This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01986L0278-20220101
Council Directive of 12 June 1986 on the protection of the environment, and in particular of the soil, when sewage sludge is used in agriculture (86/278/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (86/278/EGK)
A Tanács irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (86/278/EGK)
01986L0278 — HU — 01.01.2022 — 006.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181, 1986.7.4., 6. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 377 |
48 |
31.12.1991 |
||
|
L 122 |
36 |
16.5.2003 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 219/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.) |
L 87 |
109 |
31.3.2009 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/853 HATÁROZATA (2018. május 30.) |
L 150 |
155 |
14.6.2018 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1010 RENDELETE (2019. június 5.) |
L 170 |
115 |
25.6.2019 |
|
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1986. június 12.)
a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről
(86/278/EGK)
1. cikk
Az irányelv célja a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása oly módon, hogy kizárja a talajra, növényzetre, állatokra és az emberekre gyakorolt káros hatásokat, és ezzel egyidejűleg az ilyen szennyvíziszap helyes használatának ösztönzése.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
„iszap”:
háztartási vagy települési szennyvizeket kezelő szennyvíztisztító művekből és más, a háztartási vagy települési szennyvizekhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő szennyvíztisztító művekből származó iszap;
oldó medencék és szennyvíz kezelésére szolgáló más hasonló berendezések visszamaradó iszapja;
az i. és ii. pont alatt nem említett szennyvíztisztító berendezések visszamaradó iszapja;
„kezelt iszap”:
olyan iszap, amely biológiai, kémiai vagy hőkezelésen, tartós tároláson vagy más kezelésen esett át, amely jelentős mértékben csökkentette bomlási képességét és az alkalmazásával járó higiéniai kockázatokat;
„mezőgazdaság”:
mindenfajta kereskedelmi és élelmezési célú kultúrnövény termesztés, beleértve az állattenyésztés során való felhasználást is;
„felhasználás”:
az iszap kijuttatása a talajra, vagy az iszap bármilyen más alkalmazása a talajon vagy a talajban;
„téradat-szolgáltatások”
a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3. cikkének 4. pontjában meghatározott téradat-szolgáltatások;
„téradatkészlet”
a 2007/2/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott téradatkészlet.
3. cikk
A 75/442/EGK és a 78/319/EGK irányelv sérelme nélkül:
4. cikk
Az I. A., I. B. és I. C. melléklet tartalmazza az iszaphasználattal érintett talaj nehézfém-koncentrációjára, az iszap nehézfém-koncentrációjára, és a mezőgazdasági hasznosítású talajba éves szinten bevihető nehézfém maximális mennyiségére vonatkozó értékeket.
5. cikk
A 12. cikk sérelme nélkül:
A tagállamok megtiltják az iszap használatát, ha a termőtalajban egy vagy több nehézfém koncentrációja meghaladja azokat a határértékeket, amelyeket az I. A. melléklettel összhangban állapítottak meg, és megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy ezeket a határértékeket ne lépjék túl az iszap használata következtében.
A tagállamok úgy szabályozzák az iszap használatát, hogy a nehézfémek felhalmozódása a talajban ne vezessen az (1) bekezdésben említett határértékek túllépéséhez. Ennek érdekében az alábbi a) és b) pontokban megadott eljárások valamelyikét alkalmazzák:
a tagállamok megállapítják szárazanyag-tonnákban kifejezve azt a maximális iszapmennyiséget, amely a talajon területegységenként és évenként felhasználható, figyelembe véve az iszap nehézfém-koncentrációjának az I. B. melléklettel összhangban általuk megállapított határértékeit; vagy
a tagállamok biztosítsák a talajba területegységenként és időegységenként bevihető fémmennyiségek I. C. mellékletben megadott határértékeinek betartását.
6. cikk
A 7. cikk sérelme nélkül:
az iszapot a mezőgazdaságban való felhasználás előtt kezelni kell. Mindazonáltal a tagállamok az általuk megállapítandó feltételek mellett engedélyezhetik kezeletlen iszap használatát, ha azt a termőtalajba injektálják vagy bedolgozzák;
a szennyvíziszap termelői rendszeresen ellátják a felhasználókat valamennyi, a II. A. mellékletben említett információval.
7. cikk
A tagállamok megtiltják az iszap felhasználását vagy az iszap felhasználási célú szállítását:
legelők vagy takarmánytermelésre használt területek esetében, ha a legeltetést vagy a takarmány betakarítását egy bizonyos idő eltelte előtt kívánják végezni. Ez az idő, amelyet a tagállamok különösen földrajzi és időjárási viszonyaik figyelembevételével állapítanak meg, semmiképpen sem lehet három hétnél kevesebb;
olyan talajnál, amelyben gyümölcsöket vagy zöldségféléket termesztenek, a gyümölcsfák kivételével, a vegetációs időn belül;
olyan talajnál, amelyet olyan gyümölcsök vagy zöldségfélék termesztésére szánnak, amelyek rendes körülmények között közvetlenül érintkeznek a talajjal, és amelyeket rendes körülmények között nyersen fogyasztanak, a termények betakarítását megelőző 10 hónap során és magának a betakarításnak az ideje alatt.
8. cikk
Az iszap használata során az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:
9. cikk
Az iszapot és a talajt, amelyen azt alkalmazzák, a II. A. és II. B. mellékletben leírt módon kell elemezni.
A mintavételre és az elemzésre vonatkozó referenciamódszereket a II. C. melléklet tartalmazza.
10. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy naprakész nyilvántartásokat vezessenek, és hogy ezek a nyilvántartások rögzítsék a következőket:
a termelt iszap mennyisége és a mezőgazdasági felhasználásra szállított mennyiségek;
az iszap összetétele és tulajdonságai a II. A. mellékletben említett paraméterek tekintetében;
az alkalmazott kezelés fajtája a 2. cikk b) pontjában meghatározottak szerint;
az iszap felhasználóinak neve és címe és az iszap felhasználási helye;
az ezen irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden más, a tagállamok által a 17. cikk alapján a Bizottság részére szolgáltatott információ.
Az e nyilvántartásokban rögzített információkban szereplő téradatkészleteket téradat-szolgáltatások használatával kell megadni.
A tagállamok elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak az e bekezdés első albekezdésében említett információkat.
11. cikk
A tagállamok felmentést adhatnak a 6. cikk b) pontja és a 10. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja és (2) bekezdése alól olyan szennyvíztisztító telepek iszapja esetében, amelyek tisztítási kapacitása kevesebb, mint napi 300 kg BOI5 (biokémiai oxigénigény), ami 5 000 lakosegyenértéknek felel meg, és amelyeket elsősorban háztartási szennyvizek tisztítására terveztek.
12. cikk
Ha a körülmények megkövetelik, a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb intézkedéseket tehetnek.
Minden ilyen jellegű határozatot a fennálló megállapodásoknak megfelelően közölnek a Bizottsággal.
13. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosításáról a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításukra vonatkozóan.
Az első bekezdés nem alkalmazandó az I. A., I. B. és I. C. mellékletben felsorolt paraméterek és értékek, az értékek kiértékelésére valószínűleg hatással lévő bármely tényező és a II. A. és II. B. mellékletben említett elemezendő paraméterek tekintetében.
▼M4 —————
15. cikk
15a. cikk
16. cikk
Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
17. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza azt a formátumot, amellyel összhangban a tagállamoknak az ezen irányelv 10. cikkében előírtaknak megfelelően információt kell szolgáltatniuk ezen irányelv végrehajtásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság szolgálatai az Unió egészére kiterjedő áttekintést tesznek közzé, beleértve a tagállamok által a 10. cikk és az e cikk szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján készített térképeket is.
18. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
A. MELLÉKLET
NEHÉZFÉMEK MEGENGEDHETŐ KONCENTRÁCIÓJA TALAJOKBAN
(mg/kg szárazanyag a II. C. melléklet szerinti reprezentatív mintában, 6 és 7 közötti pH értékű talajra)
|
Paraméterek |
Határértékek (1) |
|
Kadmium |
1–3 |
|
Réz (2) |
50–140 |
|
Nikkel (2) |
30–75 |
|
Ólom |
50–300 |
|
Cink (2) |
150–300 |
|
Higany |
1–1,5 |
|
Króm (3) |
– |
|
(1)
A tagállamok megengedhetik az általuk meghatározott határértékek túllépését, ha az iszapot olyan földön használják, amely ezen irányelv kihirdetése idején iszap ártalmatlanítására szolgál, de amelyen kizárólag állati fogyasztásra szánt kereskedelmi forgalmazású takarmányt termesztenek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az érintett területek számáról és jellegéről. Annak biztosítására is törekedniük kell, hogy ne álljon fenn az emberek egészségének vagy a környezet károsításának kockázata.
(2)
E paraméterek tekintetében a tagállamok megengedhetik az általuk meghatározott határértékek túllépését olyan termőtalajokon, melyek pH értéke tartósan 7-nél nagyobb. Ezeknek a nehézfémeknek a maximális engedélyezett koncentrációja azonban semmi esetre sem haladhatja meg 50 %-nál többel ezeket az értékeket. A tagállamoknak annak biztosítására is törekedniük kell, hogy ne álljon fenn az emberek egészségének vagy a környezet károsításának kockázata, különösen a felszín alatti vizeket illetően.
(3)
Jelenleg nem lehet meghatározni a króm határértékeit. A Tanács később fogja ezeket a határértékeket meghatározni a Bizottság által az irányelv kihirdetését követő egy éven belül benyújtott javaslatok alapján. |
|
I. B. MELLÉKLET
NEHÉZFÉMEK MEGENGEDHETŐ KONCENTRÁCIÓJA A MEZŐGAZDASÁGBAN HASZNÁLHATÓ ISZAPOKBAN
(mg/kg szárazanyag)
|
Paraméterek |
Határértékek |
|
Kadmium |
20–40 |
|
Réz |
1 000 –1 750 |
|
Nikkel |
300–400 |
|
Ólom |
750–1 200 |
|
Cink |
2 500 –4 000 |
|
Higany |
16–25 |
|
Króm (1) |
– |
|
(1)
Jelenleg nem lehet meghatározni a króm határértékeit. A Tanács később fogja ezeket a határértékeket meghatározni a Bizottság által az irányelv kihirdetését követő egy éven belül benyújtott javaslatok alapján. |
|
I. C. MELLÉKLET
MEZŐGAZDASÁGI TALAJRA ÉVENTE KIJUTTATHATÓ NEHÉZFÉM-MENNYISÉGEK HATÁRÉRTÉKEI, 10 ÉVES ÁTLAG ALAPJÁN
(kg/ha/év)
|
Paraméterek |
Határértékek (1) |
|
Kadmium |
0,15 |
|
Réz |
12 |
|
Nikkel |
3 |
|
Ólom |
15 |
|
Cink |
30 |
|
Higany |
0,1 |
|
Króm (2) |
– |
|
(1)
A tagállamok megengedhetik az általuk meghatározott határértékek túllépését, ha az iszapot olyan földön használják, amely ezen irányelv kihirdetése idején iszap ártalmatlanítására szolgál, de amelyen kizárólag állati fogyasztásra szánt kereskedelmi forgalmazású takarmányt termesztenek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az érintett területek számáról és jellegéről. Annak biztosítására is törekedniük kell, hogy ne álljon fenn az emberek egészségének vagy a környezet károsításának kockázata.
(2)
Jelenleg nem lehet meghatározni a króm határértékeit. A Tanács később fogja ezeket a határértékeket meghatározni a Bizottság által az irányelv kihirdetését követő egy éven belül benyújtott javaslatok alapján. |
|
II. A. MELLÉKLET
AZ ISZAP ELEMZÉSE
|
1. |
Az iszapot általában legalább hathavonként kell elemezni. Ha a kezelt szennyvíz jellemzői változnak, az elemzéseket gyakrabban kell elvégezni. Ha az elemzések eredményei egy teljes éven át nem változnak jelentős mértékben, az iszapot legalább 12 havonként kell elemezni. |
|
2. |
A 11. cikkben említett tisztító telepekről származó iszap esetében, ha ennek az irányelvnek az összes tagállam által történt alkalmazást megelőző tizenkét hónap során nem végeztek iszapelemzést, az alkalmazást követő tizenkét hónapon belül, vagy, adott esetben, az ilyen berendezésből származó iszap mezőgazdasági felhasználását engedélyező határozat meghozatalától számított hat hónapon belül elemzést kell végezni. A további elemzések gyakoriságáról a tagállamoknak az első elemzés eredményei, a szennyvíz jellemzőinek és bármely más lényeges tényező bármilyen megváltozása alapján kell dönteniük. |
|
3. |
A (4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függően az elemezésnek az alábbi paraméterekre kell kiterjednie:
—
szárazanyag, szerves anyag,
—
pH-érték,
—
nitrogén és foszfor,
—
kadmium, réz, nikkel, ólom, cink, higany, króm.
|
|
4. |
Ha az érintett tagállam illetékes hatósága úgy találja, hogy a szennyvíztisztító telepen kezelt szennyvízben réz, cink, és króm nem található, vagy csak elhanyagolható mennyiségben van jelen, a tagállam dönthet az elemzések végrehajtásának gyakoriságáról. |
II. B. MELLÉKLET
A TALAJ ELEMZÉSE
|
1. |
Ha olyan iszapot használnak, amely nem egy, a 11. cikkben említett tisztítótelepről származik, a tagállamnak először is biztosítania kell, hogy a termőtalaj nehézfém-koncentrációja ne haladja meg az I. A. melléklet alapján megállapított határértékeket. Ennek érdekében a tagállam eldönti azt, hogy milyen elemzéseket kell elvégezni, figyelembe véve a termőtalaj jellemzőire és homogenitására vonatkozóan rendelkezésre álló tudományos adatokat. |
|
2. |
A tagállamok határoznak a további elemzések gyakoriságát illetően, figyelembe véve a talaj fémtartalmát az iszap használata előtt, a használt iszap mennyiségét és összetételét és minden más lényeges tényezőt. |
|
3. |
Az elemezésnek az alábbi paraméterekre kell kiterjednie:
—
pH-érték,
—
kadmium, réz, nikkel, ólom, cink, higany és króm.
|
II. C. MELLÉKLET
MINTAVÉTELI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK
1. Talajmintavétel
Az elemzés céljára szolgáló reprezentatív talajmintákat általában 25 minta összekeverésével kell előállítani, amelyeket az ugyanarra a művelési célra szolgáló, 5 hektárnál nem nagyobb területről vettek ki.
A mintákat 25 cm mélységig kell kivenni, hacsak a felszíni termőtalaj mélysége nem kisebb ennél; mindazonáltal a mintavétel mélysége ebben az utóbbi esetben sem lehet 10 cm-nél kisebb.
2. Iszapmintavétel
Az iszapmintát a kezelés után, de még a felhasználóhoz való kiszállítás előtt kell kivenni, úgy, hogy a minta reprezentatív legyen a termelt iszapra.
3. Elemzési módszerek
A nehézfémek elemzését erős savas feltárás után kell elvégezni. Az elemzés referenciamódszerének atomabszorpciós színképelemzésnek kell lennie, és az egyes fémek kimutathatóságának határa nem lehet nagyobb, mint a megfelelő határérték 10 %-a.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
( 2 ) A Bizottság 94/741/EK határozata (1994. október 24.) a hulladékágazatra vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívekről (a 91/692/EGK tanácsi irányelv végrehajtása) (HL L 296., 1994.11.17., 42. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
( 5 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.;