EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01995L0059-20020308
Council Directive 95/59/EC of 27 November 1995 on taxes other than turnover taxes which affect the consumption of manufactured tobacco
Consolidated text: A Tanács 95/59/EK irányelve (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról
A Tanács 95/59/EK irányelve (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról
1995L0059 — HU — 08.03.2002 — 002.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
A TANÁCS 95/59/EK IRÁNYELVE (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról (HL L 291, 6.12.1995, p.40) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
No |
page |
date |
||
L 211 |
47 |
11.8.1999 |
||
L 46 |
26 |
16.2.2002 |
Helyesbítette:
A TANÁCS 95/59/EK IRÁNYELVE
(1995. november 27.)
a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
(1) mivel a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1972. december 19-i 72/464/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1978. december 18-i 79/32/EGK második tanácsi irányelvet ( 4 ) alapvetően és számos alkalommal módosították; mivel a célszerűség és az érthetőség érdekében az említett irányelveket egy egységes szövegben össze kell foglalni;
(2) |
mivel a Szerződés célja egy gazdasági unió létrehozása, amelyen belül egészséges verseny uralkodik, és amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez; továbbá a dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket és a Közösségen belül ne akadályozza azok szabad mozgását; |
(3) |
mivel különösen a jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon és hogy ez a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását valósítsa meg; |
(4) |
mivel a cigarettákra vonatkozó jövedéki adó szerkezetének egy, a termékegységre számított tételes összetevő mellett tartalmaznia kell egy, valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi áron alapuló százalékos összetevőt; mivel a cigarettákat terhelő forgalmi adónak ugyanaz a hatása, mint a százalékos jövedéki adónak, és e tényt figyelembe kell venni a jövedéki adó tételes összetevője és a teljes adóteher közötti arány megállapításánál; |
(5) |
mivel a cigaretták esetén a fent említett célt legkönnyebben egy olyan rendszerrel lehet elérni, amely biztosítja az adóterhek degresszióját, és mivel e célból az e termékeket terhelő adónak tartalmaznia kell egy tételes jövedéki adóval kombinált százalékos jövedéki adót, amelynek összegét minden tagállam a közösségi feltételeknek megfelelően állapítja meg; |
(6) |
mivel a dohánygyártmányok jövedéki adójának szerkezetét fokozatosan össze kell hangolni; |
(7) |
mivel a szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében; |
(8) |
mivel számos különböző típusú dohánygyártmány létezik, amelyeket egymástól jellemzőik és felhasználási céljuk alapján különböztetnek meg; |
(9) |
mivel e dohánygyártmányok különböző típusait meg kell határozni; |
(10) |
mivel gazdasági okokból bizonyos tagállamok számára átmeneti eltéréseket kell biztosítani; |
(11) |
mivel szükséges különbséget tenni a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány és az egyéb fogyasztási dohány között; |
(12) |
mivel a gyártót olyan természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, aki ténylegesen dohányterméket gyárt és megállapítja a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden olyan tagállam számára, amelyikben a kérdéses termékeket fogyasztásra bocsátják; |
(13) |
mivel a tagállamok többsége mentességet ad a jövedéki adó alól, vagy bizonyos típusú dohánygyártmányok tekintetében jövedékiadó-visszatérítést alkalmaz azon az alapon, hogy milyen felhasználásra gyártják azokat, és mivel ezen irányelvben meg kell határozni a konkrét felhasználásra alkalmazott mentességeket és visszatérítéseket; |
(14) |
mivel azon dohányrudat, amely meglévő állapotában egy egyszerű eljárás után dohányzásra alkalmas, szintén cigarettának kell tekinteni e termékek egységes adóztatása céljából; |
(15) |
mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságot fel kell hatalmazni arra, hogy legkésőbb 1998. december 31-ig a dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazzon, mint amelyet a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohányra alkalmaz; |
(16) |
mivel ezen irányelv nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az I. melléklet B) részében felsorolt irányelvek végrehajtási határidejére vonatkoznak, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. CÍM
Általános elvek
1. cikk
(1) A tagállamok által a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetét több lépésben kell összehangolni.
(2) Ezen irányelv megállapítja ezen összehangolás általános elveit, csakúgy, mint az összehangolás fázisaira alkalmazandó különleges feltételeket.
(3) Az összehangolás egyik fázisából a másikba való átmenetről a Bizottság javaslatára a Tanács dönt, miközben figyelembe veszi azon hatásokat, amelyek a folyamatban levő fázis során merülnek fel azon intézkedések következtében, amelyeket a tagállamok jövedéki adórendszerükbe vezettek be annak érdekében, hogy megfeleljenek az adott fázis során alkalmazandó előírásoknak. Az egyik fázisból a másikba való átmenetet lehet késleltetni, különösen, ha az átmenet aránytalan bevételveszteségeket okozna a tagállam számára.
2. cikk
(1) Dohánygyártmány a következő:
a) cigaretták;
b) szivarok és szivarkák;
c) fogyasztási dohány
— cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány,
— egyéb fogyasztási dohány,
a 3–7. cikk meghatározásának megfelelően.
(2) A Tanács a Bizottság javaslatára elfogadja azon rendelkezéseket, amelyek szükségesek, hogy megállapítsák a dohánygyártmányok meghatározásának és csoportosításának módszerét.
(3) A meglevő Közösségi rendelkezések ellenére, a 3–7. cikk szerinti meghatározások nem sértik az adózás rendszerének vagy szintjének kiválasztását, amelyet az e cikkekben említett különféle termékcsoportokra kell alkalmazni.
3. cikk
Szivar vagy szivarka a következő, amennyiben azok meglévő állapotukban dohányzásra alkalmasak:
1. teljes egészében természetes dohányból készült dohányrúd;
2. dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal;
3. ►C1 dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő külső borítékkal, továbbá belső burokkal ellátva, amelyek mindegyike dohányfóliából készült, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 1,2 g, és a külső boríték ◄ spirális irányban, legalább 30°-os hegyesszögben tekeredik fel a szivar hosszanti tengelyére;
4. ►C1 dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő, dohányfóliából készült külső borítékkal, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 2,3 g, és kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán legalább 34 mm. ◄
4. cikk
(1) Cigaretta a következő:
a) dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és a 3. cikk értelmében nem minősül szivarnak vagy szivarkának;
b) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak;
c) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-lappal körbevesznek.
►M1 2001. december 31-ig bezárólag ◄ a Németországi Szövetségi Köztársaság a b) pontban megjelölt dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazhat, mint a cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohányé.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt dohányrudakat jövedéki adó szempontjából két darab cigarettának tekintik, ha a füstszűrő és a szopóka nélkül hosszabbak 9 cm-nél, de rövidebbek, mint 18 cm, és három darab cigarettának kell tekinteni, ha a füstszűrő és a szopóka nélkül hosszabbak, mint 18 cm, de rövidebbek, mint 27 cm, és így tovább.
5. cikk
Fogyasztási dohány a következő:
1. vágott vagy másképpen feldarabolt, tömbökbe csavart vagy préselt dohány, amely további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas;
2. kiskereskedelmi forgalmazásra felkínált dohánytörmelék, amely nem tartozik a 3. és 4. cikk hatálya alá és dohányzásra alkalmas.
6. cikk
Cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohánynak tekintik az olyan, az 5. cikkben meghatározott fogyasztási dohányt, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát kisebb, mint 1 mm szélességűre vágták. Azon tagállamok, amelyek 1993. január 1-jén nem alkalmazták ezen 1 mm-es vágási szélességet, ezen előírásnak 1997. december 31-ig kötelesek megfelelni.
A tagállamok azt a fogyasztási dohányt is cigaretta gyártására szánt finomra vágott dohánynak tekinthetik, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát 1 mm-nél nagyobb szélességűre vágták, és amelyet cigaretta sodrására szolgáló dohányként adtak el, illetve szándékoznak eladni.
7. cikk
(1) Olyan termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni, ha azok a következőkkel rendelkeznek:
— természetes dohányból készült boríték,
— dohányfóliából készült boríték és burok,
— dohányfóliából készült boríték.
(2) Cigarettának és fogyasztási dohánynak tekintik az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 4. és 5. cikkben rögzített követelményeknek.
Az első albekezdés ellenére nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azon termékeket, amelyek nem tartalmaznak dohányt, és azokat kizárólag gyógyászati célra használják.
8. cikk
(1) A Közösségben gyártott cigarettákra és a harmadik országokból behozott cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított százalékos jövedéki adót és a termék egységére meghatározott tételes jövedéki adót kell kivetni.
(2) A százalékos jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.
(3) A szerkezeti összehangolás végső fázisában minden tagállamban a cigarettákra ugyanazon arányt alkalmazzák a százalékos jövedéki adó és a forgalmi adó összege, valamint a tételes jövedéki adó között oly módon, hogy a kiskereskedelmi ártartomány híven tükrözze a gyártók szállítási árai közötti különbségeket.
(4) Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, amelynek felső határát minden fázisban a Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg.
9. cikk
(1) A gyártó a Közösségen belül letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely kiskereskedelmi forgalomba hozatala céljából a dohányt feldolgozott termékké alakítja át.
A gyártók, vagy adott esetben azok közösségi képviselői vagy megbízottjai, valamint a harmadik országokból dohányt importálók szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében és minden tagállam számára, ahol a kérdéses terméket fogyasztásra bocsátják.
A második albekezdés azonban nem akadályozhatja az árszínvonalak ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogalkotási rendszerek végrehajtását, vagy a meghatározott árak betartását, feltéve hogy azok összeegyeztethetők a közösségi jogalkotással.
(2) A jövedéki adók kivetésének megkönnyítése érdekében a tagállamok a dohánygyártmányok minden csoportjára kiskereskedelmi árskálákat rögzíthetnek olyan feltételek között, hogy minden skálának kielégítő alkalmazási köre és változatossága legyen ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen a közösségi termékek változatosságának. Minden skála érvényes a kérdéses dohánygyártmánycsoportba tartozó összes termékre, a minőségre, a kiszerelésre, a termékek vagy a felhasznált anyagok eredetére, a vállalkozás jellemzőire vagy bármilyen más feltételre vonatkozó megkülönböztetés nélkül.
10. cikk
(1) Legkésőbb a végső fázisban össze kell hangolni a jövedéki adó beszedésének szabályait. A megelőző fázisokban a jövedéki adót alapvetően adójegyek útján szedik be. Ha a jövedéki adót adójegyek útján szedik be, a tagállamok kötelesek az adójegyeket a többi tagállam gyártója és forgalmazója számára is elérhetővé tenni. Ha a jövedéki adót más úton szedi be, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy sem adminisztratív, sem technikai akadály ne befolyásolja ennek következtében a tagállamok közötti kereskedelmet.
(2) A dohánygyártmányok importőrei és nemzeti gyártói azon rendszer alá tartoznak, amelyet az (1) bekezdés ír elő a jövedéki adó beszedését és megfizetését illetően.
11. cikk
Mentesülhetnek a jövedéki adó alól, illetve a már befizetett jövedéki adót visszaigényelhetik a következők után:
a) ipari és kertészeti célokra használt denaturált dohánygyártmányok;
b) hatósági felügyelet alatt megsemmisített dohánygyártmányok;
c) olyan dohánygyártmányok, amelyeket kizárólag tudományos kísérletek céljaira, vagy a termékminőséggel kapcsolatos vizsgálatokra használnak;
d) olyan dohánygyártmányok, amelyeket a gyártó újra feldolgoz.
A tagállamok maguk határozzák meg azon körülményeket és alaki követelményeket, amelyek a fent említett mentességekre és visszatérítésekre vonatkoznak.
II. CÍM
Az összehangolás első fázisára vonatkozó különös rendelkezések
12. cikk
(1) Az 1. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának első fázisa az 1973. július 1-jétől számított hatvan hónapos időszakra terjed ki.
(2) Az összehangolás első fázisában a 13. és 14. cikket kell alkalmazni.
13. cikk
(1) A cigarettákra kivetett tételes jövedéki adó összegét első ízben a cigarettákra azon árkategóriában állapítják meg, amely az 1973. január 1-jén érvényes adatoknak megfelelően a legkeresettebb.
(2) A tételes összetevő és a százalékos összetevő közötti arány tekintetében utoljára elfogadott megoldás sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti összeg nem lehet alacsonyabb, mint 5 %-a, vagy magasabb, mint 75 %-a az e cigarettákra kivetett százalékos jövedéki adó és a tételes jövedéki adó összesített értékének.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett árkategóriára kivetett jövedéki adót 1973. január 1. után módosítják, akkor a tételes jövedéki adót az (1) bekezdés szerinti, a cigarettákra vonatkozó új adóteherre tekintettel kell megállapítani.
14. cikk
A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok a vámokat kizárhatják a cigaretták százalékos jövedéki adójának számítási alapjából.
III. CÍM
Az összehangolás második fázisára vonatkozó különös rendelkezések
15. cikk
(1) A dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának második fázisa 1978. július 1 -jénkezdődik.
(2) Az összehangolás második fázisában a 16. cikket kell alkalmazni.
16. cikk
(1) A cigarettákra vonatkozó tételes jövedéki adó összegét a legkeresettebb árkategóriában állapítják meg 1978. január 1-jével kezdődően, a minden év január 1-jén érvényes adatoknak megfelelően.
(2) A jövedéki adó tételes összetevője nem lehet alacsonyabb, mint 5 %-a, vagy nem lehet magasabb, mint 55 %-a azon teljes adótehernek, amelyet az e cigarettákra kivetett százalékos jövedéki adó, tételes jövedéki adó és forgalmi adó együttes összege jelent.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérve, ha egy tagállamban a legkeresettebb árkategóriájú cigaretta kiskereskedelmi árában változás áll be, és ezáltal a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 %-a alá csökken, illetve 55 %-a fölé emelkedik, akkor a szóban forgó tagállam legkésőbb a változás bekövetkeztének évétől számított második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításaitól.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett árkategóriára ►M1 a kivetett jövedéki adót ◄ 1978. január 1. után módosítják, akkor a tételes jövedéki adót az (1) bekezdés szerinti, a cigarettákra vonatkozó új teljes adóteherre tekintettel kell megállapítani.
(4) A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok kizárhatják a vámokat a cigaretták százalékos jövedéki adójának számítási alapjából.
(5) ►C1 A tagállamoknak jogukban áll jövedékiadó-minimumot kivetni ◄ azokra a cigarettákra, amelyeket a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigaretták kiskereskedelmi eladási áránál alacsonyabb áron hoznak forgalomba, azzal a feltétellel, hogy ►C1 az így megállapított jövedékiadó-minimum ◄ nem haladhatja meg a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigarettákra kivetett jövedéki adót.
IV. CÍM
Záró rendelkezések
17. cikk
Ahol szükséges, a Bizottság javaslatára a Tanács elfogadja az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.
18. cikk
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
19. cikk
(1) Az I. melléklet B) részében megállapított, a tagállamokra vonatkozó végrehajtási határidőkkel kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül, az I. melléklet A) részében felsorolt irányelvek hatályukat vesztik.
(2) A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és azok a II. melléklet megfelelési táblázata szerint szólnak.
20. cikk
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
21. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A. RÉSZ
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK
(A 19.cikkel összhangban)
1. 72/464/EGK irányelv
2. 79/32/EGK irányelv
és ezek későbbi módosításai:
— 74/318/EGK irányelv
— 75/786/EGK irányelv
— 76/911/EGK irányelv
— 77/805/EGK irányelv
— 80/369/EGK irányelv
— 80/1275/EGK irányelv
— 81/463/EGK irányelv
— 82/2/EGK irányelv
— 82/877/EGK irányelv
— 84/217/EGK irányelv
— 86/246/EGK irányelv
— 92/78/EGK irányelv
B. RÉSZ
Irányelv |
Az átvétel határideje |
– 72/464/EGK |
1973.7.1. (1) |
– 79/32/EGK |
1980.1.1. |
– 74/318/EGK |
|
– 75/786/EGK |
|
– 76/911/EGK |
|
– 77/805/EGK |
|
– 80/369/EGK |
|
– 80/1275/EGK |
|
– 81/463/EGK |
|
– 82/2/EGK |
|
– 82/877/EGK |
|
– 84/217/EGK |
|
– 86/246/EGK |
1986.1.1. |
– 92/78/EGK |
1992.12.31. |
(1) Az Egyesült Királyság és Írország számára megengedték e határidő 1977. december 31-ig történő meghosszabbítását. |
II. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
Ezen irányelv |
72/464/EGK irányelv |
79/32/EGK irányelv |
I. cím |
I. cím |
|
1. cikk (1) és (2) bekezdése |
1. cikk (1) és (2) bekezdése |
|
1. cikk (3) bekezdése |
1. cikk (4) bekezdése |
|
2. cikk (1) és (2) bekezdése |
3. cikk (1) és (2) bekezdése |
1. cikk (1) bekezdése |
2. cikk (3) bekezdése |
1. cikk (2) bekezdése |
|
3. cikk |
2. cikk |
|
4. cikk |
3. cikk |
|
5. cikk |
4. cikk |
|
6. cikk |
4a. cikk |
|
7. cikk |
7. cikk |
|
8. cikk |
4. cikk |
|
9. cikk |
5. cikk |
|
10. cikk |
6. cikk |
|
11. cikk |
6a. cikk |
|
II. cím |
II. cím |
|
12. cikk |
7. cikk |
|
13. cikk |
8. cikk |
|
14. cikk |
9. cikk |
|
III. cím |
IIa. cím |
|
15. cikk |
10a. cikk |
|
16. cikk |
10b. cikk |
|
IV. cím |
III. cím |
|
17. cikk |
11. cikk |
|
18. cikk |
12. cikk (2) bekezdése |
|
19. cikk |
– |
– |
20. cikk |
– |
– |
21. cikk |
13. cikk |
10. cikk |
( 1 ) HL C 56., 1995.3.6., 164. o.
( 2 ) HL C 133., 1995.5.31., 1. o.
( 3 ) HL L 303., 1972.12.31., 1. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel (HL L 316., 1992.10.31., 5. o.) módosított irányelv.
( 4 ) HL L 10., 1979.1.16., 8. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel módosított irányelv.