EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 01995L0059-20020308

Consolidated text: A Tanács 95/59/EK irányelve (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1995/59/2002-03-08

1995L0059 — HU — 08.03.2002 — 002.002


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 95/59/EK IRÁNYELVE

(1995. november 27.)

a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról

(HL L 291, 6.12.1995, p.40)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A TANÁCS 1999/81/EK IRÁNYELVE (1999. július 29.)

  L 211

47

11.8.1999

►M2

A TANÁCS 2002/10/EK IRÁNYELVE (2002. február 12.)

  L 46

26

16.2.2002


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 998, 1.5.2004, o 1  (02/10)

 C2

Helyesbítés, HL L 229, 23.8.2006, o 15  (99/81)




▼B

A TANÁCS 95/59/EK IRÁNYELVE

(1995. november 27.)

a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról



AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

(1) mivel a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1972. december 19-i 72/464/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1978. december 18-i 79/32/EGK második tanácsi irányelvet ( 4 ) alapvetően és számos alkalommal módosították; mivel a célszerűség és az érthetőség érdekében az említett irányelveket egy egységes szövegben össze kell foglalni;

(2)

mivel a Szerződés célja egy gazdasági unió létrehozása, amelyen belül egészséges verseny uralkodik, és amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez; továbbá a dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket és a Közösségen belül ne akadályozza azok szabad mozgását;

(3)

mivel különösen a jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon és hogy ez a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását valósítsa meg;

(4)

mivel a cigarettákra vonatkozó jövedéki adó szerkezetének egy, a termékegységre számított tételes összetevő mellett tartalmaznia kell egy, valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi áron alapuló százalékos összetevőt; mivel a cigarettákat terhelő forgalmi adónak ugyanaz a hatása, mint a százalékos jövedéki adónak, és e tényt figyelembe kell venni a jövedéki adó tételes összetevője és a teljes adóteher közötti arány megállapításánál;

(5)

mivel a cigaretták esetén a fent említett célt legkönnyebben egy olyan rendszerrel lehet elérni, amely biztosítja az adóterhek degresszióját, és mivel e célból az e termékeket terhelő adónak tartalmaznia kell egy tételes jövedéki adóval kombinált százalékos jövedéki adót, amelynek összegét minden tagállam a közösségi feltételeknek megfelelően állapítja meg;

(6)

mivel a dohánygyártmányok jövedéki adójának szerkezetét fokozatosan össze kell hangolni;

(7)

mivel a szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében;

(8)

mivel számos különböző típusú dohánygyártmány létezik, amelyeket egymástól jellemzőik és felhasználási céljuk alapján különböztetnek meg;

(9)

mivel e dohánygyártmányok különböző típusait meg kell határozni;

(10)

mivel gazdasági okokból bizonyos tagállamok számára átmeneti eltéréseket kell biztosítani;

(11)

mivel szükséges különbséget tenni a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány és az egyéb fogyasztási dohány között;

(12)

mivel a gyártót olyan természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, aki ténylegesen dohányterméket gyárt és megállapítja a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden olyan tagállam számára, amelyikben a kérdéses termékeket fogyasztásra bocsátják;

(13)

mivel a tagállamok többsége mentességet ad a jövedéki adó alól, vagy bizonyos típusú dohánygyártmányok tekintetében jövedékiadó-visszatérítést alkalmaz azon az alapon, hogy milyen felhasználásra gyártják azokat, és mivel ezen irányelvben meg kell határozni a konkrét felhasználásra alkalmazott mentességeket és visszatérítéseket;

(14)

mivel azon dohányrudat, amely meglévő állapotában egy egyszerű eljárás után dohányzásra alkalmas, szintén cigarettának kell tekinteni e termékek egységes adóztatása céljából;

(15)

mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságot fel kell hatalmazni arra, hogy legkésőbb 1998. december 31-ig a dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazzon, mint amelyet a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohányra alkalmaz;

(16)

mivel ezen irányelv nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az I. melléklet B) részében felsorolt irányelvek végrehajtási határidejére vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



I. CÍM

Általános elvek

1. cikk

(1)  A tagállamok által a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetét több lépésben kell összehangolni.

(2)  Ezen irányelv megállapítja ezen összehangolás általános elveit, csakúgy, mint az összehangolás fázisaira alkalmazandó különleges feltételeket.

(3)  Az összehangolás egyik fázisából a másikba való átmenetről a Bizottság javaslatára a Tanács dönt, miközben figyelembe veszi azon hatásokat, amelyek a folyamatban levő fázis során merülnek fel azon intézkedések következtében, amelyeket a tagállamok jövedéki adórendszerükbe vezettek be annak érdekében, hogy megfeleljenek az adott fázis során alkalmazandó előírásoknak. Az egyik fázisból a másikba való átmenetet lehet késleltetni, különösen, ha az átmenet aránytalan bevételveszteségeket okozna a tagállam számára.

2. cikk

(1)  Dohánygyártmány a következő:

a) cigaretták;

b) szivarok és szivarkák;

c) fogyasztási dohány

 cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány,

 egyéb fogyasztási dohány,

a 3–7. cikk meghatározásának megfelelően.

(2)  A Tanács a Bizottság javaslatára elfogadja azon rendelkezéseket, amelyek szükségesek, hogy megállapítsák a dohánygyártmányok meghatározásának és csoportosításának módszerét.

(3)  A meglevő Közösségi rendelkezések ellenére, a 3–7. cikk szerinti meghatározások nem sértik az adózás rendszerének vagy szintjének kiválasztását, amelyet az e cikkekben említett különféle termékcsoportokra kell alkalmazni.

3. cikk

Szivar vagy szivarka a következő, amennyiben azok meglévő állapotukban dohányzásra alkalmasak:

1. teljes egészében természetes dohányból készült dohányrúd;

2. dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal;

▼M2

3.  ►C1  dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő külső borítékkal, továbbá belső burokkal ellátva, amelyek mindegyike dohányfóliából készült, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 1,2 g, és a külső boríték ◄ spirális irányban, legalább 30°-os hegyesszögben tekeredik fel a szivar hosszanti tengelyére;

4.  ►C1  dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő, dohányfóliából készült külső borítékkal, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 2,3 g, és kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán legalább 34 mm. ◄

▼B

4. cikk

(1)  Cigaretta a következő:

a) dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és a 3. cikk értelmében nem minősül szivarnak vagy szivarkának;

b) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak;

c) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-lappal körbevesznek.

►M1  2001. december 31-ig bezárólag ◄ a Németországi Szövetségi Köztársaság a b) pontban megjelölt dohányrudakra legalább olyan mértékű vagy összegű adót alkalmazhat, mint a cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohányé.

(2)  Az (1) bekezdésben megjelölt dohányrudakat jövedéki adó szempontjából két darab cigarettának tekintik, ha a füstszűrő és a szopóka nélkül hosszabbak 9 cm-nél, de rövidebbek, mint 18 cm, és három darab cigarettának kell tekinteni, ha a füstszűrő és a szopóka nélkül hosszabbak, mint 18 cm, de rövidebbek, mint 27 cm, és így tovább.

5. cikk

Fogyasztási dohány a következő:

1. vágott vagy másképpen feldarabolt, tömbökbe csavart vagy préselt dohány, amely további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas;

2. kiskereskedelmi forgalmazásra felkínált dohánytörmelék, amely nem tartozik a 3. és 4. cikk hatálya alá és dohányzásra alkalmas.

6. cikk

Cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohánynak tekintik az olyan, az 5. cikkben meghatározott fogyasztási dohányt, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát kisebb, mint 1 mm szélességűre vágták. Azon tagállamok, amelyek 1993. január 1-jén nem alkalmazták ezen 1 mm-es vágási szélességet, ezen előírásnak 1997. december 31-ig kötelesek megfelelni.

A tagállamok azt a fogyasztási dohányt is cigaretta gyártására szánt finomra vágott dohánynak tekinthetik, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát 1 mm-nél nagyobb szélességűre vágták, és amelyet cigaretta sodrására szolgáló dohányként adtak el, illetve szándékoznak eladni.

7. cikk

(1)  Olyan termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni, ha azok a következőkkel rendelkeznek:

 természetes dohányból készült boríték,

 dohányfóliából készült boríték és burok,

 dohányfóliából készült boríték.

(2)  Cigarettának és fogyasztási dohánynak tekintik az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 4. és 5. cikkben rögzített követelményeknek.

Az első albekezdés ellenére nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azon termékeket, amelyek nem tartalmaznak dohányt, és azokat kizárólag gyógyászati célra használják.

8. cikk

(1)  A Közösségben gyártott cigarettákra és a harmadik országokból behozott cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított százalékos jövedéki adót és a termék egységére meghatározott tételes jövedéki adót kell kivetni.

(2)  A százalékos jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.

(3)  A szerkezeti összehangolás végső fázisában minden tagállamban a cigarettákra ugyanazon arányt alkalmazzák a százalékos jövedéki adó és a forgalmi adó összege, valamint a tételes jövedéki adó között oly módon, hogy a kiskereskedelmi ártartomány híven tükrözze a gyártók szállítási árai közötti különbségeket.

(4)  Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, amelynek felső határát minden fázisban a Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg.

9. cikk

(1)  A gyártó a Közösségen belül letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely kiskereskedelmi forgalomba hozatala céljából a dohányt feldolgozott termékké alakítja át.

A gyártók, vagy adott esetben azok közösségi képviselői vagy megbízottjai, valamint a harmadik országokból dohányt importálók szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében és minden tagállam számára, ahol a kérdéses terméket fogyasztásra bocsátják.

A második albekezdés azonban nem akadályozhatja az árszínvonalak ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogalkotási rendszerek végrehajtását, vagy a meghatározott árak betartását, feltéve hogy azok összeegyeztethetők a közösségi jogalkotással.

(2)  A jövedéki adók kivetésének megkönnyítése érdekében a tagállamok a dohánygyártmányok minden csoportjára kiskereskedelmi árskálákat rögzíthetnek olyan feltételek között, hogy minden skálának kielégítő alkalmazási köre és változatossága legyen ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen a közösségi termékek változatosságának. Minden skála érvényes a kérdéses dohánygyártmánycsoportba tartozó összes termékre, a minőségre, a kiszerelésre, a termékek vagy a felhasznált anyagok eredetére, a vállalkozás jellemzőire vagy bármilyen más feltételre vonatkozó megkülönböztetés nélkül.

10. cikk

(1)  Legkésőbb a végső fázisban össze kell hangolni a jövedéki adó beszedésének szabályait. A megelőző fázisokban a jövedéki adót alapvetően adójegyek útján szedik be. Ha a jövedéki adót adójegyek útján szedik be, a tagállamok kötelesek az adójegyeket a többi tagállam gyártója és forgalmazója számára is elérhetővé tenni. Ha a jövedéki adót más úton szedi be, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy sem adminisztratív, sem technikai akadály ne befolyásolja ennek következtében a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2)  A dohánygyártmányok importőrei és nemzeti gyártói azon rendszer alá tartoznak, amelyet az (1) bekezdés ír elő a jövedéki adó beszedését és megfizetését illetően.

11. cikk

Mentesülhetnek a jövedéki adó alól, illetve a már befizetett jövedéki adót visszaigényelhetik a következők után:

a) ipari és kertészeti célokra használt denaturált dohánygyártmányok;

b) hatósági felügyelet alatt megsemmisített dohánygyártmányok;

c) olyan dohánygyártmányok, amelyeket kizárólag tudományos kísérletek céljaira, vagy a termékminőséggel kapcsolatos vizsgálatokra használnak;

d) olyan dohánygyártmányok, amelyeket a gyártó újra feldolgoz.

A tagállamok maguk határozzák meg azon körülményeket és alaki követelményeket, amelyek a fent említett mentességekre és visszatérítésekre vonatkoznak.



II. CÍM

Az összehangolás első fázisára vonatkozó különös rendelkezések

12. cikk

(1)  Az 1. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának első fázisa az 1973. július 1-jétől számított hatvan hónapos időszakra terjed ki.

(2)  Az összehangolás első fázisában a 13. és 14. cikket kell alkalmazni.

13. cikk

(1)  A cigarettákra kivetett tételes jövedéki adó összegét első ízben a cigarettákra azon árkategóriában állapítják meg, amely az 1973. január 1-jén érvényes adatoknak megfelelően a legkeresettebb.

(2)  A tételes összetevő és a százalékos összetevő közötti arány tekintetében utoljára elfogadott megoldás sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti összeg nem lehet alacsonyabb, mint 5 %-a, vagy magasabb, mint 75 %-a az e cigarettákra kivetett százalékos jövedéki adó és a tételes jövedéki adó összesített értékének.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett árkategóriára kivetett jövedéki adót 1973. január 1. után módosítják, akkor a tételes jövedéki adót az (1) bekezdés szerinti, a cigarettákra vonatkozó új adóteherre tekintettel kell megállapítani.

14. cikk

A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok a vámokat kizárhatják a cigaretták százalékos jövedéki adójának számítási alapjából.



III. CÍM

Az összehangolás második fázisára vonatkozó különös rendelkezések

15. cikk

(1)  A dohánygyártmányok jövedékiadó-szerkezete összehangolásának második fázisa 1978. július 1 -jénkezdődik.

(2)  Az összehangolás második fázisában a 16. cikket kell alkalmazni.

16. cikk

(1)  A cigarettákra vonatkozó tételes jövedéki adó összegét a legkeresettebb árkategóriában állapítják meg 1978. január 1-jével kezdődően, a minden év január 1-jén érvényes adatoknak megfelelően.

(2)  A jövedéki adó tételes összetevője nem lehet alacsonyabb, mint 5 %-a, vagy nem lehet magasabb, mint 55 %-a azon teljes adótehernek, amelyet az e cigarettákra kivetett százalékos jövedéki adó, tételes jövedéki adó és forgalmi adó együttes összege jelent.

▼M1

(2a)  A (2) bekezdéstől eltérve, ha egy tagállamban a legkeresettebb árkategóriájú cigaretta kiskereskedelmi árában változás áll be, és ezáltal a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 %-a alá csökken, illetve 55 %-a fölé emelkedik, akkor a szóban forgó tagállam legkésőbb a változás bekövetkeztének évétől számított második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításaitól.

▼B

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett árkategóriára ►M1  a kivetett jövedéki adót ◄ 1978. január 1. után módosítják, akkor a tételes jövedéki adót az (1) bekezdés szerinti, a cigarettákra vonatkozó új teljes adóteherre tekintettel kell megállapítani.

(4)  A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok kizárhatják a vámokat a cigaretták százalékos jövedéki adójának számítási alapjából.

▼M2

(5)   ►C1  A tagállamoknak jogukban áll jövedékiadó-minimumot kivetni ◄ azokra a cigarettákra, amelyeket a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigaretták kiskereskedelmi eladási áránál alacsonyabb áron hoznak forgalomba, azzal a feltétellel, hogy ►C1  az így megállapított jövedékiadó-minimum ◄ nem haladhatja meg a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigarettákra kivetett jövedéki adót.

▼B



IV. CÍM

Záró rendelkezések

17. cikk

Ahol szükséges, a Bizottság javaslatára a Tanács elfogadja az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.

18. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

(1)  Az I. melléklet B) részében megállapított, a tagállamokra vonatkozó végrehajtási határidőkkel kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül, az I. melléklet A) részében felsorolt irányelvek hatályukat vesztik.

(2)  A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és azok a II. melléklet megfelelési táblázata szerint szólnak.

20. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.




I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK

(A 19.cikkel összhangban)

1. 72/464/EGK irányelv

2. 79/32/EGK irányelv

és ezek későbbi módosításai:

 74/318/EGK irányelv

 75/786/EGK irányelv

 76/911/EGK irányelv

 77/805/EGK irányelv

 80/369/EGK irányelv

 80/1275/EGK irányelv

 81/463/EGK irányelv

 82/2/EGK irányelv

 82/877/EGK irányelv

 84/217/EGK irányelv

 86/246/EGK irányelv

 92/78/EGK irányelv

B. RÉSZ



Irányelv

Az átvétel határideje

– 72/464/EGK

1973.7.1. (1)

– 79/32/EGK

1980.1.1.

– 74/318/EGK

 

– 75/786/EGK

 

– 76/911/EGK

 

– 77/805/EGK

 

– 80/369/EGK

 

– 80/1275/EGK

 

– 81/463/EGK

 

– 82/2/EGK

 

– 82/877/EGK

 

– 84/217/EGK

 

– 86/246/EGK

1986.1.1.

– 92/78/EGK

1992.12.31.

(1)   Az Egyesült Királyság és Írország számára megengedték e határidő 1977. december 31-ig történő meghosszabbítását.




II. MELLÉKLET



MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Ezen irányelv

72/464/EGK irányelv

79/32/EGK irányelv

I. cím

I. cím

 

1. cikk (1) és (2) bekezdése

1. cikk (1) és (2) bekezdése

 

1. cikk (3) bekezdése

1. cikk (4) bekezdése

 

2. cikk (1) és (2) bekezdése

3. cikk (1) és (2) bekezdése

1. cikk (1) bekezdése

2. cikk (3) bekezdése

 

1. cikk (2) bekezdése

3. cikk

 

2. cikk

4. cikk

 

3. cikk

5. cikk

 

4. cikk

6. cikk

 

4a. cikk

7. cikk

 

7. cikk

8. cikk

4. cikk

 

9. cikk

5. cikk

 

10. cikk

6. cikk

 

11. cikk

6a. cikk

 

II. cím

II. cím

 

12. cikk

7. cikk

 

13. cikk

8. cikk

 

14. cikk

9. cikk

 

III. cím

IIa. cím

 

15. cikk

10a. cikk

 

16. cikk

10b. cikk

 

IV. cím

III. cím

 

17. cikk

11. cikk

 

18. cikk

12. cikk (2) bekezdése

 

19. cikk

20. cikk

21. cikk

13. cikk

10. cikk



( 1 ) HL C 56., 1995.3.6., 164. o.

( 2 ) HL C 133., 1995.5.31., 1. o.

( 3 ) HL L 303., 1972.12.31., 1. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel (HL L 316., 1992.10.31., 5. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 10., 1979.1.16., 8. o. A legutóbb a 92/78/EGK irányelvvel módosított irányelv.

Top