EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01962R0031-20090101
Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
Consolidated text: Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
1962R0031 — HU — 01.01.2009 — 007.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC), (HL P 045, 14.6.1962, p.1385) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
P 35 |
524 |
6.3.1963 |
||
|
P 35 |
526 |
6.3.1963 |
||
|
P 35 |
528 |
6.3.1963 |
||
|
REGULATION No 18/63/EEC OF THE COUNCIL of 26 February 1963 (*) |
P 35 |
529 |
6.3.1963 |
|
|
REGULATION No 5/64/Euratom OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*) |
P 190 |
2971 |
21.11.1964 |
|
|
REGULATION No 182/64/EEC OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*) |
P 190 |
2971 |
21.11.1964 |
|
|
P 18 |
242 |
4.2.1965 |
||
|
P 18 |
242 |
4.2.1965 |
||
|
REGULATION No 4/65/Euratom OF THE COUNCIL of 16 March 1965 (*) |
P 47 |
701 |
24.3.1965 |
|
|
P 47 |
701 |
24.3.1965 |
||
|
P 31 |
461 |
19.2.1966 |
||
|
P 31 |
461 |
19.2.1966 |
||
|
RÈGLEMENTNo 10/66/Euratom DU CONSEIL du 24 novembre 1966 (*) |
P 225 |
3814 |
6.12.1966 |
|
|
P 225 |
3814 |
6.12.1966 |
||
|
AZ 259/68/EGK, Euratom, ESZAK TANÁCSI RENDELET 1968. február 29-i |
L 56 |
1 |
4.3.1968 |
|
|
L 289 |
1 |
17.11.1969 |
||
|
L 15 |
1 |
21.1.1970 |
||
|
L 15 |
4 |
21.1.1970 |
||
|
L 5 |
1 |
7.1.1971 |
||
|
L 276 |
1 |
16.12.1971 |
||
|
L 276 |
6 |
16.12.1971 |
||
|
L 149 |
1 |
1.7.1972 |
||
|
L 160 |
1 |
16.7.1972 |
||
|
L 283 |
1 |
20.12.1972 |
||
|
L 55 |
1 |
28.2.1973 |
||
|
L 223 |
1 |
11.8.1973 |
||
|
L 2 |
1 |
3.1.1974 |
||
|
L 341 |
1 |
20.12.1974 |
||
|
L 71 |
1 |
20.3.1975 |
||
|
L 98 |
1 |
19.4.1975 |
||
|
L 164 |
1 |
27.6.1975 |
||
|
L 263 |
1 |
11.10.1975 |
||
|
L 299 |
1 |
29.10.1976 |
||
|
L 359 |
1 |
30.12.1976 |
||
|
L 359 |
9 |
30.12.1976 |
||
|
L 157 |
1 |
28.6.1977 |
||
|
L 314 |
1 |
8.12.1977 |
||
|
L 330 |
1 |
23.12.1977 |
||
|
L 119 |
1 |
3.5.1978 |
||
|
L 119 |
8 |
3.5.1978 |
||
|
L 328 |
1 |
23.11.1978 |
||
|
L 369 |
1 |
29.12.1978 |
||
|
L 369 |
6 |
29.12.1978 |
||
|
L 336 |
1 |
29.12.1979 |
||
|
L 20 |
1 |
26.1.1980 |
||
|
L 20 |
5 |
26.1.1980 |
||
|
L 21 |
18 |
24.1.1981 |
||
|
L 46 |
1 |
19.2.1981 |
||
|
L 271 |
1 |
26.9.1981 |
||
|
L 386 |
1 |
31.12.1981 |
||
|
L 47 |
8 |
19.2.1982 |
||
|
L 47 |
13 |
19.2.1982 |
||
|
L 331 |
1 |
26.11.1982 |
||
|
L 53 |
1 |
26.2.1983 |
||
|
L 180 |
1 |
5.7.1983 |
||
|
L 203 |
1 |
27.7.1983 |
||
|
L 361 |
1 |
24.12.1983 |
||
|
L 51 |
1 |
21.2.1985 |
||
|
L 51 |
6 |
21.2.1985 |
||
|
L 154 |
1 |
13.6.1985 |
||
|
L 180 |
3 |
12.7.1985 |
||
|
L 265 |
1 |
8.10.1985 |
||
|
L 343 |
1 |
20.12.1985 |
||
|
L 359 |
1 |
19.12.1986 |
||
|
L 359 |
5 |
19.12.1986 |
||
|
L 79 |
1 |
21.3.1987 |
||
|
L 286 |
3 |
9.10.1987 |
||
|
L 307 |
1 |
29.10.1987 |
||
|
L 356 |
1 |
18.12.1987 |
||
|
L 204 |
1 |
29.7.1988 |
||
|
L 204 |
5 |
29.7.1988 |
||
|
L 354 |
1 |
22.12.1988 |
||
|
L 209 |
1 |
21.7.1989 |
||
|
L 364 |
1 |
14.12.1989 |
||
|
L 204 |
1 |
2.8.1990 |
||
|
L 360 |
1 |
22.12.1990 |
||
|
L 204 |
1 |
27.7.1991 |
||
|
L 361 |
1 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
7 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
9 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
10 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
13 |
31.12.1991 |
||
|
L 62 |
1 |
7.3.1992 |
||
|
L 383 |
1 |
29.12.1992 |
||
|
L 404 |
1 |
31.12.1992 |
||
|
L 328 |
1 |
29.12.1993 |
||
|
L 335 |
1 |
23.12.1994 |
||
|
L 310 |
1 |
22.12.1995 |
||
|
L 175 |
1 |
13.7.1996 |
||
|
L 338 |
1 |
28.12.1996 |
||
|
L 301 |
5 |
5.11.1997 |
||
|
L 351 |
1 |
23.12.1997 |
||
|
L 113 |
4 |
15.4.1998 |
||
|
L 307 |
1 |
17.11.1998 |
||
|
L 325 |
1 |
3.12.1998 |
||
|
L 346 |
1 |
22.12.1998 |
||
|
C 60 |
11 |
2.3.1999 |
||
|
L 78 |
1 |
24.3.1999 |
||
|
L 150 |
1 |
17.6.1999 |
||
|
L 327 |
1 |
21.12.1999 |
||
|
L 24 |
1 |
29.1.2000 |
||
|
L 76 |
1 |
25.3.2000 |
||
|
L 326 |
3 |
22.12.2000 |
||
|
L 326 |
7 |
22.12.2000 |
||
|
L 271 |
1 |
12.10.2001 |
||
|
L 345 |
1 |
29.12.2001 |
||
|
L 77 |
1 |
20.3.2002 |
||
|
L 347 |
1 |
20.12.2002 |
||
|
A TANÁCS 2148/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 5.) |
L 323 |
1 |
10.12.2003 |
|
|
A TANÁCS 2181/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.) |
L 327 |
1 |
16.12.2003 |
|
|
A TANÁCS 2182/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.) |
L 327 |
3 |
16.12.2003 |
|
|
L 124 |
1 |
27.4.2004 |
||
|
L 6 |
1 |
8.1.2005 |
||
|
L 8 |
1 |
12.1.2005 |
||
|
A TANÁCS 1972/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. november 29.) |
L 317 |
1 |
3.12.2005 |
|
|
A TANÁCS 2104/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. december 20.) |
L 337 |
7 |
22.12.2005 |
|
|
L 194 |
1 |
14.7.2006 |
||
|
A TANÁCS 1895/2006/EK, Euratom RENDELETE (2006. december 19.) |
L 397 |
6 |
30.12.2006 |
|
|
L 90 |
1 |
30.3.2007 |
||
|
A TANÁCS 1558/2007/EK, Euratom RENDELETE (2007. december 17.) |
L 340 |
1 |
22.12.2007 |
|
|
L 127 |
1 |
15.5.2008 |
||
|
A TANÁCS 1323/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.) |
L 345 |
10 |
23.12.2008 |
|
|
A TANÁCS 1324/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.) |
L 345 |
17 |
23.12.2008 |
|
Helyesbítette:
|
(*) |
Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven. |
REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC),
laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
THE COUNCIL OF THE EUROPEAN ECONOMIC COMMUNITY,
THE COUNCIL OF THE EUROPEAN ATOMIC ENERGY COMMUNITY,
Having regard to the Treaty establishing the European Economic Community, and in particular Articles 179, 212 and 215 thereof;
Having regard to the Treaty establishing the European Atomic Energy Community, and in particular Articles 152, 186 and 188 thereof;
Having regard to the Protocol on the Privileges and Immunities of the European Economic Community, and in particular Articles 6 and 14 thereof;
Having regard to the Protocol on the Privileges and Immunities of the European Atomic Energy Community, and in particular Articles 6 and 14 thereof;
Having regard to the proposals submitted by the Commissions in accordance with Article 14 of the Protocols on the Privileges and Immunities of the European Economic Community and of the European Atomic Energy Community;
Having regard to the Opinion of the European Parliament;
Having regard to the Opinion of the Court of Justice of the European Communities;
Whereas it is for the Councils, acting unanimously, in co-operation with the Commissions and after consulting the other institutions concerned, to lay down the Staff Regulations of officials and the Conditions of Employment of other servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community;
Whereas those Staff Regulations and Conditions of Employment should be such as to secure for the Communities the services of staff of the highest standard of independence, ability, efficiency and integrity, recruited on the broadest possible geographical basis from among nations of Member States of the Communities, and at the same time to enable such staff to discharge their duties in conditions which will ensure maximum efficiency;
HAS ADOPTED THIS REGULATION:
Sole Article
The Staff Regulations of officials and the Conditions of Employment of other servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community are laid down in the Annex, which forms an integral part of this Regulation.
This Regulation shall enter into force on 1 January 1962.
This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TISZTVISELŐINEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA
|
TARTALOM |
|
|
I. CÍM: |
Általános rendelkezések 1 – 10c |
|
II. CÍM: |
A tisztviselők jogai és kötelezettségei 11 – 26a |
|
III. CÍM: |
A tisztviselők előmenetele |
|
1. fejezet: |
Felvétel 27 – 34 |
|
2. fejezet: |
Hivatali státusz 35 |
|
1. szakasz: |
Aktív foglalkoztatás 36 |
|
2. szakasz: |
Kirendelés 37 – 39 |
|
3. szakasz: |
Személyes okokkal indokolt szabadság 40 |
|
4. szakasz: |
Nem aktív státusz 41 |
|
5. szakasz: |
Szabadság katonai szolgálat miatt 42 |
|
6. szakasz: |
Szülői vagy családi okokkal indokolt szabadság 42a - 42b |
|
3. fejezet: |
Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés 43 – 46 |
|
4. fejezet: |
A szolgálati jogviszony megszűnése 47 |
|
1. szakasz: |
Lemondás 48 |
|
2. szakasz: |
Kötelező lemondás 49 |
|
3. szakasz: |
A szolgálat érdekében történő nyugdíjazás 50 |
|
4. szakasz: |
Eljárások az alkalmatlanság kezelésére 51 |
|
5. szakasz: |
Nyugdíjazás 52 - 53 |
|
6. szakasz: |
Tiszteletbeli rang 54 |
|
IV. CÍM: |
Pracovní podmínky úředníků |
|
1. fejezet: |
Munkaidő 55 – 56c |
|
2. fejezet: |
Szabadság 57 – 60 |
|
3. fejezet: |
Munkaszüneti napok 61 |
|
V. CÍM: |
Příjmy a sociální zabezpečení úředníků |
|
1. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés |
|
1. szakasz: |
Díjazás 62 – 70 |
|
2. szakasz: |
Költségtérítés 71 |
|
2. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások 72 – 76a |
|
3. fejezet: |
Nyugdíjak és rokkantsági támogatás 77 – 84 |
|
4. fejezet: |
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése 85 |
|
5. fejezet: |
Jogátruházás a Közösségek javára 85a |
|
VI. CÍM: |
Fegyelmi intézkedések 86 |
|
VII. CÍM: |
Jogorvoslat 90 – 91a |
|
VIII. CÍM: |
A közösségek tudományos vagy műszaki szolgálataihoz tartozó tisztviselőkre vonatkozó különös rendelkezések 92 – 94 |
|
VIIIA. CÍM: |
A harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezések 101a |
|
IX. CÍM: |
Átmeneti és záró rendelkezések |
|
1. fejezet: |
Átmeneti rendelkezések 107a |
|
2. fejezet: |
Záró rendelkezések 110 |
|
I. MELLÉKLET: |
A. Az 5. cikk (3) bekezdésében előírt beosztástípusok az egyes csoportokban |
|
B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához |
|
|
II. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása |
|
III. MELLÉKLET: |
Versenyvizsgák |
|
IV. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás |
|
IVa. MELLÉKLET: |
Részmunkaidős munkavégzés |
|
V. MELLÉKLET: |
Szabadság |
|
VI. MELLÉKLET: |
Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj |
|
VII. MELLÉKLET: |
Díjazás és költségtérítés |
|
VIII. MELLÉKLET: |
Nyugdíjrendszer |
|
IX. MELLÉKLET: |
Fegyelmi eljárások |
|
X. MELLÉKLET: |
A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések |
|
XI. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok |
|
XII. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok |
|
XIII. MELLÉKLET: |
A Közösségek tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke) |
|
XIII.1. MELLÉKLET: |
A beosztások típusai az átmenti időszakban |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Ezt a személyzeti szabályzatot a Közösségek tisztviselőire kell alkalmazni.
1a. cikk
(1) E személyzeti szabályzat alkalmazásában „a Közösségek tisztviselője”; bármely olyan személy, akit az e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a Közösségek valamely intézményének állományában létrehozott beosztásba az adott intézmény kinevezésre jogosult hatósága által kibocsátott kinevezési okirattal kineveztek.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő meghatározást az olyan közösségi szervek által kinevezett személyekre is alkalmazni kell, akikre e személyzeti szabályzat az azokat létrehozó közösségi jogi aktus szerint vonatkozik (a továbbiakban: „ügynökségek”;). E személyzeti szabályzatban az intézményekre történő bármely hivatkozást az ügynökségekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a személyzeti szabályzat másként rendelkezik.
1b. cikk
Amennyiben e személyzeti szabályzat másként nem rendelkezik, a következő intézményeket e személyzeti szabályzat alkalmazásában a Közösségek intézményeinek kell tekinteni:
a) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;
b) a Régiók Bizottsága;
c) az Európai Ombudsman, és
d) az Európai Adatvédelmi Biztos.
1c. cikk
E személyzeti szabályzatban bármely, egy hímnemű személyre történő hivatkozás úgy értendő, hogy az egy nőnemű személyre történő hivatkozást is, és fordítva, kivéve, ha a kontextus egyértelműen jelzi az ellenkezőjét.
1 ►M112 d ◄ . cikk
(1) E személyzeti szabályzat alkalmazásában tilos bármilyen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más nézeteken, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.
E személyzeti szabályzat alkalmazásában a nem házassági társkapcsolatokat házasságként kell kezelni, feltéve, hogy a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamennyi feltétel teljesül.
(2) Annak érdekében, hogy a munkavégzés során a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőséget a gyakorlatban is biztosítsák ►M112 ami e személyzeti szabályzat valamennyi aspektusának végrehajtása során figyelembe veendő, lényegi elem ◄ , az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az Európai Közösségek intézményei sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el az alulreprezentált nem szakmai tevékenységének megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve kompenzálják a szakmai előmenetelben megmutatkozó hátrányokat.
(3) Az intézmények – megállapodás útján és a Személyzeti Szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően – az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó területeken meghatározzák a nők és a férfiak esélyegyenlőségének elősegítésére irányuló intézkedéseket és eljárásokat, valamint elfogadják a megfelelő rendelkezéseket, nevezetesen az olyan de facto egyenlőtlenségek orvoslása érdekében, amelyek e területeken a nők esélyeit gátolják.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy személy fogyatékossággal rendelkezik, ha olyan fizikai vagy mentális károsodása van, amely tartós vagy valószínűleg tartós marad. A károsodást a 33. cikkben előírt eljárás szerint határozzák meg.
A fogyatékkal élő személy akkor felel meg a 28. cikk e) pontjában megállapított feltételeknek, ha – megfelelő intézkedések megtétele után – teljesíteni tudja az állás alapvető feladatait.
Az állás alapvető feladataihoz viszonyítva az „ésszerű alkalmassá tétel”; olyan megfelelő – szükség szerinti – intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik egy fogyatékkal élő személynek a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az abban való részvételt és előrehaladást, és a képzés elvégzését, kivéve, ha az ilyen intézkedések aránytalanul nagy terhet rónának a munkáltatóra.
(5) Ha az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyek – akik úgy vélik, hogy velük helytelenül bántak, mivel az egyenlő elbánás fent említett elvét nem alkalmazták rájuk – olyan tényeket állítanak, amelyek alapján feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésnek voltak kitéve, az intézményt terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő elbánás elve nem sérült. Ezt a rendelkezést a fegyelmi eljárásokra nem kell alkalmazni.
(6) Tiszteletben tartva a megkülönböztetésmentesség elvét és az arányosság elvét, ezek alkalmazásának bármely korlátozását tárgyilagos és ésszerű okokkal kell indokolni, és azoknak a személyzeti politika keretében az általános érdekekbe tartozó jogos célkitűzéseket kell szolgálnia. Az ilyen célkitűzések indokolhatják különösen egy kötelező nyugdíjkorhatár és az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimumkorhatár megállapítását.
1e. cikk
(1) Az aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselők hozzájutnak az intézmények által elfogadott szociális jellegű intézkedésekhez és a 9. cikkben említett szociális jóléti szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz. A volt tisztviselők a szociális jellegű intézkedésekből korlátozott egyedi intézkedésekhez juthatnak hozzá.
(2) Az aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselőknek a Szerződések alapján e területeken elfogadott intézkedések szerint alkalmazandó minimumkövetelményekkel legalább egyenértékű megfelelő egészségügyi és biztonsági szabványoknak megfelelő munkakörülményeket biztosítanak.
(3) Az e cikkel összhangban elfogadott szociális jellegű intézkedéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottsággal szoros együttműködésben, többéves cselekvési tervek alapján hajtják végre. E cselekvési terveket a költségvetési eljárás keretében minden évben továbbítják a költségvetési hatósághoz.
2. cikk
►M112 (1) ◄ Minden intézmény meghatározza, hogy szervezetén belül ki gyakorolja az e személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.
▼M112 —————
(2) Egy vagy több intézmény azonban ezek bármelyikét vagy egy intézményközi testületet is megbízhat a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott, a tisztviselők kinevezésére, előléptetésére vagy áthelyezésére vonatkozó döntéseken kívüli hatáskörök némelyikének vagy mindegyikének gyakorlásával.
3. cikk
A tisztviselő kinevezési okiratának tartalmaznia kell a kinevezés hatálybalépésének időpontját; ez az időpont nem előzheti meg azt az időpontot, amikor a tisztviselő megkezdi tevékenységét.
4. cikk
Kinevezésre kizárólag e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a megüresedett beosztások betöltése céljából kerülhet sor.
Az intézményekben megüresedő beosztásokról értesíteni kell az adott intézmény személyzetét, mihelyt a kinevezésre jogosult hatóság úgy dönt, hogy az üresedést be kell tölteni.
Ha az üresedés nem tölthető be áthelyezés, a beosztásra a 45a. cikkel összhangban történő kinevezés vagy előléptetés útján, a megüresedett beosztásról értesítik a többi intézmény személyzetét és/vagy belső versenyvizsgát szerveznek.
5. cikk
(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztásokat, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel a tisztviselők csoportjába (a továbbiakban: „AD”) és az asszisztensek csoportjába (a továbbiakban: „AST”) sorolják.
(2) Az AD csoport tizenkét besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek az igazgatói, tanácsadói, nyelvi és tudományos feladatoknak felelnek meg. Az AST csoport tizenegy besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a végrehajtási, technikai és irodai feladatoknak felelnek meg.
(3) A kinevezés legalább a következőket követeli meg:
a) az AST csoportban:
i. oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy
ii. a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy
iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, szakmai képzés vagy azzal egyenértékű szintű szakmai tapasztalat.
b) az AD csoportban az 5. és 6. besorolási fokozatnál:
i. oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy
ii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
c) az AD csoportban a 7–16. besorolási fokozatnál:
i. oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, ha az egyetemi képzés szokásos ideje négy év vagy annál hosszabb, vagy
ii. oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség és legalább egyéves megfelelő szakmai tapasztalat, ha az egyetemi képzés szokásos ideje legalább három év, vagy
iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
(4) A beosztástípusokat tartalmazó táblázatot az I. melléklet A. pontja tartalmazza. E táblázatra tekintettel minden intézmény – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – meghatározza az egyes beosztástípusokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.
(5) Az azonos csoportba tartozó tisztviselőre azonos felvételi és szolgálati előmeneteli feltételek vonatkoznak.
6. cikk
(1) Az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési szakaszokhoz mellékelt létszámterv minden besorolási fokozat és minden csoport esetében feltünteti a beosztások számát.
(2) A 2004. május 1. előtti (a továbbiakban: „a régi előmeneteli struktúra”) és a 2004. május 1-jétől érvényes előmeneteli struktúrában (a továbbiakban: „az új előmeneteli struktúra”) az átlagos előmenetel egyenértékűségének biztosítása érdekében, és az érdemeken alapuló előmenetel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül, ez a terv biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a megüresedett beosztások száma megfelel a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. pontjában megadott arányszám szorzatának. Ezeket az arányszámokat 2004. május 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.
(3) A Bizottság – az (5) bekezdésben meghatározott módszertan alapján – minden évben minden intézményben a két csoport átlagos előmenetelének alakulására vonatkozó jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak, amely tartalmazza, hogy az egyenértékűség elvét tiszteletben tartották-e, és – ellenkező esetben – milyen mértékben sértették meg. Ha az elvet nem tartották tiszteletben, a költségvetési hatóság az egyenértékűség visszaállítása érdekében megfelelő korrekciós védintézkedéseket tehet.
(4) Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer összhangban maradjon a létszámtervvel, a régi és az új előmeneteli struktúra közötti egyenértékűséggel és a költségvetési fegyelemmel, az I. melléklet B. pontjában megállapított arányszámokat a 2004. május 1-jével kezdődő ötéves időszak végén a Bizottság által a Tanácsnak benyújtott jelentés és a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálják.
A Tanács az EK-Szerződés 283. cikkének megfelelően dönt.
(5) Az egyenértékűséget egy adott bázisidőszak során az előmenetel és a szolgálati idő eredményeképpen értékelik, azt feltételezve, hogy a személyzeti számok nem változnak a 2004. május 1-je előtti az átlagos előmenetel és az azt követően felvett tisztviselők átlagos előmenetele között.
7. cikk
(1) A kinevezésre jogosult hatóság kizárólag a szolgálat érdekei szerint eljárva és állampolgárságra való tekintet nélkül kinevezéssel vagy áthelyezéssel osztja be az egyes tisztviselőket a csoportjukban a besorolási fokozatuknak megfelelő beosztásba.
A tisztviselő kérheti az intézményen belüli áthelyezését.
(2) A tisztviselőt ideiglenesen a csoportjában lévő olyan besorolási fokozatba tartozó beosztás betöltésére utasíthatják, amely magasabb a saját besorolási ánál. Az ilyen ideiglenes beosztásba helyezés negyedik hónapjának kezdetétől az érintett személyt kiegészítő juttatás illeti meg, amely a tényleges besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti díjazás, illetve azon díjazás közötti különbözettel egyenlő, amelyet az ideiglenesen betöltött beosztásba való kinevezés esetén e beosztásnak megfelelő előmeneteli csoport kezdő besorolási fokozata szerinti fizetési fokozatra tekintettel kapna.
Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladja meg az egy évet, kivéve, ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan tisztviselő helyettesítésére irányul, akit szolgálati érdekből egy másik beosztásba rendeltek ki, katonai szolgálatra hívtak be, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.
8. cikk
Az Európai Közösségek egy másik intézményéhez kirendelt tisztviselő hat hónap elteltével kérelmezheti az áthelyezését az adott intézményhez.
Ha a tisztviselő anyaintézménye és azon intézmény, amelyhez a tisztviselőt kirendelték, egyaránt hozzájárul az áthelyezéshez, a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki a teljes közösségbeli szolgálati előmenetele során az utóbbi intézmény alkalmazásában állt. A tisztviselő az ilyen áthelyezés következtében nem részesülhet azon pénzügyi előnyökben, amelyekben egy tisztviselő e személyzeti szabályzat értelmében a Közösségek valamelyikénél fennálló szolgálatának megszűnésekor részesülhet.
Ha a kérelemnek helyt adó határozat az anyaintézménynél betöltöttnél magasabb besorolási fokozatba helyezést is magában foglal, azt előléptetésnek kell tekinteni; ilyen határozat kizárólag a 45. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően hozható.
9. cikk
(1) Létre kell hozni:
a) minden intézményen belül:
— egy személyzeti bizottságot, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti részlegekbe szerveződhet,
— egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több vegyesbizottságot,
— egy, vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több fegyelmi tanácsot,
— egy vagy – ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi – több, a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottságot,
— szükség esetén egy értékelésekért felelős bizottságot;
b) a Közösségek esetében:
— egy rokkantsági bizottságot,
amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.
(1a) E személyzeti szabályzat egyes rendelkezéseinek végrehajtására két vagy több intézmény számára közös vegyesbizottság hozható létre.
(2) A testületek összetételét és eljárását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően az egyes intézmények határozzák meg.
E testületek tagjainak jegyzékéről értesítik az intézmények személyzetét.
(3) A személyzeti bizottság a személyzetet képviseli az intézménnyel szemben, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn az intézmény és a személyzet között. A bizottság hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzet számára a véleményének kifejtésére és érvényesítésére.
A bizottság felhívja az intézmény illetékes szerveinek figyelmét az e személyzeti szabályzat értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely általános jelentőségű kérdésre. A bizottsággal konzultáció folytatható bármely ilyen jellegű kérdésben.
A bizottság tanácsot ad az intézmény illetékes szerveinek a szolgálat szervezésével és működésével kapcsolatban, és javaslatokat tesz a személyzet munkafeltételeinek vagy általános életkörülményeinek javítására vonatkozóan.
A bizottság részt vesz az intézmény által személyzete érdekében létrehozott szociális jóléti intézmények irányításában és felügyeletében. A bizottság az intézmény beleegyezésével maga is létrehozhat ilyen szociális jóléti intézményeket.
(4) Az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatok mellett a vegyesbizottság vagy vegyesbizottságok konzultációkat folytathatnak a kinevezésre jogosult hatósággal vagy a személyzeti bizottsággal olyan általános jellegű kérdésekről, amelyekben az utóbbiak bármelyike úgy dönt, hogy hozzájuk fordul.
(5) Az értékelésekért felelős bizottság véleményét kérik:
a) a próbaidő leteltét követő intézkedésekről; és
b) az intézménynél történő bármely létszámcsökkentéssel érintett tisztviselők felvételéről.
A bizottságnak a kinevezésre jogosult hatóság utasításokat adhat annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tagjaira vonatkozó időszakos értékelések minden intézményen belül egységes módon készüljenek.
(6) Az 51. cikk alkalmazásához kikérik a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottság véleményét.
10. cikk
Egy, a Közösségek intézményeinek képviselőiből, és azok személyzeti bizottságainak azonos számú képviselőjéből álló személyzeti szabályzati bizottság jön létre. A személyzeti szabályzati bizottság tagjainak kinevezésére irányuló eljárást az intézmények közös megegyezéssel határozzák meg. Az ügynökségek a Bizottsággal kötött megállapodásban rögzített szabályokkal összhangban együttesen képviseltetik magukat.
Az e személyzeti szabályzat által ráruházott feladatok mellett a személyzeti szabályzati bizottság javaslatokat fogalmazhat meg a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára. A Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban; a személyzeti szabályzati bizottság a véleményét a Bizottság által meghatározott határidőn belül közli. A személyzeti szabályzati bizottság az elnöke, valamely intézmény, vagy a személyzeti bizottság kérelmére ül össze.
A személyzeti szabályzati bizottság ülésein készült jegyzőkönyveket közlik a megfelelő testületekkel.
10a. cikk
Az intézmény meghatározza azon határidőket, amelyeken belül a személyzeti bizottság, a vegyesbizottság vagy a személyzeti szabályzati bizottság megadja a tőle kért véleményeket; e határidők nem lehetnek 15 munkanapnál rövidebbek. Amennyiben az előírt határidőn belül nem adnak véleményt, az intézmény meghozza saját döntését.
10b. cikk
A 24b. cikkben említett szakszervezetek és személyzeti szövetségek a személyzet általános érdekében járnak el, a személyzeti bizottságoknak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek sérelme nélkül.
A 10. cikkben említett bizottsági javaslatok a képviselő szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel folytatott konzultációk tárgyát képezhetik.
10c. cikk
Minden intézmény köthet a személyzetét érintő megállapodásokat a képviselő szakszervezeteivel és szakmai szervezeteivel. Az ilyen megállapodások nem járhatnak a személyzeti szabályzat vagy bármely költségvetési kötelezettségvállalás módosításával, és semmilyen módon nem befolyásolhatják az érintett intézmény munkáját. A megállapodást aláíró képviselő szakszervezetek és szakmai szervezetek minden intézményben a személyzeti bizottságnak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek függvényében működnek.
II. CÍM
A TISZTVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
11. cikk
A tisztviselő feladatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag a Közösségek érdekeit tartja szem előtt; az intézményén kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat. ►M112 A rábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és a Közösségekhez való lojalitási kötelezettsége betartásával végzi. ◄
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az intézményén kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.
11a. cikk
(1) A tisztviselő feladatainak ellátása során és az alábbiakban előírt esetek kivételével nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekei fűződnek, amelyek csorbíthatják függetlenségét.
(2) Amennyiben a tisztviselőnek feladatai ellátása során egy, a fent említett üggyel kell foglalkoznia, erről haladéktalanul tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket és különösen felmenti a tisztviselőt a felelősség alól ebben az ügyben.
(3) A tisztviselő sem közvetlenül, sem közvetve nem tarthat, illetve nem szerezhet meg olyan fajta vagy mértékű részesedést az intézményének ellenőrzése alá tartozó vagy azzal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokban, amely feladatainak ellátása során csorbíthatja függetlenségét.
12. cikk
A tisztviselő tartózkodik minden olyan cselekménytől vagy magatartástól, amely rossz fényt vethet a beosztására.
12a. cikk
(1) A tisztviselő tartózkodik a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden formájától.
(2) Azt a tisztviselőt, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatás áldozatává vált, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás. Azt a tisztviselőt, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyítékkal szolgál, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás, feltéve, hogy a tisztviselő tisztességesen járt el.
(3) „Pszichológiai zaklatás”;: bármely olyan helytelen magatartás, amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan fizikai magatartást, szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más cselekvéseket tartalmaz, amelyek szándékosak, és alkalmasak arra, hogy bármely másik személy személyiségét, méltóságát, fizikai vagy pszichológiai integritását aláássák.
(4) „Szexuális zaklatás”;: olyan, szexuális magatartás, amely azon személy számára, akire irányul, nem kívánatos, és amelynek célja vagy hatása az említett személy megsértése, illetve megfélemlítő, ellenséges, bántó vagy zavarba ejtő közeg megteremtése. A szexuális zaklatást nemen alapuló megkülönböztetésként kell kezelni.
12b. cikk
(1) A 15. cikkre is figyelemmel, amennyiben a tisztviselő külső tevékenységben kíván részt venni, függetlenül attól, hogy az jövedelemszerzésre irányul-e vagy sem, illetve bármilyen, a Közösségeken kívüli megbízást kíván ellátni, ehhez be kell szereznie a kinevezésre jogosult hatóság engedélyét. Az engedélyt megtagadják, ha a tevékenység vagy a megbízás akadályozza a tisztviselő feladatainak ellátását, illetve összeférhetetlen az intézmény érdekeivel.
(2) A tisztviselő értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot az engedélyezett külső tevékenységében vagy megbízásában bekövetkező bármely változásról, amely azután következik be, hogy a tisztviselő az (1) bekezdés szerint a kinevezésre jogosult hatóság engedélyét kérte. Az engedély visszavonható, ha a tevékenység vagy megbízás a továbbiakban nem felel meg az (1) bekezdés utolsó mondatában említett feltételeknek.
13. cikk
Amennyiben a tisztviselő házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, a tisztviselő erről köteles tájékoztatni intézményének kinevezésre jogosult hatóságát. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul a tisztviselő feladataival, és a tisztviselő nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy ►M112 a tisztviselő továbbra is megtartsa-e beosztását vagy egy másik beosztásba helyezzék-e át ◄ .
▼M112 —————
15. cikk
(1) Annak a tisztviselőnek, aki választással elnyerhető közhivatalra pályázik, erről értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekeinek figyelembevételével határoz arról, hogy az érintett tisztviselő(nek):
a) személyes okokkal indokolt szabadságot kell kérnie, vagy
b) ki kell adni éves szabadságát, vagy
c) engedélyezni lehet, hogy feladatait részmunkaidőben lássa el, vagy
d) tovább folytathatja feladatai ellátását.
(2) Egy közhivatalra megválasztott vagy kinevezett tisztviselő erről haladéktalanul tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság – tekintettel a szolgálat érdekeire, a hivatal jelentőségére, a hivatalt betöltő személyre háruló feladatokra és az említett feladatok elvégzésével járó díjazásra és költségtérítésre – meghozza az (1) bekezdésben említett döntések egyikét. Amennyiben a tisztviselőnek személyes okokkal indokolt szabadságot kell kivennie vagy engedélyezik számára, hogy feladatait részmunkaidőben lássa el, a szabadság vagy a részmunkaidős munkavégzés időtartama megfelel a tisztviselő hivatali idejének.
16. cikk
A tisztviselő a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.
Az a tisztviselő, aki a szolgálati jogviszony megszűnését követő két évben keresőtevékenységbe kíván kezdeni – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem – erről tájékoztatja intézményét. Amennyiben az említett tevékenység kapcsolódik a tisztviselő által a szolgálati idejének utolsó három évében végzett munkához, és az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethet, a kinevezésre jogosult hatóság – a szolgálat érdekeire tekintettel – megtilthatja a tisztviselőnek e tevékenység gyakorlását, vagy jóváhagyását általa megfelelőnek ítélt feltételekhez kötheti. Az intézmény a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően, a tájékoztatástól számított 30 munkanapon belül értesít döntéséről. Amennyiben az említett időszak végéig nem történik ilyen értesítés, ez hallgatólagos beleegyezésnek minősül.
17. cikk
(1) A tisztviselő tartózkodik a feladatainak ellátása során tudomására jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától, kivéve, ha az említett információt már nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető.
(2) A tisztviselőt e kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.
17a. cikk
(1) A tisztviselőnek joga van a szólásszabadsághoz, megfelelően tiszteletben tartva a lojalitás és a pártatlanság elvét.
(2) A 12. és a 17. cikk sérelme nélkül, az a tisztviselő, aki egyedül vagy másokkal együtt nyilvánosságra kíván hozni vagy hozatni bármely olyan szöveget, amelynek tárgya a Közösségek tevékenységével kapcsolatos, előzetesen tájékoztatja erről a kinevezésre jogosult hatóságot.
Ha a kinevezésre jogosult hatóság bizonyítani tudja, hogy a tervezett közzététel alkalmas arra, hogy súlyosan sértse a Közösségek jogos érdekeit, a kinevezésre jogosult hatóság az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül tájékoztatja döntéséről a tisztviselőt. Amennyiben a kijelölt időszakon belül ilyen határozatról nem történik értesítés, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs kifogása.
18. cikk
(1) A tisztviselő által feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog annak a Közösségnek a tulajdona, amelynek tevékenységéhez ezen írásos anyag vagy munka kapcsolódik. A Közösségeknek joga van kötelezően megszerezni az ilyen munkák szerzői jogát.
(2) A tisztviselő által feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban kidolgozott valamennyi találmány a Közösségek vitathatatlan tulajdonát képezi. Az intézmény az adott találmányra – saját költségére és a Közösségek nevében – minden országban szabadalmat igényelhet és szerezhet. Bármely olyan, a tisztviselő által a Közösségek tevékenységével kapcsolatban egy évvel a szolgálati idejének lejártát követően kidolgozott találmányt, ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban dolgozta volna ki. Amennyiben a találmányokat szabadalmaztatják, a feltaláló vagy feltalálók nevét fel kell tüntetni.
(3) Az intézmény adott esetben általa meghatározott összegű jutalmat adhat a szabadalmazott találmányt kidolgozó tisztviselőnek.
19. cikk
A tisztviselő bírósági eljárás során a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül semmilyen alapon nem adhat ki semmilyen olyan információt, amelyről feladataival összefüggésben van tudomása. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha a Közösségek érdekei úgy kívánják, és annak megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a tisztviselőre nézve. A tisztviselőt ez a kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.
Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon tisztviselőre vagy volt tisztviselőre, aki az Európai Közösségek Bírósága vagy valamely intézmény fegyelmi tanácsa előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely a három Európai Közösség valamelyikének alkalmazottját vagy volt alkalmazottját érinti.
20. cikk
A tisztviselőnek az alkalmazás helyén vagy olyan helyen kell laknia, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazás helyétől, mint ami feladatainak megfelelő ellátásával összeegyeztethető. ►M112 A tisztviselő értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot lakcíméről, és haladéktalanul tájékoztatja lakcímének bármely változásáról. ◄
21. cikk
A tisztviselő beosztásától függetlenül segíti, és tanácsaival támogatja feletteseit; a tisztviselő felelős a rábízott feladatok végrehajtásáért.
A szolgálat bármely részlegét irányító tisztviselő felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörök ellátásáért, illetve az általa adott utasítások teljesítéséért. Beosztottainak felelőssége a tisztviselőt semmiképpen sem mentesíti a tisztviselőt saját felelőssége alól.
▼M112 —————
21a. cikk
(1) Amennyiben a tisztviselő olyan utasítást kap, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, arról tájékoztatja közvetlen felettesét, aki – ha a tájékoztatást írásban kapta – arra írásban válaszol. A (2) bekezdésre is figyelemmel, ha a felettese az utasítást megerősíti, és a tisztviselő úgy ítéli, hogy az ilyen megerősítés nem ad megfelelő választ a kételyeire, a kérdést a hierarchiában közvetlenül felette álló hatósághoz terjeszti be. Ha ez utóbbi írásban megerősíti az utasítást, a tisztviselő köteles azt teljesíteni, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik.
(2) Ha a közvetlen felettese úgy ítéli, hogy az utasítást azonnal végre kell hajtani, a tisztviselő köteles elvégezni azt, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik. A tisztviselő kérésére közvetlen felettese kötelezhető arra, hogy az ilyen utasítást írásba adja.
22. cikk
A tisztviselő kötelezhető arra, hogy egészben vagy részben térítse meg a Közösségeknek a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban súlyos kötelezettségszegéssel okozott kárt.
A kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozatot hoz a fegyelmi ügyek vonatkozásában megállapított eljárásnak megfelelően.
Az Európai Közösségek Bírósága az e rendelkezésből eredő jogviták tekintetében teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
22a. cikk
(1) Az a tisztviselő, akinek a feladatai ellátása során vagy azokkal összefüggésben olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak egy esetleges törvényellenes tevékenység feltételezésére, beleértve a Közösségek érdekeinek hátrányt okozó csalást vagy korrupciót, illetve a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartást, amely a Közösségek tisztviselőire vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezi, erről haladéktalanul tájékoztatja közvetlen felettesét, vagy főigazgatóját, vagy – ha hasznosnak ítéli – a főtitkárt vagy vele egyenértékű beosztásban dolgozó személyeket, illetve közvetlenül az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF).
Az első albekezdésben említett tájékoztatást írásban teszik meg.
Ezt a bekezdést kell alkalmazni olyan esetekben is, ha az intézmény egy tagja vagy az intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el hasonló súlyos kötelezettségszegést.
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást átvevő tisztviselő haladéktalanul továbbít az OLAF részére minden olyan, tudomására jutott bizonyítékot, amely alapján az (1) bekezdésben említett szabálytalanságok fennállása feltételezhető.
(3) Azt a tisztviselőt, aki közli az intézménnyel az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás ennek következtében, feltéve, hogy a tisztviselő jóhiszeműen járt el.
(4) Az (1)–(3) bekezdést nem kell alkalmazni a – függőben lévő vagy lezárt – jogi esetekben az eljárás céljára megőrzött vagy az eljárás folyamán létrehozott, illetve a tisztviselő számára nyilvánosságra hozott bármilyen formátumú iratokra és egyéb irattári anyagokra, jelentésekre, feljegyzésekre vagy információkra.
22b. cikk
(1) Azt a tisztviselőt, aki nyilvánosságra hozza a 22a. cikkben meghatározott információkat a Bizottság, a Számvevőszék, a Tanács, illetve az Európai Parlament elnöke vagy az Európai Ombudsman felé, saját intézménye részéről nem érhetik sérelmes hatások, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) a tisztviselő jóhiszeműen úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozott információ és annak bármely állítása alapjában véve igaz; és
b) a tisztviselő ezt megelőzően az OLAF vagy saját intézménye felé felfedte ugyanezt az információt, és a hivatal vagy az intézmény által – az eset összetettségének függvényében – meghatározott időt hagyott az OLAF-nak vagy az intézménynek, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket. A tisztviselőt az említett időtartamról 60 napon belül megfelelően tájékoztatják.
(2) Az (1) bekezdésben említett időszakot nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tisztviselő bizonyítani tudja, hogy az eset körülményeire tekintettel az nem ésszerű.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni a – függőben lévő vagy lezárt – jogi esetekben az eljárás céljára megőrzött vagy az eljárás folyamán létrehozott, illetve a tisztviselő számára nyilvánosságra hozott bármilyen formátumú iratokra és egyéb irattári anyagokra, jelentésekre, feljegyzésekre vagy információkra.
23. cikk
A tisztviselőket megillető kiváltságok és mentességek biztosítása kizárólag a Közösségek érdekében történik. A kiváltságokról és mentességekről ►M15 szóló jegyzőkönyvre ◄ is figyelemmel a tisztviselők nem mentesülnek sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem a hatályos jogszabályok és rendőrségi előírások betartása alól .
Az érintett tisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a kinevezésre jogosult hatóságot, ha e kiváltságok és mentességek vita tárgyát képezik.
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről ►M15 szóló jegyzőkönyvben ◄ előírt laissez-passer ►M112 az AD 12–AD 16 és azokkal egyenértékű besorolási fokozatba ◄ tartozó tisztviselők számára állítható ki. ►M39 Amennyiben a szolgálat érdeke úgy kívánja, e laissez-passer a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával olyan, más besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők számára is kiállítható, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található. ◄
24. cikk
►M15 A Közösségek segítséget nyújtanak minden tisztviselőnek, különösen olyan személy elleni eljárásban ◄ , aki a tisztviselő vagy családtagjai sérelmére, a tisztviselő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármely személy vagy vagyon elleni támadást követett el.
►M15 A Közösségek egyetemlegesen megtérítik ◄ a tisztviselőnek az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem a tisztviselő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta és az elkövetőtől nem tudott kártérítést kapni.
24a. cikk
A Közösségek előmozdítják a tisztviselők olyan szakmai továbbképzését, amely összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésével, és saját érdekeiknek is megfelel.
Az ilyen szakmai továbbképzést a tisztviselők előléptetése során figyelembe kell venni.
►M112 24b. ◄ cikk
A tisztviselők jogosultak az egyesülési jog gyakorlására; tagjai lehetnek különösen szakszervezeteknek vagy az európai tisztviselők szakmai szervezeteinek.
25. cikk
A tisztviselők az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben kérelemmel fordulhatnak intézményüknek kinevezésre jogosult hatóságához.
Az e személyzeti szabályzat alapján egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott minden határozatot írásban haladéktalanul közölni kell az érintett tisztviselővel. A tisztviselőt hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.
A tisztviselők kinevezésére, beiktatására, előléptetésére, áthelyezésére, hivatali státuszának meghatározására és szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó határozatokat haladéktalanul közzéteszik abban az intézményben, amelyhez a tisztviselő tartozik. A hirdetménynek egy megfelelő időszakban az egész személyzet számára hozzáférhetőnek kell lennie.
26. cikk
A tisztviselő személyi aktája az alábbiakat tartalmazza:
a) a hivatali státuszára vonatkozó összes iratot, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó összes értékelés;
b) a tisztviselő ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevétele.
Az iratokat sorrendben kell iktatni, számozni és irattározni; az a) pontban említett iratokra az intézmény nem hivatkozhat, illetve azokat nem használhatja fel a tisztviselővel szemben, ha azokról a személyi aktába való felvételük előtt a tisztviselőt nem tájékoztatták.
Valamennyi irat tisztviselővel való közlését a tisztviselő aláírásával kell igazolni, vagy annak hiányában ajánlott levél ►M112 a tisztviselő által közölt utolsó címre kiküldött ◄ útján kell kézbesíteni.
A tisztviselő személyi aktája nem tartalmazhat hivatkozást a tisztviselő politikai, szakszervezeti, világnézeti vagy vallási tevékenységére vagy meggyőződésére, illetve faji vagy etnikai származására és szexuális irányultságára.
Az előző bekezdés nem tiltja azonban a tisztviselő számára ismert olyan közigazgatási okmányok és iratok elhelyezését az aktában, amelyek e személyzeti szabályzat alkalmazásához szükségesek.
Minden tisztviselőnek csak egyetlen személyi aktája lehet.
A tisztviselő még szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is jogosult betekinteni a személyi aktájában lévő összes iratba ►M112 és másolatokat készíteni azokról ◄ .
A személyi akta bizalmasan kezelendő, és abba csak a hivatal helyiségeiben ►M112 vagy biztonságos elektronikus eszközzel ◄ lehet betekinteni. Amennyiben azonban egy, a tisztviselőt érintő ügy kerül ►M112 ————— ◄ , akkor személyi aktáját továbbítani kell a Bíróságnak.
26a. cikk
A tisztviselőnek joga van megismerni egészségügyi aktáját, az intézmények által megállapítandó szabályoknak megfelelően.
III. CÍM
A TISZTVISELŐK ELŐMENETELE
1. FEJEZET
Felvétel
27. cikk
A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek, és akiket a Közösségek tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toboroztak.
▼M112 —————
Semmilyen beosztás sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára.
28. cikk
Egy tisztviselő kizárólag az alábbi feltételekkel nevezhető ki:
a) a Közösségek tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;
b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
d) a 29. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, megfelelt egy, a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelő vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló versenyvizsga feltételeinek;
e) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és
f) tanúbizonyságot tesz a Közösségek egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.
29. cikk
(1) Mielőtt egy intézmény egy üres beosztását betöltené, a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli, hogy:
a) a beosztás betölthető-e az intézményen belüli:
i. áthelyezéssel, vagy
ii. a 45a. cikknek megfelelő kinevezéssel, vagy
iii. előléptetéssel;
b) érkeztek-e áthelyezés iránti kérelmek a többi intézmény azonos besorolási fokozatban lévő tisztviselőitől, és/vagy tartsanak-e az intézményen belüli versenyvizsgát, amelyen kizárólag a tisztviselők és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében meghatározott ideiglenes személyzet vehet részt;
és ezután kezdi meg a vagy képesítéseken, vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken, mind vizsgákon alapuló versenyvizsgára vonatkozó eljárást. A versenyvizsgákra vonatkozó eljárást a III. melléklet állapítja meg.
Az eljárás a jövőbeli személyzeti felvétel számára történő tartalékképzés céljából is megkezdhető.
(2) A kinevezésre jogosult hatóság a versenyvizsgákra vonatkozó eljárástól eltérő eljárást fogadhat el a rangidős tisztviselők (főigazgatók vagy az azzal egyenértékű AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba sorolt tisztviselők, illetve az igazgatók vagy az azzal egyenértékű AD 15 vagy AD 14 besorolási fokozatba sorolt tisztviselők) felvételére, és kivételes esetekben a különleges képesítést igénylő beosztások betöltésére.
(3) Az intézmények minden csoportban az AST 6 vagy annál magasabb szinten és az AD 9 vagy annál magasabb szinten belső versenyvizsgát szervezhetnek az érintett intézmény részére a képesítések és a vizsgák alapján.
Ezeken a versenyvizsgákon kizárólag az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjának megfelelően foglalkoztatott ideiglenes személyzet tagjai vehetnek részt. Az intézmények a versenyvizsgán való részvételhez minimumképesítésként legalább tíz év ideiglenes alkalmazottként eltöltött szolgálati időt követelnek meg, valamint azt, hogy az ideiglenes alkalmazotti felvétel olyan felvételi eljárás alapján történt, amely az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 12. cikke (4) bekezdésével összhangban biztosította ugyanazoknak az előírásoknak az alkalmazását, mint amelyek a tisztviselők felvételére alkalmazandók. E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, az ideiglenes alkalmazottat foglalkoztató intézmény kinevezésre jogosult hatósága az említett intézmény egy üres beosztásának betöltése előtt e versenyvizsgák sikeres jelöltjeivel párhuzamosan tisztviselők intézményen belüli áthelyezését is mérlegeli.
(4) Az Európai Parlament ötévente belső versenyvizsgát szervez minden egyes csoport számára a képesítések és a vizsgák alapján, amelyet az AST 6 vagy annál magasabb szinten és az AD 9 vagy annál magasabb szinten rendeznek, a (3) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételekkel összhangban.
30. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság minden versenyvizsgához felvételi bizottságot nevez ki. E bizottság összeállítja az alkalmas pályázók listáját.
A kinevezésre jogosult hatóság dönt arról, hogy e pályázók közül melyeket nevezi ki az üres beosztásokba.
31. cikk
(1) A kiválasztott jelölteket kinevezik a csoportnak az általuk teljesített versenyvizsgáról szóló hirdetményben megnevezett besorolási fokozatába.
(2) A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tisztviselőket csak az AST 1–AST 4 besorolási fokozatra vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatra toborozzák. A versenyvizsgáról szóló hirdetményben szereplő besorolási fokozatot az intézmény a következő kritériumok alapján határozza meg:
a) az a célkitűzés, hogy a 27. cikkben említett legmagasabb követelményeknek megfelelő tisztviselőket toborozzák;
b) a megkövetelt szakmai tapasztalat minősége.
Az intézmény egyedi igényeinek való megfelelésre a tisztviselők toborzásakor a Közösségben fennálló munkaerőpiaci feltételeket is figyelembe veszik.
(3) A (2) bekezdés ellenére az intézmény – adott esetben – engedélyezheti versenyvizsga megtartását az AD 9, AD 10, AD 11 vagy – kivételes esetben – az AD 12 besorolási fokozatokban. E fokozatokban az üres beosztásokba kinevezett jelöltek teljes száma nem haladhatja meg az AD csoportban a 30. cikk második bekezdésének megfelelően évente történő kinevezések teljes számát.
32. cikk
A tisztviselőt a besorolási fokozatának első fizetési fokozatába kell felvenni.
A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy szakmai tapasztalatának figyelembevételére besorolási fokozatában további, legfeljebb 24 hónapos szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti. Minden intézmény megállapítja az e cikk végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.
Az intézmény által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül az ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan beosztású tisztviselőnek nevezik ki őket.
33. cikk
A kinevezés előtt a sikeres pályázót az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 28. cikk e) pontjában előírt követelményeknek megfelel.
Ha az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a pályázó e kedvezőtlen orvosi szakvélemény intézmény által történt közlését követő 20 napon belül kérheti, hogy ügyét a kinevezésre jogosult hatóság által az intézmény orvosai köréből választott három orvosból álló orvosi bizottsághoz véleményezésére nyújtsák be. Az orvosi bizottság meghallgatja az eredeti kedvezőtlen véleményt kiadó intézményi orvost. A pályázó az orvosi bizottság elé terjesztheti az általa választott orvos véleményét. Ha az orvosi bizottság véleménye megerősíti az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a pályázó fizeti a díjak és a járulékos költségek 50 %-át.
34. cikk
(1) ►M112 A tisztviselők beiktatásuk előtt kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek. ◄
Ha a próbaidő során a tisztviselő feladatait betegség, az 58. cikk szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja.
(2) A próbaidős tisztviselőről a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.
Ezt az értékelést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc napon belül írásban benyújtani. Az értékelést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül beszerzi az értékelésekért felelős vegyesbizottság véleményét a meghozandó intézkedésről. A kinevezésre jogosult hatóság a próbaidős tisztviselőt egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsáthatja; a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő azonban nem haladhatja meg a próbaidő szokásos időtartamát.
A kinevezésre jogosult hatóság azonban kivételes esetben engedélyezheti a próbaidő meghosszabbítását, és a tisztviselőt másik szervezeti egységbe oszthatja be. Ez esetben az új kinevezés időtartama legalább hat hónap, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozásokra is figyelemmel.
(3) Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelést kell készíteni a próbaidős tisztviselőnek a beosztásával kapcsolatos feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és magatartásáról. Ezt az értékelést közölni kell a próbaidős személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc napon belül írásban benyújtani.
Amennyiben az értékelés a tisztviselő elbocsátására vagy – kivételes esetben – a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül konzultál az értékelésekért felelős vegyesbizottsággal a meghozandó intézkedésről.
Azt a próbaidős tisztviselőt, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy véglegesen beiktassák beosztásába, el kell bocsátani. A kinevezésre jogosult hatóság azonban kivételes esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a próbaidőt, és adott esetben a próbaidős tisztviselőt másik szervezeti egységbe oszthatja be.
(4) A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 15 hónapot.
(5) Az elbocsátott próbaidős személy – kivéve ha azonnal újra jövedelemszerző tevékenységbe kezd – háromhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha több mint egy éves szolgálatot teljesített; kéthavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha legalább hat hónapos szolgálatot teljesített, illetve egyhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha kevesebb, mint hat hónapos szolgálatot teljesített.
(6) A (2), (3), (4) és (5) bekezdés nem vonatkozik azon tisztviselőkre, akik próbaidejük vége előtt mondanak le.
2. FEJEZET
Hivatali státusz
35. cikk
A tisztviselőket az alábbi hivatali státuszok egyikébe kell kinevezni:
a) aktív foglalkoztatás;
b) kirendelés;
c) személyes okokkal indokolt szabadság;
d) nem aktív státusz;
e) szabadság katonai szolgálat miatt;
f) szülői szabadság vagy családi okokkal indokolt szabadság.
1. Szakasz
AKTÍV FOGLALKOZTATÁS
36. cikk
Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselő olyan személy, aki a IV. címben foglalt feltételeknek megfelelően ellátja az azon beosztással kapcsolatos feladatokat, amelybe kinevezték, vagy amellyel ideiglenesen megbízták.
2. Szakasz
KIRENDELÉS
37. cikk
A kirendelt tisztviselő ►M56 olyan beiktatott tisztviselő, aki(t) ◄ a kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján:
a) a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott:
— hogy ideiglenesen az intézményén kívüli beosztást lásson el; vagy
— hogy egy olyan személyt, aki a Szerződésekben előírt hivatalt lát el, vagy a Közösségek egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, az Európai Parlament vagy a Régiók Bizottsága egyik politikai csoportjának, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik csoportjának választott elnökét ideiglenesen segítse,
— hogy ideiglenesen olyan beosztásban dolgozzon, amely szerepel a kutatási és beruházási előirányzatokból finanszírozott beosztások listáján, és amelyet a költségvetési hatóságok ideiglenesnek minősítettek.
b) saját kérése alapján:
— az Európai Közösségek valamely másik intézményének rendelkezésére bocsátottak; vagy
— a Közösség érdekeit szolgáló és a Közösség intézményeinek egyetértésével – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – összeállított jegyzékben szereplő szervezet rendelkezésére bocsátottak.
A kirendelt tisztviselőt továbbra is megilleti a 38. és 39. cikk szerinti feltételeknek megfelelő minden joga, és anyaintézményének tisztviselőjeként kötelezettségei továbbra is fennállnak. ►M23 A nyugdíjra vonatkozó 77. cikk harmadik bekezdésének rendelkezései értelmében azonban az első bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett kirendelés során a tisztviselőre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint arra a tisztviselőre, akinek besorolási fokozata megegyezik azon beosztás besorolási fokozatával, ahová az érintett tisztviselőt kirendelték. ◄
Az aktív foglalkoztatásban vagy személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselő a szolgálat érdekében kérelmezheti kirendelését, illetve azt fel lehet ajánlani részére. Amennyiben a tisztviselőt kirendelik, a személyes okokkal indokolt szabadsága megszűnik.
38. cikk
A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) a kirendelésről a kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő meghallgatása után határoz;
b) a kirendelés időtartamát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg;
c) az érintett tisztviselő minden hatodik hónap végén kérheti a kirendelés megszüntetését;
d) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő különbözet fizetésére jogosult, amennyiben azon beosztás teljes díjazása, ahová kirendelték, kevesebb, mint amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen jogosult minden olyan járulékos költség megtérítésére, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel;
e) a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő továbbra is olyan nyugdíjjárulékot fizet, amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása során megállapított illetményén alapul;
f) a kirendelt tisztviselő megtartja beosztását, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való alkalmasságát;
g) kirendelésének végével a tisztviselőt haladéktalanul vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba.
39. cikk
A tisztviselő saját kérésére történő kirendelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) a kirendelésről és annak időtartamáról a kinevezésre jogosult hatóság határoz;
b) az új tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül az érintett tisztviselő kérheti a kirendelés megszüntetését; ekkor azonnal vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba;
c) e hat hónapos időszak végén más személy nevezhető ki a beosztásába;
d) a kirendelés időtartama alatt a nyugdíjjárulékokat és minden nyugdíjjogosultságot az anyaintézménybeli besorolási fokozat és fizetési fokozat szerinti aktív foglalkoztatás tekintetében megállapított illetmény alapján kell kiszámítani. ►M56 A 37. cikk (1) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének értelmében kirendelt tisztviselő azonban, aki nyugdíjjogosultságot azon testületnél szerez, ahová kirendelték, a kirendelés idejére nem tartozik az anyaintézményénél működő nyugdíjrendszerhez.
Azon tisztviselő, aki a 37. cikk (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése szerinti kirendelés alatt rokkanttá válik, valamint az ezen időszak alatt elhalálozott tisztviselő által eltartott személyek e személyzeti szabályzat alapján ►M112 rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ jogosultak, amelynek összegét csökkenteni kell azon összegekkel, amelyeket azonos jogcím alapján ugyanezen időszakra már kifizetett az a testület, amelyhez a tisztviselőt kirendelték.
E rendelkezés nem eredményezheti azt, hogy a tisztviselő vagy az általa eltartott személyek olyan teljes nyugdíjra váljanak jogosulttá, amelynek összege meghaladja az érintett személyt az e személyzeti szabályzat alapján megillető nyugdíj összegének felső határát; ◄
e) a kirendelés időtartama alatt a tisztviselő fenntartja arra vonatkozó jogát, hogy magasabb fizetési fokozatba lépjen;
►M112 f) ◄ a kirendelés lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112 csoportján ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő, ►M112 csoportján ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig a tisztviselő kirendelésben marad, fizetés nélkül.
3. Szakasz
SZEMÉLYES OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG
40. cikk
(1) A ►M56 beiktatott ◄ tisztviselő számára, kivételes esetben és saját kérésére, személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető.
(2) A 15. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ilyen szabadság időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A szabadság további időszakokkal meghosszabbítható.
Hosszabbítás egy évet nem meghaladó időszakra adható. A személyes okokkal indokolt szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a 15 évet.
Amennyiben azonban a tisztviselő ahhoz igényli e szabadságot, hogy:
i. gondoskodjon a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tisztviselő eltartottjának minősülő, és az intézményi orvos által elismerten súlyos szellemi vagy testi fogyatékosságban szenvedő és folyamatos gondozást vagy felügyeletet igénylő gyermek neveléséről; vagy
ii. követhesse házastársát – aki szintén a Közösségek tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja –, akinek feladatai ellátásához a szabadságot kérelmező tisztviselő alkalmazásának helyétől akkora távolságra kell berendeznie szokásos tartózkodási helyét, hogy a közös otthonuk e helyen történő kialakítása kényelmetlenséget okozna a szabadságot kérelmező tisztviselőnek feladatai ellátásában,
a szabadság korlátozások nélkül meghosszabbítható, feltéve, hogy a szabadság engedélyezésének feltételei minden hosszabbítás alkalmával fennállnak.
(3) A szabadság alatt a tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre; tagságát a 72. és 73. cikkben meghatározott szociális biztonsági rendszerben, és a kockázatok e rendszer alapján történő fedezését fel kell függeszteni.
►M112 A jövedelemszerző tevékenységet nem folytató tisztviselő azonban, legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is az említett cikkekkel összhangban legyen biztosítva, feltéve, hogy a személyes okokkal indokolt szabadság első évére vonatkozóan viseli a 72. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében említett kockázatok fedezéséhez előírt járulékköltségek felét, valamint a teljes költséget az ilyen szabadság fennmaradó része alatt. A jogosultság a 73. cikkel összhangban csak akkor biztosítható, ha a jogosultságot a 72. cikkel összhangban nyerte el. A járulékokat a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján számítják ki. ◄ Ezen túlmenően az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy legfeljebb egy évre további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy viseli ►M56 a 83. cikk (2) bekezdésében megállapított mérték háromszorosával megegyező járulékköltséget; a járulékokat a tisztviselő besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani ◄ .
(4) A személyes okokkal indokolt szabadságra az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) a személyes okokkal indokolt szabadságot az érintett tisztviselő kérésére a kinevezésre jogosult hatóság engedélyezi;
b) a meghosszabbítás iránti kérelmet a szabadság lejárta előtt két hónappal kell benyújtani;
c) a tisztviselő által betöltött beosztásba más személy nevezhető ki;
d) a szabadság lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112 csoportjában ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztás követelményeinek. Amennyiben a tisztviselő visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő ►M112 csoportjában ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig ►M112 vagy kirendeléséig ◄ a tisztviselő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságon marad.
4. Szakasz
NEM AKTÍV STÁTUSZ
41. cikk
(1) A nem aktív státuszú tisztviselő olyan személy, aki a beosztások számának az intézményénél történt csökkentése miatt létszám fölöttivé vált.
(2) A beosztások számának egy adott besorolási fokozatban való csökkentéséről a költségvetési eljárással összhangban a megfelelő költségvetési hatóság dönt.
A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az ilyen intézkedések milyen típusú beosztásokat érintsenek.
A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően összeállítja az ilyen intézkedésekkel érintett tisztviselők jegyzékét, figyelembe véve a tisztviselők alkalmasságát, teljesítményét, feladataik teljesítése során tanúsított magatartását, családi körülményeit és szolgálati idejét. Bármely tisztviselőt, aki az előző albekezdésben említett beosztást tölt be, és aki nem aktív státuszba helyezését kéri, automatikusan felvesznek e jegyzékbe.
Azon tisztviselők, akiknek a neve szerepel e jegyzékben, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján nem aktív státuszba kerülnek.
(3) Amíg e státuszban van, a tisztviselő nem látja el feladatait, nem élvezi a díjazáshoz vagy a magasabb fizetési fokozatba lépéshez való jogait, de egy öt évet meg nem haladó időszakig továbbra is nyugdíjjogosultságot szerez a besorolási fokozatával és fizetési fokozatával járó illetménye alapján.
A nem aktív státuszba helyezés időpontjától számított két éven keresztül a tisztviselő elsőbbséget élvez bármely, ►M112 csoportján ◄ belüli, a besorolási fokozatának megfelelő megüresedő vagy újonnan létrehozott beosztásba történő visszahelyezésre, feltéve hogy rendelkezik a szükséges képesítésekkel.
A nem aktív státuszba helyezett tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.
Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján alkalmazandó illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.
A tisztviselő minden szükséges írásbeli bizonyítékot megad, és tájékoztatja az intézményt minden, a jogosultságát érintő tényről.
A juttatásra korrekciós együttható nem vonatkozik.
Azonban a juttatást és az e cikk negyedik albekezdésében említett utoljára folyósított teljes díjazást azzal ►C2 a XI. melléklet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett súlyozási tényezővel ◄ súlyozzák, amelyet azon tagállam tekintetében rögzítettek, amelyben a kedvezményezett lakóhelyének fennállását igazolja, feltéve, hogy az a tagállam volt a kedvezményezett utolsó alkalmazási helye. Ilyen esetekben, ha a tagállam pénzneme nem az euró, a juttatást az e személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyam alapján számítják ki.
(4) A juttatásra való jogosultsági időszak végén a tisztviselő köteles lemondani. A tisztviselő adott esetben a nyugdíjrendszer szerinti nyugdíjban részesülhet.
(5) Az a tisztviselő, akinek a (3) bekezdésben előírt két éves időszak lejárta előtt a besorolási fokozatának megfelelő beosztást ajánlanak fel, és azt alapos indok nélkül visszautasítja, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően megfosztható az előző rendelkezések szerinti jogaitól és lemondásra szólítható fel.
5. Szakasz
SZABADSÁG KATONAI SZOLGÁLAT MIATT
42. cikk
Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, „szabadság katonai szolgálat miatt” különleges státuszt kap.
Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra hívnak be, nem részesül díjazásban, de megőrzi e személyzeti szabályzat szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A tisztviselő megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra is, ha a katonai szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.
Az a tisztviselő, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.
6. Szakasz
SZÜLŐI VAGY CSALÁDI OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG
42a. cikk
A tisztviselő minden gyermek után hat hónapig terjedő alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét év során vehet ki. A szabadság időtartama ennek kétszerese lehet az intézmény által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerint egyedülállóként elismert szülők esetében. Az egy alkalommal kivett szabadság minimum időtartama legalább egy hónap.
A tisztviselő tagsága a szociális biztonsági rendszerekben a szülői szabadság során folytatódik; a nyugdíjjogosultság szerzését, az eltartott gyermekek után nyújtott támogatást és az iskoláztatási támogatást fenntartják. A tisztviselő megtartja beosztását, és megőrzi jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A szabadság kivehető teljes munkaidős vagy félmunkaidős szabadságként. Ha a szülői szabadságot a tisztviselő félmunkaidős szabadságként veszi ki, az első bekezdésben előírt maximum időszak megkétszereződik. A szülői szabadság során a tisztviselő ►M122 878,32 EUR ◄ havi juttatásra vagy a félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-ára jogosult, más jövedelemszerző tevékenységet viszont nem folytathat. A szociális biztonsági rendszerhez való, a 72. és 73. cikkben előírt hozzájárulás egészét az intézmény viseli, és azokat a tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A félmunkaidős szabadság esetében azonban ezt a rendelkezést csak a teljes alapilletmény és az arányosan csökkentett alapilletmény különbségére kell alkalmazni. Az alapilletmény ténylegesen folyósított része tekintetében a tisztviselő hozzájárulását ugyanazon százalékok használatával számítják ki, mintha teljes munkaidős alkalmazásban állna.
A juttatás összege havi ►M122 1 171,09 EUR ◄ vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-a az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében és a szülői szabadság első három hónapjában, amennyiben a szabadságot az apa veszi ki a szülési szabadság során, vagy bármelyik szülő közvetlenül a szülési szabadságot követően, vagy az örökbefogadási szabadság során vagy közvetlenül azt követően. Az e cikkben említett összegeket a díjazással megegyező feltételekkel igazítják ki.
42b. cikk
A tisztviselő házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának, illetve testvérének orvosilag igazolt súlyos betegsége vagy fogyatékossága esetén a tisztviselő alapilletmény nélküli családi okokkal indokolt szabadságra jogosult. Az ilyen szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a kilenc hónapot.
A 42a. cikk második bekezdését kell alkalmazni.
3. FEJEZET
Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés
43. cikk
A tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és feladataik teljesítése során tanúsított magatartásáról rendszeresen, de legalább minden második években egyszer az egyes intézmények által a 110. cikkel összhangban meghatározott feltételek szerint időszakos értékelést készítenek. Az egyes intézmények megállapítják az értékelési eljárás során fellebbezésre jogosító rendelkezéseket, amely jogot a 90. cikk (2) bekezdésében említett panasz benyújtása előtt kell gyakorolni.
Az AST csoportban a 4. besorolási fokozatba tartozó tisztviselők esetében az értékelés kitérhet arra is, hogy a teljesítménye alapján a tisztviselő alkalmas-e a tisztviselői funkció betöltésére.
Az értékelést közlik a tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll az értékeléssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.
44. cikk
Az a tisztviselő, aki két évig a besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában volt, automatikusan azon besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.
Ha egy tisztviselőt az egység vezetőjévé, igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki ugyanabban a fokozatban, és feltéve, hogy az első kilenc hónapban új feladatait megfelelően teljesítette, a kinevezés hatálybalépésekor visszamenőleges hatállyal egy fizetési fokozattal előléptetik ugyanazon a besorolási fokozaton belül. Ez az előléptetés a havi alapilletményének az egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti százaléknak megfelelő növekedéséhez vezet. Ha a növekedés ennél kisebb, vagy a tisztviselő az adott időben besorolási fokozatán belül az utolsó fizetési fokozatba tartozik, következő előléptetése hatálybalépéséig alapilletményét az első és a második fizetési fokozat közötti különbségnek megfelelő mértékben növelik meg.
45. cikk
(1) Az előléptetésről a 6. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a kinevezésre jogosult hatóság határoz. Az előléptetés a tisztviselőnek azon csoport következő magasabb besorolási fokozatába történő kinevezésével történik, amelybe a tisztviselő tartozik. Az előléptetés kizárólag olyan tisztviselők közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban minimum két évet letöltöttek, az előléptetésre alkalmas tisztviselők érdemei összehasonlításának figyelembevétele után. Az érdemek összehasonlításakor a kinevezésre jogosult hatóság különösen figyelembe veszi a tisztviselőről készült értékeléseket, a nyelvek használatát feladatai végrehajtása során azon nyelveken kívül, amelyek alapos ismeretét a 28. cikk f) pontjával összhangban bizonyította, és – adott esetben – az általa gyakorolt felelősségek szintjét.
(2) A tisztviselőtől a felvétele utáni első előléptetést megelőzően megkövetelhetik, hogy bizonyítsa alkalmasságát az EK-Szerződés 314. cikkében említett harmadik nyelvek egyikén történő munkavégzésre. Az intézmények közös szabályok elfogadásáról állapodnak meg e bekezdés végrehajtásához. E szabályokhoz szükséges a harmadik nyelvi képzést biztosítani a tisztviselők részére, és a III. melléklet 7. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban megállapítani a tisztviselők harmadik nyelven történő munkavégzésének értékelésére irányadó részletes szabályokat.
45a. cikk
(1) Az 5. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, az AST csoport 5. besorolási fokozatába tartozó tisztviselőt ki lehet nevezni az AD csoportba tartozó beosztásba, a következő feltételek mellett:
a) a tisztviselőt az e cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban választották ki az e bekezdés b) pontjában említett kötelező képzési programban való részvételre;
b) a tisztviselő teljesítette a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott, kötelező képzési modulokból álló képzési programot, és
c) a tisztviselő szerepel azon jelölteknek a kinevezésre jogosult hatóság által összeállított jegyzékén, akik egy szóbeli és írásbeli vizsgán bizonyították az e bekezdés b) pontjában említett képzési program sikeres elvégzését. E vizsga tartalmát a III. melléklet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban határozzák meg.
(2) A kinevezésre jogosult hatóság a 43. cikkben említett időszakos értékelések és a tisztviselők oktatási és képzési szintje alapján, valamint a szolgálat érdekeinek figyelembevételével összeállítja a fent említett képzési programban való részvételre kiválasztott AST tisztviselők tervezett jegyzékét. Ezt a tervezetet egy vegyes bizottsághoz nyújtják be véleményezésre.
A bizottság meghallgathatja a fent említett képzési programban való részvételüket kérelmező tisztviselőket és a kinevezésre jogosult hatóság képviselőit. A kinevezésre jogosult hatóság által javasolt jegyzéktervezetről többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít. A kinevezésre jogosult hatóság elfogadja a fent említett képzési programban való részvételre jogosult tisztviselők jegyzékét.
(3) Az AD csoport egy beosztásába történő kinevezés nem érinti azt a besorolási fokozatot és fizetési fokozatot, amelybe a tisztviselő a kinevezés pillanatában tartozik.
(4) A kinevezések száma az AD csoport beosztásaiba az e cikk (1)–(3) bekezdésében megállapítottak szerint nem haladhatja meg – a 30. cikk második bekezdésével összhangban – a kinevezések éves számának 20 %-át.
(5) Minden intézmény a 110. cikkel összhangban állapítja meg az e cikk végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.
46. cikk
A 45. cikkel összhangban magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselőt az adott beosztás legalacsonyabb fizetési fokozatába sorolják be. Az AD 9–AD 13 besorolási fokozatba tartozó, egységvezetői feladatokat ellátó tisztviselőt azonban a magasabb beosztásba történő kinevezéskor az új besorolási fokozata második fizetési fokozatába sorolják be. Ugyanez érvényes arra a tisztviselőre, aki(t):
a) előléptetéssel igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki, vagy
b) igazgató vagy főigazgató, és akire a 44. cikk második bekezdésének utolsó mondatát kell alkalmazni.
4. FEJEZET
A szolgálati jogviszony megszűnése
47. cikk
A szolgálati jogviszony megszűnik:
a) lemondás;
b) kötelező lemondás;
c) a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás;
d) alkalmatlanság miatti elbocsátás;
e) a beosztásból való eltávolítás;
f) nyugdíjazás; vagy
g) halál következtében.
1. Szakasz
LEMONDÁS
48. cikk
Annak a tisztviselőnek, aki le kíván mondani, egyértelműen, írásban ki kell jelentenie az intézménnyel fennálló szolgálati jogviszonyának végleges megszűntetésére irányuló szándékát.
A kinevezésre jogosult hatóság a lemondólevél kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz a lemondás jóváhagyásáról. ►M23 A kinevező hatóság azonban megtagadhatja a lemondás elfogadását, amennyiben a lemondólevél kézhezvételének időpontjában a tisztviselővel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy ha az ilyen eljárás a következő harminc napon belül elkezdődik. ◄
A lemondás a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott időpontban lép hatályba; ezen időpont az AD. csoportba tartozó tisztviselők esetében nem haladhatja meg a tisztviselő által a lemondólevelében javasolt időpontot követő három hónapot, az AST csoportba tartozó tisztviselők esetében pedig az egy hónapot.
2. Szakasz
KÖTELEZŐ LEMONDÁS
49. cikk
A tisztviselő kizárólag akkor kötelezhető lemondásra, ha már nem felel meg a 28. cikk a) pontjában megállapított feltételeknek, vagy a ►M23 ►M112 ————— ◄ 39., 40. cikkben és a 41. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint a VIII. melléklet 14. cikkének második bekezdésében meghatározott esetekben. ◄
A tisztviselőket lemondásra kötelező, indokolással ellátott határozatokat a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt és az érintett tisztviselő meghallgatását követően hozza meg.
3. Szakasz
A SZOLGÁLAT ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ NYUGDÍJAZÁS
50. cikk
►M112 A 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott rangidős tisztviselő ◄ a szolgálat érdekében a kinevezésre jogosult hatóság határozatával nyugdíjazható.
Az ilyen nyugdíjazás nem lehet fegyelmi intézkedés.
Az így nyugdíjazott tisztviselő, akit nem neveznek ki ►M112 ————— ◄ a besorolási fokozatának megfelelő másik beosztásba, a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.
Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján érvényes illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.
Az érintett személy kérésre írásos bizonyítékkal szolgál és értesíti intézményét bármely olyan tényezőről, amely a juttatásra való jogosultságát érintheti.
A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.
A VIII. melléklet 45. cikkének harmadik, negyedik és ötödik bekezdését analógia útján kell alkalmazni.
Amikor a tisztviselőnek a juttatásra való jogosultsága megszűnik - feltéve hogy elérte az 55. életévét - nyugdíjra válik jogosulttá, a VIII. melléklet 9. cikke szerinti levonások nélkül.
4. Szakasz
ELJÁRÁSOK AZ ALKALMATLANSÁG KEZELÉSÉRE
51. cikk
(1) Minden intézmény eljárásokat dolgoz ki az alkalmatlanság eseteinek megfelelő időben és módon történő felismerésére, kezelésére és orvoslására. Ha ezen eljárásokat már kimerítették, a 43. cikkben említett egymást követő időszakos értékelések alapján továbbra is alkalmatlannak bizonyuló tisztviselő elbocsátható, visszaminősíthető vagy ugyanabban a fokozatban alacsonyabb csoportba vagy alacsonyabb fokozatba sorolható.
(2) Minden, a tisztviselő elbocsátására, visszaminősítésére vagy alacsonyabb csoportba sorolására irányuló javaslat tartalmazza az alapjául vonatkozó indokokat, és azt közlik az érintett tisztviselővel. A kinevezésre jogosult hatóság javaslatát a 9. cikk (6) bekezdésében említett tanácsadó vegyes bizottság elé utalják.
(3) A tisztviselőnek joga van teljes személyes aktájához hozzáférni, valamint másolatokat készíteni az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumról. A javaslat kézhezvételétől számítva legalább tizenöt nap áll rendelkezésére védelme elkészítésére. A tisztviselőt egy általa kiválasztott személy segítheti. A tisztviselő írásbeli észrevételeket nyújthat be. Meghallgatását a tanácsadó vegyes bizottság végzi. A tisztviselő tanúkat is hívhat.
(4) Az intézményt a tanácsadó vegyes bizottság előtt a kinevezésre jogosult hatóság által e célból kijelölt tisztviselő képviseli. Az említett tisztviselő az érintett tisztviselőével megegyező jogokkal rendelkezik.
(5) A (2) bekezdés szerinti javaslat és az érintett tisztviselőtől vagy a tanúktól származó írásbeli és szóbeli nyilatkozatok fényében a tanácsadó vegyes bizottság többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít, amelyben megállapítja a kérésére rögzített tények figyelembevételével helyénvalónak ítélt intézkedést. Az említett véleményt az ügy előterjesztésének időpontjától számított két hónapon belül továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek. A tanácsadó vegyes bizottság határozatairól az elnök nem szavaz, kivéve eljárási ügyekben és szavazategyenlőség esetén.
Az érintett tisztviselő meghallgatása után a kinevezésre jogosult hatóság a tanácsadó vegyes bizottság véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot hoz. A határozat indoklást is tartalmaz. A határozat megjelöli hatálybalépésének napját.
(6) Az alkalmatlanság miatt elbocsátott tisztviselő a (7) bekezdésben meghatározott időszakban havi elbocsátási támogatásban részesülhet, amely az 1. besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó tisztviselők havi alapilletményének felel meg. A tisztviselő ugyanebben az időszakban a 67. cikkben előírt családi támogatásokra is jogosult. A háztartási támogatást a VII. melléklet 1. cikkével összhangban az 1. besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletménye alapján számítják ki.
Amennyiben a tisztviselő az (1), (2) és (3) bekezdésben említett eljárás megkezdését követően lemond, illetve ha teljes nyugdíj azonnali folyósítására jogosult, a támogatást nem fizetik ki. Amennyiben a nemzeti rendszerben munkanélküli-járadékra jogosult, ennek összegét a fenti támogatásból elvonják.
(7) A (6) bekezdésben említett kifizetéseket a következő időszakokban folyósítják:
a) három hónapig, ha a tisztviselő az elbocsátó határozat meghozataláig öt évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
b) hat hónapig, ha a tisztviselő legalább öt, de tíz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
c) kilenc hónapig, ha a tisztviselő legalább 10, de 20 évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
d) 12 hónapig, ha a tisztviselő 20 évnél hosszabb szolgálati időt teljesített.
(8) Az alkalmatlanság miatt visszaminősített vagy alacsonyabb csoportba sorolt tisztviselő hat év elteltével kérelmezheti az ezen intézkedésre vonatkozó valamennyi utalás törlését személyi aktájából.
(9) A tisztviselő – saját kezdeményezésére – az eljárás során felmerült ésszerű költségeinek megtérítésre jogosult, beleértve a védelmét ellátó, nem az intézményhez tartozó tanácsadónak fizetendő díjat, amennyiben az e cikkben előírt eljárás a tisztviselő elbocsátását, visszaminősítését vagy alacsonyabb csoportba sorolását kimondó határozat nélkül zárul.
5. Szakasz
NYUGDÍJAZÁS
52. cikk
Az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tisztviselőt nyugdíjazzák:
a) vagy automatikusan, azon hónap utolsó napján, amelyben 65. életévét betölti, vagy
b) saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett legalább 63 éves, vagy ha 55 és 63 év közötti és a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek. A 48. cikk második bekezdésének második mondatát analógia útján kell alkalmazni.
Kivételes esetben azonban a tisztviselő saját kérésére, és amennyiben azt a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekében indokoltnak találja, 67 éves koráig tovább dolgozhat, amely esetben automatikusan nyugdíjazzák azon hónap utolsó napján, amelyben az említett kort betölti.
53. cikk
Azon tisztviselőt, akivel kapcsolatban a rokkantsági bizottság úgy találja, hogy alkalmazni kell a 78. cikk rendelkezéseit, ►M62 azon hónap utolsó napján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megállapítja a feladatainak ellátására való tartós alkalmatlanságot, automatikusan nyugdíjazni kell. ◄
6. Szakasz
TISZTELETBELI RANG
54. cikk
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján szolgálati jogviszonyának megszűnésekor saját ►M112 besorolási fokozatában vagy a következő, magasabb besorolási fokozatban ◄ tiszteletbeli rangot kaphat.
Az ilyen tiszteletbeli ranghoz semmiféle anyagi előny nem kapcsolódik.
IV. CÍM
A TISZTVISELŐK MUNKAFELTÉTELEI
1. FEJEZET
Munkaidő
55. cikk
Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselőknek mindenkor az intézményük rendelkezésére kell állniuk.
A rendes munkaidő azonban nem haladhatja meg a heti ►M23 42 ◄ órát, amelyet a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott munkaidőrendben kell teljesíteni. Ugyanezen kereteken belül a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározhatja az egyes feladatokkal megbízott egyes tisztviselői csoportok munkaidőrendjét.
Ezenkívül a tisztviselő ►M31 ————— ◄ szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt kötelezhető arra, hogy munkahelyén vagy otthonában a rendes munkaidején túl készenléti szolgálatban álljon. Az intézmény az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítja meg.
55a. cikk
(1) A tisztviselő engedélyt kérhet arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon.
A kinevezésre jogosult hatóság engedélyezheti a részmunkaidős munkavégzést, amennyiben úgy véli, hogy az összeegyeztethető az intézmény érdekeivel.
(2) A tisztviselő a következő esetekben jogosult az ilyen engedélyre:
a) 9 évesnél fiatalabb gyermek gondozása érdekében;
b) 9 és 12 év közötti gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 20 %-át;
c) súlyos beteg vagy fogyatékos házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának vagy testvérének gondozása érdekében;
d) továbbképzésben való részvétel céljából, vagy
e) 55 éves korától a nyugdíjazás előtti utolsó öt évben.
Amennyiben továbbképzésben való részvétel céljából vagy az 55 éves kor betöltésétől kezdve kérelmezik a részmunkaidős munkavégzés engedélyezését, a kinevezésre jogosult hatóság csak kivételes körülmények esetén és a szolgálathoz kapcsolódó, kiemelkedő okok miatt utasíthatja vissza az engedélyt, vagy halaszthatja el annak hatálybalépési napját.
Amennyiben az ilyen engedélyre való jogosultságot a súlyosan beteg vagy fogyatékos házastárs, lemenő vagy felmenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében, illetve továbbképzésben való részvétel céljából gyakorolják, az ilyen időszakok összege a tisztviselő pályafutása során nem haladhatja meg az öt évet.
(3) A kinevezésre jogosult hatóság 60 napon belül válaszolhat a tisztviselő kérelmére.
(4) A részmunkaidős munkavégzésre és az engedély megadására vonatkozó eljárásra irányadó szabályokat a IVa. melléklet állapítja meg.
55b. cikk
A tisztviselő engedélyt kérhet arra, hogy megosztott foglalkoztatás formájában a kinevezésre jogosult hatóság által az e célra meghatározott beosztásban félmunkaidőben dolgozzon. A megosztott foglalkoztatással történő félmunkaidős munkavégzés engedélyezésére nem vonatkozik időbeli korlátozás. A kinevezésre jogosult hatóság azonban az engedélyt a szolgálat érdekében a tisztviselő hat hónapos előzetes értesítésével visszavonhatja. A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérelmére és legalább hat hónapos előzetes értesítéssel hasonlóképpen visszavonhatja az engedélyt. Ebben az esetben a tisztviselőt másik beosztásba lehet áthelyezni.
Az 59a. cikket és – a (2) bekezdés harmadik mondata kivételével – a IVa. melléklet 3. cikkét kell alkalmazni.
A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
56. cikk
A tisztviselő csak kivételesen, sürgős vagy nagy mennyiségű munka esetén kötelezhető túlórára; éjszakai munkavégzés és a vasárnapokon vagy munkaszüneti napokon történő munkavégzés kizárólag a kinevezésre jogosult hatóság által előírt eljárás szerint engedélyezhető. ►M23 A túlórák száma, amelyek elvégzésére egy tisztviselő kötelezhető, nem haladhatja meg hathavonta a 150 órát. ◄
Az ►M112 AD csoportba és az AST csoport 5–11. fokozatába ◄ tartozó tisztviselők által teljesített túlóra nem jogosít fel kompenzációs szabadságra vagy díjazásra.
►M112 Az AST 1–AST 4 fokozatba ◄ tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.
56a. cikk
Azon tisztviselő, ►M30 ————— ◄ akinek szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt éjszaka, szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napokon rendszeresen dolgoznia kell, külön juttatásokra jogosult, ha olyan váltott műszakban dolgozik, amelyet az intézmény a szolgálati követelmények vagy a biztonsági előírások miatt rendel el, és amelyet rendszeresnek és állandó jellegűnek minősít.
A Tanács a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztett javaslata alapján eljárva meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők csoportjait, valamint e juttatások mértékét és feltételeit.
A váltott műszakban dolgozó tisztviselők rendes munkaideje nem haladhatja meg a rendes éves összmunkaidőt.
56b. cikk
A tisztviselő ►M31 ————— ◄ külön juttatásokra jogosult, ha a kinevezésre jogosult hatóság határozata értelmében szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt a rendes munkaidőn túl munkahelyén vagy otthonában készenlétben kell maradnia.
A Tanács a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztett javaslata alapján eljárva meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők csoportjait, valamint e juttatások mértékét és feltételeit.
56c. cikk
A különösen nagy megterhelést jelentő munkakörülmények kompenzálására egyes tisztviselőknek külön juttatást lehet megítélni.
A Tanács – a Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően előterjesztett javaslata alapján – meghatározza a kedvezményezettek besorolási osztályait és az ilyen külön juttatás mértékét és feltételeit.
2. FEJEZET
Szabadság
57. cikk
A tisztviselők a Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapítandó szabályokkal összhangban naptári évenként legalább 24 munkanap és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosultak.
Az éves szabadság mellett a tisztviselők kérelem alapján kivételesen külön szabadságra is engedélyt kaphatnak. Az ilyen szabadságra vonatkozó szabályokat az V. melléklet állapítja meg.
58. cikk
Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a terhes nők, orvosi igazolás bemutatása alapján húsz hét szabadságra jogosultak. A szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés vagy fogyatékos gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.
59. cikk
(1) Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy betegség vagy baleset miatti munkaképtelensége folytán feladatait nem tudja ellátni, betegszabadságra jogosult.
Az érintett tisztviselő köteles munkaképtelenségéről a lehető leghamarabb tájékoztatni az intézményét, és egyidejűleg közölni tartózkodási helyét. Amennyiben a tisztviselő három napnál tovább hiányzik, orvosi igazolást kell bemutatnia. Ezt az igazolást legkésőbb a hiányzás ötödik napján kell beküldenie, amit a postabélyegző időpontja igazol. Ennek hiányában – és kivéve azt az esetet, ha az igazolás beküldését rajta kívül álló okokból mulasztja el – a tisztviselő hiányzását engedély nélkülinek tekintik.
A tisztviselő bármely időpontban kötelezhető arra, hogy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak vesse alá magát. Ha a vizsgálatot a tisztviselőnek tulajdonítható okokból nem tudják elvégezni, hiányzása a vizsgálat kitűzött időpontjától kezdve engedély nélkülinek minősül.
Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a tisztviselő képes feladatainak ellátására, hiányzását – a következő albekezdésre is figyelemmel – a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik.
Ha a tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által szervezett vizsgálat megállapításait orvosilag megalapozatlannak ítéli, ő vagy egy, a nevében eljáró orvos két napon belül arra irányuló kérelemmel fordulhat az intézményhez, hogy ügyét független orvos elé terjesszék.
Az intézmény haladéktalanul továbbítja a kérést egy másik orvoshoz, akinek személyéről a tisztviselő orvosa és az intézményi orvos állapodnak meg. Amennyiben a kéréstől számított öt napon belül nem születik ilyen megállapodás, az intézmény kiválaszt egy személyt a független orvosoknak az e célból a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság közös megegyezésével évente összeállítandó jegyzékéről. A tisztviselő két munkanapon belül kifogást emelhet az intézmény választásával szemben; ez esetben az intézmény másik személyt választ a jegyzékről, amely választása végleges.
A független orvosnak a tisztviselő orvosával és az intézményi orvossal folytatott konzultációt követően kiadott véleménye kötelező erejű. Ha a független orvos véleménye megerősíti az intézmény által szervezett vizsgálat megállapításait, a hiányzást a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik. Ha a független orvos véleménye nem erősíti meg az említett vizsgálat megállapításait, a hiányzást minden szempontból igazoltnak tekintik.
(2) Ha egy 12 hónapos időszakban a tisztviselő betegség miatt legfeljebb három napos hiányzásai összesen több mint tizenkét napot tesznek ki, ezt követően betegség miatt csak orvosi igazolással maradhat távol. Orvosi igazolás hiányában a tisztviselő betegség miatti hiányzását a tizenharmadik naptól igazolatlan hiányzásnak tekintik.
(3) A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának sérelme nélkül, adott esetben az (1) és (2) bekezdés szerint igazolatlannak minősülő hiányzásokat levonják az érintett tisztviselő éves szabadságából. Abban az esetben, ha a tisztviselő további szabadságra már nem jogosult, a megfelelő időszak tekintetében nem részesül díjazásban.
(4) A kinevezésre jogosult hatóság a rokkantsági bizottság elé terjesztheti minden olyan tisztviselő ügyét, akinek az összesített betegszabadsága bármely hároméves időszak alatt meghaladja a 12 hónapot.
(5) A tisztviselő kötelezhető arra, hogy az intézményi orvos vizsgálatát követően betegszabadságra menjen, ha ezt egészségi állapota megköveteli, vagy ha háztartásának egyik tagja fertőző betegségben szenved.
Vitás esetekben az (1) bekezdés ötödik, hatodik és hetedik albekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.
(6) A tisztviselők minden évben az intézmény orvosa vagy egy általuk választott orvos által elvégzett egészségügyi vizsgálaton esnek át.
Utóbbi esetben az orvosi díjat a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően legfeljebb hároméves időszakra meghatározott maximális összegig az intézmény fizeti.
59a. cikk
A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselők éves szabadsága az ilyen engedély időtartama alatt arányosan csökken.;
60. cikk
Betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére.
Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.
3. FEJEZET
Munkaszüneti napok
61. cikk
A munkaszüneti napok listáját a Közösségek intézményei a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.
V. CÍM
A TISZTVISELŐK JAVADALMAZÁSA ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSAI
1. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
1. Szakasz
DÍJAZÁS
62. cikk
A VII. melléklettel összhangban és ellenkező rendelkezés hiányában a tisztviselő a kinevezése alapján a besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő díjazásra jogosult.
A tisztviselő nem mondhat le a díjazásra való jogosultságáról.
A díjazás alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.
63. cikk
A tisztviselő díjazását ►M94 euróban ◄ kell kifejezni. A díjazást azon ország pénznemében kell folyósítani, amely országban a tisztviselő a feladatait ellátja.
Az ►M94 eurótól ◄ eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásához ►M122 2008. július 1-je ◄ használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.
Ezen időpontot a díjazás 65. cikkben meghatározott éves felülvizsgálatakor a Tanács, a Bizottság javaslata alapján az EGK-Szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Euratom-Szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva változtatja meg.
A 64. és 65. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az e cikkek értelmében rögzített súlyozást, minden alkalommal, amikor a fenti időpontot megváltoztatják, a Tanács kiigazítja; továbbá a Tanács a harmadik bekezdésben említett eljárással összhangban eljárva kijavítja az ►M94 euró ◄ változásának hatásait a második bekezdésben említett átváltási árfolyamok tekintetében.
64. cikk
A tisztviselő ►M94 euróban ◄ kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti százalékértékkel kell súlyozni.
Ezt a súlyozást a ►M15 Tanács a Bizottság javaslata alapján ◄ , az EGK-Szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Euratom-Szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva fogadja el. A Közösségek ideiglenes székhelyein dolgozó tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozás értéke 1962. január 1-jétől kezdődően 100 %.
65. cikk
(1) ►M15 A Tanács minden ◄ évben felülvizsgálja a ►M15 Közösségek ◄ tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását. E felülvizsgálatot szeptemberben kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített közös indexén alapuló közös jelentése alapján; az index a Közösségek minden egyes országában a július 1-jén fennálló helyzetet tükrözi.
E felülvizsgálat során a ►M15 Tanács mérlegeli ◄ , hogy a Közösségek gazdasági és szociális politikájának keretében a díjazást ki kell-e igazítani. Különös figyelmet kell fordítani a közszolgálatbeli fizetések emelkedésére és a személyzetfelvétel szükségleteire.
(2) A megélhetési költségek jelentős változása esetén a ►M15 Tanács két hónapon belül határoz ◄ a súlyozás kiigazításáról és adott esetben visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.
(3) E cikk alkalmazásában ►M15 a Tanács a Bizottság javaslata alapján ◄ az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel jár el.
65a. cikk
A 64. és 65. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a XI. melléklet határozza meg.
66. cikk
A havi alapilletményeket az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg (euró):
|
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||
|
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
16 |
16 299,08 |
16 983,99 |
17 697,68 |
||
|
15 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 076,97 |
16 299,08 |
|
14 |
12 732,20 |
13 267,22 |
13 824,73 |
14 209,36 |
14 405,66 |
|
13 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 558,70 |
12 732,20 |
|
12 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 099,79 |
11 253,14 |
|
11 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 810,36 |
9 945,89 |
|
10 |
7 769,34 |
8 095,82 |
8 436,01 |
8 670,72 |
8 790,51 |
|
9 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 663,46 |
7 769,34 |
|
8 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 773,22 |
6 866,80 |
|
7 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
5 986,40 |
6 069,10 |
|
6 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 290,97 |
5 364,07 |
|
5 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 676,34 |
4 740,94 |
|
4 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 133,10 |
4 190,20 |
|
3 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 652,97 |
3 703,44 |
|
2 |
2 892,98 |
3 014,55 |
3 141,22 |
3 228,61 |
3 273,22 |
|
1 |
2 556,91 |
2 664,35 |
2 776,31 |
2 853,56 |
2 892,98 |
66a. cikk
(1) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 2004. május 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakban a Közösségek által az aktív foglalkoztatásban lévő állománynak fizetett díjazás tekintetében egy ideiglenes intézkedést - a továbbiakban: különleges illeték - kell alkalmazni.
(2) E különleges illeték mértéke, amelyet a (3) bekezdésben meghatározott alapra kell alkalmazni, a következőképpen alakul:
|
2004.5.1.–2004.12.31. |
2,50 % |
|
2005.1.1.–2005.12.31. |
2,93 % |
|
2006.1.1.–2006.12.31. |
3,36 % |
|
2007.1.1.–2007.12.31. |
3,79 % |
|
2008.1.1.–2008.12.31. |
4,21 % |
|
2009.1.1.–2009.12.31. |
4,64 % |
|
2010.1.1.–2010.12.31. |
5,07 % |
|
2011.1.1.–2012.12.31. |
5,50 % |
(3)
a) A különleges illeték alapja a díjazás kiszámításához használt alapilletmény, a következők levonásával:
i. az azonos besorolási fokozatba és fizetési fokozatba tartozó, a VII. melléklet 2. cikke értelmében eltartottal nem rendelkező tisztviselő által a különleges illeték levonása előtt fizetendő szociális biztonsági járulék, valamint a nyugdíjjárulék és az adó, továbbá
ii. egy, az 1. besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletményének megfelelő összeg;
b) A különleges illeték alapjának meghatározásához használt elemeket euróban fejezik ki és 100-zal súlyozzák.
(4) A különleges illetéket havonta a forrásnál vonják le; a bevételeket az Európai Unió általános költségvetésében bevételként tüntetik fel.
67. cikk
(1) A családi támogatások a következők:
a) háztartási támogatás;
b) eltartott gyermek után nyújtott támogatás;
c) iskoláztatási támogatás.
(2) Az e cikkben meghatározott családi támogatásokban részesülő tisztviselők kötelesek az egyéb forrásból származó, hasonló jellegű támogatásokat bejelenteni; ez utóbbi támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint folyósított támogatásokból.
(3) Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás olyan orvosi igazolások alapján, amelyek szerint az érintett gyermek olyan szellemi vagy testi fogyatékosságban szenved, amely a tisztviselőre súlyos anyagi terhet ró, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával megkétszerezhető.
(4) ►M95 Amennyiben a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke értelmében az ilyen családi támogatásokat a tisztviselőtől eltérő személynek folyósítják, e támogatásokat azon ország pénznemében kell folyósítani, ahol ez a személy lakóhellyel rendelkezik, és adott esetben a 63. cikk második albekezdésében említett átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani. A támogatásokra, amennyiben az ország a Közösségekben található, az adott országra előírt súlyozást kell alkalmazni, vagy, ha a lakóhely szerinti ország a Közösségeken kívül található, egy 100-al egyenlő súlyozást kell alkalmazni. ◄
A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell, amennyiben a családi támogatásokat ilyen személynek folyósítják.
68. cikk
A 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott családi támogatásokat továbbra is folyósítani kell, amennyiben a tisztviselő az Európai Szén- és Acélközösség személyzeti szabályzatának 41., vagy 34., illetve 42. cikke értelmében támogatásra jogosult.
Az érintett személy köteles bejelenteni a más forrásból származó, hasonló jellegű, ugyanazon gyermek után kapott támogatásokat; az ilyen támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint kifizetett támogatásokból.
68a. cikk
A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselő a IVa. mellékletben előírtak szerint kiszámított díjazásra jogosult.
69. cikk
A külföldi munkavégzési támogatás azon alapilletmény, ►M25 háztartási támogatás ◄ és eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének 16 %-ával egyenlő, amelyre a tisztviselő jogosult. A külföldi munkavégzési támogatás nem lehet havi ►M122 486,88 EUR ◄ kevesebb.
70. cikk
A tisztviselő elhalálozása esetén a túlélő házastársat vagy az eltartott gyermekeket az elhalálozás hónapját követő harmadik hónap végéig az elhunyt személy teljes díjazása megilleti.
Nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy elhalálozása esetén a fenti rendelkezéseket az elhunyt személy nyugdíja vagy támogatása tekintetében kell alkalmazni.
▼M112 —————
2. Szakasz
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
71. cikk
A tisztviselő a VII. mellékletnek megfelelően jogosult a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, valamint a feladatainak ellátása során vagy azokkal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.
2. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
72. cikk
(1) A tisztviselő, annak házastársa - amennyiben ez utóbbi bármely más jogszabály vagy előírás értelmében hasonló jellegű és mértékű ellátásra nem jogosult - gyermekei és a VII. melléklet 2. cikkének értelmében vett más eltartottjai betegségbiztosításra jogosultak a felmerült költségek 80 %-áig, a Közösségek intézményeinek közös megegyezése alapján – a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapított szabályok szerint. A térítés mértéke 85 %-ra emelkedik az alábbi ellátások esetében: konzultációk és vizitek, műtéti beavatkozások, kórházi kezelés, gyógyszerészeti termékek, röntgenvizsgálatok, vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és orvosi vényre kiutalt protézisek, a fogprotézis kivételével. A térítés mértéke 100 %-ra emelkedik tuberkulózis, gyermekbénulás, rák, elmebetegség és a kinevezésre jogosult hatóság által hasonlóan súlyosnak elismert más betegségek, valamint megelőző szűrővizsgálatok és szülés esetén. A 100 %-os térítés azonban nem vonatkozik a foglalkozási betegség vagy baleset esetére, amelyre a 73. cikket kell alkalmazni.
A tisztviselő élettársát a betegségbiztosítási rendszer szempontjából házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.
Az intézmények az első albekezdésben említett szabályok szerint egy tagjukra ruházhatják a költségtérítésre irányadó szabályok a 110. cikkben megállapított eljárással összhangban történő megállapításának hatáskörét.
Az e biztosításhoz szükséges járulék egyharmada a tisztviselőt terheli, azonban az általa fizetendő összeg nem haladhatja meg alapilletményének 2 %-át.
(1a) Azon tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya megszűnik és bizonyítja, hogy ►M112 nem végez jövedelemszerző tevékenységet ◄ , legkésőbb a szolgálati jogviszonya megszűnését követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb hathónapos időtartam alatt az (1) bekezdés szerinti betegségbiztosításban részesüljön. Az előző bekezdésben említett járulékot a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak felét a tisztviselő viseli.
Az intézmény orvosával folytatott konzultációt követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására az előző bekezdésben előírt egyhónapos határidő és a hathónapos időtartamra történő korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett személy súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet a szolgálati jogviszony megszűnését megelőzően szerzett és amelyről az előző albekezdésben előírt hathónapos időtartam lejárta előtt tájékoztatta az intézményt, feltéve hogy aláveti magát az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak.
(1b) Amennyiben a tisztviselő volt házastársa, a gyermeke, aki már nem a tisztviselő eltartottja, vagy egy olyan személy, aki már nem tekinthető a személyzeti szabályzat VII. mellékletének második cikke szerinti eltartott gyermeknek bizonyítani tudja, hogy ►M112 nem végez jövedelemszerző tevékenységet ◄ , legfeljebb további egy éven keresztül olyan minőségben részesülhet az (1) bekezdés rendelkezései szerinti betegségbiztosításban, mint a tisztviselő biztosítása által biztosított személy; ez a biztosítás nem járulékköteles. Ez az egyéves időtartam a válást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján vagy azon a napon kezdődik, amelyen az eltartott gyermek vagy az annak tekintett személy elveszti ezt a jogállását.
(2) Azon tisztviselő, aki 63 éves koráig a Közösségek szolgálatában állt, vagy rokkantsági támogatásra jogosult, a szolgálatból történő kilépését követően is jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra. A járulék összegét a nyugdíj vagy a támogatás összege alapján számítják ki.
Az említett ellátások ugyancsak megilletik az aktív foglalkoztatásban állt tisztviselő, vagy a 63. életévéig a Közösségek szolgálatában állt tisztviselő halálát követően, illetve a rokkantsági támogatásra jogosult személy halálát követően a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyt. A járulék összegét a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege alapján számítják ki.
(2a) Az alábbiak ugyancsak jogosultak az (1) bekezdésben előírt ellátásokra, feltéve, hogy nem végeznek jövedelemszerző tevékenységet:
a) az öregségi nyugdíjra jogosult volt tisztviselők, akik 63. életévük betöltése előtt hagyják el a Közösségek szolgálatát;
b) a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek, azon volt tisztviselő halálának okán, aki 63. életévének betöltése előtt hagyta el a Közösségek szolgálatát.
Az (1) bekezdésben említett járulékot a volt tisztviselő nyugdíja alapján számítják ki, adott esetben a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 9. cikkében előírt csökkentési együttható alkalmazása előtt.
Az árvasági nyugdíjra jogosult személy azonban nem jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, kivéve, ha ezt kérelmezi. A járulékot az árvasági nyugdíj alapján számítják ki.
(2b) Az öregségi nyugdíjra vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek esetében a (2) és (2a) bekezdésben említett járulék összege nem lehet alacsonyabb az 1. besorolási fokozat első fizetési fokozatának alapilletménye alapján kiszámított járuléknál.
(2c) Az 51. cikkel összhangban elbocsátott és nyugdíjra nem jogosult tisztviselő hasonlóképpen jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, feltéve, hogy nem végez jövedelemszerző tevékenységet, és az utolsó alapilletménye alapján kiszámított járulék felét viseli.
(3) Amennyiben bármely 12 hónapos időszak során az összes meg nem térített költség meghaladja a tisztviselő havi alapilletményének vagy nyugdíjának felét, a kinevezésre jogosult hatóság külön költségtérítést engedélyezhet az érintett személy családi körülményeinek figyelembevételével, az (1) bekezdésben említett szabályokban meghatározott módon.
(4) ►M56 Az előbbi juttatásokra jogosult személy köteles bejelenteni minden más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszerben számára, vagy a biztosításával fedezett más személyek számára kifizetett, vagy igényelhető költségtérítés összegét. ◄
Amennyiben az az összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítés összegét, az (1) bekezdés szerint térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítés kivételével, amelyet magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak a Közösségek betegségbiztosítási rendszerének keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.
73. cikk
(1) A tisztviselő a Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel meghatározott szabályok alapján, szolgálatba lépésének napjától kezdődően foglalkozási megbetegedés és baleset elleni biztosításban részesül. A tisztviselő a nem foglalkozási kockázatok elleni biztosítás költségéhez alapilletményének 0,1 %-áig járul hozzá.
Az említett szabályokban meg kell határozni, hogy a biztosítás mely kockázatokra nem terjed ki.
(2) A fizetendő ellátások a következők:
a) Elhalálozás esetén:
Az elhalálozott személy balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény ötszörösével egyenlő átalányösszeg kifizetése az alább felsorolt személyek részére:
— a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerint az elhunyt tisztviselő házastársa és gyermekei; a házastársat megillető összeg azonban az átalányösszeg 25 %-ánál nem lehet kevesebb,
— ha a fenti kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti egyéb leszármazottak,
— ha a fenti két kategóriába egyetlen személy sem tartozik, a tisztviselő vagyonára irányadó öröklési jogszabályok szerinti felmenő ági rokonok,
— ha a fenti kategóriákba egyetlen személy sem tartozik, az intézmény.
b) Teljes végleges rokkantság esetén:
A balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény nyolcszorosával egyenlő átalányösszeg kifizetése a tisztviselő részére.
c) Részleges végleges rokkantság esetén:
A b) pontban előírt, az (1) bekezdésben említett szabályokban megállapított táblázat szerint kiszámított összeg arányos részének kifizetése a tisztviselő részére.
Az e szabályokban meghatározott rendelkezések szerint a fenti kifizetések életjáradékkal helyettesíthetők.
A fenti ellátások a 3. fejezetben meghatározott ellátásokon felül nyújthatók.
(3) Az alábbiakat ugyancsak az (1) bekezdésben említett szabályok szerint kell megtéríteni: orvosi, gyógyszerészeti, kórházi, műtéti, végtagpótlási, röntgenfelvételi, masszázs-, ortopédiai, klinikai és közlekedési költségek, valamint a baleset vagy a foglalkozási megbetegedés folytán felmerült minden egyéb hasonló költség.
Térítés azonban csak abban az esetben nyújtható, ha a tisztviselő részére a 72. cikk szerint kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek egészét.
▼M62 —————
74. cikk
(1) Ha a tisztviselőnek gyermeke születik, a gyermek gondozását ténylegesen ellátó személyt ►M97 198,31 euró ◄ összegű juttatás illeti meg.
Ugyanezen juttatás illeti meg azt a tisztviselőt, aki olyan öt éves kor alatti gyermeket fogad örökbe, aki a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eltartott.
(2) Ez a juttatás akkor is jár, ha a terhesség a hetedik hónapban, vagy azután szakad meg.
(3) A szülési segély kedvezményezettje köteles az ugyanazon gyermek után más forrásokból kapott bármilyen hasonló juttatást bejelenteni; ennek összegét a fent említett juttatásból le kell vonni. A juttatás abban az esetben is csak egyszer fizethető ki, ha mindkét szülő a Közösségek tisztviselője.
75. cikk
A tisztviselő, a tisztviselő házastársa vagy eltartott gyermeke, illetve a VII. melléklet 2. cikkének értelmében bármely más, a tisztviselő háztartásában élő eltartott személy elhalálozása esetén az intézmény fedezi a holttestnek a tisztviselő alkalmazási helyéről a származási helyére történő szállítását.
Amennyiben azonban a tisztviselő kiküldetés során halálozik el, az intézmény a holttestnek az elhalálozás helyéről a tisztviselő származási helyére történő szállítását fedezi.
76. cikk
Adományok, kölcsönök vagy előlegek adhatók azon tisztviselőknek, volt tisztviselőknek, illetve a tisztviselő elhalálozása esetén azok jogutódai részére, akik többek között súlyos vagy elhúzódó betegség vagy ►M112 rokkantság, illetve ◄ családi körülmények következtében különösen nehéz helyzetbe kerülnek.
76a. cikk
A súlyos vagy elhúzódó betegségben, illetve fogyatékosságban szenvedő túlélő házastárs az érintett személy szociális és orvosi körülményeinek vizsgálata alapján a betegség vagy fogyatékosság időtartamára részesülhet a nyugdíját növelő pénzügyi támogatásban. Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően az intézmények közös megegyezéssel rögzítik.
3. FEJEZET
Nyugdíjak és rokkantsági támogatás
77. cikk
A legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkező tisztviselő öregségi nyugdíjra jogosult. Amennyiben azonban a tisztviselő elmúlt ►M112 63 ◄ éves, ha a nem aktív státuszú időszak alatt nem lehetett újra szolgálatba helyezni, vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén a szolgálati idő hosszától függetlenül jogosult e nyugdíjra.
Az öregségi nyugdíj legnagyobb összege 70 %-a a tisztviselő utolsó olyan besorolási fokozatban kapott alapilletményének, amelybe a tisztviselő legalább egy évig tartozott. ►M112 Minden egyes, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban elismert szolgálati jogviszonyban eltöltött év után ezen utolsó alapilletmény 1,90 %-át fizetik ki a tisztviselő részére. ◄
Azon tisztviselők esetében azonban, akik a Közösségeket létrehozó szerződések, vagy a Közösségek egységes Tanácsát és egységes Bizottságát létrehozó szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve a Közösségek egyik intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament egyik politikai csoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.
A nyugdíj összege nem lehet kisebb, mint a létminimum 4 %-a, minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után.
A nyugdíjjogosultságot a tisztviselő a ►M112 63 ◄ . életévének betöltésével szerzi meg.
78. cikk
Az a tisztviselő, aki a csoportjába tartozó beosztáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában akadályozó teljes végleges rokkantságban szenved, a VIII. melléklet 13–16. cikkében meghatározott módon rokkantsági támogatásra jogosult.
Az 52. cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje 65 éves kora előtt nyugdíjba vonul anélkül, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegét azon besorolási és fizetési fokozat alapján számítják ki, amelybe a tisztviselő a rokkantság beálltakor tartozott.
A rokkantsági támogatás a tisztviselő utolsó alapilletményének 70 %-a. A létminimumnál azonban nem lehet kevesebb.
A rokkantsági támogatásra a nyugdíjrendszernek az említett támogatás alapján kiszámított járulékai vonatkoznak.
Amennyiben a rokkantság a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset miatt, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum 120 %-a. Ilyen esetben ezen túlmenően a nyugdíjrendszer járulékait teljes egészében az (1b) bekezdésben említett intézmény vagy testület költségvetéséből fizetik.
79. cikk
A tisztviselő vagy a volt tisztviselő ►M112 túlélő házastársa ◄ , a VIII. melléklet 4. fejezetében meghatározott módon, ►M112 az elhunyt ◄ fizetett, vagy azon ►M112 öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ ►M5 60 % ◄ -ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amit ►M112 az elhunyt ◄ akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy ►M62 korától ◄ függetlenül – az elhalálozása időpontjában erre a nyugdíjra jogosulttá vált volna.
Azon tisztviselő ►M112 túlélő házastársának ◄ fizetett özvegyi nyugdíj összege, aki a 35. cikkben ►M62 ————— ◄ meghatározott valamely hivatali státuszban állt, nem lehet kisebb a létminimum összegénél, sem pedig a tisztviselő utolsó alapilletményének ►M23 35 % ◄ -ánál.
Ezen összeg nem lehet kisebb a tisztviselő utolsó alapilletményének 42 %-ánál, ha az elhalálozás a ►M112 78. cikk ötödik bekezdésében ◄ meghatározott körülmények egyike miatt következett be.
▼M112 —————
80. cikk
Amennyiben a tisztviselő, illetve az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az elhunytnak a VII. melléklet 2. cikke szerinti, a halál időpontjában eltartott gyermekei a VIII. melléklet 21. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult ►M62 házastárs ◄ halála vagy ismételt házassága esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.
Amennyiben a tisztviselő, vagy az ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult személy elhalálozik, de az első bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekek a VIII. melléklet 21. cikkének megfelelően árvasági nyugdíjra jogosultak; a nyugdíj azonban az említett cikk szerint kiszámított nyugdíj felével egyenlő.
A VII. melléklet 2. cikke (4) bekezdésének értelmében eltartott gyermekeknek tekintett személyek számára az árvasági nyugdíj nem haladhatja meg az eltartott gyermekek után nyújtott támogatás kétszeresét.
Ha egy gyermeket örökbe fogadtak, az örökbefogadó szülő által felváltott természetes szülő halála árvasági nyugdíjra nem jogosít.
Az első, második és harmadik bekezdésben maghatározott jogosultság fennáll a személyzeti szabályzat 50. cikke, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke ►M62 értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő halála esetén, valamint azon volt tisztviselő halála esetén, aki a ►M112 63. ◄ életévének betöltése előtt szűnt volna meg szolgálati jogviszonya és kérelmezte nyugdíjának elhalasztását azon naptári hónapot követő hónap első napjára, amikor ►M112 63. ◄ életévét betölti. ◄
Az árvasági nyugdíjban részesülő személyek a Közösségtől egynél több nyugdíjat nem vehetnek fel. Amennyiben egy túlélő gyermek egynél több közösségi nyugdíjra jogosult, ezek közül a magasabb vagy a legmagasabb összegű nyugdíjban részesül.
81. cikk
Az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy – a VII. mellékletben megállapított feltételek mellett – jogosult a 67. cikkben meghatározott családi támogatásokra; a háztartási támogatást a jogosult nyugdíja vagy támogatása alapján számítják ki. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjei részére ezeket a támogatásokat csak azon gyermekek tekintetében folyósítják, akik a halál időpontjában az elhunyt tisztviselő vagy volt tisztviselő eltartottjai voltak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy részére folyósítandó eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege azonban a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított támogatás összegének kétszerese.
81a. cikk
(1) Minden egyéb rendelkezés, különösen a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyeknek folyósítandó legkisebb összegekre vonatkozó rendelkezések ellenére, az özvegy és más jogosult személyek részére túlélő hozzátartozói nyugdíjként, valamint családi támogatásként folyósítandó összeg – az adó kifizetése és az egyéb kötelező levonások után – együttesen nem haladhatja meg:
a) a 35. cikkben meghatározott hivatali státuszok egyikével rendelkező tisztviselő elhalálozása esetén azon díjazás, amelyben a tisztviselő részesült volna, amennyiben változatlan besorolási fokozat és fizetési fokozat mellett továbbra is szolgálati jogviszonyban maradt volna, valamint bármely ilyen esetben őt megillető családi támogatás, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;
b) azon öregségi nyugdíj, amely – az elhalálozása időpontjában rá irányadó besorolási fokozat és fizetési fokozat szerint – a fenti a) pontban említett tisztviselőt attól az időponttól kezdődően megillette volna, amikor betöltötte volna a 65. életévét, valamint minden olyan családi támogatás, amit részére folyósítottak volna, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;
c) az öregségi nyugdíjra vagy ►M112 rokkantsági támogatásra ◄ jogosult volt tisztviselő elhalálozása esetén azon nyugdíj összegét, amelyre – amennyiben életben marad – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
d) azon volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki a szolgálatot ►M112 63 ◄ . életévének betöltése előtt hagyta el és nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M112 63 ◄ . életéve betöltésének hónapját követő hónap első napjáig, azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a ►M112 63 ◄ . életéve betöltésének időpontjában – amennyiben életben maradt volna – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
e) azon tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki halála napján e személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikke, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke, az 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke, a 2150/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 2. cikke vagy az 1679/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke alapján juttatásra volt jogosult, azon juttatás összege, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
f) azon időpontot követő időszakra vonatkozóan, amikor az e) pontban említett volt tisztviselő már nem lett volna jogosult a támogatásra, azon nyugdíj összege, amelyre abban az időpontban jogosult lett volna, ha életben marad és megfelel a nyugdíjjogosultsághoz szükséges vonatkozó életkori követelményeknek, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni azon súlyozásokat, amelyek az említett összegeket érinthetik.
(3) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában megállapított legnagyobb összegeket a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek között jogosultságuk arányában kell felosztani, figyelmen kívül hagyva ebből a szempontból az (1) bekezdést.
Az így felosztott összegekre a 82. cikk (1) bekezdésének második, ►M112 és harmadik ◄ albekezdését kell alkalmazni.
82. cikk
(1) A fent meghatározott nyugdíjakat a nyugdíjjogosultság első hónapjának első napján hatályos illetménytáblázatok alapján számítják ki.
A nyugdíjakra korrekciós együttható nem alkalmazandó.
Az euróban kifejezett nyugdíjakat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett pénznemek egyikében folyósítják.
(2) Amennyiben a Tanács – a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban – a díjazás kiigazításáról határoz, ugyanezt a kiigazítást kell alkalmazni a nyugdíjakra is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni.
83. cikk
(1) Az e nyugdíjrendszer keretében folyósított ellátásokat a Közösségek költségvetéséből kell fedezni. A tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított táblázattal összhangban együttesen garantálják az ilyen ellátások kifizetését.
Az Európai Szén- és Acélközösség korábbi személyzeti szabályzata 83. cikkének (1) bekezdésében említett nyugdíjrendszer alapjainak felhasználásáról a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz.
(2) A tisztviselők e nyugdíjrendszer finanszírozásához a költségek egyharmadával járulnak hozzá. A járulék a tisztviselő alapilletményének a 64. cikkben meghatározott súlyozás figyelmen kívül hagyásával számított ►M123 10,9 % ◄ . A járulékot a tisztviselők illetményéből havonta le kell vonni. ►M112 A járulékot a XII. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban igazítják ki. ◄
(3) Azon tisztviselők nyugdíjának kiszámítására vonatkozó eljárást, akik szolgálatuk egy részét az Európai Szén- és Acélközösségnél töltötték, vagy a Közösségek közös intézményeihez tartoznak, valamint e nyugdíjak kifizetése költségeinek az Európai Szén- és Acélközösség nyugdíjalapja, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség költségvetése közötti felosztását a Tanácsok és az Európai Szén- és Acélközösség Elnöki Bizottsága által közös megegyezéssel elfogadott rendeletben, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően kell meghatározni.
▼M112 —————
83a. cikk
(1) A rendszert a XII. mellékletben meghatározott részletes szabályokkal összhangban kell egyensúlyban tartani.
(2) Az Európai Unió általános költségvetéséből támogatásban nem részesülő ügynökségek az említett költségvetésbe a rendszer finanszírozásához szükséges járulékok teljes összegét befizetik.
(3) A XII. melléklettel összhangban ötévenként végzett biztosításmatematikai értékelés alkalmával és a rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a járulék mértékéről és a nyugdíjkorhatár bármely változásáról a Tanács határoz.
(4) A XII. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság minden évben előterjeszti a Tanácsnak a biztosításmatematikai értékelés naprakésszé tett változatát. Amennyiben legalább 0,25 százalékpontnyi különbség mutatkozik a járulék jelenleg alkalmazott mértéke és a biztosításmatematikai mérleg fenntartásához szükséges mérték között, a Tanács mérlegeli a járulék kiigazításának szükségességét a XII. mellékletben megállapított rendelkezésekkel összhangban.
(5) Az e cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában a Tanács az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírtak szerint a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel jár el. A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság javaslatát a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően terjeszti elő.
84. cikk
Az említett nyugdíjrendszerre vonatkozó részletes szabályokat a VIII. melléklet tartalmazza.
4. FEJEZET
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése
85. cikk
Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, amennyiben az átvevő tudatában volt annak, hogy a kifizetésnek nem volt jogos indoka, vagy amennyiben a túlfizetés ténye nyilvánvalóan olyan, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
Az összeget a befizetése utáni legfeljebb öt éven belül kell visszaigényelni. Ha a kinevezésre jogosult hatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett az érintett összeg megszerzése érdekében szándékosan vezette félre az igazgatást, a visszaigénylésre vonatkozó felhívást az említett időszak elteltével sem érvénytelenítik.
5. FEJEZET
Jogátruházás a Közösségek javára
85a. cikk
(1) Ha az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személy halálát, baleseti sérülését vagy megbetegedését egy harmadik személy okozza, az elhalálozást, sérülést vagy betegséget okozó események következtében – a személyzeti szabályzat szerint rájuk háruló kötelezettségek korlátai között – a Közösségekre szállnak át az áldozat vagy az áldozat jogutódainak jogai, ideértve a harmadik féllel szembeni keresetindítási jogot is.
(2) Az (1) bekezdésben előírt jogátruházás többek között a következőkre terjed ki:
— azon díjazásra, amelyet az ideiglenes munkaképtelenség időtartama alatt a tisztviselő részére az 59. cikknek megfelelően folytatólagosan folyósítanak,
— azon kifizetésekre, amelyeket a tisztviselő halálát vagy a nyugdíjra jogosult volt tisztviselő halálát követően, a 70. cikknek megfelelően folyósítanak,
— azon ellátásokra, amelyeket a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikk, valamint azok végrehajtási szabályai értelmében folyósítanak,
— a 75. cikkben említett, a holttest szállításával kapcsolatos költségekre,
— azon kiegészítő családi támogatásokra, amelyeket a 67. cikk (3) bekezdése és a VII. melléklet 2. cikkének (3) és (5) bekezdésének megfelelően a súlyos betegségben, fogyatékosságban vagy rokkantságban szenvedő eltartott gyermek után folyósítanak,
— azon ►M112 rokkantsági támogatásokra ◄ , amelyeket olyan tartós rokkantságot eredményező baleset vagy betegség esetén folyósítanak, amely a tisztviselő tartós munkaképtelenségét eredményezi,
— azon túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, amelyeket a nyugdíjra jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása, illetve a tisztviselő vagy volt tisztviselő házastársának elhalálozása esetén folyósítanak, ha a házastárs nem tisztviselő, és nem ideiglenes alkalmazott,
— azon árvasági nyugdíjakra, amelyeket a tisztviselő vagy volt tisztviselő gyermekének korától függetlenül folyósítanak, amennyiben a gyermek súlyos betegsége, fogyatékossága vagy rokkantsága folytán az eltartására kötelezett személy halálát követően nem képes a létfenntartásához szükséges jövedelmet biztosítani.
(3) A Közösségekre történő jogátruházás azonban nem terjed ki azokra a 73. cikk szerinti juttatásokon túlmenő kártérítési igényekre, amelyek tisztán személyes kárból származnak, mint a nem vagyoni kár, a fájdalomdíj, a testi torzulás és az elveszett életöröm miatti károk megtérítése iránti igények.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem gátolják a Közösségek közvetlen keresetindítását.
VI. CÍM
FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK
86. cikk
(1) Azon tisztviselő vagy volt tisztviselő, aki az e személyzeti szabályzat szerinti kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megsérti, fegyelmi intézkedéssel sújtható.
(2) Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság vagy az OLAF az (1) cikk értelmében vett mulasztás bizonyítékáról szerez tudomást, igazgatási vizsgálatot indíthat annak igazolására, hogy az említett mulasztás valóban megtörtént.
(3) A fegyelmi szabályokat, eljárásokat és intézkedéseket, valamint az igazgatási vizsgálatokra vonatkozó szabályokat és eljárásokat a IX. melléklet állapítja meg.
▼M112 —————
VII. CÍM
JOGORVOSLAT
90. cikk
(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy kérelmezheti, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatot hozzon személyével kapcsolatban. A kinevezésre jogosult hatóság a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha e határidő végéig a kérelemre nem érkezik válasz, akkor az hallgatólagos elutasító határozatnak tekintendő, amellyel szemben az alábbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően panasszal lehet élni.
(2) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be a kinevezésre jogosult hatósághoz az őt hátrányosan érintő intézkedés ellen; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az említett hatóság határozatot hozott, és arra az esetre is, amikor az elmulasztotta a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panaszt három hónapos határidőn belül kell benyújtani. A határidő kezdete:
— általános jellegű intézkedés esetében az intézkedés közzétételének időpontja,
— egy meghatározott személyre vonatkozó intézkedés esetében az az időpont, amikor az érintett személyt a határozatról értesítették, de semmiképpen sem később, mint amikor az érintett a határozatot kézhez kapta; ha azonban az intézkedés a címzettjén kívül egy másik személy elleni panaszt is tartalmaz, e másik személy vonatkozásában az az időpont, amikor ez utóbbi személy erről értesítést kap, de semmiképpen sem később, mint a közzététel időpontja,
— a válaszra előírt határidő lejártának időpontja, ha a panasz az (1) bekezdés értelmében a kérelem elutasítását jelentő hallgatólagos határozatra vonatkozik.
A kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha az előírt határidő végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt a panasz elutasítását jelentő hallgatólagos határozatnak kell tekinteni, amely ellen a 91. cikk szerint jogorvoslattal lehet élni.
▼M112 —————
90a. cikk
Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) bekezdésének értelmében vett kérelmet nyújthat be az OLAF igazgatójához, amelyben felkéri az igazgatót, hogy az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben határozatot hozzon személyével kapcsolatban. Az ilyen személy az OLAF igazgatójához a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében vett panaszt is benyújthat az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben őt hátrányosan érintő intézkedés ellen.
90b. cikk
Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) vagy (2) bekezdésének értelmében vett kérelmet vagy panaszt nyújthat be az Európai Adatvédelmi Biztoshoz, annak hatáskörén belül.
90c. cikk
Az azon területekkel kapcsolatos kérelmeket és panaszokat, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóságnak nyújtják be.
91. cikk
(1) Az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel a Közösségek és az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy között keletkező minden olyan jogvita tekintetében, amely az adott személyt a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében hátrányosan érintő intézkedés jogszerűségére vonatkozik. A Bíróság a pénzügyi természetű jogviták terén teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Európai Közösségek Bíróságához csak akkor lehet keresetet benyújtani, ha:
— a 90. cikk (2) bekezdése értelmében az abban előírt határidőn belül a kinevezésre jogosult hatósághoz már nyújtottak be panaszt, és
— a panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították.
(3) A (2) bekezdés szerinti kereset benyújtásának határideje három hónap. A határidő kezdete:
— a panasszal kapcsolatos határozat közlésének időpontja,
— a válaszadásra előírt határidő lejáratának időpontja, ha a keresetet a 90. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panasz hallgatólagos elutasítását jelentő határozat ellen nyújtották be; ha azonban hallgatólagos határozattal történt elutasítását követően a panaszt a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt kifejezett határozattal elutasítják, a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő újrakezdődik.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve az érintett személy közvetlenül azután, hogy a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében benyújtotta panaszát a kinevezésre jogosult hatósághoz, keresetet nyújthat be a Bírósághoz, amennyiben ahhoz mellékeli a megtámadott igazgatási aktus végrehajtásának felfüggesztésére vagy ideiglenes intézkedések elfogadására irányuló kérelmet. Ebben az esetben a Bíróságon az alapeljárást a panasz kifejezett vagy hallgatólagos elutasításáról szóló határozat meghozatalának időpontjáig felfüggesztik.
(5) Az e cikk alapján benyújtott keresetek tárgyában az Európai Közösségek Bíróságának eljárási szabályzata szerint kell lefolytatni a vizsgálatot és határozatot hozni.
91a. cikk
Az azon területekkel kapcsolatos fellebbezéseket, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, annak az intézménynek nyújtják be, amelynek a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóság felelős.
VIII. CÍM
►M15 A KÖZÖSSÉGEK ◄ TUDOMÁNYOS VAGY MŰSZAKI ►M9 ————— ◄ SZOLGÁLATAIHOZ TARTOZÓ TISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
92. cikk
E cím a Közösségek azon tisztviselőire vonatkozó különös rendelkezéseket állapítja meg, akik a kutatási és beruházási költségvetés előirányzataiból fizetett beosztást töltenek be, és az I. melléklet A. pontja szerint vannak besorolva.
93. cikk
A különösen nagy megterhelést jelentő munkakörülmények kompenzálására egyes, a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőknek külön juttatást lehet megítélni.
A Tanács – a Bizottság javaslata alapján – meghatározza az ilyen külön juttatás mértékét és feltételeit, valamint az ebben részesülő személyzetet.
94. cikk
Az 56a. cikk második bekezdésétől és az 56b. cikk második bekezdésétől eltérve, és kizárólag kivételes, a szolgálat követelményeivel, biztonsági szabályokkal, illetve nemzeti vagy nemzetközi kötelezettségekkel indokolt esetekben a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki azokat a 92. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőket, akik jogosultak e cikk rendelkezéseinek előnyeire.
▼M112 —————
VIIIA. CÍM
A HARMADIK ORSZÁGOKBAN SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ TISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÉS KIVÉTELES RENDELKEZÉSEK
101a. cikk
A személyzeti szabályzat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezéseket a X. melléklet állapítja meg.
IX. CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
Átmeneti rendelkezések
▼M112 —————
▼M23 —————
▼M62 —————
▼M112 —————
107a. cikk
Az átmeneti rendelkezéseket a XIII. melléklet határozza meg.
▼M23 —————
2. FEJEZET
Záró rendelkezések
110. cikk
(1) Az e személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottságukkal és a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadják el. Az e személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó megfelelő rendelkezéseket az ügynökségek az érintett személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal egyetértésben fogadják el.
(2) A szabályoknak az intézmények közös megegyezésével történő elfogadása alkalmazásában az ügynökségek nem tekintendők intézménynek. A Bizottság azonban e szabályok elfogadása előtt konzultál az ügynökségekkel.
(3) Minden ilyen, az intézmények közös megegyezésével elfogadott általános rendelkezést és szabályt a személyzet tudomására kell hozni.
(4) Az intézmények igazgatási osztályai rendszeresen konzultálnak egymással e személyzeti szabályzat alkalmazásáról. Az ügynökségek – a megállapodásukban rögzítendő szabályokkal összhangban – ezeken a konzultációkon közösen képviseltetik magukat.
I. MELLÉKLET
A. Az 5. cikk (3) bekezdésében előírt beosztástípusok az egyes csoportokban
|
AD csoport |
AST csoport |
||
|
Főigazgató |
AD 16 |
||
|
Főigazgató/igazgató |
AD 15 |
||
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Igazgató/ Egységvezető/ Tanácsadó nyelvi szakértő; gazdasági szakértő; jogi szakértő; orvosi szakértő; állat-egészségügyi szakértő; tudományos szakértő; kutatási szakértő; pénzügyi szakértő; könyvvizsgálati szakértő |
AD 14 |
||
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ Tanácsadó/ nyelvi szakértő; gazdasági szakértő; jogi szakértő; orvosi szakértő; állat-egészségügyi szakértő; tudományos szakértő; kutatási szakértő; pénzügyi szakértő; könyvvizsgálati szakértő |
AD 13 |
||
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ vezető fordító; vezető tolmács; vezető közgazdász; vezető jogász; vezető orvos tisztviselő; vezető állat-egészségügyi tisztviselő; vezető tudományos tisztviselő; vezető kutató; vezető pénzügyi tisztviselő; vezető könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 12 |
||
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ vezető fordító; vezető tolmács; vezető közgazdász; vezető jogász; vezető orvos tisztviselő; vezető állat-egészségügyi tisztviselő; vezető tudományos tisztviselő; vezető kutató; vezető pénzügyi tisztviselő; vezető könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 11 |
AST 11 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: Személyi asszisztens; vezető titkár; vezető műszaki tisztviselő; vezető informatikai tisztviselő |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ rangidős fordító; rangidős tolmács; rangidős közgazdász; rangidős jogász; rangidős orvos tisztviselő; rangidős állat-egészségügyi tisztviselő; rangidős tudományos tisztviselő; rangidős kutató; rangidős pénzügyi tisztviselő; rangidős könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 10 |
AST 10 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: Személyi asszisztens; vezető titkár; vezető műszaki tisztviselő; vezető informatikai tisztviselő |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Egységvezető/ rangidős fordító; rangidős tolmács; rangidős közgazdász; rangidős jogász; rangidős orvos tisztviselő; rangidős állat-egészségügyi tisztviselő; rangidős tudományos tisztviselő; rangidős kutató; rangidős pénzügyi tisztviselő; rangidős könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 9 |
AST 9 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: Személyi asszisztens; vezető titkár; vezető műszaki tisztviselő; vezető informatikai tisztviselő |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Fordító; tolmács; közgazdász; jogász; orvos tisztviselő; állat-egészségügyi tisztviselő; tudományos tisztviselő; kutató; pénzügyi tisztviselő; könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 8 |
AST 8 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: rangidős titkár; rangidős dokumentumkezelő; rangidős technikus; rangidős informatikus |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: Fordító; tolmács; közgazdász; jogász; orvos tisztviselő; állat-egészségügyi tisztviselő; tudományos tisztviselő; kutató; pénzügyi tisztviselő; könyvvizsgálati tisztviselő |
AD 7 |
AST 7 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: rangidős titkár; rangidős dokumentumkezelő; rangidős technikus; rangidős informatikus |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: fordító gyakornok; tolmács gyakornok; közgazdász gyakornok; jogász gyakornok; orvos gyakornok; állat-egészségügyi gyakornok; tudományos gyakornok; kutató gyakornok; pénzügyi gyakornok; könyvvizsgálati gyakornok |
AD 6 |
AST 6 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: titkár, dokumentumkezelő, technikus, informatikus |
|
Tisztviselő, például a következő munkakörökben: fordító gyakornok; tolmács gyakornok; közgazdász gyakornok; jogász gyakornok; orvos gyakornok; állat-egészségügyi gyakornok; tudományos gyakornok; kutató gyakornok; pénzügyi gyakornok; könyvvizsgálati gyakornok |
AD 5 |
AST 5 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: titkár, dokumentumkezelő, technikus, informatikus |
|
AST 4 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: titkár gyakornok, dokumentumkezelő gyakornok, technikus gyakornok, informatikus gyakornok |
||
|
AST 3 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: (1) titkár gyakornok, dokumentumkezelő gyakornok, technikus gyakornok, informatikus gyakornok parlamenti őr |
||
|
AST 2 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: (1) titkársági iktató, műszaki munkatárs, informatikai munkatárs, parlamenti őr |
||
|
AST 1 |
Asszisztens, például a következő munkakörökben: (1)titkársági iktató, műszaki munkatárs, informatikai munkatárs, parlamenti őr |
||
|
(1) Az Európai Parlamentben a parlamenti őrök száma nem haladhatja meg a 85-öt. |
|||
B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához
|
Besorolási fokozat |
Asszisztensek |
Tisztviselők |
|
13. |
– |
20 % |
|
12. |
– |
25 % |
|
11. |
– |
25 % |
|
10. |
20 % |
25 % |
|
9. |
20 % |
25 % |
|
8. |
25 % |
33 % |
|
7. |
25 % |
33 % |
|
6. |
25 % |
33 % |
|
5. |
25 % |
33 % |
|
4. |
33 % |
– |
|
3. |
33 % |
– |
|
2. |
33 % |
– |
|
1. |
33 % |
– |
II. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Személyzeti bizottság 1. cikk |
|
2. szakasz: |
Vegyesbizottság 2 – 3a |
|
3. szakasz: |
Rokkantsági bizottság 7 – 9 |
|
4. szakasz: |
Értékelésekért felelős bizottság 10 - 11 |
|
5. szakasz: |
A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság 12 |
1. szakasz
SZEMÉLYZETI BIZOTTSÁG
1. cikk
A személyzeti bizottság annak tagjaiból és adott esetben azok helyetteseiből áll, akiknek a hivatali ideje három év. Az intézmény azonban rövidebb hivatali időt is meghatározhat, de az egy évnél nem lehet rövidebb. Az intézmény minden tisztviselője választásra jogosult és választható.
A személyzeti bizottság megválasztásának feltételeit, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztásának feltételeit, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. ►M112 Az intézmény azonban határozhat úgy, hogy a választás feltételeit az intézmény személyzetének általános szavazáson kifejezett akaratával összhangban határozza meg. ◄ A választás titkos szavazással történik.
Amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, a központi bizottság tagjainak az egyes alkalmazási helyek tekintetében történő kinevezésének módját az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. Csak az érintett helyi részleg tagjai nevezhetők ki a központi bizottság tagjává.
A személyzeti bizottság tagsága, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek tagsága, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, olyan, amely biztosítja ►M112 a személyzeti szabályzat 5. cikke által előírt mindkét csoportnak ◄ , valamint a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 7. cikkének első bekezdésében említett alkalmazottaknak a képviseletét. A helyi részlegekbe szerveződött személyzeti bizottság központi bizottsága létrehozatalának érvényességi feltétele az, hogy tagjainak többségét kinevezzék.
A személyzeti bizottság megválasztása, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztása, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, csak akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező tisztviselők kétharmada részt vett a választáson. Ha azonban ezt az arányt nem érik el, a második választás akkor is érvényes, ha a szavazati joggal rendelkezők többsége részt vesz a választásban.
A személyzeti bizottság tagjai, és a bizottság vagy az intézmény által a személyzeti szabályzat szerinti feladatok ellátására felállított szervekbe kinevezett tisztviselők által ellátott feladatokat az intézményükben végzett rendes szolgálatuk részének kell tekinteni. Az érintett személyeknek e feladatok ellátásából semmiképpen sem származhat hátránya .
2. szakasz
VEGYESBIZOTTSÁG
2. cikk
Egy intézmény vegyesbizottságának vagy vegyesbizottságainak összetétele a következő:
— a kinevezésre jogosult hatóság által évente kinevezett elnök,
— a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által egyenlő számban, egy időben kinevezett tagok és póttagok.
A két vagy több intézmény részére létrehozott közös vegyesbizottság összetétele a következő:
— a személyzeti szabályzat 2. cikkének harmadik albekezdésében említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnök,
— a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények kinevezésre jogosult hatóságai és a személyzeti bizottságok által egyenlő számban kinevezett tagok és póttagok.
A közös vegyesbizottság létrehozásával kapcsolatos eljárásokat a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények, a személyzeti bizottságukkal folytatott konzultációt követően, közös megegyezéssel fogadják el.
A póttag csak a tag hiányzása esetén szavazhat.
3. cikk
A vegyesbizottság a kinevezésre jogosult hatóság összehívása alapján, vagy a személyzeti bizottság kérésére ül össze.
A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag – illetve azok távollétében póttag – jelen van.
A bizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.
▼M23 —————
►M23 A bizottság véleményét ◄ az elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a kinevezésre jogosult hatósággal és a személyzeti bizottsággal.
A bizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.
3a. cikk
A közös vegyesbizottság a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság, vagy az e vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények egyikének személyzeti bizottsága vagy kinevezésre jogosult hatósága kérésére ül össze.
A közös vegyesbizottság akkor határozatképes, ha az összes tag, vagy azok helyettese jelen van.
A közös vegyesbizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.
A közös vegyesbizottság véleményét annak elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikk (2) bekezdése ◄ szerinti kinevezésre jogosult hatósággal, az egyéb kinevezésre jogosult hatóságokkal, valamint azok személyzeti bizottságaival.
A közös vegyesbizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.
3. szakasz
ROKKANTSÁGI BIZOTTSÁG
7. cikk
A rokkantsági bizottság három orvosból áll:
— egy orvos, akit azon intézmény jelöl ki, amelyhez a tisztviselő tartozik,
— egy orvos, akit az érintett tisztviselő jelöl ki,
— egy orvos, akit az előbbi két orvos közös egyetértéssel jelöl ki.
Amennyiben az érintett tisztviselő nem jelöl ki orvost, az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöl ki egyet.
Amennyiben a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik orvos kijelöléséről, a harmadik orvost az érintett felek egyikének kérelmére hivatalból az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki.
8. cikk
A rokkantsági bizottság eljárásával összefüggésben felmerült költségeket azon intézmény viseli, amelyhez az érintett tisztviselő tartozik.
Amennyiben az érintett tisztviselő által kijelölt orvos a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő helyen rendelkezik lakóhellyel, a tisztviselő viseli az így felmerülő többletköltségeket, az első osztályon történő utazás költségeinek kivételével, amelyeket az intézmény megtérít.
9. cikk
A tisztviselő a rokkantsági bizottsághoz a kezelőorvosától vagy más, őt megvizsgáló orvostól származó bármilyen jelentést vagy igazolást benyújthat.
A bizottság eljárása nem nyilvános.
4. szakasz
ÉRTÉKELÉSEKÉRT FELELŐS BIZOTTSÁG
10. cikk
Az értékelésekért felelős bizottság tagjait a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság évente nevezi ki, az intézmény AD csoportjába tartozó tisztviselői közül a két szerv részéről egyenlő számú tisztviselő kinevezésével. A bizottság megválasztja az elnökét. A vegyes bizottság tagjai nem lehetnek az értékelésekért felelős bizottság tagjai.
Amennyiben a bizottságnak olyan tisztviselőről kell értékelést készítenie, akinek közvetlen felettese a bizottság tagja, az adott tag nem vehet részt az ügy megvitatásában.
11. cikk
Az értékelésekért felelős bizottság eljárása nem nyilvános.
5. szakasz
A SZAKMAI ALKALMATLANSÁGÉRT FELELŐS TANÁCSADÓ VEGYES BIZOTTSÁG
12. cikk
A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság egy elnökből és legalább két, legalább az AD 14 besorolási fokozatba tartozó tagból áll. Az elnök és a tagok kinevezése három évre szól. A tagok egyik felét a személyzeti bizottság, másik felét a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki. Az elnököt a személyzeti bizottsággal egyeztetve összeállított jelöltlistáról a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki.
Amennyiben az ügyben egy, az AD 14 vagy alacsonyabb besorolási fokozatba tartozó tisztviselő érintett, a tanácsadó vegyes bizottság legalább további két, az érintett tisztviselővel azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó taggal bővül, akiknek kinevezése az állandó tagokéval megegyező módon történik.
Amennyiben a tanácsadó vegyes bizottság egy, a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős irányítási tisztviselő ügyét vizsgálja, különleges eseti tanácsadó vegyes bizottságot hoznak létre, amely a személyzeti bizottság által kinevezett két tagból és a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett két tagból áll, akik az érintett tisztviselővel legalább azonos besorolási fokozatba tartoznak.
A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság egy eseti eljárásról állapodik meg a második bekezdésben említett további tagok kinevezésére, akik az Unión kívüli országba kiküldött tisztviselőket, illetve a szerződéses alkalmazottait érintő ügyekben ülnek össze.
III. MELLÉKLET
Versenyvizsgák
1. cikk
(1) ►M23 A versenyvizsgák kiírását a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el. ◄
A kiírás tartalmazza:
a) a versenyvizsga jellegét (intézményen belüli versenyvizsga, intézményeken belüli versenyvizsga, nyílt – adott esetben ►M85 két vagy több intézmény számára közös –versenyvizsga ◄ );
b) a versenyvizsga típusát (vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló);
c) a betöltendő beosztással járó tevékenységek és feladatok jellegét ►M112 és a felajánlott csoportot és besorolási fokozatot ◄ ;
d) a betöltendő beosztáshoz ►M112 a személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ◄ szükséges okleveleket és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat vagy tapasztalatokat;
e) amennyiben versenyvizsga vizsgákon alapul, azok jellegét és értékelésük módját;
f) adott esetben a betöltendő beosztás sajátos jellege miatt megkövetelt nyelvismeretet;
g) adott esetben a korhatárt, és a Közösségek olyan alkalmazottaira vonatkozó emelt korhatárt, akik legalább egy éve a Közösségek szolgálatában állnak;
h) a jelentkezési határidőt;
i) adott esetben a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontja szerinti kivételeket.
A két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgájáról szóló kiírást a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében szöveg lép ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság a közös vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el.
(2) A nyílt versenyvizsgákról szóló kiírást a jelentkezési határidő lejárta előtt legalább egy hónappal, és adott esetben a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.
(3) Minden versenyvizsgát, azonos határidők figyelembevételével, meg kell hirdetni a három Európai Közösség intézményeiben.
2. cikk
A pályázóknak ki kell tölteniük egy, a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott formanyomtatványt.
A pályázóktól további okmányok vagy információk kérhetők.
3. cikk
A felvételi bizottság a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt elnökből, és a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által kijelölt tagokból áll, mindkét részről azonos számú tag kinevezésével.
Két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgája esetén a felvételi bizottság a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnökből, és a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által, az intézmények javaslata alapján kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságainak közös megegyezésével kinevezett tagokból áll oly módon, hogy egyenlő képviseletet biztosítsanak.
A felvételi bizottságot egyes vizsgák esetén egy vagy több, tanácskozási joggal rendelkező vizsgáztató segítheti.
A felvételi bizottság tagjait a betöltendő beosztással legalább azonos ►M112 csoportú és ◄ besorolási fokozatú tisztviselők közül kell kiválasztani.
Ha a felvételi bizottság négynél több tagból áll, mindkét nemből legalább két képviselőből áll.
4. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a személyzeti szabályzat 28. cikk a), b) és c) pontjában megállapított feltételeknek, és a pályázók anyagával együtt megküldi a felvételi bizottság elnökének.
5. cikk
Ezen anyagok megvizsgálása után a felvételi bizottság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a versenyvizsgáról szóló kiírásban előírt követelményeknek.
Amennyiben a versenyvizsga vizsgákon alapul, a vizsgákon a listán szereplő valamennyi pályázó részt vehet.
Amennyiben a versenyvizsga képesítéseken alapul, a felvételi bizottság, miután meghatározta a pályázók képesítései értékelésének módját, megvizsgálja az első bekezdésben említett listán szereplő pályázók képesítéseit.
Amennyiben a versenyvizsga mind vizsgákon, mind képesítéseken alapul, a felvételi bizottság meghatározza, hogy a listán szereplő pályázók közül melyek vehetnek részt a vizsgákon.
Eljárásának befejeztével a felvételi bizottság összeállítja a személyzeti szabályzat 30. cikkében meghatározott alkalmas pályázók listáját; a listának lehetőleg legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő beosztások száma.
A felvételi bizottság ezt a listát a felvételi bizottság által készített indokolással ellátott értékeléssel együtt, amely adott esetben tartalmazza tagjainak észrevételeit is, továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak.
6. cikk
A felvételi bizottság eljárása nem nyilvános.
7. cikk
(1) Az intézmények a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalára (a továbbiakban: a hivatal) bízzák a szükséges intézkedések meghozatalának felelősségét annak biztosítására, hogy a Közösségek tisztviselőinek felvételi eljárásaiban és a személyzeti szabályzat 45. és 45a. cikkében említett vizsgáztatási eljárásokban egységes előírásokat alkalmazzanak.
(2) A hivatal a következő feladatokat látja el:
a) az egyes intézmények kérésére nyílt versenyvizsgákat szervez;
b) az egyes intézmények kérésére technikai támogatást nyújt az intézmények által szervezett belső versenyvizsgákhoz;
c) meghatározza az intézmények által szervezett valamennyi vizsga tartalmát, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdése c) pontjának követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek;
d) általános felelősséget vállal a nyelvi képességek értékelésének meghatározásáért és megszervezéséért, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (2) bekezdésének követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek.
(3) A hivatal az egyes intézmények kérésére más, a tisztviselők felvételéhez kapcsolódó feladatokat is végrehajthat.
(4) A hivatal kérésre segítséget nyújt a különböző intézményeknek az ideiglenes személyzet és a szerződéses alkalmazottak felvételében, különösen a vizsgák tartalmának meghatározásával és a felvételi eljárás megszervezésével az egyéb alkalmazottak alkalmazására vonatkozó feltételek 12. és 82. cikkének keretében.
IV. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás
Egyetlen cikk
(1) Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkét kell alkalmazni:
a) három hónapig az alapilletményével egyenlő havi juttatásra jogosult;
b) a (3) bekezdésben foglalt táblázattal összhangban, az életkortól és a szolgálati időtől függő időtartamra, az alábbi mértékű havi juttatásra jogosult:
— a negyediktől a hatodik hónapig az alapilletményének 85 %-a,
— a következő öt évre az alapilletményének 70 %-a,
— azt követően az alapilletményének 60 %-a.
A juttatás azon a napon szűnik meg, amikor a tisztviselő betölti ►M112 63 ◄ . életévét.
Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri.
E cikk alkalmazásában az alapilletmény a személyzeti szabályzat 66. cikkében foglalt, a juttatás folyósítása hónapjának első napján hatályban lévő táblázat szerinti alapilletmény.
(2) E melléklet rendelkezéseit a személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felül kell vizsgálni.
(3) Azt az időtartamot, amelyre a tisztviselő a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkében meghatározott juttatást kapja, a tisztviselő szolgálati idejének és az életkorához tartozó, az alábbi táblázatban meghatározott megfelelő százalékértéknek a szorzatával kell meghatározni; ezen időtartamot adott esetben az előző hónapra kell kerekíteni.
|
Életkor |
% |
|
20 |
18 |
|
21 |
19,5 |
|
22 |
21 |
|
23 |
22,5 |
|
24 |
24 |
|
25 |
25,5 |
|
26 |
27 |
|
27 |
28,5 |
|
28 |
30 |
|
29 |
31,5 |
|
30 |
33 |
|
31 |
34,5 |
|
32 |
36 |
|
33 |
37,5 |
|
34 |
39 |
|
35 |
40,5 |
|
36 |
42 |
|
37 |
43,5 |
|
38 |
45 |
|
39 |
46,5 |
|
40 |
48 |
|
41 |
49,5 |
|
42 |
51 |
|
43 |
52,5 |
|
44 |
54 |
|
45 |
55,5 |
|
46 |
57 |
|
47 |
58,5 |
|
48 |
60 |
|
49 |
61,5 |
|
50 |
63 |
|
51 |
64,5 |
|
52 |
66 |
|
53 |
67,5 |
|
54 |
69 |
|
55 |
70,5 |
|
56 |
72 |
|
57 |
73,5 |
|
58 |
75 |
|
►M23 59 - 64 ◄ |
►M23 76,5 ◄ |
(4) A juttatásra való jogosultság időtartama alatt és az ezt követő első hat hónapban a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében említett tisztviselő saját maga és a biztosítása által fedezett személyek tekintetében jogosult a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt betegségbiztosítási rendszer alapján járó ellátásokra azzal a feltétellel, hogy a tisztviselő befizeti az esetnek megfelelően vagy az alapilletménye, vagy annak az e cikk (1) bekezdésében meghatározott százaléka alapján kiszámított megfelelő járulékot, és hogy nem végez jövedelemszerző tevékenységet.
Az első albekezdésben említett időtartam végén és az ott megállapított feltételek mellett az érintett tisztviselő – kérelmére – az említett betegségbiztosítási rendszer alapján továbbra is részesülhet ellátásban azzal a feltétellel, hogy ő viseli a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében említett járulék egészét.
A tisztviselő juttatásra való jogosultságának megszűnése esetén járulékát az utoljára kapott havi juttatás alapján kell kiszámítani.
Ha a személyzeti szabályzatban említett nyugdíjrendszer alapján a tisztviselő számára megkezdik a nyugdíj folyósítását, akkor őt a személyzeti szabályzat 72. cikkének alkalmazásában ugyanolyan módon kell kezelni, mint azt a tisztviselőt, aki ►M112 63 ◄ . életévének betöltéséig fennmarad szolgálati jogviszonya.
IVa. MELLÉKLET
Részmunkaidős munkavégzés
1. cikk
A részmunkaidős munkavégzés engedélyezése iránti kérelmet a tisztviselő közvetlen felettesének nyújtja be, a megfelelően indokolt sürgős esetek kivételével a kért időpont előtt legalább két hónappal.
Az engedélyt legalább egy hónapra, de legfeljebb három évre lehet megadni, a 15. cikkben és az 55a. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett esetek sérelme nélkül.
Az engedély azonos feltételekkel meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelmet az érintett tisztviselő az engedélyezett időszak lejárta előtt legalább két hónappal nyújtja be. A részmunkaidő nem lehet kevesebb a rendes munkaidő felénél.
A részmunkaidős munkavégzés – a kellően indokolt esetek kivételével – a hónap első napján kezdődik.
2. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérésére az engedélyezett időszak letelte előtt visszavonhatja az engedélyt. A visszavonás időpontja a tisztviselő által javasolt időpontnál legfeljebb két hónappal lehet később, illetve négy hónappal abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavégzést egy évnél hosszabb időszakra engedélyezték.
A kinevezésre jogosult hatóság kivételes esetekben és a szolgálat érdekében az engedélyezett időszak lejárta előtt is visszavonhatja az engedélyt, a tisztviselő két hónapos előzetes értesítésével.
3. cikk
A tisztviselő az engedélyezett részmunkaidős munkavégzés időtartamára díjazásának a rendes munkaidő ledolgozott részének megfelelő százalékára jogosult. Ezt a százalékot azonban nem kell alkalmazni az eltartott gyermek után nyújtott támogatásra, a háztartási támogatás alapösszegére, illetve az iskoláztatási támogatásra.
A betegségbiztosítási rendszerbe fizetett járulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A nyugdíjjárulékot a részmunkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A tisztviselő kérelmezheti, hogy a nyugdíjjárulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítsák, a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban. A VIII. melléklet 2., 3. és 5. cikkének alkalmazásában a szerzett nyugdíjjogosultságot a befizetett járulékok százalékával arányosan számítják.
A részmunkaidős munkavégzés időszakában a tisztviselő nem túlórázhat, és a személyzeti szabályzat 15. cikkének megfelelő tevékenységen kívül nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet.
4. cikk
A 3. cikk első bekezdésének első mondata ellenére az 55 évesnél idősebb, a nyugdíjazásra készülve engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők csökkentett alapilletményben részesülnek, amelynek összege a teljes munkaidőre járó illetményre a következő százalékok alkalmazásával kapott összegek közül a magasabb:
a) vagy 60 %;
b) vagy a félmunkaidős munkavégzés időpontjában a VIII. melléklet 2., 3., 4., 5., 9. és 9a. cikke szerinti szolgálati éveknek megfelelő, 10 %-kal növelt százalék.
Az e cikk szerint kérelmet benyújtó tisztviselők a félmunkaidős munkavégzés befejezésekor kötelesek vagy nyugdíjba vonulni, vagy visszafizetni a félmunkaidős munkavégzés időszakában az alapilletmény 50 %-án felül felvett összeget.
5. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
V. MELLÉKLET
Szabadság
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Éves szabadság 1 – 5 |
|
2. szakasz: |
Külön szabadság 6 |
|
3. szakasz: |
Utazási idő 7 |
1. szakasz
ÉVES SZABADSÁG
1. cikk
Abban az évben, amelyben a tisztviselő szolgálatba lép vagy onnan kilép, minden teljes hónap szolgálat után két munkanap szabadságra, minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után két munkanap szabadságra, minden 15 vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig egy munkanap szabadságra jogosult.
2. cikk
Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, két egymást követő hétből álló időszakot. A szolgálatba belépő tisztviselő csak háromhavi szolgálatot követően kaphat éves szabadságot; megfelelően indokolt, kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megelőzően is engedélyezhet szabadságot.
3. cikk
Ha éves szabadsága alatt a tisztviselőt olyan betegség éri, amely feladatainak ellátásában megakadályozta volna, ha nem szabadságát tölti, az éves szabadsága munkaképtelenségének időtartamával meghosszabbodik, amennyiben erről orvosi igazolást mutat be.
4. cikk
Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 12 napot.
Amennyiben a tisztviselő a szolgálati jogviszony megszűnése időpontjában nem használta fel a teljes éves szabadságát, minden neki járó szabadnap után a szolgálati jogviszony megszűnésekor fizetett havi díjazása egy harmincadának megfelelő ellentételezés fizetendő neki.
Az előző bekezdésben meghatározott módon kiszámított összeget le kell vonni az azon tisztviselőnek járó kifizetésből, aki a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az azon időpontig fennálló jogosultságánál több éves szabadságot vett ki.
5. cikk
Ha a tisztviselőt szabadsága alatt szolgálati okokból visszahívják vagy engedélyezett szabadságát szolgálati okokból visszavonják, akkor minden felmerült, megfelelő módon bizonyított többletköltségét meg kell téríteni, és az utazási időt ismét biztosítani kell számára.
2. szakasz
KÜLÖN SZABADSÁG
6. cikk
Az éves szabadság mellett a tisztviselő kérésre külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni:
— a tisztviselő házasságkötése: négy nap,
— a tisztviselő költözése: legfeljebb két nap,
— a házastárs súlyos betegsége: legfeljebb három nap,
— a házastárs halála: négy nap,
— felmenő ági rokon súlyos betegsége: legfeljebb két nap,
— felmenő ági rokon halála: két nap,
— gyermek ►M112 ————— ◄ házasságkötése: két nap,
— gyermek születése: 10 nap, amelyet a születést követő tizennégy hétben kell kivenni,
— feleség halála a szülési szabadság idején: a szülési szabadságból hátralévő napok számának megfelelő nap; ha az elhunyt feleség nem tisztviselő, a szülési szabadságból fennmaradó részt a személyzeti szabályzat 58. cikke rendelkezéseinek analógia útján történő alkalmazásával határozzák meg,
— gyermek súlyos betegsége: legfeljebb két nap,
— gyermek orvosilag igazolt, nagyon súlyos betegsége vagy 12 évesnél fiatalabb gyermek kórházi kezelése: legfeljebb öt nap,
— gyermek halála: négy nap,
— gyermek örökbefogadása: 20 hét, fogyatékos gyermek örökbefogadása esetén 24 hétre emelkedik:
— Minden örökbefogadott gyermek csak egy külön szabadság időszakra jogosít, amely az örökbefogadó szülők között megosztható, ha mindketten tisztviselők. A szabadságot csak akkor lehet kiadni, ha a tisztviselő házastársa legalább félmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat. Ha a házastárs a Közösségek intézményein kívül dolgozik, és hasonló szabadságban részesül, a tisztviselő jogosultságából ennek megfelelő számú napot le kell vonni.
— A kinevezésre jogosult hatóság szükség esetén további külön szabadságot adhat olyan esetekben, ha a nemzeti jogszabályok az örökbefogadási eljárás szerinti országban, amely nem azonos az örökbefogadó tisztviselő alkalmazási helye szerinti országgal, az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő tartózkodását megkövetelik,
— 10 nap külön szabadságot kell adni abban az esetben, ha a tisztviselő e francia bekezdés első mondata okán nem részesül a 20, illetve 24 hetes külön szabadságban; ezt a kiegészítő külön szabadságot minden örökbefogadott gyermek után csak egy alkalommal lehet kiadni.
Az intézmény külön szabadságot adhat továbbképzés és oktatás esetén is ►M112 a személyzeti szabályzat 24a. cikke ◄ alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül.
A tisztviselő élettársát e cikk alkalmazásában házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.
3. szakasz
UTAZÁSI IDŐ
7. cikk
A fenti 1. szakaszban meghatározott szabadság időtartama kiegészül a szabadság eltöltésének helye és az alkalmazási hely közötti vasúti távolságon alapuló utazási idővel, amit az alábbiak szerint kell kiszámítani:
— 50-től 250 km-ig: egy nap az oda-vissza útra,
— 251-től 600 km-ig: két nap az oda-vissza útra,
— 601-től 900 km-ig: három nap az oda-vissza útra,
— 901-től 1 400 km-ig: négy nap az oda-vissza útra,
— 1 401-től 2 000 km-ig: öt nap az oda-vissza útra,
— több mint 2 000 km: hat nap az oda-vissza útra.
▼M112 —————
E cikk alkalmazásában az éves szabadság eltöltésének helye a tisztviselő származási helye.
Az előző rendelkezéseket azokra a tisztviselőkre kell alkalmazni, akiknek az alkalmazási helye a tagállamok területén belül található. Amennyiben az alkalmazási hely e területeken kívül található, az utazási időt egyedi határozattal, a különös igények figyelembevételével kell megállapítani.
Amennyiben a 2. szakasz alapján a tisztviselő külön szabadságban részesül, az utazási időt külön határozattal, a konkrét igények figyelembevételével kell megállapítani.
VI. MELLÉKLET
Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj
1. cikk
A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között a ►M112 AST 1–AST 4 besorolási fokozat ◄ tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:
a) A tisztviselő minden egyes túlóra után ►M39 másfél órányi ◄ kompenzációs szabadságra jogosult; ha a túlóra 22.00 óra és 7.00 óra közé, illetve vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kompenzációs szabadság ►M39 két óra ◄ ; a kompenzációs szabadság nyújtásakor figyelembe kell venni a szolgálat követelményeit és az érintett tisztviselő választását.
b) Amennyiben a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság nyújtását a túlóra teljesítésének hónapját követő hónapban, a kinevezésre jogosult hatóság engedélyt ad a nem honorált túlórák pénzbeli kiegyenlítésére a havi alapilletmény ►M39 0,56 % ◄ -os mértékében minden túlóra után, az a) pontban meghatározott alapon.
c) Az egy órányi túlmunkáért járó kompenzációs szabadságra vagy díjazásra való jogosultsághoz a teljesített túlórának meg kell haladnia a 30 percet.
2. cikk
Kiküldetésbe utazó tisztviselő esetében a kiküldetés helyére való eljutás, valamint a visszatérés során utazással töltött idő e melléklet értelmében nem tekinthető túlórának. A kiküldetés helyén a szokásos munkaórákon felül ledolgozott túlórák után a kinevezésre jogosult hatóság határozatával kompenzációs szabadság vagy adott esetben díj biztosítható.
3. cikk
E melléklet előző rendelkezései ellenére a ►M112 AST 1–AST 4 besorolási fokozat ◄ tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.
VII. MELLÉKLET
Díjazás és költségtérítés
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Családi támogatások 1 – 3 |
|
2. szakasz: |
Külföldi munkavégzési támogatás 4 |
|
3. szakasz: |
Költségtérítés |
|
A — |
Beilleszkedési támogatás 5 |
|
B — |
Újrabeilleszkedési támogatás 6 |
|
C — |
Utazási költségek 7 - 8 |
|
D — |
Költözési költségek 9 |
|
E — |
Napidíj 10 |
|
F — |
Kiküldetési költségek 11 – 13a |
|
G — |
Átalány-költségtérítés 14 - 15 |
|
4. szakasz: |
Az összegek folyósítása 16 - 17 |
1. szakasz
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
1. cikk
(1) A háztartási támogatást ►M122 EUR 164,27 ◄ alapösszegben és a tisztviselő alapilletményének 2 %-ában rögzítik.
(2) Háztartási támogatásra jogosult:
a) a házas tisztviselő;
b) az olyan özvegy, elvált, jogilag különélő vagy egyedülálló tisztviselő, akinek a 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti egy vagy több eltartott gyermeke van;
c) az a tisztviselő, aki tartós társkapcsolatnak minősülő nem házassági viszonyban él, feltéve, hogy:
i. a pár egy tagállam vagy egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által elismert jogi okmányokat mutat be, amelyek igazolják élettársi státuszukat;
ii. egyik fél sem áll házassági jogviszonyban vagy másik nem házassági társkapcsolatban;
iii. a felek nem állnak a következő rokonsági viszonyok valamelyikében: szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, nagynéni, nagybácsi, unokahúg, unokaöcs, vő, meny;
iv. a pár egy tagállamban nem léphet legális házasságra; e pont alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy pár legális házasságra léphet, ha a pár tagjai eleget tesznek egy ilyen párok házasságkötését engedélyező tagállam jogszabályaiban megállapított feltételek mindegyikének;
►M112 d) ◄ az a tisztviselő, aki, bár nem felel meg ►M112 az a), b) és c) pontban előírt ◄ feltételeknek, ténylegesen azonban családfenntartói felelősséget visel, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, igazoló okmányokon alapuló, indokolással ellátott határozata alapján.
(3) Ha a tisztviselő házastársa kereső tevékenységet folytat, amelyből származó adózás előtti éves jövedelme több, mint ►M39 ►M112 a harmadik besorolási fokozat második fizetési fokozatába ◄ tartozó tisztviselőnek a házastárs munkavégzési helye szerinti országra vonatkozó értékkel súlyozott alapilletménye ◄ , a háztartási támogatásra jogosult tisztviselőt e támogatás nem illeti meg, kivéve ha a kinevezésre jogosult hatóság ezzel ellentétes egyedi határozatot hoz. A tisztviselő azonban jogosult marad a támogatásra, amennyiben a házaspárnak egy vagy több eltartott gyermeke van.
(4) Olyan esetekben, amikor a fenti rendelkezések szerint a Közösségek szolgálatában álló férj és feleség egyaránt jogosult a háztartási támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.
(5) Ha a tisztviselőt a háztartási támogatás kizárólag a (2) bekezdés b) pontja alapján illeti meg, és törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján minden, az alábbi 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti eltartott gyermeke felügyeleti jogát a tisztviselőtől eltérő személynek ítélték, a háztartási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek az egyéb személynek kell folyósítani. A nagykorúságukat elért eltartott gyermekek esetében ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha szokásos tartózkodási helyük a másik szülőnél van.
Ha azonban a tisztviselő gyermekeinek felügyeleti jogát több különböző személyre ruházták, a háztartási támogatást közöttük a felügyeletük alatt álló gyermekek száma szerint kell megosztani.
Ha az a személy, aki a fentiek alapján jogosult arra, hogy a tisztviselő nevében kifizetett háztartási támogatásban részesüljön, a saját tisztviselői vagy egyéb személyzeti minősége alapján is jogosult e támogatásra, az említett a két támogatás közül csak a nagyobb összegű támogatást kapja.
2. cikk
(1) A tisztviselő az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően minden eltartott gyermeke után havi ►M122 EUR 358,96 ◄ támogatást kap.
(2) „Eltartott gyermek” a tisztviselőnek vagy házastársának házasságból született, házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermeke, akit ténylegesen a tisztviselő tart el.
Ugyanez vonatkozik arra a gyermekre, akinek örökbefogadását kérelmezték és az örökbefogadási eljárás elkezdődött.
Az a gyermek, akinek eltartására a tisztviselőt egy, a tagállamok kiskorúak védelméről szóló jogszabályai alapján meghozott bírósági határozat kötelezi, eltartott gyermeknek minősül.
(3) A támogatást a következő esetekben kell biztosítani:
a) 18 éven aluli gyermekek esetén automatikusan;
b) 18 és 21 év közötti, oktatásban vagy szakképzésben részt vevő gyermekek esetén a tisztviselő bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére.
(4) Kivételes esetben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott és igazoló okmányokon alapuló határozata alapján eltartott gyermeknek tekinthető minden olyan személy, akinek eltartása a tisztviselő törvényi kötelezettsége, amennyiben ez a tisztviselőre jelentős anyagi terhet ró.
(5) A kereső tevékenység folytatásában súlyos betegség vagy rokkantság miatt akadályozott gyermek esetében a támogatás folyósítása kortól függetlenül folytatódik, amíg a betegség vagy rokkantság fennáll.
(6) Kizárólag egy, eltartott gyermek után nyújtott támogatás folyósítható az e cikk szerinti minden egyes eltartott gyermek után, abban az esetben is, ha a szülők a három Európai Közösség két különböző intézményének szolgálatában állnak.
(7) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti eltartott gyermek felügyeleti jogát törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az eltartott gyermek után nyújtott támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek a személynek kell folyósítani.
3. cikk
(1) Az általános végrehajtási rendelkezésekben megállapított feltételekre is figyelemmel, a tisztviselő a neki felszámított tényleges iskoláztatási költségeknek megfelelő iskoláztatási támogatásban részesül legfeljebb havi ►M122 EUR 243,55 ◄ összegben az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti minden, legalább ötéves eltartott gyermek után, aki rendszeres nappali tagozatos általános vagy középiskolai képzésben vesz részt egy tandíjköteles intézményben vagy egy felsőoktatási intézményben. A tandíjköteles iskola látogatásának kötelezettsége nem vonatkozik az iskolai szállítás költségeinek megtérítésére.
Az e támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi és azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét.
A folyósított támogatás legfeljebb az első bekezdésben előírt maximum kétszerese lehet:
— azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van:
—egy európai iskolától, vagy egy, a tisztviselő nyelvén működő olyan oktatási intézménytől, amelyet a gyermek bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott iskolakötelezettség miatt látogat,
— azon tisztviselők számára, akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van a származási országuk egy felsőoktatási intézményétől, vagy egy olyan felsőoktatási intézménytől, amely a tisztviselő nyelvén működik, feltéve hogy a gyermek ténylegesen látogatja az alkalmazási helytől legalább 50 km-re található felsőoktatási intézményt, és a tisztviselő külföldi munkavégzési támogatásra jogosult; az utóbbi feltétel nem alkalmazandó, ha a tisztviselő származási országában nincs ilyen intézmény ►M112 , vagy ha a gyermek a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő ország felsőoktatási intézményének hallgatója ◄ ,
— az előző két francia bekezdésben előírtakkal megegyező feltételek mellett a nem aktív szolgálatban lévő támogatásra jogosult személyek, az alkalmazási hely helyett a tartózkodási hely figyelembevételével.
A tandíjköteles iskola látogatásának követelménye nem vonatkozik a harmadik albekezdés szerinti kifizetésekre.
Ha azon gyermek felügyeleti jogát, akire tekintettel az iskoláztatási támogatást folyósítják, törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az iskoláztatási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek személynek kell folyósítani. Ebben az esetben az előző bekezdésben említett legalább 50 km távolságot a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelyétől kell számítani.
(2) Az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti minden eltartott gyermek után, aki ötévesnél fiatalabb vagy még nem vesz részt rendszeres nappali tagozatos általános vagy középiskolai képzésben, e támogatás összegét havi ►M122 EUR 87,69 ◄ -ban rögzítik. Az (1) bekezdés utolsó albekezdésének első mondatát kell alkalmazni.
2. szakasz
KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS
4. cikk
►M25 A háztartási támogatással ◄ és az eltartott gyermek után ►M25 nyújtott támogatással ◄ növelt alapilletmény 16 %-ának megfelelő külföldi munkavégzési támogatást kell folyósítani:
◄
a) az olyan tisztviselők részére:
— akik nem állampolgárai, és soha nem is voltak állampolgárai annak az államnak, amelynek a ►M39 ————— ◄ területén alkalmazási helyük található, és
— akik a szolgálatba lépésük időpontját megelőző hat hónappal záródó ötéves időszakban nem rendelkeztek lakóhellyel, illetve nem folytattak főfoglalkozásként végzett tevékenységet azon állam európai területén. E rendelkezés alkalmazásában egy másik állam, vagy egy nemzetközi szervezet részére végzett tevékenységből származó körülményeket nem kell figyelembe venni;
b) az olyan tisztviselők részére, akik azon állam állampolgárai vagy volt állampolgárai, amelynek területén alkalmazzák őket, de akiknek a szolgálatba lépésük napjával záródó 10 éves időtartam alatt lakóhelyük, valamely állam vagy nemzetközi szervezet szolgálatában végzett feladatok ellátásától eltérő okból az adott állam európai területén kívül volt.
A külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet kevesebb havi ►M122 EUR 486,88 ◄ .
▼M25 —————
(2) Az a tisztviselő, aki nem állampolgára és soha nem volt állampolgára annak az államnak, amelynek területén alkalmazzák, és aki nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, a külföldi munkavégzési támogatás egynegyedével egyenlő külföldi tartózkodási támogatásra jogosult.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában azt a tisztviselőt, aki házasságkötéssel, az arról való lemondás lehetősége nélkül, automatikusan megszerezte azon állam állampolgárságát, amelynek területén alkalmazási helye található, az (1) bekezdés a) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó tisztviselőkként kell kezelni.
▼M112 —————
3. szakasz
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
A.
Beilleszkedési támogatás
5. cikk
(1) Azon beiktatott tisztviselőnek, aki bizonyítékot szolgáltat arra, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkében szereplő követelményeknek – amennyiben a tisztviselő háztartási támogatásra jogosult –, kéthavi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatást, és más esetekben egy havi alapilletménynek megfelelő beilleszkedési támogatást kell fizetni.
Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az Európai Közösségek tisztviselője ►M112 vagy egyéb alkalmazottja ◄ , és mindketten jogosultak a beilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.
A beilleszkedési támogatást a tisztviselő alkalmazási helye tekintetében rögzített értékkel kell súlyozni.
(2) Azon tisztviselőnek, akit új alkalmazási helyre helyeznek át, és ezért annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, lakóhelyet kell változtatnia, azonos összegű beilleszkedési támogatás fizetendő.
(3) A beilleszkedési támogatást a tisztviselő beiktatásának napján vagy az új alkalmazási helyre történő áthelyezésének napján fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.
A beilleszkedési támogatást a tisztviselőnek, és ►M25 – amennyiben háztartási támogatásra jogosult – ◄ családjának a tisztviselő alkalmazási helyén való letelepedését igazoló dokumentumok benyújtásakor kell kifizetni.
(4) Az a tisztviselő, aki ►M25 háztartási támogatásra jogosult ◄ , és aki az alkalmazási helyén nem családjával együtt telepedik le, az egyébként járó háztartási támogatásnak csak a felét kapja meg; a támogatás másik fele akkor kerül kifizetésre, amikor a tisztviselő családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedik, feltéve hogy ezt a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőn belül teszik. Amennyiben a tisztviselőt családja tartózkodási helyére helyezik át, mielőtt családja a tisztviselő alkalmazási helyén letelepedett volna, a tisztviselő nem jogosult a beilleszkedési támogatásra.
(5) Az a beiktatott tisztviselő, aki a beilleszkedési támogatást megkapta, és aki a belépésétől számított két éven belül önként kilép a Közösségek szolgálatából, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor köteles megtéríteni a támogatásnak az adott kétéves időszak fennmaradó részével arányos részét.
(6) A beilleszkedési támogatásban részesülő tisztviselő köteles bejelenteni a más forrásból kapott hasonló jellegű juttatásokat; ez utóbbi juttatásokat az e cikkben meghatározott támogatásból le kell vonni.
B.
Újrabeilleszkedési támogatás
6. cikk
(1) Az a beiktatott tisztviselő, ►M112 aki bizonyítékkal szolgál a lakóhely változásáról ◄ , szolgálati jogviszonyának megszűnésekor, amennyiben a tisztviselő ►M25 háztartási támogatásra jogosult ◄ , kéthavi alapilletménynek megfelelő, ►M25 más esetekben ◄ egy havi alapilletménynek megfelelő újrabeilleszkedési támogatásra jogosult, feltéve hogy négy évet eltöltött a szolgálatban, és az új munkahelyén nem részesül hasonló támogatásban. ►M25 Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az Európai Közösségek tisztviselője ►M112 vagy egyéb alkalmazottja ◄ , és mindketten jogosultak az újrabeilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni. ◄
A szolgálati idő kiszámításakor a személyes okokkal indokolt szabadság kivételével a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt bármely hivatali státuszban eltöltött évek számát figyelembe kell venni.
Ezt a legrövidebb időtartamot a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén nem kell alkalmazni.
A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő utolsó alkalmazási helyének tekintetében meghatározott érték szerint kell súlyozni.
(2) A beiktatott tisztviselő elhalálozása esetén a újrabeilleszkedési támogatást a túlélő házastárs, vagy annak hiányában a 2. cikk szerinti eltartottak részére kell kifizetni, még akkor is, ha az (1) bekezdésben a szolgálati idő hossza tekintetében meghatározott követelmény nem teljesül.
(3) A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.
(4) A újrabeilleszkedési támogatást akkor kell kifizetni, ha bizonyított, hogy a tisztviselő és családja, vagy a tisztviselő halála esetén csak a családja, a tisztviselő alkalmazásának helyétől legalább 70 km-re található helyre költözött vissza.
A tisztviselőnek vagy az elhunyt tisztviselő családjának a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjától számított három éven belül kell visszaköltöznie.
Ez a határidő nem vonatkozik a tisztviselő azon jogutódaira, akik bizonyítani tudják, hogy az előző rendelkezésekről nem volt tudomásuk.
C.
Utazási költségek
7. cikk
(1) A tisztviselő jogosult saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségeinek megtérítésére:
a) szolgálatának kezdetén a felvételének helyéről az alkalmazásának helyére;
b) szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az alábbi (3) bekezdésben meghatározott származási helyére;
c) minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.
A tisztviselő halála esetén az özvegy és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak utazási költségeik megtérítésére.
Az utazási költségek kiterjednek a helyfoglalás, a poggyászszállítás, és adott esetben a szükséges szállodai elhelyezés költségeire is.
(2) A térítés kiszámításának alapja az alkalmazás helye és a felvétel helye vagy a származási hely közötti legrövidebb és leggazdaságosabb szokásos vasúti útvonalra szóló első osztályú viteldíj.
Amennyiben az első albekezdésben említett útvonal meghaladja az 500 km-t, illetve azon esetekben, amikor a szokásos útvonal tengeri átkelést is tartalmaz, az érintett tisztviselő a jegyek bemutatása ellenében jogosult a közvetlenül a business osztályon történő vagy azzal egyenértékű kategóriájú légi utazás költségeinek megtérítésére. A fent említettektől eltérő közlekedési eszköz igénybevétele esetén a visszatérítést a megfelelő osztályú vasúti utazás hálókocsis elhelyezés nélküli költsége alapján számítják ki. Amennyiben a számítás ezen az alapon nem lehetséges, a visszatérítés feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatban állapítja meg.
(3) A tisztviselő származási helyét a szolgálatba lépésekor kell meghatározni felvételének helye vagy érdekeltségei központjának figyelembevételével. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt, vagy a szolgálatból történő távozásakor módosítható. A szolgálati idő alatt azonban ilyen határozatot csak kivételes esetben, és a tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazoló okmányok alapján lehet hozni.
Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, a Közösség tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés IV. mellékletben felsorolt országokon és felségterületeken kívül eső hely.
8. cikk
(1) A tisztviselő minden naptári évben jogosult az alkalmazási helye és a 7. cikkben meghatározott származási helye közötti utazás költségének megfelelő összegre saját maga és – ha háztartási támogatásra jogosult – házastársa és a 2. cikk szerinti eltartottjai részére.
Amennyiben a férj és feleség egyaránt a Közösségek tisztviselője, magára és eltartottjaira nézve – a fenti rendelkezésekkel összhangban – mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a férj vagy a feleség kérésére, egyikük vagy másikuk származási helye alapján kell megállapítani.
Amennyiben egy tisztviselő egy adott év során köt házasságot, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan számítják ki.
Bármely módosulás a számítás alapjában, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre.
A két és tíz év közötti gyermekek utazási költségeit a kilométerenkénti juttatás fele és kiegészítő átalányösszeg fele alapján számítják; a számítás céljából úgy kell tekinteni, hogy a gyermekek a folyó év január elsején betöltötték a második vagy tizedik életévüket.
(2) Az átalánymegtérítés alapja a tisztviselő alkalmazásának helye és a felvétel helye vagy a származási helye közötti távolság utáni kilométerenkénti juttatás; a távolságot a 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított módszerrel számítják ki.
A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:
kilométerenként 0 EUR 0-tól 200 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0,3651 EUR 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0,6085 EUR 1 001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0,3651 EUR 2 001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0,1216 EUR 3 001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0,0586 EUR 4 001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetén
kilométerenként 0 EUR 10 000 km fölött.
A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:
— 182,54 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,
— 365,04 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.
A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban igazítják ki.
(3) Az a tisztviselő, akinek szolgálata a naptári év folyamán elhalálozástól eltérő okból megszűnik, vagy aki az év egy részét személyes okokkal indokolt szabadságon tölti, amennyiben az adott évnek kevesebb mint kilenc hónapjában állt a három Európai Közösség egyik intézményének szolgálatában, az (1) bekezdésben meghatározott kifizetésnek csak az aktív foglalkoztatásban töltött idővel arányos részére jogosult.
(4) Az előző rendelkezések azon tisztviselőkre vonatkoznak, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén található. Az a tisztviselő, akinek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található, saját maga és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a 2. cikk szerinti más eltartottjai részére minden naptári évben jogosult a származási helyére történő utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, a származási helyre történő utazás költségeinek összegéig. Ha azonban a házastárs és a 2. cikk (2) bekezdésében említett személyek nem élnek együtt a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, azok minden naptári évben egyszer jogosultak a származási hely és az alkalmazás helye közötti utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, az előbb említett utazás költségeinek összegéig.
Ezen utazási költségeket átalányfizetéssel térítik meg, a közvetlenül a turista osztály feletti kategóriájú légi utazás költségei alapján.
D.
Költözési költségek
9. cikk
(1) A bútorok és személyes használati tárgyak költöztetésének költségeit, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségeit, meg kell téríteni annak a tisztviselőnek, akinek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, és akinek ugyanezen költségeket más forrásból nem térítették meg. A térítés mértéke nem haladhatja meg az előzetesen elfogadott árajánlat összegét. Az intézmény illetékes osztályaihoz legalább két árajánlatot kell benyújtani, amelyek, ha az árajánlatot túlzottan magasnak találják, más költöztető céget választhatnak ki. Utóbbi esetben a térítés iránti jogosultság e cég árajánlatának összegére korlátozható.
(2) A szolgálati jogviszony megszűnése vagy a tisztviselő elhalálozása esetén a tisztviselő volt alkalmazási helyéről a származási helyére való költözés során felmerült költségeket meg kell téríteni.
Amennyiben az elhunyt tisztviselő egyedülálló volt, a költségeket jogutódainak kell megtéríteni.
(3) Beiktatott tisztviselő esetében a költözést a próbaidő leteltét követő egy éven belül kell végrehajtani.
A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a költözést a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően három éven belül kell végrehajtani.
A fent előírt határidőket követően felmerült költözési költségek csak kivételes esetekben, a kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján téríthetők meg.
E.
Napidíj
10. cikk
(1) Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kell változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, a (2) bekezdésben meghatározott időszakra naptári naponként az alábbiak szerinti napidíjra jogosult:
— háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetén 37,73 EUR,
— háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetén 30,42 EUR.
A fenti értékeket minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazásokat a személyzeti szabályzat 65. cikke alapján felülvizsgálják.
(2) Azon időszak, amely alatt a napidíjat folyósítják, a következő:
a) ►M25 a háztartási támogatásra nem jogosult ◄ tisztviselő esetében: 120 nap;
b) ►M25 háztartási támogatásra jogosult ◄ tisztviselő esetében: 180 nap, vagy amennyiben a tisztviselő próbaidőn van, a próbaidő időtartama és az azt követő egy hónap.
Abban az esetben, ha a férj és a feleség mindketten az Európai Közösségek alkalmazottai ►M112 tisztviselői vagy egyéb ◄ és mindketten jogosultak napidíjra, az a b) pont szerinti időszak amely alatt a napidíjat folyósítják, a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre vonatkozik. A másik személyre az a) pontban megállapított időszak vonatkozik.
A napidíj semmilyen esetben sem folyósítható azt követően, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 20. cikke követelményeinek teljesítése érdekében elköltözik.
▼M112 —————
F.
Kiküldetési költségek
11. cikk
(1) A kiküldetésbe utazó és megfelelő kiküldetési megbízással rendelkező tisztviselő az alábbi rendelkezéseknek megfelelően utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra jogosult.
▼M112 —————
(2) ►M112 A kiküldetési megbízás tartalmazza a kiküldetés várható időtartamát, amely alapján kiszámítják a tisztviselő által a napidíjra felvehető előleget. ◄ Külön határozat hiányában nem fizethető előleg, ha a kiküldetés várhatóan 24 óránál nem hosszabb távolléttel jár és a tisztviselő alkalmazási helyén használt pénznemmel megegyező pénznemet használó országba irányul.
(3) Külön határozatban meghatározandó különleges esetek kivételével, és különösen, ha a tisztviselőt szabadságról hívják vissza, a kiküldetési költségek megtérítését az alkalmazás helye és a kiküldetés helye közötti legolcsóbb olyan utazási mód költségeire korlátozzák, amely nem igényli a kiküldetésben lévő tisztviselő kiküldetésének jelentős meghosszabbítását.
12. cikk
1. Vasúti utazás
A kiküldetés utazási költségeit vasúti utazás esetén az igazoló okmányok bemutatása ellenében, az alkalmazás helye és a kiküldetés helye közötti legrövidebb útvonal első osztályú viteldíja alapján térítik meg.
2. Légi utazás
A tisztviselőknek abban az esetben engedélyezik a légi út igénybevételét, ha az oda- és visszaút vasúton összesen legalább 800 kilométert tenne ki.
3. Tengeri utazás
A kinevezésre jogosult hatóság minden egyes esetben, az utazás hossza és költsége alapján engedélyezi az igénybe vehető osztályt és a visszatéríthető kabinpótdíjat.
4. Gépkocsival történő utazás
Az utazási költséget az 1. pont szerinti vasúti költségek alapján számított átalányösszegben térítik meg; más kiegészítés nem fizethető.
Abban az esetben azonban, ha a tisztviselő különleges körülmények esetén utazik kiküldetésre, a kinevezésre jogosult hatóság a vasúti viteldíj fent előírt térítése helyett a megtett kilométereken alapuló térítésnyújtás mellett dönthet, ha a tömegközlekedés igénybevétele egyértelműen hátrányos lenne.
13. cikk
(1) A kiküldetések napidíja a kiküldetésben lévő személy számára felmerülő valamennyi költség – reggeli, két főétkezés, az esetlegesen felmerülő más költségek, a helyi közlekedést is beleértve – fedezésére vonatkozó átalányösszeg. A szállásköltséget a helyi adókkal együtt az igazoló okmányok bemutatása ellenében, egy országonként rögzített maximum összegig térítik vissza.
(2)
a) A tagállamokra a következő összegek érvényesek:
|
(EUR) |
||
|
Úticél |
Maximális szállásköltség (szálloda) |
Napidíj a kiküldetés idejére |
|
Belgium |
140 |
92 |
|
Bulgária |
169 |
58 |
|
Cseh Köztársaság |
155 |
75 |
|
Dánia |
150 |
120 |
|
Németország |
115 |
93 |
|
Észtország |
110 |
71 |
|
Görögország |
140 |
82 |
|
Spanyolország |
125 |
87 |
|
Franciaország |
150 |
95 |
|
Írország |
150 |
104 |
|
Olaszország |
135 |
95 |
|
Ciprus |
145 |
93 |
|
Lettország |
145 |
66 |
|
Litvánia |
115 |
68 |
|
Luxemburg |
145 |
92 |
|
Magyarország |
150 |
72 |
|
Málta |
115 |
90 |
|
Hollandia |
170 |
93 |
|
Ausztria |
130 |
95 |
|
Lengyelország |
145 |
72 |
|
Portugália |
120 |
84 |
|
Románia |
170 |
52 |
|
Szlovénia |
110 |
70 |
|
Szlovákia |
125 |
80 |
|
Finnország |
140 |
104 |
|
Svédország |
160 |
97 |
|
Egyesült Királyság |
175 |
101 |
Ha egy kiküldetésben lévő tisztviselőnek a Közösségek egy intézménye, egy hatóság vagy külső testület díjmentesen étkezést vagy szállást biztosít, ezt köteles bejelenteni. Ez megfelelő levonásokat von maga után.
b) A tagállamok Európán kívül eső területeire vonatkozó kiküldetési skálát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg, és rendszeres időközönként kiigazítja.
(3) A Tanács kétévenként felülvizsgálja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjakat. Ez a felülvizsgálat a Bizottság által készített, a szállodák és vendéglátó-ipari szolgáltatások árairól szóló – az árak alakulásának mutatóit is figyelembe vevő – jelentés figyelembevételével történik. E felülvizsgálat alkalmazásában a Tanács a Bizottság javaslatáról az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében előírtak szerinti minősített többséggel határoz.
13a. cikk
Az e melléklet 11., 12. és 13. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az egyes intézmények az általános végrehajtási rendelkezések alapján fogadják el.
G.
Átalány-költségtérítés
14. cikk
(1) Azon tisztviselőknek, akiknek feladataik miatt rendszeresen reprezentációs költségei merülnek fel, a kinevezésre jogosult hatóság átalányjuttatást adhat, meghatározva annak mértékét.
Egyedi esetekben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az érintett tisztviselő szállásköltségei egy részét is az intézmény viselje.
(2) Olyan tisztviselők esetében, akiknek különleges utasítások alapján szolgálati érdekből időnként reprezentációs költségei merülnek fel, a reprezentációs költségek megtérítendő összegét az igazoló okmányok alapján és a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek szerint esetileg kell megállapítani.
▼M112 —————
15. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján ►M112 az e személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése szerinti rangidős igazgatási személyzet ◄ , akiknek szolgálati gépjármű nem áll a rendelkezésére, legfeljebb évi ►M97 892,42 euró ◄ átalányjuttatást kaphatnak azon város határain belüli rendes utazási költségeik fedezésére, ahol alkalmazásban állnak.
A juttatás a kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozata alapján azon tisztviselő részére folyósítható, akinek feladatai folyamatosan megkívánják, hogy olyan utakat tegyen, amelyek során saját gépjárművének használatára jogosult.
4. szakasz
AZ ÖSSZEGEK FOLYÓSÍTÁSA
16. cikk
(1) A folyó hónapra szóló díjazást a tisztviselők részére minden hónap 15. napján kell folyósítani. A díjazás összegét ►M94 centben ◄ felfelé kell kerekíteni.
(2) Amennyiben a díjazás nem teljes hónapra jár, az összeget harmincadokra kell osztani, és az így kifizetendő harmincadok száma egyenlő:
a) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy kevesebb, a ténylegesen kifizetendő napok számával;
b) amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy több, a nem kifizetendő napok tényleges számának és 30-nak a különbségével.
(3) Amennyiben a családi támogatásokra és a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultság a szolgálatba lépés időpontja után kezdődik, a tisztviselő azokat a jogosultság kezdő hónapjának első napjától kapja. Az ilyen jogosultság megszűnésekor a tisztviselő az összeget a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjáig kapja.
17. cikk
(1) A kifizetést a tisztviselő részére azon a helyen és azon ország pénznemében kell teljesíteni, ahol feladatait ellátja.
(2) A Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban foglalt feltételek alapján a tisztviselő kérheti díjazása egy részének a foglalkoztató intézmény általi rendszeres átutalását másik tagállamba.
Az előző rendelkezés alapján a következők különálló vagy kombinált átutalása teljesíthető:
a) egy másik tagállam oktatási intézményében tanuló gyermekek esetében eltartott gyermekenként az adott gyermek után ténylegesen kapott iskoláztatási támogatással megegyező maximum összeg;
b) érvényes igazoló okmányok bemutatása esetén rendszeres kifizetések az érintett tagállamban élő bármely más személy részére, aki felé a tisztviselőnek a bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság határozata alapján bizonyítottan kötelezettsége van.
A b) pontban említett átutalások nem haladhatják meg a tisztviselő alapilletményének 5 %-át.
(3) A (2) bekezdésben előírt átutalásokat a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében említett árfolyamon kell teljesíteni. Az átutalások összegét meg kell szorozni egy együtthatóval, amely az átutalás rendeltetési országa (a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott) korrekciós együtthatójának és a tisztviselő díjazására alkalmazott (a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett) korrekciós együtthatónak a különbségét fejezi ki.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben említett átutalásokon kívül a tisztviselő kérhet rendszeres, másik tagállamba történő átutalást a havi átváltási árfolyamon, korrekciós tényezők alkalmazása nélkül. Ez az átutalás nem haladhatja meg a tisztviselő alapilletményének 25 %-át.
VIII. MELLÉKLET
Nyugdíjrendszer
|
TARTALOM |
|
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 1 |
|
2. fejezet: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj |
|
1. szakasz: |
Öregségi nyugdíj 2 – 11 |
|
2. szakasz: |
Távozási díj 12 |
|
3. fejezet: |
Rokkantsági támogatás 13 – 15 |
|
4. fejezet: |
Túlélő hozzátartozói nyugdíj 17 – 29 |
|
5. fejezet: |
Ideiglenes nyugdíjak 30 – 33 |
|
6. fejezet: |
Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel 34 - 35 |
|
7. fejezet: |
|
|
1. szakasz: |
A nyugdíjrendszer finanszírozása 36 – 38 |
|
2. szakasz: |
A nyugdíjak kiszámítása 40 – 44 |
|
3. szakasz: |
Az ellátások folyósítása 45 - 46 |
|
8. fejezet: |
Átmeneti rendelkezések 48 – 51 |
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
(1) Amennyiben a tisztviselőnél a szolgálatba lépése előtt végzett orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében a tisztviselőnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított juttatásokat csak a Közösségek szolgálatába való belépésétől számított öt éves időtartamot követően nyújtja.
A tisztviselő e határozat ellen a rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
(2) A katonai szolgálat miatt szabadságon lévő tisztviselő a katonai szolgálat során elszenvedett balesetből vagy annak során szerzett betegségből közvetlenül adódó rokkantság vagy halál esetére szóló biztosításra nem jogosult. A fenti rendelkezések nem érintik a túlélőknek a tisztviselőt a katonai szolgálat miatti szabadságolása napján megillető jogok alapján való nyugdíj iránti jogosultságát.
2. FEJEZET
Öregségi nyugdíj és távozási díj
1. Szakasz
ÖREGSÉGI NYUGDÍJ
2. cikk
Az öregségi nyugdíjat a tisztviselő nyugdíjszerző szolgálati éveinek összesített száma alapján kell folyósítani. A 3. cikk rendelkezései szerint kiszámított minden egyes szolgálati év egy nyugdíjszerző szolgálati évnek, és minden teljes hónap egy év tizenketted részének megfelelő nyugdíjszerző szolgálati időnek számít.
Az öregségi nyugdíjjogosultság kiszámítása során figyelembe vehető nyugdíjszerző szolgálati évek maximuma ►M112 a maximum nyugdíj eléréséhez a személyzeti szabályzat 77. cikkének értelmében szükséges szám ◄ .
3. cikk
Feltéve, hogy az érintett alkalmazott az érintett szolgálati időszak tekintetében a nyugdíjjárulékból saját részesedését befizette, a 2. cikk szerinti nyugdíjszerző szolgálati évek kiszámítása céljából az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az intézmények egyike tisztviselőjeként a személyzeti szabályzat 35. cikkének a), b), c), e) és f) pontjában megállapított hivatali státuszok egyikében eltöltött szolgálati idő. A személyzeti szabályzat 40. cikkének hatálya alá tartozó tisztviselőkre azonban az említett cikk (3) bekezdése második albekezdésének utolsó mondatában megállapított feltételek vonatkoznak;
b) a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatásra való jogosultság időtartama, de legfeljebb öt év;
c) a rokkantsági támogatásra való jogosultság időtartama;
d) a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően bármely más minőségben eltöltött szolgálati idő. Amikor azonban a szerződéses alkalmazott az említett alkalmazási feltételek értelmében tisztviselővé válik, a szerződéses alkalmazottként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évek száma – ami legfeljebb a tényleges szolgálati évek száma – a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletményének és a tisztviselőként kapott első alapilletményének aránya alapján kiszámított számú, tisztviselőként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évre jogosítja. A számított nyugdíjszerző évek száma és a tényleges szolgálati évek száma közötti különbségnek – ha van – megfelelő többletjárulékokat a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletménye alapján vissza kell téríteni az érintett személynek. A szükséges változtatásokkal ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha egy tisztviselő a szerződéses alkalmazottá válik.
4. cikk
(1) További nyugdíjjogosultságot szerez az egyik intézmény szolgálatában tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként már szolgálati időt teljesített tisztviselő, aki ismételten a Közösségek valamelyik intézményének aktív foglalkoztatásába lép. Nyugdíjjogosultságának kiszámítása során az e melléklet 3. cikkével összhangban a tisztviselő kérheti, hogy vegyék figyelembe a tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként letöltött azon szolgálati jogviszonyának egészét, amely alatt járulékot fizetett, amennyiben:
a) az e melléklet 12. cikke szerint folyósított távozási díj összegét évi ►M123 3,1 % ◄ -os kamatos kamattal visszafizeti. Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az említett cikk alapján kifizetett összeg visszatérítését a fent említett kamatos kamattal szintén megkövetelik a tisztviselőtől;
b) e célra elkülönített egy összeget, a 11. cikk (2) bekezdésében előírt jóváírt járulékévek kiszámítása előtt, és – feltéve, hogy a tisztviselő a szolgálat újrakezdése után az említett cikk alkalmazását kérte és elnyerte – amely összeg megegyezik a közösségi nyugdíjrendszerbe átutalt összeg azon részével, amely megfelel a számított és a származási hely rendszerébe a 11. cikk (1) bekezdése vagy a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján átutalt biztosításmatematikai egyenértéknek, évi ►M123 3,1 % ◄ -os kamatos kamattal.
Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az elkülönítendő összeg kiszámításakor az említett cikkek alapján kifizetett összeget is figyelembe veszik, évi ►M123 3,1 % ◄ -os kamatos kamattal.
Ha a közösségi nyugdíjrendszerbe átutalt összeg nem elegendő a korábbi foglalkoztatási időszakra vonatkozó nyugdíjjogosultság egészének fedezésére, a tisztviselőnek – kérésre – engedélyezik az összeg megnövelését az első bekezdés b) pontjában meghatározott összegre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatlábat a XII. melléklet 10. cikkében megállapított szabályokkal összhangban felül lehet vizsgálni.
5. cikk
Az e melléklet 2. cikkének rendelkezései ellenére a tisztviselő, aki 63 éves kora után szolgálatban marad, a 63 éves kora után ledolgozott évekre szóló nyugdíja kiszámításakor figyelembe vett alapilletménye 2 %-ával történő nyugdíjemelésére szerez jogosultságot, azzal a kikötéssel, hogy nyugdíja az emeléssel együtt nem haladja meg – adott esetben – a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdésében említett utolsó alapilletményének 70 %-át.
Ilyen emelés hasonlóan adható azon tisztviselő halála esetén, aki ►M112 63 ◄ . életévét betöltve hivatalában maradt.
6. cikk
A nyugdíjellátások kiszámításánál alkalmazott létminimum megegyezik ►M112 szöveg lép ◄ tartozó tisztviselő alapilletményével.
▼M112 —————
8. cikk
Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke a tisztviselőt megillető ellátások tőkeértéke, amelyet a XII. melléklet 9. cikkében említett halandósági táblák alapján számítják ki, ►M123 3,1 % ◄ -os éves kamat alkalmazásával, amely a XII. melléklet 10. cikkében megállapított szabályokkal összhangban felülvizsgálható.
9. cikk
(1) A szolgálatból 63. életévének elérése előtt kilépő tisztviselő kérheti öregségi nyugdíja:
a) elhalasztását az azon hónapot követő naptári hónap első napjáig, amelyben a tisztviselő betölti a 63. életévét; vagy
b) azonnali folyósítását, amennyiben a tisztviselő legalább az 55. életévét betöltötte. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat csökkenteni kell a tisztviselőnek a nyugdíjfolyósítás megkezdése időpontjában elért életkora alapján számított összeggel.
A nyugdíjat az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultságot megelőző minden év után 3,5 %-kal csökkentik. Ha az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság megszerzéséhez szükséges életkor és az érintett személy aktuális kora közötti különbség nem egész évet tesz ki, a csökkentést egy évvel ki kell egészíteni.
(2) A kinevezésre jogosult hatóság – a szolgálat érdekében, az általános végrehajtási rendelkezésekkel bevezetett objektív kritériumok és átlátható eljárások alapján – határozhat úgy, hogy az érintett tisztviselő esetében eltekint a fenti csökkentés alkalmazásától. A nyugdíjcsökkentés nélkül nyugdíjba vonuló tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak száma az adott évben nem haladhatja meg az előző évben az összes intézményből nyugdíjba vonult tisztviselők számának 10 %-át. Az éves százalék 8–12 % között mozoghat, a kétévenkénti 20 %-os érték és a költségvetési semlegesség elvének betartásával. Ezen intézkedés végrehajtásáról öt év eltelte előtt a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság – adott esetben – öt év után az EK-Szerződés 283. cikke alapján javaslatot tesz az összes intézményből az előző évben nyugdíjazott összes tisztviselő számarányának 5–10 % közötti meghatározására.
9a. cikk
Azon tisztviselők csökkentett nyugdíja meghatározásának alkalmazásában, akik utolsó alapilletményük 70 %-át meghaladó nyugdíjjogosultságot szereztek, és a 9. cikkel összhangban öregségi nyugdíjuk azonnali folyósítását választják, a 9. cikk szerinti csökkentést a nyugdíjszerző szolgálati éveknek megfelelő fiktív számra alkalmazzák az utolsó alapilletmény 70 %-ával kapott összeg helyett. Az így kiszámított csökkentett nyugdíj a személyzeti szabályzat 77. cikke értelmében azonban semmiképpen nem haladhatja meg az utolsó alapilletmény 70 %-át.
10. cikk
Az öregségi nyugdíj folyósítása iránti jog azon hónapot követő naptári hónap első napján nyílik meg, amelyben a tisztviselő, automatikusan vagy saját kérésére, nyugdíjra jogosulttá válik; a tisztviselőt díjazása mindaddig megilleti, amíg nyugdíjának folyósítását meg nem kezdik.
11. cikk
(1) Az a tisztviselő, aki a Közösségek szolgálatából azért lép ki, hogy:
— egy olyan közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatába lépjen, amely a Közösségekkel szerződéses viszonyban áll,
— munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségben tevékenykedjen, nyugdíjjogosultságot szerezve ezúton egy olyan rendszerben, amelynek irányító szervei a Közösségekkel szerződéses viszonyban állnak,
jogosult a Közösségeknél fennálló öregségi nyugdíj iránti jogosultságának ►M112 az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett, ◄ biztosításmatematikai egyenértékét az adott közigazgatási hatóság vagy szervezet nyugdíjalapjára vagy arra a nyugdíjalapra átruháztatni, amelyben munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségében végzett tevékenység útján öregségi nyugdíj iránti jogosultságot szerez.
(2) Az a tisztviselő, aki azt követően lép a Közösségek szolgálatába, hogy:
— egy közigazgatási hatóság, illetve nemzeti vagy nemzetközi szervezet szolgálatából kilépett, vagy
— munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedett,
beiktatását követően, de az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság elnyerése előtt az ilyen szolgálat vagy tevékenység révén szerzett nyugdíjjogosultság – az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett – tőkeértékét a Közösségeknek befizettetni.
Ilyen esetben az intézmény, amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít, a tisztviselő alapilletménye, életkora és az átruházás iránti kérelem időpontjában érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével, az általános végrehajtási rendelkezések segítségével megállapítja azon nyugdíjszerző szolgálati évek számát, amelyeket a nyugdíjrendszerében a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintettel az átruházott tőke alapján, az átruházás iránti kérelem időpontja és az átruházás tényleges időpontja közötti tőkenövekedésnek megfelelő összeg levonása után a tisztviselő számára jóvá kell írni.
A tisztviselők minden érintett tagállam és nyugdíjpénztár tekintetében csak egyszer élhetnek ezzel a rendelkezéssel.
(3) A (2) bekezdést azon tisztviselőre is alkalmazni kell, akit a személyzeti szabályzat 37. cikke (1) bekezdése b) pontjának második albekezdése alapján történt kirendelést követően a szolgálatba visszavesznek, valamint azon tisztviselőre, akit a személyzeti szabályzat 40. cikke alapján történt személyes okokkal indokolt szabadságolást követően a szolgálatba visszavesznek.
2. Szakasz
TÁVOZÁSI DÍJ
12. cikk
(1) Az a 63 évesnél fiatalabb tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, és aki azonnali vagy elhalasztott öregségi nyugdíjra nem jogosult, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbiak kifizetésére jogosult:
a) amennyiben egy évnél rövidebb szolgálati időt teljesített, és nem élt a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított rendelkezéssel, a nyugdíjjárulékai tekintetében az alapilletményéből visszatartott összegek háromszorosának megfelelő távozási díj, az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. és 112. cikke szerint fizetett összegek levonása után;
b) más esetekben a 11. cikk (1) bekezdésében előírt juttatásokra vagy az ilyen juttatások biztosításmatematikai egyenértékének egy általa választott magán biztosítótársaság vagy nyugdíjpénztár részére történő kifizetése, feltéve, hogy az ilyen társaság vagy pénztár garantálja a következőket:
i. a tőkét nem fizeti vissza;
ii. legkorábban 60, de legkésőbb 65 éves kortól havi jövedelmet fizet;
iii. rendelkezik a túlélő hozzátartozói ellátásokról;
iv. az átruházást másik biztosítótársaság vagy pénztár részére csak akkor engedélyezi, ha az megfelel az i., ii.. és iii. pontban megállapított feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az a 63 évesnél fiatalabb tisztviselő, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében szolgálata megkezdése óta egy általa választott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti nyugdíjrendszerbe, magán nyugdíjrendszerbe vagy nyugdíjpénztárba fizetett be, és akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg anélkül, hogy a tisztviselő azonnali vagy elhalasztott öregségi nyugdíjra jogosult lenne, a szolgálat megszűnésekor távozási díjra jogosult, amelynek összege megfelel az intézménynél teljesített szolgálat során szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értékének. Ilyen esetekben az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikke alkalmazásával a nemzeti nyugdíjrendszerben való nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében történt kifizetéseket le kell vonni a távozási díjból.
(3) Amennyiben a tisztviselő szolgálati jogviszonya hivatalvesztéssel szűnik meg, a kifizetendő távozási díjat vagy – adott esetben – annak átruházni kívánt biztosításmatematikai egyenértékét a IX. melléklet 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban meghozott határozat alapján határozzák meg.
▼M112 —————
3. FEJEZET
Rokkantsági támogatás
13. cikk
►M112 (1) ◄ Az 1. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel az a 65 évesnél fiatalabb tisztviselő, akire vonatkozóan a rokkantsági bizottság a nyugdíjjogosultság megszerzésének ideje alatt olyan tartós teljes rokkantságot állapít meg, amely megakadályozza egy, az előmeneteli csoportja szerinti beosztással járó feladatok ellátásában, és akinek erre való tekintettel meg kell szüntetnie a ►M15 Közösségeknél ◄ fennálló szolgálati jogviszonyát, a munkaképtelenség időtartamára ►M23 a személyzeti szabályzat 78. cikke szerinti ►M112 rokkantsági nyugdíjra ◄ jogosult. ◄
(2) A rokkantsági támogatásban részesülő személy a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye nélkül nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet. Azt az ilyen jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelmet, amely a rokkantsági támogatással összesítve meghaladja az aktív szolgálatban kapott utolsó, a támogatás folyósítására kijelölt hónap első napján érvényben lévő illetménytáblázat alapján meghatározott teljes díjazást, le kell vonni a rokkantsági támogatásból.
A támogatás kedvezményezettje kérésre köteles bármilyen igényelt írásos bizonyítékot benyújtani, és értesíteni intézményét a támogatásra való jogosultságot érintő bármely tényezőről.
14. cikk
A ►M112 rokkantsági támogatás ◄ folyósítása iránti jog a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 53. cikke szerinti – nyugdíjazását követő naptári hónap első napján nyílik meg.
Amennyiben ►M62 a volt tisztviselő ◄ a ►M112 támogatásfolyósítás ◄ követelményeinek már nem felel meg, vissza kell helyezni az előmeneteli csoportjának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben az előmeneteli csoportjának megfelelő, besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, lemondásra szólítható fel ►M112 ————— ◄ .
A ►M112 rokkantsági támogatás ◄ jogosult ►M62 volt tisztviselő ◄ elhalálozása esetén a ►M112 támogatásjogosultság ◄ azon naptári hónap végén szűnik meg, amelynek során a halál bekövetkezett.
15. cikk
A rokkantsági ►M112 támogatásra ◄ jogosult ►M112 63 ◄ évesnél fiatalabb ►M62 volt tisztviselőt ◄ az intézmény időközönként orvosi vizsgálatra kötelezheti, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselő változatlanul megfelel a nyugdíjfolyósítás követelményeinek.
▼M112 —————
4. FEJEZET
Túlélő hozzátartozói nyugdíj
17. cikk
►M23 A személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő elhalálozott tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ ◄ , feltéve hogy a tisztviselő halála időpontjában legalább egy éve már ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ , az 1. cikk (1) bekezdésének és a 21. cikknek a rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely ►M5 60 % ◄ -a azon öregségi nyugdíjnak, amely a tisztviselőt – szolgálati idejének tartamától ►M62 vagy a korától függetlenül ◄ – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasságból vagy a tisztviselő korábbi házasságából egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el, vagy ha a tisztviselő halála a feladatainak ellátása során keletkezett testi fogyatékosság vagy betegség, illetve baleset miatt következett be.
17a. cikk
Az 1. cikk (1) bekezdésére és a 21. cikkre is figyelemmel azon volt tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ , akit a szolgálatból eltávolítottak, vagy akinek a szolgálati jogviszonya a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet, vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet következtében szűnt meg, és aki halálakor a személyzeti szabályzat 50. cikke vagy az említett rendeletek egyike alapján havi juttatásban részesült, feltéve hogy ►M112 a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amely a ►M112 házastársát ◄ – szolgálati idejének tartamától vagy a korától függetlenül – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.
Az első bekezdésben meghatározott ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege nem lehet kevesebb mint a személyzeti szabályzat 79. cikkének második bekezdésében meghatározott összeg. Az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj első kifizetésének összegét, amelyre a volt tisztviselő jogosult lett volna, feltéve hogy – ha életben marad és kimeríti a fent említett juttatások valamelyikére vonatkozó jogát – öregségi nyugdíjra jogosult lett volna.
Az első bekezdésben meghatározott házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy ezen, a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti eltartott gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el.
A házasság időtartamát akkor sem kell figyelembe venni, ha a volt tisztviselő halála a 17. cikkben meghatározott körülmények valamelyike miatt következik be.
18. cikk
Amennyiben egy volt tisztviselőnek öregségi nyugdíjat folyósítottak, túlélő házastársa – feltéve, hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt, továbbá a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, amely a tisztviselő számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj 60 %-a. A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegét.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve, hogy a gyermekeket a túlélő házastárs tartja vagy tartotta el.
18a. cikk
Azon volt tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ , aki a szolgálatból ►M112 63 ◄ . életévének betöltése előtt távozott, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M112 63 ◄ . életéve betöltése hónapját követő naptári hónap első napjáig, feltéve hogy ►M112 a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , és a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amit ►M112 házastárs ◄ a ►M112 63 ◄ . életéve betöltésekor folyósítottak volna. A minimális ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ az utolsó alapilletmény 35 %-a; az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a tisztviselő ►M112 63 ◄ . életévének betöltésekor lett volna jogosult.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha ►M62 a tisztviselő ◄ által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja el vagy tartotta el.
19. cikk
Amennyiben a volt tisztviselő részére rokkantsági támogatást folyósítottak, túlélő házastársa – az e melléklet 22. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel, és feltéve, hogy akkor, amikor a tisztviselő a támogatásra jogosulttá vált, már házastársak voltak – a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági támogatás 60 %-ának megfelelő összegű túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult.
A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági nyugdíj összegét.
20. cikk
A ►M62 17a., 18., 18a. és 19. cikk ◄ alkalmazásában a házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasság, még ha azt a tisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése után kötötték is, legalább öt évig tartott.
21. cikk
(1) A személyzeti szabályzat 80. cikkének ►M62 első, második és harmadik bekezdésében ◄ meghatározott árvasági nyugdíj az első árva esetében nyolctizede azon túlélő hozzátartozói nyugdíjnak, amelyre az ►M112 öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő ►M112 túlélő házastársa ◄ – a 25. cikkben előírt levonások figyelmen kívül hagyásával – jogosult lett volna.
A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az árvasági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum.
(2) Az árvasági nyugdíjat, az elsőt követő minden egyes eltartott gyermek tekintetében az eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének kétszeresével kell növelni.
Az árvák a VII. melléklet 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.
(3) Az árvasági nyugdíj és a juttatások így kiszámított teljes összegét a jogosult árvák között egyenlően kell elosztani.
22. cikk
Amennyiben a tisztviselő után ►M112 túlélő házastárs ◄ , valamint korábbi házasságából származó árvák vagy más jogosult személyek maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az említett személyek mindegyike az ►M112 túlélő házastárs ◄ eltartottja lenne – az egyes érintett személyek között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillették volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.
Amennyiben a tisztviselő után különböző házasságokból származó árvák maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az összes gyermek ugyanabból a házasságból származna – az összes érintett személy között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillettek volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.
A felosztási arányok kiszámítása céljából bármely házastárs korábbi házasságából származó és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak tekintendő gyermekeket az ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő házasságából származó gyermekek csoportjába kell sorolni.
A második bekezdésben említett esetben a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak minősülő felmenő ági rokonokat az eltartott gyermekekkel azonos módon kezelik, és a felosztás kiszámítása során a leszármazottak csoportjába kell sorolni.
▼M62 —————
24. cikk
A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog ►M62 az ►M112 öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozása hónapját követő naptári hónap első napján nyílik meg. ►M23 Amennyiben azonban a tisztviselő vagy a nyugdíjra jogosult személy halálát követően sor kerül a személyzeti szabályzat 70. cikkében előírt kifizetésre, a fenti jog a halál bekövetkeztének hónapját követő negyedik hónap első napján nyílik meg. ◄
A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog azon naptári hónap végén szűnik meg, amelyben a nyugdíj jogosultja elhalálozik vagy már nem teljesíti a nyugdíj folyósításának feltételeit. ►M112 Az árvasági nyugdíjra való jogosultság hasonlóképpen megszűnik, amikor a kedvezményezett a VII. melléklet 2. cikke értelmében a továbbiakban nem tekintendő eltartott gyermeknek. ◄
25. cikk
Ha az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult elhalálozott tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ és az őt túlélő házastársa közötti korkülönbség a házasságuk időtartamának levonását követően több, mint 10 év, a fenti rendelkezések szerint kiszámított túlélő hozzátartozói nyugdíjra a különbség minden teljes éve után az alábbi levonást kell alkalmazni:
— 1 % a 10. évtől a 20. évig,
— 2 % a 20. évtől a 24. évig,
— 3 % a 25 évtől a 29. évig,
— 4 % a 30. évtől a 34. évig,
— 5 % a 35 évtől.
26. cikk
►M112 A túlélő házastárs ◄ túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága ismételt házasságkötés esetén megszűnik. ►M112 A túlélő házastárs ◄ a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével megegyező tőkeösszeg azonnali kifizetésére ►M112 jogosult ◄ , feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.
27. cikk
A tisztviselő vagy volt tisztviselő elvált házastársa e fejezet előírásai szerinti túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy volt házastársa halálának időpontjában a házastársa részéről – bírósági határozat vagy a volt házastárssal létrejött, hivatalosan bejegyzett és jogerős egyezség alapján – őt megillető tartásra volt jogosult.
A túlélő hozzátartozói nyugdíj azonban nem haladhatja meg a volt házastárs halálakor fizetett tartásnak a személyzeti szabályzat 82. cikkében megállapított eljárással összhangban kiigazított összegét.
Az elvált házastárs jogosultsága megszűnik, ha a volt házastárs halálát megelőzően ismételten házasságot köt. Ha volt házastársa halálát követően köt ismételten házasságot, a 26. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
28. cikk
Amennyiben az elhalálozott tisztviselő után több ►M112 elvált házastárs ◄ , illetve egy vagy több ►M112 elvált házastárs ◄ és egy ►M112 túlélő házastárs ◄ jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, a nyugdíjat a házasságok időtartamával arányosan kell felosztani. Ezen esetekben a 27. cikk második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha a nyugdíjra jogosult személyek bármelyike elhalálozik vagy lemond ►M112 részéről ◄ , ►M112 az említett rész ◄ a többi személy részét növeli, kivéve ha a jogosultság a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése szerint az árvákra száll át.
A korkülönbség tekintetében a 25. cikkben előírt levonásokat az e cikknek megfelelően felosztott nyugdíjakra külön kell alkalmazni.
29. cikk
Ha ►M112 az elvált házastárs ◄ a 42. cikk értelmében elveszíti nyugdíjjogosultságát, a nyugdíj teljes összege ►M112 a túlélő házastársat ◄ illeti meg, feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.
5. FEJEZET
Ideiglenes nyugdíjak
30. cikk
Azon, ►M62 a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt hivatali státuszok egyikét betöltő ◄ tisztviselőnek, akinek ►M62 ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
31. cikk
Azon ►M112 öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő volt tisztviselőnek, akinek ►M62 ————— ◄ több, mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
31a. cikk
A VIII. melléklet 18a. cikke szerinti volt tisztviselő, vagy a személyzeti szabályzat 50. cikke, ►M112 illetve az 1857/89/EGK rendelet ( 2 ), az 1746/2002/EK, Euratom rendelet ( 3 ), az 1747/2002/EK, Euratom rendelet ( 4 ) vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet ( 5 ) értelmében ◄ juttatásra jogosult volt tisztviselő házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket, ha a volt tisztviselő tartózkodási helye több, mint egy éve ismeretlen, ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
32. cikk
A 31. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjének vagy jogosultjának eltartottjaként elismert személyekre, ha a kedvezményezett vagy jogosult ►M62 ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen.
33. cikk
A 30., 31. ►M62 , 31a. ◄ és 32. cikk szerinti ideiglenes nyugdíjakat végleges nyugdíjjá kell átalakítani, ha a tisztviselő, ►M62 vagy volt tisztviselő ◄ halálát hivatalosan megállapítják, illetve őt jogerősen eltűntnek nyilvánítják.
6. FEJEZET
Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel
34. cikk
A személyzeti szabályzat 81. cikke második bekezdésének rendelkezéseit az ideiglenes nyugdíj kedvezményezettjeire is alkalmazni kell.
A személyzeti szabályzat 80. és 81. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a gyermekekre is, akik az öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő halálát követően kevesebb mint 300 nappal születtek.
▼M23 —————
35. cikk
Az ►M112 öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ vagy az ideiglenes nyugdíj folyósítása nem jogosítja a nyugdíjast külföldi munkavégzési támogatásra.
7. FEJEZET
1. szakasz
A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA
36. cikk
Az illetményekből ►M112 és a rokkantsági támogatásokból ◄ minden esetben le kell vonni a személyzeti szabályzat 77–84. cikkében meghatározott nyugdíjrendszerbe fizetendő nyugdíjjárulékot.
37. cikk
A kirendelt tisztviselő továbbra is köteles fizetni az előző cikkben említett járulékot a fizetési fokozatának és besorolási fokozatának megfelelő illetmény alapján. Ugyanez vonatkozik a 3. cikk szerinti legfeljebb öt évig a nem aktív státuszra vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazásra tekintettel juttatásban részesülő tisztviselőkre, valamint azon ►M39 személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselőkre, akik a személyzeti szabályzat 40. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján továbbra is nyugdíjjogosultságot szereznek ◄ .
Minden ellátást, amelyre az ilyen tisztviselők vagy jogutódaik e nyugdíjrendszer alapján jogosultak lehetnek, ezen illetmény alapján kell kiszámítani.
38. cikk
A szabályszerűen levont járulékok nem téríthetők vissza. A tévesen levont járulékok nem biztosítanak nyugdíjjogosultságot; azokat az alkalmazottnak vagy jogutódjának kérésére kamat nélkül vissza kell fizetni.
▼M112 —————
2. szakasz
A NYUGDÍJAK KISZÁMÍTÁSA
40. cikk
Az ►M112 öregségi, túlélő hozzátartozói vagy ideiglenes nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ kiszámítása azon intézmény feladata, amelynél a tisztviselő aktív foglalkoztatása végén szolgálati jogviszonyban állt. A számítás részletes kimutatását a nyugdíj megállapításáról szóló határozattal egyidejűleg közölni kell a tisztviselővel vagy jogutódaival, valamint az Európai Közösségek Bizottságával, amely a folyósító hatóság.
Az öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás nem fizethető egyidejűleg sem az Európai Unió általános költségvetéséből vagy valamely ügynöksége által fizetendő illetménnyel, sem a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében meghatározott juttatással. A fentiek hasonlóképpen nem összeegyeztethetők az intézmények vagy ügynökségek egyikében betöltött beosztásból származó díjazással.
41. cikk
A nyugdíj összege bármikor újraszámítható, ha bármilyen tévedés vagy kihagyás történt.
A nyugdíjak módosíthatók vagy visszavonhatók, ha azokat e személyzeti szabályzat vagy e melléklet rendelkezéseivel ellentétesen állapították meg.
42. cikk
Amennyiben az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozik és jogutódai a halálának időpontját követő egy éven belül nem kérelmezik ►M112 nyugdíjukat vagy támogatásukat ◄ , erre irányuló jogukat elveszítik, kivéve ha kérelmüket vis maior megfelelően bizonyított esete miatt nem tudták időben benyújtani.
43. cikk
A ►M62 volt tisztviselő ◄ vagy jogutódai, akik e nyugdíjrendszer keretében ellátásokra jogosultak, kötelesek a kért írásbeli bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani és tájékoztatni a 45. cikk második bekezdésében említett intézményt minden, a jogosultságukat érintő tényről.
44. cikk
Amennyiben a tisztviselő nyugdíjjogosultsága a ►M112 IX. melléklet 9. cikke értelmében ◄ teljes egészében vagy részben megszűnik ►M112 ideiglenesen ◄ , a tisztviselő jogosult a már befizetett nyugdíjjárulékait nyugdíjcsökkentésének arányában visszakövetelni.
3. szakasz
AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA
45. cikk
Az e szociális biztonsági rendszer szerinti ellátásokat havonta utólag kell folyósítani.
Ezen ellátásokat ►M15 a Közösségek nevében ◄ a költségvetési hatóságok által kijelölt intézmény nyújtja; más intézmény semmilyen jogcímen nem folyósíthatja az e nyugdíjrendszerben megállapított ellátásokat saját forrásaiból.
Az Európai Unió területén élő nyugdíjasok részére az ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam egy bankján keresztül euróban kell folyósítani.
Az Európai Unió területén kívül élő nyugdíjasok részére a nyugdíjakat a lakóhely szerinti ország egy bankján keresztül euróban kell folyósítani. A nyugdíjak kivételes esetben az intézmény székhelye szerinti ország bankjába is folyósíthatók, euróban vagy a nyugdíjas lakóhelye szerinti ország pénznemében, az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában használt legfrissebb átváltási árfolyamon átszámítva.
Ezt a cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni.
▼M62 —————
46. cikk
Azon összegeket, amelyekkel az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ ►M15 a Közösségeknek ◄ az e nyugdíjrendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.
▼M62 —————
8. FEJEZET
Átmeneti rendelkezések
48. cikk
Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák jogosult a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerébe való belépésének időpontjától számított nyugdíjjogosultságokra.
Amennyiben a tisztviselő kéri, nyugdíjjogosultságait, a személyzeti szabályzatban foglalt bármely ellentétes rendelkezés ellenére, attól az időponttól kell számítani, amikor a három Európai Közösség valamelyik intézményének szolgálatába lépett, bármely beosztásban. Amennyiben a korábbi szolgálatának teljes időtartama, vagy annak egy része alatt nem fizetett járulékot az ideiglenes biztosítási rendszerben, jogosult részletfizetés útján megvásárolni azon nyugdíjjogosultságokat, amelyekért nem volt lehetősége járulékot fizetni. A tisztviselő által befizetett összegeket, az intézmény által befizetett megfelelő összegekkel együtt úgy kell tekinteni, mintha e személyzeti szabályzat hatálybalépésének időpontjában a tisztviselő számláján lettek volna az ideiglenes biztosítási rendszerben.
49. cikk
Amennyiben a tisztviselő élt azzal a lehetőséggel, hogy a Közösségek intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében lévő számlájáról kivegyen összegeket, amelyeket a származási országában kellett befizetnie az ott fennálló nyugdíjjogosultságainak fenntartása érdekében, a nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az ideiglenes biztosítási rendszer tagja volt, a kivett összegekkel arányosan csökken.
Az előző bekezdés nem alkalmazandó, ha egy tisztviselő azon időponttól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kérelmezi, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi 3,5 %-os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését.
50. cikk
Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák, amennyiben 65 éves korában hagyja el a szolgálatot anélkül, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének első bekezdésében előírt 10 éves szolgálati időt letöltötte volna választhat az e melléklet 12. cikkével összhangban kiszámított távozási díj és a személyzeti szabályzat 77. cikkének második bekezdésével összhangban kiszámított azzal arányos nyugdíj között.
51. cikk
E nyugdíjrendszer vonatkozik a Közösségek bármely olyan alkalmazottjának özvegyére és jogutódaira, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt aktív foglalkoztatás során hunyt el, valamint a Közösségek bármely olyan alkalmazottjára, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt a személyzeti szabályzat 78. cikkének értelmében teljes végleges rokkantságban szenvedett, feltéve hogy ►M15 a Közösségek ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összegeket a Közösségekhez utalja. ►M15 A Közösségek ◄ vállalja az e nyugdíjrendszerben meghatározott ellátások kifizetésért való felelősséget.
IX. MELLÉKLET
Fegyelmi eljárások
1. szakasz
Általános rendelkezések
1. cikk
(1) Minden olyan esetben, amikor az OLAF vizsgálata egy intézmény tisztviselője vagy volt tisztviselője személyes érintettségének lehetőségét tárja fel, az említett személyt sürgősen tájékoztatni kell, feltéve, hogy ez a vizsgálat szempontjából nem hátrányos. Egy tisztviselőt név szerint megemlítő következtetéseket semmiképpen nem lehet levonni, ha a vizsgálat anélkül zárult le, hogy a tisztviselőnek lehetőséget biztosítottak volna a rá vonatkozó tényekkel kapcsolatban észrevételei megtételére. A következtetésekben hivatkozni kell ezekre az észrevételekre.
(2) A vizsgálat céljából teljes titoktartást igénylő esetekben, amelyek egy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe utalt vizsgálati eljárások elvégzését követelik meg, a kinevezésre jogosult hatóság beleegyezésével a tisztviselő észrevételeinek kikérésére vonatkozó kötelezettség betartását el lehet halasztani. Ilyen esetben addig nem indítható fegyelmi eljárás, amíg a tisztviselőnek nem biztosítottak lehetőséget észrevételei megtételére.
(3) Amennyiben egy OLAF-vizsgálatot követően nem indítható eljárás azzal a tisztviselővel szemben, akiről állításokat tettek, a szóban forgó vizsgálatot további eljárás nélkül, az OLAF igazgatójának határozatával kell lezárni, aki írásban tájékoztatja erről a tisztviselőt és intézményét. A tisztviselő kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.
2. cikk
(1) A kinevezésre jogosult hatóság által végzett más közigazgatási vizsgálatokra – a szükséges változtatásokkal – az e melléklet 1. cikkében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) A kinevezésre jogosult hatóság a vizsgálat lezárásakor tájékoztatja az érintett személyt, és közli vele a vizsgálati jelentés következtetéseit, valamint – kérésre, és a harmadik felek jogos érdekeinek védelmére is figyelemmel – az ellene felhozott állításokhoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumokat.
(3) Az intézmények a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el e cikk alkalmazására.
3. cikk
(1) Azt követően, hogy az érintett tisztviselőt értesítették az aktákban lévő valamennyi bizonyítékról, valamint az érintett tisztviselő meghallgatása után, a kinevezésre jogosult hatóság a vizsgálati jelentés alapján a következőképpen járhat el:
a) úgy határozhat, hogy nem indít eljárást a tisztviselő ellen; ez esetben a tisztviselőt ennek megfelelően írásban tájékoztatják; vagy
b) úgy határozhat, hogy a kötelességszegés vagy annak gyanúja ellenére nem indít eljárást, és megfelelő esetben figyelmeztetést intéz a tisztviselőhöz; vagy
c) a személyzeti szabályzat 86. cikkének értelmében vett kötelességszegés eseteiben:
i. úgy határozhat, hogy megindítja az e melléklet 4. szakaszában előírt fegyelmi eljárást, vagy
ii. úgy határozhat, hogy a fegyelmi tanács előtt indít fegyelmi eljárást.
4. cikk
Azt a tisztviselőt, akinek e melléklet rendelkezései szerinti meghallgatása objektív okokból nem lehetséges, fel lehet kérni arra, hogy írásban tegye meg észrevételeit, vagy egy általa kiválasztott személlyel képviseltesse magát.
2. szakasz
Fegyelmi tanács
5. cikk
(1) Minden egyes intézményben létrejön egy fegyelmi tanács (a továbbiakban: a tanács). A tanács legalább egy intézményen kívüli tagot is tartalmaz, aki lehet maga az elnök is.
(2) A tanács egy elnökből és négy teljes jogú tagból áll, akik helyettesekkel helyettesíthetők, valamint – az AD 13 besorolási fokozatnál magasabb fokozatba tartozó tisztviselők esetében – további két, a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselővel azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó tagból.
(3) A tanács tagjait és helyetteseiket az AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők ügye kivételével minden esetben az AD 14 vagy magasabb besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban álló tisztviselők közül nevezik ki.
(4) A tanács tagjait és helyetteseiket az AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők ügye esetében az AD 16 besorolási fokozatban aktív foglalkoztatásban álló tisztviselők közül nevezik ki.
(5) A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti hatóság megállapodik a (2) bekezdésben említett további – egy harmadik országba kiküldött tisztviselőt érintő esetekben összeülő – tagok kinevezésére vonatkozó eseti eljárásról.
6. cikk
(1) A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság egyaránt két tagot és két helyettest nevez ki egyidejűleg.
(2) Az elnököt és az elnök helyettesét a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki.
(3) Az elnököt, a tagokat és helyetteseiket három évre nevezik ki. Az intézmények azonban a tagok és helyetteseik esetében ennél rövidebb időszakot is meghatározhatnak, amely nem lehet rövidebb egy évnél.
(4) Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdése szerint kibővített tanács két tagját a következőképpen nevezik ki:
a) a kinevezésre jogosult hatóság jegyzéket állít össze, amelyen lehetőség szerint minden csoport minden besorolási fokozatából két tisztviselő neve szerepel. A személyzeti bizottság ugyanekkor megküldi a kinevezésre jogosult hatóságnak az ugyanilyen elvek alapján összeállított jegyzéket;
b) a fegyelmi eljárás vagy a személyzeti szabályzat 22. cikkében megállapított eljárás megindításáról szóló határozat alapjául szolgáló jelentésre vonatkozó értesítéstől számított tíz napon belül a tanács elnöke – az érintett személy jelenlétében – sorsolással választja ki a két tanácstag nevét a fent említett jegyzékekről, mindkét jegyzékről egy tagot választva. Az elnök határozhat úgy, hogy ezen eljárás során titkára helyettesíti. Az elnök értesíti az érintett tisztviselőt és a tanács egyes tagjait a tanács teljes összetételéről.
(5) Az érintett tisztviselő a tanács megalakulását követő öt napon belül visszautasíthatja egy tanácstag részvételét. Az intézmény szintén jogosult egy tanácstag visszautasítására.
A fenti határidőn belül a tanácstagok jogos indokokra hivatkozva kérhetik felmentésüket a feladat alól, és összeférhetetlenség esetén kinevezésükről lemondanak.
Szükség esetén a tanács elnöke új sorsolást tart a (4) bekezdésnek megfelelően kinevezett tagok pótlására.
7. cikk
A tanács munkáját a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett titkár segíti.
8. cikk
(1) A tanács elnöke és tagjai feladataik ellátása során teljes körű függetlenséget élveznek.
(2) A tanács tanácskozásai és eljárásai titkosak.
3. szakasz
Fegyelmi intézkedések
9. cikk
(1) A kinevezésre jogosult hatóság a következő szankciók valamelyikét szabhatja ki:
a) írásbeli figyelmeztetés;
b) megrovás;
c) a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztása 1–23 hónapos időszakra;
d) alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás;
e) ideiglenes visszaminősítés 15 naptól egy évig tartó időszakra;
f) csoporton belüli visszaminősítés;
g) alacsonyabb csoportba sorolás, visszaminősítéssel vagy anélkül;
h) hivatalvesztés, és – adott esetben – a nyugdíj ideiglenes csökkentése vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra szóló visszatartása; ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket. Ilyen csökkentés esetében azonban a volt tisztviselő jövedelme nem lehet kevesebb a VIII. melléklet 6. cikkében megállapított létminimum összegénél, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.
(2) Ha a tisztviselő öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesül, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat a nyugdíj vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra történő visszatartásáról; ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket. A volt tisztviselő jövedelme azonban nem lehet kevesebb a VIII. melléklet 6. cikkében megállapított létminimum összegénél, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.
(3) Egyetlen kötelességszegés nem vonhat maga után egynél több fegyelmi intézkedést.
10. cikk
A kiszabott fegyelmi szankciók szigorúsága arányos a kötelességszegés súlyosságával. A kötelességszegés súlyosságának és a kiszabandó fegyelmi szankció meghatározásakor figyelembe veszik különösen a következőket:
a) a kötelességszegés jellege és megtörténtének körülményei;
b) milyen mértékben érintette hátrányosan a kötelességszegés az intézmény feddhetetlenségét, hírnevét vagy érdekeit;
c) milyen fokú szándékosság vagy gondatlanság volt jelen a kötelességszegésben;
d) a tisztviselő kötelességszegésének kiváltó okai;
e) a tisztviselő besorolási fokozata és szolgálati ideje;
f) a tisztviselő személyes felelősségének mértéke;
g) a tisztviselő feladatainak és felelősségeinek szintje;
h) tartalmaz-e a kötelességszegés ismételt cselekedetet vagy magatartást;
i) a tisztviselő magatartása pályafutása során.
4. szakasz
Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács bevonása nélkül
11. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság a tanáccsal való konzultáció nélkül határozhat írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás formájában történő szankcióról. Az érintett tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság előzetesen meghallgatja.
5. szakasz
Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács előtt
12. cikk
(1) A kinevezésre jogosult hatóság jelentést nyújt be a tanácsnak, amelyben egyértelműen megállapítja a kifogásolt tényeket és – adott esetben – azok előfordulásának körülményeit, beleértve az esetleges súlyosbító vagy enyhítő körülményeket is.
(2) A jelentést közlik az érintett tisztviselővel és a tanács elnökével, aki tájékoztatja arról a tanács tagjait.
13. cikk
(1) A jelentés kézhezvételekor az érintett tisztviselőnek joga van teljes személyes aktáját megszerezni, és másolatot készíteni az eljárással kapcsolatos valamennyi iratról, beleértve a felmentő bizonyítékokat is.
(2) Az érintett tisztviselőnek a fegyelmi eljárás megindításáról szóló jelentés kézhezvételétől számítva legalább 15 nap áll a rendelkezésére védekezése előkészítéséhez.
(3) Az érintett tisztviselőt egy általa kiválasztott személy segítheti.
14. cikk
Amennyiben – a tanács elnökének jelenlétében – az érintett tisztviselő saját részéről elismeri a kötelességszegést, és fenntartás nélkül elfogadja az e melléklet 12. cikkében említett jelentést, a kinevezésre jogosult hatóság – a kötelességszegés jellege és a mérlegelt szankció közötti arányosság elvével összhangban – visszavonhatja az ügyet a tanácstól. Amikor egy ügyet visszavonnak a tanácstól, az elnök véleményt nyilvánít a mérlegelt szankcióról.
A kinevezésre jogosult hatóság ezen eljárás szerint – e melléklet 11. cikkétől eltérve – kiszabhatja az e melléklet 9. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában előírt szankciók egyikét.
Kötelességszegésének elismerése előtt az érintett tisztviselőt tájékoztatják az ilyen elismerés lehetséges következményeiről.
15. cikk
A tanács első ülése előtt az elnök megbízza a tagok egyikét az ügyre vonatkozó általános jelentés összeállításával, és erről megfelelően tájékoztatja a tanács többi tagját.
16. cikk
(1) A tanács meghallgatja az érintett tisztviselőt; a tisztviselő a meghallgatáson észrevételeit írásban vagy szóban, személyesen vagy egy képviselőn keresztül teheti meg. A tisztviselő tanúkat is hívhat.
(2) Az intézményt a tanács előtt a kinevezésre jogosult hatóság által e célra megbízott, az érintett tisztviselővel egyenlő jogokkal rendelkező tisztviselő képviseli.
(3) A tanács az OLAF vizsgáló tisztviselőit is meghallgathatja olyan esetekben, amikor a vizsgálatot a hivatal indította meg.
17. cikk
(1) Ha a tanács úgy ítéli, hogy a kifogásolt tényekről vagy azok előfordulásának körülményeiről nem áll rendelkezésre kellően egyértelmű információ, kontradiktórius vizsgálatot rendel el.
(2) A vizsgálatot a tanács nevében a tanács elnöke vagy egy tagja vezeti. A vizsgálat céljából a tanács a vizsgált ügyre vonatkozó bármely dokumentumot bekérhet. Az intézmény bármely ilyen kérésnek a tanács által esetlegesen kitűzött határidőn belül eleget tesz. Ha a megkeresést a tisztviselőhöz intézik, a teljesítés esetleges visszautasításáról feljegyzést kell készíteni.
18. cikk
A benyújtott dokumentumok mérlegelése után és tekintettel a szóban vagy írásban megtett nyilatkozatokra, valamint az elvégzett vizsgálat eredményeire, a tanács többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít arról, hogy a kifogásolt tények megalapozottak-e, illetve alapot adnak-e bármilyen szankcióra. Ezt a véleményt a tanács valamennyi tagja aláírja. A véleményhez a tanács bármely tagja csatolhatja különvéleményét. A tanács a kinevezésre jogosult hatóság jelentésének kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a véleményt a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek, feltéve, hogy ez a határidő arányban áll az ügy összetettségének fokával. Ha a tanács kezdeményezésére végeztek vizsgálatot, a határidő négy hónap, feltéve, hogy ez arányban áll az ügy összetettségének fokával.
19. cikk
(1) A tanács elnöke a tárgyalt ügyekben nem szavaz, kivéve eljárási kérdések, illetve szavazategyenlőség esetén.
(2) Az elnök biztosítja, hogy a tanács határozatait végrehajtják, és minden tagot tájékoztat az ügyhöz kapcsolódó valamennyi információról és dokumentumról.
20. cikk
A titkár jegyzőkönyvet vezet a fegyelmi tanács üléseiről. A tanúk a vallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.
21. cikk
(1) Amennyiben a fegyelmi eljárás az e melléklet 9. cikkében előírt szankciók valamelyikének kiszabását eredményezi, az érintett tisztviselő kezdeményezésére a fegyelmi eljárás során felmerülő költségeket, különösen a tisztviselő által a segítésére vagy védekezésének biztosítására kiválasztott személynek fizetett díjat a tisztviselő viseli.
(2) Kivételes esetekben azonban a kinevezésre jogosult hatóság határozhat ettől eltérően, ha a tisztviselőre háruló teher igazságtalan lenne.
22. cikk
(1) A tisztviselő meghallgatását követően a kinevezésre jogosult hatóság a tanács véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül az e melléklet 9. és 10. cikkében előírtak szerint határozatot hoz. A határozatot indokolni kell.
(2) Ha a kinevezésre jogosult hatóság úgy határoz, hogy szankció kiszabása nélkül zárja le az ügyet, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja az érintett tisztviselőt. Az érintett tisztviselő kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.
6. szakasz
Felfüggesztés
23. cikk
(1) Ha a kinevezésre jogosult hatóság akár a szakmai kötelességei tiszteletben tartásának elmulasztásával, akár jogsértéssel elkövetett súlyos kötelességszegéssel vádol egy tisztviselőt, a kötelességszegéssel vádolt személyt haladéktalanul felfüggesztheti határozott vagy határozatlan időre.
(2) Rendkívüli körülmények kivételével, a kinevezésre jogosult hatóság az erre vonatkozó határozatot a tisztviselő meghallgatása után hozza meg.
24. cikk
(1) A tisztviselő felfüggesztésére vonatkozó határozat megállapítja, hogy a felfüggesztés ideje alatt a tisztviselő továbbra is teljes díjazásában részesül-e, vagy annak mekkora részét kell visszatartani. A tisztviselőnek folyósított összeg semmilyen esetben nem lehet alacsonyabb az e személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimumnál, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.
(2) A felfüggesztett tisztviselő helyzetét a felfüggesztés hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül véglegesen rendezni kell. Amennyiben hat hónapon belül nem hoznak ilyen határozatot, az érintett tisztviselő ismét teljes díjazásának folyósítására jogosult, a (3) bekezdésre is figyelemmel.
(3) A (2) bekezdésben említett hat hónapos határidő lejártával a díjazást részben továbbra is vissza lehet tartani, ha az érintett tisztviselővel szemben ugyanazon cselekményekért büntetőeljárás folyik, és az említett eljárás eredményeként őrizetbe vették. Ilyen esetben a tisztviselő addig nem kap teljes díjazást, amíg az illetékes bíróság nem rendeli el szabadságra bocsátását.
(4) Az (1) bekezdés szerint visszatartott összegeket visszafizetik a tisztviselőnek, ha a végső határozat írásbeli figyelmeztetésnél, megrovásnál vagy a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztásánál nem szigorúbb szankciót szab ki, illetve ha nem szab ki fegyelmi szankciót; ez utóbbi esetben a visszafizetést a XII. melléklet 12. cikkében meghatározott kamatos kamattal teljesítik.
7. szakasz
Párhuzamos büntetőeljárás
25. cikk
Ha a tisztviselővel szemben ugyanazokért a cselekményekért büntetőeljárás indul, a végső határozatot csak az ügyet tárgyaló bíróság végső ítéletének kézbesítése után hozzák meg.
8. szakasz
Záró rendelkezések
26. cikk
Az e melléklet 11., 14., 22. és 23. cikkében említett határozatokat tájékoztató jelleggel elküldik az OLAF részére azokban az esetekben, amikor a vizsgálatot a hivatal kezdeményezte.
27. cikk
Az a tisztviselő, akivel szemben a hivatalvesztéstől eltérő fegyelmi szankciót rendeltek el, írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás esetében három év elteltével, bármely más szankció esetében hat év elteltével az ilyen intézkedésre történő utalásoknak a személyes aktájából való törlésére vonatkozó kérelmet nyújthat be. A kinevezésre jogosult hatóság határoz arról, hogy helyt ad-e az ilyen kérelemnek.
28. cikk
Amennyiben megfelelő bizonyítékkal alátámasztott új tényekre derül fény, a fegyelmi eljárást a kinevezésre jogosult hatóság kezdeményezésére vagy az érintett tisztviselő kérésére folytathatja.
29. cikk
Ha egy tisztviselő ellen az e melléklet 1. cikkének (3) bekezdése és 22. cikkének (2) bekezdése alapján nem indítottak eljárást, a tisztviselőnek joga van kérni, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megfelelő nyilvánosságával hozzák helyre elszenvedett sérelemét.
30. cikk
A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden intézmény – ha szükségesnek tartja – a személyzeti bizottságával folytatott konzultációt követően az e mellékletre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket fogadhat el.
X. MELLÉKLET
A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
E melléklet meghatározza az Európai Közösségek harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőire vonatkozó különleges és kivételes rendelkezéseket.
Ezen országokban csak a Közösségek tagállamainak állampolgárai teljesíthetnek szolgálatot, és a kinevezésre jogosult hatóság nem jogosult a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontjában említett kivétel alkalmazására.
Az általános végrehajtási rendelkezéseket a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban kell elfogadni.
2. cikk
Szolgálati érdekből a kinevezésre jogosult hatóság határozatával a tisztviselőket időszakonként, adott esetben a betölthető állásokra való tekintet nélkül át kell helyezni.
A kinevezésre jogosult hatóság az ilyen áthelyezéseket egyedi eljárással (a továbbiakban: „mobilitási eljárás”;) hajtja végre, amelyre vonatkozóan a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően részletes végrehajtási szabályokat állapít meg.
3. cikk
►M112 A mobilitási eljárás keretében a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy egy harmadik országba kinevezett tisztviselőt határozott időre az intézmény székhelyén vagy a más közösségi alkalmazási helyen lévő beosztásba helyez át; az ilyen álláshirdetéssel meg nem előzött kinevezések legfeljebb négy évre szólhatnak. ◄ Az 1. cikk első albekezdésétől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság az általános végrehajtási rendelkezések alapján úgy határozhat, hogy a tisztviselőre az ilyen ideiglenes megbízás idején is vonatkoznak e melléklet bizonyos rendelkezései, az 5., 10. és 12. cikk kivételével.
2. FEJEZET
KÖTELEZETTSÉGEK
4. cikk
A tisztviselő a felvétele során kijelölt helyen, illetve a mobilitási eljárást követően szolgálati érdekből kijelölt új helyen köteles ellátni feladatait.
5. cikk
(1) Amennyiben az intézmény a tisztviselő számára a tisztviselő feladatainak és az általa eltartott család összetételének megfelelő lakást biztosít, a tisztviselőnek e lakásban kell lakni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a kinevezésre jogosult hatóság állapítja meg a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően. A kinevezésre jogosult hatóság határoz a lakás bútorzatára és egyéb berendezési tárgyaira való jogosultságról az egyes alkalmazási helyekre vonatkozó feltételekkel összhangban.
3. FEJEZET
MUNKAFELTÉTELEK
6. cikk
A tisztviselő minden szolgálati jogviszonyban töltött hónap után naptári évenként ►M112 három és fél munkanapnak ◄ megfelelő éves szabadságra jogosult.
7. cikk
Abban az évben, amikor a tisztviselő elkezdi, vagy befejezi feladatainak ellátását a harmadik országban, minden teljes hónap szolgálat után ►M112 három és fél munkanap ◄ , minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után ►M112 három és fél munkanap ◄ , minden 15 nap vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig ►M112 két munkanap ◄ szabadságra jogosult.
Ha a tisztviselő a folyó naptári év végéig a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadság nem haladhatja meg a ►M112 14 munkanap ◄ .
8. cikk
Kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával a tisztviselőnek az alkalmazás helyén fennálló különlegesen nehéz életkörülményekre való tekintettel pótszabadság biztosítható. Minden ilyen hely esetén a kinevezésre jogosult hatóság meghatározza azt az egy vagy több várost, ahol az ilyen szabadság igénybe vehető.
9. cikk
(1) Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, ►M112 14 munkanapból ◄ álló időszakot.
(2) A 8. cikkben említett pótszabadság nem haladhatja meg szolgálati évenként a 15 ►M112 munkanapok ◄ . ►M112 ————— ◄
A pótszabadságot meg kell hosszabbítani a személyzeti szabályzat V. mellékletének 7. cikkével összhangban kiszámított utazási idővel.
4. FEJEZET
JAVADALMAZÁS ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
1. Szakasz
DÍJAZÁS ÉS CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
10. cikk
(1) Életkörülmények után nyújtott támogatást kell meghatározni a tisztviselő alkalmazási helyének megfelelően egy referenciaösszeg százalékában. E referenciaösszeg tartalmazza a teljes alapilletményt, a külföldi munkavégzési támogatást, a háztartási támogatást és az eltartott gyermek után nyújtott támogatást, csökkentve a személyzeti szabályzatban vagy az annak végrehajtására hozott rendeletekben említett kötelező levonásokkal.
Amennyiben egy tisztviselőt olyan országban foglalkoztatnak, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők a Közösségben szokásos életkörülményekkel, ilyen támogatás nem fizetendő.
Egyéb alkalmazási helyeken az életkörülmények után nyújtott támogatást az alábbiak szerint kell meghatározni.
Az életkörülmények után nyújtott támogatás összegének meghatározásánál az alábbi jellemzőket kell figyelembe venni:
— egészségügyi és kórházi környezet,
— biztonság,
— éghajlat,
amely három paraméter súlyozási tényezője 1;
— elszigeteltség mértéke,
— egyéb helyi adottságok,
amely két paraméter súlyozási tényezője 0,5.
Az egyes paraméterek értéke a következő:
0: amennyiben a körülmények normálisak, de nem azonosak a Közösségben szokásosakkal,
2: amennyiben a körülmények a Közösségben szokásos feltételekhez képest nehezek,
4: amennyiben a körülmények a Közösségben szokásos feltételekhez képest nagyon nehezek.
A támogatást az első albekezdésben említett referenciaösszeg százalékában kell meghatározni az alábbi skála szerint:
— 10 %, ha az érték egyenlő 0-val,
— 15 %, ha az érték több mint 0, de kevesebb, mint 2,
— 20 %, ha az érték több mint 2, de kevesebb, mint 5,
— 25 %, ha az érték több mint 5, de kevesebb, mint ►M112 7 ◄ ,
— 30 %, ha az érték több mint 7, de kevesebb mint 9,
— 35 %, ha az érték több mint ►M112 9, de kevesebb mint 11 ◄ ,
— 40 %, ha az érték több mint 11.
Az egyes alkalmazási helyek vonatkozásában megállapított életkörülmények után nyújtott támogatást évente felül kell vizsgálni, és azt a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően adott esetben kiigazítja.
Azok a tisztviselők, akiket pályafutásuk során olyan helyre nevezik ki, ahol a körülmények a szokásos feltételekhez képest nehezek vagy nagyon nehezek, és ahol az életkörülmények után nyújtott támogatás 30 %-nak, 35 %-nak vagy 40 %-nak felel meg, kinevezést fogadnak el egy másik helyre, ahol a támogatás 30 %-nak, 35 %-nak vagy 40 %-nak felel meg, az új alkalmazási helyen az életkörülmények után nyújtott támogatáson kívül az első albekezdésben említett referenciaösszeg 5 %-ában kiegészítő támogatást kapnak.
A támogatást a tisztviselőnek az olyan alkalmazási helyre történő minden egyes kinevezésekor összesítve nyújtják, ahol a körülmények a szokásos feltételeknél nehezebbek vagy sokkal nehezebbek; az életkörülmények után nyújtott támogatás és a kiegészítő támogatás összege azonban nem haladhatja meg az első albekezdésben említett referenciaösszeg 45 %-át.
(2) Amennyiben az alkalmazási helyen fennálló életkörülmények miatt a tisztviselő személyi kockázatnak van kitéve, a tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján ideiglenes többlettámogatás illeti meg. E támogatást az (1) bekezdés első albekezdésében említett referenciaösszeg százalékában kell meghatározni:
— 5 %, amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság azt ajánlja személyzetének, hogy családtagjaik ne telepedjenek le az alkalmazási helyen,
— 10 %, amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság az alkalmazási helyen szolgálatot teljesítő állomány számának ideiglenes csökkentéséről dönt.
11. cikk
A díjazást és a 10. cikkben említett támogatásokat ►M94 euróban ◄ kell folyósítani Belgiumban. Ezen összegekre a Belgiumban alkalmazott tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozást kell alkalmazni.
12. cikk
A tisztviselő kérése alapján a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a tisztviselő díjazását vagy annak egy részét a tisztviselő alkalmazási helye szerinti ország pénznemében folyósítja. Ebben az esetben azt az alkalmazás helyének megfelelően kell súlyozni, és a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.
Megfelelően indokolt kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezen összeget vagy annak egy részét, a vásárlóerejének fenntartása érdekében, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemétől eltérő pénznemben is folyósíthatja.
13. cikk
Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a Tanács a 12. cikkben említett súlyozást ►M112 évente ◄ határozza meg. A Tanács a Bizottság javaslata alapján az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikkének (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minősített többséggel eljárva egy hónapon belül írásbeli eljárás keretében határoz. Ha egy tagállam kéri a Bizottság javaslatának alaki vizsgálatát, a Tanács két hónapon belül jár el.
Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi kiigazítás óta meghaladta az 5 %-ot, a Bizottság a súlyozás kiigazítására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről határoz és azokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Tanácsot.
14. cikk
A Bizottság évente jelentést készít a Tanácsnak e melléklet alkalmazásáról és különösen a 10. cikkben említett életkörülmények után nyújtott támogatás mértékének rögzítéséről.
15. cikk
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján a ténylegesen felmerült iskoláztatási költségek fedezésére iskoláztatási támogatásban részesül, amelyet az igazoló okmányok bemutatása ellenében folyósítanak. A kinevezésre jogosult hatóság által rendkívülinek minősített esetek kivételével e támogatás nem haladhatja meg a legmagasabb iskoláztatási támogatás kétszeres összegének háromszorosát.
16. cikk
A tisztviselőket megillető térítéseket a tisztviselő indoklással ellátott kérelme alapján ►M112 euróban, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében vagy abban a pénznemben, amelyben a költségek felmerülnek ◄ kell folyósítani.
A tisztviselők választhatnak, hogy a beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatást ►M94 euróban ◄ illetve a beiktatás vagy letelepedés helyének pénznemében folyósítsák számukra; utóbbi esetben beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatásra az adott hely tekintetében rögzített súlyozás vonatkozik, és azt a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.
2. Szakasz
A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
17. cikk
►M112 Az e melléklet 5. és 23. cikke szerint biztosított lakás, és ◄ élő azon tisztviselő, aki rajta kívül álló okok miatt köteles az alkalmazás helyén lakóhelyet változtatni, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján, az igazoló okmányok bemutatása ellenében és a költözésre vonatkozó szabályokkal összhangban jogosult a bútorok és személyes használati tárgyak szállításával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére.
Ilyen esetekben a tisztviselő számára az igazoló okmányok bemutatása ellenében, a beilleszkedési támogatás összegének felével egyenlő összeghatárig meg kell téríteni a ►M112 az e lakóhely-változtatással kapcsolatos egyéb költségek ◄ .
18. cikk
Azon tisztviselő számára, aki alkalmazási helyén szállodában lakik, mivel az 5. cikkben meghatározott lakást még nem foglalhatja el, vagy a lakás már nem áll rendelkezésére, vagy aki rajta kívül álló okok miatt nem volt képes birtokba venni a lakást, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye alapján, a szállodai számlák bemutatása ellenében meg kell téríteni saját maga és családja szállodai költségeit.
A tisztviselő a VII. melléklet 10. cikkében előírt és 50 %-kal csökkentett napidíjat is megkapja, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság vis maior esetét állapítja meg.
Amennyiben szállodai elhelyezés nem biztosítható, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét követően a tisztviselő jogosult az ideiglenes szállás tényleges bérleti költségének megtérítésére.
19. cikk
Az a tisztviselő, akinek a tevékenységi területéhez közvetlenül kapcsolódó szolgálati utakhoz nem áll rendelkezésére szolgálati gépjármű, saját tulajdonában lévő gépjármű használatához kilométerteljesítmény-támogatást kap. E támogatás összegét a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.
20. cikk
A tisztviselő pótszabadság esetén jogosult az alkalmazási helye és a pótszabadság eltöltésének engedélyezett helye közötti utazás költségeinek saját maga, és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a vele egy háztartásban élő eltartott személyek számára történő megtérítésére.
Amennyiben a vonattal történő utazás nem lehetséges vagy nem célszerű, a költségtérítésre a távolságtól függetlenül külön határozat alapján, a repülőjegyek bemutatása ellenében kerül sor.
21. cikk
Amennyiben a kinevezése elfogadását vagy az áthelyezését követően a tisztviselőnek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján és az alkalmazás helyén biztosítható lakás jellegétől függően a következő költségeket viseli:
a) a bútorok és személyes használati tárgyak összességének vagy egy részének az adott helyükről az alkalmazás helyére történő szállításának vagy a személyes használati tárgyak szállításának költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak;
b) a személyes használati tárgyak szállításának és a bútorok és a személyes használati tárgyak tárolásnak költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak.
A szolgálati jogviszony megszűnése vagy elhalálozás esetében az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján viseli a tisztviselő bútorainak és személyes használati tárgyainak az adott helyükről a tisztviselő származási helyére történő szállításának, vagy a személyes használati tárgyaknak az alkalmazás helyéről a származási helyre történő szállításának tényleges költségeit. A térítés e költségek egészére vagy egy részére vonatkozhat.
Egyedülálló tisztviselő halála esetén a költségeket a jogutódoknak kell megtéríteni.
22. cikk
Az intézmény megelőlegezi a próbaidős tisztviselő ideiglenes lakhatási támogatását, valamint házastársa és az általa eltartott személyek személyes használati tárgyainak szállításával járó költségeket.
Abban az esetben, ha a próbaidős tisztviselőt a próbaidő lejártával nem véglegesítik beosztásában, az intézmény kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság által megállapított rendelkezések alapján intézkedéseket tehet ezen összegek legfeljebb felének visszatérítésére.
23. cikk
Amennyiben az intézmény nem biztosít a tisztviselő számára lakást, a tisztviselő által bérelt lakás bérleti díját meg kell téríteni, feltéve hogy az elhelyezés megfelel ►M112 feladatainak kifejezés lép. ◄ és eltartott családja összetételének.
3. Szakasz
SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
24. cikk
A tisztviselő, házastársa, gyermekei és az egyéb általa eltartott személyek a ténylegesen felmerült költségek és a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt rendszerből származó kifizetések közötti különbség tekintetében kiegészítő betegségbiztosításra jogosultak; a 72. cikk (3) bekezdése alapján nem kerülhet sor térítésre.
A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti. A tisztviselő hozzájárulása azonban nem haladhatja meg alapilletményének 0,6 %-át, a különbséget minden esetben az intézmény fizeti.
A tisztviselőt, házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a sürgős vagy rendkívül sürgős egészségügyi okból szükséges hazaszállítás esetére; a biztosítási díjat teljes egészében az intézmény fizeti.
25. cikk
A tisztviselő házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a Közösség területén kívül a kinevezésre jogosult hatóság által e célból összeállított jegyzékben feltüntetett országokban bekövetkező balesetek esetére.
A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti.
▼M112 —————
XI. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok
1. FEJEZET
A DÍJAZÁSNAK A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES FELÜLVIZSGÁLATA
1. szakasz
Az éves kiigazításokat meghatározó tényezők
1. cikk
(1) Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (Eurostat) jelentése
A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében előírt felülvizsgálat céljából, az Eurostat minden évben október vége előtt jelentést készít a brüsszeli megélhetési költségek változásáról, a brüsszeli és a tagállamokban található meghatározott alkalmazási helyek közötti gazdasági paritásokról, valamint a központi közigazgatás nemzeti közszolgálataiban fizetett bérek vásárlóerejének változásáról.
(2) A megélhetési költségek változása Brüsszelben (Brüsszeli Nemzetközi Index)
Az Eurostat a belga hatóságok által megadott adatok alapján indexet állít össze a megélhetési költségek változásának mérésére a Közösségek Brüsszelben élő tisztviselői tekintetében. Ez az index (a továbbiakban: a Brüsszeli Nemzetközi Index) figyelembe veszi az előző év júniusa és a folyó év júniusa közötti változásokat, és a 13. cikkben említett, a személyzeti szabályzat 64. cikkével foglalkozó munkacsoport által meghatározott statisztikai módszeren alapul.
(3) A megélhetési költségek változása Brüsszelen kívül (gazdasági paritások és közvetett mutatók)
a) Az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival egyetértésben gazdasági paritásokat számít ki, amelyek a következők tekintetében állapítják meg a vásárlóerő-egyenértéket:
i. a tagállamok fővárosaiban – Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik alapul – és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő közösségi tisztviselők fizetése Brüsszelhez viszonyítva;
ii. a tisztviselőknek a tagállamokban fizetett nyugdíjak Brüsszelhez viszonyítva;
b) A gazdasági paritások minden évben június hónapra vonatkoznak.
c) A gazdasági paritásokat úgy számítják ki, hogy minden alapelemet évente kétszer naprakésszé lehessen tenni, és legalább ötévente egyszer közvetlen vizsgálattal ellenőrizni lehessen. Az Eurostat a 13. cikkben említett, a személyzeti szabályzat 64. cikkével foglalkozó munkacsoport által meghatározott legmegfelelőbb mutatók alkalmazásával teszi naprakésszé a gazdasági paritásokat.
d) A Belgiumon és Luxemburgon kívüli alkalmazási helyek tekintetében, a megélhetési költségek referencia-időszakon belüli változását közvetett mutatók segítségével kell mérni. Ezeket a mutatókat a Brüsszeli Nemzetközi Index és a gazdasági paritás változásának szorzatával kell megadni.
(4) A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változása (fajlagos mutatók)
a) A nemzeti közszolgálatokban fizetett bérek vásárlóereje felfelé vagy lefelé történő százalékos változásának mérése céljából az Eurostat az érintett nemzeti hatóságok által szeptember vége előtt szolgáltatott információk alapján kiszámítja az egyes központi közigazgatásokban dolgozó köztisztviselők reálbérének az előző év júliusa és folyó év júliusa közötti változását jelző fajlagos mutatókat.
A fajlagos mutatóknak két fajtája van:
i. a személyzeti szabályzatban meghatározott egyes csoportokra vonatkozó mutató;
ii. egy átlagmutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes csoportoknak megfelelő nemzeti köztisztviselők számát.
Minden mutatót bruttó és nettó módon is meg kell határozni. A nettó érték bruttó értékből történő kiszámításánál figyelembe kell venni a kötelező levonásokat és az általános adózási tényezőket.
Az Európai Unió egészére vonatkozó nettó és bruttó mutatók megállapításához az Eurostat a következő tagállamokból álló mintát használja fel: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság. A Tanács – a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági javaslat alapján eljárva – az Európai Unió GDP-jének legalább 75 %-át reprezentáló új mintát fogadhat el, és amelyet az elfogadást követő évtől alkalmaznak. Az országonkénti eredményeket a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzeti számla-meghatározásokkal összhangban közzétett legfrissebb statisztikák szerinti vásárlóerő-paritás felhasználásával mért nemzeti GDP-hez viszonyítva súlyozzák;
b) Az Eurostat kérésére a megfelelő nemzeti hatóságok rendelkezésre bocsátják az általa, a nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változását pontosan mérő fajlagos mutató meghatározásához szükségesnek ítélt kiegészítő információkat.
Amennyiben az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott további konzultációt követően az Eurostat statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők reáljövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz erről a Bizottságnak és rendelkezésére bocsátja az értékeléshez szükséges anyagokat.
c) Az Eurostat a fajlagos mutatók mellett bizonyos ellenőrző mutatókat is kiszámít. Az egyik ilyen mutatót a központi közigazgatásban fizetett egy főre jutó reáljövedelemre vonatkozó, a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzeti számla-meghatározásokkal összhangban összeállított adatok formájában adja meg.
Az Eurostat fajlagos mutatókról szóló jelentését az e mutatók és a fent említett ellenőrző mutatók közötti különbségekre vonatkozó magyarázatok kísérik.
2. cikk
A Bizottság háromévente átfogó jelentést készít az intézmények felvételi követelményeiről és továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság e jelentés alapján – adott esetben – a vonatkozó tényezőkön alapuló javaslatokat terjeszt a Tanács elé a személyzeti szabályzat keretében előírt többi intézménnyel folytatott konzultációt követően.
2. szakasz
A díjazás és a nyugdíjak éves kiigazítására vonatkozó szabályok
3. cikk
(1) Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács – a Bizottság javaslata és az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján – minden év vége előtt határoz a díjazás és a nyugdíjak kiigazításáról.
(2) A kiigazítás összegét a Brüsszeli Nemzetközi Index és a fajlagos mutató szorzatával határozzák meg. A kiigazítást nettó értékben, egységes százalékban fejezik ki.
(3) Az így rögzített kiigazítások összegét a következő módszerrel összhangban kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében és XIII. mellékletében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20., 63 és 93. cikkében található alapilletmény-táblázatokba:
a) a korrekciós együttható alkalmazása nélküli nettó díjazást és nettó nyugdíjat a fent említett éves kiigazítással növelik vagy csökkentik;
b) az alapilletmények új táblázatát úgy állítják össze, hogy kiszámítják azt a bruttó összeget, amely az adónak a (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott összegének és a szociális biztonsági és nyugdíj-hozzájárulás összegének kötelező levonásai után megfelel a nettó összegnek;
c) a nettó összeg bruttóvá alakításának alapja a személyzeti szabályzatban meghatározott különböző juttatásokban nem részesülő egyedülálló tisztviselő helyzete.
(4) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában a rendelet 4. cikkében szereplő összegeket egy, a következőkből álló tényezővel szorozzák:
a) az előző kiigazításból származó tényező, és/vagy
b) a díjazás kiigazításának a (2) bekezdésben említett mértéke.
(5) Belgiumban és Luxemburgban nem kell korrekciós együtthatót alkalmazni. A korrekciós együtthatókat, amelyeket a következőkre kell alkalmazni:
a) a többi tagállamban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő közösségi tisztviselők illetménye;
b) a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a többi tagállamban a 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő része tekintetében folyósított nyugdíjak.
Az e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében az érintett országok tekintetében meghatározott átváltási árfolyamok közötti arány alapján határozzák meg.
A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.
(6) Az intézmények a tisztviselők, volt tisztviselők és egyéb érintett személyek díjazásának és nyugdíjának pozitív vagy negatív kiigazítását visszamenőleges hatállyal végzik el a tényleges időpont és a következő kiigazításról szóló határozat hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.
Amennyiben ez a visszamenőleges kiigazítás a túlfizetett összegek visszaigénylését teszi szükségessé, ezt a visszaigénylést a következő kiigazításról szóló határozat hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb tizenkét hónapra lehet elosztani.
2. FEJEZET
A DÍJAZÁS ÉS A NYUGDÍJAK IDŐKÖZI KIIGAZÍTÁSAI (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE)
4. cikk
(1) A díjazásokra és nyugdíjakra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-jétől kezdődő hatállyal időközi kiigazítást kell végezni, amennyiben június és december között jelentős változás következik be a megélhetési költségekben (az e melléklet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott érzékenységi küszöbérték figyelembevételével), és a vásárlóerő adott éves referencia-időszakon belüli változására vonatkozó előrejelzést megfelelően figyelembe kell venni.
(2) A Bizottság javaslatát legkésőbb április második felében megküldik a Tanácsnak.
(3) Ezen időközi kiigazításokat a díjazás éves kiigazításakor figyelembe kell venni.
5. cikk
(1) Minden év márciusában az Eurostat az e melléklet 12. cikkében előírt ülésen rendelkezésre bocsátott információk alapján előrejelzést készít a vásárlóerő változásáról az érintett időszak tekintetében.
Ha ez az előrejelzés negatív százalékos arányt eredményez, az időközi kiigazítások számításánál ezen arány felét kell figyelembe venni.
(2) A megélhetési költségek változását Brüsszel tekintetében az előző év júniusa és decembere közötti időszakra vonatkozó Brüsszeli Nemzetközi Indexszel kell mérni.
(3) Az egyes (Brüsszelen és Luxembourgon kívüli) alkalmazási helyek esetében, amelyekre vonatkozóan korrekciós együtthatót határoztak meg, az 1. cikk (3) bekezdésében említett gazdasági paritások decemberre vonatkozó becsült értékét számítják ki. A megélhetési költségek változását az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban számítják ki.
6. cikk
(1) Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett hat hónapos időszakra vonatkozó érzékenységi küszöbérték egy 12 hónapos időszakra vonatkozó 7 %-nak megfelelő százalékarány.
(2) A küszöbértéket az alábbi eljárással összhangban kell alkalmazni, az e melléklet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazására is figyelemmel:
a) ha Brüsszelben a fent meghatározott küszöbértéket elérik vagy meghaladják (a Brüsszeli Nemzetközi Index alapján június és december között mérve), a díjazást minden alkalmazási hely vonatkozásában az éves kiigazítási eljárással igazítják ki;
b) ha Brüsszelben az érzékenységi küszöbértéket nem érik el, a korrekciós együtthatókat csak azon alkalmazási helyeken igazítják ki, ahol a megélhetési költségek változása (a június és december közötti közvetett mutatókkal mérve) meghaladta a küszöbértéket.
7. cikk
E melléklet 6. cikkének alkalmazásában:
A kiigazítás összege a Brüsszeli Nemzetközi Index, adott esetben az előre jelzett fajlagos mutató felével szorozva, ha az előrejelzés negatív.
A korrekciós együttható – ha Brüsszelben a kiigazítási küszöbértéket nem érik el – a vonatkozó gazdasági paritás és a személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyamok közötti aránynak és a kiigazítás értékének szorzata.
3. FEJEZET
A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA (ALKALMAZÁSI HELYEK, AHOL A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK JELENTŐSEN NŐNEK)
8. cikk
(1) Azon alkalmazási helyek esetében, ahol a megélhetési költségek (a közvetett mutatók változásával mérve) jelentősen nőnek, a korrekciós együttható időközi kiigazítás esetén január 1-jétől kezdődően, éves kiigazítás esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba. Ennek az a célja, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, ami egy olyan alkalmazási helyen áll fenn, ahol a megélhetési költségek változása megfelelt az érzékenységi küszöbértéknek.
(2) Az éves kiigazítások hatálybalépésének napja a következő:
a) május 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol a közvetett mutató magasabb mint 6,3 %, és
b) május 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol a közvetett mutató magasabb mint 12,6 %.
(3) Az időközi kiigazítások hatálybalépésének napja a következő:
a) november 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol a közvetett mutató magasabb mint 6,3 %, és
b) november 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol a közvetett mutató magasabb mint 12,6 %.
4. FEJEZET
A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS VISSZAVONÁSA (SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. CIKKE)
9. cikk
(1) Az érintett tagállamok megfelelő hatóságai, a Közösségek valamely intézményének vezetése vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó közösségi tisztviselők képviselői kérhetik az arra a helyre vonatkozó korrekciós együttható megállapítását.
Ezt a kérelmet az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa (Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik figyelembe) között a megélhetési költségek tekintetében néhány éven keresztül észrevehető különbséget kimutató objektív tényezőkkel kell alátámasztani. Amennyiben az Eurostat megerősíti, hogy a különbség észrevehető (több mint 5 %) és folyamatosan fennálló, a Bizottságnak javaslatot kell tennie, hogy az adott alkalmazási helyre vonatkozóan korrekciós együtthatót határozzanak meg.
(2) A Tanács szintén a Bizottság javaslata alapján határoz egy bizonyos alkalmazási helyre vonatkozó korrekciós együttható alkalmazásának visszavonásáról. Ebben az esetben a javaslat a következőkön alapul:
a) az érintett tagállam megfelelő hatóságainak, a Közösségek valamely intézménye vezetésének vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó közösségi tisztviselők képviselőinek kérelme, amely kimutatja, hogy azon a helyen a megélhetési költségek már nem különböznek jelentősen (kevesebb mint 2 %) az érintett tagállam fővárosának megélhetési költségeitől. A konvergenciának folyamatosan fennállónak kell lennie, és az Eurostatnak meg kell erősítenie azt;
b) az a tény, hogy az adott helyen már nem alkalmaznak közösségi tisztviselőt és ideiglenes személyzetet.
(3) A Tanács a személyzeti szabályzat 64. cikkének második bekezdésével összhangban határoz a javaslatról.
5. FEJEZET
KIVÉTELI ZÁRADÉK
10. cikk
Ha a Bizottság által e célból rendelkezésre bocsátott objektív adatok alapján értékelve a Közösségen belüli gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás következik be, a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be, amelyekkel kapcsolatban a Tanács az EK-Szerződés 283. cikkében megállapított eljárással összhangban jár el.
6. FEJEZET
AZ EUROSTAT SZEREPE ÉS KAPCSOLATA A TAGÁLLAMOK MEGFELELŐ HATÓSÁGAIVAL
11. cikk
Az Eurostat feladata az alapadatok minőségének és a díjazás kiigazításánál figyelembe vett tényezők kidolgozására használt statisztikai módszereknek az ellenőrzése. Az Eurostat elvégzi különösen az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékekéseket, illetve kutatásokat.
12. cikk
Az Eurostat minden év márciusában összehívja a tagállamok megfelelő hatóságainak szakértőiből álló, „A személyzeti szabályzat 65. cikkével foglalkozó munkacsoport” elnevezésű munkacsoportot.
Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a fajlagos és ellenőrző mutatókkal kapcsolatos alkalmazását kell vizsgálni.
A díjazás időközi kiigazítása céljából a vásárlóerő változására vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a központi közigazgatás osztályainál a munkaidőre vonatkozó adatokat is rendelkezésre bocsátják.
13. cikk
Az Eurostat legalább évente egyszer, legkésőbb szeptemberben összehívja a tagállamok megfelelő hatóságainak szakértőiből álló, „A személyzeti szabályzat 64. cikkével foglalkozó munkacsoport” elnevezésű munkacsoportot.
Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a Brüsszeli Nemzetközi Index és a gazdasági paritások meghatározásával kapcsolatos végrehajtását vizsgálják.
14. cikk
A tagállamok az Eurostat kérésre tájékoztatják az Eurostatot a központi közigazgatás köztisztviselői díjazásának összetételére és változására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló tényezőkről.
7. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK
15. cikk
(1) E melléklet rendelkezéseit 2004. július 1-jétől 2012. december 31-ig kell alkalmazni.
(2) A rendelkezéseket a negyedik év végén elsősorban költségvetési kihatásaik figyelembevételével vizsgálják felül. E célból a Bizottság jelentést, valamint – adott esetben – az EK-Szerződés 283. cikke alapján az e melléklet módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
XII. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
(1) A tisztviselők nyugdíjrendszerhez való, a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében említett hozzájárulásának meghatározása érdekében a Bizottság 2004-től ötévente elvégzi a személyzeti szabályzat 83a. cikkének (3) bekezdésében említett nyugdíjrendszer-egyensúly biztosításmatematikai értékelését. Ez az értékelés kimutatja, hogy a tisztviselők hozzájárulása elegendő-e a nyugdíjrendszer költségei egyharmadának finanszírozásához.
(2) A személyzeti szabályzat 83a. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálat előkészítése során a Bizottság az e melléklet 9. cikkében meghatározott népességváltozások figyelembevételével évente naprakésszé teszi e biztosításmatematikai értékelést az e melléklet 10. cikkében meghatározott kamatláb és az e melléklet 11. cikkében meghatározott, az EK-tisztviselők illetménytáblázatának éves változása mértékének tekintetében.
(3) Az értékelést és a naprakésszé tételt minden n évben, a nyugdíjrendszernek az előző év (n–1) december 31-i állapot szerinti aktív tagjainak száma alapján végzik el.
2. cikk
(1) A hozzájárulás mértékének kiigazítása július 1-jén lép hatályba, ugyanakkor, mint a személyzeti szabályzat 65. cikkének értelmében a díjazás éves kiigazítása. A kiigazítás nem vezethet az előző évben érvényes mértéknél egy százalékponttal több vagy kevesebb hozzájáruláshoz.
(2) A 2004. július 1-jén hatályba lépő kiigazítás nem vezethet 9,75 %-nál magasabb hozzájáruláshoz. A 2005. július 1-jén hatályba lépő kiigazítás nem vezethet 10,25 %-nál magasabb hozzájáruláshoz.
(3) A hozzájárulás mértéke – amely a biztosításmatematikai számításból származott volna – és a (2) bekezdésben említett eltérésből származó kiigazítás között megállapított különbség nem téríthető vissza vagy – következésképpen – nem vehető figyelembe a későbbi biztosításmatematikai számításokban. A hozzájárulás mértékét, amely a biztosításmatematikai számításból származott volna, megemlítik az e melléklet 1. cikkében előírt értékelési jelentésben.
2. FEJEZET
A BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE
3. cikk
Az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések a rendszert terhelő, a személyzeti szabályzat 77. cikkében meghatározott nyugdíj, a személyzeti szabályzat 78. cikkében meghatározott rokkantsági nyugdíj, a személyzeti szabályzat 79. és 80. cikkében meghatározott, túlélő hozzátartozói nyugdíj figyelembevételével állapítják meg a mérlegre vonatkozó feltételeket.
4. cikk
(1) A biztosításmatematikai mérleget az e fejezetben meghatározott számítási módszer alapján értékelik.
(2) A módszer értelmében a számítás időpontját megelőzően szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke korábbi szolgálati kötelezettséget képvisel, míg a számítás időpontjában kezdődő szolgálati évben megszerzendő nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke a „szolgálati költség”-et képviseli.
(3) A nyugdíjazásra (a rokkantság kivételével) valószínűleg meghatározott életkorban (r) kerül sor. Az átlag nyugdíjkorhatárt csak az e melléklet 1. cikkében említett ötévenkénti biztosításmatematikai értékelés alkalmával teszik naprakésszé, és ez eltérő lehet a személyzet különböző csoportjai esetében.
(4) A biztosításmatematikai értékek meghatározásánál:
a) figyelembe veszik a tisztviselő alapilletményének a számítás időpontja és a feltételezett nyugdíjkorhatár közötti jövőbeni változásait;
b) a számítás időpontja előtt megszerzett nyugdíjjogosultságot (korábbi szolgálati kötelezettség) nem veszik figyelembe.
(5) Az e személyzeti szabályzatban (különösen a VIII. és XIII. mellékletben) előírt valamennyi vonatkozó rendelkezést a szolgálati költség biztosításmatematikai értékelésében figyelembe veszik.
(6) Kiegyenlítési eljárást alkalmaznak a leszámítolási reálkamatláb és a közösségi tisztviselők illetménytáblázata éves változása mértékének meghatározására. A folyamatosságot a kamatlábra és az illetmények emelkedésére vonatkozó 12 éves mozgó átlag biztosítja.
5. cikk
(1) A hozzájárulási minta a következő képleten alapul:
(2) A tisztviselők hozzájárulását a nyugdíjrendszer finanszírozásának költségéhez a következőképpen számítják ki: a nyugdíjrendszer valamennyi aktív tagú tisztviselőjére vonatkozó folyó évi (n) szolgálati költség és a nyugdíjrendszer ugyanazon tagjainak éves összes alapilletménye hányadosának egyharmada az előző év (n–1) december 31-én.
(3) A szolgálati költség összege a következőkből áll:
a) az öregségi nyugdíj (az e melléklet 6. cikkében részletezett) szolgálati költségei, azaz az n év során megszerzendő nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, beleértve a nyugdíjnak azt a hányadát, amelyet a tisztviselő nyugdíjba vonulását követő halála esetén kell folyósítani a túlélő házastársnak és/vagy eltartott gyermeknek;
b) (az e melléklet 7. cikkében részletezett) rokkantsági szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg rokkanttá váló aktív tisztviselőnek kell folyósítani; és
c) (az e melléklet 8. cikkében részletezett) túlélő hozzátartozói szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg elhalálozó tisztviselő jogán kell folyósítani.
(4) A szolgálati költség értékelése a nyugdíjjogosultságon és a megfelelő járadékokon alapul az e melléklet 6–8. cikkében kifejtettek szerint.
Ezek a járadékok mutatják az 1 EUR biztosításmatematikai tőkeértékét évenként, a kamatláb, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a nyugdíjkorhatár élve történő elérésének valószínűsége figyelembevételével.
(5) A személyzeti szabályzat V. címének 2. fejezetében és a VIII. mellékletben említett létminimumot figyelembe kell venni.
6. cikk
(1) Az öregségi nyugdíj értékének megállapítása céljából az n év alatt szerzett nyugdíjjogosultságot minden egyes aktív tisztviselő esetében úgy számítják ki, hogy az érintett tisztviselő nyugdíjba vonulása idejére becsült alapilletményét megszorozzák a rá alkalmazandó növekedési együtthatóval.
Amennyiben a felhalmozott, a tisztviselő számára n–1 év december 31-én jóváírt nyugdíjjogosultságok (a felvételből származó jogok, beleértve az áthelyezést is), legalább 70 %-ot tesznek ki, úgy tekintik, hogy a tisztviselő n év során nem szerzett nyugdíjjogosultságot.
(2) A nyugdíjba vonulás idejére becsült alapilletményt (BA) az előző év december 31-i alapilletményből kiindulva számítják ki, figyelembe véve az illetmények éves emelését és a szolgálati idő, valamint az előléptetések miatt bekövetkező becsült éves növekedést, a következőképpen:
ahol:
SAL = a mindenkori fizetés
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ISP = a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
mivel a számításokat reálértékben, az inflációt is beszámítva kell elvégezni, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke az inflációt beszámító növekedés mértéke.
(3) Az adott tisztviselő által szerzett nyugdíjjogosultságok kiszámítása alapján a szerzett nyugdíjjogosultságok (és a hozzájuk kapcsolódó özvegyi nyugdíjak) biztosításmatematikai értékét úgy számítják ki, hogy az előzőkben meghatározottak szerinti éves nyugdíjjogosultságokat megszorozzák a következő összeggel:
a) közvetlen halasztott járadék x éves korban, későbbi m évek:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa;
és
b) közvetlen halasztott özvegyi járadék x és y éves korban, ahol y a házastárs feltételezett életkora. Ezt az utóbbi járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint a VIII. melléklettel összhangban meghatározott özvegyi rátával:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa.
(4) Az öregségi nyugdíj szolgálati költségeinek kiszámításánál a következőket veszik figyelembe:
a) a nyugdíjkorhatár elérése után is szolgálatban maradó tisztviselőkre vonatkozó növekedésösztönző;
b) a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselőkre vonatkozó csökkentési együttható.
7. cikk
(1) A rokkantsági juttatások értékének kiszámítása érdekében az n év során előreláthatólag folyósítandó ilyen juttatások számát felmérik olyan módon, hogy minden egyes tisztviselő esetében megnézik annak a valószínűségét, hogy az adott év során rokkanttá válhat. A valószínűséget pedig meg kell szorozni a rokkantsági juttatás összegével, amelyre a tisztviselő jogosulttá válik.
(2) Az először az n évben esedékessé váló rokkantsági juttatások biztosításmatematikai értékének kiszámításakor a következő járadékokat kell alkalmazni:
a) közvetlen átmeneti járadék x éves korban:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke),
és
b) közvetlen özvegyi járadék. Ezt az utóbbi járadékot meg kell szorozni annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint az alkalmazandó özvegyi rátával:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke).
8. cikk
(1) A túlélő hozzátartozónak n év során folyósítandó nyugdíjjogosultságok értékét úgy mérik fel, hogy minden egyes tisztviselőre alkalmazzák annak valószínűségét, hogy az adott év során elhalálozhat. A valószínűséget pedig megszorozzák a házastársnak a folyó év során folyósítandó nyugdíj éves összegével. A számítás figyelembe veszi az esetleg folyósítandó árvasági nyugdíjat.
(2) A túlélő hozzátartozónak n év során folyósítandó nyugdíjjogosultságok biztosításmatematikai értékének kiszámításakor közvetlen járadékokat alkalmaznak. Ezt a járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas:
ahol:
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy k években még életben van
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa.
3. FEJEZET
SZÁMÍTÁSI RENDSZER
9. cikk
(1) A biztosításmatematikai értékelés szempontjából figyelembe veendő demográfiai paraméterek, a rendszerben részt vevők összetételének – amely magában foglalja az aktív foglalkoztatású személyzetet és a nyugdíjasokat – felmérésén alapul. Ezt az információt a Bizottság évente gyűjti össze, felhasználva azoktól a különböző intézményektől és ügynökségektől kapott adatokat, amelyek személyzetének tagjai a rendszer tagjai.
A résztvevők összetételének felméréséből vezetik le különösen a népesség szerkezetét, az átlag nyugdíjkorhatárt és a rokkantsági táblát.
(2) A halandósági tábla olyan népességre vonatkozik, amely a rendszer tagjainak jellemzőihez leginkább hasonló jellemzőkkel rendelkezik. A halandósági táblát csak az e melléklet 1. cikkében említett, ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelés alkalmával teszik naprakésszé.
10. cikk
(1) A biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő kamatok, a Bizottság által közzétett, a tagállamok hosszú lejáratú államadósságának éves átlagkamatán alapulnak. A megfelelő biztosításmatematikai számításokhoz szükséges, megfelelő infláció beszámításával történő kamatláb kiszámításához alkalmas fogyasztói árindexet kell alkalmazni.
(2) A biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő tényleges éves kamatláb a folyó évet megelőző 12 évre vonatkozó átlagos reálkamatláb átlaga.
11. cikk
(1) A tisztviselők illetménytáblázatának a biztosításmatematikai számításokhoz figyelembe veendő éves változása a XI. melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében említett fajlagos mutatókon alapul.
(2) A tényleges éves kamatláb, amelyet figyelembe kell venni a biztosításmatematikai számításokhoz, az Európai Unióra vonatkozó, a folyó évet megelőző 12 évre vonatkozó, fajlagos nettó mutatók átlagának felel meg.
12. cikk
A VIII. melléklet 4. és 8. cikkében szereplő, a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb az e melléklet 10. cikkében említett tényleges kamatláb, és azt – szükség esetén – az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával felülvizsgálják.
4. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS
13. cikk
(1) Az Eurostat az e melléklet technikai végrehajtásáért felelős hatóság.
(2) Az Eurostat munkáját egy vagy két szakképzett független szakértő segíti az e melléklet 1. cikkében említett biztosításmatematikai értékelések elvégzése során. Az Eurostat elsősorban az e melléklet 9–11. cikkében említett paramétereket bocsátja a szakértők rendelkezésére.
(3) Az Eurostat minden év szeptember 1-jén benyújtja az értékelésekkel kapcsolatos jelentést és az e melléklet 1. cikkében említett naprakésszé tett adatokat.
(4) Az e melléklet végrehajtása során felmerült módszertani kérdésekkel az Eurostat foglalkozik a tagállamok megfelelő osztályainak nemzeti szakértőivel, illetve a független szakértővel vagy szakértőkkel együttműködésben. Az Eurostat ebből a célból évente legalább egyszer összehívja ezt a csoportot. Az Eurostat azonban – amennyiben szükségesnek tartja – gyakrabban is hívhat össze üléseket.
5. FEJEZET
FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK
14. cikk
(1) Az e melléklet 2. cikke (1) bekezdésének második mondatát, valamint (3) bekezdését, 9., 10., 11. és 12. cikkét 2004. július 1-jétől 2013. június 31-ig kell alkalmazni.
(2) A Tanács az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával – különösen a költségvetési kihatások és a biztosításmatematikai mérleg figyelembevételével – megvizsgálhatja e mellékletet a Bizottság jelentése, valamint adott esetben a személyzeti szabályzati Bizottság véleményét követően nek tett javaslata alapján. A Tanács a javaslat alapján az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírt minősített többséggel jár el.
(3) A személyzeti szabályzat 83a. cikkétől és e cikk (2) bekezdésétől eltérve a második értékelést, a Bizottság jelentését és – ha szükséges – javaslatát 2008 végéig nyújtják be a Tanácsnak.
XIII. MELLÉKLET
A Közösségek tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke)
1. szakasz
1. cikk
(1) A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakra a személyzeti szabályzat 5. cikkének (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztásokat, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel négy – A*, B*, C*, és D* – besorolási osztályba sorolják, rang szerint csökkenő sorrendben.
2. Az A* besorolási osztály tizenkét, a B* besorolási osztály kilenc, a C* besorolási osztály hét, a D* besorolási osztály pedig öt besorolási fokozatot tartalmaz.”
(2) A felvétel napjára való hivatkozást a szolgálatba lépés napjára való hivatkozásként kell értelmezni.
2. cikk
(1) 2004. május 1-jén és a melléklet 8. cikkére is figyelemmel, a személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő tisztviselők besorolási fokozatai a következő új megnevezéseket kapják:
|
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
|
A1 |
A*16 |
||||||
|
A2 |
A*15 |
||||||
|
A3/LA3 |
A*14 |
||||||
|
A4/LA4 |
A*12 |
||||||
|
A5/LA5 |
A*11 |
||||||
|
A6/LA6 |
A*10 |
B1 |
B*10 |
||||
|
A7/LA7 |
A*8 |
B2 |
B*8 |
||||
|
A8/LA8 |
A*7 |
B3 |
B*7 |
C1 |
C*6 |
||
|
B4 |
B*6 |
C2 |
C*5 |
||||
|
B5 |
B*5 |
C3 |
C*4 |
D1 |
D*4 |
||
|
C4 |
C*3 |
D2 |
D*3 |
||||
|
C5 |
C*2 |
D3 |
D*2 |
||||
|
D4 |
D*1 |
(2) E melléklet 7. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a havi alapilletményeket a következő táblázat határozza meg (euróban):
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
A1 |
A*16 |
14 822,86 |
15 445,74 |
16 094,79 |
16 094,79 |
16 094,79 |
16 094,79 |
||
|
12 717,09 |
13 392,63 |
14 068,17 |
14 743,71 |
15 419,25 |
16 094,79 |
||||
|
0,8579377 |
0,8670760 |
0,8740822 |
0,9160548 |
0,9580274 |
1,0 |
||||
|
A2 |
A*15 |
13 100,93 |
13 651,45 |
14 225,11 |
14 620,87 |
14 822,86 |
15 445,74 |
||
|
11 285,38 |
11 930,01 |
12 574,64 |
13 219,27 |
13 863,90 |
14 508,53 |
||||
|
0,8614182 |
0,8739006 |
0,8839749 |
0,9041370 |
0,9353053 |
0,9393224 |
||||
|
A3 |
A*14 |
11 579,04 |
12 065,60 |
12 572,62 |
12 922,41 |
13 100,93 |
13 651,45 |
14 225,11 |
14 822,86 |
|
9 346,34 |
9 910,20 |
10 474,06 |
11 037,92 |
11 601,78 |
12 165,64 |
12 729,50 |
13 293,36 |
||
|
0,8071775 |
0,8213599 |
0,8330849 |
0,8541688 |
0,8855692 |
0,8911610 |
0,8948613 |
0,8968148 |
||
|
A*13 |
10 233,93 |
10 663,98 |
11 112,09 |
11 421,25 |
11 579,04 |
||||
|
A4 |
A*12 |
9 045,09 |
9 425,17 |
9 821,23 |
10 094,47 |
10 233,93 |
10 663,98 |
11 112,09 |
11 579,04 |
|
7 851,92 |
8 292,03 |
8 732,14 |
9 172,25 |
9 612,36 |
10 052,47 |
10 492,58 |
10 932,69 |
||
|
0,8680864 |
0,8797751 |
0,8891086 |
0,9086411 |
0,9392638 |
0,9426565 |
0,9442490 |
0,9441793 |
||
|
A5 |
A*11 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
8 921,83 |
9 045,09 |
9 425,17 |
9 821,23 |
10 233,93 |
|
6 473,51 |
6 857,02 |
7 240,53 |
7 624,04 |
8 007,55 |
8 391,06 |
8 774,57 |
9 158,08 |
||
|
0,8097606 |
0,8231440 |
0,8341307 |
0,8545377 |
0,8852925 |
0,8902821 |
0,8934288 |
0,8948742 |
||
|
A6 |
A*10 |
7 065,67 |
7 362,57 |
7 671,96 |
7 885,41 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
9 045,09 |
|
5 594,32 |
5 899,56 |
6 204,80 |
6 510,04 |
6 815,28 |
7 120,52 |
7 425,76 |
7 731,00 |
||
|
0,7917607 |
0,8012909 |
0,8087633 |
0,8255804 |
0,8525121 |
0,8547756 |
0,8554698 |
0,8547179 |
||
|
A*9 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
6 969,38 |
7 065,67 |
||||
|
A7 |
A*8 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 159,77 |
6 244,87 |
6 507,29 |
||
|
4 815,59 |
5 055,21 |
5 294,83 |
5 534,45 |
5 774,07 |
6 013,69 |
||||
|
0,8724812 |
0,8789606 |
0,8834980 |
0,8984832 |
0,9246101 |
0,9241466 |
||||
|
A8 |
A*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
|||
|
4 258,95 |
4 430,71 |
||||||||
|
0,8730505 |
0,8716311 |
||||||||
|
A*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
||||
|
A*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
||||
|
(1) A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk. (2) Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
B*11 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
8 921,83 |
9 045,09 |
||||
|
B1 |
B*10 |
7 065,67 |
7 362,57 |
7 671,96 |
7 885,41 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
9 045,09 |
|
5 594,32 |
5 899,56 |
6 204,80 |
6 510,04 |
6 815,28 |
7 120,52 |
7 425,76 |
7 731,00 |
||
|
0,7917607 |
0,8012909 |
0,8087633 |
0,8255804 |
0,8525121 |
0,8547756 |
0,8554698 |
0,8547179 |
||
|
B*9 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
6 969,38 |
7 065,67 |
||||
|
B2 |
B*8 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 159,77 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
7 065,67 |
|
4 847,05 |
5 074,29 |
5 301,53 |
5 528,77 |
5 756,01 |
5 983,25 |
6 210,49 |
6 437,73 |
||
|
0,8781810 |
0,8822781 |
0,8846160 |
0,8975611 |
0,9217181 |
0,9194688 |
0,9159029 |
0,9111280 |
||
|
B3 |
B*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 244,87 |
|
4 065,67 |
4 254,62 |
4 443,57 |
4 632,52 |
4 821,47 |
5 010,42 |
5 199,37 |
5 388,32 |
||
|
0,8334297 |
0,8369898 |
0,8389096 |
0,8509077 |
0,8735465 |
0,8711729 |
0,8675695 |
0,8628394 |
||
|
B4 |
B*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 519,42 |
|
3 516,44 |
3 680,31 |
3 844,18 |
4 008,05 |
4 171,92 |
4 335,79 |
4 499,66 |
4 663,53 |
||
|
0,8155860 |
0,8191701 |
0,8211393 |
0,8329679 |
0,8552101 |
0,8529580 |
0,8494989 |
0,8449312 |
||
|
B5 |
B*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 878,24 |
|
3 143,24 |
3 275,85 |
3 408,46 |
3 541,07 |
3 673,68 |
3 806,29 |
3 938,90 |
4 071,51 |
||
|
0,8248480 |
0,8249807 |
0,8237611 |
0,8326444 |
0,8520555 |
0,8472109 |
0,8413720 |
0,8346268 |
||
|
B*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
||||
|
B*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
||||
|
(1) A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk. (2) Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
C*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
||||
|
C1 |
C*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 519,42 |
|
3 586,63 |
3 731,26 |
3 875,89 |
4 020,52 |
4 165,15 |
4 309,78 |
4 454,41 |
4 599,04 |
||
|
0,8318656 |
0,8305106 |
0,8279127 |
0,8355595 |
0,8538223 |
0,8478411 |
0,8409561 |
0,8332470 |
||
|
C2 |
C*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 878,24 |
|
3 119,61 |
3 252,15 |
3 384,69 |
3 517,23 |
3 649,77 |
3 782,31 |
3 914,85 |
4 047,39 |
||
|
0,8186470 |
0,8190122 |
0,8180164 |
0,8270387 |
0,8465100 |
0,8418734 |
0,8362348 |
0,8296824 |
||
|
C3 |
C*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 311,55 |
|
2 910,01 |
3 023,56 |
3 137,11 |
3 250,66 |
3 364,21 |
3 477,76 |
3 591,31 |
3 704,86 |
||
|
0,8640121 |
0,8615260 |
0,8578323 |
0,8648224 |
0,8828349 |
0,8758292 |
0,8679526 |
0,8592873 |
||
|
C4 |
C*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 810,69 |
|
2 629,42 |
2 735,93 |
2 842,44 |
2 948,95 |
3 055,46 |
3 161,97 |
3 268,48 |
3 374,99 |
||
|
0,8833161 |
0,8820317 |
0,8794161 |
0,8876711 |
0,9071977 |
0,9009642 |
0,8937550 |
0,8856638 |
||
|
C5 |
C*2 |
2 630,96 |
2 741,52 |
2 856,72 |
2 936,20 |
2 976,76 |
|||
|
2 424,48 |
2 523,83 |
2 623,18 |
2 722,53 |
||||||
|
0,9215191 |
0,9205951 |
0,9182489 |
0,9272291 |
||||||
|
C*1 |
2 325,33 |
2 423,04 |
2 524,86 |
2 595,11 |
2 630,96 |
||||
|
(1) A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk. (2) Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
D*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,8 |
4 311,55 |
||||
|
D1 |
D*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 311,55 |
|
2 740,03 |
2 859,83 |
2 979,63 |
3 099,43 |
3 219,23 |
3 339,03 |
3 458,83 |
3 578,63 |
||
|
0,8135433 |
0,8148732 |
0,8147699 |
0,8245884 |
0,8447893 |
0,8408918 |
0,8359346 |
0,8300101 |
||
|
D2 |
D*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 810,69 |
|
2 498,38 |
2 604,79 |
2 711,20 |
2 817,61 |
2 924,02 |
3 030,43 |
3 136,84 |
3 243,25 |
||
|
0,8392951 |
0,8397537 |
0,8388121 |
0,8481361 |
0,8681718 |
0,8634835 |
0,8577585 |
0,8510926 |
||
|
D3 |
D*2 |
2 630,96 |
2 741,52 |
2 856,72 |
2 936,20 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 368,02 |
|
2 325,33 |
2 424,85 |
2 524,37 |
2 623,89 |
2 723,41 |
2 822,93 |
2 922,45 |
3 021,97 |
||
|
0,8838333 |
0,8844911 |
0,8836603 |
0,8936346 |
0,9148907 |
0,9100795 |
0,9041702 |
0,8972542 |
||
|
D4 |
D*1 |
2 325,33 |
2 423,04 |
2 524,86 |
2 595,11 |
2 630,96 |
|||
|
2 192,47 |
2 282,38 |
2 372,29 |
2 462,20 |
||||||
|
0,9428640 |
0,9419476 |
0,9395718 |
0,9487849 |
||||||
|
(1) A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk. (2) Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
(3) Az új, időközi besorolási fokozatokra vonatkozó illetményeket kell használni mint az e melléklet 7. cikke értelmében alkalmazandó összegeket.
3. cikk
A tisztviselők fizetési fokozatát, valamint a besorolási és fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt nem érinti az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében leírt eljárás. Az illetményeket e melléklet 7. cikkével összhangban határozzák meg.
4. cikk
E rendelkezések alkalmazásában és az e melléklet 1. cikkének bevezető mondatában meghatározott időszakban:
a) a „csoport” kifejezés helyébe „besorolási osztály” lép:
i. a személyzeti szabályzat:
— 5. cikkének (5) bekezdésében,
— 6. cikkének (1) bekezdésében,
— 7. cikkének (2) bekezdésében,
— 31. cikkének (1) bekezdésében,
— 32. cikkének harmadik bekezdésében,
— 39. cikkének f) pontjában,
— 40. cikkének (4) bekezdésében,
— 41. cikkének (3) bekezdésében,
— 51. cikkének (1), (2), (8) és (9) bekezdésében,
— 78. cikkének első bekezdésében;
ii. a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének negyedik bekezdésében;
iii. a személyzeti szabályzat III. melléklete:
— 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában,
— 3. cikkének negyedik bekezdésében;
iv. a személyzeti szabályzat IX. melléklete:
— 5. cikkében,
— 9. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában;
b) az „AD csoport” kifejezés helyébe „A* besorolási osztály” lép:
i. a személyzeti szabályzat:
— 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában,
— 48. cikkének harmadik bekezdésében,
— 56. cikkének második bekezdésében;
ii. a személyzeti szabályzat II. melléklete 10. cikkének első bekezdésében;
c) az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B*, C* és D* besorolási osztály” lép:
i. a személyzeti szabályzat:
— 43. cikkének második bekezdésében,
— 48. cikkének harmadik bekezdésében;
ii. a személyzeti szabályzat VI. mellékletének 1. és 3. cikkében;
d) a személyzeti szabályzat 56. cikkének harmadik bekezdésében az „AST 1–AST 4 besorolási fokozat” kifejezés helyébe „C* és D* besorolási osztály 1–4 besorolási fokozat” lép;
e) a személyzeti szabályzat 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B* és C* besorolási osztály” lép;
f) a személyzeti szabályzat 29. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Parlament 2006. május 1-je előtt legalább egy versenyvizsgát szervez a C*, B* és A* besorolási osztály vonatkozásában.”;
g) a személyzeti szabályzat 43. cikke második bekezdésében „a vezetőtisztviselői funkció” szavak helyébe a „a következő magasabb besorolási osztályhoz tartozó funkció” szavak lépnek;
h) a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdésében az „AST funkciócsoport” szavak helyébe „B* besorolási osztály”, az „AD funkciócsoportba tartozó beosztásba” szavak helyébe pedig „az A. besorolási osztályba tartozó beosztásba” szavak lépnek;
i) a személyzeti szabályzat 46. cikkében az „AD 9–AD 14” helyébe „A*9–A*14” lép;
j) a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdésében az „AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozat” szavak helyébe „A*16 vagy A*15 besorolási fokozat”, az „AD 15 vagy AD 14 besorolási fokozat” szavak helyébe pedig „A*15 vagy A*14 besorolási fokozat” lép;
k) a személyzeti szabályzat II. melléklete 12. cikkének első bekezdésében „AD 14” helyébe „A*14” lép;
l) a személyzeti szabályzat IX. melléklete 5. cikkének:
i. (2) bekezdésében az „AD 13” helyébe „A*13” lép;
ii. (3) bekezdésében az „AD 14” helyébe „A*14 vagy magasabb”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe pedig „A*14 vagy A*15” lép;
iii. a (4) bekezdésben az „AD 16” helyébe „A*16”, az „AD 15” helyébe pedig „A*15” lép;
m) a személyzeti szabályzat 43. cikkének második bekezdésében a „4. besorolási fokozattól számítva” szavakat el kell hagyni;
n) a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésében az „I. melléklet A. pont” hivatkozás helyébe a „XIII.1. melléklet” hivatkozás lép;
o) amennyiben a személyzeti szabályzat szövege hivatkozik az AST 1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére, ennek helyébe a D*1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére való hivatkozás lép.
5. cikk
(1) A személyzeti szabályzat 45. cikke ellenére, a 2004. május 1-jén előléptetésre alkalmas tisztviselők továbbra is alkalmasak, még akkor is, ha a besorolási fokozatukban nem töltöttek el egy kétéves minimumidőszakot.
(2) Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt felvesznek az egyik besorolási osztályból a másikra való áthelyezésre alkalmas pályázók jegyzékére – amennyiben az áthelyezésre 2004. május 1. után kerül sor –, az általuk a korábbi besorolási osztályban elfoglalt besorolási és fizetési fokozatba kell helyezni, vagy ennek hiányában az új besorolási osztály kezdő besorolási fokozatának első fizetési fokozatába.
(3) E melléklet 1–11. cikkét a 2004. május 1-je előtt felvett ideiglenes alkalmazottakra kell alkalmazni, akiket a későbbiekben a (4) bekezdéssel összhangban vesznek fel tisztviselőnek.
(4) Azokat az ideiglenes alkalmazottakat, akik 2006. május 1-je előtt felkerülnek az egyik besorolási osztályból a másikra való áthelyezésre alkalmas pályázók vagy a belső versenyvizsgán sikeresen szerepelt pályázók jegyzékére, – amennyiben a felvételre 2004. május 1-je után kerül sor – az általuk ideiglenes alkalmazottként a korábbi besorolási osztályban elfoglalt besorolási és fizetési fokozatba kell helyezni, vagy ennek hiányában az új besorolási osztály kezdő besorolási fokozatának első fizetési fokozatába.
(5) 2004. április 30-án az A3 besorolási fokozatba tartozó tisztviselőt az ezen időpontot követő, igazgatóvá történő kinevezésekor az e melléklet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban a következő magasabb besorolási fokozatba léptetik elő. A személyzeti szabályzat 46. cikkének utolsó mondatát nem kell alkalmazni.
6. cikk
E melléklet 9. és 10. cikkének sérelme nélkül, a 2004. május 1-jét megelőzően felvett tisztviselők első előléptetése esetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletének B. pontjában említett százalékarányokat kiigazítják, hogy megfeleljenek az egyes intézményekben az említett időpont előtt hatályos szabályoknak.
Amennyiben a tisztviselő előléptetésére 2004. május 1-je előtt kerül sor, a személyzeti szabályzatnak az előléptetés hatálybalépésének napján hatályos rendelkezései az irányadóak.
7. cikk
A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők havi alapilletményét a következő szabályokkal összhangban kell megállapítani:
1. A besorolási fokozatoknak e melléklet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti átnevezése nem vezethet az egyes tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény változásához.
2. 2004. május 1-jén minden egyes tisztviselő esetében szorzótényezőt számítják ki. Ez a szorzótényező megegyezik a tisztviselőnek 2004. május 1-je előtt fizetett havi alapilletmény és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, alkalmazandó összeg közötti aránnyal.
A tisztviselőnek 2004. május 1-jén fizetett havi alapilletmény megegyezik az alkalmazandó összeg és a szorzótényező szorzatával.
A szorzótényezőt a tisztviselő havi alapilletményének megállapítása érdekében kell alkalmazni a fizetési fokozatokban való előrelépését vagy a díjazás kiigazítását követően.
3. Az előző rendelkezések ellenére, a 2004. május 1-jét követő időszakokban a tisztviselőnek fizetendő havi alapilletmény nem lehet kevesebb annál, amit a tisztviselő az említett időpontot megelőzően hatályos rendszer szerint kapott volna a korábbi besorolási fokozatának fizetési fokozatában való automatikus előrelépése esetén. Minden egyes besorolási és fizetési fokozatok tekintetében a figyelembe veendő előző havi alapilletmény, megegyezik a 2004. május 1-jét követően alkalmazandó összeg és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott együttható szorzatával.
4. Az A*10–A*16 illetve az AD 10–16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő, aki 2004. április 30-án egységvezető, igazgató vagy főigazgató, vagy ezt követően nevezik ki egységvezetőnek, igazgatónak vagy főigazgatónak, és aki a feladatait megfelelően végzi az első kilenc hónap során, jogosult a havi alapilletményének az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti aránynak megfelelő emelésére.
5. A (3) bekezdés sérelme nélkül, minden egyes tisztviselő esetében a 2004. május 1-jét követő első előléptetés – a 2004. május 1-jét megelőzően elfoglalt besorolási osztálytól és az előléptetés hatálybalépésekor elfoglalt fizetési fokozattól függően – havi alapilletménynek a következő táblázat alapján meghatározandó emelkedéséhez vezet:
|
Fizetési fokozat |
||||||||
|
Besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
A |
13,1 % |
11,0 % |
6,8 % |
5,7 % |
5,5 % |
5,2 % |
5,2 % |
4,9 % |
|
B |
11,9 % |
10,5 % |
6,4 % |
4,9 % |
4,8 % |
4,7 % |
4,5 % |
4,3 % |
|
C |
8,5 % |
6,3 % |
4,6 % |
4,0 % |
3,9 % |
3,7 % |
3,6 % |
3,5 % |
|
D |
6,1 % |
4,6 % |
4,3 % |
4,1 % |
4,0 % |
3,9 % |
3,7 % |
3,6 % |
Az alkalmazandó arány meghatározása céljából az egyes besorolási fokozatokat két hónap szolgálati időnek megfelelő képzett fizetési fokozatokra, illetve az adott fizetési fokozatra és – az egyes képzett fizetési fokozatoknál – a következő magasabb fizetési fokozatra vonatkozó százalékarány közötti különbség egytizenkettedével csökkentett képzett százalékarányokra osztják.
Azon tisztviselő illetményének az előléptetést megelőző kiszámítása céljából, aki a besorolási fokozatának nem az utolsó fizetési fokozatában van, a képzett fizetési fokozat értékét veszik figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában az egyes besorolási fokozatokat a tényleges fizetési fokozatok skáláján keresztül az adott fizetési fokozat kétéves növekedésének egytizenkettedével emelt képzett illetményekre osztják.
6. Az első előléptetést követően új szorzótényezőt határoznak meg. Ez a szorzótényező megegyezik az (5) bekezdés alkalmazásából származó új alapilletmények és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó összeg közötti aránnyal. A (7) bekezdésre is figyelemmel, ezt a szorzótényezőt a fizetési fokozatban való előrelépést és a díjazás kiigazítását követő illetményre kell alkalmazni.
7. Amennyiben a szorzótényező az előléptetést követően kisebb mint 1, a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 44. cikkétől eltérve – az új besorolási fokozatának első fizetési fokozatában marad mindaddig, amíg a szorzótényező kisebb mint 1, vagy amíg elő nem léptetik. Új szorzótényezőt számítanak ki a fizetési fokozatban való előrelépés értékének figyelembevétele céljából, amelyre a tisztviselő az említett cikk értelmében jogosult lett volna. Amint a tényező eléri az 1-et, a tisztviselő a személyzeti szabályzat 44. cikkével összhangban megkezdi a fizetési fokozatban való előrelépést. Ha a szorzótényező nagyobb mint 1, a többletet a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati időre váltják át.
8. A szorzótényezőt a következő előléptetésekkor kell alkalmazni.
8. cikk
(1) 2006. május 1-jétől kezdődő hatállyal a 2. cikk (1) bekezdésével bevezetett besorolási fokozatok megnevezése a következőképpen változik:
|
Korábbi (időközi) besorolási fokozat |
Új besorolási fokozat |
Korábbi (időközi) besorolási fokozat |
Új besorolási fokozat |
|
A*16 |
AD 16 |
||
|
A*15 |
AD 15 |
||
|
A*14 |
AD 14 |
||
|
A*13 |
AD 13 |
||
|
A*12 |
AD 12 |
||
|
A*11 |
AD 11 |
B*11 |
B*11 |
|
A*10 |
AD 10 |
B*10 |
B*10 |
|
A*9 |
AD 9 |
B*9 |
B*9 |
|
A*8 |
AD 8 |
B*8 |
B*8 |
|
A*7 |
AD 7 |
B*7/C*7 |
B*7/C*7 |
|
A*6 |
AD 6 |
B*6/C*6 |
B*6/C*6 |
|
A*5 |
AD 5 |
B*5/C*5/D*5 |
B*5/C*5/D*5 |
|
B*4/C*4/D*4 |
B*4/C*4/D*4 |
||
|
B*3/C*3/D*3 |
B*3/C*3/D*3 |
||
|
C*2/D*2 |
C*2/D*2 |
||
|
C*1/D*1 |
C*1/D*1 |
(2) E melléklet 7. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a havi alapilletményeket az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a személyzeti szabályzat 66. cikkében található táblázat alapján határozzák meg. Azon tisztviselők esetében, akiket 2004. május 1-je előtt vettek fel, az említett időpontot követő első előléptetésük hatálybalépéséig a következő táblázat érvényes:
|
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
|||||||
|
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
16 |
16 299,08 |
16 983,99 |
17 697,68 |
17 697,68 |
17 697,68 |
17 697,68 |
||
|
15 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 076,97 |
16 299,08 |
16 983,99 |
||
|
14 |
12 732,20 |
13 267,22 |
13 824,73 |
14 209,36 |
14 405,66 |
15 011,01 |
15 641,79 |
16 299,08 |
|
13 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 558,70 |
12 732,20 |
|||
|
12 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 099,79 |
11 253,14 |
11 726,01 |
12 218,75 |
12 732,20 |
|
11 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 810,36 |
9 945,89 |
10 363,83 |
10 799,33 |
11 253,14 |
|
10 |
7 769,34 |
8 095,82 |
8 436,01 |
8 670,72 |
8 790,51 |
9 159,90 |
9 544,81 |
9 945,89 |
|
9 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 663,46 |
7 769,34 |
|||
|
8 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 773,22 |
6 866,80 |
7 155,35 |
7 456,03 |
7 769,34 |
|
7 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
5 986,40 |
6 069,10 |
6 324,13 |
6 589,88 |
6 866,80 |
|
6 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 290,97 |
5 364,07 |
5 589,48 |
5 824,35 |
6 069,10 |
|
5 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 676,34 |
4 740,94 |
4 940,16 |
5 147,76 |
5 364,07 |
|
4 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 133,10 |
4 190,20 |
4 366,28 |
4 549,76 |
4 740,94 |
|
3 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 652,97 |
3 703,44 |
3 859,06 |
4 021,22 |
4 190,20 |
|
2 |
2 892,98 |
3 014,55 |
3 141,22 |
3 228,61 |
3 273,22 |
3 410,76 |
3 554,09 |
3 703,44 |
|
1 |
2 556,91 |
2 664,35 |
2 776,31 |
2 853,56 |
2 892,98 |
|||
9. cikk
2004. május 1-jétől 2011. április 30-ig, valamint a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. pontjától eltérve, az AD 12 és AD 13, valamint az AST 10 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők tekintetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében említett százalékarányok a következőképpen alakulnak:
|
Besorolási fokozat |
2004. május 1-jétől |
||||||
|
2005.4.30-ig |
2006.4.30-ig |
2007.4.30-ig |
2008.4.30-ig |
2009.4.30-ig |
2010.4.30-ig |
2011.4.30-ig |
|
|
A*/AD 13 |
– |
– |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
20 % |
|
A*/AD 12 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
25 % |
|
B*/AST 10 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
20 % |
10. cikk
(1) A 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett, a C. vagy D. besorolási osztályba tartozó tisztviselőket a következő előléptetéseket lehetővé tévő előmeneteli csoportokba osztják be:
a) a korábbi C. besorolási osztályban az AST 7 besorolási fokozatig;
b) a korábbi D. besorolási osztályban az AST 5 besorolási fokozatig.
(2) Az említett tisztviselők esetében, 2004. május 1-jétől és a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. szakaszától eltérve, a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében említett százalékarányok a következőképpen alakulnak:
|
C. előmeneteli csoport |
|||||||
|
Besorolási fokozat |
2004. május 1-jétől |
2010.4.30. után |
|||||
|
2005.4.30-ig |
2006.4.30-ig |
2007.4.30-ig |
2008.4.30-ig |
2009.4.30-ig |
2010.4.30-ig |
||
|
C*/AST 7 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
C*/AST 6 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
20 % |
|
C*/AST 5 |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
|
C*/AST 4 |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
|
C*/AST 3 |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
|
C*/AST 2 |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
|
C*/AST 1 |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
25 % |
|
D. előmeneteli csoport |
|||||||
|
Besorolási fokozat |
2004. május 1-jétől |
2010.4.30. után |
|||||
|
2005.4.30-ig |
2006.4.30-ig |
2007.4.30-ig |
2008.4.30-ig |
2009.4.30-ig |
2010.4.30-ig |
||
|
D*/AST 5 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
D*/AST 4 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
10 % |
10 % |
10 % |
|
D*/AST 3 |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
|
D*/AST 2 |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
22 % |
|
D*/AST 1 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
(3) Az a tisztviselő, akire az (1) bekezdés vonatkozik, korlátozás nélkül az asszisztensi csoport tagjává válhat, amennyiben átmegy a nyílt versenyvizsgán, illetve tanúsítványi eljárás alapján. A tanúsítványi eljárás alapja a tisztviselők szolgálati ideje, tapasztalata, érdemei és képzettsége, valamint az AST csoport beosztásainak elérhetősége. Egy vegyes bizottság vizsgálja meg a tisztviselők jelöltségét az alkalmasság szempontjából. Az intézmények 2004. május 1-je előtt elfogadják az eljárás végrehajtására vonatkozó szabályokat. Amennyiben szükséges, az intézmény egyedi rendelkezést hoz az alkalmazandó előléptetési arány módosulásához vezető változás figyelembevétele céljából.
(4) A Bizottság – az általa a személyzeti szabályzat 6. cikkének (3) bekezdése szerint nyújtott jelentésben – az e mellékletben előírt előléptetési százalékarányok pénzügyi vonatkozásairól, valamint a 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselőknek az új előmeneteli rendszerbe való beilleszkedéséről – beleértve a tanúsítványi eljárás alkalmazását – is információt nyújt.
(5) Ez a cikket nem kell alkalmazni azokra a tisztviselőkre, akik 2004. május 1-jét követően kerültek új besorolási osztályba.
11. cikk
A 45. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a 2006. május 1-je előtt hatályba lépő előléptetésekre.
2. szakasz
12. cikk
(1) 2004. május 1. és 2006. április 30. között a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) és (3) bekezdésében az AST és AD csoport besorolási fokozataira való hivatkozást a következőképpen kell megtenni:
— AST 1–AST 4: C*1–C*2 és B*3–B*4,
— AD 5–AD 8: A*5–A*8,
— AD 9, AD 10, AD 11, AD 12: A*9, A*10, A*11, A*12.
(2) Azon tisztviselők esetében, akiket a 2004. május 1-je előtt közzé tett versenyvizsgák alapján kialakult, az alkalmas pályázókat tartalmazó jegyzékről vettek fel, a személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket 2004. május 1. és 2006. április 30. között vettek fel:
— a versenyvizsgán közölt besorolási fokozatba sorolják be, amennyiben a jegyzéket az A*, B* vagy C* besorolási osztályhoz állították össze,
— a következő táblázatnak megfelelően sorolják be, amennyiben a jegyzéket az A, LA, B vagy C besorolási osztályhoz állították össze:
—
|
A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat |
A felvétel szerinti besorolási fokozat |
|
A8/LA8 |
A*5 |
|
A7/LA7 és A6/LA6 |
A*6 |
|
A5/LA5 és A4/LA4 |
A*9 |
|
A3/LA3 |
A*12 |
|
A2 |
A*14 |
|
A1 |
A*15 |
|
B5 és B4 |
B*3 |
|
B3 és B2 |
B*4 |
|
C5 és C4 |
C*1 |
|
C3 és C2 |
C*2 |
13. cikk
(1) Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket az említett időpontot követően vettek fel, a következő táblázatnak megfelelően kell besorolni:
|
A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat |
A felvétel szerinti besorolási fokozat |
|
|
A8/LA8 |
A*5 |
AD 5 |
|
A7/LA7 és A6/LA6 |
A*6 |
AD 6 |
|
A*7 |
AD 7 |
|
|
A*8 |
AD 8 |
|
|
A5/LA5 és A4/LA4 |
A*9 |
AD 9 |
|
A*10 |
AD 10 |
|
|
A*11 |
AD 11 |
|
|
A3/LA3 |
A*12 |
AD 12 |
|
A2 |
A*14 |
AD 14 |
|
A1 |
A*15 |
AD 15 |
|
B5 és B4 |
B*3 |
AST 3 |
|
B3 és B2 |
B*4 |
AST 4 |
|
C5 és C4 |
C*1 |
AST 1 |
|
C3 és C2 |
C*2 |
AST 2 |
(2) A 12. cikk (3) bekezdésétől és e cikk (1) bekezdésétől eltérve, az intézmények felvehetnek olyan, jogász-nyelvészi feladatokkal megbízott tisztviselőket az A*7 vagy AD 7 besorolási fokozatba, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, amely a LA 7 és LA 6, valamint az A*7 szinten megtartott versenyvizsgák alapján készült. A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy képzettségének és különleges tapasztalatának figyelembevételével besorolási fokozatában további szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti; ez nem haladhatja meg a 48 hónapot.
3. szakasz
14. cikk
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésétől ellenére az eltartott gyermek után nyújtott támogatás helyébe a következő összegek lépnek:
|
2008.7.1.–2008.12.31. |
344,55. |
Ezeket az összegeket évente a személyzeti szabályzat XI. mellékletében meghatározott éves kiigazítással megegyező százalékaránnyal igazítják ki.
15. cikk
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésétől ellenére, azoknak az eltartott gyermekeknek az esetében, akik még nem töltötték be az öt évet, vagy akik nem vesznek részt rendszeres nappali tagozatos képzésben alapfokú vagy középfokú iskolában, a támogatás helyébe a következő összegek lépnek:
|
2008.7.1.–2008.8.31. |
70,14. |
Ezeket az összegeket évente a személyzeti szabályzat XI. mellékletében meghatározott éves kiigazítással megegyező százalékaránnyal igazítják ki.
16. cikk
A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 3. cikke ellenére, az a tisztviselő, aki iskoláztatási támogatásként átalányösszegben részesül, mindaddig megkapja az átalányösszeget, amíg a támogatásra vonatkozó feltételek teljesülnek, és legkésőbb 2008. augusztus 31-ig. Az átalányösszeget azonban 2004. szeptember 1-jén a 2004. április 30-i értékének 80 %-ára, 2005. szeptember 1-jén 60 %-ára, 2006. szeptember 1-jén 40 %-ára és 2007. szeptember 1-jén 20 %-ára csökkentik.
17. cikk
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 17. cikkének (2) bekezdése ellenére 2004. május 1-től 2008. december 31-ig egy kiegészítő összeg utalható a következő feltételek mellett:
a) az összeget 2004. május 1-je előtt rendszeresen kellett utalni, és az engedélyezésre vonatkozó feltételeket továbbra is teljesíteni kell;
b) a kiegészítő összeg nem olyan nagy, hogy a havonta utalt teljes összeg meghaladja a következő, a 2004. május 1-je előtt havonta utalt teljes összeg százalékában kifejezett maximumértékeket:
|
2004. május 1-jétől december 31-ig: |
100 % |
|
2005. január 1-jétől december 31-ig: |
80 % |
|
2006. január 1-jétől december 31-ig: |
60 % |
|
2007. január 1-jétől december 31-ig: |
40 % |
|
2008. január 1-jétől december 31-ig: |
20 %. |
18. cikk
(1) Azok a kedvezményezettek, akik a 2004. május 1-jét megelőző hónapban jogosultak voltak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének korábbi 4a. cikkében említett átalánytámogatásra, a 6. besorolási fokozatig személy szerint továbbra is megtartják jogosultságukat. A támogatás összegét minden évben a díjazásnak a személyzeti szabályzat XI. mellékletében meghatározott éves kiigazításával megegyező százalékaránnyal igazítják ki. Amennyiben valamely, a 7. besorolási fokozatba előléptetett tisztviselő nettó díjazása az átalánytámogatás megszüntetése miatt alacsonyabb, mint az előléptetést közvetlenül megelőző hónapban kapott nettó díjazás – miközben az összes többi feltétel változatlan maradt –, a tisztviselő a besorolási fokozat következő magasabb fizetési fokozatába való előrelépésig a különbséggel megegyező kompenzációs támogatásra jogosult.
(2) 2004. május 1-jét megelőzően a C. és D. besorolási osztályba tartozó tisztviselők, akik nem lettek – az e melléklet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően korlátozás nélkül – tagjai az AST asszisztensi csoportnak, továbbra is jogosultak vagy kompenzációs szabadságra vagy – amennyiben a szolgálati követelmények a VI. mellékletben előírtak szerint nem teszik lehetővé a kompenzációs szabadságot a túlmunka teljesítésének hónapját követő hónapban – díjazásra.
19. cikk
Amennyiben a 2004. május 1-jétől 2008. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a tisztviselő havi nettó díjazása bármilyen korrekciós együttható alkalmazása előtt alacsonyabb annál a nettó díjazásnál, amit a 2004. május 1-jét megelőző hónapban azonos személyi feltételek mellett kapott volna, a tisztviselő a különbséggel megegyező kompenzációs támogatásra jogosult. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben a nettó díjazás csökkenését a személyzeti szabályzat XI. mellékletében említett, a díjazás éves kiigazítása eredményezi. Ez a nettójövedelem-garancia nem terjed ki a különleges illetékre, a nyugdíjjárulék arányának változására vagy az illetmény egy részének átutalására vonatkozó rendelkezések változására.
4. szakasz
20. cikk
(1) Annak a tisztviselőnek a nyugdíja, aki 2004. május 1-je előtt vonul nyugdíjba, a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett, azon tagállam tekintetében megállapított korrekciós együttható függvénye, amelyben lakóhelyének fennállását igazolja.
Az alkalmazandó legkisebb korrekciós együttható 100.
Amennyiben a tisztviselő egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel, az alkalmazandó korrekciós együttható 100.
A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, annak a jogosultnak a nyugdíját, aki valamelyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjat a lakóhely szerinti tagállam pénznemében folyósítják a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, 2004. május 1-jétől 2009. május 1-jéig a 2004. május 1-je előtt megállapított nyugdíjakat a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett, azon tagállam vonatkozásában alkalmazott korrekciós együtthatók átlagának alkalmazásával igazítják ki, amelyben a nyugdíjjogosult lakóhelyének fennállását igazolja. Az átlagot a következő táblázatban szereplő korrekciós együttható alapján számítják ki:
|
Időpont |
2004.5.1-től |
2005.5.1-től |
2006.5.1-től |
2007.5.1-től |
2008.5.1-től |
|
% |
80 %, a) pont 20 %, b) pont |
60 %, a) pont 40 %, b) pont |
40 %, a) pont 60 %, b) pont |
20 %, a) pont 80 %, b) pont |
100 %, b) pont |
Amennyiben a XI. melléklet 3. cikkének (5) bekezdésében szereplő együtthatók legalább egyike módosul, ugyanattól az időponttól kezdődően az átlag is módosul.
(3) A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők esetében, akik 2004. május 1-jén nem részesülnek nyugdíjban, az előző bekezdések számítási módszerét alkalmazzák a nyugdíjjogosultság megállapításakor a következőkre:
a) a VIII. melléklet 3. cikke szerinti, 2004. május 1-je előtti nyugdíjszerző szolgálati évek, valamint
b) a 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselő által 2004. május 1-je előtt az eredeti rendszer alapján szerzett nyugdíjjogosultságra vonatkozó, a VIII. melléklet 11. cikke szerinti átruházásból származó nyugdíjszerző évek.
Az említett tisztviselők nyugdíjára csak akkor vonatkozik a korrekciós együttható, ha a tisztviselő lakóhelye megegyezik a VII. melléklet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti származási helyével. A nyugdíjban részesülő tisztviselő azonban családi vagy orvosi okokból kivételesen kérheti a kinevezésre jogosult hatóságtól, hogy az módosítsa a származási helyet. Ezt a határozatot az érintett tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazolások alapján hozzák meg.
A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező jogosult nyugdíját a lakóhely szerinti tagállam pénznemében kell folyósítani a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.
(4) Ezt a cikket analógia útján kell alkalmazni a rokkantsági juttatásra, valamint a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK ( 6 ), a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK ( 7 ), az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet szerinti juttatásokra. Ezt a cikket azonban nem kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 41. cikkében említett a juttatás azon jogosultjaira, akik az utolsó alkalmazási helyük szerinti országban laknak.
21. cikk
A 77. cikk második bekezdésének második mondata ellenére, azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetmény 2 %-ra.
22. cikk
(1) Az a tisztviselő, aki 2004. május 1-jén betöltötte 50. életévét vagy idősebb, vagy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, a 60. életévének betöltésekor öregségi nyugdíjra jogosult.
A 2004. május 1-jén 30–49 éves tisztviselők a következő táblázatban feltüntetett életkorban jogosultak öregségi nyugdíjra:
|
Betöltött életév 2004. május 1-jén |
Nyugdíjkorhatár |
|
49 év |
60 év 2 hónap |
|
48 év |
60 év 4 hónap |
|
47 év |
60 év 6 hónap |
|
46 év |
60 év 8 hónap |
|
45 év |
60 év 10 hónap |
|
44 év |
61 év 0 hónap |
|
43 év |
61 év 2 hónap |
|
42 év |
61 év 4 hónap |
|
41 év |
61 év 6 hónap |
|
40 év |
61 év 8 hónap |
|
39 év |
61 év 10 hónap |
|
38 év |
61 év 11 hónap |
|
37 év |
62 év 0 hónap |
|
36 év |
62 év 1 hónap |
|
35 év |
62 év 2 hónap |
|
34 év |
62 év 4 hónap |
|
33 év |
62 év 5 hónap |
|
32 év |
62 év 6 hónap |
|
31 év |
62 év 7 hónap |
|
30 év |
62 év 8 hónap |
Az a tisztviselő, aki 2004. május 1-jén még nem töltötte be 30. életévét, 63 éves korában jogosult öregségi nyugdíjra.
Azon tisztviselők esetében, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, a nyugdíjkorhatárt – amelyet a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjkorhatárra vonatkozó valamennyi hivatkozása szempontjából figyelembe kell venni – a fenti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani, kivéve, ha a személyzeti szabályzat ettől eltérően rendelkezik.
(2) A VIII. melléklet 2. cikke ellenére azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba és az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban maradnak, a nyugdíjkorhatár elérését követő minden egyes év után az alapnyugdíj százalékában emelésre jogosultak, feltéve, hogy – adott esetben – a nyugdíj teljes összege a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdése értelmében nem haladja meg az utolsó alapilletményük 70 %-át.
Az emelést elhalálozás esetén is meg kell adni, ha a tisztviselő az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban marad.
Ha – a IVa. melléklet szerint – a 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett és részmunkaidőben dolgozó tisztviselő a munkavégzés időtartama arányában járul hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az e cikkben előírt, a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos emelést is csak ugyanilyen arányban kell alkalmazni.
Az 50. életévüket betöltött vagy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező tisztviselők esetében az előző albekezdésben említett nyugdíjemelés a 60 éves korban megszerzett nyugdíjjogosultág 5 %-ának felel meg. A 40–49 éves tisztviselők esetében a legmagasabb nyugdíjemelés a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett illetmény 3,0 %-a, de nem haladhatja meg az érintett tisztviselők által 60 éves korukban megszerzett nyugdíjjogosultág 4,5 %-át. A 35–39 éves tisztviselők esetében a legmagasabb nyugdíjemelés a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett illetmény 2,75 %-a, de nem haladhatja meg az érintett tisztviselők által 60 éves korukban megszerzett nyugdíjjogosultág 4,0 %-át. A 30–34 éves tisztviselők esetében a legmagasabb nyugdíjemelés a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett illetmény 2,5 %-a, de nem haladhatja meg az érintett tisztviselők által 60 éves korukban megszerzett nyugdíjjogosultág 3,5 %-át. A 30 évnél fiatalabb tisztviselők esetében a legmagasabb nyugdíjemelés a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett illetmény 2,0 %-a.
(3) Amennyiben egyedi kivételes esetekben az új nyugdíjrendelkezések bevezetése egyes tisztviselők nyugdíjjogosultságát méltánytalanul, olyan mértékben érinti, amely jelentősen eltér az átlagos csökkentésektől, a Bizottság megfelelő kompenzációs intézkedéseket javasol a Tanácsnak. A Tanács a javaslat alapján az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírt minősített többséggel jár el.
(4) Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, és akik – miután velük kapcsolatban alkalmazták a VIII. melléklet 2., 3. és 11. cikkét – 65. éves korukban nem érik az öregségi nyugdíjnak a személyzeti szabályzat 77. cikkében meghatározott legnagyobb összegét, ennek a felső határnak a figyelembevételével kiegészítő nyugdíjjogosultságot szerezhetnek.
Az érintett tisztviselők által fizetendő járulékok megfelelnek az általuk és a munkáltató által a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdése szerint fizetett járulékok teljes összegének. A Bizottság általános végrehajtási rendelkezésekkel megállapítja az érintett tisztviselők által fizetendő járulékok kiszámításának módszerét olyan módon, amely biztosítja, hogy a jogosultság megszerzése garantálja a biztosításmatematikai mérleget, és hogy a módszert az európai intézmények nyugdíjrendszerének pénzügyi támogatása nélkül alkalmazzák. A Bizottság ezeket az általános végrehajtási rendelkezéseket 2005. január 1. előtt fogadja el.
Az érintett tisztviselők e rendelkezés értelmében 2004. május 1-je után öt évre vonatkozó jogosultságot szerezhetnek, a járulékfizetés maximális időtartamától függően: 2004. május 1-jén 45–49 éves tisztviselők esetében három hónap; az említett időpontban 38–44 éves tisztviselők esetében kilenc hónap; az említett időpontban 30–37 éves tisztviselők esetében tizenöt hónap; és az említett időpontban 30 évnél fiatalabb tisztviselők esetében két év.
23. cikk
(1) A személyzeti szabályzat 52. cikke ellenére a VIII. melléklet 9. cikke második francia bekezdésének alkalmazását kérheti az a tisztviselő, aki 2004. május 1-je előtt lépett szolgálatba, és aki azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy az e melléklet 22. cikkével összhangban jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra:
a) 50 éves kortól azok esetében, akik 2004. május 1-jén betöltötték 45. életévüket vagy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek;
b) a következő táblázatnak megfelelően megállapított életkortól azon tisztviselők esetében, akik 2004. május 1-jén még nem töltötték be 45. életévüket:
|
Betöltött életév 2004. május 1-jén |
A nyugdíjfolyósítás kezdete |
|
45 éves és ennél idősebb |
50 év 0 hónap |
|
44 év |
50 év 6 hónap |
|
43 év |
51 év 0 hónap |
|
42 év |
51 év 6 hónap |
|
41 év |
52 év 0 hónap |
|
40 év |
52 év 6 hónap |
|
39 év |
53 év 0 hónap |
|
38 év |
53 év 6 hónap |
|
37 év |
54 év 0 hónap |
|
36 év |
54 év 6 hónap |
|
35 éves és ennél fiatalabb |
55 év 0 hónap |
(2) Ilyen esetekben a nyugdíjjogosultság VIII. melléklet 9. cikkében említett, azon tisztviselőkre vonatkozó csökkentése mellett, akik a szolgálatból való kilépéskor legalább 55 évesek, a megszerzett nyugdíjjogosultságot továbbcsökkentik 4,483 %-kal, ha a nyugdíjfolyósítás 54 éves korban kezdődik; 8,573 %-kal, ha a nyugdíjfolyósítás 53 éves korban kezdődik; 12,316 %-kal, ha a nyugdíjfolyósítás 52 éves korban kezdődik; 15,778 %-kal, ha a nyugdíjfolyósítás 51 éves korban kezdődik; és 18,934 %-kal, ha a nyugdíjfolyósítás 50 éves korban kezdődik.
24. cikk
(1) A 2004. május 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban állapítják meg. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra. A 2004. május 1-jétől kezdődően hatályos, a családi támogatásokra és korrekciós együtthatókra vonatkozó szabályokat azonban az e melléklet 20. cikke alkalmazásának sérelme nélkül haladéktalanul alkalmazni kell.
Az első albekezdés ellenére, a rokkantsági nyugdíj vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai kérhetik, hogy rájuk a 2004. május 1-jétől kezdődően alkalmazandó rendelkezések vonatkozzanak.
(2) E rendelkezések hatálybalépésekor garantálják a 2004. május 1-je előtt kapott nettó nyugdíj nominálösszegét. Ezt a garantált összeget azonban kiigazítják, ha a jogosult családi helyzete vagy lakóhely szerinti országa megváltozik. Azok esetében, akik 2004. május 1. és 2007. december 31. között vonulnak nyugdíjba, a nyugdíjba vonuláskor kapott nettó nyugdíj nominálösszegét a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjba vonulásuk napján hatályos rendelkezései figyelembevételével garantálják.
Az első albekezdés alkalmazása céljából, ha a hatályos rendelkezések alapján kiszámított nyugdíj alacsonyabb a fent meghatározott nominálösszegnél, a különbséggel megegyező kompenzációs összeget folyósítanak.
Azok esetében, akik 2004. május 1-je előtt jogosultak nyugdíjra, a nominálnyugdíjat havonta, a kiszámításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzat 2004. május 1-jét megelőzően hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.
Azon tisztviselők esetében, akik 2004. május 1. és 2007. december 31. között vonulnak nyugdíjba, a nominálnyugdíjat havonta, a számításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjba vonulásuk időpontjában hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.
A nyugdíjjogosult 2004. május 1-je után bekövetkezett halála esetén, akinek a nyugdíját ezen időpontot megelőzően állapították meg, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt személy által kapott garantált nominálnyugdíj figyelembevételével állapítják meg.
(3) Feltéve, hogy a rokkantsági nyugdíj jogosultja nem kérte, hogy rá a 2004. május 1-je után alkalmazandó rendelkezések vonatkozzanak, és akivel kapcsolatban még nem jelentették ki, hogy alkalmas arra, hogy folytassa feladatai ellátását, az így fenntartott rokkantsági nyugdíját öregségi nyugdíjnak tekintik, amikor a jogosult a 65. életévét betölti
(4) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK, a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK, az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet értelmében folyósított juttatások valamelyikére jogosultakra. Öregségi nyugdíjukat azonban a nyugdíjba vonuláskor hatályos szabályokkal összhangban állapítják meg.
25. cikk
(1) A 2004. május 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a nyugdíj kiszámításához használt besorolási fokozatot az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében szereplő táblázattal összhangban határozzák meg.
A jogosult nyugdíjának kiszámításához figyelembe vett alapilletménynek megegyezik a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti, az új besorolási fokozatra vonatkozóan megállapított, ugyanazon fizetési fokozat tekintetében érvényes, a régi illetménytáblázat és a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti alapilletmény arányának megfelelő százalékkal súlyozott, ugyanazon fizetési osztályra vonatkozó illetménnyel.
A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.
A régi illetménytáblázat szerinti D4 besorolási fokozatba tartozó fizetési fokozatok esetében az első besorolási fokozat első fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.
(2) A személyzeti szabályzat 77. és 78. cikke szerinti alapilletményt átmenetileg a 7. cikkben megállapított megfelelő szorzótényezőnek a jogosult besorolási fokozatának megfelelő azon illetményre való alkalmazásával állapítják meg, amelyet a személyzeti szabályzat 66. cikkében található táblázattal összhangban az öregségi nyugdíjra és a rokkantsági ellátásokra való jogosultság megállapításához vettek figyelembe.
A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a szorzótényező kiszámításakor.
A 2004. május 1. és 2006. április 1. között megállapított öregségi nyugdíjakra és rokkantsági ellátásokra a 8. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai esetében e cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni az elhunyt tisztviselő vagy volt tisztviselő tekintetében.
(4) Az (1) és (2) bekezdést analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke, az 1857/89/EGK, a 2688/95/EK, Euratom, ESZAK, a 2689/95/EK, Euratom, ESZAK, az 1746/2002/EK, Euratom, az 1747/2002/EK, Euratom vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet értelmében folyósított juttatások valamelyikében részesülő személyekre.
26. cikk
(1) A nyugdíjjogosultság VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti átruházásának lehetőségére vonatkozóan 2004. május 1-je előtt benyújtott kérelmeket a benyújtáskor hatályos szabályokkal összhangban bírálják el.
(2) Amennyiben a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt határidő 2004. május 1-jén még nem járt le, azok az érintett tisztviselők, akik nem nyújtották be az említett kérelmet a korábban megadott határidőn belül, vagy akiknek a kérelmét a határidő utáni benyújtás miatt utasították el, még benyújthatják, illetve ismét benyújthatják a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti átruházásra vonatkozó kérelmüket.
(3) Azok a tisztviselők, akik határidőn belül benyújtották az átruházásra vonatkozó kérelmüket, de elutasították a kapott ajánlatot, azok, akik nem nyújtották be az említett kérelmet a korábban megadott határidőn belül, vagy akiknek a kérelmét a határidő utáni benyújtás miatt utasították el, legkésőbb 2004. október 31-ig még benyújthatják, illetve ismét benyújthatják a kérelmet.
(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben az intézmény, amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít – az e melléklet rendelkezéseit figyelembe véve – megállapítja a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése tekintetében elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerinti nyugdíjrendszerük alapján figyelembe vett nyugdíjszerző szolgálati évek számát. E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában azonban, a tisztviselő figyelembe veendő életkora és besorolási fokozata a kinevezésekori életkora és besorolási fokozata.
(5) Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt hozzájárultak, hogy nyugdíjjogosultságukat a VIII. melléklet 11. cikkének (2) bekezdése szerint átutalják, kérhetik a közösségi intézmények nyugdíjrendszerében az említett cikk alapján már megszerzett prémium újraszámítását. Az újraszámítás a prémium megszerzésekor hatályos, az e melléklet 22. cikkével összhangban kiigazított paramétereken alapul.
(6) Azok a tisztviselők, akik az (1) bekezdés alapján szereztek prémiumot, a közösségi intézmények nyugdíjrendszere szerinti prémiumról szóló értesítéstől kezdve kérhetik az (5) bekezdés alkalmazását.
27. cikk
(1) A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosításmatematikai egyenérték kiszámításakor a tisztviselők és az ideiglenes személyzet – a 2004. május 1. előtti szolgálati idővel kapcsolatos jogai tekintetében – a következő rendelkezések hatálya alá tartoznak:
Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke nem lehet alacsonyabb a következőnél:
a) az alapilletményből nyugdíjjárulékként levont teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt;
b) a ténylegesen letöltött szolgálati idővel arányos, minden szolgálati év utolsó levonások nélküli alapilletmény másfél havi összege alapján számított távozási díj;
c) a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Közösségeknek befizetett teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt.
(2) Amennyiben azonban a tisztviselő vagy az ideiglenes alkalmazott szerződésének visszavonása vagy felbontása miatt lép ki a szolgálatból, a fizetendő távozási díjat vagy az átruházandó biztosításmatematikai egyenértéket a személyzeti szabályzat IX. melléklete 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján hozott határozat figyelembevételével állapítják meg.
(3) Azok a 2004. május 1-jén szolgálatot betöltő tisztviselők, akik a 11. cikk (1) bekezdése szerinti átruházási lehetőség hiányában jogosultak lettek volna távozási díj kifizetésére a személyzeti szabályzat 2004. május 1-je előtt hatályos szabályaival összhangban, megtartják jogosultságukat az említett időpont előtt hatályos szabályokkal összhangban kiszámított távozási díj kifizetésére, kivéve, ha részesülnek a VIII. melléklet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseiből.
28. cikk
Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében említett alkalmazottak, akik 2004. május 1-jén szerződéses jogviszonyban állnak, és akiket az említett napot követően tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság – a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő – biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak.
29. cikk
A 2004. május 1-je előtt az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjával összhangban az Európai Parlament valamely politikai csoportja választott elnökének segítésére felvett ideiglenes alkalmazottak esetében a személyzeti szabályzat 29. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított azt a követelmény, mely szerint az ideiglenes alkalmazott az alkalmazási feltételek 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban felvételi eljárásban vesz részt, nem kell alkalmazni.
XIII.1. MELLÉKLET
A beosztások típusai az átmenti időszakban
A beosztások típusai az egyes besorolási osztályokban az e melléklet 4. cikkének n) pontjában előírtak szerint.
|
A. besorolási osztály |
C. besorolási osztály |
||
|
A*5 |
Tisztviselő/ |
C*1 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
Kutatási tisztviselő/ |
C*2 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Nyelvész tisztviselő |
C*3 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
A*6 |
Tisztviselő/ |
C*4 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
Kutatási tisztviselő/ |
C*5 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Nyelvész tisztviselő |
C*6 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
A*7 |
Tisztviselő/ |
C*7 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*8 |
Tisztviselő/ |
||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*9 |
Egységvezető |
||
|
Tisztviselő/ |
|||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*10 |
Egységvezető |
||
|
Tisztviselő/ |
|||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*11 |
Egységvezető |
||
|
Tisztviselő/ |
|||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*12 |
Egységvezető |
||
|
Tisztviselő/ |
|||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*13 |
Egységvezető |
||
|
Tisztviselő/ |
|||
|
Kutatási tisztviselő/ |
|||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
A*14 |
Kutatási tisztviselő/ |
||
|
Nyelvész tisztviselő |
|||
|
Tisztviselő/Egységvezető |
|||
|
Igazgató |
|||
|
A*15 |
Igazgató/Főigazgató |
||
|
A*16 |
Főigazgató |
||
|
B. besorolási osztály |
D. besorolási osztály |
||
|
B*3 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*1 |
Alkalmazott |
|
B*4 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*2 |
Alkalmazott |
|
B*5 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*3 |
Alkalmazott |
|
B*6 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*4 |
Alkalmazott |
|
B*7 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*5 |
Alkalmazott |
|
B*8 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
||
|
B*9 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
||
|
B*10 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
||
|
B*11 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
||
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK EGYÉB ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK
|
TARTALOM |
|
|
I. CÍM: |
Általános rendelkezések 1–7a. |
|
II. CÍM: |
Ideiglenes alkalmazottak |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 8 – 10 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 11 |
|
3. fejezet: |
Alkalmazási feltételek 12 – 15 |
|
4. fejezet: |
Munkafeltételek 16 – 18 |
|
5. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 19 – 27 |
|
6. fejezet: |
Dávky sociálního zabezpečení |
|
A. Szakasz: |
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások 28 – 30 |
|
B. Szakasz: |
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás 31 – 38a |
|
C. Szakasz: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj 39 – 40 |
|
D. Szakasz: |
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása 41 a 42 |
|
E. Szakasz: |
Az ideiglenes alkalmazottak ellátási jogosultságainak megállapítása 43 |
|
F. Szakasz: |
Az ellátások folyósítása 44 |
|
G. Szakasz: |
Jogátruházás a közösségek javára 44a |
|
7. fejezet: |
Túlfizetések visszatérítése 45 |
|
8. fejezet: |
Jogorvoslatok 46 |
|
9. fejezet: |
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése 47 – 50a |
|
III. CÍM: |
Kisegítő alkalmazottak |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 51 – 53 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 54 |
|
3. fejezet: |
Alkalmazási feltételek 55 a 56 |
|
4. fejezet: |
Munkafeltételek 57 – 60 |
|
5. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 61 – 69 |
|
6. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások 70 a 71 |
|
7. fejezet: |
Túlfizetések visszatérítése 72 |
|
8. fejezet: |
Jogorvoslatok 73 |
|
9. fejezet: |
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése 74 – 78 |
|
IV. CÍM: |
Szerződéses alkalmazottak |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 79 a 80 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 81 |
|
3. fejezet: |
Felvételi feltételek 82 – 84 |
|
4. fejezet: |
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések 85 – 87 |
|
5. fejezet: |
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések 88 – 90 |
|
6. fejezet: |
Munkafeltételek 91 |
|
7. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 92 – 94 |
|
8. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások |
|
A. szakasz: |
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások 95 – 98 |
|
B. szakasz: |
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás 99 – 108 |
|
C. szakasz: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj 109 a 110 |
|
D. szakasz: |
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása 111 a 112 |
|
E. szakasz: |
A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése 113 |
|
F. szakasz: |
Az ellátások folyósítása 114 |
|
G. szakasz: |
Jogátruházás a Közösség javára 115 |
|
9. fejezet: |
A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése 116 |
|
10. fejezet: |
Jogorvoslatok 117 |
|
11. fejezet: |
A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések 118 |
|
12. fejezet: |
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése 119 |
|
V. CÍM: |
Helyi alkalmazottak 120 – 122 |
|
VI. CÍM: |
Szaktanácsadók 123 a 124 |
|
VII. CÍM: |
Átmeneti rendelkezések 125 |
|
VIII. CÍM: |
Záró rendelkezések 126 a 127 |
|
MELLÉKLET: |
Přechodná ustanovení pro zaměstnance, na které se vztahuje pracovní řád ostatních zaměstnanců |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Az alkalmazási feltételeket ►M15 a Közösségekkel ◄ szerződéses viszonyban álló alkalmazottakra kell alkalmazni.
Ezen alkalmazottak a következők:
— ideiglenes alkalmazottak,
— ►M112 az 52. cikkben meghatározott időpontig ◄ ,
— szerződéses alkalmazottak,
— helyi alkalmazottak,
— szaktanácsadók.
▼M33 —————
Minden olyan esetben, amikor ezen alkalmazási feltételekben férfiakra történik utalás, ez ugyanúgy a nőkre is vonatkozik, illetve fordítva, kivéve azokat az eseteket, amikor a kontextusból egyértelműen az ellenkezője derül ki.
2. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „ideiglenes alkalmazottak”:
a) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített beosztások betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
b) a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
c) a Közösségek tisztviselőin kívül egy olyan személynek, aki a Közösségeket létrehozó szerződések, ►M15 vagy a Közösségek egységes Tanácsát és egységes Bizottságát ◄ létrehozó szerződés által meghatározott hivatalt lát el, ►M112 vagy a Közösségek egyik intézménye vagy szerve választott elnökének, vagy az Európai Parlamentnek, illetve a Régiók Bizottságának egyik politikai csoportja, vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik csoportja ◄ segítésére alkalmazott alkalmazottak;
d) a kutatási és beruházási költségvetési előirányzatokból fizetett és az érintett intézményre vonatkozó költségvetéshez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak.
3. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „kisegítő alkalmazottak”:
a) az 52. cikkben megállapított keretek között egy intézményben teljes munkaidős vagy részmunkaidős feladatokat ellátó, de nem a költségvetés adott intézményre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
b) a tisztviselők intézményen belüli ideiglenes beosztásba helyezése lehetőségeinek megvizsgálása után azon alkalmazottak, akiket a feladataikat ideiglenesen ellátni képtelen alábbi személyek helyettesítésére alkalmaznak:
— a ►M112 asszisztensek csoportjába (AST) ◄ tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak,
— kivételesen ►M112 a tisztviselők csoportjába tartozó (AD), a rangidős tisztviselők kivételével (főigazgatók, illetve hasonló beosztású, AD 16 és AD 15 besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak, valamint igazgatók, illetve hasonló beosztású, AD 15 és AD 14 besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak) ◄ – magas szaktudást igénylő beosztást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak;
az ilyen alkalmazottak fizetése a költségvetés adott intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából történik.
3a. cikk
(1) Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „szerződéses alkalmazottak”; az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben nem szereplő beosztást betöltő, és teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak:
a) egy intézményben fizikai vagy adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok elvégzésére,
b) a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdésében említett ügynökségeknél,
c) más Európai Unión belüli egységeknél, amelyeket a személyzeti szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően és az ilyen alkalmazottak alkalmazását lehetővé tévő, egy vagy több intézmény által kibocsátott egyedi jogi aktussal hoztak létre,
d) a közösségi intézmények képviseleteinél és küldöttségeinél,
e) más, az Európai Unión kívül lévő egységeknél.
(2) A Bizottság, valamennyi intézmény által nyújtott információ alapján, a költségvetési hatóságnak évente a szerződéses alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó jelentést nyújt be, amely megállapítja, hogy a szerződéses alkalmazottak teljes száma meghaladja-e a külön-külön az ügynökségeknél, az Európai Unión belüli egységeknél, a közösségi intézmények képviseleteinél és küldöttségeinél és más, az Európai Unión kívüli egységeknél dolgozó alkalmazottak teljes számának 75 %-át. Amennyiben nem tartják be ezt a korlátozást, a Bizottság javasolja az ügynökségeknek, az Európai Unión belüli egységeknek, a közösségi intézmények képviseleteinek és küldöttségeinek és más, az Európai Unión kívüli egységeknek, hogy tegyék meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.
3b. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „kisegítő feladatokat végző szerződéses alkalmazottak”; ►C2 olyan alkalmazottak, akiket a 88. cikkben megállapított időbeli korlátokon belül alkalmaznak az intézménynél, a 89. cikkben említett csoportok valamelyikében: ◄
a) a 3a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feladatokon kívüli feladatok teljes vagy részmunkaidős ellátására, anélkül, hogy az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben szereplő beosztásra nevezték volna ki őket
b) a tisztviselők intézményen belüli ideiglenes beosztásba helyezése lehetőségének megvizsgálása után, azon alkalmazottak, akiket a feladataikat ideiglenesen ellátni képtelen alábbi személyek helyettesítésére alkalmaznak:
i. az AST csoportban résztvevő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak;
ii. kivételesen az AD csoportba tartozó – az egységvezetők, az igazgatók, a főigazgatók és ezekkel egyenértékű tisztségek kivételével – magas szaktudást igénylő beosztást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak.
A szerződéses alkalmazottak kisegítő feladatokra való alkalmazása kizárt azokban az esetekben, amikor a 3a. cikket kell alkalmazni.
4. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „helyi alkalmazottak”; a helyi gyakorlat szerint fizikai tevékenységek vagy kisegítő szolgáltatások ellátására alkalmazott alkalmazottak, akiket nem az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmaztak, és akiket a költségvetés adott szakaszának e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek. Az Európai Unión kívüli alkalmazási helyeken, a fent említett feladatokon kívüli, a szolgálat érdekében egy tisztviselőnek vagy egy, az 1. cikk szerinti alkalmazottnak ki nem osztható feladatokra alkalmazott alkalmazottak helyi alkalmazottnak tekinthetők.
5. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „szaktanácsadó” a különleges képesítései következtében és bármely más minőségben folytatott jövedelemszerző tevékenysége ellenére ►M15 a Közösségek valamely intézményének ◄ segítésére rendszeresen vagy meghatározott időre alkalmazott személy, akit a költségvetés azon intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek, amelynél alkalmazzák.
6. cikk
Minden intézmény meghatározza, hogy ki jogosult az 1. cikkben említett szerződések megkötésére.
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat ►M112 1a. cikke (2) bekezdésének, az 1b. cikkének ◄ és ►M112 a 2. cikke (2) ◄ bekezdésének rendelkezéseit.
7. cikk
Azon alkalmazott, akinek szerződése több mint egy évre vagy határozatlan időre szól, választójoggal rendelkezik és választható a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott személyzeti bizottságba.
Az egy évnél rövidebb szerződéssel rendelkező alkalmazott is rendelkezik választójoggal, ha legalább hat hónapja alkalmazásban áll.
Az intézmény vagy a személyzeti bizottság konzultálhat a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott vegyesbizottsággal az 1. cikk hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó általános jellegű kérdésekben.
7a. cikk
A személyzeti szabályzat ►M112 24b. ◄ cikkét alkalmazni kell az 1. cikkben említett alkalmazottakra.
II. CÍM
IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
8. cikk
A 2. cikk a) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak határozott vagy határozatlan időre alkalmazhatók. Az ilyen, határozott időre alkalmazott alkalmazottak szerződése legfeljebb egyszer határozott időre meghosszabbítható. Minden további meghosszabbítás határozatlan időre szól.
A 2. cikk b) és d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak legfeljebb négy évre alkalmazhatók, de alkalmazásuk bármilyen rövidebb időtartamra is korlátozható. Szerződésüket legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb két évre hosszabbítható meg, ha a szerződéshosszabbítás lehetőségéről az eredeti szerződés rendelkezett, és az abban a szerződésben előírt korlátokon belül. Ezen időszak végén e rendelkezések szerint nem alkalmazhatók tovább ideiglenes alkalmazottként. Szerződésük lejártakor ezen alkalmazottak csak abban az esetben nevezhetők ki állandó beosztásba az intézményekben, ha a személyzeti szabályzattal összhangban tisztviselőkké nevezik ki őket.
A 2 cikk c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottakat határozatlan időre kell alkalmazni.
9. cikk
Ideiglenes alkalmazottak e címmel összhangban a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt megüresedett beosztások betöltésén kívül más célból nem alkalmazhatók.
9a. cikk
A Bizottság elkészíti az alkalmazottak létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, az ideiglenes alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést.
10. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 1e., 1f. cikkét, 5. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését, valamint 7. cikkét.
Az ideiglenes alkalmazott szerződésében meg kell határozni a besorolási fokozatot és fizetési fokozatot, amelyben az érintettet alkalmazzák.
Az ideiglenes alkalmazottnak az alkalmazásának megfelelő besorolási fokozatnál magasabb osztályba tartozó beosztásba történő kinevezését a szolgálati szerződését kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni.
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VIII. címét azon ideiglenes alkalmazottakra, akiket az Európai Unió általános költségvetésének kutatási és beruházási előirányzataiból fizetnek. A személyzeti szabályzat VIIIa. címét analógia útján kell alkalmazni a harmadik országokban szolgálatot teljesítő ideiglenes alkalmazottakra.
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
11. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 11–26. cikkét. Ha azonban az ideiglenes alkalmazottnak határozott időtartamú szerződése van, a személyzeti szabályzat 15. cikkének második bekezdésében említett személyes okokkal indokolt szabadság a szerződés fennmaradó időtartamára korlátozódik.
Bármely a személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, a Közösségeknek súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatot a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.
Az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó határozatokat a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdésében meghatározottak szerint kell közzétenni.
3. FEJEZET
Alkalmazási feltételek
12. cikk
(1) Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása során arra kell törekedni, hogy az intézmény részére olyan személyek munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek, és akiket a Közösségek tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toboroztak.
Az ideiglenes alkalmazottakat faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.
(2) Az ideiglenes alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:
a) a Közösségek tagállamai egyikének állampolgára – kivéve ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;
b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
d) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és
e) tanúbizonyságot tesz a Közösségek egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a szolgálati feladatainak ellátásához szükséges szintű ismeretéről.
(3) Az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala (a továbbiakban: „a hivatal”;) a különböző intézmények kérésére segítséget nyújt az ideiglenes személyzet felvételében, különösen a vizsgák tartalmának megállapításában és a felvételi eljárások megszervezésében. A hivatal a 2. cikk a), b) és d) pontja szerint alkalmazott ideiglenes személyzet esetében biztosítja a felvételi eljárások átláthatóságát.
(4) Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása céljából megszervezett felvételi eljárások során a hivatal, az intézmény kérésére, biztosítja a tisztviselők felvételére vonatkozó követelményekkel azonos követelmények alkalmazását.
(5) Valamennyi intézmény – szükség szerint – az ideiglenes alkalmazottak felvételi eljárásaira vonatkozó általános rendelkezéseket fogad el a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban.
13. cikk
Az ideiglenes alkalmazottat alkalmazása előtt valamelyik intézmény orvosának meg kell vizsgálnia, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek megfelel.
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 33. cikkét.
14. cikk
Az ideiglenes alkalmazott hat hónapot nem meghaladó próbaidőre kötelezhető.
Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség vagy baleset miatt egy hónapig vagy annál hosszabb ideig nem tudja ellátni, a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság az ennek megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja a próbaidőt.
Legalább egy hónappal a próbaidő lejárta előtt az ideiglenes alkalmazottnak a beosztásával kapcsolatos feladatok ellátására való alkalmasságára, a szolgálatban nyújtott magatartására és hatékonyságára vonatkozó értékelést készítenek. Ezt az értékelést közlik az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban benyújtani. Azon ideiglenes alkalmazottat, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy beosztásában megtartsák, elbocsátják. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság azonban – kivételes körülmények esetén – meghosszabbíthatja a próbaidőt legfeljebb hathónapos időtartamra, és az ideiglenes alkalmazottat más hivatalhoz oszthatja be.
Az ideiglenes alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelés, ha teljesítménye nyilvánvalóan elégtelen. Az értékelést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban közölni. A munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság az értékelés alapján úgy határozhat, hogy az ideiglenes alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsátja ►M112 ————— ◄ .
Az elbocsátott ideiglenes alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.
15. cikk
►M62 (1) ◄ Az ideiglenes alkalmazottakat kezdetben a személyzeti szabályzat 32. cikkével összhangban kell besorolni.
Amennyiben az ideiglenes alkalmazottat a 10. cikk harmadik bekezdése szerint magasabb besorolási fokozatba tartozó beosztásba nevezik ki, a besorolását a személyzeti szabályzat 46. cikkével összhangban kell megállapítani.
(2) ►M112 ————— ◄ Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat értékelésekre vonatkozó 43. cikkét.
4. FEJEZET
Munkafeltételek
16. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a szabadságra, a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra, a munkaszüneti napokra vonatkozó 42a., 42b., cikkét és 55–61. cikkét. A külön szabadság és a szülői és családi okokkal indokolt szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.
A személyzeti szabályzat 59. cikkében előírt fizetett betegszabadság azonban nem haladhatja meg a három hónapot vagy az ideiglenes alkalmazott által leszolgált időt, ha ez utóbbi időtartam a hosszabb. A szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.
E határidők lejártával fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azt az alkalmazottat, akinek munkaviszonyát annak ellenére sem szüntetik meg, hogy feladatait még nem képes ellátni.
Amennyiben azonban az alkalmazottnál foglalkozási betegség alakult ki vagy feladatainak elvégzése során balesetet szenvedett, munkaképtelenségének teljes időtartama alatt továbbra is a teljes díjazását kell kapnia addig, amíg a 33. cikk szerint rokkantsági nyugdíjban nem részesül.
17. cikk
Kivételes esetben az ideiglenes alkalmazottnak kérelmére, kényszerítő személyes okok alapján fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. ►M60 Az ilyen szabadság időtartamát a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság határozza meg, amely nem haladhatja meg az alkalmazott által már leszolgált idő egynegyedét, vagy:
— három hónapot, ha az alkalmazott szolgálati ideje kevesebb, mint négy év,
— ►M112 tizenkettő ◄ hónapot minden más esetben.
◄
Az előző bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a 20. cikk harmadik bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
Mindaddig, amíg az ideiglenes alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, tagságát a 28. cikk szerinti szociális biztonsági rendszerben fel kell függeszteni.
Azon ideiglenes alkalmazott azonban, ►M112 aki nem végez jövedelmező tevékenységet ◄ , legkésőbb a fizetés nélküli szabadságának kezdetét követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy ►M112 a 28. cikkben említett kockázatokkal szemben ◄ biztosításban továbbra is részesüljön, feltéve hogy szabadságolása alatt viseli ►M112 az abban a cikkben előírt ◄ járulékok költségének felét; a járulékot az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani.
Ezenkívül a 2. cikk c) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazott, aki bizonyítja, hogy más nyugdíjbiztosítási rendszerben nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt továbbra is nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy a 41. cikkben megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékfizetést teljesít; a járulékokat az ideiglenes alkalmazott besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti alapilletménye alapján kell kiszámítani.
18. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra, alternatív szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, nemzeti szolgálati szabadságban részesül; a határozott időtartamra alkalmazott ideiglenes alkalmazottak esetében e szabadság semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a szerződés időtartamát.
Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra vagy alternatív szolgálatra hívnak be, díjazását nem kapja, de megőrzi az ezen alkalmazási feltételek szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépéshez. Az alkalmazott megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra, ha a katonai szolgálat vagy alternatív szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.
Azon ideiglenes alkalmazott, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.
5. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
19. cikk
Az ideiglenes alkalmazottak díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.
20. cikk
(1) Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a díjazás kifejezésének és folyósításának pénznemére és az e díjazás kiigazítására vonatkozó 63., 64., 65. és 65a. cikkét.
(2) Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak az alapilletményekre, a családi támogatásokra, a külföldi munkavégzési támogatásra és a halál esetén bekövetkező folyósításra vonatkozó 66., 67., 69. és 70. cikkét.
(3) A személyzeti szabályzatnak az ideiglenes járulékra vonatkozó 66a. cikkének rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell az ideiglenes alkalmazottakra.
(4) Azon ideiglenes alkalmazott, aki két évig a besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában volt, automatikusan az adott besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.
21. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének ►M112 családi támogatásokra és külföldi munkavégzési támogatásra ◄ vonatkozó 1., 2., ►M112 3. és 4. ◄ cikkét.
22. cikk
A 23–26. cikkre is figyelemmel, az ideiglenes alkalmazottak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5–15. cikkével összhangban jogosultak a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére, valamint a feladataik ellátása során vagy azzal kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.
23. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább 12 hónapnyi határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint jogosult költözési költségeinek megtérítésére.
24. cikk
(1) Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább egy éves határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint beilleszkedési támogatásban részesül, amelynek a várható szolgálati időre vonatkozó összege:
|
— legalább egy év, |
|
a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikkében megállapított mértéknek |
||
|
— legalább két év, |
|
|||
|
három év, vagy több: |
|
(2) A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározott újrabeilleszkedési támogatás a négy év szolgálati idővel rendelkező ideiglenes alkalmazottaknak folyósítható. Azon alkalmazott, aki több mint egy év, de kevesebb, mint négy év szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálati idejével arányosan részesül újrabeilleszkedési támogatásban, a töredékévek figyelmen kívül hagyásával.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésben meghatározott újrabeilleszkedési támogatás azonban nem lehet kevesebb a következőknél:
— háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 1 074,14 EUR,
— háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 638,68 EUR.
Olyan esetekben, amikor a férj és a feleség is a Közösségek tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja, és mindketten jogosultak beilleszkedési támogatásra és újrabeilleszkedési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.
25. cikk
A személyzeti szabályzat VII. mellékletének a napidíjról szóló 10. cikkét alkalmazni kell. ►M60 Azon ideiglenes alkalmazott azonban, akit 12 hónapnál rövidebb határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, és aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, szerződésének időtartama alatt, de legfeljebb egy évig jogosult a napidíjra. ◄
26. cikk
A személyzeti szabályzat VII. mellékletének az alkalmazási hely és a származási hely közötti éves utazási költségekre vonatkozó 8. cikke csak azon ideiglenes alkalmazottakra alkalmazandó, akik legalább 9 hónap szolgálati idővel rendelkeznek.
27. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az összegek folyósítására vonatkozó 16. és 17. cikkét.
6. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
A. Szakasz
BETEGSÉG- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
28. cikk
►M60 Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikkét az alkalmazás időtartama alatt, a betegszabadság alatt, valamint a 11. és 17. cikkben említett fizetés nélküli szabadság alatt az azokban megállapított feltételeknek megfelelően; analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegségbiztosításra vonatkozó 72. cikkét a ►M112 rokkantsági támogatás ◄ részesülő ideiglenes alkalmazottakra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személyekre. ◄ ►M33 A 72. cikk a 39. cikk (2) bekezdésében említett személyzet azon tagjára is vonatkozik, aki öregségi nyugdíjban részesül. ◄
Ha azonban a 13. cikkben előírt orvosi vizsgálat kimutatja, hogy az alkalmazott betegségben vagy rokkantságban szenved, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az ilyen betegségéből vagy rokkantságából származódó költségeket ki kell zárni a személyzeti szabályzat 72. cikkben meghatározott költségtérítésből.
Ha az ideiglenes alkalmazott bizonyítja, hogy más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszer alapján nem kaphat biztosítást, legkésőbb a szerződése lejártát követő egy hónapon belül benyújtott kérelme alapján továbbra is biztosításban részesülhet a szerződése lejártát követő legfeljebb hat hónapos időtartamra az első bekezdésben előírt betegségbiztosítás alapján. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében előírt járulékot az utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak fele terheli az alkalmazottat.
Az intézményi orvos véleményének beszerzését követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására előírt egyhónapos határidőt és az előző bekezdésben előírt hat hónapos korlátot nem kell alkalmazni, ha az érintett személy az alkalmazása során szerzett olyan súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet az előző bekezdésben előírt hat hónapos időszak vége előtt az intézménynek bejelentett, feltéve hogy az érintett személy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálaton vesz részt.
28a. cikk
(1) Azon ideiglenes alkalmazott, aki az Európai Közösségek egy intézményénél fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnése után munkanélkülivé válik, és:
— aki nem részesül az Európai Közösségektől öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban,
— akinek szolgálati jogviszonya nem lemondás útján szűnt meg, vagy szerződését nem fegyelmi okok miatt szüntették meg,
— aki legalább hat havi szolgálatot teljesített,
— és aki a Közösségek egyik tagállamában lakóhellyel rendelkezik,
az alábbiakban megállapított feltételek szerint havi munkanélküli-járadékra jogosult.
Ha az alkalmazott a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett járadék összegét le kell vonni a (3) bekezdés szerint folyósított juttatásból.
(2) A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt ideiglenes alkalmazottnak:
a) saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi központjában magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;
b) teljesítenie kell azon kötelezettségeket, amelyeket az adott tagállam joga a tagállamban munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan előír;
c) minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott az illetékes nemzeti munkaügyi központ által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e vagy sem az a) és b) pontban előírt kötelezettségeket és feltételeket.
A Közösség akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, szülés, rokkantság vagy más, hasonlónak elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, illetve akkor, ha az illetékes nemzeti hatóság e kötelezettségek alól felmentést adott.
A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően meghatározza az e cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.
(3) A munkanélküli-járadékot a volt ideiglenes alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. E járadékot a következőképpen állapítják meg:
a) az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 % a,
b) a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 % a,
c) a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 % a.
Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M122 1 288,19 EUR ◄ és nem haladhatják meg a ►M122 2 576,39 EUR ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban,.a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon igazíthatók ki.
(4) A munkanélküli-járadék a volt ideiglenes alkalmazottnak a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 36 hónapig folyósítható és ez az időszak semmi esetre sem haladhatja meg a szolgálati jogviszonyban eltöltött tényleges idő harmadát. Ha azonban ezen időszak alatt a volt ideiglenes alkalmazott már nem teljesíti az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeket, a munkanélküli-járadék folyósítását felfüggesztik. A munkanélküli-járadék folyósítását folytatják, ha a volt ideiglenes alkalmazott az említett időszak lejárta előtt ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem szerzett jogosultságot nemzeti munkanélküli-járadékra.
(5) A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra. A háztartási támogatást a munkanélküli-járadék alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikkében megállapított feltételek szerint kell kiszámítani.
Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból kapott, azonos jellegű juttatást, amelyre ő maga vagy házastársa jogosult; e juttatásokat le kell vonni az e cikk alapján járó juttatások összegéből.
A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.
(6) A munkanélküli-járadékot és a családi támogatást a Bizottság euróban folyósítja. E célból korrekciós együttható nem alkalmazható.
(7) Az ideiglenes alkalmazott a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásához egyharmad részben járul hozzá. A járulék az érintett személy – ►M122 1 171,09 EUR ◄ euro összegű engedmény levonása utáni – alapilletményének 0,81 %-a, tekintet nélkül a személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt korrekciós együtthatókra. E járulékot az érintett személy illetményéből havonta vonják le, és az intézmény által fedezendő fennmaradó kétharmad résszel együtt egy munkanélküli különalapba fizetik be. Ez az intézmények közös alapja, és ez utóbbiak járulékaikat a Bizottság számára havonta fizetik be, legkésőbb a díjazások folyósítását követő nyolc napon belül. Az e cikk alkalmazásából származó valamennyi kiadást az Európai Unió általános költségvetéséről szóló költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a Bizottság engedélyezi és fizeti ki.
(8) A munkanélkülivé vált volt ideiglenes alkalmazottnak folyósított munkanélküli-járadékra az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet irányadó.
(9) A foglalkoztatás és a munkanélküliség terén illetékes, nemzeti jogszabályaik keretében eljáró nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság e cikk megfelelő alkalmazása érdekében hatékonyan együttműködnek egymással.
(10) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a személyzeti szabályzati bizottság véleményének megszerzését követően a Közösségek intézményei a (2) bekezdés utolsó albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül közös megegyezéssel állapítják meg.
(11) E munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetése után egy évvel, és ezt követően kétévenként, a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak a rendszer pénzügyi helyzetéről. E jelentéstől függetlenül a Bizottság a (7) bekezdésben előírt járulékok kiigazítására vonatkozó javaslatokat terjeszthet a Tanács elé, ha a rendszer egyensúlyának biztosításához ez szükséges. A Tanács e javaslatok tekintetében a (3) bekezdéssel összhangban jár el.
29. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési segélyre vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkét az azon cikkben említett költségek fedezéséről.
30. cikk
Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség ►M112 vagy fogyatékosság ◄ következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében az alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítani tudja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegségre vagy balesetre nem nyújt fedezetet.
B. Szakasz
ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS
31. cikk
Az ideiglenes alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint kell biztosítani az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.
Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat fel kell függeszteni, ha ezen alkalmazási feltételek alapján az alkalmazottat munkaviszonya folytán megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.
32. cikk
Ha az alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében az érintettnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.
Az alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
33. cikk
(1) A teljes rokkantságban szenvedő alkalmazott, akinek emiatt fel kell függesztenie az intézmény szolgálatát, rokkantsága teljes idejére rokkantsági támogatásra jogosult, amelynek összegét az alábbiak szerint állapítják meg.
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 52. cikkét a rokkantsági támogatásban részesülők tekintetében. Amennyiben a rokkantsági támogatásban részesülő személy 65. életéve előtt nyugdíjba vonul anélkül, hogy elérné a nyugdíjjogosultság elérhető legmagasabb összegét, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegének alapját azok a besorolási és fizetési fokozatok képezik, amelyekben az alkalmazottat alkalmazták, amikor rokkanttá vált.
A rokkantsági támogatás az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimumnál. A rokkantsági támogatásból az e támogatás alapján kiszámított járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.
Ha a rokkantság az alkalmazott feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban, vagy foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történő kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági támogatás nem lehet kevesebb a létminimum 120 %-ánál. Az ilyen esetekben a nyugdíjjárulékot a volt munkáltató költségvetéséből folyósítják.
Amennyiben az alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazott csak a 39. cikkben előírt támogatásra jogosult.
A rokkantsági támogatásra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletével összhangban jogosultak a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra is; a háztartási támogatást a kedvezményezett támogatása alapján határozzák meg.
(2) A rokkantságot a személyzeti szabályzat 9. cikke által létrehozott rokkantsági bizottság állapítja meg.
(3) A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40. cikkében említett intézmény kérheti az annak megállapítására irányuló időszakos vizsgálatot, hogy a rokkantsági támogatás jogosultja változatlanul megfelel-e a támogatás folyósítási feltételeinek. Ha a rokkantsági bizottság megállapítja, hogy az alkalmazott a folyósítás feltételeinek már nem felel meg, az alkalmazott ismét szolgálatba lép az említett intézménynél, feltéve, hogy a szerződése nem járt le.
Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása a Közösségek szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 39. cikket szintén alkalmazni kell.
34. cikk
Az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai jogosulttá válnak a 35–38. cikkben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra. ►M62 ————— ◄
▼M62 —————
A ►M62 ►M112 rokkantsági támogatás ◄ részesülő volt alkalmazottnak ◄ , vagy az öregségi nyugdíjban részesülő, a 2. cikk ►M62 a), c) vagy d) pontja ◄ szerinti volt alkalmazottnak, vagy azon volt alkalmazottnak, aki a ►M112 63 ◄ . életévének betöltése előtt távozott a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a ►M112 63 ◄ . életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, az elhalálozása esetén a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.
Ha az ideiglenes alkalmazottnak, vagy az öregségi vagy ►M112 támogatás ◄ nyugdíjban részesülő volt ideiglenes alkalmazottnak, vagy azon volt ideiglenes alkalmazottnak, aki a ►M112 63 ◄ . életévének elérése előtt távozott a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a ►M112 63 ◄ . életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, a tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni az alkalmazott házastársára és az eltartottjaként elismert személyekre.
35. cikk
A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve adott esetben azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt ►M112 túlélő hozzátartozó ◄ , az árvák vagy az eltartottak megkapták az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.
36. cikk
Az alkalmazott ►M112 túlélő hozzátartozó ◄ a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében meghatározott létminimumnál. Ha a 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti alkalmazott elhalálozik, az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára kell emelni, amit az alkalmazott akkor kapott volna, ha a szolgálati időtől vagy korától függetlenül az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.
Az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.
▼M62 —————
37. cikk
Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, a halálakor általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikke szerinti árvasági nyugdíjra jogosultak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házassága esetén, a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.
Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy halálakor nem felel meg az első bekezdésben megállapított feltételeknek, a személyzeti szabályzat 80. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Azon 2. cikk a), c) vagy d) pontja szerinti volt ideiglenes alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a 63. életévének betöltése előtt lépett ki, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a 63. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermekek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon árvasági nyugdíjra jogosultak.
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott, eltartott gyermeknek minősülő személy árvasági nyugdíja nem haladhatja meg az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszeresét.
Nem folyósítható árvasági nyugdíj abban az esetben, ha örökbefogadó szülő által helyettesített természetes szülő halálozik el.
Az árvák a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.
38. cikk
Válás esetén, illetve ha egynél több olyan kategóriába tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon kell felosztani.
38a. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.
C. Szakasz
ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS TÁVOZÁSI DÍJ
39. cikk
(1) A szolgálatból történő kilépéskor a 2. cikk szerinti alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben az alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, a nyugdíjjogosultságát a 42. cikk alapján kifizetett összegek arányában csökkentik.
A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 9. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni a következő feltételek esetén:
a szolgálat érdekében, általános végrehajtási rendelkezésekkel bevezetett objektív kritériumok és átlátható eljárások alapján, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy bármely évben az összes intézmény legfeljebb nyolc ideiglenes alkalmazottja esetében az ideiglenes alkalmazotti nyugdíjra vonatkozóan nem alkalmaz csökkentést. Az évenként engedélyezett szám változhat legfeljebb kétévente átlagosan tíz alkalmazottig, és a költségvetési semlegesség elvére is figyelemmel. A Bizottság az ötödik év eltelte előtt az ezen intézkedés végrehajtására vonatkozó értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Adott esetben a Bizottság javaslatot nyújt be arra vonatkozóan, hogy az EK-Szerződés 283. cikke értelmében öt év elteltével változtassák meg az éves szám maximumát.
(2) Analógia útján a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek 2. cikke szerinti alkalmazottak esetében.
(3) Az a személy, aki öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásra is. A háztartási támogatás százalékos mértékét a jogosult személy nyugdíja alapján számítják ki.
40. cikk
Ha egy alkalmazottat ►M15 a Közösségek ◄ tisztviselőjének neveznek ki, nem részesülhet a 39. cikk első bekezdésében előírt távozási díjban.
A három Európai ►M15 Közösség ◄ valamelyikének ideiglenes alkalmazottjaként töltött szolgálati időt figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.
Amennyiben az alkalmazott élt a 42. cikkben meghatározott lehetőséggel, nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az összegeket kivette, arányosan csökken.
Az előző bekezdést nem kell alkalmazni azon alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kéri, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi ►M113 3,9 % ◄ -os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését, amely a személyzeti szabályzat XII. mellékletének 12. cikkében megállapított eljárás szerint felülvizsgálható.
D. Szakasz
A ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁSI RENDSZER, VALAMINT A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA
41. cikk
A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének ►M112 és a 83a. cikk ◄ és VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.
42. cikk
Az intézmény által meghatározott feltételekkel összhangban az alkalmazott kérheti az intézményt, hogy teljesítse mindazon kifizetéseket, amelyek szükségesek nyugdíjjogosultságának megalapozásához vagy fenntartásához a származása szerinti országban.
Az ilyen kifizetések nem haladhatják meg ►M112 a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét ◄ , és azokat ►M15 a Közösségek költségvetéséből ◄ kell fedezni.
E. Szakasz
AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK ELLÁTÁSI JOGOSULTSÁGAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA
43. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét.
F. Szakasz
AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA
44. cikk
Az ellátások folyósításával kapcsolatban analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkét.
Azon összegeket, amelyekkel alkalmazott vagy volt alkalmazott a Közösségeknek az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett az intézmény által meghatározandó módon le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható
G. Szakasz
JOGÁTRUHÁZÁS A KÖZÖSSÉGEK JAVÁRA
44a. cikk
A Közösségek javára történő jogátruházás vonatkozásában analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 85a. cikkének rendelkezéseit.
7. FEJEZET
Túlfizetések visszatérítése
45. cikk
A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.
8. FEJEZET
Jogorvoslatok
46. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.
9. FEJEZET
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése
47. cikk
Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonya megszűnik:
a) annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 65. életévét; vagy
b) határozott időre szóló szerződés esetén:
i. a szerződésben meghatározott napon;
ii. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a felmondási idő legfeljebb hat hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy a betegszabadság nem haladja meg a három hónapot. Továbbá, a felmondási időt – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a szülési szabadság vagy betegszabadság idejére felfüggesztik. Ha az intézmény felmondja a szerződést, az alkalmazott szolgálati alapilletményének egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult szolgálati jogviszonya megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti az időszakban;
iii. amennyiben az alkalmazott a továbbiakban nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, a fenti b) pont ii. alpontjában említett felmondási időt kell alkalmazni; vagy
c) határozatlan időre szóló szerződés esetén:
i. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő szolgálati évenként nem lehet rövidebb egy hónapnál, de legalább három hónap és legfeljebb tíz hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy a betegszabadság nem haladja meg a három hónapot. Továbbá, a felmondási időt – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a szülési szabadság vagy betegszabadság idejére felfüggesztik; vagy
ii. ha az alkalmazott a továbbiakban nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az e c) pont i. alpontjában említett felmondási időt kell alkalmazni.
48. cikk
Az alkalmazotti jogviszonyt, akár határozott, akár határozatlan időre szól, az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:
a) a próbaidő folyamán vagy végén, a 14. cikknek megfelelően;
▼M112 —————
►M112 b) ◄ ha az alkalmazott a 16. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.
49. cikk
(1) A személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárást követően – amelyet analógia útján alkalmazni kell – az ideiglenes alkalmazotti jogviszony fegyelmi okokból felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az alkalmazott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indokolással ellátott határozatot hoz, miután az érintett alkalmazottnak lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előadja.
Az alkalmazotti jogviszony megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112 IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.
(2) ►M62 Az alkalmazotti jogviszonynak az (1) bekezdés ◄ szerinti megszüntetése esetén a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy:
a) a 39. cikkben előírt távozási díjat a személyzeti szabályzat 83. cikkében előírt járulékok és az évi 3,5 % mértékű kamatos kamat megtérítésére korlátozza;
b) a 24. cikk (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatást teljesen vagy részben megvonja;
50. cikk
(1) Az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:
a) az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár a 12. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban, és
b) a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.
(2) Ezen esetben az érintett alkalmazott meghallgatását, valamint a személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt fegyelmi eljárás befejezését követően a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megszünteti az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát.
Alkalmazotti jogviszonyának megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112 IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.
A 49. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
50a. cikk
A 49. és 50. cikk sérelme nélkül azon ideiglenes alkalmazott, vagy volt ideiglenes alkalmazott, aki az ezen alkalmazási feltételek szerinti kötelezettségeit megsérti, a személyzeti szabályzat VI. címével és adott esetben a személyzeti szabályzat IX. mellékletével összhangban – amelyek rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell – fegyelmi intézkedéssel sújtható.
III. CÍM
KISEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
51. cikk
A kisegítő alkalmazottak szerződése határozott időre szól; a szerződések megújíthatók.
52. cikk
A kisegítő alkalmazottak tényleges alkalmazási ideje – a szerződés esetleges meghosszabbításával együtt – nem haladhatja meg a három évet, vagy nem terjedhet 2007. december 31-én túlra. Nem alkalmazhatók új kisegítő alkalmazottak 2006. december 31. után.
53. cikk
A kisegítő alkalmazottakat négy besorolási osztályba kell sorolni, amelyek az elvégzendő feladatoknak megfelelően csoportokra oszlanak.
A kisegítő alkalmazottakat minden csoportban négy osztályba kell sorolni. A besorolásnál figyelembe kell venni az érintett személy képesítéseit és tapasztalatát.
Az alapbeosztásokat és az azoknak megfelelő csoportokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Kategória |
Csoport |
Beosztás |
|
A |
I |
Egy vagy több területen nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, kutatással megbízott alkalmazott; Szakmai tapasztalattal rendelkező, fordítások lektorálásával megbízott alkalmazott; Különleges szakmai tapasztalattal rendelkező tolmács. |
|
II |
Bizonyos szakmai tapasztalattal rendelkező, kutatással megbízott alkalmazott; Fordítások lektorálásával megbízott alkalmazott; Szakmai tapasztalattal rendelkező fordító vagy tolmács. |
|
|
III |
Kutatással megbízott alkalmazott; Fordító vagy tolmács. |
|
|
B |
IV |
Nehéz feladatokkal megbízott alkalmazottak (szerkesztés, korrektúra, könyvelés vagy technikai feladatok). |
|
V |
Egyszerű feladatokkal megbízott alkalmazottak (szerkesztés, könyvelés vagy technikai feladatok). |
|
|
C |
VI |
Szakmai tapasztalattal rendelkező titkár; Irodai feladatokkal megbízott, szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazott. |
|
VII |
Titkár, gépíró vagy telefonkezelő; Egyszerű irodai feladatokkal megbízott alkalmazott. |
|
|
D |
VIII |
Szakmunkás; Hivatalszolga vagy sofőr. |
|
IX |
Szakképzetlen munkás, küldönc. |
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselőkkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó ►M112 1d. cikk ◄ .
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
54. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 11–25. cikkét, a házastárs jövedelemszerző tevékenységére vonatkozó 13. cikk, a választással elnyerhető közhivatalra pályázó tisztviselőkre vonatkozó 15. cikk, a 23. cikk laissez-passer-re vonatkozó harmadik bekezdése és a 25. cikk határozatok közlésére vonatkozó második bekezdése kivételével.
A személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, a Közösségeknek súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatokat, a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.
3. FEJEZET
Alkalmazási feltételek
55. cikk
(1) A kisegítő alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:
a) a Közösség valamely tagállamának állampolgára – kivéve ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;
b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
d) fizikailag alkalmas feladatainak ellátására.
(2) Amennyiben alkalmazotti jogviszonya nem haladja meg a három hónapot, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság előírhatja, hogy az érintett személy e követelmények teljesítését okiratokkal bizonyítsa.
56. cikk
A kisegítő alkalmazott szerződése részletesen meghatározza különösen:
a) a szerződés időtartamát;
b) a szolgálatbalépés időpontját;
c) az alkalmazott által ellátandó feladatokat;
d) az alkalmazott besorolását;
e) az alkalmazott alkalmazási helyét.
4. FEJEZET
Munkafeltételek
57. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra vonatkozó 55–56b. cikkét ►M112 55a. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontja ◄ .
58. cikk
A kisegítő alkalmazott minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után két munkanap fizetett szabadságra jogosult; a 15 napnál vagy fél hónapnál rövidebb szolgálati jogviszonyban eltöltött idő nem jogosít szabadságra.
Amennyiben szolgálati okokból nem volt lehetőség a kisegítő alkalmazott számára az előző bekezdésben meghatározott szabadságot biztosítani, minden ki nem vett szabadnapot ledolgozott munkanapként kell kifizetni.
E szabadságon felül a kisegítő alkalmazott kivételes esetben és saját kérésére külön szabadságot kaphat az intézmény által a személyzeti szabályzat 57. cikkében és a személyzeti szabályzat V. mellékletének 6. cikkében megállapított elvek alapján meghatározott szabályok szerint.
59. cikk
A betegszabadságra vonatkozó 16. cikket alkalmazni kell a kisegítő alkalmazottra. ►M62 A fizetett betegszabadság időtartama azonban nem haladhatja meg az egy hónapot vagy a kisegítő alkalmazott által letöltött szolgálati időt, ha ez utóbbi időszak a hosszabb. ◄ Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat a szülési szabadságra vonatkozó 58. cikkét.
60. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat engedély nélküli távolmaradásra és munkaszüneti napokra vonatkozó 60. és 61. cikkét.
5. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
61. cikk
A kisegítő alkalmazott díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.
A kisegítő alkalmazott szerződésének időtartama alatt mindvégig a szerződésében meghatározott fizetési osztályban marad.
62. cikk
Kisegítő alkalmazottat naponta vagy havonta kell fizetni.
Amennyiben a kisegítő alkalmazottat naponta fizetik, kizárólag a ténylegesen ledolgozott napokat kell kifizetni.
63. cikk
A havi alapilletményeket a következő táblázat határozza meg:
|
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||
|
KATEGÓRIA |
CSOPORT |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
A |
I |
6 565,32 |
7 378,56 |
8 191,80 |
9 005,04 |
|
II |
4 765,00 |
5 229,31 |
5 693,62 |
6 157,93 |
|
|
III |
4 004,25 |
4 182,62 |
4 360,99 |
4 539,36 |
|
|
B |
IV |
3 846,60 |
4 223,18 |
4 599,76 |
4 976,34 |
|
V |
3 021,43 |
3 220,60 |
3 419,77 |
3 618,94 |
|
|
C |
VI |
2 873,61 |
3 042,79 |
3 211,97 |
3 381,15 |
|
VII |
2 571,98 |
2 659,49 |
2 747,00 |
2 834,51 |
|
|
D |
VIII |
2 324,67 |
2 461,59 |
2 598,51 |
2 735,43 |
|
IX |
2 238,75 |
2 269,94 |
2 301,13 |
2 332,32 |
|
63a. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 66a. cikkét.
64. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a díjazás kifejezésének és folyósításának pénznemére és a díjazás kiigazítására vonatkozó 63., 64., 65. és 65a. cikkét.
65. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 67. cikkét annak (1) bekezdése c) pontjának kivételével, valamint a személyzeti szabályzat 69. cikkét és a személyzeti szabályzat VII. mellékletének a családi támogatásokra és a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozó 1., 2. és 4. cikkét.
66. cikk
Amennyiben az alkalmazottat naponta fizetik, az egyes ledolgozott napok után járó díjazás a havi díjazás egy huszada. A díjazást az adott hét végén kell folyósítani.
67. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az utazási költségek és a kiküldetési költségek megtérítésére, valamint a lakhatási és a közlekedési támogatás nyújtására vonatkozó 7., 11., 12., 13. és13a. cikkét.
68. cikk
Abban az esetben, ha a kisegítő alkalmazottat havonta fizetik, a díjazást legkésőbb a hónap utolsó munkanapján folyósítják.
Amennyiben nem jár díjazás az egész hónapra, az egy havi összeget harminc részre osztják, és
a) ha a ténylegesen ledolgozott napok száma 15 vagy kevesebb, a kifizetendő harmincad részek száma megegyezik a ténylegesen ledolgozott napok számával;
b) ha a ténylegesen ledolgozott napok száma több mint 15, a kifizetendő harmincad részek száma megegyezik a nem ledolgozott napok száma és 30 különbségével.
Amennyiben a családi támogatásra és a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultság a szolgálatba való belépést követően kezdődik, az alkalmazottak annak a hónapnak az első napjától részesülnek az említett támogatásokban, amelyben a jogosultság kezdetét veszi. Az ilyen jogosultság megszűnésekor az alkalmazottak annak a hónapnak az utolsó napjáig részesülnek e támogatásokban, amelyben a jogosultság megszűnik.
69. cikk
Az a kisegítő alkalmazott, aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, legfeljebb egy évig a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 10. cikkében előírt napidíjra jogosult.
6. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
70. cikk
(1) Annak érdekében, hogy a kisegítő alkalmazott betegség, baleset, rokkantság ►M112 munkanélküliség ◄ és halál esetére biztosítva legyen, valamint öregségi nyugdíjat halmozzon fel, be kell lépniük egy kötelező szociális biztonsági rendszerbe, lehetőleg azon ország ilyen rendszerébe, amely rendszernek legutóbb tagjai voltak vagy a származási országuk ilyen rendszerébe.
Az intézmény viseli a hatályos jogszabályok által előírt munkaadói hozzájárulásokat abban az esetben, ha az alkalmazott kötelezően belép egy ilyen szociális biztonsági ►M112 vagy munkanélküli biztosítási ◄ rendszerbe, vagy az alkalmazott hozzájárulásának kétharmadát, abban az esetben az alkalmazott önként tagja marad a nemzeti szociális biztonsági rendszernek, amelynek azelőtt volt tagja mielőtt ►M15 a Közösségek ◄ szolgálatába lépett, vagy ha önként belép a nemzeti szociális biztonsági rendszerbe.
(2) Amennyiben az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, a kisegítő alkalmazottat betegség, baleset, rokkantság és halál esetére, valamint az öregségi nyugdíj felhalmozása érdekében az alkalmazó intézmény költségén kell biztosítani, az (1) bekezdésben meghatározott kétharmados résszel egyenlő mértékben. Az előző rendelkezésekre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket az intézmények a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.
71. cikk
A személyzeti szabályzatnak az adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét analógia útján alkalmazni kell a kisegítő alkalmazottra a szerződésük időtartama alatt.
7. FEJEZET
Túlfizetések visszatérítése
72. cikk
A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.
8. FEJEZET
Jogorvoslatok
73. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.
9. FEJEZET
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése
74. cikk
Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül a kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonya megszűnik:
a) a szerződésben meghatározott időpontban;
b) azon hónap végén, amelyben az alkalmazott a 65. életévét betölti;
c) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy a betegszabadság nem haladja meg a három hónapot. Továbbá – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a felmondási időt a szülési szabadság vagy a betegszabadság idejére felfüggesztik. Ha az intézmény felmondja a szerződést, az alkalmazott szolgálati alapilletményének egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult szolgálati jogviszonya megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti az időszakban;
d) ha az alkalmazott a továbbiakban nem felel meg az 55. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az e cikk c) pontjában említett felmondási időt kell alkalmazni.
75. cikk
A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát ►M112 ————— ◄ :
1. az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti, ha az alkalmazottat katonai szolgálatra hívják be;
2. az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:
a) ha az alkalmazottat katonai szolgálatra visszahívják és az intézménnyel kötött szerződésében meghatározott feladatok olyanok voltak, hogy nincs kilátás arra, hogy a katonai szolgálat lejárta után a korábbi minőségében újra alkalmazzák. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden alkalmazotti jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival;
b) ha az alkalmazottat közhivatalra választják meg, és a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság az ilyen ►M15 közhivatalt ◄ a rendes feladatai ellátásával összeegyeztethetetlenek tartja;
c) ha az alkalmazott az 55. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett feltételeknek nem felel meg. A szerződést azonban csak akkor lehet felbontani, ha az alkalmazott rokkantsági támogatásra jogosult;
d) ha az alkalmazott az 59. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden alkalmazotti jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.
76. cikk
A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonya fegyelmi okokból felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az alkalmazott kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indokolással ellátott határozatot hoz, miután az érintett alkalmazottnak lehetőséget kapott arra, hogy védekezését előadja.
77. cikk
A kisegítő alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:
a) az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár az 55. cikk (1) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban; és
b) a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.
Ezen esetben az érintett alkalmazott meghallgatását követően a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megszünteti az alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát.
78. cikk
E cím rendelkezéseitől eltérve az Európai Parlament által az ülésszaka időtartamára szerződtetett kisegítő alkalmazottra a Parlament, az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió Közgyűlése között létrejött, az ilyen személyzet alkalmazásáról szóló megállapodásban megállapított felvételi és díjazási feltételek vonatkoznak.
E megállapodásnak, és bármely későbbi módosításának rendelkezéseiről a hatálybalépésük előtt egy hónappal tájékoztatni kell az illetékes költségvetési hatóságokat.
A Bizottság által a közösségi intézmények és testületek nevében konferenciatolmácsként alkalmazott kisegítő alkalmazottra az Európai Parlament által alkalmazott konferenciatolmácsokra vonatkozó felvételi és díjazási feltételeket kell alkalmazni.
E cikk rendelkezéseit 2006. december 31-ig kell alkalmazni, amely naptól az érintett személyzetre a 90. cikkben említett eljárásnak megfelelően megállapított feltételek vonatkoznak.
IV. CÍM
SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
79. cikk
(1) A szerződéses alkalmazottak fizetését az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszban erre a célra elkülönített teljes előirányzatokból fizetik.
(2) Az egyes intézmények szükség esetén a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a szerződéses alkalmazottak igénybevételére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el.
(3) A Bizottság elkészíti a személyzet létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, a szerződéses alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést.
(4) A szerződéses alkalmazottakat alkalmazó intézmények, ügynökségek és más szervek a költségvetési eljárás keretében indikatív éves előrejelzéseket nyújtanak a szerződéses alkalmazottak csoportonkénti alkalmazásáról.
80. cikk
(1) A szerződéses alkalmazottak a teljesítendő feladatoknak megfelelően négy csoportra oszlik. Az egyes csoportok további besorolási fokozatokra és fizetési fokozatokra oszlanak.
(2) A feladatok típusait és az azokhoz tartozó csoportokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Csoport |
Besorolási fokozatok |
Feladatok |
|
IV. |
13–18. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett igazgatási, tanácsadói, nyelvi és egyenértékű technikai feladatok. |
|
III. |
8–12. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett végrehajtási feladatok, tervezetkészítés, könyvelés és más egyenértékű technikai feladatok. |
|
II. |
4–7. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű feladatok. |
|
I. |
1–3. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett fizikai és adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok. |
(3) E táblázat alapján a 3a. cikkben említett egyes intézmények vagy testületek a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák az egyes feladattípusokkal járó hatásköröket.
(4) Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak a szociális jellegű intézkedésekre és munkakörülményekre vonatkozó 1e. cikkét.
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
81. cikk
A 11. cikket analógia útján kell alkalmazni.
3. FEJEZET
Felvételi feltételek
82. cikk
(1) A szerződéses alkalmazottakat a tagállamok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi körből választják ki, fajon vagy etnikai származáson, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, koron és fogyatékosságon, nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéstől mentesen, és családi állapotuk vagy helyzetük figyelembevétele nélkül.
(2) A szerződéses alkalmazottként való toborzáshoz legalább a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) az I. csoportban: a tankötelezettség sikeres teljesítése;
b) a II. és III. csoportban:
i. oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy
ii. a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy
iii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés vagy szakmai tapasztalat;
c) a IV. csoportban:
i. oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy
ii. amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
(3) A szerződéses alkalmazottat csak a következő feltételekkel lehet felvenni:
a) egy tagállam állampolgára – kivéve, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;
b) a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
c) megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
d) fizikailag alkalmas a feladatai ellátására; és
e) bizonyítja a Közösség egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretét és egy másik közösségi nyelvnek a feladatai ellátásához szükséges szintű ismeretét.
(4) Az első szerződésben a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság eltekinthet attól a követelménytől, hogy az érintett személy okmányszerű bizonyítékot mutasson be arra nézve, hogy a (2) és (3) bekezdés a), b) és c) pontjának eleget tesz, amennyiben felvétele legfeljebb három hónapra szól.
(5) Az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala a különböző intézmények intézmények kérésére segítséget nyújt az intézmények részére a szerződéses alkalmazottak felvételében, különösen a vizsgák tartalmának megállapításában és a felvételi eljárások megszervezésében. A hivatal biztosítja a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó felvételi eljárások átláthatóságát.
(6) Az egyes intézmények szükség esetén a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a szerződéses alkalmazottak felvételi eljárására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket fogadnak el.
83. cikk
A felvétel előtt a szerződéses alkalmazottat az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 82. cikk (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek.
A személyzeti szabályzat 33. cikkét analógia útján kell alkalmazni.
84. cikk
(1) A szerződéses alkalmazottak azon tagja, akinek szerződése legalább egy évre szól, próbaidőt teljesít – ha az I. csoportba tartozik – alkalmazásának első hat hónapjában, illetve első kilenc hónapjában, ha bármely más csoportba tartozik.
(2) Amennyiben a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig vagy tovább nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja.
(3) Legalább egy hónappal a próbaidő lejárta előtt a szerződéses alkalmazottnak a beosztásával kapcsolatos feladatok ellátására való alkalmasságára, a szolgálatban nyújtott magatartására és hatékonyságára vonatkozó jelentést készítenek. A jelentést közlik az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban benyújtani. Azon szerződéses alkalmazottat, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy beosztásában megtartsák, elbocsátják. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság azonban – kivételes körülmények esetén – meghosszabbíthatja a próbaidőt legfeljebb hathónapos időtartamra, és a szerződéses alkalmazottat más hivatalhoz oszthatja be.
(4) A szerződéses alkalmazottak próbaidős tagjáról a próbaidő során bármikor értékelést lehet készíteni, ha munkája egyértelműen elégtelennek bizonyul. Az értékelést közlik az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit írásban benyújtani. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság az értékelés alapján határozhat úgy, hogy a szerződéses alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja.
(5) Az elbocsátott szerződéses alkalmazott a próbaidőből teljesített hónapok után alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.
4. FEJEZET
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések
85. cikk
(1) A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottak szerződéseit határozott időre, legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre lehet megkötni. A szerződéseket legfeljebb ötéves határozott időre legfeljebb egy alkalommal lehet meghosszabbítani. Az első szerződés és az első meghosszabbítás összesített időtartama az I. csoport esetében legalább hat hónap, a többi csoport esetében legalább kilenc hónap. Bármely további meghosszabbítás határozatlan időre szól.
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének utolsó mondatától eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy az I. csoportba tartozó tag szerződésének csak a negyedik meghosszabbítása szól határozatlan időre, feltéve, hogy a határozott idejű alkalmazásának teljes időtartama nem haladja meg a tíz évet.
(3) A szerződés határozatlan időre szóló meghosszabbítása előtt a IV. csoportba tartozó szerződéses alkalmazott bizonyítja az EK-Szerződés 314. cikkében említett harmadik nyelvek egyikén történő munkavégzésre való alkalmasságát. A személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdésében említett, a képzéshez való hozzáférésre és az értékelési módokra vonatkozó közös szabályokat analógia útján kell alkalmazni.
(4) A szerződéses alkalmazott a 84. cikkel összhangban próbaidőt teljesít a szerződés határozatlan időre szóló meghosszabbítása előtt.
86. cikk
(1) A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott csak a következő besorolási fokozatokba toborozható:
i. a IV. csoport 13., 14. vagy 16. besorolási fokozata;
ii. a III. csoport 8., 9. vagy 10. besorolási fokozata;
iii. a II. csoport 4. vagy 5. besorolási fokozata;
iv. az I. csoport 1. besorolási fokozata.
A szerződéses alkalmazottnak az egyes csoportokon belüli besorolási fokozatokba sorolásakor az érintett személyek képesítését és tapasztalatát veszik figyelembe. Az intézmények egyedi igényeinek kielégítésére a közösségi munkaerőpiaci-feltételeket is figyelembe lehet venni. A besorolási fokozaton belül az ilyen szerződéses alkalmazottakat az első fizetési fokozatba veszik fel.
(2) Amennyiben a 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott a csoportján belül új beosztásba kerül, nem sorolható alacsonyabb besorolási vagy fizetési fokozatba, mint amilyenbe az előző beosztásában tartozott.
Amennyiben a szerződéses alkalmazott magasabb csoportba kerül, olyan besorolási fokozatba és fizetési fokozatba besorolják, hogy díjazása legalább megegyezzen az őt az előző szerződése szerint megillető díjazással.
Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses alkalmazott közvetlenül egy másik intézménnyel vagy testülettel fennállt szerződését követően köt új szerződést egy intézménnyel vagy testülettel.
87. cikk
(1) A személyzeti szabályzatnak az értékelésekre vonatkozó 43. cikkének első bekezdését a 3a. cikkben említett, legalább egyéves időszakra szerződtetett szerződéses alkalmazottakra analógia útján kell alkalmazni.
(2) A 3a. cikkben említett olyan szerződéses alkalmazott, aki besorolási fokozatán belül két évet teljesített ugyanabban a fizetési fokozatban, automatikusan a besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.
(3) A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott esetében a csoporton belüli következő magasabb besorolási fokozatba sorolás a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság határozatával történik. Ez a szerződéses alkalmazottnak a következő besorolási fokozat első fizetési fokozatába sorolásával történik. Az ilyen előrelépésre történő kiválasztás kizárólag olyan, a 3a. cikkben említett, legalább hároméves szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak közül történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két évet teljesítettek, a magasabb besorolási fokozatba való előrelépésre megfelelt ilyen szerződéses alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni.
(4) A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott magasabb csoportba csak az általános felvételi eljárásban való részvétellel kerülhet.
5. FEJEZET
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések
88. cikk
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottak esetében:
a) a szerződéseket határozott időre kötik; a szerződések meghosszabbíthatók;
b) az alkalmazás tényleges időtartama egy intézményben, a meghosszabbítás időszakával együtt, nem haladhatja meg a három évet.
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.
89. cikk
(1) A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottak a 80. cikkben említett II., III. és IV. csoport bármely besorolási fokozatába toborozhatók, az érintett személyek képesítésének és tapasztalatának figyelembevételével. Az intézmények egyedi igényeinek kielégítésére a közösségi munkaerőpiaci-feltételeket is figyelembe lehet venni. A besorolási fokozatukon belül az ilyen szerződéses alkalmazottakat az első fizetési fokozatba veszik fel.
(2) A 3b. cikkben említett olyan szerződéses alkalmazott, aki besorolási fokozatán belül két évet teljesített ugyanabban a fizetési fokozatban, automatikusan a besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép.
90. cikk
E cím rendelkezéseitől eltérve, az Európai Parlament által foglalkoztatott vagy a közösségi intézmények és testületek nevében a Bizottság által foglalkoztatott konferenciatolmácsokra az egyrészről az intézmények nevében az Európai Parlament, a Bizottság és a Bíróság, és másrészről a szakmát képviselő szövetségek között 1999. július 28-án létrejött megállapodásban megállapított feltételek vonatkoznak.
Az említett megállapodásnak a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 8 ) hatálybalépésével szükségessé vált módosításait a 78. cikkben megállapított eljárással összhangban 2006. december 31-ig kell fogadják el. A megállapodás 2006. december 31. utáni módosításait az intézmények közötti megállapodással fogadják el.
6. FEJEZET
Munkafeltételek
91. cikk
A 16–18. cikket analógia útján kell alkalmazni.
7. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
92. cikk
A 19–27. cikket analógia útján kell alkalmazni, a 93. és 94. cikkben meghatározott módosításokra is figyelemmel.
93. cikk
Az alapilletmény-táblázatot a következő táblázat tartalmazza:
|
FELADAT-CSOPORT |
2008.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||||
|
BESOROLÁSI OSZTÁLY |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
|
|
IV |
18 |
5 618,70 |
5 735,55 |
5 854,82 |
5 976,58 |
6 100,87 |
6 227,74 |
6 357,25 |
|
17 |
4 965,96 |
5 069,23 |
5 174,64 |
5 282,26 |
5 392,10 |
5 504,24 |
5 618,70 |
|
|
16 |
4 389,04 |
4 480,31 |
4 573,49 |
4 668,59 |
4 765,68 |
4 864,79 |
4 965,96 |
|
|
15 |
3 879,15 |
3 959,82 |
4 042,17 |
4 126,23 |
4 212,03 |
4 299,63 |
4 389,04 |
|
|
14 |
3 428,49 |
3 499,79 |
3 572,57 |
3 646,87 |
3 722,70 |
3 800,12 |
3 879,15 |
|
|
13 |
3 030,19 |
3 093,21 |
3 157,53 |
3 223,19 |
3 290,22 |
3 358,65 |
3 428,49 |
|
|
III |
12 |
3 879,08 |
3 959,75 |
4 042,09 |
4 126,14 |
4 211,95 |
4 299,53 |
4 388,94 |
|
11 |
3 428,46 |
3 499,75 |
3 572,53 |
3 646,82 |
3 722,65 |
3 800,06 |
3 879,08 |
|
|
10 |
3 030,18 |
3 093,19 |
3 157,51 |
3 223,17 |
3 290,20 |
3 358,62 |
3 428,46 |
|
|
9 |
2 678,17 |
2 733,86 |
2 790,71 |
2 848,74 |
2 907,98 |
2 968,45 |
3 030,18 |
|
|
8 |
2 367,05 |
2 416,27 |
2 466,52 |
2 517,81 |
2 570,17 |
2 623,61 |
2 678,17 |
|
|
II |
7 |
2 678,11 |
2 733,81 |
2 790,67 |
2 848,71 |
2 907,97 |
2 968,45 |
3 030,19 |
|
6 |
2 366,93 |
2 416,16 |
2 466,42 |
2 517,72 |
2 570,08 |
2 623,54 |
2 678,11 |
|
|
5 |
2 091,91 |
2 135,42 |
2 179,84 |
2 225,18 |
2 271,46 |
2 318,70 |
2 366,93 |
|
|
4 |
1 848,85 |
1 887,30 |
1 926,56 |
1 966,63 |
2 007,53 |
2 049,29 |
2 091,91 |
|
|
I |
3 |
2 277,64 |
2 324,91 |
2 373,16 |
2 422,41 |
2 472,69 |
2 524,01 |
2 576,39 |
|
2 |
2 013,53 |
2 055,32 |
2 097,98 |
2 141,52 |
2 185,96 |
2 231,33 |
2 277,64 |
|
|
1 |
1 780,05 |
1 816,99 |
1 854,70 |
1 893,20 |
1 932,49 |
1 972,59 |
2 013,53 |
|
94. cikk
A 24. cikk (3) bekezdése ellenére, az említett cikk (1) bekezdésében előírt beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatás nem lehet kevesebb a következő összegeknél:
— háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 807,93 EUR,
— háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 479,00 EUR.
8. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
A. szakasz
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások
95. cikk
A 28. cikket analógia útján kell alkalmazni. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (2) és (2a) bekezdését azonban nem kell alkalmazni az olyan szerződéses alkalmazottra, aki 63 éves koráig a Közösség szolgálatában marad, kivéve, ha ebből több mint 3 évig szerződéses alkalmazottként alkalmazták.
96. cikk
(1) Az olyan volt szerződéses alkalmazott, aki a Közösség egy intézményénél töltött szolgálati jogviszonyának megszűnését követően munkanélkülivé válik, és:
a) aki a Közösségtől nem részesül öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban;
b) akinek szolgálati jogviszonya nem lemondással vagy fegyelmi okokból történő szerződésbontással ér véget;
c) aki legalább hathavi szolgálatot teljesített;
d) akinek lakóhelye egy tagállamban található;
az alábbiakban megállapított feltételeknek megfelelően havi munkanélküli-járadékra jogosult.
Amennyiben a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett ellátások összegét levonják a (3) bekezdés szerint folyósított járadékból.
(2) A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt szerződéses alkalmazottnak:
a) saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi hatóságainál magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;
b) teljesítenie kell az adott tagállam jogszabályaiban az e jogszabályok szerint munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan megállapított kötelezettségeket;
c) minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott – amely intézmény ezt haladéktalanul továbbítja a Bizottsághoz – az illetékes nemzeti munkaügyi hatóság által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e az a) és b) pontban említett kötelezettségeket és feltételeket.
A Közösség akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, gyermekszülés, rokkantság vagy más, hasonlóként elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, vagy ha az említett kötelezettségek teljesítése tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság mentességet adott.
A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megállapítja az e cikk alkalmazásához általa szükségesnek ítélt rendelkezéseket.
(3) A munkanélküli-járadékot a volt szerződéses alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. A járadékot a következőképpen állapítják meg:
a) az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 %-a,
b) a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 %-a,
c) a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 %-a.
Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M122 966,15 EUR ◄ és nem haladhatják meg az ►M122 1 932,29 EUR ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon igazíthatók ki.
(4) A munkanélküli-járadékot a volt szerződéses alkalmazottnak a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 36 hónapig folyósítják, és a folyósítás időtartama semmiképpen nem haladhatja meg a ténylegesen teljesített szolgálati idő egyharmadát. Ha azonban ezen időszak alatt a volt szerződéses alkalmazott már nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeknek, a munkanélküli-járadék folyósítását felfüggesztik. A folyósítást újrakezdik, ha a volt ideiglenes alkalmazott az említett időszak lejárta előtt ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem jogosult nemzeti munkanélküli-járadékra.
(5) A munkanélküli-járadékra jogosult volt szerződéses alkalmazott jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra. A háztartási támogatást a munkanélküli-járadék alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 1. cikkében megállapított feltételek szerint számítják ki.
Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból neki vagy házastársának nyújtott azonos jellegű juttatást; e juttatásokat levonják az e cikk alapján járó juttatások összegéből.
A munkanélküli-járadékra jogosult volt szerződéses alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.
(6) A munkanélküli-járadékot és a családi támogatást a Bizottság euróban folyósítja. Korrekciós együtthatót nem kell alkalmazni.
(7) A szerződéses alkalmazott a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásához egyharmad részben járul hozzá. A járulék az érintett személy – ►M122 878,32 EUR ◄ euro összegű engedmény levonása utáni – alapilletményének 0,81 %-a, tekintet nélkül a személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt korrekciós együtthatókra. E járulékot az érintett személy illetményéből havonta vonják le és az intézmény által fedezendő fennmaradó kétharmad résszel együtt egy munkanélküli különalapba fizetik be. Ez az intézmények közös alapja, és ez utóbbiak járulékaikat a Bizottság számára havonta fizetik be, legkésőbb a díjazások folyósítását követő nyolc napon belül. Az e cikk alkalmazásából származó valamennyi kiadást az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a Bizottság engedélyezi és fizeti ki.
(8) A munkanélkülivé vált volt szerződéses alkalmazottnak folyósított munkanélküli-járadékra a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet vonatkozik.
(9) A foglalkoztatás és a munkanélküliség kérdésében hatáskörrel rendelkező, a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró nemzeti hatóságok, valamint a Bizottság e cikk megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében hatékonyan együttműködik egymással.
(10) Erre a cikkre a 28a. cikk (10) bekezdése alapján elfogadott részletes rendelkezéseket kell alkalmazni, az e cikk (2) bekezdése harmadik albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(11) E munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetése után egy évvel és ezt követően kétévenként a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak a rendszer pénzügyi helyzetéről. E jelentéstől függetlenül a Bizottság – ha a rendszer egyensúlya érdekében ez szükséges – a (7) bekezdésben előírt járulékok kiigazítására vonatkozó javaslatokat terjeszthet a Tanács elé. A Tanács e javaslatokkal kapcsolatban a (3) bekezdéssel összhangban jár el.
97. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési juttatásra vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkében említett költségeknek az intézmények általi átvállalására vonatkozó 75. cikkét.
98. cikk
A szerződéses alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében a szerződéses alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegséget vagy balesetet nem fedezi.
B. szakasz
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás
99. cikk
A szerződéses alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint biztosítják az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.
Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat felfüggesztik, ha az ezen alkalmazási feltételek alapján az ilyen szerződéses alkalmazottat az alkalmazás jogcímén megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.
100. cikk
Ha a szerződéses alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy – e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatokat illetően – az érintettnek a rokkantság vagy az elhalálozás tekintetében biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.
A szerződéses alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
101. cikk
(1) A teljes rokkantságban szenvedő szerződéses alkalmazott, akinek emiatt fel kell függesztenie az intézménnyel való munkaviszonyát, a rokkantság időtartamára rokkantsági támogatásra jogosult, amelynek összegét az alábbiak szerint állapítják meg.
A személyzeti szabályzat 52. cikkét analógia útján kell alkalmazni a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje 65. életévének betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összege az arra a besorolási fokozatra és fizetési fokozatra járó alapilletményen alapul, amelybe a szerződéses alkalmazott a rokkantság bekövetkeztekor tartozott.
(2) A rokkantsági támogatás a szerződéses alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a. A támogatás azonban nem lehet kevesebb az I. csoport 1. besorolási fokozatának 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményénél. A rokkantsági támogatás a nyugdíjrendszerbe fizetett – az említett támogatás alapján kiszámított – járulékok függvénye.
(3) Ha a szerződéses alkalmazott rokkantsága feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset, foglalkozási megbetegedés, közérdekből tett cselekedet vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági támogatás nem lehet kevesebb az I. csoport 1. besorolási fokozata 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményének 120 %-ánál. Ilyen esetekben a nyugdíjjárulék a volt munkáltató költségvetését terheli.
(4) Amennyiben a szerződéses alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazottat csak a 109. cikkben előírt juttatás illeti meg.
(5) A rokkantsági támogatásra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletének megfelelően a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásra is jogosultak; a háztartási támogatást a kedvezményezett támogatása alapján határozzák meg.
102. cikk
(1) A rokkantságot a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt rokkantsági bizottság állapítja meg.
(2) A rokkantsági támogatásra való jogosultság azon napot követő napon lép hatályba, amikor a szerződéses alkalmazott munkaviszonya az analógia útján alkalmazandó 47. és 48. cikk szerint megszűnik.
(3) A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40. cikkében említett intézmény bármikor kérheti a rokkantsági támogatás kedvezményezettjének időközi felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy a személy változatlanul megfelel-e a támogatás folyósítására vonatkozó feltételeknek. Ha a rokkantsági bizottság megállapítja, hogy e feltételek a továbbiakban nem teljesülnek, a szerződéses alkalmazott újra az intézmény szolgálatába áll, feltéve, hogy szerződése nem járt le.
Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása a Közösségek szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 109. cikket szintén alkalmazni kell.
103. cikk
(1) Az elhunyt szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai a 104–107. cikkben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.
(2) A rokkantsági támogatásban részesülő volt szerződéses alkalmazottnak, vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt szerződéses alkalmazottnak, vagy azon volt szerződéses alkalmazottnak, aki a 63. életévének betöltése előtt lépett ki a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a 63. életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, az elhalálozása esetén a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti jogutódai jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.
(3) Ha a szerződéses alkalmazottnak vagy öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesülő volt szerződéses alkalmazottnak, vagy azon volt szerződéses alkalmazottnak, aki a 63. életévének elérése előtt lépett ki a szolgálatból és kérelmezte öregségi nyugdíjának elhalasztását a 63. életéve betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig, a tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni a szerződés szerződéses alkalmazott házastársára és az eltartottjaiként elismert személyekre.
104. cikk
A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve – adott esetben – az azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt túlélő házastársa, az árvák vagy az eltartottak megkapják az elhunytnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.
105. cikk
A szerződéses alkalmazott túlélő házastársa a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem a szerződéses alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem az I. csoport 1. besorolási fokozata 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményénél. Ha a szerződéses alkalmazott elhalálozik, a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára emelik, amit a szerződéses alkalmazott akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy életkorától függetlenül – az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.
106. cikk
(1) Amennyiben a szerződéses alkalmazott vagy az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.
(2) A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házasságkötése esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.
(3) Amennyiben a szerződéses alkalmazott vagy az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy elhalálozik, de az (1) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a személyzeti szabályzat 80. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az olyan volt szerződéses alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a 63. életévének betöltése előtt lépett ki és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a 63. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermekek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon jogosultak árvasági nyugdíjra.
(5) A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott, eltartott gyermeknek minősülő személy árvasági nyugdíja nem haladhatja meg az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszeresét. A nyugdíjjogosultság azonban megszűnik, ha a tartásért az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint egy harmadik fél felelős.
(6) Nem folyósítható árvasági nyugdíj abban az esetben, ha örökbefogadó szülő által helyettesített természetes szülő halálozik el.
(7) Az árvák a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.
107. cikk
Válás esetén, illetve ha egynél több olyan besorolási osztályba tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon osztják fel.
108. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, a legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.
C. szakasz
Öregségi nyugdíj és távozási díj
109. cikk
(1) A szolgálati jogviszony megszűnésekor a szerződéses alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és a személyzeti szabályzat VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben a szerződéses alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, nyugdíjjogosultsága nem terjed ki az ezen alkalmazási feltételek 112. cikke szerint fizetett járulékoknak megfelelő időszakokra.
(2) A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) és (3) bekezdését analógia útján kell alkalmazni a szerződéses alkalmazottakra.
(3) Az a személy, aki öregségi nyugdíjra vált jogosulttá – ha szerződéses alkalmazottként több mint három éve áll alkalmazásban –, a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra is jogosult; a háztartási támogatást a kedvezményezett nyugdíja alapján számítják ki.
110. cikk
(1) Amennyiben a szerződéses alkalmazottat a Közösségek tisztviselőjévé vagy ideiglenes alkalmazottjává nevezik ki, a 109. cikk (1) bekezdésében előírt díjban nem részesül.
A Közösségek valamelyikének szerződéses alkalmazottjaként teljesített szolgálati időt figyelembe veszik a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.
(2) Amennyiben az intézmény élt a 112. cikkben előírt lehetőséggel, a szerződéses alkalmazott nyugdíjjogosultsága arányosan csökken azon időszak tekintetében, amelyben az összegek kivétele megtörtént.
(3) Az előző bekezdést nem kell alkalmazni arra a szerződéses alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kéri, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi ►M113 3,9 % ◄ -os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését, ami a XII. melléklet 12. cikkében megállapított eljárás szerint felülvizsgálható.
D. szakasz
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása
111. cikk
A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének és 83a. cikkének, valamint VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.
112. cikk
Az intézmény által meghatározandó feltételekkel összhangban a szerződéses alkalmazott kérheti az intézményt, hogy teljesítse mindazon kifizetéseket, amelyek szükségesek nyugdíjjogosultságának, munkanélküli-biztosításának, rokkantsági biztosításának, életbiztosításának és betegségbiztosításának megalapozásához vagy fenntartásához abban az országban, ahol utoljára ilyen rendszerek hatálya alá tartozott. Az ilyen járulékfizetési időszak alatt a szerződéses alkalmazott nem részesülhet ellátásban a közösségi betegségbiztosítási rendszerből. Az ezeknek a járulékoknak megfelelő időszakban továbbá a szerződéses alkalmazott nem tartozik a közösségi életbiztosítási és rokkantsági rendszerek hatálya alá, és a közösségi munkanélküli-biztosítási és nyugdíjrendszerekben sem szerezhet jogosultságot.
Az ilyen kifizetések tényleges időtartama bármely szerződéses alkalmazott esetén nem haladhatja meg a hat hónapot. Az intézmény azonban határozhat ezen időszak egy évre történő meghosszabbításáról. A kifizetések a Közösségek költségvetését terhelik. A nyugdíjjogosultság megalapozásához vagy fenntartásához szükséges kifizetések nem haladhatják meg a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét.
E. szakasz
A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése
113. cikk
A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét analógia útján kell alkalmazni.
F. szakasz
Az ellátások folyósítása
114. cikk
(1) A személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ellátások folyósítására vonatkozó 45. cikkét analógia útján alkalmazni kell.
(2) Azokat az összegeket, amelyekkel a szerződéses alkalmazott a Közösségeknek az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett intézmény által meghatározandó módon levonják az őt vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.
G. szakasz
Jogátruházás a Közösség javára
115. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak a Közösség javára történő jogátruházásra vonatkozó 85a. cikkének rendelkezéseit.
9. FEJEZET
A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése
116. cikk
A személyzeti szabályzatnak a jogosulatlan kifizetések visszaigénylésére vonatkozó 85. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. FEJEZET
Jogorvoslatok
117. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit.
11. FEJEZET
A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések
118. cikk
A személyzeti szabályzat X. mellékletének 6–16. cikkét és 19–25. cikkét analógia útján kell alkalmazni a harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra. Az említett melléklet 21. cikkét azonban csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés legalább egy évre szól.
12. FEJEZET
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése
119. cikk
A 47–50a. cikket analógia útján kell alkalmazni a szerződéses alkalmazottakra.
A valamely szerződéses alkalmazott ellen folytatott fegyelmi eljárás esetén a személyzeti szabályzat IX. mellékletében és az ezen alkalmazási feltételek 49. cikkében említett fegyelmi tanács az érintett szerződéses alkalmazottal azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó két póttaggal ül össze. A két póttagot az ezen alkalmazási feltételek 6. cikkének első bekezdésében említett hatóság és a személyzeti bizottság között egyeztetett eseti eljárásnak megfelelően nevezik ki.
►M112 V. ◄ CÍM
HELYI ALKALMAZOTTAK
►M112 120. ◄ cikk
E cím rendelkezéseire is figyelemmel a helyi alkalmazottak alkalmazási feltételeit, különösen:
a) alkalmazásuknak és szerződésük felmondásának módjait;
b) szabadságukat, és
c) díjazásukat
az alkalmazási helyen irányadó hatályos szabályozás és szokások alapján az egyes intézmények határozzák meg.
►M112 121. ◄ cikk
Az intézmény viseli a szociális biztonsági járulékoknak az alkalmazási helyen hatályos jogszabályok szerint a munkaadókat terhelő részét.
122. cikk
Az intézmény és a valamely harmadik országban szolgálatot teljesítő helyi alkalmazott közötti minden jogvitát, a helyi alkalmazott szerződésében található választottbírósági kikötésében meghatározott feltételek szerint, választottbíróság elé terjesztenek.
►M112 VI. ◄ CÍM
SZAKTANÁCSADÓK
►M112 123. ◄ cikk
(1) A szaktanácsadók díjazását az érintett tanácsadó és a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság közötti közvetlen megegyezéssel kell meghatározni. A szaktanácsadó szerződése legfeljebb kétéves időtartamra szól. A szerződés meghosszabbítható.
(2) Az az intézmény, amely szaktanácsadót kíván felvenni vagy annak szerződését meg kívánja hosszabbítani, erről köteles értesíteni az illetékes költségvetési hatóságot, meghatározva a tervezett díjazást.
A szerződés végleges megkötése előtt véleménycserére kerül sor az illetékes költségvetési hatósággal a javasolt díjazásról, ha az értesítéstől számított egy hónapon belül azon hatóság egy tagja vagy az érintett intézmény kéri.
124. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 1c., 1d., 11., 12. és 12a. cikkét, 16. cikkének első bekezdését, 17., 17a., 19., 22., 22a. és 22b. cikkét, 23. cikkének első és második bekezdését és 25. cikkének második bekezdését, valamint a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó 90. és 91. cikkét.
▼M112 —————
VII. CÍM
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
▼M112 —————
125. cikk
Az alkalmazási feltételek más rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e címhez csatolt melléklet az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó szerződéssel felvett személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket állapítja meg.
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
►M112 126. ◄ cikk
A ►M112 127. cikkre ◄ is figyelemmel, az ezen alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket az egyes intézmények a személyzeti bizottságukkal és a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határozzák meg.
A Közösségek intézményeinek vezetése érintkezésbe lép egymással ezen alkalmazási feltételek egységes alkalmazásának biztosítása céljából.
►M112 127. ◄ cikk
A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó, az azon szabályzat 110. cikkében említett általános rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottakra abban az esetben, ha ezen alkalmazási feltételek szerint ezen alkalmazottakra a személyzeti szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
MELLÉKLET
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezések
1. cikk
(1) A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének rendelkezéseit analógia útján kell alkalmazni a 2004. április 30-án alkalmazásban álló egyéb alkalmazottakra.
(2) A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakban az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben:
a) a 3. cikk b) pontjának első francia bekezdésében a asszisztens csoport (AST) szöveg helyébe a „B. és C. besorolási osztály” lép;
b) a 3. cikk b) pontjának második francia bekezdésében az „a tisztviselők csoportja (AD) „helyébe az” A. besorolási osztály”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe „A*16 és A*15” és az „AD 15 és AD 14” helyébe az „A*15 vagy A*14” lép.
2. cikk
(1) Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban az alkalmazási feltételek 6. cikkének első bekezdésében említett hatóság szerződéses alkalmazottként határozatlan idejű alkalmazást ajánl fel minden olyan személynek, aki 2004. május 1-jén határozatlan időre szóló szerződéssel az Európai Unióban helyi alkalmazottként vagy az alkalmazási feltételek 3a. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett ügynökségek és szervek egyikénél a nemzeti jogszabályokkal összhangban a Közösségek alkalmazásában áll. Az alkalmazás felajánlása az alkalmazott által a szerződéses alkalmazottként elvégzendő feladatok értékelésén alapul. Az érintett szerződés legkésőbb 2005. május 1-jén lép hatályba. Az alkalmazási feltételek 84. cikkét az ilyen szerződésekre nem kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a felajánlott szerződést elfogadó alkalmazott besorolása a díjazás csökkenésével jár, az intézmény az alkalmazás szerinti tagállam adókra, szociális biztonságra és nyugdíjra vonatkozó jogszabályai és a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó alkalmazandó rendelkezések közötti különbségek figyelembevételével kiegészítő összeget fizethet.
(3) Az egyes intézmények szükség szerint a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket fogadnak el.
(4) A személyzet azon tagja, aki az (1) bekezdésben említett ajánlatot nem fogadja el, fenntarthatja szerződéses jogviszonyát az intézménnyel.
3. cikk
2004. május 1-je után öt évig a Tanács Főtitkárságának helyi személyzete vagy szerződéses személyzete, akik a Főtitkárságnál 2004. május 1-jét megelőzően már helyi személyzet státuszban voltak, az intézmény tisztviselőire és ideiglenes alkalmazottaira vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett vehetnek részt a Tanács belső versenyvizsgáin.
4. cikk
Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak 2004. május 1-jén hatályos határozott idejű szerződései megújíthatók. Amennyiben a szerződést egyszer már megújították, az új szerződés határozatlan időre szól. Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak hatályos határozatlan idejű szerződései változatlanul maradnak.
5. cikk
(1) Az a volt ideiglenes alkalmazott, aki 2004. május 1-jén munkanélküli és az ezen alkalmazási feltételek 2004. május 1-jét megelőzően alkalmazandó 28a. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, munkanélküliségének végéig továbbra is az említett rendelkezések hatálya alá tartozik.
(2) Az az ideiglenes alkalmazott, akinek szerződése 2004. május 1-jén folyamatban van, kérésére továbbra is az ezen alkalmazási feltételek 2004. május 1-jét megelőzően alkalmazandó 28a. cikkének hatálya alá tartozhat. Az erre vonatkozó kérelmet azon nap után legkésőbb 30 naptári nappal kell benyújtani, amelyen az ideiglenes alkalmazotti szerződés lejár.
( 1 ) HL L 56., 1968.3.4., 8. o. A legutóbb az 1750/2002/EK, Euratom rendelettel (HL L 264., 2002.10.2., 15. o.) módosított rendelet.
( 2 ) HL L 181., 1989.6.28., 2. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.
( 3 ) HL L 264., 2002.10.2., 1. o.
( 4 ) HL L 264., 2002.10.2., 5. o.
( 5 ) HL L 264., 2002.10.2., 9. o.
( 6 ) HL L 280., 1995.11.23., 1. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.
( 7 ) HL L 280., 1995.11.23., 4. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel módosított rendelet.
( 8 ) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.