EUR-Lex - 01991L0067-20030605 - EN

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. január 28.)

a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről

(91/67/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek szerepelnek a Szerződés II. mellékletében foglalt listában;

mivel a tenyésztett víziállatok tenyésztése, valamint a tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek forgalomba hozatala a halászati ágazatban dolgozók számára bevételi forrást jelent;

mivel ezen ágazat ésszerű fejlődésének biztosítása és a termelékenység növelése érdekében az ezen ágazatra vonatkozó egészségügyi szabályokat közösségi szinten kell meghatározni;

mivel ezzel összefüggésben a fertőző vagy járványos betegségek elterjedésének megakadályozásával elő kell segíteni a belső piac megvalósulását;

mivel a tenyésztett víziállatok állat-egészségügyi helyzete a Közösség területén nem mindenhol egyforma; mivel ezért célszerű az érintett terület övezetekre osztása;

mivel meg kell állapítani az ilyen övezetek „mentes” minősítésének megadására, fenntartására, felfüggesztésére, visszaállítására és visszavonására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat;

mivel figyelembe kell venni a különleges állat-egészségügyi állapotú gazdaságok fogalmát;

mivel meg kell állapítani az ilyen gazdaságok „mentes” minősítésének megadására, fenntartására, felfüggesztésére, visszaállítására és visszavonására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat;

mivel meg kell határozni a harmadik országokból származó tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek behozatalára vonatkozó közösségi követelményeket; mivel e követelményeknek megfelelő védőintézkedéseket kell tartalmazniuk;

mivel egy közösségi vizsgálati rendszert kell létrehozni ezen irányelv alkalmazásának ellenőrzésére;

mivel tudományos kutatásokat kell végezni az ezen irányelv által megállapított szabályok jövőbeli kiegészítése érdekében;

mivel olyan eljárásról kell gondoskodni, amely szoros és hatékony együttműködést hoz létre a Bizottság és a tagállamok között az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Ezen irányelv a tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket határozza meg.

Ezen irányelvet a fajok védelmére vonatkozó közösségi, illetve nemzeti rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „tenyésztett víziállatok”: a gazdaságból származó élő halak, rákfélék, illetve puhatestűek, beleértve a vadon élő, gazdaság számára szánt állatokat is;

2. „akvakultúra-termékek”: a tenyésztett víziállatokból származó termékek, függetlenül attól, hogy azokat tenyésztésre (úgymint ikrák vagy ivarsejtek), vagy emberi fogyasztásra szánják;

3. „halak, rákfélék, illetve puhatestűek”: az egyedfejlődés bármely fokán álló halak, rákok, illetve puhatestűek;

4. „gazdaság”: olyan vállalkozás, vagy más földrajzilag meghatározott egység, amelyben forgalomba hozatal céljából tenyésztett víziállatokat tenyésztenek vagy tartanak;

5. „mentes halgazdaság”: olyan gazdaság, amely megfelel – adott esetben – a C. melléklet I., II. vagy III. pontja követelményeinek és amelyet a 6. cikkel összhangban ilyennek minősítettek;

6. „mentes övezet”: olyan övezet, amely megfelel – adott esetben – a B. melléklet I., II. vagy III. pontja rendelkezéseinek, és amelyet az 5. cikkel összhangban ilyennek minősítettek;

7. „jóváhagyott laboratórium”: egy tagállam területén található, az illetékes hatóság által az ezen irányelvben meghatározott diagnosztikai vizsgálatoknak az illetékes hatóság felelősségére történő elvégzésére kijelölt laboratórium;

8. „hatósági szolgálat”: a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága által kijelölt és az ezen irányelvben meghatározott ellenőrzések végzéséért felelős állatorvosi szolgálat, vagy azzal azonos hatáskörrel rendelkező más szolgálat;

9. „egészségügyi vizsgálat”: a hatósági szolgálat vagy szolgálatok által egészségügyi ellenőrzések elvégzése céljából, a gazdaságban vagy övezetben tett látogatás;

10. „forgalomba hozatal”: az eladás céljából történő tartás vagy bemutatás, eladásra kínálás, eladás, szállítás, átruházás vagy a Közösségen belüli forgalomba hozatal bármilyen más formája, a kiskereskedelem kivételével.

FEJEZET

A Közösségből származó tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek forgalomba hozatala

3. cikk

(1) A tenyésztett víziállatok forgalomba hozatalára az alábbi általános követelmények vonatkoznak:

a) az állatok a berakodás napján nem mutathatják betegség tüneteit;

b) azok nem egy, az A. mellékletben felsorolt betegségek felszámolása céljából megsemmisítésre vagy levágásra szánt állatok;

c) az állatok nem olyan gazdaságból származnak mely állat-egészségügyi okokból tilalom alatt áll, továbbá nem kerültek kapcsolatba ilyen, illetve különösen olyan gazdaságból származó állatokkal, amely gazdaságokban az egyes halbetegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről szóló, 1993. június 24-i 93/53/EGK bizottsági irányelv ( 4 ) értelmében ellenőrző intézkedéseket vezettek be.

(2) A tenyésztési célból forgalomba hozott akvakultúra-termékek (ikrák és ivarsejtek) kizárólag olyan állatokból származhatnak, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(3) Az emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott akvakultúra-termékek kizárólag olyan állatokból származhatnak, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek.

(4) E cikket a 93/53/EGK irányelv egyes halbetegségek, különösen az I. listában felsorolt betegségek elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

4. cikk

A tenyésztett víziállatokat a lehető legrövidebb idő alatt, kitisztított és – szükség esetén – a küldő tagállamban hivatalosan engedélyezett fertőtlenítőszerrel előre fertőtlenített szállítóeszközzel kell a rendeltetési helyre szállítani.

Ha a szárazföldi szállítás során vizet használnak, a járműveknek olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy a víz ne távozhasson el szállítás közben a járműből. A szállítást oly módon kell végrehajtani, mely biztosítja az állatok egészségének hatékony védelmét, különösen a víz kicserélése által. A víz cseréje csak olyan helyeken történhet, melyek megfelelnek a D. melléklet követelményeinek. Minden tagállam benyújtja a Bizottságnak e helyek jegyzékét, valamint e jegyzék bármilyen későbbi módosítását; ezen információkat a Bizottság továbbítja a többi tagállamnak.

5. cikk

(1) Az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségek vonatkozásában a mentes övezet minősítés elnyerése érdekében a tagállamok benyújtják a Bizottságnak:

— a B. melléklet – adott esetben – I. B., II. B. vagy III. B. pontjában megállapított feltételek teljesülésére vonatkozó megfelelő bizonyítékokat,

— a B. melléklet – adott esetben – I. C., II. C. vagy III. C. pontjában megállapított feltételek teljesítését biztosító nemzeti szabályokat.

(2) A Bizottság megvizsgálja az (1) bekezdésben említett információkat. A Bizottság ezen adatokat veszi alapul az övezetek mentes minősítésének, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően történő megadásakor. Ha a B. melléklet I. D. 5., II. D. vagy III. D. 5. pontjának megfelelően a hatósági szolgálat visszavonja az övezet mentes minősítését, a Bizottság visszavonja a mentes minősítés megadásáról szóló határozatot. Az érintett övezet ismételten mentesnek minősítése a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően történik.

(3) A Bizottság összeállítja a mentes övezetek jegyzékét. E jegyzéket a Bizottság az újabb minősítések megadásának, illetve visszavonásának figyelembevételével módosítja. A Bizottság a jegyzéket annak minden módosításával együtt továbbítja a tagállamoknak.

6. cikk

(1) Az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségek vonatkozásában a nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaság minősítés elnyerése érdekében a tagállamok benyújtják a Bizottságnak:

— a C. melléklet – adott esetben – I. A., II. A. vagy III. A. pontjában megállapított feltételek teljesülésére vonatkozó megfelelő bizonyítékokat,

— a C. melléklet – adott esetben – I. B., II. B. vagy III. B. pontjában megállapított feltételek teljesítését biztosító nemzeti szabályokat.

(2) A nem mentes övezetben lévő gazdaság „mentes” minősítésének megadására, vagy a „mentes” minősítés ismételt megadására irányuló kérelemre vonatkozó iratok kézhezvételétől számítva egy hónap áll a Bizottság rendelkezésére az iratok megvizsgálására. A vizsgálatot a Bizottság az (1) bekezdésben említett információk, valamint szükség esetén a 17. cikkben megállapított rendelkezéseknek megfelelően végrehajtott helyszíni vizsgálat alapján végzi.

Amennyiben a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, a Bizottság továbbítja ezen eredményeket a tagállamoknak. A tagállamoknak két hét áll rendelkezésükre, hogy megtegyék észrevételeiket.

Ha a fenti időszak elteltével nem érkezik észrevétel, vagy ha a tagállamok észrevételei nem ellentétesek a Bizottság következtetéseivel, a Bizottság megadja vagy ismét megadja a gazdaságnak a „mentes” minősítést.

Ha a Bizottság következtetései és a tagállamok észrevételei lényeges eltéréseket mutatnak, vagy ha a Bizottság az iratok megvizsgálása után úgy véli, hogy a „mentes” minősítés megadása vagy ismételt megadása nem lehetséges, a Bizottságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy az ügyet az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság elé terjessze és annak véleményét beszerezze. Ebben az esetben a „mentes” minősítést a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell megadni, illetve ismét megadni.

Amennyiben a C. melléklet I. C., II. C. vagy III. C. pontjának megfelelően a hatósági szolgálat visszavonja a gazdaság „mentes” minősítését, a Bizottság a „mentes” minősítés megadásáról szóló határozatot visszavonja.

(3) A Bizottság összeállítja a mentes halgazdaságok jegyzékét. E jegyzéket a Bizottság az újabb minősítések megadásának és visszavonásának figyelembevételével módosítja. A Bizottság a jegyzéket annak minden módosításával együtt továbbítja a tagállamoknak.

7. cikk

(1) Az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett, betegségre fogékony élő halak, azok ikrái vagy ivarsejtjei forgalomba hozatalára a következő kiegészítő biztosítékok vonatkoznak:

a) amennyiben ezeket az állatokat mentes övezetbe viszik be, a 11. cikkel összhangban, az E. melléklet 1. vagy 2. fejezetében meghatározott mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy mentes övezetből vagy mentes halgazdaságból származnak. A 28. cikkben meghatározott felülvizsgálat eredményéig, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kiegészítő biztosítékokat kell meghatározni a nem mentes övezet mentes halgazdaságából származó halak mentes övezetbe történő bevitelére. E határozat meghozataláig, a Szerződés általános rendelkezéseire is figyelemmel, továbbra is a nemzeti szabályokat kell alkalmazni;

b) amennyiben ezeket az állatokat olyan gazdaságba viszik be, amely nem mentes övezetben fekszik, de megfelel a C. melléklet I. pontjában meghatározott feltételeknek, a 11. cikkel összhangban, az E. melléklet 1. vagy 2. fejezetében meghatározott mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy mentes övezetből, vagy a rendeltetési hely szerinti gazdaság állat-egészségügyi állapotával megegyező állat-egészségügyi állapotú gazdaságból származnak.

(2) A Bizottság a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadhatja vagy elhagyhatja az (1) bekezdésben említett kiegészítő biztosítékokat a Közösség állat-egészségügyi helyzetének alakulásától függően, különösen az A. melléklet I. listájának 1. oszlopában említett betegségek felszámolására hozott intézkedések eredményeinek figyelembevétele érdekében.

8. cikk

(1) Az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett élő puhatestűek forgalomba hozatalára a következő kiegészítő biztosítékok vonatkoznak:

a) amennyiben ezeket az állatokat mentes part menti övezetbe helyezik vissza, a 11. cikkel összhangban az E. melléklet 3. vagy 4. fejezetében meghatározott mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy – adott esetben – mentes part menti övezetből, vagy nem mentes part menti övezet mentes halgazdaságából származnak;

b) amennyiben ezeket az állatokat olyan gazdaságba helyezik vissza, amely nem mentes part menti övezetben fekszik, de megfelel a C. melléklet III. pontjában meghatározott feltételeknek, a 11. cikkel összhangban, az E. melléklet 3. vagy 4. fejezetében meghatározott mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy mentes part menti övezetből, vagy a rendeltetési hely szerinti gazdaság állat-egészségügyi állapotával megegyező állat-egészségügyi állapotú gazdaságból származnak.

(2) A Bizottság a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadhatja, vagy elhagyhatja az (1) bekezdésben említett kiegészítő biztosítékokat a Közösség állat-egészségügyi helyzete alapján.

9. cikk

A nem mentes övezetből származó, emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek mentes övezetben történő forgalomba hozatalára a következő követelmények vonatkoznak:

1. Az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett betegségekre fogékony halakat feladás előtt le kell vágni, és ki kell zsigerelni.

A nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó halakat azonban a 28. cikkben meghatározott felülvizsgálat eredményéig nem kötelező kizsigerelni. A 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően ettől az elvtől eltérés fogadható el.

E határozat meghozataláig, a Szerződés általános rendelkezéseire is figyelemmel, továbbra is a nemzeti szabályokat kell alkalmazni.

2. Az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségekre fogékony élő puhatestűeket közvetlenül emberi fogyasztásra vagy a tartósítóiparban történő felhasználásra kell bocsátani, és nem helyezhetők vissza vízbe, kivéve, ha:

— nem mentes part menti övezetben lévő mentes halgazdaságból származnak, vagy

— ideiglenesen az illetékes hatóság által engedélyezett és kifejezetten erre a célra felszerelt tárolómedencébe vagy tisztítóközpontokba kerülnek, amelyek különösen a visszamaradó víz kezelésére és fertőtlenítésére szolgáló rendszerrel rendelkeznek. Az ilyen engedélyezés feltételeit a Bizottság a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozza meg.

3. Szükség esetén a Bizottság a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghozza az ezen cikk egységes betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

10. cikk

(1) Ha egy tagállam olyan programot készít vagy készített, amely azután lehetővé teszi számára az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárások megkezdését, a Bizottság elé terjeszti e programot, különösen az alábbiak meghatározásával:

— az érintett földrajzi övezet, valamint a gazdaság, illetve gazdaságok,

— a hatósági szolgálat által meghozandó intézkedések, amelyek biztosítják a program megfelelő végrehajtását,

— a jóváhagyott laboratóriumok által követett eljárások, a laboratóriumok száma és helye,

— az A. melléklet I. és II. listájának 1. oszlopában felsorolt betegség(ek) elterjedtsége,

— a fenti betegségek észlelése esetén leküzdésükre megállapított intézkedések.

(2) A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által előterjesztett programokat. A programokat a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni. A programok elfogadása után a tenyésztett víziállatoknak és akvakultúra-termékeknek a programok keretébe tartozó övezetekbe vagy gazdaságokba történő bevitelére a 7. és 8. cikkben megállapított szabályok vonatkoznak.

(3) A tagállamok által előterjesztett programok a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy kiegészíthetők. Ugyanezen eljárásnak megfelelően a Bizottság jóváhagyhatja egy már jóváhagyott program vagy a (2) bekezdésben említett szabályok által előírt biztosítékok módosítását, illetve kiegészítését.

11. cikk

(1) A 7. és 8. cikkben említett szállítási okmányt a származási hely szerinti hatósági szolgálatnak 48 órával berakodás előtt, a rendeltetési hely hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítania. Az okmányokat egyetlen lapon, egyetlen címzett számára kell kiállítani. Az okmányok tíz napig érvényesek.

(2) Minden tenyésztett víziállatot és akvakultúra-terméket tartalmazó szállítmányt egyértelműen azonosítani kell annak érdekében, hogy a származási gazdaságig vissza lehessen vezetni és adott esetben ellenőrizni lehessen az állatok és termékek, valamint a kísérő szállítási okmányban foglalt információ egyezését. Ezek az adatok feltüntethetők közvetlenül a konténer falán vagy egy ahhoz rögzített címkén, vagy szerepelhetnek a szállítási okmányon.

12. cikk

(1) Ha a tagállam az A. melléklet III. listájának 1. oszlopában említett betegségek valamelyike elleni küzdelemre irányuló önkéntes vagy kötelező programot készít vagy készített, a Bizottság elé terjeszti e programot, különösen az alábbiak meghatározásával:

— a betegség tagállamban való elterjedtsége,

— a program indoklása, figyelembe véve a betegség fontosságát, valamint a program várható hasznát a költségeivel összehasonlítva,

— a földrajzi terület, ahol a programot végrehajtják,

— a gazdaságok megállapításra kerülő minősítése, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gazdaságoknak az egyes kategóriákban meg kell felelniük, beleértve a vizsgálati eljárásokat is,

— alacsonyabb állat-egészségügyi állapotú állatoknak a gazdaságba kerülésére alkalmazandó szabályok,

— a minősítését bármilyen okból elveszítő gazdaság esetében alkalmazandó intézkedések,

— a program figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások.

(2) A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által előterjesztett programokat. A programok a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően hagyhatók jóvá. A tenyésztett víziállatok vagy akvakultúra-termékek hatóságilag ellenőrzött övezetekbe vagy gazdaságokba történő bevitelére alkalmazható általános vagy különös kiegészítő biztosítékokat ugyanazon eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(3) A tagállamok által előterjesztett programok a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően egészíthetők ki vagy módosíthatók. Ugyanazon eljárásnak megfelelően a Bizottság jóváhagyhatja egy már jóváhagyott program vagy a (2) bekezdés értelmében előírt biztosítékok módosítását, illetve kiegészítését.

▼A1

(4) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja a Svédország által a fertőző hasnyálmirigy-elhalás (IPN), a corynebacteriosis vagy bakteriális vesebetegség (BKD), a furunkulózis, valamint a yersiniózis vagy vörösszájbetegég (ERM) tekintetében előterjesztett programot. E vizsgálatot követően, amennyiben indokolt, a (2) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. A (2) bekezdésben előírt megfelelő határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni. A határozatok elfogadásáig, a csatlakozási szerződés hatálybalépését követő egyéves időszakban Svédország a fenti betegségek tekintetében a saját hatályban lévő nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja. Az egyéves időszak szükség esetén a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghosszabbítható.

13. cikk

▼M4

(1) Amennyiben egy tagállam területe, vagy területének egy része a tagállam véleménye szerint mentes az A. melléklet III. listájának 1. oszlopában felsorolt betegségek valamelyikétől, a tagállam a Bizottság elé terjeszti a megfelelő bizonyítékokat, különösen az alábbiak meghatározásával:

— a betegség neve, és korábbi előfordulásainak története a tagállamban,

— a megfelelő szerológiai, virológiai, mikrobiológiai vagy kórbonctani megállapításokon, vagy a parazita azonosításán, valamint az illetékes hatóságoknak való bejelentési kötelezettségen alapuló ellenőrző vizsgálat eredményei,

— az ellenőrzés időtartama,

— az érintett terület betegségtől való mentességének ellenőrzésére szolgáló ellenőrző intézkedések.

A Bizottság a 26. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározza az e bekezdés egységes végrehajtását biztosító általános kritériumokat.

(2) A Bizottság megvizsgálja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, és a 26. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározza az adott betegségtől mentesnek tekintendő övezeteket, illetve az adott betegségre fogékony fajokat, továbbá a tenyésztett víziállatok és az akvakultúratermékek említett területekre történő beviteléhez előírható kiegészítő – általános vagy különleges – biztosítékokat. Az ilyen övezetekbe bevitt élő halakat, kagylókat vagy rákféléket és – adott esetben – azok ikráit vagy ivarsejtjeit a 26. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározott mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie, amely igazolja, hogy megfelelnek az említett kiegészítő biztosítékoknak.

(3) Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot minden, a betegségre vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott körülményben bekövetkező változásról. E bejelentés figyelembevételével a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott biztosítékok a 27. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy visszavonhatók.

▼A1

(4) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja Svédország által a pontyfélék tavaszi virémiája (SVC) tekintetében benyújtott bizonyítékokat. E vizsgálatot követően, amennyiben indokolt, a (2) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. A (2) bekezdésben előírt megfelelő határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni. A határozatok elfogadásáig, a csatlakozási szerződés hatálybalépését követő egyéves időszakban Svédország a fenti betegség tekintetében saját hatályban lévő nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja. Az egyéves időszak szükség esetén a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghosszabbítható.

14. cikk

(1) Az A. melléklet III. listájának 1. oszlopában említett betegségekre vonatkozó, a 12. és 13. cikkel összhangban megállapított követelmények sérelme nélkül, az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett betegségre fogékony fajokhoz nem tartozó, tenyésztett élő halak, illetve ezek ikrái és ivarsejtjei forgalomba hozatalára a következő kiegészítő követelmények vonatkoznak:

a) amennyiben ezeket az állatokat mentes övezetbe viszik be, a 11. cikkel összhangban, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározandó mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy azonos állat-egészségügyi állapotú övezetből, nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból vagy olyan gazdaságból származnak, amely ugyan nem mentes övezetben található, de amelyben nincsen az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett fogékony fajhoz tartozó hal, és nincs összeköttetésben folyóval, illetve part menti vagy folyótorkolati vízzel.

A 28. cikkben meghatározott felülvizsgálat eredményéig, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően azonban a tagállamok eltérést kérhetnek az előző albekezdéstől, különös tekintettel az ebben a bekezdésben említett halak mentes övezetbe történő bevitelének megtiltására vonatkozóan, ha ezek nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból vagy olyan gazdaságból származnak, amely ugyan nem mentes övezetben található, de amelyben nincs az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett fogékony fajokhoz tartozó hal, és nincs összeköttetésben folyóval, illetve part menti vagy folyótorkolati vízzel. E rendelkezés egységes betartásának biztosítása érdekében, ugyanazon eljárásnak megfelelően megfelelő feltételeket és intézkedéseket kell megállapítani. E határozatok meghozataláig, a Szerződés általános rendelkezéseire is figyelemmel, továbbra is a nemzeti szabályokat kell alkalmazni;

b) amennyiben ezeket az állatokat olyan nem mentes övezetben lévő gazdaságba viszik be, amely megfelel a C. melléklet feltételeinek, a 11. cikkel összhangban, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározandó mintának megfelelő szállítási okmánynak kell kísérnie azokat, amely igazolja, hogy mentes övezetből, vagy azonos állat-egészségügyi állapotú gazdaságból, vagy olyan gazdaságból származnak, amely ugyan nem mentes övezetben található, de amelyben nincs az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett fogékony fajokhoz tartozó hal, és nincs összeköttetésben folyóval, illetve part menti vagy folyótorkolati vízzel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket kell alkalmazni azon tenyésztett puhatestűek forgalomba hozatalára, amelyek nem tartoznak az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett fogékony fajokhoz.

(3) Az A. melléklet III. listájának 1. oszlopában említett betegségekre vonatkozó, a 12. és a 13. cikkel összhangban megállapított követelmények sérelme nélkül, a vadon élő halak, puhatestűek vagy rákfélék, valamint ezek ikrái vagy ivarsejtjei forgalomba hozatalára a következő kiegészítő követelmények vonatkoznak:

c) amennyiben ezeket az állatokat mélytengeri halászattal fogják és mentes övezetekben, valamint mentes halgazdaságokban való tenyésztésre szánják, azokat a hatósági szolgálat felügyelete alatt álló megfelelő létesítményekben és a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően megállapítandó megfelelő feltételek között karanténba kell helyezni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni, ha gyakorlati tapasztalat és/vagy tudományos bizonyíték kimutatta, hogy a betegség nem terjed passzív módon olyan esetekben, amikor az A. melléklet II. listájának 2. oszlopában említett fogékony fajokhoz nem tartozó tenyésztett víziállatokat, illetve azok ikráit és ivarsejtjeit egy nem mentes övezetből egy mentes övezetbe szállítják.

A 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság összeállítja a tenyésztett víziállatoknak azt a listáját, amelyre az első albekezdésben említett eltérés vonatkozik, és – amennyiben szükséges – a tudományos és műszaki fejlődés fényében módosítja azt. Az említett állatok forgalomba hozatalára vonatkozó különleges feltételeket, beleértve a szükséges kísérő okmány mintáját ugyanazon eljárásnak megfelelően kell meghatározni és módosítani.

(5) E cikket nem kell alkalmazni az állandóan akváriumban tartott trópusi díszhalakra.

15. cikk

Az A. melléklet 1. oszlopában említett betegségek jelenlétének észlelését és megerősítését szolgáló mintavételi terveket és diagnosztikai módszereket a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni. A mintavételi tervnek figyelembe kell vennie a vízi környezetben vadon élő halak, puhatestűek és rákfélék jelenlétét.

16. cikk

(1) Az emberi fogyasztásra szánt akvakultúra-termékek tekintetében a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvben ( 5 ) megállapított szabályokat, a forgalomba hozott tenyésztett víziállatok és akvakultúra-termékek tekintetében pedig az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvben ( 6 ) megállapított szabályokat kell alkalmazni, különösen a rendeltetési tagállam által végzendő vizsgálatok szervezése és az azt követő intézkedések, valamint a végrehajtandó védőintézkedések tekintetében. ►M4 Továbbá, a Bizottság a 26. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározza azon bizonyítványok mintáit, amelyeknek a Közösségen belüli, az A. melléklet II. listájában említett betegségek tekintetében nem mentes övezetek közötti kereskedelemben a tenyésztett víziállatokat, azok ikráit vagy ivarsejtjeit kísérniük kell, valamint meghatározza az illetékes hatóságok összekapcsolására szolgáló „ANIMO” számítógépes rendszer bővítésének módját, hogy az kiterjedjen a fent említett állatokra és termékekre is. ◄

(2) A 89/662/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) az A. melléklet a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„– a Tanács 1991. január 28-i 91/67/EGK irányelve a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 1. o.)”

;

b) a B. mellékletben az alábbi francia bekezdést el kell hagyni:

„– emberi fogyasztásra szánt akvakultúra-termékek.”

(3) A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontja a következő hivatkozással egészül ki:

„A Tanács 1991. január 28-i 91/67/EGK irányelve a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 1. o.)”

17. cikk

(1) Amennyiben ezen irányelv egységes alkalmazásának érdekében szükséges, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni vizsgálatokat végezhetnek. A tagállam, melynek területén vizsgálatot végeznek, a szakértőknek feladatuk teljesítéséhez minden szükséges segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen vizsgálatok eredményéről.

(2) Az ezen cikk alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az e cikkben meghatározott vizsgálat során követendő szabályokat ugyanazon eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

FEJEZET

A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó szabályok

18. cikk

A Közösségbe behozott tenyésztett víziállatoknak és akvakultúra-termékeknek meg kell felelniük a 19., 20. és 21. cikkben megállapított feltételeknek.

19. cikk

(1) A tenyésztett víziállatoknak és akvakultúra-termékeknek a Bizottság által a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően összeállított listán szereplő harmadik országokból vagy azok részeiről kell származniuk. A lista ugyanazon eljárásnak megfelelően egészíthető ki vagy módosítható.

(2) Annak eldöntéséhez, hogy egy harmadik ország vagy annak egy része szerepelhet-e az (1) bekezdésben említett listán, különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) a tenyésztett víziállatok egészségügyi állapotát, különös tekintettel az egzotikus betegségekre és a harmadik ország környezet-egészségügyi állapotára, amely veszélyeztetheti a tagállamok állatállományának egészségét;

b) a rendszerességet és gyorsaságot, amellyel az ország a tenyésztett víziállatoknak a területén jelentkező fertőző vagy járványos betegségeiről tájékoztatást nyújt, különös tekintettel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal B. listájában említett betegségekre;

c) a harmadik ország tenyésztett víziállatok betegségeinek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályait;

d) a harmadik ország hatósági szolgálatának felépítését és hatáskörét;

e) a tenyésztett víziállatok fertőző vagy járványos betegségeinek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó intézkedések szervezését és végrehajtását;

f) az ezen irányelvben megállapított szabályokra vonatkozóan a harmadik ország által nyújtható biztosítékokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett listát és annak minden módosítását ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(4) Ha 1994. január 1-jéig nem születik határozat az (1) bekezdésben említett lista elkészítéséről, a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meg lehet hozni a szükséges, három évre szóló átmeneti intézkedéseket.

20. cikk

(1) Minden harmadik ország esetén a tenyésztett víziállatoknak és akvakultúra-termékeknek meg kell felelniük a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően megállapított egészségügyi feltételeknek.

(2) Az érintett harmadik ország állat-egészségügyi állapotától függően az (1) bekezdésben említett feltételek különösen a következők lehetnek:

— a harmadik ország bizonyos részéről származó behozatalra vonatkozó korlátozások,

— bizonyos fajoknak az egyedfejlődés bármely fokán álló egyedeire vonatkozó korlátozás,

— a termékeken alkalmazandó kezelés, például ikrák fertőtlenítésének előírása,

— a fenti állatok vagy termékek bizonyos felhasználásának előírása,

— a behozatalt követő intézkedések, úgymint karantén vagy ikrák fertőtlenítése.

(3) Az ezen irányelvben előírt behozatali feltételek meghatározásáig a tagállamok biztosítják, hogy a tenyésztett víziállatok és akvakultúratermékek harmadik országokból történő behozatalára legalább a közösségi termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozókkal egyenértékű feltételek vonatkozzanak.

21. cikk

(1) A tenyésztett víziállatokat és akvakultúra-termékeket az exportáló harmadik ország hatósági szolgálata által kiállított bizonyítványnak kell kísérnie. A bizonyítvány(t):

a) a szállítmány rendeltetési tagállamba küldéshez történő berakodásának napján kell kiállítani;

b) a szállítmányt eredeti példányban kíséri;

c) tanúsítja, hogy a tenyésztett víziállatok és bizonyos halászati termékek megfelelnek ezen irányelv, és az annak értelmében meghatározott, harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó követelményeknek;

d) 10 napig érvényes;

e) egyetlen lapból áll;

f) egyetlen címzett számára van kiállítva.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizonyítványnak meg kell felelnie a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározott mintának.

22. cikk

A tagállamok és a Bizottság állat-egészségügyi szakértői helyszíni vizsgálatokat végeznek ezen irányelv és különösen annak 19. és 20. cikke rendelkezéseinek a gyakorlatban történő alkalmazásának ellenőrzésére.

A tagállamok fenti vizsgálatok végrehajtásával megbízandó szakértőit, a tagállamok javaslatai alapján, a Bizottság jelöli ki.

E vizsgálatokat a Közösség nevében folytatják le, amely vállalja a felmerülő költségeket.

E vizsgálatok gyakoriságát és részletes szabályait a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

▼M3

23. cikk

A 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelvben meghatározott általános elveket és szabályokat kell alkalmazni, különös tekintettel a tagállamok által elvégzendő vizsgálatok megszervezésére és nyomon követésére, valamint a végrehajtandó védintézkedésekre.

▼M3 —————

FEJEZET

Záró rendelkezések

25. cikk

A C. és E. melléklet a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosítható.

Az A., B. és C. melléklet kizárólag a Tanács által a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva módosítható, különösen a műszaki fejlődéshez való igazításukra figyelemmel.

▼M5

26. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 7 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 8 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

27. cikk

(1) A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam 15 nap.

28. cikk

A Tanács a betegségek A. mellékletben található listája vonatkozásában 1992. július 1-je előtt, a nem mentes övezetekben lévő mentes halgazdaságok egészségügyi állapotának vonatkozásában 1997. január 1-je előtt, a Bizottságnak a szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos, az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleményét követően készített, minősített többséggel elfogadandó javaslatokkal kísért jelentése alapján felülvizsgálja ezen irányelv rendelkezéseit, különös tekintettel a nem mentes övezetekben lévő mentes halgazdaságokból származó élő halak forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezésekre.

▼A1

28a. cikk

A tenyésztésre vagy állománypótlásra szánt halak, ikrák és ivarsejtek tekintetében, a Finnországba irányuló, illetve onnan induló szállítmányokat a csatlakozási szerződés hatálybalépésétől számított hároméves átmeneti időszakban nem lehet engedélyezni.

28b. cikk

A 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Finnország és Svédország által az A. melléklet II. listájában említett betegségek tekintetében előterjesztett programokat jóváhagyó megfelelő határozatokat el lehet fogadni. Ezek a határozatok a csatlakozással vagy a 28a. cikkben megállapított átmeneti időszakok alatt lépnek hatályba. E tekintetben a B. melléklet I. B. pontjában meghatározott négyéves időszak Finnország esetében három évre rövidül, amely időszakban gazdaságonként két vizsgálatot kell elvégezni.

29. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1993. január 1-je előtt megfeleljenek.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

HALAK, PUHATESTŰEK ÉS RÁKFÉLÉK BETEGSÉGEINEK ÉS AZOK KÓROKOZÓINAK LISTÁJA

1	2
Betegség/kórokozó	Fogékony fajok
I. LISTA
Halak
Lazacok fertőző anaemiája (ISA)	Atlanti-óceáni lazac (Salmo salar)
II. LISTA
Halak
Pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)	Lazacfélék Pénzes pér (Thymallus thymallus) Maréna (Coregonus spp.) Csuka (Esox lucius) Nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus)
Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN)	Lazacfélék Csukaivadék (Esox lucius)
Puhatestűek
Bonamia ostreae	Éti osztriga (Ostrea edulis)
Marteilla refringens	Éti osztriga (Ostrea edulis)
III. LISTA
Halak
Fertőző hasnyálmirigy-elhalás (IPN) Pontyfélék tavaszi viraemiája (SVC) Bakteriális vesebetegség (BKD) (Renibacterium salmonidarum) Furunkulózis (Aeromonas salmonicida) (Enterális pirosszáj betegség) (ERM) (Yersinia ruckeri) Gyrodactylus salaris	A 12. és 13. cikkben említett programban kerül pontos meghatározásra
Rákfélék
Rákpestis (Aphanomyces astaci)

B. MELLÉKLET

MENTES ÖVEZETEK

I. Szárazföldi halgazdálkodási övezetek (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A. A szárazföldi övezetek meghatározása

A szárazföldi övezet

— az államterület olyan része, amely a vízforrásoktól a torkolatig tartó egy teljes vízgyűjtő területet vagy több vízgyűjtő területet foglal magában, és amelyben halat tenyésztenek, tartanak vagy halásznak, vagy

— a vízgyűjtő terület olyan része, amely a vízforrásoktól olyan természetes vagy mesterséges gátig terjed, amely megakadályozza a halak folyásirányból történő vándorlását.

A szárazföldi övezetnek olyan méretűnek és földrajzi fekvésűnek kell lennie, hogy az újrafertőződés lehetősége, például a halak vándorlásán keresztül, a lehető legkisebbre csökkenjen. Ennek érdekében szükség lehet olyan puffer zóna létesítésére, amelyben, a „mentes” övezeti minősítés megadása nélkül, megfigyelési programot hajtanak végre.

B. A „mentes” minősítés megadása

A „mentes” minősítés elnyerése érdekében a szárazföldi övezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

1. a halak a megelőző négy évben sem klinikai, sem egyéb tünetét nem mutatták az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett egy vagy több betegségnek;

2. a szárazföldi övezet minden gazdasága a hatósági szolgálat felügyelete alatt áll. Az utolsó két évben évente két egészségügyi vizsgálatot végeztek.

Az egészségügyi vizsgálatokat az év olyan időszakában végezték, amikor a víz hőmérséklete kedvez az adott betegségek kialakulásának. Az egészségügyi vizsgálatnak ki kell terjednie legalább:

— a rendellenességeket mutató halak vizsgálatára,

— a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kialakított program szerinti mintavételre, amely mintákat a lehető leggyorsabban el kell juttatni egy jóváhagyott laboratóriumba, az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata érdekében.

Az olyan övezetek azonban, amelyek tudvalévően mentesek az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségektől, megkaphatják a mentes minősítést, amennyiben:

a) földrajzi fekvésük nem teszi lehetővé, hogy a betegségek könnyen bejuthassanak;

b) hatósági járványvédelmi rendszert működtetnek egy hosszabb, legalább tízéves időszak óta, amely idő alatt:

— az összes gazdaság rendszeres ellenőrzés alatt állt,

— a betegségek bejelentésére szolgáló rendszert alkalmaztak,

— nem jelentettek megbetegedést,

— a hatályos szabályok szerint kizárólag hatóságilag ellenőrzött és egyenértékű egészségügyi biztosítékokat nyújtó, nem fertőzött övezetekből vagy gazdaságokból származó halikrák vagy ivarsejtek érkezhettek az övezetbe.

Az első albekezdésben említett 10 éves időszak 5 évre csökkenthető az azt kérő tagállam hatósági szolgálata által elvégzett vizsgálatok eredményeképpen, amennyiben az első albekezdésben említett követelményeken kívül a gazdaságok fent említett rendszeres ellenőrzése legalább évi két egészségügyi vizsgálatot foglalt magába, melyek legalább a következőkre kiterjedtek:

— a rendellenességet mutató halak vizsgálata,

— mintavétel ellenőrzésenként legalább 30 halból.

Azon tagállamoknak, amelyek a hosszú betegségmentes időszakkal kapcsolatos rendelkezésekből származó előnyöket kívánják érvényesíteni, ez irányú kérelmüket legkésőbb 1996. december 31-ig kell benyújtaniuk;

3. ha a „mentes” minősítésre váró szárazföldi övezetben nincs gazdaság, a hatósági szolgálatnak a (2) bekezdéssel összhangban négy éven keresztül évente legalább kétszer egészségügyi vizsgálatot kellett végeznie a vízgyűjtő terület vizeinek alsó folyásáról származó halakon;

4. az egészségügyi vizsgálatok során fogott halak laboratóriumi vizsgálatai az adott kórokozók tekintetében negatív eredményt hoztak;

5. amennyiben egy tagállam olyan vízgyűjtő terület vagy vízgyűjtő területnek egy olyan részének mentessé minősítését kérte, amely egy szomszédos tagállamból ered, vagy két tagállam területén fekszik, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

— a két érintett tagállam egyidejűleg nyújtja be a mentes minősítés megadása iránti kérelmet, az 5. vagy a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően,

— a Bizottság – amennyiben szükséges – a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, a kérelmek megvizsgálása és ellenőrzése, valamint az egészségügyi helyzet értékelése után megállapítja a mentes minősítés megadásához szükséges további rendelkezéseket.

A tagállamok a 89/608/EGK ( 9 ) irányelvnek megfelelően kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv és különösen ezen bekezdés alkalmazása tekintetében.

C. A „mentes” minősítés megtartása

A „mentes” minősítés megtartásához az alábbi követelményeket kell teljesíteni:

1. az övezetbe kerülő halak csak másik mentes övezetből vagy mentes halgazdaságból származhatnak;

▼M4

2. minden gazdaságot évente kétszer a B. 2. pont szerinti egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni, kivéve a tenyészállomány nélküli gazdaságokat, amelyeket évente egyszer kell vizsgálni. Azonban évente váltakozva a szárazföldi övezet halgazdaságainak 50 %-ából vesznek mintát;

3. az egészségügyi vizsgálat során mintavételezésre kerülő halak laboratóriumi vizsgálatai az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett betegségek kórokozói tekintetében negatív eredményt hoztak;

4. a gazdálkodóknak vagy a halak beviteléért felelős személyeknek nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmaz minden olyan információt, amely lehetővé teszi a halak egészségi állapotának állandó megfigyelését.

D. A „mentes” minősítés felfüggesztése, visszaállítása és visszavonása

1. Minden rendellenes halpusztulást vagy más olyan tünetet, amely arra utalhat, hogy az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett betegségek valamelyike tört ki a halak között, a lehető leggyorsabban jelenteni kell a hatósági szolgálatnak. ►M2 Az utóbbi az övezet vagy az övezet egy részének mentes minősítését azonnal felfüggeszti, feltéve hogy az övezet még mentes minősítésű része továbbra is megfelel az A. pontban megállapított meghatározásnak. ◄

2. Legalább tíz beteg halból álló mintát kell a jóváhagyott laboratóriumba küldeni az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata céljából. A vizsgálatok eredményeit a hatósági szolgálattal haladéktalanul közölni kell.

3. Amennyiben az eredmények az adott kórokozók tekintetében negatívnak, de más ok tekintetében pozitívnak bizonyulnak, a hatósági szolgálat a „mentes” minősítést újra megadja.

4. Ha azonban diagnózist nem lehet felállítani, az első mintavételtől számított 15 napon belül további egészségügyi vizsgálatot kell végezni, és elegendő számú beteg halat kell kifogni és a jóváhagyott laboratóriumba küldeni az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata céljából.

Ha az eredmények ismét negatívnak bizonyulnak vagy nincs több beteg hal, a hatósági szolgálat újra megadja a „mentes” minősítést.

5. Ha az eredmények pozitívak, a hatósági szolgálat visszavonja az 1. pontban említett övezet vagy övezet egy része mentes minősítését.

6. Az 1. pontban említett övezet vagy övezet egy részének mentes minősítése az alábbi követelmények teljesítése esetén állítható vissza:

a) betegség kitörése esetén:

— a fertőzött gazdaságokban lévő minden halat le kell vágni, és a beteg vagy fertőzött halakat meg kell semmisíteni,

— a hatósági szolgálat által jóváhagyott eljárásnak megfelelően minden berendezést és felszerelést fertőtleníteni kell;

b) a betegség felszámolása után a B. pontban meghatározott követelményeket ismét teljesíteni kell.

7. Az illetékes központi hatóság tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az 1. pontban említett övezetek vagy övezetek részei mentes minősítésének felfüggesztéséről, visszaállításáról vagy visszavonásáról.

II. Part menti halgazdálkodási övezetek (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A part menti övezet a part, a tengervíz vagy a folyótorkolat földrajzilag pontosan körülhatárolt olyan része, amely homogén víztani rendszert vagy rendszereket alkot. Part menti övezetnek tekinthető szükség esetén a part, tengervíz vagy folyótorkolat két folyó torkolata között elterülő része, vagy a part, tengervíz, folyótorkolat azon része, ahol egy vagy több gazdaság található, feltéve hogy a gazdaság vagy gazdaságok mindkét oldalán pufferzónát hoztak létre, melynek kiterjedését a Bizottság a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, eseti alapon állapítja meg.

B.	A „mentes” minősítés megadása A „mentes” minősítés elnyerése érdekében a haltenyésztésre használt part menti övezetnek meg kell felelnie az I. B. pontban említett, szárazföldi övezetekre meghatározott követelményeknek.

C.	A „mentes” minősítés fenntartása A part menti övezet „mentes” minősítésének fenntartásához az I. C. pontban meghatározott követelményeket kell teljesíteni.

A mentes minősítés felfüggesztése, visszaállítása és visszavonása

A szabályok megegyeznek az I. D. pontban előírtakkal; abban az esetben azonban, ha az övezet több víztani rendszerből áll, úgy a mentes minősítés felfüggesztése, visszaállítása illetve visszavonása e rendszereknek egy részére is vonatkozhat, amennyiben az földrajzilag pontosan körülhatárolt és homogén víztani rendszert alkot, feltéve hogy a még mentes minősítésű rész továbbra is megfelel az A. pontban megállapított meghatározásnak.

III. Puhatestűek tenyésztésére szolgáló part menti övezetek (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A.	A part menti övezetnek meg kell felelnie a II. A. pontban megállapított meghatározásnak.

A „mentes” minősítés megadása

A „mentes” minősítés elnyerése érdekében a part menti övezetnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

1. a puhatestűek a megelőző két évben sem klinikai, sem egyéb tünetét nem mutatták az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett egy vagy több betegségnek;

2. a part menti övezet minden gazdasága a hatósági szolgálat felügyelete alatt áll. Az adott kórokozók fejlődésének megfelelő időszakonként egészségügyi vizsgálatokat végeznek.

A fenti vizsgálatok során mintákat vesznek, és azokat késedelem nélkül a jóváhagyott laboratóriumba küldik, az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata céljából;

3. ha a szárazföldi övezetben nincs gazdaság, a hatósági szolgálatnak a 2. ponttal összhangban a puhatestűeket az adott kórokozók fejlődéséhez igazított időszakonként egészségügyi vizsgálatnak kell alávetnie. Ha azonban az élővilág alapos vizsgálata azt mutatja, hogy az övezet nem tartalmaz kórokozó-átvivő, betegséghordozó vagy betegségre fogékony fajhoz tartozó puhatestűeket, a hatósági szolgálat a puhatestűek behozatala előtt megadhatja az övezet „mentes” minősítését;

4. a hatósági szolgálatok által végzett egészségügyi vizsgálatok során fogott puhatestűek laboratóriumi vizsgálatai az adott kórokozók tekintetében negatív eredményt hoztak.

A „mentes” minősítés megadása során számításba vehető az a tény, ha egy övezet tudvalévően mentes az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett betegségektől.

A „mentes” minősítés megtartása

A „mentes” minősítés megtartásához az alábbi követelményeket kell teljesíteni:

1. a part menti övezetbe kerülő puhatestűek csak másik mentes part menti övezetből, vagy nem mentes övezet mentes halgazdaságából származhatnak;

2. a B. 2. ponttal összhangban minden gazdaságnak az adott kórokozók fejlődéséhez igazított időszakonként egészségügyi vizsgálaton kell átesnie;

3. az egészségügyi vizsgálat során mintavételezésre kerülő puhatestűek laboratóriumi vizsgálatai az A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II. 1. oszlopában említett betegségek kórokozói tekintetében negatív eredményt hoztak;

4. a gazdálkodóknak vagy a puhatestűek beviteléért felelős személyeknek nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmaz minden olyan információt, amely lehetővé teszi a puhatestűek egészségi állapotának állandó megfigyelését.

A „mentes” minősítés felfüggesztése, visszaállítása és visszavonása

1. Minden rendellenes pusztulást vagy más olyan tünetet, amely arra utalhat, hogy az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségek valamelyike tört ki a puhatestűek között, a lehető leggyorsabban jelenteni kell a hatósági szolgálatnak. ►M2 Az utóbbi az övezet vagy, ha az övezet több víztani rendszerből áll, e rendszerek egy földrajzilag pontosan körülhatárolt és homogén víztani rendszert alkotó részének jóváhagyását azonnal felfüggeszti, feltéve hogy a még mentes minősítésű rész továbbra is megfelel az A. pontban megállapított meghatározásnak. ◄

2. A beteg puhatestűekből mintát kell küldeni a jóváhagyott laboratóriumba az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata céljából.

A vizsgálatok eredményeit a hatósági szolgálattal haladéktalanul közölni kell.

3. Amennyiben az eredmények az adott kórokozók tekintetében negatívnak, de más ok tekintetében pozitívnak bizonyulnak, a hatósági szolgálat a „mentes” minősítést újra megadja.

4. Ha azonban diagnózist nem lehet megállapítani, az első mintavételtől számított 15 napon belül további egészségügyi vizsgálatot kell végezni, és elegendő számú beteg puhatestűt kell fogni és a jóváhagyott laboratóriumba küldeni az adott kórokozók jelenlétének vizsgálata céljából. Ha az eredmények ismét negatívnak bizonyulnak, vagy nincs több beteg puhatestű, a hatósági szolgálat újra megadja a „mentes” minősítést.

5. Ha az eredmények pozitívak, a hatósági szolgálat visszavonja az 1. pontban említett övezet vagy övezet egy részének mentes minősítését.

6. Az 1. pontban említett övezet vagy övezet egy részének mentes minősítése a következő követelmények teljesítése esetén állítható vissza:

a) betegség kitörése esetén:

— a beteg vagy fertőzött puhatestűeket meg kell semmisíteni,

— a hatósági szolgálat által jóváhagyott eljárásnak megfelelően minden berendezést és felszerelést fertőtleníteni kell;

b) a betegség felszámolása után a B. pontban meghatározott követelményeket ismét teljesíteni kell.

C. MELLÉKLET

NEM MENTES ÖVEZETBEN LÉVŐ MENTES HALGAZDASÁGOK

I. Szárazföldi halgazdaságok (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A. A mentes minősítés megadása

A mentes minősítés elnyerése érdekében a gazdaságnak a következő követelményeket kell teljesítenie:

1. a vízellátást kútról, fúrólyukról vagy forrásról kell biztosítani. Amennyiben az ilyen vízforrás a gazdaságtól távol található, a vizet közvetlenül kell a gazdaságba vezetni, csővezetéken, vagy – a hatósági szolgálat engedélyével – nyitott csatornán vagy természetes vízvezetéken keresztül, feltéve hogy az nem jelent fertőzésforrást a gazdaság számára, és nem teszi lehetővé vadon élő halak bejutását. A csatornát a gazdaság vagy amennyiben ez nem lehetséges, a hatósági szolgálat ellenőrzi;

2. folyásirányban természetes vagy mesterséges gáttal kell megakadályozni a halak bejutását az adott gazdaságba;

3. szükség esetén áradás és vízbeszivárgások elleni védelemmel kell ellátni;

4. értelemszerűen meg kell felelnie a B. melléklet I. B. pontjában előírt követelményeknek. Továbbá abban az esetben, ha a mentes minősítést azon az alapon kérik, hogy a gazdaság hosszú ideje mentes a betegségektől, valamint ott 10 éve hatósági ellenőrző rendszer működik, a következő kiegészítő követelményeket is teljesíteni kell:

— legalább évi egy alkalommal klinikai vizsgálatot végeztek és mintákat vettek az adott kórokozók jelenlétének jóváhagyott laboratóriumban történt vizsgálata érdekében;

5. a hatósági szolgálat további intézkedéseket is elrendelhet, ha ezt a betegségek behurcolásának megelőzése érdekében szükségesnek tartja. Az ilyen intézkedések körébe tartozhat egy, a gazdaság körüli pufferzóna létrehozása, melynek területén megfigyelési programot kell működtetni, továbbá a lehetséges kórokozó-hordozók vagy kórokozó-átvivők bejutását megakadályozó védőberendezések felállítása;

6. Mindazonáltal:

a) egy új gazdaság, amely megfelel az 1., 2., 3. és 5. pontban említett követelményeknek, és tevékenységét mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó halakkal, ikrákkal vagy ivarsejtekkel kezdi meg, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül;

b) egy olyan gazdaság, amely az 1., 2., 3. és 5. pontban említett követelményeknek megfelel, és tevékenységét megszakítás után mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó halakkal, ikrákkal vagy ivarsejtekkel kezdi újra, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül, feltéve hogy:

— a hatósági szolgálat által ismert a gazdaság egészségügyi története, működésének legalább utolsó négy évéből; amennyiben azonban a gazdaság négy évnél rövidebb ideje működik, a tényleges működési időszakot kell figyelembe venni,

— a gazdaságban nem rendeltek el az A. melléklet II. listájában szereplő betegségek vonatkozásában állat-egészségügyi intézkedéseket, és a gazdaságban korábban sem fordultak elő ilyen megbetegedések,

— a halak, ikrák vagy ivarsejtek behozatalát megelőzően a gazdaságot kitakarítják és fertőtlenítik, amit legalább 15 napos, hatósági felügyelet melletti állománymentes időszak követ.

B. A „mentes” minősítés megtartása

A „mentes” minősítés megtartásához a B. melléklet I. C. pontjában meghatározott követelményeket kell teljesíteni. Mintavételt azonban évente egyszer kell végezni.

C. A „mentes” minősítés felfüggesztése, visszaállítása és visszavonása

A B. melléklet I. D. pontjában előírt követelményeket kell alkalmazni.

II. Part menti halgazdaságok (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A. A „mentes” minősítés megadása

A „mentes” minősítés elnyerése érdekében a gazdaságnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

1. A vízellátást olyan rendszerrel kell biztosítani, amely az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségek kórokozóinak elpusztítására szolgáló berendezést tartalmaz; e rendelkezéseket és különösen a rendszer megfelelő működésére vonatkozók egységes alkalmazásához szükséges kritériumokat a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

2. A gazdaságnak értelemszerűen meg kell felelnie a B. melléklet II. B. pontjában előírt követelményeknek.

3. Mindazonáltal:

a) egy új gazdaság, amely megfelel az 1. és 2. pontban említett követelményeknek, és tevékenységét mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó halakkal, ikrákkal vagy ivarsejtekkel kezdi meg, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül;

b) egy olyan gazdaság, amely megfelel az 1. és 2. pontban említett követelményeknek, és tevékenységét megszakítás után mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó halakkal, ikrákkal vagy ivarsejtekkel kezdi újra, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül, feltéve hogy:

B. A „mentes” minősítés megtartása

A „mentes” minősítés megtartásához a B. melléklet II. C. pontjában meghatározott követelményeket kell értelemszerűen teljesíteni.

C. A „mentes” minősítés felfüggesztése, visszaállítása és visszavonása

A B. melléklet II. D. pontjában előírt követelményeket kell értelemszerűen alkalmazni.

III. Puhatestűek tenyésztésére szolgáló part menti gazdaságok (A. melléklet ►M1 ————— ◄ és II., 2. oszlop)

A. A „mentes” minősítés megadása

A „mentes” minősítés elnyerése érdekében a gazdaságnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

1. A vízellátását olyan rendszerrel kell biztosítani, amely az A. melléklet II. listájának 1. oszlopában említett betegségek kórokozóinak elpusztítására szolgáló berendezést tartalmaz; e rendelkezéseket és különösen a rendszer megfelelő működésére vonatkozók egységes alkalmazásához szükséges kritériumokat a 26. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

2. A gazdaságnak értelemszerűen meg kell felelnie a B. melléklet III. B. 1., 2. és 4. pontjában előírt követelményeknek.

3. Mindazonáltal:

a) egy új gazdaság, amely megfelel az 1. és 2. pontban említett követelményeknek, és tevékenységét mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó puhatestűekkel kezdi meg, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül;

b) egy olyan gazdaság, amely megfelel az 1. és 2. pontban említett követelményeknek, és tevékenységét megszakítás után mentes övezetből vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaságból származó puhatestűekkel kezdi újra, megszerezheti a mentes minősítést az ahhoz szükséges mintavételezés nélkül, feltéve hogy:

— a hatósági szolgálat által ismert a gazdaság egészségügyi története, működésének legalább utolsó két évéből,

— a gazdaságban nem rendeltek el az A melléklet II. listájában említett betegségek vonatkozásában állat-egészségügyi intézkedéseket, és a gazdaságban korábban sem fordultak elő ilyen megbetegedések,

— a puhatestűek behozatalát megelőzően a gazdaságot kitakarítják és fertőtlenítik, amit legalább 15 napos, hatósági felügyelet melletti állománymentes időszak követ.