This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01991L0439-20070101
Council Directive of 29 July 1991 on driving licences (91/439/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről (91/439/EGK)
A Tanács irányelve (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről (91/439/EGK)
1991L0439 — HU — 01.01.2007 — 008.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről (HL L 237, 24.8.1991, p.1) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
No |
page |
date |
||
L 337 |
86 |
24.12.1994 |
||
L 235 |
1 |
17.9.1996 |
||
L 150 |
41 |
7.6.1997 |
||
A BIZOTTSÁG 2000/56/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2000. szeptember 14.) |
L 237 |
45 |
21.9.2000 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/59/EK IRÁNYELVE (2003. július 15.) |
L 226 |
4 |
10.9.2003 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.) |
L 284 |
1 |
31.10.2003 |
|
L 363 |
344 |
20.12.2006 |
Módosította:
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
||
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1991. július 29.)
a vezetői engedélyekről
(91/439/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a közös közlekedéspolitika értelmében, a közúti forgalombiztonság javításának és a közlekedés megkönnyítésének elősegítéseként, valamint azon személyek mozgásának megkönnyítésére, akik a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban tették le a járművezetői vizsgát, kívánatos a közösségi minta szerinti nemzeti vezetői engedély kölcsönös elismerése a tagállamok részéről az engedélyek cseréjének bárminemű kötelezettsége nélkül;
mivel ebben az irányban az első lépés megtételét a közösségi vezetői engedély bevezetéséről szóló, 1980. december 4-i 80/1263/EGK első tanácsi irányelv ( 4 ) jelentette, amely létrehozta a nemzeti vezetői engedély közösségi mintáját, és biztosította a nemzeti vezetői engedélyek kölcsönös elismerését a tagállamok részéről, továbbá lehetővé tette azon jogosultak vezetői engedélyeinek cseréjét, akik szokásos tartózkodási helyüket vagy munkahelyüket egyik tagállamból egy másikba helyezik át; mivel a megkezdett folyamatot folytatni kell;
mivel a nemzeti vezetői engedélynek a 80/1263/EGK irányelvvel létrehozott közösségi mintáját többek között a járműkategóriák és alkategóriák összehangolásának figyelembevétele, valamint az engedélyek Közösségen belüli és kívüli könnyebb érthetőségének érdekében ki kell igazítani;
mivel a közúti közlekedésbiztonság érdekében a vezetői engedély kiállítására vonatkozó minimumkövetelményeket rögzíteni kell;
mivel 80/1263/EGK irányelv 3. cikke kiköti, hogy az e cikkben említett járműkategóriák közösségen belüli általánosítására vonatkozó végső rendelkezéseket eltérés lehetősége nélkül kell elfogadni, csakúgy mint a vezetői engedélyek érvényességi feltételeit;
mivel rendelkezni kell az említett járműkategóriák további felosztásának lehetőségéről, különösen az ilyen járművek vezetéséhez való, a közúti közlekedésbiztonság szempontjait figyelembe vevő, fokozatos hozzáférés előmozdítása, valamint az egyes országokban kialakult helyzet figyelembevétele érdekében;
mivel különleges rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a testi fogyatékos személyek számára könnyebb legyen a járművezetés;
mivel a 80/1263/EGK irányelv 10. cikke rendelkezik a járművezetői vizsgákra és a vezetői engedélyek kiadására vonatkozó szabályok részletesebb összehangolásáról; mivel ebből a célból meg kell határozni a gépi meghajtású járművek vezetésével kapcsolatos ismereteket, jártasságot és magatartást, és a vezetői vizsgát ezekre a koncepciókra kell alapozni, mivel újra kell fogalmazni az ilyen járművek vezetéséhez szükséges testi és szellemi alkalmassággal szemben támasztott minimumszabályokat;
mivel a 80/1263/EGK irányelv 8. cikkében foglalt rendelkezések és különösen a vezetői engedélyeknek a szokásos tartózkodási hely megváltoztatásától számított egy éven belüli kötelező cseréje akadályát képezi a személyek szabad mozgásának; mivel az európai integráció irányába mutató folyamat szempontjából ez megengedhetetlen;
mivel ezenkívül a közúti közlekedésbiztonsággal és forgalommal kapcsolatos okokból a tagállamoknak képesnek kell lenniük alkalmazni a vezetői engedélyek visszavonására, valamint ideiglenes és végleges bevonására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket minden olyan engedély jogosultjára, aki szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik azok területén,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
(1) A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nemzeti vezetői engedélyt vezetnek be, az I. mellékletben ►M2 vagy Ia. ◄ leírt közösségi mintának megfelelően. ►M1 Azonban a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság 1997. december 31-ig továbbra is kiállíthatja a jelenlegi mintája szerinti vezetői engedélyeit. ◄
(2) A tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik.
(3) Ha egy érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyre tesz szert az engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, akkor a fogadó tagállam az engedélyek érvényességi idejéről, az orvosi vizsgálatokról és az adózási rendelkezésekről szóló saját nemzeti szabályait alkalmazhatja az engedély jogosultjára, és rávezetheti az engedélyre az igazgatási szempontból nélkülözhetetlen információkat.
2. cikk
(1) A közösségi minta szerinti vezetői engedély első oldalán látható embléma tartalmazza az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jelét.
(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét kizárják.
(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az I. mellékletben ►M2 vagy Ia. ◄ foglalt mintán mindazokat a kiigazításokat végrehajthatják, amelyek a vezetői engedélyek számítógépes feldolgozásához szükségesek.
(4) A Tanács által e tekintetben elfogadandó rendelkezések sérelme nélkül, a vezetői engedélyek I. és Ia. mellékletben részletesen meghatározott mintája nem tartalmazhat számítógéppel vezérelt elektronikus eszközöket.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben előírt vezetői engedély az alábbi kategóriákba tartozó járművek vezetésére jogosít fel:
A kategória:
— motorkerékpárok oldalkocsival vagy anélkül;
B kategória:
— 3 500 ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetői ülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsik; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni olyan pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg,
— egy B kategóriájú vonójárműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot nem haladhatja meg, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;
B + E kategória:
— egy B kategóriába tartozó vonójárműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol maga a szerelvény nem tartozik a B kategóriába;
C kategória:
— a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
C + E kategória:
— olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;
D kategória:
— személyek szállítására szolgáló gépkocsik, amelyek a vezetői ülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel rendelkeznek; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz hozzá lehet kapcsolni egy pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
D + E kategória:
— olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja.
(2) Az A, B, B+E, C, C+E, D és D+E kategóriákon belül az alábbi alkategóriákba tartozó járművek vezetésére feljogosító egyedi vezetői engedély állítható ki:
A1 alkategória:
— kismotorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t és a teljesítménye a 11 kW-ot nem haladja meg;
B1 alkategória:
— három- és négykerekű gépi meghajtású járművek;
C1 alkategória:
— a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja, de 7 500 kg-nál kisebb; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
C1 + E alkategória:
— járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C1 alkategóriába tartozik és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;
D1 alkategória:
— személyek szállítására szolgáló gépkocsik a vezetői ülésen kívül nyolcnál több, de 16-nál kevesebb ülőhellyel; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni azt a pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;
D1 +E alkategória:
— járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D1 alkategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy:
—— először, e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét,
— másodszor, a pótkocsit nem használják személyszállításra.
3. E cikk alkalmazásában:
— a „gépi meghajtású jármű” az az önjáró jármű, amelyet az úton saját motorja mozgat, a síneken közlekedő járművek kivételével,
— a „háromkerekű” és „négykerekű” az a B kategóriába tartozó olyan három- és négykerekű gépi meghajtású jármű, amelynek legnagyobb tervezési sebessége az ►M3 45 km/h ◄ -t meghaladja vagy amely 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, szikragyújtásos belsőégésű motorral, vagy bármely más ezzel egyenértékű teljesítményt biztosító motorral rendelkezik. A saját tömeg nem haladhatja meg az 550 kg-ot. Az elektromos árammal meghajtott járművek saját tömegébe az akkumulátortelep tömege nem számít bele.
— A tagállamok a saját tömeg vonatkozásában alacsonyabb értékeket, valamint más szabályokat is megállapíthatnak, mint a legnagyobb hengerűrtartalom vagy teljesítmény.
— a „motorkerékpár” bármely olyan kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli jármű, amely több mint 50 cm3 hengerűrtartalmú motorral rendelkezik, amennyiben az belső égésű motor, illetve legnagyobb tervezési sebessége a 45 km/h-t meghaladja,
— a „gépkocsi” az a gépi meghajtású jármű, a motorkerékpár kivételével, amelyet rendes körülmények között személyszállításra vagy árufuvarozásra, illetve a közúti forgalomban személyszállításra vagy árufuvarozásra szolgáló járművek vontatására használnak. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a sínhez nem kötött járműveket, amelyek energiájukat elektromos vezeték útján kapják. A mezőgazdasági és erdészeti vontatókat nem tartalmazza,
— a „mezőgazdasági és erdészeti vontató” az a kerekeken vagy lánctalpakon mozgó, legalább kéttengelyes gépi meghajtású jármű, amely alapvető szerepe a vontató erején alapszik, amely különösképpen mezőgazdasági vagy erdészeti üzemeltetésre szolgáló egyes eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordására vagy működtetésére tervezett, és amely közúti forgalomban való használata a személyszállításban vagy árufuvarozásban, illetve személyszállításra vagy árufuvarozásra rendelt járművek vontatásában csak másodlagos szerepet tölt be.
(4) A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, amennyiben alacsonyabb sebességhatárt állapítanak meg, eltérhetnek a (3) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében említett sebességhatároktól, feltéve hogy ezt a vezetői engedélyre is rávezetik.
(5) Az A1 alkategóriára vonatkozóan a tagállamok további korlátozó szabályokat is kiköthetnek.
(6) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, kivonhatják a gépi meghajtású járművek egyes sajátos típusait e cikk alkalmazási köréből, pl. a rokkantak számára készülő különleges járműveket.
4. cikk
(1) A vezetői engedélyeknek fel kell tüntetniük azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető vezetésre jogosult.
(2) Amennyiben testi fogyatékosság miatt a vezetés csak bizonyos járműtípusokon, vagy erre a célra átalakított járműveken engedélyezett, úgy a 7. cikk szerinti vezetői jártasság és magatartás tekintetében ilyen járműben kell vizsgát tenni.
5. cikk
(1) A vezetői engedélyek kiadását az alábbi feltételekhez kell kötni:
a) a C és D kategóriába tartozó járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B kategóriájú járművek vezetésére;
b) a B+E, C+E és D+E kategóriájú járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B, C, illetve D kategóriájú járművek vezetésére.
(2) A vezetői engedélyek érvényességének meghatározása az alábbiak szerint történik:
a) a C+E vagy a D+E kategóriákra megadott engedélyek érvényesek a B+E kategóriába tartozó járműszerelvényekre is;
b) a C+E kategóriákra megadott engedélyek mindaddig érvényesek a D+E kategóriára is, amíg azok jogosultjai a D kategóriába tartozó járművek vezetésére is jogosultak.
(3) A tagállamok a területükön való járművezetéshez az alábbi egyenértékűségeket adhatják meg:
a) a három- és négykerekű gépi meghajtású járművekre az A vagy A1 kategóriára vonatkozó engedélyt;
b) a kismotorkerékpárokra a B kategóriára vonatkozó engedélyt.
(4) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, területükön engedélyezhetik:
a) a D1 kategóriába tartozó (a vezetői ülésen kívül legfeljebb 16 üléssel rendelkező, 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, kivéve a rokkant utasok szállítására szolgáló felszerelést) járművek vezetését 21 évesnél idősebb, már legalább két évvel korábban megszerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve hogy a járműveket nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják és a vezető önkéntes alapon nyújtja szolgáltatásait;
b) 3 500 kg feletti megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező jármű vezetését 21 évesnél idősebb, legalább két évvel korábban szerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személynek, feltéve hogy a jármű fő rendeltetése, hogy azt álló helyzetben oktatási, illetve szabadidős célra használják, illetve azokat nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják, és a járműveket úgy alakították át, hogy azok nem használhatóak fel kilencnél több személy szállítására vagy kizárólag a rendeltetési céljaikat szolgáló árukon kívül más áruk fuvarozására.
6. cikk
(1) A vezetői engedélyek kiadásának minimális életkori feltételei a következők:
a) 16. életév:
— A1 alkategóriánál,
— B1 alkategóriánál;
b) 18. életév:
— az A kategóriánál; azonban a 25 kW-ot meghaladó teljesítményű, illetve 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező (vagy 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező oldalkocsival ellátott) motorkerékpárok vezetésének engedélyezése a fentiekben az A kategóriájú engedélynél előírtaknál kisebb értékekkel rendelkező motorkerékpáron szerzett legalább kétéves gyakorlathoz kötött; e korábbi gyakorlattal kapcsolatos követelménytől el lehet tekinteni, ha a jelölt legalább 21. életévét betöltötte és külön vizsgát tett vezetői jártasságáról és magatartásáról,
— a B és a B+E kategóriákra,
— a C, C+E kategóriákra és a C1 és C1 +E alkategóriákra a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül ( 5 );
c) 21. életév:
— a D és D+E kategóriákra és D és D1 +E alkategóriákra, a 3820/85/EGK rendelet ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(2) A tagállamok eltérhetnek az A, B és B+E kategóriákra meghatározott minimális életkori feltételektől, és a 17. életévtől kezdődően kiadhatnak ilyen vezetői engedélyeket, kivéve az (1) bekezdés b) pontjának első francia bekezdésében foglalt utolsó mondat szerinti, A kategóriára meghatározott rendelkezések esetén.
(3) A tagállamok megtagadhatják az olyan vezetői engedélyek érvényességének elismerését a területükön, amelyeket 18 év alatti vezetőknek adtak ki.
7. cikk
(1) Vezetői engedélyt ezenkívül csak azoknak a kérelmezőknek adhatnak ki:
a) akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban;
b) akiknek szokásos tartózkodási helye annak a tagállamnak a területén található, amelyik a vezetői engedélyt kiadja vagy aki bizonyítani tudja, hogy tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot.
(2) A Tanács által e tekintetben elfogadandó rendelkezések sérelme nélkül, minden egyes tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy a nemzeti követelmények alapján határozza meg az általa kiadott vezetői engedélyek érvényességi időtartamát.
(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, eltérhetnek a III. melléklet rendelkezéseitől, ha az ilyen eltérések összeegyeztethetők az orvostudomány fejlődésével és az említett mellékletben rögzített alapelvekkel.
(4) A nemzeti büntetőjogi és a rendőrségre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az irányelvben említettektől eltérő feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit alkalmazhatják a vezetői engedély kiadására.
(5) Senki nem rendelkezhet több, mint egy tagállam által kiállított vezetői engedéllyel.
7a. cikk
(1) Az I. és Ia. mellékletekben meghatározott harmonizált közösségi kódok bontása a 7b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően történik, különös tekintettel a 04, 05, 44 és 55 kódokra.
Ezen eljárás akkor is alkalmazandó, amikor arról kell döntést hozni, hogy szükséges-e a harmonizált közösségi kódok albontásai alkalmazásának kötelezővé tétele.
(2) Azokat a módosításokat, amelyek az I. és Ia. melléklet harmonizált kódokat érintő, valamint a II. és III. melléklet tudományos és műszaki fejlődésre vonatkozó részeinek kiigazításához szükségesek, a 7b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
7b. cikk
(1) A Bizottságot a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 6 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
8. cikk
(1) Amennyiben valamelyik tagállam által kiállított érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamban tesz szert szokásos tartózkodási helyre, kérheti vezetői engedélyének lecserélését azzal egyenértékű engedélyre; a cserét végző tagállamra tartozik, ha szükséges, annak az ellenőrzése, hogy a benyújtott engedély valóban érvényes-e még.
(2) A büntetőjogi és a rendőrségi jogszabályok területiségére vonatkozó alapelvre is figyelemmel a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam a vezetés jogának korlátozására, felfüggesztésére, valamint visszavonására vagy megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára, és szükség esetén e célból lecserélheti az engedélyt.
(3) A cserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, és eljárását megindokolja.
(4) Egy tagállam megtagadhatja egy másik tagállam által olyan személy részére kiállított vezetői engedély érvényességének elismerését, akivel szemben az előbbi állam területén a (2) bekezdésben említett egyik intézkedést alkalmazták.
Egy tagállam hasonlóképpen megtagadhatja a vezetői engedély kiállítását olyan kérelmező részére, akivel szemben ilyen intézkedést alkalmaztak egy másik tagállamban.
(5) Annak a vezetői engedélynek a cseréjét, amelyik pl. elveszett, vagy amelyet elloptak, annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságától lehet kérni, ahol a jogosult szokásos tartózkodási helye található; e hatóságok a cserét a rendelkezésükre álló információ, vagy indokolt esetben, az eredeti engedélyt kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott igazolás alapján végzik.
(6) Ha egy tagállam egy harmadik ország által kiadott vezetői engedélyt cserél le egy közösségi minta szerinti vezetői engedélyre, akkor az ilyen cserét, miként minden további megújítást vagy cserét is, ez utóbbi államban nyilvántartásba veszik.
Ilyen cserére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország által kiállított engedélyt a cserét végző tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál benyújtották. Amennyiben az ilyen engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, ez utóbbinak nem kell alkalmaznia az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
9. cikk
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „szokásos” tartózkodási hely az a hely, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.
Mindazonáltal azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő helyekhez kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több tagállamban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.
10. cikk
A Bizottság egyetértésével, a tagállamok megfeleltetik egymásnak az irányelv végrehajtása előtt kiadott és a 3. cikkben meghatározott engedélykategóriákat.
A tagállamok a Bizottság egyetértésével a 8. cikk (4), (5) és (6) bekezdéseinek végrehajtása céljából kiigazításokat hajthatnak végre nemzeti jogszabályaikon.
11. cikk
A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével felülvizsgálja a 3. cikkel összhangban kialakított alkategóriákra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, tekintettel azok lehetséges összehangolására vagy megszüntetésére.
12. cikk
(1) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, 1994. július 1-jéig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1996. július 1-jétől megfeleljenek.
(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3) A tagállamok segítik egymást ennek az irányelvnek a végrehajtásában, és szükség esetén információcserét folytatnak az általuk nyilvántartott engedélyekről.
13. cikk
A 80/1263/EGK irányelv 1996. július 1-jén hatályát veszti.
14. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉGI VEZETŐI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. |
A közösségi minta szerinti vezetői engedély színe rózsaszínű és befoglaló méretei a következők:
|
2. |
Az engedély hat oldalból áll: Az 1. oldal a következőket tartalmazza: — az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jele, — az engedélyt kiállító tagállam megnevezése (tetszőleges), — az engedélyt kibocsátó tagállam megkülönböztető jele, amely jelek a következők: —
— a „Vezetői engedély” szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatott nagybetűvel; ezt követően megfelelő helyközt hagyva az Európai Közösségek más nyelvein nyomtatott kisbetűvel, — az „Európai Közösségi Minta” szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatva; A 2 oldal a következőket tartalmazza: 1. a jogosult családi neve; 2. a jogosult utónevei; 3. a jogosult születési ideje és helye; 4. az engedélyt kiállító illetékes hatóság megnevezése (feltüntetve a kiállítás helyét és időpontját, valamint a hatóság pecsétjét); 5. a vezetői engedély száma; 6. a jogosult fényképe; 7. a jogosult aláírása; 8. állandó lakóhely vagy levelezési cím (tetszőlegesen); A 3. és 4. oldal a következőket tartalmazza: a jármű (al)kategóriák, az adott (al)kategóriára kiadott engedély kiállításának időpontja, érvényességi ideje, a hatóság pecsétje, az adott (al)kategóriára vonatkozó további információk, illetve korlátozások kódolt formában. A tagállamok nemzeti jogszabályaiban nem részletezett alkategóriákat az adott tagállamnak nem szükséges feltüntetnie a vezetői engedélyben. A 4. oldalon használt kódok jelentése a következő:
Az egyes kategóriákra vonatkozó engedély első kiadásának időpontját a későbbi pótlás vagy csere esetén át kell vezetni a 3. oldalra; Az 5. oldal az alábbi információkat tartalmazhatja: — valamennyi időszak, amikor a vezetői engedélyt ideiglenesen bevonták, — a szokásos tartózkodási hely szerinti állam területén elkövetett olyan súlyos jogsértések, amelyeket figyelembe vesznek az ezen államban hatályos, a járművezetők megfigyelésére vonatkozó rendszer keretében; A 6. oldal a következőket tartalmazza: — egyenértékűség vagy ebben az irányelvben nem szereplő járműkategóriák alapján egy tagállam által a területére korlátozottan adott érvényesség (a kiállítás időpontjainak és az érvényesség tartamának a feltüntetésével), — a jogosult szokásos tartózkodási helyében bekövetkező változások (esetleges) bevezetésére fenntartott hely. |
3. |
Az 1. oldalon kívül a többi oldalon a bejegyzések nyelve az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelve (nyelvei). Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn vagy svéd nyelveken kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja. |
4. |
Ha az egyik tagállamban kiállított vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamba helyezi át szokásos tartózkodási helyét, akkor az utóbbi állam feltüntetheti a következőket: — lakóhely változása(i) a 6. oldalon, — igazgatási szempontból lényeges információk, pl. az állam területén elkövetett súlyos jogsértések, az 5. oldalon, feltéve hogy az állam azokban az engedélyekben is feltünteti ezeket az információkat, amelyeket maga állít ki, és ehhez megfelelő hely áll rendelkezésre. |
A melléklet 2. pontjától eltérően, az ennek az irányelvnek az elfogadásától számított maximum 10 éven keresztül az Egyesült Királyságban kiadott vezetői engedélyekben nem kell elhelyezni a jogosult fényképét.
KÖZÖSSÉGI VEZETŐIENGEDÉLY-MINTA
KÖZÖSSÉGI ENGEDÉLYMINTA: BELGA ENGEDÉLY
(tájékoztatásul)
Ia. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉGI VEZETŐIENGEDÉLY-MINTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
(Az I. mellékletben leírt minta változata)
1. |
A vezetői engedély közösségi mintakártyájának fizikai jellemzői megfelelnek az ISO 7810 és az ISO 7816-1 szabványnak. A vezetői engedélyek jellemzőinek vizsgálati módja az ISO 10373 szabványnak megfelelően történik annak igazolására, hogy a nemzetközi szabványokkal összhangban vannak-e. |
2. |
Az engedély kétoldalas. Az első oldalon a következők szerepelnek: a) a vezetői engedély kifejezés nyomtatott nagybetűkkel az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein; b) az engedélyt kiállító tagállam neve (választható); c) az engedélyt kibocsátó tagállam megkülönböztető jele kék téglalapban negatív nyomással, 12 sárga csillaggal körülvéve; a megkülönböztető jelek a következők:
d) a kiállított engedély egyedi adatai, az alábbiak szerint számozva: 1. a jogosult családi neve; 2. a jogosult utónevei; 3. születési idő és hely; 4.
a) az engedély kiállításának időpontja; b) az engedély lejáratának időpontja, vagy ha az engedély korlátlan ideig érvényes, gondolatjel; c) a kiállító hatóság neve (a 2. oldalra is nyomtatható); d) igazgatási célból az 5. rovatban szereplőtől különböző szám (tetszőlegesen); 5. az engedély száma; 6. a jogosult fényképe; 7. a jogosult aláírása; 8. állandó lakóhely vagy levelezési cím (tetszőlegesen); 9. a jármű(vek) (al)kategóriája/kategóriái, amelye(ke)t a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák); e) Az „Európai Közösségek modell” szavak az engedélyt kibocsátó tagállam nyelvén vagy nyelvein és a „Vezetői engedély” szavak a Közösség többi nyelvén, rózsaszínnel nyomtatva, ami az engedély hátterét adja: Свидетелство за управление на МПС Permiso de Conducción Řidičský průkaz Kørekort Führerschein Juhiluba Άδεια Οδήγησης Driving Licence Permis de conduire Ceadúnas Tiomána Patente di guida Vadītāja apliecība Vairuotojo pažymėjimas Vezetői engedély Liċenzja tas-Sewqan Rijbewijs Prawo Jazdy Carta de Condução Permis de conducere Vodičský preukaz Vozniško dovoljenje Ajokortti Körkort; f) A színek megnevezése:
A második oldalon a következők szerepelnek: a)
9. a jármű(vek) (al)kategóriája/kategóriái, amelye(ke)t a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák); 10. az (al)kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); 11. az adott (al)kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; 12. az érintett (al)kategóriával szembeni további korlátozás(ok) kód formájában. A kódok a következők:
Ha a kód az összes olyan (al)kategóriára alkalmazandó, amelyre az engedélyt kiadták, a 9., 10. és 11. rovatokba is nyomtatható; 13. a melléklet 3. a) pontjának végrehajtásakor a befogadó tagállam részére olyan adatok esetleges bejegyzéséhez fenntartott hely, amelyek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükségesek; 14. az engedélyt kiadó tagállam részére olyan adat esetleges bejegyzéséhez fenntartott hely, amely az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükséges, vagy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos (tetszőleges). Ha az adat az ebben a mellékletben meghatározott valamelyik rovattal kapcsolatos, előtte meg kell adni a kérdéses rovat számát. A jogosult külön írásbeli beleegyezésével erre a helyre lehet bejegyezni azokat az adatokat, amelyek nem kapcsolatosak a vezetői engedély igazgatásával vagy a közúti közlekedésbiztonsággal; az ilyen adatok semmilyen módon nem változtatják meg a minta vezetői engedélyként történő felhasználását; b) az engedély 1. és 2. oldalán látható számozott adatok magyarázata (legalább az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. rovat). Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn vagy svéd nyelveken kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja. c) a közösségi engedélymintán helyet kell hagyni mikrocsip vagy hasonló számítógépes eszköz esetleges bevezetésének. |
3. |
Különleges rendelkezések a) Ha a tagállam által e mellékletnek megfelelően kiadott vezetői engedély jogosultja másik tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az a másik tagállam az engedélyre olyan adatokat vezethet rá, amelyek szükségesek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz, feltéve, hogy ezeket az adatokat az általa kiadott engedélyekre is rávezeti, és hogy marad elég hely erre a célra. b) A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok különböző színeket vagy jelöléseket is alkalmazhatnak, mint pl. vonalkódok, nemzeti szimbólumok és biztonsági jellemzők, e melléklet többi rendelkezéseinek sérelme nélkül. Az engedélyek kölcsönös elismerésével összefüggésben a vonalkód csak olyan információt tartalmazhat, amely már olvasható a vezetői engedélyen, vagy amely az engedélykiadási eljáráshoz szükséges. |
1. oldal 2. oldal |
|
II. MELLÉKLET
I. A JÁRMŰVEZETŐI VIZSGA MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vezetői engedélyt kérelmezők rendelkezzenek a járművek vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal, valamint ennek megfelelő magatartást tanúsítsanak. Ennek értelmében a vizsgának az alábbiakat kell tartalmaznia:
— elméleti vizsga, majd ezt követően
— jártassági és magatartásvizsga.
A vizsga lebonyolításának feltételeit az alábbiak határozzák meg
A. ELMÉLETI VIZSGA
1. Forma
A formát úgy kell megválasztani, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy rendelkezik-e a kérelmező a megkívánt ismeretekkel az e melléklet 2-4. pontjában felsorolt területeken.
Azok az egy adott jármű-kategóriában engedélyt igénylő kérelmezők, akik egy másik jármű-kategóriában teljesítették az engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgát, mentesülhetnek a 2-4. pont közös rendelkezései alól.
2. Az elméleti vizsga valamennyi jármű-kategóriára vonatkozó tartalma
2.1. |
Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni, amelyek tartalmának és formájának meghatározása a tagállamok mérlegelésére van bízva: 2.1.1. közúti közlekedési szabályok: — különös tekintettel a közúti jelzőtáblákra, jelzésekre, jelölésekre, elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra; 2.1.2. a vezető: — az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága, — észlelés, ítélőképesség és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására; 2.1.3. az út: — a különböző időjárási és útviszonyok mellett a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás megtartására vonatkozó legfontosabb elvek, — az eltérő útviszonyokkal, különösen azoknak az időjárás, valamint az út adott napszak hatására bekövetkező változásaival összefüggő vezetési kockázati tényezők, — a különböző úttípusok jellemzői és az ezzel összefüggő jogszabályi követelmények; 2.1.4. a közlekedés más résztvevői: — a közlekedésben részt vevők tapasztalatlanságával, valamint leginkább sérülékeny csoportjaival, pl. a gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a mozgásukban korlátozott személyekkel összefüggő sajátos kockázati tényezők, — járművek különböző típusainak vezetésével, továbbá vezetőik eltérő látóterével járó kockázati tényezők; 2.1.5. általános szabályok és egyéb kérdések: — a járművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok, — a járművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását meghatározó általános szabályok (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás), és azok az intézkedések, amelyeket szükség esetén megtehet a közúti balesetekben sérülést szenvedett személyek érdekében, — a szállított teherre és személyekre vonatkozó biztonsági tényezők; 2.1.6. a jármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések; 2.1.7. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a kérelmezőknek képesnek kell lenniük észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztési és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a lámpákban és az irányjelzőkben, a fényvisszaverőkben, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben; 2.1.8. a jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonságát szolgáló eszközök használata; 2.1.9. a járműnek a környezettel összefüggő használatát érintő szabályok (a hangjelzést adó eszközök megfelelő használata, mérsékelt üzemanyag-fogyasztás, a szennyező anyagok kibocsátásának korlátozása stb.). |
3. Az A és az A1 kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések
3.1. |
Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése: 3.1.1. védőfelszerelés, például kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak használata; 3.1.2. motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevője számára; 3.1.3. az úttest fent meghatározott különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezők, különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedlapok, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre; 3.1.4. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelző kapcsolójára, az olajszintekre és a láncra. |
4. A C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és a D1 + E kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések
4.1. |
Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése: 4.1.1. a 3820/85/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) által meghatározott vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok; a menetíró készüléknek a 3821/85/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) által meghatározott használata; 4.1.2. az érintett szállítmány típusára (áru vagy utasok) vonatkozó szabályok; 4.1.3. a belföldi és a nemzetközi árufuvarozáshoz és utasszállításhoz szükséges jármű- és szállítási okmányok; 4.1.4. baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény, például az utasok eltávolításával járó veszélyhelyzet esetén elvégzendő intézkedések ismerete és elsősegély-nyújtási alapismeretek; 4.1.5. a kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések; 4.1.6. a járművek tömegére és méreteire vonatkozó szabályok; a sebességkorlátozókra vonatkozó szabályok; 4.1.7. a látótérnek a saját jármű jellemzői által okozott korlátozása; 4.1.8. autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható); 4.1.9. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők: a rakomány ellenőrzése (rakodás és rögzítés), a különböző típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek (pl. folyadékok, függő rakomány,…), az áru be- és kirakodása és a rakodóberendezések használata (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban); 4.1.10. a járművezető felelőssége az utasszállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az összes busztípus része kell, hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt buszok és a távolsági buszok, különleges méretű buszok…) (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban). |
4.2. |
A C, C + E, D és D + E kategóriákra vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése: 4.2.1. a következők szerkezeti és működési elvei: belsőégésű motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erőátviteli rendszer (tengelykapcsoló, sebességváltó stb.); 4.2.2. kenés és fagyásálló-védelem; 4.2.3. a gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei; 4.2.4. a fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata; 4.2.5. a kapcsolószerkezetek típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a C + E, D + E kategóriákban); 4.2.6. üzemzavarok okainak felderítési módszerei; 4.2.7. a járművek megelőző karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás; 4.2.8. a járművezető felelőssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetően (csak a C, C + E kategóriákban). |
B. JÁRTASSÁGI ÉS MAGATARTÁSVIZSGA
5. A jármű és felszerelése
5.1. |
Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági és magatartásvizsgát. Ha a kérelmező a jártassági és magatartásvizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt az e vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók. Az „automata sebességváltóval rendelkező jármű” az a jármű, amelynél a motor és a kerekek közötti áttétel kizárólag a gázpedál, illetve a fékpedál használatával változtatható. |
5.2. |
A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak az alábbiaknál szigorúbb követelményeket, vagy azokat kiegészíthetik egyéb követelményekkel. A kategória: — progresszív megközelítés (a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének első mondata): oldalkocsi nélküli motorkerékpárok 120 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak, — közvetlen megközelítés (a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének második mondata): oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, amelyek motorjának teljesítménye legalább 35 kW; A1 alkategória: legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, oldalkocsi nélküli motorkerékpár; B kategória: a B kategóriába tartozó négykerekű járművek, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak; B + E kategória: egy B kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 000 kg megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas, és nem tartozik a B kategóriába; a pótkocsi raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vonójármű; amennyiben a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges, a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben elmaradhat a vonójárműétől; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen; B1 alkategória: legalább 60 km/h sebesség elérésére képes, három-, illetve négykerekű gépi meghajtású jármű; C kategória: a C kategóriába tartozó járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, és hossza legalább 8, szélessége legalább 2,40 méter, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a jármű tényleges össztömege legalább 10 000 kilogramm kell, hogy legyen; C + E kategória: vagy egy nyerges jármű vagy egy C kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 7,5 méter hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény; a nyerges jármű vagy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege legalább 20 000 kilogramm, legalább 14 méter hosszú és 2,40 méter széles, legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a nyerges jármű, illetve a járműszerelvény tényleges össztömege legalább 15 000 kilogramm kell, hogy legyen; C1 alkategória: C1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; C1 + E alkategória: egy C1 kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek hossza legalább 8 méter és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; amennyiben a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges, a zárt dobozos felépítmény kevéssel keskenyebb lehet, mint a vonójármű; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen; D kategória: a D kategóriába tartozó járművek, amelyek hossza legalább 10, szélessége legalább 2,40 méter, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; D + E kategória: egy D kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, legalább 2,40 méter széles és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen; D1 alkategória: D1 alkategóriájú jármű, amely megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kilogramm, legalább öt méter hosszú és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; D1 + E alkategória: egy D1 alkategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen; A B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és a D1 + E kategóriákhoz használt azon vizsgajárművek, amelyek nem felelnek meg a fent megadott feltételeknek, de amelyek e bizottsági irányelv hatálybalépésének időpontjában vagy azt megelőzően használatban voltak, az adott dátumot követően legfeljebb tíz évig még használhatók. Az ezekben a járművekben szállítandó rakományra vonatkozó követelményeket a tagállamok az irányelv hatálybalépésétől számított tíz éven belül ültethetik át. |
6. Az A és A1 kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
6.1. |
A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:
|
6.2. |
A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek
|
6.3. |
Magatartás a közlekedésben A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét: 6.3.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; 6.3.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is; 6.3.3. haladás ívelt kanyarban; 6.3.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; 6.3.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás; 6.3.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba; 6.3.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); 6.3.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; 6.3.9. a szükséges óvintézkedések betartása a jármű elhagyásakor. |
7. A B, B1 és B + E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
7.1. |
A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre: 7.1.1. az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében; 7.1.2. a visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása; 7.1.3. annak ellenőrzése, hogy az ajtók zárva vannak-e; 7.1.4. a gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése; 7.1.5. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a B + E kategóriában); 7.1.6. a kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a B + E kategóriában); |
7.2. |
B és B1 kategóriák: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre): 7.2.1. tolatás egyenesen, illetve tolatás a sarkon jobbra vagy balra, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva; 7.2.2. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével; 7.2.3. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen, előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn); 7.2.4. pontos megállás fékezéssel; választható azonban vészfékezés végrehajtása is. |
7.3. |
B + E kategória: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek 7.3.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele); 7.3.2. tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik; 7.3.3 biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz. |
7.4. |
Magatartás a közlekedésben A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét: 7.4.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; 7.4.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is; 7.4.3. haladás kanyarban; 7.4.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; 7.4.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás; 7.4.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba; 7.4.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); 7.4.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; 7.4.9. a szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor. |
8. A C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és D1 + E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás
8.1. |
A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre: 8.1.1. az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében; 8.1.2. a visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása; 8.1.3. a gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése; 8.1.4. a rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is; 8.1.5. a légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése; 8.1.6. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodószerkezet (ha van), vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban); 8.1.7. a kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a C + E, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban); 8.1.8. különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban); 8.1.9. autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható). |
8.2. |
A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek 8.2.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a C + E, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban); 8.2.2. tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik; 8.2.3. biztonságos parkolás a be-ki rakodáshoz rakodórámpa, -plató vagy hasonló létesítménynél (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban); 8.2.4. az utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban). |
8.3. |
Magatartás a közlekedésben A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét: 8.3.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása; 8.3.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is; 8.3.3. haladás kanyarban; 8.3.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás; 8.3.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás; 8.3.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba; 8.3.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható); 8.3.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; 8.3.9. a szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor. |
9. A jártassági és magatartásvizsga értékelése
9.1. |
A fentiekben említett valamennyi forgalmi helyzetre vonatkozóan az értékelésnek tükröznie kell, hogy a vizsgázó a készség milyen fokán használja a jármű vezérlőberendezéseit, továbbá milyen képességekről adott számot a forgalomban történő biztonságos vezetés szempontjából. A vizsgáztatónak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. Ha a vizsgázó a vizsgajármű, illetve a benne utazók vagy a közlekedés más résztvevői biztonságát közvetlenül veszélyeztető vezetési hibákat vét vagy veszélyes magatartást tanúsít, akkor a vizsga sikertelennek minősül, függetlenül attól, hogy a vizsgáztatónak vagy a kísérő személynek közbe kellett-e avatkoznia, vagy sem. A vizsgáztató mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jártassági és magatartásvizsgát be kell-e fejezni. A járművezetői vizsga vizsgáztatóit ki kell képezni a kérelmezők biztonságos vezetési képességének helyes felmérésére. A vizsgáztatók munkáját - a hibaértékelés e mellékletben meghatározott szabályainak megfelelő, helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében - az adott tagállam által erre felhatalmazott testületnek kell figyelemmel kísérnie és felügyelnie. |
9.2. |
Az értékelés során a vizsgáztatóknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a kérelmező defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgáztatónak figyelembe kell vennie ezt a kérelmezőről kialakított összképben. Ez magában foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást. |
9.3. |
A vizsgáztató továbbá felméri, hogy a kérelmező: 9.3.1. ellenőrzése alatt tartja-e a járművet; figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fejtámaszok megfelelő használatát; az ülést; a lámpák és egyéb berendezések megfelelő használatát; a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is), a kormány megfelelő használatát; a jármű különböző körülmények közötti, különböző sebességek melletti irányítását; az útbiztosságot; a jármű tömegét, méreteit és jellemzőit; a rakomány tömegét és típusát (csak a B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban); az utasok kényelmét (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékű gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül); 9.3.2. gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban); 9.3.3. figyelem: minden irányba kiterjedő figyelem; a tükrök megfelelő használata; nagy, közép- és kis távolságú látás; 9.3.4. elsőbbség/elsőbbségadás: elsőbbség az útkereszteződésekben, csomópontokban; elsőbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, különleges manőverek közben); 9.3.5. helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelő elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, kanyarokban, a jármű típusának és jellemzőinek megfelelően; előrelátó elhelyezkedés az úttesten; 9.3.6. távolságtartás: elegendő távolságot tart-e előre és oldalirányban; elegendő távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevőjétől; 9.3.7. sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az időjárási/közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhető, a nemzeti sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud állni a belátható és üres útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevőinek általános sebességéhez igazítja-e; 9.3.8. közlekedési lámpák, közúti jelzőtáblák és egyéb jelzések: megfelelően cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; engedelmeskedik-e a forgalomirányítók utasításainak; megfelelően cselekszik-e a közúti jelzőtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzőtáblák); megfelelően cselekszik-e az útburkolati jeleknél; 9.3.9. jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelő időben; helyes irányjelzés; a megfelelő műveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevője valamennyi jelzésére; 9.3.10. fékezés és megállás: időben lassít-e, a körülményeknek megfelelően fékez és áll-e meg; előrelátás; használja-e a különböző fékrendszereket (csak a C, C + E, D, D + E kategóriákban); használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentő rendszereket (csak a C, C + E, D, D + E kategóriákban). |
10. A vizsga időtartama
A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a B. pontjában meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen. Az A, B és B + E kategóriák esetén az úton vezetéssel töltött idő semmi esetre sem lehet rövidebb 25 percnél, illetve a többi kategória esetében 45 percnél. Ebbe az időbe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű felkészítése, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, a különleges manőverek, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.
11. A vizsga helyszíne
A vizsga különleges manőverek felmérésére irányuló része lefolytatható különleges vizsgaterepen. Amennyiben lehetséges, a forgalomban tanúsított magatartást felmérő vizsgarészt a települések beépített területén kívüli utakon, gyorsforgalmi úton és autópályán, valamint a városi utak mindenféle típusán (lakóövezetek, 30 és 50 km/h sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak) kell végrehajtani; amelyeknek a nehézségek mindazon típusát képviselniük kell, amellyel a járművezetők valószínűleg találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsgára különböző sűrűségű forgalomban kerüljön sor. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a kérelmező valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való értékelésére, külön hangsúlyt fektetve az e területek közötti váltásra.
II. A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERET, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS
Valamennyi gépi meghajtású jármű vezetőjének minden időpillanatban rendelkeznie kell a fenti 1-9. pontban leírt ismeretekkel, jártassággal és magatartással, hogy képes legyen:
— a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és azok súlyosságának megítélésére,
— a járműve felett kellő uralom gyakorlására annak érdekében, hogy ne idézzen elő veszélyhelyzetet, továbbá hogy megfelelően tudjon reagálni ilyen helyzetben,
— a közúti közlekedési szabályok, különösen a közúti balesetek megelőzésére és a forgalom folyamatosságának fenntartására szolgáló szabályok betartására,
— minden jelentős műszaki hiba észlelésére a járművén, különösen azokéra, amelyek a biztonságot veszélyeztetik, valamint azok megfelelő módon történő kijavítására,
— a vezetői magatartást befolyásoló összes tényező figyelembevételére (pl. alkohol, fáradtság, gyenge látás stb.) a biztonságos vezetéshez szükséges képességek teljes körű megőrzése érdekében,
— a közlekedésben részt vevők biztonságának elősegítésére, különös tekintettel a gyengékre és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a mások iránt tanúsított kellő tisztelettel.
A tagállamok megfelelő intézkedéseket vezethetnek be annak biztosítására, hogy azok a járművezetők, akik elfelejtették az 1-9. pontban leírt ismereteket, jártasságot vagy magatartást, ismét visszanyerhessék ezeket az ismereteket és ezt a jártasságot, valamint továbbra is olyan magatartást tanúsíthassanak, amilyen a járművezetéshez szükséges.
III. MELLÉKLET
A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ TESTI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
FOGALOMMMEGHATÁROZÁSOK
1. |
E melléklet alkalmazásában a járművezetők két csoportba sorolhatók: 1.1. 1. csoport: az A, B és B+E kategóriákba és az A1 és B1 alkategóriába tartozó járművek vezetői; 1.2. 2. csoport: a C, C+E, D, D+E kategóriába és a C1, C1 +E, D1 és D1 +E alkategóriába tartozó járművek vezetői.
|
2. |
Hasonlóképpen, a vezetői engedély első ízben történő megadását vagy megújítását kérőket ennek megfelelően abba a csoportba sorolják, amelyikhez ők a vezetői engedély kiadását vagy megújítását követően tartozni fognak. |
ORVOSI VIZSGÁLATOK
3. 1. csoport:
A kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, amennyiben a vezetői engedély megszerzéséhez előírt eljárások vagy vizsgák során kitűnik, hogy e mellékletben említett egy vagy több egészségi probléma áll fenn az esetükben.
4. 2. csoport:
A vezetői engedély első ízben történő kiadása előtt a kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, és azt követően a járművezetőket időszakos orvosi felülvizsgálatnak kell alávetni, amint ezt a nemzeti jogszabályok előírják.
5. |
A tagállamok által a vezetői engedélyek kiadására vagy további megújítására megállapított követelmények szigorúbbak is lehetnek az e mellékletben felsoroltaknál. |
LÁTÁS
6. |
A vezetői engedélyek kérelmezőit megfelelő vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítása céljából, hogy megfelelő látásélességgel rendelkeznek-e a gépi meghajtású járművek vezetéséhez. Kétséges esetekben a pályázót a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak kell megvizsgálnia. Ennél a vizsgálatnál különös figyelmet kell fordítani a látásélességre, a látómezőre, a szürkületi látásra és az előrehaladott szembetegségekre. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencsét nem kell korrekciós lencsének tekinteni. 1. csoport:
2. csoport:
|
HALLÁS
7. |
A 2. csoportba tartozó kérelmezők vagy vezetők számára a vezetői engedély a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságok véleménye alapján adható ki, illetve újítható meg. Ezek a hatóságok különös figyelmet szentelnek az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére. |
MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK
8. |
Vezetői engedély nem adható ki és nem újítható meg azoknak a kérelmezőknek, akik olyan mozgásszervi betegségekben, illetve rendellenességekben szenvednek, amelyek veszélyessé teszik a gépi meghajtású járművek vezetését. 1. csoport:
2. csoport:
|
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
9. |
Azok a betegségek, amelyek a vezetői engedély kiadását vagy annak megújítását kérőknek hirtelen olyan szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, amelyek az agyi funkció hirtelen károsodásával járnak, veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. 1. csoport:
2. csoport:
|
CUKORBETEGSÉG
10. |
Cukorbetegségben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. 2. csoport:
|
IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
11. |
Súlyos idegrendszeri betegségekben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt kiadni vagy megújítani csak abban az esetben lehet, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá. A központi vagy perifériális idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának megfelelő figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az engedély kiadását, illetve megújítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres időközönként végzett vizsgálathoz kell kötni. |
12. |
Az epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben állnak elő. 1. csoport:
2. csoport:
|
MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
1. csoport:
13.1. |
Vezetői engedélyt nem adható ki vagy nem újítható meg az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik: — veleszületett, illetve betegség, trauma vagy idegsebészeti műtét következtében súlyos elmezavarban, — jelentős fokú gyengeelméjűségben, — korral járó, súlyos viselkedési problémákban szenvednek; illetve személyiségi zavaruk súlyosan meggyengíti ítélőképességüket, magatartásukat és alkalmazkodóképességüket, kivéve ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező orvosi hatóság véleménye támasztja alá, és szükség esetén az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
13.2. |
A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
ALKOHOL
14. |
Az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedésbiztonságra. A probléma mértékének figyelembevételével az orvostudomány szakembereinek igen nagyfokú körültekintést kell tanúsítaniuk. 1. csoport:
2. csoport:
|
KÁBÍTÓSZEREK ÉS GYÓGYSZEREK
15. Visszaélés:
Az olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik pszichotróp anyagoktól függenek, vagy bár függőségük nem áll fenn az ilyen anyagok vonatkozásában, de rendszeresen visszaélnek azokkal, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg egyik járműkategóriában sem.
Rendszeres fogyasztás:
1. csoport:
15.1. |
Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik bármilyen formában rendszeresen fogyasztanak a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a vezetésre. Ez alkalmazandó minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszerkombinációra, amelyek befolyást gyakorolnak a vezetési képességekre. |
2. csoport:
15.2. |
A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
VESEBETEGSÉGEK
1. csoport:
16.1. |
Olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
16.2. |
A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleményében kellően indokolt és rendszeres orvosi felülvizsgálattal járó kivételes esetektől eltekintve, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik súlyos és visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenvednek. |
VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. csoport:
17.1. |
Az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik a vezetési képességüket befolyásoló szervátültetésen estek át vagy szervezetükben mesterséges implantátum található, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek, amennyiben szükséges, rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
2. csoport:
17.2. |
A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. |
18. |
Ha a kérelmezők vagy járművezetők a fenti pontokban nem említett olyan betegségekben szenvednek, amelyek a vezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéznek vagy idézhetnek elő, akkor általános szabályként vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek szükség esetén rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt. |
( 1 ) HL C 48., 1989.2.27., 1. o.
( 2 ) HL C 175., 1990.7.16., 40. o.
( 3 ) HL C 159., 1989.6.26., 21. o.
( 4 ) HL L 375., 1980.12.31., 1. o.
( 5 ) HL L 370., 1985.12.31., 1. o.
( 6 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)
( 7 ) HL L 370., 1985.12.31., 1. o.
( 8 ) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.