′-ig,
— onnan északra a 60° 30′-ig, nyugtra a Shetland-szigetekig, onnan, az é. sz. 60°-tól nyugtra a Shetland-szigetek partján a ny. h. 3°-ig, majd pedig délre az é. sz. 58° 30′-ig,
— végül pedig nyugtra az Egyesült Királyság partjáig.
(2) Megtartható azonban a hajók fedélzetén az (1) bekezdésben leírt térségben és eszközzel kifogott norvég tőkehal bizonyos mennyisége, ha ez a mennyiség nem haladja meg a fedélzeten lévő tengeri élőlények összes élősúlyának az 5 %-át.
28. cikk
A szürke tőkehal halászatának a korlátozása
(1) Tilos mindenfajta fenéken vontatott zsákhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni az alábbi földrajzi térségekben és időszakokban:
a) október 1-jétől a következő év január 31-ig a következő koordinátákat egymás után összekötő vonallal határolt földrajzi területen belül:
— északi szélesség 43° 46,5′, nyugati hosszúság 7° 54,4′,
— északi szélesség 44° 1,5′, nyugati hosszúság 7° 54,4′,
— északi szélesség 43° 25′, nyugati hosszúság 9° 12′,
— északi szélesség 43° 10′, nyugati hosszúság 9° 12′;
▼M6 —————
c) december 1. és a rákövetkező év február utolsó napja között a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:
— Portugália nyugati partján, az é. sz. 37° 50′-en lévő pont,
— é. sz. 37° 50′, ny. h. 9° 08′,
— é. sz. 37° 00′, ny. h. 9° 07′,
— a Portugália nyugati partján, az é. sz. 37° 00′-en lévő pont.
(2) Az (1) bekezdésben említett zónákban és időszakokban tilos a fedélzeten tartani mindfajta fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót, kivéve, ha az ilyen felszereléseket a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.
29. cikk
A sima lepényhal fő ivadéknevelő területei esetében alkalmazandó feltételek
(1) Semmilyen nyolc méternél hosszabb halászhajó nem használhat semmilyen fenéken vontatott zsákhálót, dán kerítőhálót vagy egyéb hasonló vontatott hálót a következő földrajzi térségekben:
a) Franciaországnak az é. sz. 51° 00′-től északra eső partjától, továbbá Belgium és Hollandia partjától az é. sz. 53° 00′-ig terjedő, az alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül;
b) következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt terület:
— Dánia nyugati partjának pontja az é. sz. 57° 00′-nál,
— é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 15′,
— é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 15′,
— é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 00′,
— é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 00′,
— é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 30′,
— é. sz. 54° 00′, k. h. 7° 30′,
— é. sz. 54° 00′, k. h. 6° 00′,
— é. sz. 53° 50′, k. h. 6° 00′,
— é. sz. 53° 50′, k. h. 5° 00′,
— é. sz. 53° 30′, k. h. 5° 00′,
— é. sz. 53° 30′, k. h. 4° 15′,
— é. sz. 53° 00′, k. h. 4° 15′,
— Hollandia partján egy pont az é. sz. 53° 00′-nál;
c) Dániának a nyugatra eső partjától, az é. sz. 57° 00′-tól a hirtshalsi világítótoronyig terjedő, az alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül.
(2)
a) Ennek ellenére az 1627/94/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésével összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók halászhatnak az (1) bekezdésben említett térségekben feszítőrudas fenékhálót használva. Tilos azonban olyan feszítőrudas fenékhálót használni, amelynek feszítőrúd-hossza, vagy a feszítőrudak összesített hossza, azaz a feszítőrudak hosszának összege meghaladja a kilenc métert vagy kilenc méteren túl is meghosszabbítható, hacsak az eszköz szembősége nem 16-31 milliméteres. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden toldalékát.
b) Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése ellenére, különleges halászati engedély adható ki a nyolc méternél hosszabb hajóknak az a) pontban említett célból.
c) Az a) és a b) pontban említett különleges engedéllyel rendelkező hajóknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:
— szerepelnek az egyes tagállamok által készített és a Bizottságnak benyújtott listán, mely kimutatja, hogy a listán szereplő hajók összes motorteljesítménye nem haladja meg az egyes tagállamoknak az 1998. január 1-jén meglévő összes motorteljesítményét,
— a motorteljesítmény nem haladja meg semmilyen időben a 221 kilowattot (kW), illetve teljesítménycsökkentett motor esetén az eredeti teljesítmény nem haladja meg 300 kW-ot.
d) A listán szereplő bármely hajó lecserélhető bármely más hajóval vagy hajókkal, feltéve, hogy:
— egyetlen csere sem eredményezi a tagállamnak a c) pont első francia bekezdésében említett összes motorteljesítményének a növekedését,
— a cserehajó motorteljesítménye sosem haladja meg a 221 kW-os motorteljesítményt,
— a cserehajó motorja nem teljesítménycsökkentett motor, és
— a cserehajó teljes hossza nem haladja meg 24 métert.
e) Az egyes tagállamok listáján szereplő hajók motorja lecserélhető, feltéve, hogy:
— a csere nem eredményezi semmilyen időben a hajó motorteljesítményének a 221 kW fölé emelkedését,
— a cseremotor nem teljesítménycsökkentett motor, és
— a cseremotor teljesítménye nem olyan, hogy a csere folytán növekedjék a tagállamnak a c) pont első francia bekezdésében említett összes motorteljesítménye.
f) Az e bekezdésben meghatározott kritériumoknak meg nem felelő hajók különleges halászati engedélyét vissza kell vonni.
(3) A (2) bekezdés a) pontja ellenére, a különleges halászati engedéllyel rendelkező és elsődlegesen tevékenységükként homoki garnélára halászó hajók használhatnak feszítőrudas fenékhálókat, amelyek összesített rúdhosszúsága, az egyes rudak hosszúságának összege, nagyobb kilenc méternél, amikor 80–90 milliméteres szembőségű felszereléssel működnek, feltéve, hogy ezek a hajók erre vonatkozó kiegészítő külön engedéllyel rendelkeznek. Ezt a kiegészítő engedélyt évente felül kell vizsgálni.
Az ilyen kiegészítő külön engedéllyel rendelkező hajó vagy hajók lecserélhetők más hajókkal, feltéve, hogy:
— a cserehajó nem haladja meg a 70 BRT súlyt, és nem haladja meg a 20 méter hosszúságot, vagy
— a cserehajó teljesítménye nem haladja meg a 180 kW-ot és a teljes hosszúsága nem haladja a 20 métert.
Az e bekezdésben taglalt kritériumoknak meg nem felelő halászhajók kiegészítő külön halászati engedélyét végleg vissza kell vonni.
(4)
a) Az (1) bekezdéstől eltérve:
— azok a hajók, amelyek teljesítménye semmilyen időben nem haladja meg a 221 kW-ot, illetve csökkentett teljesítményű motorok esetében teljesítményük eredetileg nem érte el a 300 kW-ot, ►M3 halászhatnak az ebben a bekezdésben említett térségekben fenékzsákhálóval vagy dán kerítőhálóval ◄ mélytengeri, kitámasztott szájú fenékhálóval,
— párosan halászó hajók, amelyek együttes teljesítménye semmilyen időben nem haladja meg a 221 kW-ot, illetve csökkentett teljesítményű motorok esetében teljesítményük eredetileg nem érte el a 300 kW-ot, halászhatnak az ebben a bekezdésben említett térségekben mélytengeri páros fenékzsákhálóval.
b) Mindazonáltal a 221 kW-nál nagyobb teljesítményű hajók használhatnak fenékzsákhálót vagy dán kerítőhálót, illetve azok a párosan halászó hajók, amelyek együttes teljesítménye meghaladja a 221 kW-ot, használhatnak páros fenékzsákhálót, feltéve, hogy:
— a fedélzeten tartott és az említett térségekben kiemelt homoki angolna- és/vagy sprattfogás a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának a 90 %-át teszi ki, és
— a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott sima lepényhal és/vagy nyelvhal nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának a 2 %-át;
— vagy
— a fenékzsákhálók vagy a páros fenékzsákhálók esetében a használt szembőség eléri legalább a 100 millimétert, és
— a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott sima lepényhal és/vagy nyelvhal nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri élőlény teljes élősúlyának az 5 %-át;
— vagy
— a használt szembőség legalább 80 milliméter, és
— az ilyen szembőség használatata a Franciaország partjától északra, az é. sz. 51° 00′-től számított tizenkét mérföldes sávra korlátozódik, és
— a fedélzeten tartott és az említett térségekben kifogott ►M1 sima lepényhal és/vagy nyelvhal menynyisége ◄ nem haladja meg a fedélzeten lévő és az említett térségben kifogott összes tengeri organizmus teljes élősúlyának az 5 %-át;
iv. dán kerítőháló esetében a használt szembőség eléri a 100 millimétert.
(5) ►M3 Azokban a térségekben, ahol merevítőrudas zsákhálók, fenékvonóhálók, páros feszítőlapos fenékvonóhálók vagy dán kerítőhálók használata tilos ◄ , ott az ilyen hálók fedélzeten tartása ugyancsak tilos, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban össze nem kötözik, és el nem raktározzák azokat.
(6) E bekezdés végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárással összhangban kell kidolgozni.
29a. cikk
Homokiangolna-halászatra vonatkozó területlezárás az ICES IV alterületen
(1) Tilos az Anglia és Skócia keleti partvonala által és a következő, a WGS84 rendszerben megadott földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen fogott homoki angolna kirakodása vagy a hajón való tárolása:
— Anglia keleti partvonalán az é. sz. 55° 30′-en lévő pont,
— é. sz. 55° 30′, ny. h. 01° 00′,
— é. sz. 58° 30′, ny. h. 01° 00′,
— é. sz. 58° 00′, ny. h. 02° 00′,
— Skócia keleti partvonalán a ny. h. 2° 00′-en lévő pont.
(2) A területen előforduló homokiangolna-állomány figyelemmel kísérése és a halászati tilalom hatásának nyomon követése érdekében a tudományos célú halászat engedélyezett.
29b. cikk
A norvég homár halászatára vonatkozó korlátozások
(1) Az alábbiakban meghatározott időszakokban
i. fenékvonóhálókkal vagy hasonló, a tengerfenékkel érintkezve működő vontatott hálókkal; és
ii. halaskosarakkal történő halászat tilos az alábbi pontokat összekötő loxodroma vonalak által behatárolt és a WGS84 szabványnak megfelelően kiszámított területeken:
a) június 1-jétől augusztus 31-ig:
é. sz. 42° 23′, ny. h. 08° 57′
é. sz. 42° 00′, ny. h. 08° 57′
é. sz. 42° 00′, ny. h. 09° 14′
é. sz. 42° 04′, ny. h. 09° 14′
é. sz. 42° 09′, ny. h. 09° 09′
é. sz. 42° 12′, ny. h. 09° 09′
é. sz. 42° 23′, ny. h. 09° 15′
é. sz. 42° 23′, ny. h. 08° 57′;
b) május 1-jétől augusztus 31-ig:
é. sz. 37° 45′, ny. h. 009° 00′
é. sz. 38° 10′, ny. h. 009° 00′
é. sz. 38° 10′, ny. h. 009° 15′
é. sz. 37° 45′, ny. h. 009° 20′.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a fenékvonóhálókkal vagy hasonló, a tengerfenékkel érintkezve működő vontatott hálókkal történő halászat engedélyezett az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott földrajzi területen és időszakban, amennyiben a norvég homár járulékos fogása nem haladja meg a fogás teljes súlyának 2 %-át.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve a norvég homárt nem fogó halaskosarakkal történő halászat engedélyezett az említett bekezdésben meghatározott földrajzi területeken és időszakokban.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi területen és az ott meghatározott időszakokon kívül a norvég homár járulékos fogása nem haladhatja meg a kifogott mennyiség 5 %-át.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi területen és az ott meghatározott időszakokon kívül a tagállamok biztosítják, hogy a fenékvonóhálókkal vagy hasonló, a tengerfenékkel érintkezve működő vontatott hálókkal halászó hajók halászati erőkifejtésének szintje nem haladja meg az adott tagállam halászhajói által 2004 azonos időszakában ugyanazon a földrajzi területen végzett halászati erőkifejtés szintjét.
(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló intézkedéseikről. A Bizottság – amennyiben úgy találja, hogy a tagállam intézkedései nem teljesítik a kötelezettséget – javasolhatja az intézkedések módosítását. Amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam között az intézkedések tekintetében nem jön létre megállapodás, a Bizottság intézkedéseket fogadhat el a 2371/2002/EK rendelet ( 15 ) 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.
29c. cikk
A rockalli foltos tőkehal védett területe az ICES VI alterületen
(1) A horogsorok kivételével tilos a rockalli foltostőkehal halászata a WGS84 rendszerben megadott alábbi földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 00′
— é. sz. 56° 30′, ny. h. 14° 00′
— é. sz. 56° 30′, ny. h. 15° 00′
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′.
29d. cikk
A közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VI alterületen
(1) Tilos a közönséges tőkehalra, foltos tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra irányuló halászati tevékenységet folytatni az ICES VIa körzet azon részén, amely a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonaltól keletre vagy délre terül el:
— é. sz. 54° 30′, ny. h. 10° 35′
— é. sz. 55° 20′, ny. h. 09° 50′
— é. sz. 55° 30′, ny. h. 09° 20′
— é. sz. 56° 40′, ny. h. 08° 55′
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 09° 00′
— é. sz. 57° 20′, ny. h. 09° 20′
— é. sz. 57° 50′, ny. h. 09° 20′
— é. sz. 58° 10′, ny. h. 09° 00′
— é. sz. 58° 40′, ny. h. 07° 40′
— é. sz. 59° 00′, ny. h. 07° 30′
— é. sz. 59° 20′, ny. h. 06° 30′
— é. sz. 59° 40′, ny. h. 06° 05′
— é. sz. 59° 40′, ny. h. 05° 30′
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 04° 50′
— é. sz. 60° 15′, ny. h. 04° 00′.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen tartózkodó valamennyi hajó gondoskodik arról, hogy a fedélzetén szállított halászeszközei a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 16 ) 47. cikkével összhangban legyenek lerögzítve és elhelyezve.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett területeken engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:
a) a cölöpökkel rögzített part menti hálókon, fésű- és étikagyló-kotróhálókon, kézi horogsorokon, gépesített orsós horogsorokon, húzóhálókon és tengerparti vonóhálókon, csapdákon és kosarakon kívül a fedélzeten nincs más halászeszköz; valamint
b) a fedélzeten csak makrélát, sávos tőkehalat, fekete tőkehalat és lazacot vagy – a puhatestűek kivételével – kagylókat és héjas állatokat tárolnak, ilyeneket rakodnak ki vagy visznek a szárazföldre.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:
a) a fedélzeten nincs 55 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű háló; valamint
b) heringen, makrélán, szardínián, szardinellán, fattyúmakrélán, spratton, vékonybajszú tőkehalon, disznófejű halon és ezüstlazacon kívül a fedélzeten nem tárolnak más halat.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 120 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:
a) azokat kizárólag az é. sz. 59°-tól délre fekvő területen alkalmazzák;
b) a kivetett kopoltyúháló maximális hossza hajónként 20 km;
c) a merítési idő legfeljebb 24 óra; és
d) a fogás legfeljebb 5 %-át vékonybajszú tőkehal és közönséges tőkehal alkotja.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 90 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:
a) ezeket csak a partvonaltól számított három tengeri mérföldön belül és egy naptári hónapban legfeljebb 10 napra;
b) a kivetett kopoltyúháló maximális hossza 1 000 méter;
c) a merítési idő legfeljebb 24 óra; és
d) a fogás legalább 70 %-át kis macskacápa alkotja.
(7) Az (1) bekezdéstől eltérve, a norvég homár halászata az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:
a) az alkalmazott halászeszköz – a XIVa. melléklet 2–5. pontjával összhangban –szelektáló ráccsal, vagy a XIVc. melléklet szerinti négyzetes hálószemekből álló panellel, vagy ugyanilyen nagy szelektivitású egyéb eszközzel van ellátva;
b) a halászeszköz legalább 80 milliméter szembőségű hálóval rendelkezik;
c) a fedélzeten tárolt fogás tömegének legalább 30 %-a norvég homár.
A HTMGB kedvező szakvéleménye alapján a Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza, hogy az a) pont alkalmazásában mely eszközök minősülnek ugyanolyan nagy szelektivitásúnak.
(8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:
— é. sz. 59° 05′, ny. h. 06° 45′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 06° 00′
— é. sz. 59° 40′, ny. h. 05° 00′
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 04° 00′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 04° 00′
— é. sz. 59° 05′, ny. h. 06° 45′.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérve, a vonóhálókkal, fenékvonóhálókkal vagy hasonló eszközökkel történő halászat az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:
a) a legalább 15 m teljes hosszúságú hajók esetében a hajó fedélzetén levő valamennyi háló szembősége legalább 120 milliméter, a többi hajó esetében pedig legalább 110 milliméter;
b) abban az esetben, ha a fedélzeten tárolt fogásnak kevesebb mint 90 %-a fekete tőkehal, a használt halászeszköz rendelkezik a XIVc. mellékletben leírt négyzetes hálószemekből álló panellel; és
c) abban az esetben, ha a hajó teljes hosszúsága nem haladja meg a 15 métert, függetlenül a fedélzeten tárolt feketetőkehal-fogás mennyiségétől, a használt halászeszköz rendelkezik a XIVd. mellékletben leírt négyzetes hálószemekből álló panellel.
(10) A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a (9) bekezdésben meghatározott eszközök jellemzőit, és adott esetben a (9) bekezdés módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
(11) A (9) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:
— é. sz. 59° 05′, ny. h. 06° 45′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 06° 00′
— é. sz. 59° 40′, ny. h. 05° 00′
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 04° 00′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 04° 00′
— é. sz. 59° 05′, ny. h. 06° 45′.
(12) Január 1. és március 31., valamint október 1. és december 31. között minden évben tilos bárminemű halászati tevékenységet folytatni a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet ( 17 ) I. mellékletében meghatározott eszközök felhasználásával, az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:
— é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 07′
— é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 00′
— é. sz. 55° 18′, ny. h. 6° 50′
— é. sz. 55° 17′, ny. h. 6° 50′
— é. sz. 55° 17′, ny. h. 6° 52′
— é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 07′.
Sem a tengeri halászhajó kapitánya, sem a fedélzeten tartózkodó más személy nem kötelezheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, illetve nem engedélyezheti számukra, hogy megkíséreljék a meghatározott területen lévő halak halászatát, vagy a kifogott halak kirakodását, átrakodását vagy a fedélzeten tartását.
(13) Január 1. és december 31. között minden érintett tagállam fedélzeti megfigyelőprogramot hajt végre az (5), (6), (7) és (9) bekezdésben foglalt eltéréseket élvező hajók fogásaival és a visszadobásokkal kapcsolatos mintavétel céljából. A megfigyelőprogramokat a vonatkozó előírásokban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül kell végrehajtani, és törekedni kell a közönségestőkehal-, a foltostőkehal- és a vékonybajszútőkehal-fogások és -visszadobások legalább 20 %-os pontossággal történő megbecsülésére.
(14) Az érintett tagállamok minden évben jelentést készítenek a megfigyelőprogram hatálya alá tartozó hajók teljes fogásairól és visszadobásairól, és azt legkésőbb a következő naptári év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak.
(15) A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak állapotát az (1) bekezdésben meghatározott területen, és adott esetben e cikk módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
29e. cikk
A közönséges tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VII alterületen
(1) Minden évben a február 1-jétől március 31-ig tartó időszakban tilos halászati tevékenységet folytatni az ICES VII alterületen belül a következő statisztikai ICES-négyszögek alkotta területen: 30E4, 31E4, 32E3. Ez a tilalom nem alkalmazandó az alapvonaltól számított 6 tengeri mérföld szélességű sávban.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területeken és időszakokban engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:
a) a cölöpökkel rögzített part menti hálókon, fésű- és étikagyló-kotróhálókon, húzóhálókon és tengerparti vonóhálókon, kézi horogsorokon, gépesített orsós horogsorokon, csapdákon és kosarakon kívül a fedélzeten nincs más halászeszköz; valamint
b) a fedélzeten csak makrélát, sávos tőkehalat, lazacot vagy – a puhatestűek kivételével – kagylókat és héjas állatokat rakodnak ki, tárolnak, vagy visznek a szárazföldre.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:
a) a fedélzeten nincs 55 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű háló; valamint
b) heringen, makrélán, szardínián, szardinellán, fattyúmakrélán, spratton, vékonybajszú tőkehalon, disznófejű halon és ezüstlazacon kívül a fedélzeten nem tárolnak más halat.
29f. cikk
A kék menyhal védelmére vonatkozó különös szabályok
(1) Minden évben a március 1-jétől május 31-ig tartó időszakban tilos halászati utanként 6 tonnánál nagyobb mennyiségű kék menyhalat a fedélzeten tárolni az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:
a) A skót kontinentális talapzat széle
— é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′
— é. sz. 59° 55′, ny. h. 06° 47′
— é. sz. 59° 51′, ny. h. 06° 28′
— é. sz. 59° 45′, ny. h. 06° 38′
— é. sz. 59° 27′, ny. h. 06° 42′
— é. sz. 59° 22′, ny. h. 06° 47′
— é. sz. 59° 15′, ny. h. 07° 15′
— é. sz. 59° 07′, ny. h. 07° 31′
— é. sz. 58° 52′, ny. h. 07° 44′
— é. sz. 58° 44′, ny. h. 08° 11′
— é. sz. 58° 43′, ny. h. 08° 27′
— é. sz. 58° 28′, ny. h. 09° 16′
— é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 32′
— é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 45′
— é. sz. 58° 30′, ny. h. 09° 45′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 07° 00′
— é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′.
b) A Rosemary-pad széle
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′
— é. sz. 59° 00′, ny. h. 11° 00′
— é. sz. 59° 00′, ny. h. 09° 00′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 09° 00′
— é. sz. 59° 30′, ny. h. 10° 00′
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 10° 00′
— é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′.
Nem foglalja magában a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területet:
— é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′
— é. sz. 59° 10′, ny. h. 10° 22′
— é. sz. 59° 08′, ny. h. 10° 07′
— é. sz. 59° 11′, ny. h. 09° 59′
— é. sz. 59° 15′, ny. h. 09° 58′
— é. sz. 59° 22′, ny. h. 10° 02′
— é. sz. 59° 23′, ny. h. 10° 11′
— é. sz. 59° 20′, ny. h. 10° 19′
— é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′.
(2) Az (1) bekezdésben említett területekre való belépéskor és onnan történő kilépéskor a halászhajó parancsnoka feljegyzi a hajónaplóba a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és pontos helyét.
(3) Az (1) bekezdésben említett két területen, amennyiben egy hajón 6 tonna kék menyhal gyűlik össze:
a) a hajó haladéktalanul abbahagyja a halászatot, és kilép a szóban forgó területekről;
b) a fogás kirakodásáig egyik területre sem léphet be újra;
c) a tengerbe semmilyen mennyiségű kék menyhalat nem engedhet vissza.
(4) A mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet ( 18 ) 8. cikkében említett, az (1) bekezdésben meghatározott területek egyikén tartózkodó halászhajókra kijelölt megfigyelők – az említett cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségeiken túlmenően – megmérik a kék menyhal fogásainak megfelelő mintáiban található egyedeket, és meghatározzák az almintákban lévő halak ivarérettségét. A HTMGB szakvéleménye alapján a tagállamok részletes eljárásokat dolgoznak ki a mintavételre és az eredmények összevetésére.
(5) Minden évben a február 15. és április 15. közötti időszakban tilos a fenékvonóhálók, kopoltyúhálók, illetve horogsorok használata a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:
— é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′
— é. sz. 60° 56,02′, ny. h. 27° 31,16′
— é. sz. 60° 59,76′, ny. h. 27° 43,48′
— é. sz. 60° 03,00′, ny. h. 27° 39,41′
— é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′.
29g. cikk
Az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések
(1) A vörös álsügérnek az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folyó célzott halászata kizárólag a július 1. és december 31. közötti időszakban engedélyezett olyan hajók számára, amelyek az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról és a 2791/1999/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. december 15-i 1236/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) 3. cikkének 3. pontja szerinti fogalommeghatározásban szereplő NEAFC szabályozási területen korábban is folytattak vörösálsügér-halászatot.
(2) A hajók a más halfajok halászata során fogott járulékos vörösálsügér-fogásukat a hajón lévő teljes fogás 1 %-ára korlátozzák.
(3) Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.
(4) Az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen halászatot folytató halászhajók parancsnokai naponta jelentést tesznek fogásukról.
(5) Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott jelentéseket a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajókon tudományos megfigyelők tudományos adatokat gyűjtsenek. Az összegyűjtött adatok tartalmazzák legalább a nemre, az életkorra és a testhosszra vonatkozó, mélységi bontásban megadott reprezentatív adatokat. Ezt az információt a tagállamok illetékes hatóságai elküldik az ICES-nek.
(7) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a NEAFC titkársága mikor értesítette a NEAFC szerződő feleit a teljes kifogható mennyiség teljes mértékű kimerítéséről. E naptól kezdődően a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a vörös álsügér célzott halászatát.
29h. cikk
Az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések
(1) Tilos a vörös álsügér halászata az ICES V alterület nemzetközi vizein és az ICES XII és XIV alterület uniós vizein.
Az első albekezdéstől eltérve a május 11-től december 31-ig tartó időszakban a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részen (a továbbiakban: a vörösálsügér-védelmi terület) engedélyezett a vörösálsügér-halászat:
— é. sz. 64° 45′, ny. h. 28° 30′
— é. sz. 62° 50′, ny. h. 25° 45′
— é. sz. 61° 55′, ny. h. 26° 45′
— é. sz. 61° 00′, ny. h. 26° 30′
— é. sz. 59° 00′, ny. h. 30° 00′
— é. sz. 59° 00′, ny. h. 34° 00′
— é. sz. 61° 30′, ny. h. 34° 00′
— é. sz. 62° 50′, ny. h. 36° 00′
— é. sz. 64° 45′, ny. h. 28° 30′.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve uniós jogi aktussal engedélyezhető az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken található vörösálsügér-védelmi területen kívül folytatott vörösálsügér-halászat minden évben a május 11-től december 31-ig tartó időszakban, tudományos szakvélemények alapján, és amennyiben a NEAFC kidolgozott egy, az adott földrajzi területen élő vörös álsügérre vonatkozó helyreállítási tervet. Kizárólag azon uniós hajók vehetnek részt e halászatban, amelyeket a lobogójuk szerinti tagállam megfelelően felhatalmazott erre, és amelyekről az adott tagállam az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében előírtak szerint értesítette a Bizottságot.
(3) Tilos a 100 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálók használata.
(4) Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.
(5) A vörösálsügér-védelmi területen kívül halászati tevékenységet folytató halászhajó parancsnoka napi rendszerességgel, az egyes naptári napokon végzett halászati műveletek befejezését követően továbbítja az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt fogási jelentést. A jelentés feltünteti a fogásokra vonatkozó utolsó közlés óta halászott, fedélzeten lévő fogásmennyiségeket.
(6) Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által benyújtott jelentések összhangban állnak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével, és azokat a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.
(7) A (6) bekezdésben említett jelentéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.
V. CÍM
BIZONYOS HALÁSZATI MÓDOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSA
30. cikk
A mélytengeri vontatott hálók használatának korlátozása
(1) A hajóknak tilos a fedélzeten tartani vagy használni olyan feszítőrudas fenékhálót vagy feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összesített hossza nagyobb 24 méternél vagy 24 méternél hosszabbra bővíthető. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.
(1a) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 9. régióra.
(2) A hajóknak tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani vagy használni a következő föld rajzi térségen belül:
a) az Északi-tenger a következő pontokat összekötő vonaltól északra:
— az Egyesült Királyság keleti partján, az é. sz. 55°-on lévő pont,
— onnan keletre az é. sz. 55°, k. h. 5°-ig,
— onnan északra az é. sz. 56°,
— és végül keletre Dánia nyugati partján, az é. sz. 56°-ig;
b) az ICES Vb. körzet és az északi szélesség 56o-tól északra eső ICES VI. alterület.
Az a) és b) pontban említett térségeken belül tilos 32-99 milliméteres szembőségű feszítőrudas fenékhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.
(3) A hajóknak tilos 80-99 milliméteres szembőségű kitámasztott szájú fenékhálót, mélytengeri páros fenékhálót vagy dán kerítőhálót használni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott földrajzi térségben. Ebben a térségben tilos 80-99 milliméteres szembőségű fenékzsákhálót, páros fenékzsákhálót vagy dán kerítőhálót a fedélzeten tartani, kivéve, ha az ilyen a hálót a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.
(4) A következő koordináták összekötésével húzott vonal által határolt területen tilos a hajók számára a fenékvonóhálók vagy az olyan, hasonló vontatott hálók használata, amelyek alkalmazásuk közben érintik a tengerfeneket:
|
é. sz. 59°54′ |
ny. h. 6°55′ |
|
é. sz. 59°47′ |
ny. h. 6°47′ |
|
é. sz. 59°37′ |
ny. h. 6°47′ |
|
é. sz. 59°37′ |
ny. h. 7°39′ |
|
é. sz. 59°45′ |
ny. h. 7°39′ |
|
é. sz. 59°54′ |
ny. h. 7°25′ |
(5) A hajók számára tilos az alábbi koordinátákat egy vonallal körülhatároló területeken bármilyen, 200 méternél mélyebben használt kopoltyúháló, állítóháló vagy tükörháló, illetve bármilyen, a tengerfenékkel érintkezve működő fenéken vontatott vagy hasonló vontatott hálók használata:
a) a „Madeira és a Kanári-szigetek” elnevezésű terület
|
É-i szélesség 27° 00′ N |
Ny-i hosszúság 19° 00′ W |
|
É-i szélesség 26° 00′ N |
Ny-i hosszúság 15° 00′ W |
|
É-i szélesség 29° 00′ N |
Ny-i hosszúság 13° 00′ W |
|
É-i szélesség 36° 00′ N |
Ny-i hosszúság 13° 00′ W |
|
É-i szélesség 36° 00′ N |
Ny-i hosszúság 19° 00′ W |
b) az „Azori-szigetek” elnevezésű terület
|
É-i szélesség 36° 00′ N |
Ny-i hosszúság 23° 00′ W |
|
É-i szélesség 39° 00′ N |
Ny-i hosszúság 23° 00′ W |
|
É-i szélesség 42° 00′ N |
Ny-i hosszúság 26° 00′ W |
|
É-i szélesség 42° 00′ N |
Ny-i hosszúság 31° 00′ W |
|
É-i szélesség 39° 00′ N |
Ny-i hosszúság 34° 00′ W |
|
É-i szélesség 36° 00′ N |
Ny-i hosszúság 34° 00′ W |
31. cikk
Nem szokványos halászati módszerek
(1) Tilos robbanószert, mérgező vagy kábítószereket és elektromos áramot alkalmazó módszerekkel tengeri élőlényeket kifogni.
(2) Tilos olyan tengeri élőlényt értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, amelyet olyan módszerrel fogtak, amely hajítófegyvert is magában foglal.
31a. cikk
Elektromos halászat az ICES IVc és IVb körzetben
(1) A 31. cikktől eltérve engedélyezhető a merevítőrudas zsákhálóval, elektromos áram felhasználásával folytatott halászat az ICES IVc és IVb körzetben a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott földrajzi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területtől délre:
— az Egyesült Királyság keleti partvonalán az é. sz. 55°-on lévő pont,
— onnan keletre az é. sz. 55°, k. h. 5°,
— onnan északra az é. sz. 56°,
— végül onnan keletre Dánia nyugati partvonalán az é. sz. 56°-on lévő pont.
(2) Elektromos áram felhasználásával folytatott halászat csak akkor engedélyezhető, ha:
a) a merevítőrudas zsákhálót használó flotta tagállamonként legfeljebb 5 %-a halászik elektromos áram segítségével;
b) az egyes merevítőrudas zsákhálók által felhasználható, kilowattban kifejezett elektromos áram maximális értéke legfeljebb a vonóháló méterben megadott hosszának 1,25-szöröse;
c) az elektródák közötti tényleges feszültség legfeljebb 15 V;
d) a hajó olyan számítógép-vezérlésű kezelőrendszerrel van felszerelve, amely legalább az utolsó 100 hálókivetés tekintetében rögzíti a zsákhálók által felhasznált elektromos áram maximális értékét és az elektródák közötti tényleges feszültséget. A számítógépes kezelőrendszerhez illetéktelen személy nem férhet hozzá;
e) az alín elülső részén tilos ijesztőláncot használni.
32. cikk
Az automatikus osztályozó berendezések használatának korlátozása
(1) Tilos heringet, makrélát vagy fattyúmakrélát nem és nagyság szerint osztályozni képes berendezést a fedélzeten tartani vagy használni.
(2) Az ilyen berendezés azonban a fedélzeten tartható vagy használható, feltéve, hogy:
a) a hajó nem tart a fedélzetén vagy használ 70 milliméteresnél kisebb szembőségű vontatott felszerelést, illetve egy vagy több erszényes kerítőhálót vagy egyéb hasonló halászfelszerelést;
vagy
i. a fedélzeten jogszerűen tartott zsákmány egészét fagyasztott állapotban tárolják, az osztályozott halakat osztályozás után azonnal megfagyasztják, és semmilyen osztályozott halat nem dobnak vissza a tengerbe, kivéve a 19. cikk által előírtakat;
és
ii. a berendezés úgy van beszerelve és elhelyezve a hajón, hogy biztosítsa a tengeri élőlények azonnali fagyasztását, és nem engedi azoknak a tengerbe való visszadobását.
(3) A Balti-tengerben, a Bæltsben és a Sundban való halászathoz engedéllyel rendelkező hajók vihetnek magukkal automatikus osztályozó berendezést a Kattegatban, feltéve, hogy a halászati engedély ilyen értelemben van kiadva.
A különleges halászati engedélynek meg kell határoznia, hogy mely fajokra, térségekre és időszakokra, illetve egyéb feltételekre alkalmazható a fedélzeten lévő osztályozó berendezés.
32a. cikk
Fogáskezelési és kirakodási korlátozások a nyílt tengeri hajókon
(1) A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó, az 1236/2010/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fedélzetén található vízleválasztók rácstávolsága legfeljebb 10 milliméter lehet.
A rácsokat hegesztéssel kell rögzíteni. Amennyiben a vízleválasztón rácsok helyett nyílások találhatók, az egyes nyílások átmérője nem haladhatja meg a 10 millimétert. A vízleválasztókhoz vezető csúszkák nyílásainak átmérője nem haladhatja meg a 15 millimétert.
(2) A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken üzemelő nyílt tengeri hajók esetében tilos a halaknak a puffertartályokból vagy a hűtött tengervíz-tartályokból történő, a biztonsági vonal alatti kirakodása.
(3) A hajóparancsnok elküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes halászati hatóságainak a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fogáskezelési és kirakodási képességeihez kapcsolódó, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai által hitelesített tervrajzokat, valamint azok módosításait. A hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrzik a benyújtott tervrajzok pontosságát. A tervrajzok másolatának mindenkor elérhetőnek kell lennie a fedélzeten.
▼M7 —————
34. cikk
A halászati tevékenységek korlátozása az Egyesült Királyságot és Írországot körülvevő 12 mérföldes zónában
(1) A hajóknak tilos mindenfajta feszítőrudas fenékhálót használni az Egyesült Királyság és Írország partjától, a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért 12 mérföldes területen belül.
(2) A következő kategóriák valamelyike alá tatozó hajók azonban halászhatnak feszítőrudas fenékhálóval az (1) bekezdésben említett területen:
a) 1987. január 1. előtt szolgálatba állított hajó, amelynek motorteljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, és csökkentett teljesítményű motor esetén eredeti teljesítménye nem haladta meg a 300 kW-ot;
b) 1986. december 31. után szolgálatba állított hajó, amelynek nem csökkentett teljesítményű a motorja és annak teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, a hossza pedig nem haladja meg 24 métert;
c) olyan hajó, amelynek motorját 1986. december 31. után nem csökkentett teljesítményű a motorral lecserélték, és teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot.
(3) A (2) bekezdés ellenére tilos használni bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálót vagy bármilyen olyan feszítőrudas fenékhálókat, amelyek teljes rúdhossza, az egyes rudak összegzett hoszsza nagyobb kilenc méternél vagy kilenc méternél hosszabbra bővíthető, hacsak 16-31 milliméteres szembőségű eszközt nem alkalmaznak. A feszítőrúd hosszát a két végpontjától kell mérni, beleértve minden bővítményét.
(4) Azok a halászhajók, amelyek nem tesznek eleget a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, nem kaphatnak engedélyt az e bekezdésekben említett halászati tevékenység folytatására.
(5) Azok a hajóknak, amelyek nem használhatnak feszítőrudas fenékhálót, tilos ilyen hálót a fedélzeten tartaniuk az e cikkben említett földrajzi térségben, kivéve, ha azt a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák.
(6) E cikk végrehajtásához a részletes szabályokat a 48. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.
34a. cikk
Technikai védelmi intézkedések az Ír-tengeren
(1) Február 14-től április 30-ig tilos fenéken vontatott vonóhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót, mindenféle kopoltyúhálót, tükörhálót, állítóhálót vagy hasonló rögzített hálót, vagy bármilyen, horgokat használó halászeszközt használni az ICES VIIa körzetnek a következő területekkel határolt részén:
— Írország keleti partvonala és Észak-Írország keleti partvonala, valamint
— a következő földrajzi koordinátákat loxodromákkal összekötő egyenes vonalak:
—— Észak-Írországban az Ards-félsziget keleti partvonala az é. sz. 54° 30′-nél,
— é. sz. 54° 30′, ny. h. 04° 50′,
— é. sz. 53° 15′, ny. h. 04° 50′,
— Írország keleti partvonalán az é. sz. 53° 15′-en lévő pont.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területen és időszakon belül:
a) engedélyezett fenékvonóháló használata, feltéve, hogy semmilyen más halászeszköz-típust nem tartanak a fedélzeten, továbbá hogy e vonóhálók:
— 70–79 milliméteres vagy 80–99 milliméteres szembőségűek,
— kizárólag az engedélyezett szembőségtartományok egyikébe tartoznak,
— minden részükön kizárólag 300 milliméternél nagyobb szemekből állnak; és
— azokat kizárólag a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen használják:
—— é. sz. 53° 30′, ny. h. 05° 30′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 05° 20′
— é. sz. 54° 20′, ny. h. 04° 50′
— é. sz. 54° 30′, ny. h. 05° 10′
— é. sz. 54° 30′, ny. h. 05° 20′
— é. sz. 54° 00′, ny. h. 05° 50′
— é. sz. 54° 00′, ny. h. 06° 10′
— é. sz. 53° 45′, ny. h. 06° 10′
— é. sz. 53° 45′, ny. h. 05° 30′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 05° 30′;
b) engedélyezett fenékvonóháló, kerítőháló vagy egyéb hasonló, elválasztó panellel vagy szelektáló ráccsal rendelkező vontatott háló használata, feltéve, hogy semmilyen más halászeszköz-típust nem tartanak a fedélzeten, továbbá hogy e vonóhálók:
— eleget tesznek az a) pontban meghatározott feltételeknek,
— elválasztó panel esetén az Ír-tenger (ICES VIIa körzet) tőkehalállományának helyreállítására vonatkozó, 2002-ben alkalmazandó intézkedések megállapításáról szóló, 2002. február 12-i 254/2002/EK tanácsi rendelet ( 20 ) mellékletében előírt műszaki jellemzőknek megfelelően készültek, és
— szelektáló rács esetén megfelelnek e rendelet XIVa. melléklete 2–5. pontjának;
c) engedélyezett továbbá fenékvonóháló, kerítőháló vagy egyéb hasonló, elválasztó panellel vagy szelektáló ráccsal rendelkező vontatott háló használata a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:
— é. sz. 53° 45′, ny. h. 06° 00′
— é. sz. 53° 45′, ny. h. 05° 30′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 05° 30′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 06° 00′
— é. sz. 53° 45′, ny. h. 06° 00′.
34b. cikk
A kopoltyúhálók használata az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben, az ICES VIII, IX, X alterületen és a XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén
(1) Az uniós halászhajók nem alkalmazhatnak fenékrögzítéses kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót olyan helyeken, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES VIII, IX, X és XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a következő halászeszközök használata engedélyezhető:
a) az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részében kivetett, 120 milliméteres vagy annál nagyobb, de 150 milliméternél kisebb szembőségű kopoltyúhálók, az ICES VIIIa, VIIIb, VIIId körzetben és az ICES X alterületen kivetett, 100 milliméteres vagy annál nagyobb, de 130 milliméternél kisebb szembőségű kopoltyúhálók, valamint az ICES VIIIc körzetben és az ICES IX alterületen kivetett, 80 milliméteres vagy annál nagyobb, de 110 milliméternél kisebb szembőségű kopoltyúhálók, amennyiben:
— azokat a térkép szerint 600 méternél sekélyebb vízben használják,
— legfeljebb 100 hálószem hosszúságúak, és merülési arányuk legalább 0,5,
— úszókkal vagy hasonló tartozékokkal vannak felszerelve,
— a hálók hossza egyenként legfeljebb 5 tengeri mérföld, és az egy időben kivetett összes háló teljes hossza hajónként nem haladja meg a 25 km-t,
— a merítési idő legfeljebb 24 óra;
b) 250 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű állítóhálók, amennyiben:
— azokat a térkép szerint 600 méternél sekélyebb vízben használják,
— legfeljebb 15 hálószem hosszúságúak, és merülési arányuk legalább 0,33,
— nincsenek felszerelve úszókkal vagy hasonló tartozékokkal,
— a hálók hossza egyenként legfeljebb 10 km. Az egy időben kivetett hálók teljes hossza hajónként nem haladja meg a 100 km-t,
— a merítési idő legfeljebb 72 óra;
c) az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részében kivetett, legalább 100 milliméteres, de 130 milliméternél kisebb szembőségű kopoltyúhálók, amennyiben:
— azokat a térkép szerint 200 méternél mélyebb és 600 méternél sekélyebb vízben használják,
— legfeljebb 100 hálószem hosszúságúak, és merülési arányuk legalább 0,5,
— úszókkal vagy hasonló tartozékokkal vannak felszerelve,
— a hálók hossza egyenként legfeljebb 4 tengeri mérföld, és az egy időben kivetett hálók teljes hossza hajónként nem haladja meg a 20 km-t,
— a merítési idő legfeljebb 24 óra,
— a fedélzeten tartott fogás tömegének 85 %-át szürke tőkehal alkotja,
— a halászatban részt vevő hajók száma nem haladja meg a 2008-ban regisztrált szintet,
— a kikötő elhagyása előtt a halászatban részt vevő hajó parancsnoka bejegyzi a hajónaplóba a hajó fedélzetén található eszközök mennyiségét és teljes hosszát. Legalább az indulások 15 %-ánál ellenőrzést kell végezni,
— a hajóparancsnok gondoskodik róla, hogy a kirakodás ideje alatt az adott hajóútra vonatkozóan az uniós hajónaplóban foglalt eszközök 90 %-a megtalálható legyen a fedélzeten, és
— az 50 kg-nál nagyobb mennyiségben kifogott valamennyi faj mennyiségét és az 50 kg-ot meghaladó visszadobott halmennyiségeket bejegyzik az uniós hajónaplóba;
d) legalább 220 milliméter szembőségű tükörhálók az ICES IX alkörzetében, feltéve, hogy:
— azokat a térkép szerint 600 méternél sekélyebb vízben használják,
— legfeljebb 30 hálószem hosszúságúak, és merülési arányuk legalább 0,44,
— nincsenek felszerelve úszókkal vagy hasonló tartozékokkal,
— a hálók hossza egyenként legfeljebb 5 km. Az egy időben kivetett hálók teljes hossza hajónként nem haladja meg a 20 km-t,
— a merítési idő legfeljebb 72 óra.
(3) Ez az eltérés azonban a NEAFC szabályozási területen nem alkalmazandó.
(4) A fenékrögzítéses kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval halászó hajók részére, minden olyan helyen, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert, az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni.
(5) A (2) bekezdés a), b), illetve d) pontjában említett eszközök közül egy időben csak az egyik tárolható a fedélzeten. A hajók az egyidejűleg kivethető hálócsoportok esetében engedélyezett maximális hossznál 20 %-kal hosszabb hálókat szállíthatnak.
(6) A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka a kikötőből való indulás előtt és az oda való visszatérést követően a hajónaplóban rögzíti a hajókon szállított eszközök számát és hosszát, és elszámol a két mennyiség közötti esetleges különbséggel.
(7) Az illetékes hatóságoknak jogukban áll eltávolítani a tengeren az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen talált elhagyott eszközöket a következő esetekben:
a) az eszköz nem megfelelően jelölt;
b) a jelzőbóják és a VMS-adatok jelzik, hogy a tulajdonos 120 óránál tovább tartózkodott az eszköz 100 tengeri mérföldön belüli sugarában;
c) az eszközt olyan vizeken használták, amelyek térkép szerinti mélysége nagyobb a megengedettnél;
d) az eszköz illegális szembőséggel rendelkezik.
(8) A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka valamennyi halászati út során feljegyzi:
— a kivetett háló szembőségét,
— a háló névleges hosszúságát,
— a hálócsoportban lévő hálók számát,
— a kivetett hálócsoportok számát,
— minden egyes kivetett hálócsoport földrajzi helyzetét,
— minden egyes kivetett hálócsoport merítési mélységét,
— minden egyes kivetett hálócsoport merítési idejét,
— az elveszített eszközök mennyiségét, utolsó ismert helyüket és az elveszítés időpontját.
(9) A (4) bekezdésben említett halászati engedély birtokában halászó hajók kizárólag a 2347/2002/EK rendelet 7. cikke szerinti, a tagállamok által kijelölt kikötőkben rakodhatnak ki.
(10) A (2) bekezdés b) és d) pontjában említett halászeszközt használó hajók fedélzetén lévő cápamennyiség nem lehet több a fedélzeten tárolt tengeri élőlények élőtömegben mért összmennyiségének 5 %-ánál.
(11) A Bizottság a HTMGB-vel való konzultációt követően végrehajtási aktusok útján úgy határozhat, hogy az ICES VIII, IX, X alterületen egy tagállam egyes halászati tevékenységeit mentesíti az (1)–(9) bekezdés alkalmazása alól, ha a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információból kiderül, hogy e halászati tevékenységek igen alacsony járulékos cápafogási és visszadobási mértékkel rendelkeznek.
34c. cikk
A Vizcayai-öbölben engedélyezett, egyes vontatott halászeszközökkel végzett halászat feltételei
(1) Az ICES III, IV, V, VI és VII alterület és az ICES VIIIa, b, d, e körzet szürketőkehal-állományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2002. március 19-i 494/2002/EK bizottsági rendelet ( 21 ) 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezésektől eltérve, a merevítőrudas zsákhálók kivételével engedélyezett a 70–99 milliméteres szembőségű vonóhálók, kerítőhálók és hasonló halászeszközök használata a 494/2002/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területen, amennyiben az adott eszköz a XIVb. melléklettel összhangban rendelkezik négyzetes hálószemekből álló panellel.
(2) Az ICES VIIIa és VIIIb körzetben történő halászat során engedélyezett szelektáló rács és hozzá illesztett részek használata a zsákvég előtt és/vagy 60 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, négyzetes hálószemekből álló panel használata a zsákvég előtti toldat alsó részén. Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkében és 9. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 494/2002/EK rendelet 3. cikkének a) és b) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a vonóháló azon szakaszára, ahová az említett szelektáló eszközöket felszerelik.
34d. cikk
A NEAFC szabályozási területen található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések
(1) Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:
A Reykjanesi-hátság egy része:
— é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49,0135′
— é. sz. 55° 05,4804′, ny. h. 35° 58,9784′
— é. sz. 54° 58,9914′, ny. h. 34° 41,3634′
— é. sz. 54° 41,1841′, ny. h. 34° 00,0514′
— é. sz. 54° 00′, ny. h. 34° 00′
— é. sz. 53° 54,6406′, ny. h. 34° 49,9842′
— é. sz. 53° 58,9668′, ny. h. 36° 39,1260′
— é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49,0135′.
Északi MAR-terület:
— é. sz. 59° 45′, ny. h. 33° 30′
— é. sz. 57° 30′, ny. h. 27° 30′
— é. sz. 56° 45′, ny. h. 28° 30′
— é. sz. 59° 15′, ny. h. 34° 30′
— é. sz. 59° 45′, ny. h. 33° 30′.
Középső MAR-terület (Charlie-Gibbs törésöv és a szubpoláris elülső régió [Subpolar Frontal Region]):
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 38° 00′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 36° 49′
— é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49′
— é. sz. 54° 58,9914′, ny. h. 34° 41,3634′
— é. sz. 54° 41,1841′, ny. h. 34° 00′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 30° 00′
— é. sz. 51° 30′, ny. h. 28° 00′
— é. sz. 49° 00′, ny. h. 26° 30′
— é. sz. 49° 00′, ny. h. 30° 30′
— é. sz. 51° 30′, ny. h. 32° 00′
— é. sz. 51° 30′, ny. h. 38° 00′
— é. sz. 53° 30′, ny. h. 38° 00′.
Déli MAR-terület:
— é. sz. 44° 30′, ny. h. 30° 30′
— é. sz. 44° 30′, ny. h. 27° 00′
— é. sz. 43° 15′, ny. h. 27° 15′
— é. sz. 43° 15′, ny. h. 31° 00′
— é. sz. 44° 30′, ny. h. 30° 30′.
Altair-fenékhegyek:
— é. sz. 45° 00′, ny. h. 34° 35′
— é. sz. 45° 00′, ny. h. 33° 45′
— é. sz. 44° 25′, ny. h. 33° 45′
— é. sz. 44° 25′, ny. h. 34° 35′
— é. sz. 45° 00′, ny. h. 34° 35′.
Antialtair-fenékhegyek:
— é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 50′
— é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 05′
— é. sz. 43° 25′, ny. h. 22° 05′
— é. sz. 43° 25′, ny. h. 22° 50′
— é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 50′.
Hatton-pad:
— é. sz. 59° 26′, ny. h. 14° 30′
— é. sz. 59° 12′, ny. h. 15° 08′
— é. sz. 59° 01′, ny. h. 17° 00′
— é. sz. 58° 50′, ny. h. 17° 38′
— é. sz. 58° 30′, ny. h. 17° 52′
— é. sz. 58° 30′, ny. h. 18° 22′
— é. sz. 58° 03′, ny. h. 18° 22′
— é. sz. 58° 03′, ny. h. 17° 30′
— é. sz. 57° 55′, ny. h. 17° 30′
— é. sz. 57° 45′, ny. h. 19° 15′
— é. sz. 58° 11,15′, ny. h. 18° 57,51′
— é. sz. 58° 11,57′, ny. h. 19° 11,97′
— é. sz. 58° 27,75′, ny. h. 19° 11,65′
— é. sz. 58° 39,09′, ny. h. 19° 14,28′
— é. sz. 58° 38,11′, ny. h. 19° 01,29′
— é. sz. 58° 53,14′, ny. h. 18° 43,54′
— é. sz. 59° 00,29′, ny. h. 18° 01,31′
— é. sz. 59° 08,01′, ny. h. 17° 49,31′
— é. sz. 59° 08,75′, ny. h. 18° 01,47′
— é. sz. 59° 15,16′, ny. h. 18° 01,56′
— é. sz. 59° 24,17′, ny. h. 17° 31,22′
— é. sz. 59° 21,77′, ny. h. 17° 15,36′
— é. sz. 59° 26,91′, ny. h. 17° 01,66′
— é. sz. 59° 42,69′, ny. h. 16° 45,96′
— é. sz. 59° 20,97′, ny. h. 15° 44,75′
— é. sz. 59° 21′, ny. h. 15° 40′
— é. sz. 59° 26′, ny. h. 14° 30′.
A Rockalli-pad északnyugati része:
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 53′
— é. sz. 57° 37′, ny. h. 14° 42′
— é. sz. 57° 55′, ny. h. 14° 24′
— é. sz. 58° 15′, ny. h. 13° 50′
— é. sz. 57° 57′, ny. h. 13° 09′
— é. sz. 57° 50′, ny. h. 13° 14′
— é. sz. 57° 57′, ny. h. 13° 45′
— é. sz. 57° 49′, ny. h. 14° 06′
— é. sz. 57° 29′, ny. h. 14° 19′
— é. sz. 57° 22′, ny. h. 14° 19′
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 34′
— é. sz. 56° 56′, ny. h. 14° 36′
— é. sz. 56° 56′, ny. h. 14° 51′
— é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 53′.
A Rockalli-pad délnyugati része:
— é. sz. 56° 24′, ny. h. 15° 37′
— é. sz. 56° 21′, ny. h. 14° 58′
— é. sz. 56° 04′, ny. h. 15° 10′
— é. sz. 55° 51′, ny. h. 15° 37′
— é. sz. 56° 10′, ny. h. 15° 52′
— é. sz. 56° 24′, ny. h. 15° 37′.
Logachev Mound:
— é. sz. 55° 17′, ny. h. 16° 10′
— é. sz. 55° 34′, ny. h. 15° 07′
— é. sz. 55° 50′, ny. h. 15° 15′
— é. sz. 55° 33′, ny. h. 16° 16′
— é. sz. 55° 17′, ny. h. 16° 10′.
A Rockalli-pad nyugati része:
— é. sz. 57° 20′, ny. h. 16° 30′
— é. sz. 57° 05′, ny. h. 15° 58′
— é. sz. 56° 21′, ny. h. 17° 17′
— é. sz. 56° 40′, ny. h. 17° 50′
— é. sz. 57° 20′, ny. h. 16° 30′.
(2) Ha a NEAFC szabályozási területén belüli új vagy meglévő fenékhalászati területeken folytatott halászati műveletek során az élő korall vagy az élő szivacs mennyisége hálónként meghaladja a 60 kg élő korall és/vagy 800 kg élő szivacs küszöbértéket, a hajónak tájékoztatnia kell erről a lobogó szerinti államát, be kell szüntetnie a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre el kell távolodnia attól a helytől, amely a rendelkezésre álló adatok szerint a legközelebb van ezen fogás pontos helyéhez.
34e. cikk
Az ICES VIIc, VIIj, VIIk körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések
(1) Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:
Belgica Mound Province:
— é. sz. 51° 29,4′, ny. h. 11° 51,6′
— é. sz. 51° 32,4′, ny. h. 11° 41,4′
— é. sz. 51° 15,6′, ny. h. 11° 33,0′
— é. sz. 51° 13,8′, ny. h. 11° 44,4′
— é. sz. 51° 29,4′, ny. h. 11° 51,6′.
Hovland Mound Province:
— é. sz. 52° 16,2′, ny. h. 13° 12,6′
— é. sz. 52° 24,0′, ny. h. 12° 58,2′
— é. sz. 52° 16,8′, ny. h. 12° 54,0′
— é. sz. 52° 16,8′, ny. h. 12° 29,4′
— é. sz. 52° 04,2′, ny. h. 12° 29,4′
— é. sz. 52° 04,2′, ny. h. 12° 52,8′
— é. sz. 52° 09,0′, ny. h. 12° 56,4′
— é. sz. 52° 09,0′, ny. h. 13° 10,8′
— é. sz. 52° 16,2′, ny. h. 13° 12,6′.
A Porcupine-pad északnyugati része, I. terület:
— é. sz. 53° 30,6′, ny. h. 14° 32,4′
— é. sz. 53° 35,4′, ny. h. 14° 27,6′
— é. sz. 53° 40,8′, ny. h. 14° 15,6′
— é. sz. 53° 34,2′, ny. h. 14° 11,4′
— é. sz. 53° 31,8′, ny. h. 14° 14,4′
— é. sz. 53° 24,0′, ny. h. 14° 28,8′
— é. sz. 53° 30,6′, ny. h. 14° 32,4′.
A Porcupine-pad északnyugati része, II. terület:
— é. sz. 53° 43,2′, ny. h. 14° 10,8′
— é. sz. 53° 51,6′, ny. h. 13° 53,4′
— é. sz. 53° 45,6′, ny. h. 13° 49,8′
— é. sz. 53° 36,6′, ny. h. 14° 07,2′
— é. sz. 53° 43,2′, ny. h. 14° 10,8′.
A Porcupine-pad délnyugati része:
— é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 15° 07,2′
— é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 14° 55,2′
— é. sz. 51° 42,0′, ny. h. 14° 55,2′
— é. sz. 51° 42,0′, ny. h. 15° 10,2′
— é. sz. 51° 49,2′, ny. h. 15° 06,0′
— é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 15° 07,2′.
(2) A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott védett területein halászó valamennyi nyílt tengeri hajónak szerepelnie kell az engedélyezett hajók jegyzékében, és az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyezett hajók jegyzékében szereplő hajók kizárólag nyílt tengeri halászeszközöket tarthatnak fedélzetükön.
(3) A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászni szándékozó nyílt tengeri hajók a sérülékeny mélytengeri élőhelyek védett területére való belépési szándékukról négy órával a belépést megelőzően értesítik az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének (15) bekezdése szerinti ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.
(4) A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajóknak az ilyen védett területen való tartózkodáskor teljes mértékben működőképes, biztonságos hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kell rendelkezniük, amely teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak.
(5) A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajók óránként VMS-jelentést készítenek.
(6) A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén a halászatot befejező nyílt tengeri hajók a területről való távozásukkor tájékoztatják az ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.
(7) A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén nyílt tengeri fajokra irányuló halászat során kizárólag 16–31 milliméter vagy 32–54 milliméter szembőségű halászhálók lehetnek a fedélzeten, illetve csak ilyen hálókkal folytatható halászat.
34f. cikk
Az ICES VIIIc körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések
(1) Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:
El Cachucho:
— é. sz. 44° 12′, ny. h. 05° 16′
— é. sz. 44° 12′, ny. h. 04° 26′
— é. sz. 43° 53′, ny. h. 04° 26′
— é. sz. 43° 53′, ny. h. 05° 16′
— é. sz. 44° 12′, ny. h. 05° 16′.
(2) Az (1) bekezdésben említett tilalomtól eltérve azok a hajók, melyek 2006, 2007 és 2008 során fenékhorogsorral halásztak ezüstös tengericompóra, halászati hatóságaiktól – az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban – halászati engedélyt kaphatnak, amellyel halászhatnak az é. sz. 44° 00,00′-től délre. Az ilyen halászati engedéllyel rendelkező halászhajók teljes hosszuktól függetlenül kötelesek teljes mértékben működőképes, biztonságos, a vonatkozó előírásoknak megfelelő VMS-t használni az (1) bekezdésben meghatározott területen folytatott halászat során.
VI. CÍM
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A SKAGERRAK ÉS A KATTEGAT TEKINTETÉBEN
35. cikk
A 19. cikk (1) bekezdésének ellenére, a Skagerrakban és a Kattegatban kifogott, az előírtnál kisebb tengeri élőlények megtarthatók a fedélzeten, átrakodhatók, partra tehetők, szállíthatók, raktározhatók, értékesíthetők, eladásra kiállíthatók és felkínálhatók, ha azok nem érik el a fedélzeten lévő összes fogás élősúlyának a 10 %-át.
36. cikk
Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos; azokat azonnal vissza kell dobni a tengerbe, ha az ilyen fogást a Skagerrak és a Kattegat bármely, a tagállamok alapvonalától számított négy mérföldes határán kívüli részén emelték ki.
37. cikk
(1) Tilos 32 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálót használni július 1. és szeptember 15. között a Skagerrakban és a Kattegatban az alapvonalaktól számított három mérföldön belül.
(2) Ezeken a vizeken és az (1) bekezdésben említett időszakban azonban:
— norvég garnélarákra (Pandalus borealis) lehet minimálisan 30 milliméteres szembőségű hálóval halászni,
— csalinak való elevenszülő anyaangolnára (Zoarces viviparus), gébfélékre (Gobiidae) és kölöntefajokra (Cottus spp.) pedig bármilyen szembőségű hálóval lehet halászni.
▼M12 —————
39. cikk
A Kattegatban tilos mindenfajta feszítőrudas fenékháló használata.
40. cikk
Az e rendelet 37., 38. és 39. cikkében említett térségekben és időszakokban, ahol és amikor vonóhálók vagy a feszítőrudas fenékhálók használata tilos, az ilyen hálókat tilos a fedélzeten tartani, kivéve, ha a 2847/93/EGK rendelet 20. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban összekötözik és elraktározzák azokat.
▼M7 —————
VII. CÍM
TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK
42. cikk
Feldolgozási műveletek
(1) A fedélzeten tilos mindenfajta fizikai vagy vegyi halfeldolgozást végezni halliszt, halolaj vagy egyéb hasonló termékek előállítása végett, illetve ilyen célból halfogást más hajóra átrakodni. Ez a tiltás nem vonatkozik a hulladék feldolgozására, illetve átrakodására.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a fedélzeten történő szurimi- és halpépgyártásra.
43. cikk
Tudományos kutatás
(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálódások céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre, és amelyekről a tagállam vagy tagállamok, amelyek felségvizein a kutatások zajlanak, a Bizottságot előzetesen értesítik.
(2) Az (1) bekezdésben említett célból kifogott tengeri élőlények értékesíthetők, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, feltéve, hogy:
— megfelelnek a rendelet XII. mellékletében foglalt szabványoknak, illetve azoknak a forgalmazási előírásoknak, amelyeket a halászat és az akvakultúra piacának közös szervezéséről szóló, 1992. december 17-i 3759/92/EGK tanácsi rendelet ( 22 ) ír elő, vagy
— emberi fogyasztástól eltérő célokra kerülnek közvetlen értékesítésre.
44. cikk
Mesterséges telepítés és áttelepítés
(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a tengeri élőlények mesterséges újratelepítése és áttelepítése közben végrehajtott halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre. Ha a tengeri élőlények mesterséges újratelepítésére és áttelepítésére valamely más tagállam vagy tagállamok vizein kerül sor, erről a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak előzetes értesítést kell kapniuk.
(2) E cikk (1) bekezdésében meghatározott célból kifogott és később a tengerbe élve visszajuttatott tengeri élőlények értékesíthetők, raktározhatók, eladásra kiállíthatók és felkínálhatók a 3759/92/EGK rendelet 2. cikkében foglalt forgalmazási előírások betartása esetén.
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. cikk
(1) Ha a tengeri élőlények megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság e rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket a 48. cikkben említett eljárással összhangban.
(2) Ha bizonyos fajok vagy halászterületek megóvását komoly veszély fenyegeti, és ha a késlekedés nehezen orvosolható károkat eredményezne, valamely tagállam megfelelő, megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket hozhat a megóvás érdekében a fennhatósága alá tartozó vizeken.
(3) A (2) bekezdésben említett intézkedésekről elfogadásukkal egyidejűleg magyarázó nyilatkozattal kiegészített értesítést kell átadni a Bizottságnak és a tagállamoknak.
Az ilyen értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a Bizottság az intézkedéseket jóváhagyja, illetve visszavonásukat vagy módosításukat követeli. A Bizottság a döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállamokat.
A tagállamok a Bizottság döntését a Tanács elé terjeszthetik az értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül.
A Tanács egy hónapon belül minősített többségi szavazással ettől eltérő döntést is hozhat.
46. cikk
(1) A tagállamok intézkedhetnek az állományok megóvásáról és kezeléséről:
a) a szigorúan helyi, kizárólag az érintett tagállamok érdekkörébe tartozó állományok esetében; illetve
b) a fogásokat technikai intézkedésekkel csökkenteni hivatott olyan feltételek és részletes megoldások formájában, amelyek
i. kiegészítik a halászattal kapcsolatos közösségi jogszabályokban előírt intézkedéseket; illetve
ii. továbbmennek az említett jogszabályokban előírt minimális követelményeknél,
feltéve, hogy az ilyen intézkedések kizárólag az érintett tagállam lobogója alatt hajózó vagy a Közösségben bejegyzett hajókra, illetve nem halászhajók által folytatott halásztevékenységek esetében az érintett tagállam területén alapított személyekre vonatkoznak.
(2) Valamely nemzeti technikai intézkedés tervezett bevezetéséről vagy módosításáról értesíteni kell a Bizottságot, kellő időben ahhoz, hogy az észrevételeit megtehesse.
Ha az ilyen értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság kéri, az érintett tagállamnak az említett értesítéstől számított három hónapig fel kell függesztenie a tervezett intézkedések hatályba léptetését azért, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.
Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, amiről értesíti a tagállamokat, az érintett tagállam nem léptetheti hatályba az intézkedést a szükséges módosítások nélkül.
Miután az érintett tagállam a szükséges módosításokat végrehajtotta, erről haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.
(3) Kérésre a tagállamok kötelesek a Bizottságot ellátni minden, annak megállapításához szükséges részlettel, hogy a technikai intézkedéseik eleget tesznek-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek.
(4) A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére, a kérdés, hogy vajon valamely tagállam nemzeti technikai intézkedése eleget tesz-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek, tárgya lehet a 48. cikkben előírt eljárással összhangban hozott döntésnek. Ha ilyen döntésre sor kerül, a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.
(5) Partról való halászattal kapcsolatos intézkedésekről az érintett tagállam csupán tájékoztatás végett értesíti a Bizottságot.
▼M12 —————
48. cikk
E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében leírt eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek a szabályok egyebek közt magukban foglalhatják a következőket:
— a fonálvastagság megállapításának technikai szabályai,
— a szembőség megállapításának technikai szabályai,
— a mintavétel szabályai,
— a hálókhoz csatlakoztatható felszerelések listái és technikai leírásai,
— motorteljesítmény mérésének technikai szabályai,
— a négyzetszemes hálókkal kapcsolatos technikai szabályok,
— a léhésanyagokkal kapcsolatos technikai szabályok,
— a szembőség-kombinációk használati szabályainak módosításai.
49. cikk
A 894/97/EK rendelet következő cikkei és mellékletei 2000. január 1-jével hatályukat vesztik:
— 1–10. cikk,
— 12–17. cikk,
— I–VII. melléklet.
Az említett rendeletre való hivatkozásokat úgy kell megfogalmazni, mint erre a rendeletre való hivatkozásokat, és a XV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell a korrelációit megállapítani.
Az e rendeletben említett tengeri élőlényeknek tudományos nevét a XIV. melléklet tartalmazza.
50. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított hetedik napon lép hatályba.
A rendeletet 2000. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 32. cikk (3) bekezdését, illetve a 47. cikket, amelyet e rendelet hatálybalépésének napjától kezdve kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 1. és 2. régió a Skagerrak és Kattegat kivételével
Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok
|
Célfajok |
A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |
||||||||||
|
< 16 |
16–31 |
32–54 |
55–69 |
70–79 |
80–99 |
≥ 100 |
|||||
|
A célfajok minimális százaléka |
|||||||||||
|
95 |
60 |
30 |
90/60 (4) |
90 |
35 |
30 |
70 |
Nincs |
|||
|
Homoki angolna (Ammodytidae) (1) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Homoki angolna (Ammodytidae) (2) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp. és Osmerus spp.) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Törpe tőkehal (Trisopterus minutus) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyhal (Gadus argenteus) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Szalaghal-félék (Cepolidae) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Spratt (Sprattus sprattus) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Folyami angolna (Anguilla anguilla) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Szardella (Engraulis encrasicholus) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Ezüstlazac (Argentinidae) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Garnéla/fűrészes garnéla (Pandalus montagui, Crangon spp., Palaemon spp.) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Makréla (Scomber spp.) |
Ø |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp.) |
x |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Hering (Clupea harengus) |
x |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Valódi kalmárok (Loliginidae, Ommastrephidae) |
Ø |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Csőrös csuka (Belone spp.) |
Ø |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Francia tőkehal (Trisopterus luscus) |
Ø |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Fűrészes garnéla (Pandalus spp., Parapenaeus longirostris) |
Ø |
x |
x |
x |
x |
x |
|||||
|
Tengeri angolna (Conger conger) |
Ø ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Sárkányhal-félék (Trachinidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Morgóhal-félék (Triglidae) |
ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Polip (Octopus vulgaris) |
Ø ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Söprögetőrákok (Galatheidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
Ø ÿ |
x |
x |
x |
x |
||||||
|
Nyelvhal (Solea vulgaris) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp .) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Közönséges lepényhal (Limanda limanda) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Tintalhal (Sepia officinalis) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Érdes lepényhal (Platichthys flesus) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Macskacápa (Scyliorhinidæ) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Kakashal (Zeus faber) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Csíkos fésűkagyló (Chlamys opercularis) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Tarka fésűkagyló (Chlamys varia) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Vörösmárna (Mullidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Tengeri pérhal (Mugilidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Patkányhal (Nezumia spp., Trachyrhynchus spp., Malococephalus spp.) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Abroncshal-félék (Trichiuridae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Ördöghal-félék (Lophiidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Valódi rájafélék (Rajidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Tengeri durbincsok (Sparidae) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
Ø ÿ |
x |
x |
||||||||
|
Disznófejű hal (Caproidae) |
× |
||||||||||
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
x |
||||||||||
|
(1) Az Északi-tengeren március 1-jétől október 31-ig, valamint a Skagerrak és Kattegat kivételével az 1. és 2. régióban egész évben. (2) Az Északi-tengerben november 1-től február utolsó napjáig. (3) A fedélzeten tartott zsákmánynak a következőkből kell állnia: — legalább 90 %-ban két vagy több célfaj elegye, vagy — legalább 60 %-ban valamelyik célfaj, és 5 %-ot meg nem haladó mértékben a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal valamilyen elegye, valamint 15 %-ot meg nem haladó mértékben a „Ø” jellel megjelölt fajok. (4) A fedélzeten tartott zsákmánynak az alábbiakból kell állnia: — legalább 90 %-ban két vagy több célfaj elegye, vagy — legalább 60 %-ban valamelyik célfaj, és 5 %-ot meg nem haladó mértékben a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete lazac valamilyen elegye, valamint 15 %-ot meg nem haladó mértékben az „ÿ” jellel megjelölt fajok. (5) A 16-31 mm-es halóval fogott, a fedélzeten tartható heringzsákmányra vonatkozó korlátozásokat érintő rendelkezéséket az egyes halállományokra és halállomány-csoportokra a teljes megengedett zsákmányt és bizonyos halászati feltételeket előíró közösségi jogszabályok állapítanak meg. |
|||||||||||
II. MELLÉKLET
VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, kivéve az ICES IX/a körzetet a ny. h. 7° 23′48″ –tól keletre
Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok
|
Célfajok |
A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |
|||||||
|
16–31 |
32–54 |
55–59 |
60–69 |
≥ 70 |
||||
|
A célfajok minimális százalékos aránya |
||||||||
|
50 % |
90 % |
90 % |
30 % |
70 % |
70 % |
Egyik sem |
||
|
Homoki angolna (Ammodytidae) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Spratt (Sprattus sprattus) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Folyami angolna (Anguilla anguilla) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Szardella (Engraulis encrasicolus) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp. és Osmerus spp .) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Törpe tőkehal (Trisopterus minutus) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyhal (Gadus argenteus) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Szalaghal-félék (Cepolidae) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Falánk tarisznyarák (Polybius henslowi) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Garnélák (Pandalus mantagui, Crangon spp., Palaemon spp .) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
Makréla (Scomber spp .) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp .) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Hering (Clupea harengus) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Kék puha tőkehal (Micromesisius poutassou) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Ezüstlazac (Argentinidae) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Valódi kalmárok (Loliginidae, Ommastrephidae) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Csőrös csuka (Belone spp .) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Tőkehal (Trisopterus spp .) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) |
x |
x |
x |
x |
||||
|
Fűrészes garnéla (Pandalus spp .) |
x |
x |
x |
x |
x |
|||
|
Durbincsfélék (Bramidae, Berycidae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Tengeri angolna (Conger conger) |
x |
x |
x |
|||||
|
Tengeri durbincs (Sparidae a Spondyliosoma cantharus kivételével ) |
x |
x |
x |
|||||
|
Sárkányfejűek (Scorpaenidae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Nyelvhal (Microchirus azevia, Microchirus variegatus) |
x |
x |
x |
|||||
|
Villás tőkehal (Phycis spp .) |
x |
x |
||||||
|
Sárkányhal-félék (Trachinidae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Morgóhal-félék (Triglidae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Ménolák (Centracanthidae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Polip (Octopus vulgaris, Eledone cirrosa) |
x |
x |
x |
|||||
|
Ajakoshal-félék (Labridae) |
x |
x |
x |
|||||
|
Garnélák (Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris) |
x |
x |
x |
|||||
|
Tintalhal (Sepia officinalis) |
x |
x |
||||||
|
Patkányhal (Malacocephalus spp., Nezumia spp., Trachyrhynchus spp.) |
x |
x |
||||||
|
Macskacápa (Scyliorhinidae) |
s |
x |
x |
|||||
|
Lágyhal (Mora moro) |
x |
x |
||||||
|
Söprögetőrákok (Galatheidae) |
x |
x |
||||||
|
Kakashal (Zeus faber) |
x |
x |
||||||
|
Vörösmárna (Mullidae) |
x |
x |
||||||
|
Disznófejű hal (Caproidae) |
× |
|||||||
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
x |
|||||||
III. MELLÉKLET
VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 3. régió, ICES IX/a. körzet, a ny. h. 7° 23′ 48-tól keletre
Szembőség-tartományok, célfajok és az egyes szembőségek esetében alkalmazandó előírt zsákmány százalékok
|
Célfajok |
A hálók szembőség-tartománya (mm-ben) |
|
|
40–54 |
≥ 55 |
|
|
A célfajok minimális százaléka |
||
|
60 % (1) |
Egyik sem |
|
|
Tengeri pérhal (Mugilidae) |
x |
x |
|
Tengeri durbincs (Sparidae) |
x |
x |
|
Vörösmárna (Mullidae) |
x |
x |
|
Morgóhal-félék (Triglidae) |
x |
x |
|
Sárkányhal-félék (Trachinidae) |
x |
x |
|
Ajakoshal-félék (Labridae) |
x |
x |
|
Villás tőkehal (Phycis spp .) |
x |
x |
|
Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) |
x |
x |
|
Foltos lepényhal (Citharus linguatula) |
x |
x |
|
Tengeri angolna (Conger conger) |
x |
x |
|
Éti sáskarák (Squilla mantis) |
x |
x |
|
Garnélák (Parapenaeus longirostris, Pandalus spp .) |
x |
x |
|
Valódi kalmárok (Ommastrephidae, Loliginidae Alloteuthis spp .) |
x |
x |
|
Polip (Octopus vulgaris) |
x |
x |
|
Tintalhal (Sepia spp .) |
x |
x |
|
Makréla (Scomber spp .) |
x |
x |
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp .) |
x |
x |
|
Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) |
x |
x |
|
Angolna (Anguilla anguilla) |
x |
x |
|
Kalászhal és viaszlazac (Atherina spp., Osmerus spp .) |
x |
x |
|
Csőrös csuka (Belone spp .) |
x |
x |
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
x |
|
|
(1) A fedélzeten tartott, a XII. mellékletben említett egyéb fajok bármilyen elegyének a mennyisége súlyszázalékban nem haladhatja meg a fedélzeten lévő teljes zsákmány 10 %-át. |
||
IV. MELLÉKLET
VONTATOTT HALÁSZESZKÖZÖK: Skagerrak és Kattegat
Az egységes szembőségtartomány alkalmazására vonatkozó szembőségtartományok, célfajok és előírt fogási arányok
|
Faj |
Szembőségtartomány (mm) |
|||||||
|
< 16 |
16–31 |
32–69 |
35–69 |
70–89 (5) |
≥ 90 |
|||
|
Célfajok legkisebb mennyisége százalékban kifejezve |
||||||||
|
50 % (6) |
50 % (6) |
20 % (6) |
50 % (6) |
20 % (6) |
20 % (7) |
30 % (8) |
nincs |
|
|
Homoki angolnák (Ammodytidae) (3) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
Homoki angolnák (Ammodytidae) (4) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Mérges pókhal (Trachinus draco) (1) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Kagylók (a Sepia kivételével) (1) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Árcsőrű csuka (Belone belone) (1) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Szürke morgóhal (Eutrigla gurnardus) (1) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Ezüstlazac (Argentina spp.) |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
Spratt (Sprattus sprattus) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Angolna (Anguilla anguilla) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Homoki garnéla/fűrészes garnéla (Crangon spp., Palaemon adspersus) (1) |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
Makréla (Scomber spp.) |
X |
X |
X |
|||||
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp.) |
X |
X |
X |
|||||
|
Hering (Clupea harengus) |
X |
X |
X |
|||||
|
Norvég garnéla (Pandalus borealis) |
X |
X |
X |
|||||
|
Homoki garnéla/fűrészes garnéla (Crangon spp., Palaemon adspersus) (2) |
X |
X |
X |
|||||
|
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
X |
X |
||||||
|
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
X |
X |
||||||
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
X |
|||||||
|
(1) Kizárólag az alapvonalaktól számított négy mérföldön belül. (2) Az alapvonalaktól számított négy mérföldön kívül. (3) Március 1-jétől október 31-ig a Skagerrak területén, és március 1-jétől július 31-ig a Kattegat területén. (4) November 1-jétől február utolsó napjáig a Skagerrak területén, augusztus 1-jétől február utolsó napjáig a Kattegat területén. (5) E szembőségtartomány alkalmazásakor a zsákvéget szelektáló ráccsal ellátott, négyzet alakú hálószemekből álló léhésből kell összeállítani e rendelet XIVa. mellékletével összhangban. (6) A fedélzeten tárolt fogásban a tőkehal, foltos tőkehal, szürke tőkehal, sima lepényhal, vörös lepényhal, kisfejű lepényhal, közönséges nyelvhal, nagy rombuszhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal, makréla, szárnyas rombuszhal, vékonybajszú tőkehal, közönséges lepényhal, fekete tőkehal, norvég homár és homár bármilyen keveréke nem lehet több 10 %-nál. (7) A fedélzeten tárolt fogásban a tőkehal, foltos tőkehal, szürke tőkehal, sima lepényhal, vörös lepényhal, kisfejű lepényhal, közönséges nyelvhal, nagy rombuszhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal, hering, makréla, szárnyas rombuszhal, közönséges lepényhal, fekete tőkehal, norvég homár és homár bármilyen keveréke nem lehet több 50 %-nál. (8) A fedélzeten tárolt fogásban a tőkehal, foltos tőkehal, szürke tőkehal, sima lepényhal, vörös lepényhal, kisfejű lepényhal, közönséges nyelvhal, nagy rombuszhal, sima rombuszhal, érdes lepényhal, nyelvhal, vékonybajszú tőkehal, közönséges lepényhal, fekete tőkehal és homár bármilyen keveréke nem lehet több 60 %-nál. |
||||||||
V. MELLÉKLET
VONTATOTT FELSZERELÉSEK: 4., 5. és 6. régió
A. 4. és 5. régió
|
Fajok |
A hálók szembőség tartománya (mm-ben) |
||
|
20–39 |
40–64 |
≥ 65 |
|
|
A célfajok minimális százaléka |
|||
|
50 % |
80 % |
Nincs |
|
|
Nagyszemű durbincs (Boops boops) |
* |
* |
* |
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
* |
* |
* |
|
Makréla (Scomber spp .) |
* |
* |
|
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp .) |
* |
* |
|
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
* |
||
B. 6. régió
|
Fajok |
A hálók szembőség tartománya (mm-ben) |
|
|
40–50 |
≥ 100 |
|
|
A célfajok minimális százaléka |
||
|
30 % |
Nincs |
|
|
Garnélák (Penaeus subtilis, Penaeus brasiliensis, Xiphopenaeus kroyeri) |
* |
* |
|
Minden egyéb tengeri élőlény |
* |
|
VI. MELLÉKLET
A RÖGZÍTETT HALÁSZFELSZERELÉSEK: 1. és 2. terület
|
Fajok |
Szembőség |
|||||
|
10–30 mm |
50–70 mm |
90–99 mm |
100–119 mm |
120–219 mm |
≥ 220 mm |
|
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Angolna (Anguilla anguilla) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Spratt (Sprattus sprattus) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp.) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Hering (Clupea harengus) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Közönséges makréla (Scomber spp.) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Tengeri márnafélék (Mullidae) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Csőrös csuka (Belone spp.) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Farkassügér (Dicentrarchus labrax) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Tengeri pérfélék (Mugilidae) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Kis macskacápa (Scyliorhinus canicula) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Közönséges lepényhal (Limanda limanda) |
* (1) |
* |
* |
* |
||
|
Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) |
* |
* |
* |
|||
|
Vékony bajszú tőkehal (Merlangius merlangus) (2) |
* (1) |
* |
* |
* |
||
|
Érdes lepényhal (Platichthys flesus) |
* (1) |
* |
* |
* |
||
|
Közönséges nyelvhal (Solea vulgaris) |
* (1) |
* |
* |
* |
||
|
Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
* |
* |
* |
|||
|
Közönséges tintahal (Sepia officinalis) |
* |
* |
* |
|||
|
Tőkehal (Gadus morhua) |
* |
* |
||||
|
Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) (3) |
* |
* |
||||
|
Északi menyhal (Molva molva) |
* |
* |
||||
|
Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
* |
* |
||||
|
Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) (3) |
* |
* |
||||
|
Közönséges tüskéscápa (Squalus acanthias) |
* |
* |
||||
|
Nagy macskacápa (Scyliorhinus stellaris) |
* |
* |
||||
|
Nyelvhalak (Lepidorhombus spp.) |
* |
* |
||||
|
Tengeri nyúlhal (Cyclopterus lumpus) |
* |
* |
||||
|
Az összes egyéb tengeri élőlény |
* (4) |
|||||
|
(1) Csak az ICES VIId. és IIIa. körzetekben és az Északi-tengeren alkalmazandó. (2) Az ICES VIIe. körzetben a legkisebb kifogható méret 90 mm. (3) Az. ICES VIId. és VIIe. körzetekben a legkisebb kifogható méret 110 mm. (4) Az ördöghalfélék (Lophius spp.) az ICES VI. és VII. alterületeken kifogott és az ezeken a területeken a fedélzeten tartott összes fogás 30 %-át meghaladó fedélzeten tartott fogásait legalább 250 mm-es legkisebb szembőségű hálóval kell kifogni. |
||||||
VII. MELLÉKLET
RÖGZÍTETT FELSZERELÉSEK: 3. régió
|
SzembőségFajok |
< 40 mm |
40–49 mm |
50–59 mm |
60–79 mm |
80–99 mm |
≥ 100 mm |
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Garnélák (Palaemon spp.) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Közönséges szivárványhal (Coris julis) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Nagyszemű durbincs (Boops boops) |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
|
Garnélák (Penaeus spp.) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Éti sáskarák (Squilla mantis) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Vörösmárna (Mullidae) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Ajakoshal-félék (Labridae) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
Fattyúmakréla (Trachurus spp.) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Makréla (Scomber spp.) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Francia tőkehal (Trisopterus luscus) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Tintalhal (Sepia officinalis) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Morgóhal-félék (Triglidae) |
* |
* |
* |
* |
||
|
Tengeri durbincs (Sparidae) |
* |
* |
* |
|||
|
Sárkányfejűek (Scorpaenidae) |
* |
* |
* |
|||
|
Portugál nyelvhal (Microchirus acevia) |
* |
* |
* |
|||
|
Valódi kalmárok (Ommastrephidae) |
* |
* |
* |
|||
|
Tengeri angolna (Conger conger) |
* |
* |
* |
|||
|
Villás tőkehal (Phycis spp.) |
* |
* |
* |
|||
|
Sima rombuszhal (Scophtalmus rhombus) |
* |
* |
* |
|||
|
Sárkányhal-félék (Trachinidae) |
* |
* |
* |
|||
|
Ménolák (Centracanthidae) |
* |
* |
* |
|||
|
Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) |
* |
* |
||||
|
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
* |
* |
||||
|
Óriás rombuszhal (Psetta maxima) |
* |
* |
||||
|
Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) |
* |
* |
||||
|
Lepényhalak (Pleuronectidae) |
* |
* |
||||
|
Nyelvhal (Solea vulgaris) (1) |
* |
|||||
|
Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) (1) |
* |
|||||
|
Minden egyéb tengeri élőlény (2) |
* |
|||||
|
(1) Az ICES VIII/c és IX körzetben a minimális szembőség 60 mm. 1999. december 31-i hatállyal azonban a minimális szembőség 80–90 mm. (2) A fedélzeten lévő teljes zsákmány 30 %-át meghaladó mennyiségben a fedélzeten tartott ördöghalakat (Lophius spp .) legalább 220 mm-es vagy nagyobb szembőségű hálóval kell kifogni. |
||||||
VIII. MELLÉKLET
A szembőség-tartományok 1. és 2. régióban megengedett kombinációi, a Skagerrak és Kattegat kivételével
|
Milliméterben |
|
|
< 16 + 16–31 |
|
|
16–31 + 32–54 |
|
|
16–31 + 70–79 |
|
|
16–31 + 80–99 |
|
|
16–31 + ≥ 100 |
|
|
32–54 + 70–79 |
|
|
32–54 + 80–99 |
|
|
32–54 + ≥ 100 |
|
|
70–79 + 80–99 |
|
|
70–79 + ≥ 100 |
|
|
80–99 + ≥ 100 |
IX. MELLÉKLET
A szembőség-tartományok 3. régióban megengedett kombinációi, az ICES IX/a. körzet kivételével a ny. h. 7° 23′ 48″-tól keletre
|
Milliméterben |
|
|
16–31 + 32–54 |
|
|
16–31 + ≥ 70 |
|
|
32–54 + ≥ 70 |
|
|
55–59 + ≥ 70 |
|
|
60–69 + ≥ 70 |
X. MELLÉKLET
A. SKAGERRAK ÉS KATTEGAT KIVÉTELÉVEL AZ 1. ÉS 2. RÉGIÓBAN BIZONYOS HÁLÓSZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. Szembőség-kombináció: 16–31 mm + ≥ 100 mm
A fedélzeten tartott fogásnak legalább a 20 %-át az apró garnélák és garnélák (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) valamilyen keverékének kell alkotnia.
2. Hálószembőség-kombináció: 32-54 mm + > = 100 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 20 %-ban garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp. és Parapenaeus longirostris) kell magában foglalnia;
vagy
a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 32-54 milliméteres hálószembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Parapenaeus longirostris), továbbá legfeljebb 15 %-ban azokat a fajokat, amelyeket az I. melléklet „y”–nal jelöl.
3. Hálószembőség-kombináció: 70-79 mm + > = 100 mm
A fedélzeten megtartott vagy a partra vitt fogásnak legalább 10 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 70-79 milliméteres halászháló szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.
4. Szembőség-kombináció: 80–99 mm + ≥ 100 mm
A fedélzeten tartott fogás legalább 45 %-át az I. mellékletben felsorolt tengeri élőlényeknek kell alkotniuk mint a 80–99 mm-es hálószembőség célfajainak.
B. BIZONYOS HÁLÓSZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI SKAGERRAKBAN ÉS A KATTEGATBAN
Hálószembőség-kombináció: < = 89 mm + > = 90 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 10 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket az I. melléklet mint a 70-89 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.
XI. MELLÉKLET
A. BIZONYOS SZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A 3. RÉGIÓBAN AZ ICES IXa KÖRZETNEK A NY 7° 23′ 48″–TŐL KELETRE ESŐ RÉSZEINEK KIVÉTELÉVEL
1. Szembőség-kombináció: 16-31 mm + > = 70 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 40 %-ban garnélarákokat (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) és úszó tarisznyarákokat kell magában foglalnia,
vagy
a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 70 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 16-31 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva garnélarákokat (Pandalus montagui, Crangon spp. és Palaemon spp.) és úszó tarisznyarákokat.
2. Hálószembőség-kombináció: 32-54 mm + > = 70 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 70 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 32-54 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és az ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp. és Palaemon spp.).
3. Hálószembőség-kombináció: 55-59 mm + > = 70 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban garnélarákokat és ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris) kell magában foglalnia,
vagy
a hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 60 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 16-31 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg, leszámítva a garnélarákokat és az ostoroscsápú garnélákat (Crangon spp., Pandalus spp., Palaemon spp., Aristeus antennatus, Aristaeomorpha foliacea, Parapenaeus longirostris).
4. Hálószembőség-kombináció: 60-69 mm + > = 70 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 60 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a II. melléklet mint a 60-69 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.
B. BIZONYOS SZEMBŐSÉG-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI Az ICES IXa KÖRZETNEK A NY 7° 23′ 48″ – TŐL KELETRE ESŐ RÉSZÉBEN
Hálószembőség-kombináció: 40-54 mm + > = 55 mm
A hajón tartott vagy kirakodott fogásnak legalább 50 %-ban azon tengeri élőlények bármilyen keverékét kell magában foglalnia, amelyeket a III. melléklet mint a 40-54 milliméteres szembőséghez tartozó célfajokat nevez meg.
XII. MELLÉKLET
LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETEK
|
Fajok |
Legkisebb fogható méretek |
|
|
1–5. régió a Skagerrak/Kattegat kivételével |
Skagerrak/Kattegat |
|
|
Közönséges tőkehal (Gadus morhua) |
35 cm |
30 cm |
|
Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) |
30 cm |
27 cm |
|
Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
35 cm |
30 cm |
|
Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) |
30 cm |
– |
|
Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) |
27 cm |
30 cm |
|
Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
20 cm |
25 cm |
|
Nyelvhal (Solea spp.) |
24 cm |
24 cm |
|
Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
►M6 27 cm ◄ |
27 cm |
|
Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) |
27 cm |
23 cm |
|
Északi menyhal (Molva molva) |
63 cm |
– |
|
Kék menyhal (Molva dipterygia) |
70 cm |
– |
|
Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) |
36 cm |
– |
|
Norvég homár (Nephrops norvegicus) (1) Norvég homár-farok |
130 (40) mm (1) |
|
|
►M1 Makréla (Scomber spp.) ◄ |
20 cm (2) |
|
|
Hering (Clupea harengus) |
20 cm |
18 cm |
|
►M1 Fattyúmakréla (Trachurus spp.) ◄ |
15 cm |
|
|
Szardínia (Sardina pilchardus) |
11 cm |
– |
|
Homár (Homarus gammarus) |
85 mm (3) |
220 (78) mm (1) |
|
Nagy tengeripók (Maia squinado) |
120 mm |
– |
|
Csíkos fésűkagyló (Chlamys spp.) |
40 mm |
– |
|
Ráncos Vénusz-kagyló (Ruditapes decussatus) |
40 mm |
– |
|
►M5 Kis Vénusz-kagyló (Venerupis pullastra) ◄ |
►M5 38 mm ◄ |
– |
|
Japán (Manilla) kagyló (Venerupis philippinarum) |
35 mm |
|
|
Vénusz-kagyló (Venus verrucosa) |
40 mm |
– |
|
Vénusz-kagyló (Callista chione) |
6 cm |
|
|
Palloskagyló (Ensis spp.) |
10 cm |
|
|
►M6 Vaskos vájókagyló (Spisula solida) ◄ |
25 mm |
|
|
Ugrókagyló (Donax spp.) |
25 mm |
|
|
Hüvelykagyló (Pharus legumen) |
65 mm |
|
|
Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) |
45 mm |
– |
|
Polip (Octopus Vulgaris) |
A teljes területen, az 5. régió felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek kivételével: 750 gramm Az 5. régió felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken: 450 gramm (kibelezve) |
|
|
▼M7 ————— |
||
|
Languszta (Palinurus spp.) |
►M6 95 mm ◄ |
|
|
Piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostirs) |
22 mm (páncélhossz) |
|
|
Fajok |
Legkisebb fogható méret, 1–5. régió, a Skagerrak/Kattegat kivételével |
|
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
Teljes terület, a 3. régió és az ICES VI/a., VII/a. kivételével: teljes hossz 85 mm, páncélhossz: 25 mm |
|
ICES VI/a., VII/a.; 3. régió: teljes hossz: 70 mm, páncélhossz: 20 mm |
|
|
Norvég homár-farok |
Teljes terület, a 3. régió és az ICES VI/a., VII/a kivételével: 46 mm |
|
ICES VI/a., VII/a.; 3. régió: 37 mm |
|
|
►M1 Makréla (Scomber spp.) ◄ |
Teljes terület az Északi-tenger kivételével: 20 cm |
|
Északi-tenger: 30 cm |
|
|
Szardella (Engraulis encrasicolus) |
A teljes területen, az ICES nyugati hosszúság 7° 23′ 48″-től keletre található IXa körzete kivételével: 12 cm vagy kilogrammonként 90 egyed Az ICES nyugati hosszúság 7° 23′ 48″-től keletre található IXa körzetében: 10 cm |
|
Nagy tarisznyarák (Cancer pagarus) |
1. és 2. régió, é. sz. 56o-tól északra: 140 mm |
|
2. régió, é. sz. 56°-tól délre, az ICES VII/d., e., f. és az ICES IV/b., c. körzet kivételével: 130 mm |
|
|
ICES IVb., c. körzetek az é.sz. 56°-tól délre 130 mm, kivéve a következő pontokat összekötő egyenes vonalakkal határolt területet, amely egyenesek az Anglia partján az é. sz. 53° 28′ 22″, k. h. 0° 09′ 24″-nél lévő ponttól az Egyesült Királyság 6 mérföldes határán lévő, az é. sz. 53° 28′ 22″, k. h. 0° 22′ 24″-nél lévő pontig és az é. sz. 51° 54′ 06″, k. h. 1° 30′ 30″-nél lévő ponttól az Anglia partján az é. sz. 51° 55′ 48″, k. h. 1° 17′ 0″-nél lévő pontig futnak, ahol a legkisebb kirakodási méret 115 mm |
|
|
ICES VII/d., e., f. körzet: 140 mm |
|
|
3. régió: 130 mm |
|
|
Fésűkagyló (Pecten maximus) |
Teljes terület, az ICES VII/a. körzet kivételével az é. sz. 52° 30′-tól északra VII/d.: 100 mm |
|
ICES VII/a. é. sz. 52° 30′-tól északra, VII/d.: 110 mm |
|
(1) Teljes hossz (a páncél hossza)
(2) 30 cm, csak ipari célokra.
(3) 2002. január 1-jétől a 87 mm-es páncélhossz alkalmazandó.
(4) Az Azori-szigetek körüli és Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken fogott fattyúmakréla (Trachurus picturatus) esetében nincs legkisebb kifogható méret.
XIIa. MELLÉKLET
Legkisebb fogható méretek a 9. régióban
|
Faj |
Legkisebb fogható méret: 9. régió |
|
Nagy rombuszhal (Psetta maxima) |
45 cm |
XIII. MELLÉKLET
A TENGERI ÉLŐLÉNYEK MÉRETÉNEK A MÉRÉSE
|
1. |
A halak méretét az 1. ábrában bemutatott módon, a fej csúcsától a farokúszó végéig kell megmérni. |
|
2. |
A norvég homár méretét a 2. ábra szerint: — a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy — a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig a sörte nélkül, és/vagy, — a norvég homár leválasztott farka esetében az első szelvény elülső felétől a farokvég túlsó széléig, a sörte nélkül kell megmérni. A farkat kiegyenesítve, de nem kihúzva kell mérni, a hát felőli oldalon. |
|
3. |
A Skagerrak/Kattegat kivételével az 1-5. régióból származó homárt ►M6 ————— ◄ a 3. ábra szerint kell megmérni; a páncél hosszát bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén kell mérni. |
|
4. |
A Skagerrakból vagy a Kattegatból származó homár méretét a 3. ábrában bemutatott módon: — a páncél esetében bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonalával párhuzamos vonal mentén, és/vagy — a teljes hosszat a szájtól a farokvég túlsó végéig, a sörte nélkül kell megmérni. |
|
5. |
a) A tüskés tengeri pókot a 4A. ábra szerint a középvonalánál kell mérni, mely a páncél szélének a csőszáj közé eső részétől a páncél hátsó végéig nyúlik. b) A nagy tarisznyarákot a 4B. ábra szerint a páncél legnagyobb szélességénél, a páncél elülső-hátulsó középvonalára merőlegesen kell mérni. |
|
6. |
A kéthéjú puhatestűek méretét az 5. ábra szerint a kagyló leghosszabb részének mentén kell megmérni. |
|
7. |
A közönséges kürtcsiga méretét a 6. ábra szerint a csigaház hossza mentén kell megmérni. |
|
8. |
A languszta méretét a 7. ábrán látható módon kell mérni, a rákpáncél hosszaként, a rostrum csúcsa és a páncél disztális szélének középső része között. |
1. ábra
2. ábra
3. ábra
a) Páncélhossz
b) Teljes hossz
4A. ábra
4B. ábra
5. ábra
6. ábra
7. ábra
XIV. MELLÉKLET
KÖZÖNSÉGES ÉS TUDOMÁNYOS NEVEK
|
KÖZÖNSÉGES NÉV |
TUDOMÁNYOS NÉV |
|
Abroncshal-félék |
Trichiuridae |
|
Rózsás garnéla |
Pandalus montagui |
|
Ajakoshal-félék |
Laridae |
|
Folyami angolna |
Anguilla anguilla |
|
Nagyszemű durbincs |
Boops boops |
|
Balti-tengeri garnélal |
Palaemon adspersus |
|
Pénzkagyló |
Mercenaria mercenaria |
|
Boníto |
Katsuwonus pelamis |
|
Kisfejű lepényhal |
Microstomus kitt |
|
Csigák |
Gastropoda |
|
Csíkos fésűkagyló |
Chlamys opercularis |
|
Csőrös csukák |
Belone spp. |
|
Durbincsfélék |
Bramidae, Berycidae |
|
Viaszlazacok |
Osmerus spp. |
|
Érdes lepényhal |
Platichthys flesus |
|
Északi menyhal |
Molva molva |
|
Északi vájókagyló |
Spisula solidissima |
|
Éti sáskarák |
Squilla mantis |
|
Ezüstlazacok |
Argentinidae |
|
Falánk tarisznyarák |
Polybius henslowi |
|
Fekete tőkehal |
Pollachius virens |
|
Félszegúszójú halak |
Pleuronectidae |
|
Fésűkagyló |
Pecten maximus |
|
Foltos tőkehal |
Melanogrammus aeglefinus |
|
Földközi-tengeri három-tapogatószálas menyha |
Gadus argenteus |
|
Francia tőkehal |
Trisopterus luscus |
|
Garnélák |
Pandalus spp. |
|
Fűrészes garnélák |
Palaemon spp. |
|
Hering |
Clupea harengus |
|
Homár |
Homarus gammarus |
|
Ingolafélék |
Petromyzonidae |
|
Kakashal |
Zeus faber |
|
Kalászhalak, viaszlazacok |
Atherina spp., Osmerus spp. |
|
Kalmárfélék |
Loliginidae, Ommastrephidae, Alloteuthis spp. |
|
Norvég homár |
Nephrops norvegicus |
|
Karcsú nyelvhal |
Dicologoglossa cuneata |
|
Kardhal |
Xiphias gladius |
|
Kék menyhal |
Molva dipterygia |
|
Kék puha tőkehal |
Micromesistius poutassou |
|
Kagylók |
Bivalvia |
|
Kis palloskagyló |
Ensis spp., Pharus legumen |
|
Kis Vénusz-kagyló |
Venerupis pullastra |
|
Villás tőkehal |
Phycis spp. |
|
Homoki garnélák |
Crangon spp. |
|
Közönséges kürtcsiga |
Buccinum undatum |
|
Közönséges szivárványhal |
Coris juris |
|
Tőkehal |
Gadus morhua |
|
Tüskéscápák |
Squalus acanthias spp. |
|
Lágyhal |
Mora moro |
|
Langusztarákok |
Palinurus spp. |
|
Lazac |
Salmo salar |
|
Lazacfélék |
Salmonidae |
|
Tengeri pisztráng |
Salmo trutta |
|
Közönséges lepényhal |
Limanda limanda |
|
Fattyúmakrélák |
Trachurus spp. |
|
Macskacápa-félék |
Scyliorhinidae |
|
Makrélák, közönséges makréla |
Scomber spp., Scomber scombrus |
|
Morgóhal-félék |
Triglidae |
|
Nagy tengeripók |
Maia squinado |
|
Tonhal |
Thunnus thynnus |
|
Nagyszermű tonhal |
Thunnus obesus |
|
Norvég garnéla |
Pandalus borealis |
|
Norvég tőkehal |
Trisopterus esmarkii |
|
Nyálkahal-félék |
Myxinidae |
|
Közönséges nyelvhal |
Solea solea/vulgaris |
|
Ménolák |
Centracanthidae |
|
Nagy rombuszhal |
Psetta maxima |
|
Óriásgarnéla |
Aristaeomorpha foliacea |
|
Ostoros garnélák |
Penaeus spp. |
|
Ördöghal-félék |
Lophiidae |
|
Gránátoshalak |
Malacocephalus spp., Nezumia spp., Trachyrhynchus spp. |
|
Pettyes lepényhal |
Citharus linguatula |
|
Szardínia |
Sardina pilchardus |
|
Piros ostorgarnéla |
Parapenaeus longirostris |
|
Közönséges polip, északi pézsmapolip |
Octopus vulgaris, Eledone cirrosa |
|
Portugál nyelvhal |
Microchirus ocellatus |
|
Ráncos Vénusz-kagyló |
Ruditapes decussatus |
|
Nyelvhalak |
Lepidorhombus spp. |
|
Rövid Vénusz-kagyló |
Ruditapes philipinarum |
|
Sávos tőkehal |
Pollachius pollachius |
|
Sárgaúszójú tonhal |
Thunnus albacares |
|
Sárkányfejű halfélék |
Scorpaenidae |
|
Sárkányhal-félék |
Trachinidae |
|
Sima lepényhal |
Pleuronectes platessa |
|
Sima rombuszhal |
Scophthalmus rhombus |
|
Söprögetőrákok |
Galatheidae |
|
Spratt |
Sprattus sprattus |
|
Szalaghal-félék |
Cepolidae |
|
Szardella |
Engraulis encrasicolus |
|
Szardínia |
Sardina pilchardus |
|
Szürke morgóhal |
Eutrigla gurnardus |
|
Nagy tarisznyarák |
Cancer pagurus |
|
Tarka fésűkagyló |
Chlamys varia |
|
Tengeri angolna |
Conger conger |
|
Szürke tőkehal |
Merluccius merluccius |
|
Tengeri durbincsfélék |
Sparidae |
|
Tengeri sügér |
Dicentrarchus labrax |
|
Tengeri nyúlhal |
Cyclopterus lumpus |
|
Tengeripér-félék |
Mugilidae |
|
Közönséges tintahal, tintahalak |
Sepia officinalis, Sepia spp. |
|
Homoki angolnafélék |
Ammodytidae |
|
Tonhal-félék |
Auxis spp ., Euthynnus spp ., Katsuwonus spp., Thunnus spp. |
|
Francia tőkehal |
Trisopterus luscus |
|
Törpe tőkehal |
Trisopterus minutus |
|
Ugrókagyló |
Donax spp. |
|
Valódi rájafélék |
Rajidae |
|
Vaskos nyelvhal |
Microchirus variegatus |
|
Vékonybajszú tőkehal |
Merlangius merlangus |
|
Vénusz-kagyló |
Venus verrucosa |
|
Vörös lepényhal |
Glyptocephalus cynoglossus |
|
Vörös ostorgarnéla |
Aristeus antennatus |
|
Tengeri márna-félék |
Mullidae |
|
Disznófejű hal |
Capros aper |
|
Ezüstös tengericompó |
Phycis blennoides |
|
Vörös álsügér |
Sebastes spp. |
|
Szardinella |
Sardinella aurita |
XIVa. MELLÉKLET
A SZELEKTÁLÓ RÁCS JELLEMZŐI
1. A fajszelektáló rácsot négyzet alakú hálószemekből álló, legalább 70 milliméteres és 90 milliméternél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező vonóhálókba kell beszerelni. A zsákvég legkisebb hossza 8 m. Minden olyan vonóháló használatát meg kell tiltani, amely a zsákvég bármely kerületén – az illesztést és a szegélyeket leszámítva – 100-nál több négyzet alakú hálószemet tartalmaz. A négyzet alakú hálószemekből álló zsákvég kizárólag a Skagerrak és a Kattegat területén követelmény.
2. A rács négyszögletes alakú. Rúdjai párhuzamosak a rács hosszanti tengelyével. A rács rúdjai közötti távolság nem haladhatja meg a 35 millimétert. A rács hálótartó dobon való tárolásának elősegítésére engedélyezett egy vagy több forgópánt használata.
3. A rácsot a vonóhálóban a zsákvég és a hengeres szakasz elülső vége között, tetszőleges ponton, átlósan kell elhelyezni. A rács keretének minden oldalát rögzíteni kell a vonóhálóhoz.
4. A vonóháló felső részében menekülőnyílást kell kialakítani, amely a rács felső részével közvetlenül érintkezik. A menekülőnyílás hátsó szélességének meg kell egyeznie a rács szélességével; a nyílást a rács két oldala felől a hálószemek széle mentén a háló eleje felé csúcsosan kell kivágni.
5. A rács elé tölcsér illeszthető, amely a halakat a vonóháló alja és a rács felé tereli. A terelőtölcsér legkisebb szembősége 70 milliméter. A terelőtölcsér legkisebb függőleges nyílása a rácsnál 15 centiméter. Szélessége a rácsnál megegyezik a rács szélességével.
A zsákmányt méret és faj szerint szelektáló vonóháló sematikus illusztrációja. A hálóba bekerülő halakat egy terelőtölcsér a háló alja és a rács felé tereli. A nagyobb halakat a rács kivezeti a vonóhálóból, míg a kisebb halak és a norvég homárok áthaladnak a rácson és a zsákvégbe kerülnek. A négyzet alakú hálószemekből álló zsákvég elősegíti a kisméretű halak és a fogható méret alatti norvég homárok menekülését. Az ábrán szereplő négyzet alakú hálószemekből álló zsákvég kizárólag a Skagerrak és a Kattegat területén követelmény.
XIVb. MELLÉKLET
A VIZCAYAI-ÖBÖLBEN ENGEDÉLYEZETT, EGYES VONTATOTT HALÁSZESZKÖZÖKKEL VÉGZETT HALÁSZAT FELTÉTELEI
1. A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői
A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A zsákvég kizárólag egy panellal rendelkezhet. A panelt semmiféle módon nem fedhetik el belső vagy külső tartozékok.
2. A panel elhelyezkedése
A panelt a vonóháló hátsó kúpos szakaszában a zsákvég felső hálómezőjének közepén kell elhelyezni a toldatból és a zsákvégből álló hengeres szakasz előtt.
A panel a vonóháló szegélyétől legfeljebb 12 hálószemnyire végződik, beleértve a toldat és a vonóháló hátsó kúpos szakasza között elhelyezkedő kézi kötésű szemsort.
3. A panel mérete
A panel hossza legalább 2 m, szélessége pedig legalább 1 m.
4. A panel hálója
A hálószemek szembősége legalább 100 milliméter. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell vágni.
A hálót oly módon kell összeállítani, hogy a hálószemek párhuzamosan és a zsákvég hosszanti tengelyére merőleges fussanak.
A léhés egyszálas fonalból készül. A fonal vastagsága nem haladhatja meg a 4 millimétert.
5. A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe
A panel négy oldalához szegély rögzíthető. A szegély átmérője nem haladhatja meg a 12 millimétert.
A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával.
A panel legrövidebb oldalához (pl. egy méter hosszú oldal, amely merőleges a zsákvég hosszanti tengelyére) illeszkedő legfelső részen található rombusz alakú hálószemek száma legalább a panel hosszanti oldalához illesztett teljes rombusz alakú hálószemek 0,7-del elosztott számával egyenlő.
|
6. |
A panel vonóhálóba történő beillesztését az alábbi ábra szemlélteti. 
|
XIVc. MELLÉKLET
NÉGYZETES HÁLÓSZEMEKBŐL ÁLLÓ PANEL A 15 MÉTERNÉL HOSSZABB HAJÓK SZÁMÁRA
1. A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői
A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A léhés egyszálas fonalból készül. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell kivágni. A hálószem mérete legalább 120 milliméter. A panel hossza legalább 3 méter, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba van beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lennie.
2. A panel elhelyezkedése
A panelt a zsákvég felső hálómezejében kell elhelyezni. A panel leghátsó széle legfeljebb 12 méterre lehet a tartozékoknak a vonóhálókra, a kerítőhálókra és a hasonló hálókra történő felszereléséről szóló, 1984. december 6-i 3440/84/EGK bizottsági rendelet ( 27 ) 8. cikkében meghatározott zsákkötéltől.
3. A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe
A panel hosszanti oldala és a szomszédos szegély között legfeljebb két rombusz alakú nyitott hálószem lehet.
A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával. A zsákvég felső hálómezejében elhelyezett rombusz alakú hálószemek és a panel legrövidebb oldala közötti illesztési arány három rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez a 80 milliméteres zsákvégnél vagy két rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez a 120 milliméteres zsákvégnél, kivéve a panel szélsávjait mindkét oldalról.
XIVd. MELLÉKLET
NÉGYZETES HÁLÓSZEMEKBŐL ÁLLÓ PANEL A 15 MÉTERNÉL RÖVIDEBB HAJÓK SZÁMÁRA
1. A felső, négyzetes hálószemekből álló panel jellemzői
A panel a hálóléhés négyszögletes szakasza. A léhés egyszálas fonalból készül. A hálószemek négyzet alakúak, vagyis a panelléhés mind a négy oldalát a hálószemek oldala mentén kell kivágni. A hálószem mérete legalább 110 mm. A panel hossza legalább 3 méter, kivéve, amikor 112 kilowattnál kisebb teljesítményű hajók által vontatott hálókba van beillesztve, ez esetben legalább két méter hosszúnak kell lennie.
2. A panel elhelyezkedése
A panelt a zsákvég felső hálómezejében kell elhelyezni. A panel leghátsó széle legfeljebb 12 méterre lehet a 3440/84/EGK rendelet 8. cikkében meghatározott zsákkötéltől.
3. A panel beillesztése a rombusz alakú hálószemekből álló léhésbe
A panel hosszanti oldala és a szomszédos szegély között legfeljebb két rombusz alakú nyitott hálószem lehet. A panel nyújtott hossza megegyezik a panel hosszanti irányához illesztett rombusz alakú hálószemek nyújtott hosszával. A zsákvég felső hálómezejében elhelyezett rombusz alakú hálószemek és a panel legrövidebb oldala közötti illesztési arány két rombusz alakú hálószem egy négyzet alakú hálószemhez, kivéve az ablak szélsávjait mindkét oldalról.
XV. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
894/97/EK rendelet |
Ez a rendelet |
|
1. cikk |
1. és 2. cikk |
|
2. cikk (1) bekezdés |
4. cikk |
|
2. cikk (2) bekezdés |
10. cikk |
|
2. cikk (3) bekezdés |
5. cikk |
|
2. cikk (4) bekezdés |
14. és 15. cikk |
|
2. cikk (5) bekezdés |
– |
|
2. cikk (6) bekezdés, első albekezdés |
5. cikk (1) bekezdés, 12. cikk (1) bekezdés |
|
2. cikk (6) bekezdés, második albekezdés |
5. cikk (6) bekezdés |
|
2. cikk (7) bekezdés |
– |
|
2. cikk (8) bekezdés |
– |
|
2. cikk (9) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk |
|
2. cikk (9) bekezdés, második albekezdés |
7. cikk |
|
2. cikk (9) bekezdés, harmadik albekezdés |
3. cikk d) pont |
|
2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés a), b) és c) pont |
11. cikk (1) bekezdés |
|
2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés d) pont |
3. cikk g) és h) pont |
|
2. cikk (10) bekezdés, első albekezdés e) pont |
13. cikk |
|
2. cikk (10) bekezdés, második albekezdés |
48. cikk |
|
3. cikk |
48. cikk |
|
4. cikk |
16. cikk |
|
5. cikk (1) bekezdés |
17. és 18. cikk (2) bekezdés |
|
5. cikk (2) bekezdés |
XIII. melléklet |
|
5. cikk (3) bekezdés, első albekezdés |
19. cikk (1) bekezdés |
|
5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés a) pont |
19. cikk (2) bekezdés b) pont |
|
5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés b) pont, első és második franciabekezdés |
19. cikk (2) bekezdés a) pont |
|
5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés b) pont, harmadik franciabekezdés |
35. cikk |
|
5. cikk (3) bekezdés, második albekezdés c) pont |
19. cikk (3) bekezdés |
|
5. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés |
19. cikk (2) bekezdés a) bekezdés, harmadik mondat |
|
5. cikk (4) bekezdés |
18. cikk (3) és (4) bekezdés |
|
5. cikk (5) bekezdés |
– |
|
6. cikk (1) bekezdés |
26. cikk |
|
6. cikk (2) bekezdés |
36. cikk |
|
7. cikk |
20. cikk |
|
8. cikk (1) bekezdés |
– |
|
8. cikk (2) bekezdés |
21. cikk |
|
9. cikk |
22. cikk |
|
10. cikk (1) bekezdés |
– |
|
10. cikk (2) bekezdés a) pont |
30. cikk (1) bekezdés |
|
10. cikk (2) bekezdés b) pont |
39. cikk |
|
10. cikk (3) bekezdés |
29. cikk |
|
10. cikk (4) bekezdés |
34. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
|
10. cikk (5) bekezdés |
34. cikk (4) bekezdés |
|
10. cikk (6) bekezdés |
29. cikk (6) bekezdés, 34. cikk (5) bekezdés |
|
10. cikk (7) bekezdés |
– |
|
10. cikk (8) bekezdés |
– |
|
10. cikk (9) bekezdés |
37. cikk |
|
10. cikk (10) bekezdés |
23. cikk |
|
10. cikk (11) bekezdés |
28. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (5) bekezdés, 30. cikk (2) bekezdés, második albekezdés, 30. cikk (3) bekezdés, 34. cikk (5) bekezdés, és 40. cikk |
|
10. cikk (12) bekezdés, első albekezdés |
31. cikk |
|
10. cikk (12) bekezdés, második albekezdés |
41. cikk |
|
10. cikk (13) bekezdés |
– |
|
10. cikk (14) bekezdés |
30. cikk (1) bekezdés, utolsó mondat |
|
10. cikk (15) bekezdés |
28. cikk (1) bekezdés |
|
10. cikk (16) bekezdés |
32. cikk |
|
10. cikk (17) bekezdés |
33. cikk |
|
10. cikk (18) bekezdés |
38. cikk |
|
10. cikk (19) bekezdés |
24. cikk (1) bekezdés |
|
11. cikk |
– |
|
12. cikk |
24. cikk (2) bekezdés |
|
13. cikk |
42. cikk |
|
14. cikk |
43. cikk |
|
15. cikk |
44. cikk |
|
16. cikk |
45. cikk |
|
17. cikk |
46. cikk |
|
18. cikk |
48. cikk |
|
19. cikk |
49. cikk |
|
20. cikk |
50. cikk |
|
I. melléklet |
I., II., III., IV. és V. melléklet |
|
II. melléklet |
XIII. melléklet |
|
III. melléklet |
XII. melléklet |
|
IV. melléklet |
XIII. melléklet |
|
V. melléklet |
VI. melléklet |
|
VI. melléklet |
VII. melléklet |
|
VII. melléklet |
XV. melléklet |
( 1 ) HL C 292., 1996.10.4., 1. o., és
HL C 245., 1997.8.12., 10. o.
( 2 ) HL C 132., 1997.4.28., 235. o.
( 3 ) HL C 30., 1997.1.30., 26. o.
( 4 ) HL L 132., 1997.5.23., 1. o.
( 5 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
( 6 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.
( 7 ) HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.
( 8 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 686/97/EK rendelettel (HL L 102., 1997. 4. 19., 1. o.) módosított rendelet.
( 9 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
( 10 ) HL L 347., 2011.12.30., 44. o.
( 11 ) HL C 335., 1985.12.24., 2. o.
( 12 ) HL C 347., 1985.12.31., 14. o.
( 13 ) HL L 194., 1984.7.24., 22. o.
( 14 ) HL L 162., 1986.6.18., 1. o. A legutóbb az 1821/96/EK rendelettel (HL L 241., 1996.9.21., 8. o.) módosított rendelet.
( 15 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.
( 16 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
( 17 ) HL L 348., 2008.12.24., 20. o.
( 18 ) HL L 351., 2002.12.28., 6. o.
( 19 ) HL L 348., 2010.12.31., 17. o.
( 20 ) HL L 41., 2002.2.13., 1. o.
( 21 ) HL L 77., 2002.3.20., 8. o.
( 22 ) HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) rendelettel módosított rendelet.
( 23 ) Teljes hossz (a páncél hossza)
( 24 ) 30 cm, csak ipari célokra.
( 25 ) 2002. január 1-jétől a 87 mm-es páncélhossz alkalmazandó.
( 26 ) Az Azori-szigetek körüli és Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken fogott fattyúmakréla (Trachurus picturatus) esetében nincs legkisebb kifogható méret.
( 27 ) HL L 318., 1984.12.7., 23. o.