This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01989L0654-20070627
Council Directive of 30 November 1989 concerning the minimum safety and health requirements for the workplace (first individual directive within the meaning of Article 16 (1) of Directive 89/391/EEC) (89/654/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (89/654/EGK)
A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (89/654/EGK)
1989L0654 — HU — 27.06.2007 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 393, 30.12.1989, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. június 20.) |
L 165 |
21 |
27.6.2007 |
|
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1989. november 30.)
a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)
(89/654/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,
tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára ( 1 ),
az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében;
mivel e cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;
mivel a Bizottság a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi programjáról szóló közleményében ( 4 ) előírja egy, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészsége védelmének biztosításáról szóló irányelv elfogadását;
mivel a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló 1987. december 21-i állásfoglalásában ( 5 ) a Tanács tudomásul vette a Bizottságnak azt a szándékát, hogy a közeljövőben minimumkövetelményeket nyújt be Tanácsnak a munkahely kialakításáról;
mivel a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem magasabb szintjének biztosítása;
mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében; mivel ezért az utóbbi irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkahelyre az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;
mivel ez az irányelv gyakorlati hozzájárulás a belső piac szociális dimenziójának kialakításához;
mivel a legutóbb az 1985. évi csatlakozási okmánnyal módosított 74/325/EGK határozat ( 7 ) értelmében a Bizottság konzultál a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal az e területre vonatkozó javaslattervezetekről,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az első egyedi irányelv, minimumkövetelményeket állapít meg a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében, a 2. cikkben meghatározottak szerint.
(2) Ez a irányelv nem vonatkozik az alábbiakra:
a) a vállalkozáson, illetve telephelyen kívül használt közlekedési eszközök vagy a közlekedési eszközökön belüli munkahelyek;
b) időszakos vagy helyileg változó munkahelyek;
c) a nyersanyagkitermelő iparágak;
d) halászhajók;
e) olyan mezők, erdők és más földterületek, amelyek egy mezőgazdasági vagy erdészeti vállalkozás részét képezik, de amelyek a vállalkozás épületeitől távol találhatóak.
(3) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett teljes területre az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.
2. cikk
Fogalommeghatározás
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „munkahely” az a hely, amelynek célja, hogy munkaállomásnak adjon helyet a vállalkozás, valamint a telephely helyiségeiben, és minden más olyan hely a vállalkozás, illetve a telephely területén, amelyhez a munkavállaló munkavégzése során hozzáfér.
II. SZAKASZ
A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
3. cikk
Először használatba vett munkahelyek
Az először 1992. december 3-e után használt munkahelyeknek meg kell felelniük az I. mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.
4. cikk
Már használatban lévő munkahelyek
Az 1993. január 1-je előtt már használatban lévő munkahelyeknek legkésőbb az ezt az időpontot követő három éven belül eleget kell tenniük a II. mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.
A Portugál Köztársaságot illetően azonban az 1993. január 1-je előtt használt munkahelyeknek legkésőbb az ezen időpontot követő négy éven belül kell megfelelniük a II. mellékletben foglalt biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.
5. cikk
Munkahelyek módosítása
Ha a munkahelyeket 1992. december 31-e után módosítják, bővítik ki, illetve alakítják át, a munkáltató minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy azok a módosítások, kiegészítések, illetve átalakítások összhangban álljanak az I. mellékletben megállapított megfelelő minimumkövetelményekkel.
6. cikk
Általános követelmények
A munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében a munkáltató gondoskodik arról, hogy
— a vészkijáratokhoz vezető utak és maguk a kijáratok szabadok és ezáltal bármikor használhatóak legyenek,
— a munkahely, az eszközök és a berendezések műszaki karbantartását és legfőképpen az I. és II. mellékletben említett feladatokat elvégezzék, és minden olyan hibát a lehető leggyorsabban helyrehozzanak, amely érintheti a munkavállalók biztonságát és egészségét,
— a munkahelyet, a berendezéseket és az eszközöket, különösen az I. melléklet 6. pontjában és a II. melléklet 6. pontjában említetteket, rendszeresen megfelelő higiéniai színvonalon tisztítsák,
— a veszélyek megelőzését vagy elhárítását szolgáló, és különösen az I. mellékletben és a II. mellékletben említett biztonsági berendezéseket és eszközöket rendszeresen karbantartsák és ellenőrizzék.
7. cikk
A munkavállalók tájékoztatása
A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell minden olyan intézkedésről, amelyet a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintően meg kell tenni.
8. cikk
Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele
A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.
III. SZAKASZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
9. cikk
A mellékletek módosítása
A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékleteknek
— a munkahelyek részeinek tervezését, gyártását vagy építését érintő műszaki harmonizálásról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadásából, illetve
— a munkahelyekkel kapcsolatban végbemenő műszaki fejlődésből, illetve a nemzetközi szabályozások, előírások vagy ismeret változásából
eredő, szigorúan technikai módosításait.
10. cikk
Záró rendelkezések
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1992. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A Görög Köztársaság vonatkozásában alkalmazandó dátum azonban 1994. december 31-e.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.
▼M1 —————
11. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
AZ ELŐSZÖR HASZNÁLATBA VETT MUNKAHELYEKKEL KAPCSOLATOS, AZ IRÁNYELV 3. CIKKÉBEN EMLÍTETT BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
1. Előzetes megjegyzés
Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell teljesíteni, amikor ezt a munkahely vagy a tevékenység sajátosságai, a körülmények vagy egy adott veszélyhelyzet megkívánják.
2. Stabilitás és szilárdság
A munkahelyeknek helyt adó épületeknek használatuk jellegének megfelelő szerkezettel és szilárdsággal kell rendelkezniük.
3. Villamos berendezések
A villamos berendezéseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok ne jelentsenek tűz- vagy robbanásveszélyt; a személyeket megfelelően védeni kell a közvetlen vagy közvetett érintkezés okozta balesetveszélytől.
Az anyagok és a védőeszközök tervezésének, kivitelezésének és kiválasztásának meg kell felelniük a feszültségnek, a külső feltételeknek, és a berendezés részeihez hozzáférő személyek szakértelmének.
4. Menekülési útvonalak és vészkijáratok
4.1. A menekülési útvonalaknak és vészkijáratoknak akadálytól mentesnek kell lenniük, és lehetőleg közvetlenül a szabadba vagy egy biztonságos helyre kell vezetniük.
4.2. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállalók veszély esetén gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyják a munkaállomást.
4.3. A menekülési útvonalak és vészkijáratok száma, eloszlása és mérete a munkahelyek használatától, berendezéseitől, méretétől és az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függ.
4.4. A vészkijáratok ajtóinak kifelé kell nyílniuk.
Toló- vagy forgóajtó kifejezetten vészkijárat céljára nem használható.
A vészkijáratok ajtóit nem szabad úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen és azonnal bárki, akinek szüksége lehet ezek használatára veszélyhelyzetben.
4.5. A meghatározott menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK ( 8 ) irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.
Az ilyen jelzéseket megfelelően kell elhelyezni, és gondoskodni kell azok tartósságáról.
4.6. A vészkijáratok ajtóit tilos bezárni.
A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat, valamint az azokhoz vezető közlekedési utakat és ajtókat mentesíteni kell az akadályoktól, hogy azokat bármikor akadálytalanul lehessen használni.
4.7. A világítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő erősségű biztonsági világítással kell ellátni arra az esetre, ha a világítás meghibásodik.
5. Tűzjelzés és tűzoltás
5.1. Az épület méreteitől és rendeltetésétől, a benne lévő berendezésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függően a munkahelyeket megfelelő tűzoltó berendezéssel, és szükség esetén tűzjelző berendezésekkel és riasztórendszerekkel kell felszerelni.
5.2. A nem automata tűzoltó berendezésnek könnyen hozzáférhetőnek és könnyen használhatónak kell lennie.
A berendezést jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.
Az ilyen jelzéseket megfelelően kell elhelyezni, és gondoskodni kell azok tartósságáról.
6. Zárt munkahelyek szellőzése
6.1. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy elegendő friss levegő legyen a zárt munkahelyen, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.
Mesterséges szellőztető rendszer használata esetén azt üzemképes állapotban kell tartani.
Ellenőrzőrendszernek kell jeleznie minden meghibásodást, ha ez szükséges a munkavállalók egészsége érdekében.
6.2. Légkondicionáló vagy mechanikus szellőztetőberendezés használata esetén ezeknek úgy kell működniük, hogy a munkavállalók ne legyenek zavaró huzatnak kitéve.
Minden légköri szennyeződést okozó olyan lerakódást vagy piszkot, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztetheti, azonnal el kell távolítani.
7. A helyiségek hőmérséklete
7.1. Munkaidőben a munkaállomásoknak helyet adó helyiségekben az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.
7.2. A pihenőhelyiségek, ügyeleti szobák, higiénés helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének is meg kell felelnie az adott területek sajátos rendeltetésének.
7.3. Az ablakoknak, tetőablakoknak és az üvegből készült válaszfalaknak biztosítaniuk kell, hogy a napfény zavaró hatása elkerülhető legyen a munkahelyen, tekintettel a munka és a munkahely jellegére.
8. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
8.1. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.
8.2. A munkaállomásoknak helyet adó helyiségekben és a közlekedési utakon a világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a felszerelt világítás jellegéből adódóan azok ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavállalók számára.
8.3. Az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve a mesterséges megvilágítás meghibásodása esetén, megfelelő erősségű biztonsági világításról kell gondoskodni.
9. A helyiségek padlója, fala, mennyezete és teteje
9.1. A helyiségek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak vagy lejtők, és a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.
A munkaállomásnak helyet adó munkahelyeket megfelelően hőszigetelni kell, figyelembe véve az adott vállalkozás jellegét és a munkavállalók fizikai tevékenységét.
9.2. A helyiségekben lévő padlók, falak és mennyezetek felületének tisztíthatónak vagy felújíthatónak kell lennie, a megfelelő higiéniai színvonal elérése érdekében.
9.3. A helyiségekben vagy a munkaállomások és a közlekedési útvonalak közelében az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült válaszfalakat egyértelmű jelzéssel kell ellátni, biztonságos anyagból kell készíteni, vagy azokat az ilyen helyektől vagy a közlekedési utaktól el kell határolni annak megelőzésére, hogy a munkavállalók a fallal érintkezzenek vagy sérülést szenvedjenek, ha a falak összetörnek.
9.4. A nem kellően ellenálló anyagból készült tetőkhöz való hozzáférés nem engedélyezhető, kivéve ha a biztonságos munkavégzést biztosító eszköz áll rendelkezésre.
10. Ablakok és tetőablakok
10.1. A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy az ablakokat, tetőablakokat és szellőztetőberendezéseket biztonságosan nyithassák, zárhassák, igazíthassák vagy rögzíthessék. Ezek nem helyezkedhetnek el úgy, hogy nyitott állapotukban veszélyt jelentsenek a munkavállalókra.
10.2. Az ablakokat és a tetőablakokat olyan berendezéssel együtt kell megtervezni, vagy olyan készülékekkel felszerelni, amelyek lehetővé teszik tisztításukat, a tisztítást végző vagy az épületben és körülötte tartózkodó munkavállalók veszélyeztetése nélkül.
11. Ajtók és kapuk
11.1. Az ajtók, kapuk elhelyezkedését, számát és méretét, valamint a kialakításukhoz használt anyagokat a helyiségek vagy területek jellege és rendeltetése határozza meg.
11.2. Az átlátszó ajtókat szembetűnő helyen, megfelelően kell megjelölni.
11.3. A lengőajtóknak és lengőkapuknak átlátszónak kell lenniük, vagy azokba átlátást biztosító ablakot kell beépíteni.
11.4. Ha az ajtókban és kapukban található átlátszó vagy áttetsző felületek nem biztonsági anyagból készülnek, és ha fennáll az a veszély, hogy a munkavállalók megsérülhetnek, ha egy ajtó vagy kapu összetörik, a felületeket törés ellen védeni kell.
11.5. A tolóajtókat kisiklást és felborulást gátló biztonsági berendezéssel kell ellátni.
11.6. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan szerkezettel kell felszerelni, amely megakadályozza a visszaesést.
11.7. A menekülési útvonalak mentén található ajtókat megfelelően meg kell jelölni.
Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket bármikor belülről ki lehessen nyitni külön segítség nélkül.
Az ajtók mindaddig nyithatóak kell, hogy legyenek, amíg a munkahelyeken munkavállalók tartózkodnak.
11.8. Az elsősorban járműforgalmat szoláló kapuk közvetlen környezetében gyalogosoknak fenntartott ajtókat kell elhelyezni, kivéve ha a gyalogosok számára e nélkül is biztonságos az áthaladás; az ilyen ajtókat egyértelműen meg kell jelölni és állandóan akadálymentesen kell tartani.
11.9. Az önműködő ajtók és kapuk működése a munkavállalókra nézve nem jelenthet balesetveszélyt.
Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell felszerelni, és – hacsak nem nyílnak automatikusan áramkimaradás esetén – manuálisan is nyithatóknak kell lenniük.
12. Közlekedési útvonalak – veszélyes területek
12.1. A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat, rakodórámpákat úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy biztosítható legyen a gyalogosok vagy járművek könnyű, biztonságos és megfelelő áthaladása mégpedig olyan módon, hogy azok ne veszélyeztessék az e közlekedési utak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.
12.2. A gyalogosforgalom, illetve áruforgalom által használt útvonalakat a lehetséges használók számának és a vállalkozás típusának megfelelően kell méretezni.
Ha közlekedési eszközt használnak a közlekedési útvonalakon, akkor kellő biztonsági távolságot kell biztosítani a gyalogosoknak.
12.3. Kellő távolságot kell biztosítani a járművek részére kijelölt közlekedési utak és az ajtók, kapuk, gyalogosok számára kijelölt átjárók, folyosók és lépcsők között.
12.4. Ha a helyiség rendeltetése és berendezése megkívánja a munkavállalók védelme érdekében, a közlekedési útvonalakat egyértelműen meg kell jelölni.
12.5. Ha a munkahelyeken olyan veszélyes területek is találhatók, ahol a munka jellegénél fogva valamilyen veszély áll fenn, ideértve a munkavállaló vagy egy tárgy leesését, ezeket a munkahelyeket lehetőleg fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen munkavállalók belépjenek az ilyen területekre.
Megfelelő intézkedéseket kell hozni a veszélyes területekre belépni jogosult munkavállalók védelme érdekében.
A veszélyes területeket egyértelműen kell jelezni.
13. Mozgólépcsőkre és mozgójárdákra vonatkozó egyedi intézkedések
A mozgólépcsőknek és mozgójárdáknak biztonságosan kell működniük.
Ezeket el kell látni a szükséges biztonsági eszközökkel.
Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell ellátni.
14. Rakodórámpák
14.1. A rakodórámpáknak megfelelőnek kell lenniük a szállítandó teher méretei szempontjából.
14.2. A rakodórámpáknak legalább egy kijárata kell, hogy legyen.
Ha műszakilag lehetséges, a meghatározott hosszúságot meghaladó rakodórámpákat mindkét végükön kijárattal kell ellátni.
14.3 A rakodórámpáknak a lehető legbiztonságosabbnak kell lenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók ne eshessenek le róluk.
15. A helyiségek mérete és a helyiségek légtere – a mozgás szabadsága a munkaállomásokon
15.1. A munkavégzés helyiségeinek elegendő területtel, magassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók munkájukat biztonságuk, egészségük vagy jó közérzetük veszélyeztetése nélkül végezhessék.
15.2. A munkaállomáson a szabad, nem foglalt terület méreteit úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállalók számára lehetővé tegye a mozgás szabadságát munkájuk végzése során.
Ha ez a munkaállomás sajátosságai miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalónak biztosítani kell a mozgás szabadságát a munkaállomás mellett.
16. Pihenőhelyiségek
16.1. Ha a munkavállalók biztonsága vagy egészsége, különösen ha a végzett tevékenység típusa vagy egy adott számúnál több alkalmazott jelenléte ezt kívánja, a munkavállalóknak könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget kell biztosítani.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a munkavállalókat olyan irodában vagy hasonló helyiségben alkalmazzák, ahol a fentivel egyenértékű pihenés biztosítható számukra a szünetekben.
16.2. A pihenőhelyiségeknek elég nagynak kell lenniük, és azokat a munkavállalói létszámnak megfelelő számú asztallal és háttámlás székkel kell ellátni.
16.3. A pihenőhelyiségekben megfelelő intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.
16.4. Ha a munkaidőt rendszeresen és gyakran megszakítják, és nincs pihenőhelyiség, más olyan helyiséget kell biztosítani, ahol a munkavállalók az ilyen megszakítások alkalmával tartózkodhatnak, ha ez a munkavállalók biztonsága vagy egészsége érdekében szükséges.
Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.
17. Várandós nők és szoptató anyák
A várandós nők és szoptató anyák számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő körülmények között lepihenhessenek.
18. Higiénés helyiségek
18.1. Öltözők és öltözőszekrények
18.1.1. Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, illetve ott is, ahol egészségügyi vagy illendőségi okok miatt nem várható el tőlük, hogy másik helyiségben öltözzenek át.
Az öltözőknek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő befogadóképességűnek kell lenniük, és azokat ülőalkalmatossággal kell ellátni.
18.1.2. Az öltözőknek elég nagynak kell lenniük, és azokban olyan berendezéseket kell biztosítani, amelyekben minden munkavállaló elzárhatja ruháit a munkavégzés időtartamára.
Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), a munkaruha tárolására használt öltözőszekrényeket el kell különíteni a rendes ruha tárolására használt öltözőszekrényektől.
18.1.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és a nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők az öltözőt külön használhassák.
18.1.4. Ha öltözőkre nincs szükség a 18.1.1. pont szerint, minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháját tárolhatja.
18.2. Zuhanyozók és mosdókagylók
18.2.1. Elegendő és megfelelő zuhanyozókat kell biztosítani a munkavállalók számára, ha azt a munka jellege vagy egészségügyi okok indokolják.
Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyozók álljanak a férfiak és a nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők a zuhanyozókat külön használhassák.
18.2.2. A zuhanyozóknak megfelelő nagyságúnak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadály nélkül megfelelő higiéniai színvonalon tisztálkodhasson.
A zuhanyozókat hideg és meleg folyó vízzel kell ellátni.
18.2.3. Ha a 18.2.1. pont első albekezdése szerint nincs szükség zuhanyozóra, akkor elegendő számú, folyó vízzel (szükség esetén meleg vízzel) ellátott, megfelelő mosdókagylót kell biztosítani a munkaállomások és az öltözők közelében.
Ha az illem ezt kívánja a férfiak és a nők számára külön mosdókagylókat vagy azok külön használatát kell biztosítani.
18.2.4. Ha a zuhanyozóknak vagy mosdókagylóknak helyet adó helyiségek az öltözőkön kívül találhatóak, a kettő között egyszerű átjárást kell biztosítani.
18.3. Illemhelyek és mosdókagylók
A munkaállomások, a pihenőhelyiségek, az öltözők és a zuhanyozóknak vagy mosdókagylóknak kialakított helyiségek közelében külön helyiséget kell biztosítani megfelelő számú illemhellyel és mosdókagylóval.
Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.
19. Elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek
19.1. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
19.2. Az elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségeket el kell látni alapvető elsősegélynyújtó berendezéssel és felszereléssel, és azoknak hordággyal is könnyen megközelíthetőnek kell lenniük.
E helyiségeket jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.
19.3. Ezenkívül minden olyan helyen elsősegélynyújtó felszerelésnek kell lennie, ahol a munkakörülmények ezt indokolják.
Ezt a felszerelést megfelelően meg kell jelölni, és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
20. Fogyatékos munkavállalók
A munkahelyeket szükség esetén a fogyatékos munkavállalókra tekintettel kell kialakítani.
Ez a rendelkezés alkalmazandó különösen azokra az ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyozókra, mosdókagylókra, illemhelyekre és munkaállomásokra, amelyeket közvetlenül fogyatékos személyek használnak vagy foglalnak el.
21. Szabadtéri munkahelyek (különös rendelkezések)
21.1. Az olyan szabadtéri munkaállomásokat, közlekedési útvonalakat és más területeket vagy szabadtéri berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük során használnak vagy ahol tartózkodnak, oly módon kell megszervezni, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan közlekedhessenek.
A 12., 13. és 14. pont a vállalkozás területén található fő közlekedési utakra (a helyhez kötött munkaállomáshoz vezető közlekedési utakra), a vállalkozás berendezéseinek rendszeres karbantartásánál és felügyeleténél használt közlekedési utakra, és a rakodórámpákra is vonatkozik.
A 12. pontot kell alkalmazni a szabadtéri munkahelyekre is.
21.2. A szabadtéri munkahelyeket megfelelő mesterséges fénnyel kell megvilágítani akkor, ha nincs elegendő természetes fény.
21.3. Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaállomáson alkalmazzák, az ilyen munkaállomást lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók:
a) védve legyenek a zord időjárástól, és szükség esetén a leeső tárgyaktól;
b) ne legyenek kitéve zajártalomnak, sem olyan káros külső hatásoknak, mint gázok, gőzök vagy por;
c) veszélyhelyzetben gyorsan elhagyhassák a munkaállomást, vagy gyorsan segítséget kapjanak;
d) ne tudjanak elcsúszni vagy elesni.
II. MELLÉKLET
EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A MÁR HASZNÁLATBA VETT MUNKAHELYEKEN, AZ IRÁNYELV 4. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1. Előzetes megjegyzés
Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell teljesíteni, amikor ezt a munkahely vagy a tevékenység sajátosságai, a körülmények vagy egy adott veszélyhelyzet megkívánják.
2. Stabilitás és szilárdság
A munkahelyeknek helyt adó épületeknek használatuk jellegének megfelelő szerkezettel és szilárdsággal kell rendelkezniük.
3. Villamos berendezések
A villamos berendezéseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok ne jelentsenek tűz- vagy robbanásveszélyt; a személyeket megfelelően védeni kell a közvetlen vagy közvetett érintkezés okozta balesetveszélytől.
A villamos berendezéseknek és védőkészülékeknek meg kell felelniük a feszültségnek, a külső feltételeknek, és a berendezés részeihez hozzáférő személyek szakértelmének.
4. Menekülési útvonalak és vészkijáratok
4.1. A menekülési útvonalaknak és vészkijáratoknak akadálytól mentesnek kell lenniük, és lehetőleg közvetlenül a szabadba vagy egy biztonságos helyre kell vezetniük.
4.2. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállalók veszély esetén gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyják a munkaállomást.
4.3. Megfelelő számú menekülési útvonalat és vészkijáratot kell biztosítani.
4.4. A vészkijáratok ajtóinak kifelé kell nyílniuk.
Toló- vagy forgóajtó kifejezetten vészkijárat céljára nem használható.
A vészkijáratok ajtóit nem szabad úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen és azonnal bárki, akinek szüksége lehet ezek használatára veszélyhelyzetben.
4.5. A meghatározott menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.
Az ilyen jelzéseket megfelelően kell elhelyezni, és gondoskodni kell azok tartósságáról.
4.6. A vészkijáratok ajtóit tilos bezárni.
A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat, valamint az azokhoz vezető utakat és ajtókat mentesíteni kell az akadályoktól, hogy azokat bármikor akadálytalanul lehessen használni.
4.7. A világítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő erősségű biztonsági világítással kell ellátni arra az esetre, ha a világítás meghibásodik.
5. Tűzjelzés és tűzoltás
5.1. Az épület méreteitől és rendeltetésétől, a benne lévő berendezésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól és az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függően a munkahelyeket megfelelő tűzoltó berendezéssel, és szükség esetén tűzjelző berendezésekkel és riasztórendszerrel kell felszerelni.
5.2. A nem automata tűzoltó berendezésnek könnyen hozzáférhetőnek és könnyen használhatónak kell lennie.
A berendezést jelzésekkel kell ellátni a 77/576/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.
Az ilyen jelzéseket megfelelő helyre kell tenni, és gondoskodni kell azok tartósságáról.
6. Zárt munkahelyek szellőzése
Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy elegendő friss levegő legyen a zárt munkahelyen, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.
Mesterséges szellőztető rendszer használata esetén azt üzemképes állapotban kell tartani.
Szabályozó rendszernek kell jeleznie minden meghibásodást, ha ez szükséges a munkavállalók egészségéhez.
7. A helyiségek hőmérséklete
7.1. Munkaidőben a munkaállomásnak helyet adó helyiségekben az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.
7.2. A pihenőhelyiségek, ügyeleti szobák, higiénés helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének is meg kell felelnie az ilyen területek sajátos rendeltetésének.
8. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
8.1. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.
8.2. Az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve a mesterséges megvilágítás meghibásodása esetén, megfelelő erősségű biztonsági világításról kell gondoskodni.
9. Ajtók és kapuk
9.1. Az átlátszó ajtókat szembetűnő helyen, megfelelően kell megjelölni.
9.2. A lengőajtóknak és lengőkapuknak átlátszónak kell lenniük, vagy azokba átlátást biztosító ablakot kell beépíteni.
10. Veszélyes területek
Ha a munkahelyeken olyan veszélyes területek is találhatók, ahol a munka jellegénél fogva valamilyen veszély áll fenn, ideértve a munkavállaló vagy egy tárgy leesését, ezeket a munkahelyeket lehetőleg olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen munkavállalók belépjenek az ilyen területekre.
Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a veszélyes területekre belépni jogosult munkavállalók védelme érdekében.
A veszélyes területeket egyértelműen jelezni kell.
11. Pihenőhelyiségek és pihenőhelyek
11.1. Ha a munkavállalók biztonsága vagy egészsége, különösen, ha a végzett tevékenység típusa vagy egy adott számúnál több alkalmazott jelenléte ezt kívánja, a munkavállalóknak könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget vagy pihenőhelyet kell biztosítani.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a munkavállalókat olyan irodában vagy hasonló helyiségben alkalmazzák, ahol a fentivel egyenértékű pihenés biztosítható számukra a szünetekben.
11.2. A pihenőhelyiségeket és pihenőhelyeket asztalokkal és háttámlás székekkel kell ellátni.
11.3. A pihenőhelyiségekben és pihenőhelyeken megfelelő rendelkezéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.
12. Várandós nők és szoptató anyák
A várandós nők és szoptató anyák számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő körülmények között lepihenhessenek.
13. Higiénés helyiségek
13.1. Öltözők és öltözőszekrények
13.1.1. Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, és ott, ahol az egészség vagy az illem miatt nem várható el tőlük, hogy másik helyiségben öltözzenek át.
Az öltözőknek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő befogadóképességűnek kell lenniük.
13.1.2. Az öltözőkben olyan berendezéseket kell biztosítani, amelyekben minden munkavállaló elzárhatja ruháit a munkavégzés időtartamára.
Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), a munkaruha tárolására használt öltözőszekrényeket el kell különíteni a rendes ruha tárolására használt öltözőszekrényektől.
13.1.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és nők az öltözőt külön használhassák.
13.2. Zuhanyozók, illemhelyek és mosdókagylók
13.2.1. A munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók számára környezetükben az alábbiak álljanak rendelkezésre:
— zuhanyozók, ha a munka jellege ezt megkívánja,
— megfelelő számú illemhellyel és mosdókagylóval felszerelt külön helyiségek.
13.2.2. A zuhanyozókat és mosdókagylókat folyó vízzel (szükség esetén meleg vízzel) kell ellátni.
13.2.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyozók álljanak a férfiak és nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők a zuhanyozókat külön használhassák.
Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.
14. Elsősegélynyújtó berendezés
A munkahelyeket elsősegélynyújtó berendezéssel kell ellátni.
A berendezést megfelelően meg kell jelölni, és annak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
15. Fogyatékos munkavállalók
A munkahelyeket szükség esetén a fogyatékos munkavállalókra tekintettel kell kialakítani.
Ez a rendelkezés alkalmazandó különösen azokra az ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyozókra, mosdókagylókra, illemhelyekre és a munkaállomásokra, amelyeket közvetlenül fogyatékos személyek használnak vagy foglalnak el.
16. Gyalogosok és járművek mozgása
A szabadtéri és beltéri munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan közlekedhessenek.
17. Szabadtéri munkahelyek (különös rendelkezések)
Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaállomáson alkalmazzák, az ilyen munkaállomást lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók:
a) védve legyenek a zord időjárástól, és szükség esetén a leeső tárgyaktól;
b) ne legyenek kitéve zajártalomnak, sem olyan káros külső hatásoknak, mint gázok, gőzök vagy por;
c) veszélyhelyzetben gyorsan elhagyhassák a munkaállomást, vagy gyorsan segítséget kapjanak;
d) ne tudjanak elcsúszni vagy elesni.
( 1 ) HL C 141., 1988.5.30., 6. o.,
HL C 115., 1989.5.8., 34. o. és
HL C 284., 1989.11.10., 8. o.
( 2 ) HL C 326., 1988.12.19., 123. o. és
HL C 256., 1988.10.9., 51. o.
( 3 ) HL C 175., 1988.7.4., 28. o.
( 4 ) HL C 28., 1988.2.3., 3. o.
( 5 ) HL C 28., 1988.2.3., 1. o.
( 6 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
( 7 ) HL L 185., 1974.7.9., 15. o.
( 8 ) HL L 229., 1977.9.7., 12. o.