		Hivatalos Lap
		No	page	date
►M1	A TANÁCS 94/31/EK IRÁNYELVE (1994. június 27.)	L 168	28	2.7.1994
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE (2006. január 18.)	L 33	1	4.2.2006

▼B

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. december 12.)

a veszélyeshulladékokról

91/689/EGK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a mérgező és veszélyes hulladékokról szóló, 1978. március 20-i 78/319/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) megállapította a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó közösségi szabályokat; mivel a szabályokat a tagállamoknak az említett irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatai figyelembevételével módosítani és a 78/319/EGK irányelvet ezzel az irányelvvel felváltani szükséges;

mivel a hulladékpolitikáról szóló, 1990. május 7-i tanácsi állásfoglalás ( 5 ) és az Európai Közösségek környezetvédelmi cselekvési programja, amely tárgya az Európai Közösség környezetvédelmi politikájának és cselekvési programjának (1987–1992) folytatásáról és végrehajtásáról szóló, az Európai Közösségek Tanácsának valamint a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek 1987. október 19-i állásfoglalásának ( 6 ), közösségi szintű intézkedéseket irányoz elő a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása és kezelése körülményeinek javítása érdekében;

mivel a 91/156/EGK irányelvvel ( 7 ) módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) hulladékkezelésre vonatkozó általános szabályai a veszélyes hulladék kezelésére is vonatkoznak;

mivel a megfelelő veszélyeshulladék-gazdálkodás további, e hulladékoknak a speciális jellegét figyelembe vevő, szigorúbb szabályok alkalmazását teszi szükségessé;

mivel a veszélyes hulladékkal való gazdálkodás hatékonyságának a Közösség területén történő javítása érdekében szükség van a veszélyes hulladék fogalmának tapasztalaton alapuló, pontos és egységes meghatározására;

mivel szükséges biztosítani, hogy a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának és hasznosításának ellenőrzése a lehető legteljesebb mértékben megtörténjen;

mivel ezen irányelv rendelkezéseit a tudományos és műszaki fejlődéshez a lehető leggyorsabban hozzá kell igazítani; ezért a 75/442/EGK irányelv alapján létrehozott bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen irányelv rendelkezéseit e fejlődéshez hozzáigazítsa,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezen irányelvnek, amelyet a 75/442/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése alapján hoztak meg, az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak a veszélyes hulladékokkal történő ellenőrzött körülmények közötti gazdálkodásra vonatkozó jogszabályait.

(2) Ezen irányelv rendelkezéseire is figyelemmel kell a 75/442/EGK irányelvet alkalmazni a veszélyes hulladékokra.

(3) A „hulladék” fogalmára, és más, ebben az irányelvben használt fogalmakra a 75/442/EGK irányelv fogalommeghatározásai érvényesek.

(4) E rendelet alkalmazásában „veszélyes hulladék”:

— az a hulladék, amely szerepel a 75/442/EGK irányelv 18. cikke szerinti eljárásnak megfelelően, ezen irányelv I. és II. melléklete alapján, ezen irányelv végrehajtását legalább hat hónappal megelőzően létrehozott jegyzéken. Ezeknek a hulladékoknak rendelkezniük kell a III. mellékletben felsorolt egy vagy több tulajdonsággal. A jegyzékben figyelembe veszik a hulladék eredetét és összetételét, valamint ha az szükséges, a koncentráció határértékeit. Ezt a jegyzéket rendszeresen felülvizs gálják, és szükség szerint az említett eljárással átdolgozzák,

— bármely más hulladék, amely valamely tagállam megítélése szerint rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével. Ezekről az esetekről tájékoztatják a Bizottságot, és a jegyzékbe történő felvétel érdekében azokat felülvizsgálják a 75/442/EGK irányelv 18. cikke szerinti eljárással.

(5) A háztartási hulladékok nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. A Bizottság javaslata alapján a Tanács legkésőbb 1992 végéig, figyelembe véve a háztartási hulladék speciális jellegét, külön szabályokat állapít meg.

2. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy megköveteljék a veszélyes hulladék nyilvántartását és azonosítását valamennyi veszélyes hulladék lerakását végző telephelyen.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a veszélyes hulladék ártalmatlanítását, hasznosítását, gyűjtését vagy szállítását végző létesítmények és vállalkozások a különböző kategóriákba tartozó veszélyes hulladékokat összekeverjék, illetve a veszélyes hulladékot nem veszélyes hulladékkal keverjék.

(3) Eltérően a (2) bekezdéstől, a veszélyes hulladék más veszélyes hulladékkal vagy más hulladékkal vagy anyaggal történő keverése kizárólag abban az esetben engedhető meg, ha teljesülnek a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében előírt feltételek, és a keverés különösen az ártalmatlanítás vagy hasznosítás biztonságának javítása érdekében történik. Ezek a műveletek a 75/442/EGK irányelv 9., 10. és 11. cikke értelmében engedélykötelesek.

(4) Ha a hulladék más hulladékkal vagy anyaggal való összekeverése már megtörtént, azok különválasztását el kell végezni, ha az műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható, és szükséges a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében előírtak teljesítése érdekében.

3. cikk

(1) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó veszélyes hulladékok esetében nem alkalmazható a saját hulladékuk ártalmatlanítását végző létesítményekre vagy vállalkozásokra vonatkozóan a 75/442/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított engedélyezési kötelezettségtől való eltérés.

(2) A 75/442/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban bármely tagállam eltekinthet az említett irányelv 10. cikkének alkalmazásától azon létesítmények vagy vállalkozások esetében, amelyek az ezen irányelv hatálya alá eső hulladékot hasznosítanak akkor:

— ha a tagállam általános szabályokat fogad el a hulladék típusának és mennyiségének felsorolására és a speciális feltételekre (a hulladék veszélyes összetevőinek koncentrációjára vonatkozó határértékek, kibocsátási határértékek, a tevékenység típusa) vonatkozóan, továbbá más szükséges követelményeket állapít meg a hasznosítás különböző formáinak megvalósítására, és

— ha a hulladék típusai vagy mennyiségei és a hasznosítás módszerei megfelelnek a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében előírt feltételeknek.

(3) A 2. bekezdés szerinti létesítményeket vagy vállalkozásokat az illetékes hatóságok nyilvántartásba veszik.

(4) Ha valamely tagállamnak szándékában áll a (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása, a bekezdésben foglaltaknak megfelelő szabályokat – azok hatálybalépését megelőzően legkésőbb három hónappal – megküldi a Bizottságnak. A Bizottság konzultál a tagállamokkal. E konzultációk eredményétől függően a Bizottság javasolja a szabályok végleges elfogadását, a 75/442/EGK irányelv 18. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően.

4. cikk

(1) A 75/442/EGK irányelv 13. cikke a veszélyes hulladék termelőire is vonatkozik.

(2) A 75/442/EGK irányelv 14. cikke a veszélyes hulladék termelőire és bármely veszélyes hulladék szállítását végző létesítményre és vállalkozásra is vonatkozik.

(3) A 75/442/EGK irányelv 14. cikke szerinti nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni, kivéve a veszélyes hulladékot szállító szervezetek és vállalkozások esetét, amelyek ezt a nyilvántartást 12 hónapig kötelesek megőrizni. Az illetékes hatóságoknak vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelési műveletek elvégzését igazoló okiratokat be kell mutatni.

5. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hulladék a gyűjtés, a szállítás és az átmeneti tárolás során a hatályos nemzetközi és közösségi előírásoknak megfelelően legyen csomagolva és feliratozva.

(2) Veszélyes hulladékok esetében a gyűjtési és szállítási tevékenységnek a 75/442/EGK irányelv 13. cikke alapján végzett ellenőrzése különösen ezeknek a hulladékoknak az eredetére és rendeltetési helyére terjed ki.

(3) Veszélyes hulladék átadása esetén a hulladékot azonosító nyomtatvány kíséri, amely tartalmazza a legutóbb a 86/279/EGK irányelvvel ( 9 ) módosított, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának az Európai Közösségen belüli felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1984. december 6-i 84/631/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) I. mellékletének A szakaszában előírt adatokat.

6. cikk

(1) A 75/442/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezése szerint az illetékes hatóságok vagy külön, vagy az általános hulladékgazdálkodási tervük keretében, veszélyeshulladék gazdálkodási tervet készítenek és ezeket a terveket közzéteszik.

(2) A Bizottság ezeket a terveket összehasonlítva értékeli, különös tekintettel az ártalmatlanítási és hasznosítási módszerekre. Ezeket az információkat – külön kérésre – hozzáférhetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai számára.

7. cikk

Veszélyhelyzetben vagy fenyegető veszély esetén a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést, beleértve szükség esetén az ettől az irányelvtől való ideiglenes eltérést is, annak biztosítására, hogy az így kezelt veszélyes hulladék ne fenyegesse a lakosságot vagy a környezetet. A tagállamok minden ilyen eltérésről értesítik a Bizottságot.

8. cikk

(1) A 75/442/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti jelentés keretében, és az említett cikknek megfelelően elkészített kérdőív alapján, a tagállamok jelentést küldenek a Bizottság részére ezen irányelv végrehajtásáról.

(2) A 75/442/EGK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése szerinti összefoglaló jelentésen kívül a Bizottság ezen irányelv végrehajtásáról háromévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

▼M2 —————

▼B

9. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv mellékleteit a tudományos és műszaki fejlődéshez megfelelően hozzáigazítsák, és felülvizsgálják az 1. cikk (4) bekezdése szerinti, a hulladékok felsorolását tartalmazó jegyzéket, a 75/442/EGK irányelv 18. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el.

▼M1

10. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1995. június 27-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

▼B

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz a hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

▼M1

11. cikk

A 78/319/EGK irányelv 1995. június 27-ével hatályát veszti.

▼B

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

VESZÉLYES HULLADÉKOK KATEGÓRIÁI VAGY TÍPUSAI, JELLEGÜKNEK VAGY A KÉPZŐDÉSÜKET EREDMÉNYEZŐ TEVÉKENYSÉGNEK ( 11 ) MEGFELELŐ FELSOROLÁSBAN (SZILÁRD VAGY FOLYÉKONY HALMAZÁLLAPOTÚ HULLADÉKOK ÉS ISZAPOK)

I. A. MELLÉKLET

A III. mellékletben felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező, és az alábbiakat tartalmazó hulladékok:

1. anatómiai anyagok; kórházi és egyéb klinikai hulladékok;

2. gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

3. faanyagvédő szerek;

4. biocidok és növényvédő szerek;

5. oldószermaradékok;

6. halogénezett szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak, kivéve az inert polimerizált anyagokat;

7. cianidtartalmú edzősók;

8. ásványolajok és olajat tartalmazó anyagok (pl. olajelválasztó berendezésekből származó iszapok stb.);

9. olaj/víz, szénhidrogén/víz keverékek, emulziók;

10. PCB és/vagy PCT vegyületeket tartalmazó anyagok (pl. dielektrikumok stb);

11. kátrányszerű anyagok, amelyek finomításból, lepárlásból és más, pirolitikus kezelésből származnak (pl. üstmaradékok stb.);

12. tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék;

13. gyanták, latex, lágyítók, enyvek/ragasztók;

14. vegyi anyagok, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyeket nem azonosítottak, és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradékok stb.);

15. pirotechnikai és más robbanásveszélyes anyagok;

16. fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok;

17. poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok;

18. poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok.

I. B. MELLÉKLET

A II. mellékletben felsorolt összetevők bármelyikét tartalmazó és a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező hulladékok, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

19. állati vagy növényi eredetű szappanok, zsírok, viaszok;

20. halogénmentes szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak;

21. fémeket vagy fémvegyületeket nem tartalmazó szervetlen anyagok;

22. hamuk és/vagy salakok;

23. föld, homok, agyag, beleértve a kotrási meddőanyagokat is;

24. cianidot nem tartalmazó edzősók

25. fémporok;

26. kimerült katalizátorok;

27. fémeket vagy fémvegyületeket tartalmazó folyadékok vagy iszapok;

28. szennyezés megelőzésére alkalmazott műveletekből származó maradékok (pl. zsákolóból összegyűjtött por stb.), kivéve a (29), (30) és (33) pontban felsoroltakat;

29. gáztisztításból származó iszapok;

30 víztisztító berendezésekből származó iszapok;

31. dekarbonizációs maradékok;

32. ioncserélő oszlop maradékai;

33. szennyvíziszap, amely kezeletlen vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan;

34. tartályok és/vagy berendezések tisztítása során keletkező maradékok;

35. szennyezett berendezés;

36. szennyezett tartályok (pl. csomagolások, gázpalackok stb.), amelyek a II. mellékletben felsorolt egy vagy több összetevőt tartalmaztak;

37. akkumulátorok és más elektromos cellák;

38. növényi olajok;

39. háztartásokból származó, a szelektív hulladékgyűjtés eredményeként nyert anyagok, amelyek a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkeznek;

40. bármely más hulladék, amely a II. mellékletben felsorolt összetevők valamelyikét tartalmazza és a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkezik.

II. MELLÉKLET

AZ I. B. MELLÉKLETBEN FELSOROLT HULLADÉKOKAT VESZÉLYESSÉ TEVŐ ÖSSZETEVŐK, HA A HULLADÉKOK A III. MELLÉKLETBEN FELSOROLT TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZNEK ( 12 )

Összetevőként az alábbiakat tartalmazó hulladékok:

C1	berillium; berilliumvegyületek;

C2	vanádiumvegyületek;

C3	króm(VI)vegyületek;

C4	kobaltvegyületek;

C5	nikkelvegyületek;

C6	rézvegyületek;

C7	cinkvegyületek;

C8	arzén; arzénvegyületek;

C9	szelén, szelénvegyületek;

C10	ezüstvegyületek;

C11	kadmium; kadmiumvegyületek;

C12	ónvegyületek;

C13	antimon; antimonvegyületek;

C14	tellúr; tellúrvegyületek;

C15	báriumvegyületek; kivéve a bárium-szulfátot;

C16	higany; higanyvegyületek;

C17	tallium; talliumvegyületek;

C18	ólom; ólomvegyületek;

C19	szervetlen szulfidok;

C20	szervetlen fluorvegyületek, kivéve a kalcium-fluoridot;

C21	szervetlen cianidok;

C22	a következő alkáli- vagy alkáliföldfémek: lítium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium szabad formában;

C23	savas oldatok vagy szilárd halmazállapotú savak;

C24	lúgos oldatok vagy szilárd halmazállapotú lúgok;

C25	azbeszt (por vagy szálak);

C26	foszfor; foszforvegyületek, kivéve az ásványi foszfátokat;

C27	fém-karbonilok;

C28	peroxidok;

C29

klorátok;

C30	perklorátok;

C31

azidok;

C32	PBC és/vagy PCT vegyületek;

C33	gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

C34	biocidok és növényvédő szerek (pl. peszticidek stb.);

C35	fertőző anyagok;

C36	kreozotok;

C37	izocianátok; tiocianátok;

C38	szerves cianidok (pl. nitrilek stb.);

C39	fenolok; fenolvegyületek;

C40	halogéntartalmú oldószerek;

C41	szerves oldószerek, kivéve a halogéntartalmú oldószereket;

C42	szerves halogénvegyületek, kivéve az inert polimerizált anyagokat és más, ebben a mellékletben külön nevesített anyagokat;

C43	aromás vegyületek; policiklikus és heterociklikus szerves vegyületek;

C44	alifás aminok;

C45	aromás aminok;

C46

éterek;

C47	robbanásveszélyes anyagok, kivéve az ebben a mellékletben külön felsoroltakat;

C48	szerves kénvegyületek;

C49	poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete;

C50	poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyülete;

C51	szénhidrogének és oxigén-, nitrogén- és/vagy kéntartalmú szénhidrogének, amelyek ebben a mellékletben nincsenek külön nevesítve.

III. MELLÉKLET

A HULLADÉKOK VESZÉLYESSÉGÉT EREDMÉNYEZŐ TULAJDONSÁGOK

H1	„Robbanásveszélyes”: anyagok és készítmények, amelyek láng hatására felrobbanhatnak, vagy amelyek ütés vagy dörzsölés hatására a dinitrobenzolnál érzékenyebben reagálnak.

H2	„Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, különösen gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő (exoterm) reakcióba lépnek.

H3-A

„Tűzveszélyes”:

— folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 oC alatt van (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is), vagy

— anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten a levegővel érintkezve energiabefektetés nélkül felmelegedhetnek, és végül lángra lobbanhatnak, vagy

— szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással történő rövid idejű érintkezés hatására könnyen lángra lobbanhatnak, és a gyújtóforrás eltávolítása után is égnek, vagy

— gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál nyomáson gyúlékonyak, vagy

— anyagok és készítmények, amelyeknek vízzel vagy nedves levegővel történő érintkezésekor veszélyes mennyiségben keletkeznek tűzveszélyes gázok.

H3-B	„Kevésbé tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 oC vagy annál magasabb, és 55 oC vagy annál alacsonyabb.

H4	„Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő közvetlen, hosszan tartó vagy ismételt érintkezés esetén gyulladást okozhatnak.

H5	„Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva korlátozott mértékű veszélyt jelentenek az egészségre.

H6	„Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve a rendkívül mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva súlyos, akut vagy krónikus egészségkárosodást, vagy akár halált is okozhatnak.

H7	„Rákkeltő (karcinogén)”: anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva rákot okozhatnak, vagy annak előfordulási esélyét növelhetik.

H8	„Maró”: anyagok és készítmények, amelyek az élő szövettel érintkezve azt elroncsolhatják.

H9	„Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.

H10	„Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)”: anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva nem öröklődő fejlődési rendellenességet okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.

H11	„Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.

H12	Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejlesztenek.

H13	Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük az ártalmatlanítást követően valamely formában – pl. kimosódás – a fenti tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék.

H14	„Környezetre veszélyes (ökotoxikus)”: anyagok és készítmények, amelyek közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek egy vagy több környezeti elemre.

Megjegyzések

A „mérgező” (és „erősen mérgező”), „ártalmas”, „maró” és „irritáló vagy izgató” veszélyességi tulajdonságoknak a meghatározása a 79/831/EGK tanácsi irányelvvel ( 13 ) módosított a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv ( 14 ) VI. mellékletének I. A. és II. B. része szerinti kritériumok alapján történt.

A „karcinogén”, „teratogén” és „mutagén” tulajdonságokkal kapcsolatosan a tudomány mai állását tükröző kritériumokat a 83/467/EGK bizottsági irányelvvel ( 15 ) módosított 67/548/EGK tanácsi irányelv VI. mellékletben (II. D. rész) foglalt veszélyes anyagok és készítmények osztályozásához és jelöléséhez készült Útmutató tartalmaz.

Vizsgálati módszerek

A vizsgálati módszerek szerepe, hogy speciális jelentést adjanak a III. mellékletben található fogalommeghatározásoknak.

Az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírása a 84/449/EGK bizottsági irányelvvel ( 16 ) módosított 67/548/EGK irányelv V. mellékletében, illetve a 67/548/EGK irányelvet a műszaki fejlődéshez megfelelően hozzáigazító irányelvekben található. Maguk a módszerek az illetékes nemzetközi szervezetek, elsősorban az OECD munkáján és ajánlásain alapulnak.

( 1 ) HL C 42., 1990.2.22., 19. o.

( 2 ) HL C 158., 1989.6.26., 238. o.

( 3 ) HL C 56., 1989.3.6., 2. o.

( 4 ) HL L 84., 1978.3.31., 43. o.

( 5 ) HL C 122., 1990.5.18., 2. o.

( 6 ) HL C 328., 1987.12.7., 1. o.

( 7 ) HL L 78., 1991.3.26., 32. o.

( 8 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o.

( 9 ) HL L 181., 1986.7.4., 13. o.

( 10 ) HL L 326., 1984.12.13., 31. o.

( 11 ) Egyes tételeknek a II. mellékletben előforduló ismétlődései szándékosak.

( 12 ) Az I. mellékletben felsorolt veszélyes hulladékok egyes általános típusainak ismétlődése szándékos.

( 13 ) HL L 259., 1979.10.15.,10. o.

( 14 ) HL L 196., 1967.8.16., 1. o.

( 15 ) HL L 257., 1983.9.16.,1. o.

( 16 ) HL L 251., 1984.9.19.,1. o.

Top

Choose the experimental features you want to try