(1)

Jóllehet a nemzetbiztonság továbbra is kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik, a védelme uniós szintű együttműködést és koordinációt igényel. Az Unió azon célját, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosítsa a magas szintű biztonságot a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, többek között a bűnözés megelőzésére és az ellene való küzdelemre, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordinációra és együttműködésre irányuló intézkedések révén kell elérni, ideértve az érintett uniós ügynökségekkel és az Unió egyéb illetékes szerveivel, valamint az érintett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, továbbá a magánszektor és a civil társadalom segítségével folytatott koordinációt és együttműködést.

(2)

A 2015-től 2020-ig tartó időszakban a Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a 2015. áprilisi európai biztonsági stratégiának megfelelően meghatározta a közös prioritásokat, amelyeket a Tanács a 2015. júniusi megújított belső biztonsági stratégiában, az Európai Parlament pedig a 2015. júliusi állásfoglalásában megerősített, nevezetesen a terrorizmus, a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzését és az ellenük való küzdelmet. A Bizottság „A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2020. július 24-i közleményében megerősítette ezeket a közös prioritásokat a 2020-tól 2025-ig tartó időszak tekintetében.

(3)

A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság megerősítették elkötelezettségüket egy olyan biztonságos és védett Európa és egy olyan Unió kialakítása iránt, ahol valamennyi polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, és amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint egy olyan Európa iránt, amely elszánt a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.

(4)

Az Európai Tanács a 2016. december 15-i ülésén további eredmények felmutatását sürgette az uniós információs rendszerek és adatbázisok kölcsönös átjárhatósága terén. Az Európai Tanács a 2017. június 23-i ülésén hangsúlyozta az adatbázisok közötti interoperabilitás javításának szükségességét, és 2017. december 12-én a Bizottság benyújtotta az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció) szóló rendeletre irányuló javaslatát.

(5)

A schengeni vívmányok megőrzése és az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolásához való hozzájárulás érdekében a tagállamok 2017. április 6. óta kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az Unió külső határait átlépő uniós polgárokat a vonatkozó adatbázisokban. Ezenfelül a Bizottság ajánlást adott ki a tagállamoknak arra nézve, hogy megfelelőbben használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határon átnyúló együttműködést. A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális környezetre való összpontosítást és a biztonság külső dimenziójával való szükséges koherenciát kell kulcsfontosságú elveknek tekinteni a hatékony és valódi biztonsági unió kialakításához szükséges uniós és tagállami fellépés irányítása szempontjából.

(6)

E célkitűzés eléréséhez intézkedésekre van szükség uniós szinten a polgároknak, a nyilvános tereknek és a kritikus infrastruktúrának az egyre inkább transznacionálissá váló veszélyekkel szembeni védelme, valamint annak céljából, hogy támogassuk a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját. Többek között a terrorizmus, a súlyos és szervezett bűnözés, a vándorló csoportok által folytatott bűnözés, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, a kiberbűnözés, a szexuális kizsákmányolás – beleértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is –, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések, továbbá az emberkereskedelem továbbra is kihívást jelent az Unió belső biztonsága szempontjából. A belső biztonság biztosítása olyan közös feladat, amelyhez az uniós intézményeknek, az érintett uniós ügynökségeknek és a tagállamoknak közösen kell hozzájárulniuk.

(7)

A hatékony és valódi biztonsági unió kialakításának és megvalósításának előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Unió teljes területén magas szintű belső biztonság valósuljon meg, létre kell hozni és irányítani kell a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: az Alap) annak érdekében, hogy megfelelő uniós pénzügyi támogatást lehessen biztosítani a tagállamok számára.

(8)

Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek tekintetében az uniós beavatkozás nagyobb hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. Az EUMSZ 84. cikkével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Alapnak a tagállamok által a bűnmegelőzés, a közös képzés, a rendőrségi együttműködés, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén hozott intézkedések előmozdítását és támogatását célzó intézkedésekre kell irányulnia, a tagállamok valamennyi illetékes hatóságának és az uniós ügynökségeknek a bevonásával, különös tekintettel az információcserére, a fokozott operatív együttműködésre, valamint a terrorizmus és a súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló képességek megerősítéséhez szükséges erőfeszítések támogatására. Az Alapnak továbbá az érintett személyzet és szakértők képzését is támogatnia kell, összhangban az európai bűnüldözési képzési rendszer (LETS) általános elveivel. Az Alap nem támogathatja az EUMSZ 72. cikkében említett, a tagállamoknak a közrend, valamint a belső és a nemzetbiztonság védelmét biztosító alapvető feladataihoz kapcsolódó működési költségeket és tevékenységeket.

(9)

Az Alapot az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített értékeknek, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) szereplő jogoknak és alapvető elveknek, valamint az Unió emberi jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségeinek a maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az Alapot különösen az alapvető jogoknak – többek között az emberi méltósághoz való jognak, az élethez való jognak, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a gyermekek jogainak és a hatékony jogorvoslathoz való jognak –, továbbá a megkülönböztetés tilalma elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.

(10)

Az Alapnak az EUSZ 3. cikkével összhangban támogatnia kell az olyan tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, bántalmazással, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az Alapnak elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(11)

Az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolása érdekében uniós szinten azonosított közös prioritásokkal összhangban az Alapnak támogatnia kell a fő biztonsági veszélyek kezelésére és különösen a terrorizmus és a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítésére és védelmére irányuló intézkedéseket. Az Alapnak – a valódi biztonsági unió létrehozása érdekében – biztosítania kell, hogy az Unió és a tagállamok is megfelelően fel legyenek készülve a változó és kialakulóban lévő fenyegetések – például az illegális kereskedelem, köztük az online csatornákon keresztül folytatott illegális kereskedelem, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések – kezelésére. Ezt pénzügyi támogatással kell megvalósítani az információcsere továbbfejlesztése, az operatív együttműködés fokozása, valamint a nemzeti és kollektív képességek javítása érdekében.

(12)

Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie különösen az információcserét, a rendőrségi együttműködést és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, továbbá a megelőzést a súlyos és szervezett bűnözés, a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a menekültek és az irreguláris migránsok kizsákmányolása, a súlyos munkaerő-kizsákmányolás, a szexuális kizsákmányolás és erőszak – többek között a gyermekek és a nők szexuális kizsákmányolása és az ellenük elkövetett szexuális erőszak –, a gyermekek szexuális zaklatását bemutató képek és a gyermekpornográfia terjesztése, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem terén. Az Alapnak továbbá támogatnia kell a személyeknek, a nyilvános tereknek és a kritikus infrastruktúrának a biztonsági vonatkozású eseményekkel szembeni védelmét is, valamint támogatnia kell a biztonsági vonatkozású kockázatokra és válsághelyzetekre való felkészültséget és azok hatékony kezelését, többek között közös képzés, valamint közös szakpolitikák, mint például stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek, valamint jogszabályok és gyakorlati együttműködés kidolgozása révén.

(13)

Az Alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania az az által támasztott kihívások kezelésére, hogy az elmúlt években lényegesen gyakoribbá váltak bizonyos típusú, az interneten keresztül elkövetett bűncselekmények, például a fizetéssel kapcsolatos csalások, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a tiltott fegyverkereskedelem.

(14)

Az Alapnak a jogelődei – a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program (ISEC), a 2007–2013-as időszakra vonatkozó, a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program (CIPS), valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló, az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott eszköz – által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra kell épülnie. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az Alap hatálya tekintetében új fejlemények kerüljenek figyelembevételre.

(15)

A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, összevonása és multiplikátor-hatása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását. Az Alapnak elő kell mozdítania és ösztönöznie kell a civil társadalom – többek között a nem kormányzati szervezetek – és az európai ipari ágazat aktív és érdemi szerepvállalását a biztonságpolitika fejlesztésében és végrehajtásában, adott esetben az Alap célkitűzéséhez kapcsolódó más érintett szereplők, uniós szervek, uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek bevonásával. Biztosítani kell azonban, hogy az Alapból származó támogatást ne jogszabályban előírt, illetve közfeladatok magánszereplőkre történő átruházására fordítsák.

(16)

A terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés határokon átnyúló jellege miatt összehangolt válaszintézkedésekre és együttműködésre van szükség a tagállamokban és a tagállamok között, továbbá az illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel. A tagállamok valamennyi illetékes hatósága – beleértve a szakosodott bűnüldöző hatóságokat is – rendelkezhet olyan értékes információkkal, amelyek hasznosak lehetnek a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem szempontjából. Az információcsere felgyorsítása és a megosztott információk minőségének javítása érdekében elengedhetetlen a kölcsönös bizalom kiépítése. Új megközelítéseket kell feltárni és megvizsgálni a – többek között a fenyegetettség-elemzéssel kapcsolatos – együttműködést és az információcserét illetően, figyelembe véve az uniós keretrendszeren belül és kívül meglévő olyan kereteket, mint például az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN), a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátora és az Antiterrorista Szakértői Csoport. Az Alapból támogatni kell a tagállamoknak a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és nyomozásáért felelős, az EUMSZ 87. cikkében említett illetékes hatóságait annyiban, amennyiben tevékenységeik az Alap hatálya alá tartoznak. Valamennyi támogatott tevékenységnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a különböző illetékes hatóságok és európai struktúrák jogállását, valamint az információk feletti rendelkezési jog kapcsán szükséges elveket.

(17)

Annak érdekében, hogy hasznosítsa a bűnüldözési együttműködés és képzés, a kábítószerek és a kábítószerfüggőség megfigyelése, az alapvető jogok, az igazságszolgáltatás és a nagyméretű informatikai rendszerek területén kompetenciával rendelkező decentralizált ügynökségek tudását és szakértelmét, a Bizottságnak – különösen a programozási időszak kezdetén és félidejében – be kell vonnia a releváns decentralizált ügynökségeket az (EU) 2021/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott, belügyi alapokkal foglalkozó bizottság munkájába. Adott esetben a Bizottságnak be kell tudnia vonni a releváns decentralizált ügynökségeket a monitoring és az értékelés folyamatába is, különösen annak biztosítása céljából, hogy az Alap által támogatott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.

(18)

Az Unió kábítószerstratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítést irányoz elő, az Alap keretében biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést elő kell segítenie, amely – a kínálat- és keresletcsökkentés révén – a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul, különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a tiltott kábítószerek előállítása, gyártása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala vagy kivitele, valamint a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása és beszerzése ellen irányulnak. Az Alapnak le kell fednie a drogpolitika megelőzési vonatkozásait is. Annak érdekében, hogy a kábítószerek területén további szinergiák és koherencia valósuljon meg, a kábítószerekkel kapcsolatos célkitűzések ezen elemeit – amelyek a 2014–2020-as időszakban a Jogérvényesülés program hatálya alá tartoztak – be kell építeni az Alapba.

(19)

Annak érdekében, hogy az Alap ténylegesen hozzájáruljon az egész Unión belüli magas szintű belső biztonság megvalósulásához, és ezáltal hozzájáruljon egy valódi biztonsági unió kialakításához, az Alapot úgy kell felhasználni, hogy a tagállamok intézkedéseihez a lehető legnagyobb uniós hozzáadott értéket biztosítsa.

(20)

Az Alap csak akkor támogathatja a berendezésekbe, szállítóeszközökbe és létesítményekbe történő beruházásokat, ha ezek a beruházások egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és szükség van rájuk az Alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az ilyen beruházások közé tartozhatnának például a kriminalisztika céljából, továbbá a leplezett figyeléshez, a robbanóanyagok és a kábítószerek felderítéséhez, illetve az Alap célkitűzéseinek körébe tartozó más konkrét célból szükséges berendezésekbe történő beruházások. Az Alapból nem finanszírozhatók kizárólag nemzeti vonatkozású beruházások vagy az illetékes hatóságok mindennapi munkájához szükséges beruházások, így például az egyenruhákba, személygépkocsikba, buszokba, robogókba, rendőrőrsökbe, nem szakosodott képzési központokba és irodai berendezésekbe való beruházások.

(21)

Az Unión belüli szolidaritás érdekében, valamint az Unión belüli biztonságért viselt közös felelősség szellemében, ha – különösen schengeni értékelést követően – hiányosságokat vagy kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell ezeket a hiányosságokat az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (5) szerinti ajánlások végrehajtását célzó programja keretében rendelkezésre álló források felhasználásával.

(22)

Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik prioritásai tükrözzék az Alap valamennyi konkrét célkitűzését, és hogy a prioritásokat a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel összhangban válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések közötti forráselosztás arányban álljon a kihívásokkal és a szükségletekkel és biztosítsa a szakpolitikai célkitűzés megvalósíthatóságát.

(23)

A hatékonyság elvével összhangban törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra és következetességre, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(24)

A szakpolitikai célkitűzések leghatékonyabb megvalósítása, a méretgazdaságosság kihasználása, valamint az intézkedések közötti átfedések elkerülése érdekében az Alapnak a biztonság területén meglévő más uniós pénzügyi programokkal koherensnek kell lennie és azokat ki kell egészítenie. Különösképpen biztosítani kell a szinergiákat a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal és az (EU) 2021/1148 rendelet által létrehozott, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközből, valamint az (EU) 2021/1077 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközéből álló Integrált Határigazgatási Alappal, továbbá az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által lefedett egyéb kohéziós politikai alapokkal,

az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Horizont Európa program biztonsági kutatási részével, az (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) által létrehozott Jogok és értékek programmal, az (EU) 2021/693 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Jogérvényesülés programmal, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) által létrehozott Digitális Európa programmal, valamint az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által létrehozott InvestEU programmal. A szinergiákat különösen az infrastruktúra és a nyilvános terek biztonságával, a kiberbiztonsággal, az áldozatok védelmével és a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatosan kell megteremteni.

(25)

Az Alap és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz kölcsönös kiegészítő jellegének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni azt is, hogy olyan többcélú berendezéseket és IKT-rendszereket használjanak a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz céljainak elérése érdekében, amelyek elsődleges használata összhangban van ezzel a rendelettel.

(26)

Az Alapból támogatott harmadik országbeli, illetve harmadik országokkal kapcsolatos intézkedéseket az uniós eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és azokkal koherensen kell meghozni, és biztosítani kell, hogy az előbbiek kiegészítsék az utóbbiakat. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen teljes koherenciára kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országra vagy régióra vonatkozó uniós külpolitikával és fejlesztéstámogatási politikával. Az Alap külső dimenziója tekintetében az Alap keretében törekedni kell a harmadik országokkal az Unió belső biztonsága szempontjából releváns területeken folytatott együttműködés fokozására. Ezzel összefüggésben az Alap célkitűzéseinek keretében támogatni kell a tematikus eszközből harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében végrehajtandó intézkedéseket, különösen a bűnözés – ideértve a kábítószer-kereskedelmet és az emberkereskedelmet – megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez, valamint a határokon átnyúló bűnözői csempészhálózatok elleni küzdelemhez történő hozzájárulás érdekében.

(27)

A tematikus eszköz végrehajtásakor a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a finanszírozás orvosolja az Alap célkitűzéseinek megvalósításával járó kihívásokat és szükségleteket.

(28)

Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek esetében az uniós beavatkozás hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. A biztonság a jellegénél fogva határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, ezért határozott és összehangolt uniós reagálást igényel. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a biztonsági területre vonatkozó nemzeti és uniós kapacitások megerősítéséhez kell hozzájárulnia.

(29)

Akkor tekinthető úgy, hogy valamely tagállam nem felel meg az Alap keretében nyújtott működési támogatás felhasználása tekintetében releváns uniós vívmányoknak, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a határigazgatás és a vízumpolitika területén fennálló kötelezettségeit – ideértve az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket is –, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy az említett uniós tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a határigazgatásra és a vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha valamely, az 1053/2013/EU rendeletben megállapított schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat azonosított a releváns területen.

(30)

Az e rendeletben meghatározott célok teljesítése érdekében az Alap keretében figyelembe kell venni a fokozott rugalmasságra és egyszerűségre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítani kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az Alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia, az uniós hozzáadott érték és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Az Alapot továbbá a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(31)

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az Alap és a többi uniós program között, beleértve a megosztott irányítású programokat is. E szinergiák maximalizálása érdekében gondoskodni kell kulcsfontosságú támogató mechanizmusokról, beleértve az intézkedéseknek az Alapból és valamely más uniós programból történő kumulatív finanszírozását is. Az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az említett intézkedés összes elszámolható költségét. E célból ennek a rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőség tekintetében, hogy ugyanazokat a költségeket vagy kiadásokat arányosan bejelenthessék az Alaphoz és valamely más uniós programhoz kapcsolódóan is.

(32)

Az Alap által támogatott intézkedések népszerűsítése során az uniós finanszírozás címzettjeinek a célközönség nyelvén vagy nyelvein kell tájékoztatást nyújtaniuk. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az említett finanszírozás címzettjeinek az intézkedéssel kapcsolatos kommunikációjuk során hivatkozniuk kell a finanszírozás eredetére. A címzetteknek e célból gondoskodniuk kell arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(33)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az Alap végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok és információcsere előmozdítására fordítsa.

(34)

A tematikus eszközből közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásról a Bizottságnak kellő időben tájékoztatást kell közzé tennie, és adott esetben frissítenie kell az ilyen tájékoztatást. Lehetővé kell tenni az adatok egyedi célkitűzés, a kedvezményezett neve, a jogi kötelezettségvállalás összege, valamint az intézkedés jellege és célja szerinti rendszerezését.

(35)

E rendeletben meg kell határozni a tagállamok programjaira szánt, az I. mellékletben megállapított kritériumok alapján kiszámított kezdeti összegeket.

(36)

A tagállami programokra szánt kezdeti összegeknek kell képezniük a tagállamok biztonságba eszközölt hosszú távú beruházásainak alapját. A belső és külső biztonsági fenyegetések területén vagy a kiindulási helyzetben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a programozási időszak félidejében egy kiegészítő összeget kell a tagállamok számára allokálni, amelynek az I. melléklettel összhangban statisztikai adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a programvégrehajtásuk állását is.

(37)

mivel a biztonság területén folyamatosan változnak a kihívások, szükséges a finanszírozás allokációját hozzáigazítani a belső és külső biztonsági fenyegetések területén bekövetkező változásokhoz, továbbá a legmagasabb uniós hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira való reagálás, továbbá a finanszírozásnak a magas szintű uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé való irányítása érdekében a finanszírozás egy részét időszakonként – egy tematikus eszköz útján – egyedi intézkedésekhez, uniós intézkedésekhez és szükséghelyzeti támogatáshoz kell allokálni.

(38)

A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a programallokációjuk egy részét a IV. mellékletben felsorolt intézkedések finanszírozására használják azáltal, hogy ezek nagyobb uniós hozzájárulásban részesülnek elsősorban azok magas uniós hozzáadott értéke, illetve kiemelt uniós jelentősége miatt.

(39)

Az Alap keretében rendelkezésre álló források egy részét olyan egyedi intézkedések végrehajtására vonatkozó tagállami programokhoz is lehetne allokálni, amelyek a tagállamok közötti együttműködést igényelnek, vagy egyedi intézkedések olyan helyzetekben való végrehajtására, amelyekben az Unióban bekövetkező új fejlemények egy vagy több tagállam számára kiegészítő finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé. A Bizottságnak meg kell határoznia az említett egyedi intézkedéseket a munkaprogramjaiban.

(40)

Az Alapnak hozzá kell járulnia a belső biztonsághoz kapcsolódó működési költségek támogatásához annak lehetővé tétele érdekében a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Unió egésze számára létfontosságú képességeket. Az ilyen támogatásnak az Alap célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes visszatérítéséből kell állna, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.

(41)

Az Alap szakpolitikai célkitűzése tagállami programok révén történő, nemzeti szintű végrehajtásának kiegészítése érdekében az Alapnak uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania. Az ilyen intézkedéseknek az Alap beavatkozási hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerségekkel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű, illetve egyes tagállamok közötti tesztelésével kapcsolatban. Az Alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit – többek között helyi szinten is –, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és előmozdítsák a közös képzést, beleértve a bűnüldöző szervek személyzete körében a radikalizálódással és a megkülönböztetés minden olyan formájával – például az antiszemitizmussal, a romaellenességgel és a rasszizmus egyéb formáival – kapcsolatos tájékoztatást, amelyek erőszakhoz vezethetnek. Ennek céljából speciális csereprogramokat lehetne finanszírozni a bűnüldöző szervek kezdő munkatársai számára.

(42)

Az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy azonnal reagáljon biztonsági vonatkozású eseményekre vagy az Uniót érintő, újonnan felmerülő veszélyekre, lehetővé kell tenni szükséghelyzeti támogatás nyújtását az e rendeletben meghatározott kerettel összhangban. Az ilyen támogatás nem nyújtható pusztán rendkívüli vagy hosszú távú intézkedések támogatásához, illetve az olyan helyzetek kezelésére, amikor azért van szükség sürgős cselekvésre, mert az illetékes hatóságok nem terveztek és reagáltak megfelelően.

(43)

Az intézkedések szükséges rugalmasságának biztosítása és az újonnan felmerülő igények kielégítése érdekében lehetővé kell tenni a decentralizált ügynökségek számára, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek bizonyos szükséghelyzeti feladatok elvégzéséhez. Helyénvaló, hogy azokban az esetekben, amikor a végrehajtandó feladat olyannyira sürgős, hogy a költségvetésüket nem lehetett időben kiigazítani, a decentralizált ügynökségek jogosultak legyen szükséghelyzeti támogatásra – többek között vissza nem térítendő támogatás formájában –, összhangban az uniós intézmények által meghatározott uniós szintű prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(44)

Az uniós intézkedések transznacionális jellegének fényében, valamint az Unión belül a legmagasabb szintű biztonság biztosítására irányuló célkitűzés megvalósítását célzó összehangolt fellépés előmozdítása érdekében a decentralizált ügynökségek kivételesen jogosultak lehetnek arra, hogy uniós intézkedések kedvezményezettjei legyenek – többek között vissza nem térítendő támogatás formájában –, amennyiben segítik a szóban forgó decentralizált ügynökségek hatáskörébe tartozó uniós intézkedések végrehajtását, és amennyiben ezeket az intézkedéseket nem fedezi az említett decentralizált ügynökségek költségvetéséhez az éves költségvetésen keresztül nyújtott uniós hozzájárulás. E támogatásnak az uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében összhangban kell állnia az uniós intézmények által uniós szinten meghatározott prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(45)

Az Alap szakpolitikai célkitűzését az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott InvestEU program szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési biztosítékokkal is támogatni kell. E pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, az nem kettőződhet meg és nem szoríthatja ki a magánfinanszírozást, illetve nem torzíthatja a belső piaci versenyt. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(46)

A vegyesfinanszírozási műveletek olyan, az uniós költségvetésből támogatott önkéntes műveletek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat, visszafizetendő támogatási formákat vagy mindkettőt ötvöznek promóciós, fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények által nyújtott visszafizetendő támogatási formákkal, illetve kereskedelmi pénzügyi intézmények és befektetők által nyújtott támogatással.

(47)

Ez a rendelet megállapítja az Alap pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (13) 18. pontja értelmében.

(48)

Az Alapra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.

(49)

Az intézkedések megosztott irányítás keretében történő végrehajtása céljából az Alapnak az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) 2021/1060 rendeletből álló koherens keret részét kell képeznie.

(50)

Az (EU) 2021/1060 rendelet meghatározza a keretet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, az Igazságos Átmenet Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz által végrehajtandó intézkedésekhez, továbbá megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni az Alap célkitűzéseit és meg kell állapítani az Alap keretében finanszírozható intézkedésekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(51)

Az Alapra vonatkozó előfinanszírozási rendszert az (EU) 2021/1060 rendelet határozza meg, és az egyedi előfinanszírozási arányt e rendelet állapítja meg. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzetekre azonnal reagálni lehessen, helyénvaló egyedi előfinanszírozási arányt megállapítani a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Az előfinanszírozási rendszernek biztosítania kell, hogy a tagállamok a programjaik végrehajtásának kezdetétől rendelkezzenek eszközökkel ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak a kedvezményezettek számára.

(52)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek az intézkedések egyedi célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának kockázatait. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(53)

Az egységes ellenőrzés elvének lehető legteljesebb körű kiaknázása érdekében helyénvaló egyedi szabályokat megállapítani az olyan projektek kontrolljára és auditjára vonatkozóan, amelyekben a Bizottságtól pozitív értékelést kapott, belső kontrollrendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetek a kedvezményezettek. Az ilyen projektek esetében az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni irányítási ellenőrzéseik korlátozását, feltéve, hogy a kedvezményezett kellő időben benyújtja a projekt haladására és az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságára vonatkozó összes szükséges adatot és információt. Emellett, amennyiben egy ilyen nemzetközi szervezet által végrehajtott projekt valamely auditminta részét képezi, lehetővé kell tenni az audithatóság számára, hogy munkáját a „Megbízások megállapodás szerinti eljárások végrehajtására pénzügyi tájékoztatással kapcsolatban” című, 4400. számú, kapcsolódó szolgáltatásokról szóló nemzetközi standard (ISRS 4400) elveivel összhangban végezze el.

(54)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban a már megkezdett intézkedésekre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – uniós finanszírozásból nem számolhatók el. Az uniós támogatásban bármely, az Unió érdekeire nézve hátrányos zavar elkerülése érdekében a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra lehetővé kell tenni, hogy az olyan, e rendelet alapján támogatott, közvetlen irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében felmerülő költségek, amelyek már megkezdődtek, 2021. január 1-jétől még akkor is elszámolhatóknak minősüljenek, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt keletkeztek.

(55)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15), valamint a 2988/95/EK, Euratom (16) és a 2185/96/Euratom, EK (17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (18) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak maradéktalanul együtt kell működniük, és meg kell adniuk minden szükséges támogatást az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.

(56)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(57)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (20) alapján a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az Alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(58)

Az EUMSZ 349. cikke alapján, valamint összhangban a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel a releváns tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a programjaik foglalkozzanak a legkülső régiók előtt álló sajátos kihívásokkal. Az Alapnak megfelelő erőforrásokkal kell támogatnia az említett tagállamokat, hogy adott esetben segítsék a legkülső régiókat.

(59)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (21) (22) és (23) bekezdése alapján az Alapot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. Adott esetben az említett követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az Alap gyakorlatban kifejtett hatásai. Az Alap eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az Alap minden egyes egyedi célkitűzése tekintetében. Az említett mutatóknak minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban kell foglalniuk.

(60)

Mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottságnak és a tagállamoknak monitoring alá kell vonniuk az Alap végrehajtását az (EU) 2021/1060 rendelet és e rendelet releváns rendelkezéseinek megfelelően. 2023-tól kezdődően a tagállamoknak éves teljesítményjelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozóan. Az említett jelentéseknek tájékoztatást kell tartalmazniuk a tagállami programok végrehajtása elért haladásról. A tagállamoknak az említett jelentések összegzéseit is be kell nyújtaniuk a Bizottságnak. A Bizottságnak az említett összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére le kell fordítania, és honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat, a tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendeletben említett honlapjaira mutató linkekkel együtt.

(61)

Tükrözve az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (22) végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó kötelezettségvállalásával, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon átfogó cél eléréséhez, hogy a többéves pénzügyi keret valamennyi kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére fordítsák, továbbá azon ambíció eléréséhez, hogy 2024-ben a költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biodiverzitási célok közötti meglévő átfedéseket. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlatpolitikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 17. cikke értelmében vett környezetvédelmi célkitűzések tekintetében.

(62)

Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (24) és a 2014–2020-as programozási időszakra alkalmazandó minden jogi aktust továbbra is alkalmazni kell a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében a 2014–2020-as programozási időszakban támogatott programokra és projektekre. Mivel az 514/2014/EU rendelet végrehajtási időszaka átfedésben van az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakkal, továbbá az említett rendelet által jóváhagyott bizonyos projektek végrehajtásában a folyamatosság biztosítása érdekében a projektek szakaszolására vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A projekt minden egyes szakaszát azon programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelynek keretében az finanszírozásban részesül.

(63)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(64)

E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések IV. mellékletben foglalt listája és a VII. melléklet szerinti működési támogatás, valamint a monitoring- és értékelési keret továbbfejlesztése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(65)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (25) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit – különösen a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket – megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, és a programozás és a jelentéstétel keretében a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó részletes rendelkezésekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A Bizottságnak az e rendeletben előírt szükséghelyzeti támogatás nyújtására vonatkozó döntések elfogadásához kapcsolódó, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben az ilyen támogatás jellegével és céljával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okokból szükséges.

(66)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(67)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(68)

Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletével (26).

(69)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,