This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32011R0791
Council Implementing Regulation (EU) No 791/2011 of 3 August 2011 imposing a definitive anti-dumping duty and collecting definitively the provisional duty imposed on imports of certain open mesh fabrics of glass fibres originating in the People’s Republic of China
A Tanács 791/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. augusztus 3. ) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
A Tanács 791/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. augusztus 3. ) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
HL L 204., 2011.8.9, p. 1–10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
No longer in force, Date of end of validity: 07/11/2017: This act has been changed. Current consolidated version: 10/08/2011
9.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/1 |
A TANÁCS 791/2011/EU végrehajtási RENDELETE
(2011. augusztus 3.)
a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) („alaprendelet”) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság („Bizottság”) által benyújtott javaslatra,
mivel:
A. AZ ELJÁRÁS
1. Ideiglenes intézkedések
(1) |
Az 138/2011/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára. |
(2) |
Az eljárást annak nyomán indították meg, hogy 2010. április 6-án panaszt nyújtott be a Saint-Gobain Vertex s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt., a „Valmieras stikla šķiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH (a továbbiakban: panaszosok), amelyeknek termelése az egyes üvegszál szitaszövetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. |
(3) |
Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgált időszak) terjedt ki. Az okozott kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. Az eljárás további menete
(4) |
Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. |
(5) |
A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdésében említett ellenőrzéseken kívül további ellenőrzésekre került sor a következő vállalatok telephelyén:
|
(6) |
Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetését, valamint az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt is biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. |
(7) |
Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette. |
B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK
1. Érintett termék
(8) |
Az érintett termék az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Kínából származó, jelenleg az ex 7019 40 00, ex 7019 51 00, ex 7019 59 00, ex 7019 90 91 és ex 7019 90 99 KN-kód alá tartozó, üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (a továbbiakban: érintett termék). |
(9) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően elvégzett további elemzés megállapította, hogy az érintett termék a (8) preambulumbekezdésben említett öt KN-kód közül három alá nem sorolható be. Ezért az érintett termék meghatározásából az ex 7019 90 91, az ex 7019 90 99 és az ex 7019 40 00 KN-kódokat el kell hagyni. |
(10) |
Emlékeztetni kell arra is, hogy az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az egyik kínai exportáló gyártó felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy az üvegszál korongok is beletartoznak-e a termékmeghatározás körébe. Az uniós gazdasági ágazat véleménye az volt, hogy az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) termékek, és az érintett terméktől eltérő termékjellemzőkkel rendelkeznek. A Bizottság azonban úgy döntött, hogy az érdekelt felektől további információk megszerzésére van szükség mielőtt e kérdésben végső következtetésre jutna. |
(11) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat és a Csiszolóanyagok Európai Gyártóinak Szövetsége (a továbbiakban: FEPA) az üvegszálkorong-felhasználók képviseletében bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a gyártási folyamat során számos lépés megtétele szükséges az üvegszál szitaszöveteknek üvegszál korongokká való átalakításához. A korongok formája is eltér az általában (keskeny vagy széles) tekercsben szállított, és rendszerint más végfelhasználásra (köszörűkövek megerősítése) is szánt érintett termékétől. A kínai exportáló gyártó egyetért a fenti érvekkel. |
(12) |
Meg kell jegyezni továbbá, hogy a mintában szereplő kínai és uniós gyártók egyike sem gyártott vagy értékesített üvegszál korongokat. |
(13) |
Az egyik uniós üvegszálkorong-gyártó, amely az ideiglenes intézkedések bevezetését követően jelentkezett, amellett érvelt, hogy az üvegszál korongokat ne zárják ki a termékkörből. Állítása szerint az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban nem lejjebb lévő (downstream) termékek, az érintett termék és a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő termék közötti egyértelmű különbséget pedig egy későbbi szakaszban kell meghatározni, amikor a szitaszövet tekercseket bevonattal látják el. A vállalat szerint az építőiparban használt szitaszövet tekercsek más bevonatot kapnak, mint azok a szitaszövet tekercsek, amelyeket később az üvegszál korongok gyártásához használnak fel. Ez utóbbi esetben a tekercseket fenolgyantával vonják be. Más szóval az üvegszál korongok gyártására szánt szitaszövet tekercsek kémiai jellemzői állítólag megegyeznek az üvegszál korongok kémiai jellemzőivel. A vállalat szerint az ilyen szitaszövet tekercsek nem alkalmazhatók az érintett termék fő alkalmazását jelentő megerősítésre az építőiparban. A vállalat ezért azzal érvelt, hogy amennyiben az üvegszál korongokat kizárják a termékkörből, akkor a fenolgyantával bevont szitaszövet tekercseket is ki kell vonni onnan. |
(14) |
A (13) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a vállalat csak az ideiglenes intézkedések bevezetését követően jelentkezett, és így nem szolgált ellenőrizhető adatokkal állításainak igazolására. Mivel a vizsgálat a különböző alkalmazott bevonatokról nem nyújtott adatokat, a vállalat állítását nem lehetett értékelni a vizsgálat során nyert adatok fényében. Továbbá a különböző szitaszövet tekercsek alapvető fizikai tulajdonságai a bevonatuktól függetlenül megegyeznek, ezért a fenolgyantával bevont szitaszövet tekercsek nem zárhatók ki a termékkörből. Ezért ezt az állítást elutasították. |
(15) |
A vizsgálat során összegyűlt adatok, valamint a (10) preambulumbekezdésben említett exportáló gyártó, az uniós gazdasági ágazat és a FEPA által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra vonatkozó észrevételeikben közölt bizonyítékok alapján elfogadták az üvegszál korongok termékkörből való kizárására irányuló kérelmet. Ennélfogva magállapítható, hogy az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) termékként nem ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és eltérő a felhasználási módjuk is a szitaszövethez képest, ezért azokat ki kell zárni az érintett termék ideiglenes rendeletben meghatározott definíciójából. Az üvegszál korongok ezért a továbbiakban nem tartoznak az eljárás hatálya alá. |
2. Hasonló termék
(16) |
A hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
C. DÖMPING
1. Piacgazdasági elbánás
(17) |
Az ideiglenes rendelet (18)–(32) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság eredetileg két vállalat piacgazdasági elbánásban való részesítését javasolta, de az eljárás későbbi szakaszában e javaslat visszavonásáról döntött, miután a két érintett vállalat piacgazdasági elbánással kapcsolatos státusára vonatkozóan benyújtott állításokat megvizsgálták, és azok igazaknak bizonyultak. |
(18) |
Az egyik exportáló gyártó, akivel szemben az alaprendelet (18) cikkét alkalmazták, megismételte állításait, amelyeket korábban már felhozott, amikor tájékoztatták a Bizottság piacgazdasági bánásmód elutasítására irányuló szándékáról. Ismét azzal érvelt, hogy a Bizottság a társasági alapszabály és közös vállalkozásról szóló szerződés régi változatát kapta meg, amelyek sosem léptek hatályba, ezért nem is befolyásolhatták a vállalat piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelése során tett megállapításokat. |
(19) |
Az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdésében foglaltak szerint ezek az érvek nem tudták eloszlatni a kétségeket az eredetileg beadott dokumentumok hitelességével és a cég által benyújtott, a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben megadott információkkal kapcsolatban. |
(20) |
Azon érvelést illetően, miszerint jelen esetben aránytalan az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazása, a Bizottság eseti alapon alkalmazza ezen cikk rendelkezéseit az egyes esetek jellegzetességeinek megfelelően. E cikknek a jelen eljárás során való alkalmazását megfelelőnek vélték az ideiglenes rendelet (26), (27) és (31) preambulumbekezdésében már említettek alapján, mivel a hamisított dokumentumok benyújtása kétségeket vet fel a vállalat által benyújtott valamennyi dokumentummal kapcsolatban. |
(21) |
A második exportáló gyártó, amely nem kapott piacgazdasági elbánást, de helyette egyéni elbánásban részesült, vitatta az okot, amely alapján a Bizottság visszavonta döntését. Úgy vélte, hogy nem álltak rendelkezésre olyan kényszerítő erejű bizonyítékok, amelyek az eredeti megállapításokat jelentősen aláásnák és indokolnák a piacgazdasági elbánást biztosító eredeti döntés hatályon kívül helyezését. Azzal érvelt, hogy a pénzügyi kimutatásaikban talált, de az auditjelentésben nem említett pontatlanságok és hiányosságok nincsenek jelentős hatással az elszámolások megbízhatóságára. |
(22) |
Az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint ezen érvek nem oszlatták el a kételyeket a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegek helytállóságával és teljességével kapcsolatban. |
(23) |
Az exportáló gyártó továbbá úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat eredménye és az esetében megszabott egyéni vámtétel tisztességtelen és aránytalan, mivel a vállalat az eljárás során együttműködést tanúsított és mégis a legmagasabb egyéni vámtételt határozták meg számára, mint a nem együttműködő vállalatok és az alaprendelet 18. cikkének hatálya alá tartozó vállalat esetében. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a vállalat esetében alkalmazott vámot az egyéni elbánásban részesülő vállalatok esetében alkalmazott szokásos módszer eredményeként állapították meg. |
(24) |
A piacgazdasági elbánásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(32) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
2. Egyedi vizsgálat
(25) |
Az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a mintában nem szereplő kapcsolatban álló vállalatok egyik csoportja az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésével összhangban egyéni elbánást kért és a megadott határidőn belül benyújtotta a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó űrlapot. |
(26) |
Az (5) preambulumbekezdés szerint ellenőrző látogatásra került sor a kapcsolatban álló vállalatok csoportjának telephelyén és megállapítást nyert, hogy a vállalatok nem teljesítették az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított 1., 2. és 3. kritériumot. |
(27) |
Az első kritériumot illetően a két kapcsolatban álló vállalat nem szolgált elegendő bizonyítékkal a cég részvényeseinek a társaság tőkéjében szerzett részesedésére vonatkozóan. A részvényesek az alaptőkéhez való hozzájárulás megfizetése nélkül vették át az eredetileg állami pénzeszközökből létrehozott vállalatokat. Továbbá a társasági alapszabályban lefektetett követelményekkel ellentétben nem tartották meg a részvényesek gyűléseit, ilyen gyűlésekről készült jegyzőkönyvet nem bocsátottak rendelkezésre, ami kételyeket támaszt a tekintetben, hogy az üzleti döntéseket valóban a részvényesek hozták állami beavatkozás nélkül. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a vállalatok nem tudták bizonyítani, hogy jelentős állami beavatkozás nélkül hozzák meg üzleti döntéseiket. |
(28) |
A második kritériumra vonatkozóan a vizsgálat megállapította, hogy a két kapcsolatban álló vállalat számviteli nyilvántartásait nem vetették a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi ellenőrzés alá, mivel azok számos olyan könyvviteli hiányosságot és hibát tartalmaztak, mint pl. a könyvelt/kifizett adók, és a kifizetendő osztalékok elszámolása során elkövetett folyamatos hibák; az értékcsökkenéssel kapcsolatos hiányosságot is találtak, amelyet az auditjelentés sem említett. |
(29) |
A harmadik kritériumot illetően az egyik kapcsolatban álló vállalat elmulasztotta a földhasználati jogokra vonatozó megállapodás benyújtását, a pénzügyi kimutatásaiban ilyen tételt nem könyveltek és annak kifizetését igazoló bizonylatot sem nyújtottak be. A második vállalat a vele kapcsolatban lévő vállalattól költségmentesen kapott földhasználati jogot, amelyet nem tüntetett fel a könyvelésében, így ennek értékcsökkenési leírására sem került sor. |
(30) |
A fentiekre való tekinettel a Bizottság a piacgazdasági elbánás elutasítását javasolta az egyéni elbánást kérelmező vállalatcsoportra nézve. |
(31) |
A Bizottság hivatalosan közölte a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kapcsolatban lévő érintett kínai vállalatok csoportjával és a panaszosokkal. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amennyiben erre konkrét okaik vannak. A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások nyilvánosságra hozatala után nem érkezett be észrevétel. |
3. Egyéni elbánás
(32) |
Ideiglenesen megállapították, hogy a mintában szereplő egyik kínai exportáló gyártó vállalatcsoport, amely nem kapott piacgazdasági elbánást, teljesíti az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott valamennyi követelményt. |
(33) |
Továbbá az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében megállapítottak alapján, az exportáló gyártó, amely esetében a piacgazdasági elbánást visszavonták, megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek. |
(34) |
Az uniós gazdasági ágazat megkérdőjelezte azt a döntést, amely értelmében olyan vállalatot részesítenek egyéni elbánásban, amelynek esetében visszavonták a piacgazdasági elbánásról szóló döntést, mert a könyvviteli hiányosságok és az ellentmondások kétségbe vonták a vállalat teljes adatkészletének hitelességét. Megállapították azonban, hogy a számviteli nyilvántartásban talált szabálytalanságok nincsenek hatással a vállalat exportárainak megbízhatóságára. Ezért az uniós gazdasági ágazat állítását a Bizottság elutasította. |
(35) |
A fentiekre való tekintettel az eredeti következtetés, miszerint a mintába felvett három exportáló gyártó közül kettő teljesíti az egyéni elbánásra vonatkozó valamennyi követelményt, megerősítést nyer. Az ideiglenes rendelet (33)–(36) preambulumbekezdése az egyéni elbánásra vonatkozóan megerősítést nyer. |
(36) |
Továbbá a két kapcsolatban álló vállalatból álló csoport, amelynek tagjai egyedi vizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, egyéni elbánást is kérelmeztek arra az esetre, ha a vizsgálat alapján nem felelnének meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek. A Bizottság megállapította, hogy a két vállalat megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott feltételeknek. |
(37) |
Az uniós ágazat megkérdőjelezte azt a döntést is, hogy a két kapcsolatban álló vállalatból alakult csoportot egyéni elbánásban részesítsék, hangsúlyozva, hogy mivel nyilvánvalóvá vált, hogy e vállalatok adatai nem elég megbízhatók annak megítéléséhez, hogy piacgazdasági feltételek között működnek-e, adataikat ezért nem lehet elégségesnek ítélni az egyéni elbánás megadásához sem. Az uniós ágazat érvelését a Bizottság elvetette, mivel megállapítást nyert, hogy a piacgazdasági elbánás megítéléséhez használt adatokban talált szabálytalanságoknak nincs kihatásuk az egyéni vámtételhez való jog megítélésére, és hogy következésképpen az egyéni elbánás megadható. |
4. Rendes érték
a) Az analóg ország kiválasztása
(38) |
Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért megerősítést nyer, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Kanada megfelelő analóg ország. Az ideiglenes rendelet (39)–(45) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
b) A rendes érték meghatározása
(39) |
Emlékeztetni kell arra, hogy a rendes érték számtani képzéssel való meghatározását találták indokoltabbnak annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a Kanadában gyártott és értékesített hasonló termék, valamint a Kínából származó érintett termék közötti minőségi különbségeket. A rendes értéket ezért a kanadai gyártónál felmerülő előállítási költségek, az ehhez hozzászámított értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a belföldi piacon elért nyereség ésszerű összegének felhasználásával számították ki. |
(40) |
Az egyéni elbánásban részesülő vállalatok vitatták a számtanilag képzett rendes érték kiszámítási módját és egyikük különösen annak terméktípusonkénti képzését kérdőjelezte meg. Megerősítést nyert, hogy a rendes értéket terméktípusonként állapították meg az érintett termék analóg országbeli egyetlen gyártójától kapott adatok alapján. Tekintettel arra, hogy az adatokat bizalmasan kell kezelni, a rendes értéket ártartomány formájában hozták nyilvánosságra. |
(41) |
Három fél szerint a nyilvánosságra hozott rendes érték szerint nem lehetett ésszerűen értelmezni azokat a tényeket és szempontokat, amelyek alapján a dömpingkülönbözet meghatározásra került. Mindegyik vállalat további információkat kért a rendes érték meghatározására vonatkozóan, beleértve a minőségi különbségek figyelembevétele érdekében a normál értéken végzett különféle kiigazítások mennyiségét is. Tekintettel azonban az adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségre, megállapították, hogy az összes nyilvánosságra hozható információt a vállalatok rendelkezésére bocsátották. |
(42) |
Ezért ezt a kérést elutasították. Az ideiglenes rendelet (46)–(49) preambulumbekezdése a rendes érték meghatározására vonatkozóan megerősítést nyer. |
c) Exportár az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók számára
(43) |
Az ideiglenes szakaszban egyéni elbánásban részesült egyik vállalat magyarázatot kért a csomagolási költségek kiszámítására vonatkozóan, mivel úgy vélte, hogy a csomagolással kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatok sem a tranzakciók mennyiségével, sem azok értékével nincsenek szoros összefüggésben. Mivel a dömpingellenes kérdőívre adott válaszában e vállalat semmiféle csomagolási költségről nem tett említést, ezért a csomagolási költség kiszámítása a mintavételben szereplő másik két exportáló gyártótól kapott információ alapján történt. |
(44) |
Az exportár meghatározására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
(45) |
A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatala után a piacgazdasági elbánásban részesítendő, kapcsolatban álló vállalatok csoportja arra hivatkozott, hogy az exportárból kiigazítás formájában levont különböző összegek kiszámításakor a jutalékköltségeket nem kellett volna figyelembe venni. Az érvet a Bizottság kedvezően fogadta és az exportárat ennek megfelelően kiigazították, és ennek következtében e csoport dömpingkülönbözetét is felülvizsgálták. |
d) Összehasonlítás
(46) |
A rendes érték és az exportárak gyártelepi paritáson történő összehasonlítására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51) és (52) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
5. Dömpingkülönbözetek
a) Az egyéni elbánásban részesülő, együttműködő exportáló gyártók esetében
(47) |
Az érintett termék egyik uniós importőre üdvözölte az ideiglenes intézkedések bevezetését, mivel azok ismét egy kárt nem okozó szintre állítják majd vissza a behozatali árat. Úgy vélte azonban, hogy a különböző kivetett vámok közötti 10 %-ot meghaladó különbség a piac torzulásához vezethet. Ezért az intézkedések felülvizsgálatát kérte annak érdekében, hogy az egyéni elbánásban részesülő, alacsonyabb egyedi vámtételekre jogosult vállalat ne részesülhessen ennek előnyeiből. Az importőr szerint megnőtt az intézkedések kijátszásának veszélye az alacsonyabb egyedi vámtételekre jogosult exportáló gyártó részéről. További információkkal vagy bizonyítékokkal azonban az importőr nem támasztotta alá ezt az állítást, ezért azt figyelmen kívül hagyták. |
(48) |
Ezen az alapon a végleges dömpingkülönbözetek a CIF uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékaként kifejezve a következők:
|
b) Az összes többi exportáló gyártó esetében
(49) |
A dömpingkülönbözetekre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(57) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
(50) |
Ennek alapján a dömpingkülönbözet országos szintje véglegesen a vámfizetés nélküli, CIF uniós határparitásos ár 62,9 %-a, és az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
D. KÁR
1. Az uniós gyártás
(51) |
Egyértelművé kell tenni, hogy az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében az „uniós gazdasági ágazat” kifejezés valamennyi uniós gyártóra vonatkozik. Az uniós gyártásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
2. Az uniós fogyasztás
(52) |
Amint a (9) preambulumbekezdésben megadott magyarázatból kiderül, az ex 7019 90 91, az ex 7019 90 99 és az ex 7019 40 00 KN-kódokat az érintett termék leírásából törölni kell. E kódok kizárása semmilyen módon nem változtatta meg az uniós fogyasztásra vonatkozó következtetéseket, a behozatalt is beleértve, mivel ezek a panaszban szereplő számadatokon alapultak, amelyeket az együttműködő vállalatok által megadott, valamint az Eurostat által szolgáltatott ellenőrzött számadatok egészítettek ki. |
(53) |
Az uniós fogyasztásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (61)–(63) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
3. Az érintett országból származó behozatal
(54) |
Az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenére, árára és piaci részesedésére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (64)–(66) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások ezúton megerősítést nyernek. |
(55) |
Az áralákínálásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (67) és (68) preambulumbekezdésében az áralákínálás megállapítására leírt módszer, beleértve a minőségi szempontú kiigazítást is, megerősítést nyer. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után azonban az egyik kínai exportáló gyártói csoport egyedi vizsgálatban részesülhetett, és a hasonló terméktípusok árainak összehasonlítását ezt követően újraértékelték. Ez az újraértékelés megerősítette, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal 30–35 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszak során. |
4. Az uniós gazdasági ágazat helyzete
(56) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (69)–(84) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
5. A kárra vonatkozó következtetés
(57) |
A kárra vonatkozó következtetésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (85)–(87) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
1. A dömpingelt behozatal hatása
(58) |
A dömpingelt behozatal hatására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (89)–(91) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
2. Egyéb tényezők hatásai
(59) |
Az egyéb tényezők hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (92)–(96) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
3. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
(60) |
Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(99) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
F. AZ UNIÓS ÉRDEK
1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
(61) |
Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(103) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer. |
2. Az importőrök érdeke
(62) |
Az importőrők érdekére vonatkozó észrevételek hiányában megállapítható, hogy érintett termék behozatalára vonatkozó végleges intézkedések bevezetése nem sértené az importőrök érdekeit. |
3. A felhasználók és a fogyasztók érdeke
(63) |
Emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat ideiglenes szakaszában nem tanúsítottak együttműködést sem a felhasználók, sem a fogyasztói érdekképviseletek. Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően egyetlen felhasználói szövetség nyújtott be észrevételeket. Az észrevételek azonban csak az intézkedések üvegszál korongokra történő bevezetésének lehetséges negatív hatásaival foglalkoztak, amennyiben azokat a termékkörből nem zárják ki. A (15) preambulumbekezdésben leírtak alapján megállapítható, hogy az üvegszál korongokat ki kell zárni a termékkörből. A végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése tehát nem gyakorol negatív hatást az üvegszál korongok felhasználóira. |
(64) |
A felhasználók és a fogyasztók érdekeire vonatkozó további észrevételek hiányában megállapítást nyert, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése az érintett termék behozatalára nem lenne ellentétes az érdekeikkel. |
4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
(65) |
A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy nincsenek kényszerítő okok a Kínából származó üvegszál szitaszövetek behozatala elleni végleges dömpingellenes vámok kivetésével szemben. |
G. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint
(66) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a kárkülönbözetének kiszámítására vonatkozóan nem állt rendelkezésére elegendő adat, mert az uniós gazdasági ágazat terméktípusonkénti volumenére, értékeire és áraira vonatkozó adatokat nem hozták nyilvánosságra. A vállalat azzal érvelt, hogy ez nem minősülhet bizalmas információnak, mivel a minta négy uniós gyártóból állt. Meg kell jegyezni azonban, hogy a vizsgálati időszakban bizonyos terméktípusokat csak nagyon korlátozott számú uniós gyártó értékesített. Ezért elővigyázatosságból úgy határoztak, hogy az ilyen tranzakciókban szereplő árakat, mennyiségeket és értékeket nem hozzák nyilvánosságra. Nem szükséges továbbá minden egyes terméktípus esetében felfedni a részletes számadatokat annak érdekében, hogy a felek számára lehetővé tegyék a számítási módszer és a számítás eredményének kellő megismerését. |
(67) |
Ugyanez a kínai exportáló gyártó a kárkülönbözet kiszámításánál alkalmazott nyereségcélt is megkérdőjelezte, különösen azt a tényt, hogy e nyereségcél megegyezett az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti nyereségének súlyozott átlagával. Kétségbe vonta azt is, hogy a nyereségcél meghatározásához a mintában szereplő uniós gyártóktól származó adatokat használták fel az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatok helyett. Végül a felhasznált nyereségcél szintjét azzal az értékkel szemben is megkérdőjelezte, amelyet egy másik közelmúltbeli vizsgálatban egy ehhez közeli termékcsoportra vonatkozóan használtak. |
(68) |
Az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a nyereségcél az uniós gazdasági ágazat által 2006–2007-ben elért átlagos nyereséget tükrözi, míg a vizsgálati időszak alatti nyereség súlyozott átlagát a mintában szereplő négy vállalat adatai alapján számították ki. Emellett az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a nyereségesség-számítás nem veszi figyelembe a rendkívüli szerkezetátalakítási költségeket, amelyekről egyes mintában szereplő gyártók beszámoltak. A két nyereségérték egybeesése tehát puszta véletlen. |
(69) |
Arra vonatkozóan, hogy a nyereségcél meghatározásakor mely adatokat kell felhasználni, megjegyzendő, hogy mintavétel alkalmazásakor a nyereség szintje a kárelemzés egyik mikromutatója. Következésképpen a mintára meghatározott számok reprezentatívnak minősülnek a teljes uniós gazdasági ágazat egészére nézve. Olyan vizsgálat esetén, amikor mintavétel alkalmazására kerül sor, a kárkülönbözet kiszámításakor használt nyereségcélt mindig a mintában szereplő vállalatoktól begyűjtött adatok alapján állapítják meg. |
(70) |
Végül a másik dömpingellenes vizsgálatban alkalmazott nyereségcélra vonatkozó utalással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy minden egyes vizsgálat megállapításait és következtetéseit az egyes vizsgálatban együttműködő vállalatoktól gyűjtött adatok alapján fogalmazzák meg egy adott termékleírásra, illetve időszakra vonatkozóan. Ezért lehetetlen közvetlen kapcsolatot megállapítani e két külön vizsgálat megállapításai és a két különböző vizsgálati időszak között. |
(71) |
A kár megszüntetéséhez szükséges szint kapcsán a kárkülönbözetet felfelé igazították az egyik exportáló gyártóra vonatkozó ideiglenes kárkülönbözet kiszámításánál történt elírás kijavításának eredményeképpen. Ez azonban nem befolyásolja e vállalatra nézve a dömpingellenes vámok szintjét, mivel a vám a dömpingkülönbözeten alapul. |
(72) |
Meg kell jegyezni továbbá, hogy mivel egy másik kínai exportáló gyártói csoport – a (32) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – egyéni elbánásban részesül, ezért a számukra egyéni kárkülönbözetet számítottak ki. |
(73) |
A (71) preambulumbekezdésben említett kiigazítások következtében felül kellett vizsgálni a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kárkülönbözetének súlyozott átlagát és az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a fennmaradó kárkülönbözetet is. |
(74) |
Ennek alapján a végleges kárkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:
|
2. Végleges intézkedések
(75) |
A fentiek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ennek megfelelően a vámok mértékét a dömpingkülönbözet szintjén kell megállapítani. |
(76) |
A javasolt dömpingellenes vámok a következők:
|
(77) |
Az ebben a rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján lettek kiszabva. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, az említett vállalatok – azaz konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem említett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni. |
(78) |
A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási, illetve értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz kell intézni (3), mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják. |
(79) |
Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették és adott esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították. |
(80) |
A két kapcsolatban álló vállalatból álló csoport, amely egyedi vizsgálatot kért és végül egyéni elbánást kapott, kifejezte szándékát, hogy kötelezettségvállalást ajánl fel. A csoport azonban az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem küldött ajánlatot, és ezért azt nem lehetett figyelembe venni. |
(81) |
Az új exportőrök és a rendelet mellékletében említett, a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok egyenlő bánásmódban való részesítése érdekében biztosítani kell, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagvámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel az említett cikk nem alkalmazandó, ha mintavételhez folyamodtak. |
3. Az ideiglenes vámok végleges beszedése
(82) |
Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjére, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel az üvegszál korongokat mostanra kizárták a termékkörből (lásd a (15) preambulumbekezdést), az üvegszál korongok behozatalára ideiglenesen biztosított összegeket el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód (7019510010 és 7019590010 TARIC-kód) alá tartozó üvegszálakból készült szitaszövetek (kivéve az üvegszál korongokat) behozatalára, amelyek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2.
(2) Az (1) bekezdésben leírt és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámok mértéke a következő:
Vállalat |
Vám (%) |
Kiegészítő TARIC-kód |
Yuyao Mingda Fiberglass Co., Ltd |
62,9 |
B006 |
Grand Composite Co., Ltd és a vele kapcsolatban álló Ningbo Grand Fiberglass Co., Ltd |
48,4 |
B007 |
Yuyao Feitian Fiberglass Co., Ltd |
60,7 |
B122 |
Az I. mellékletben felsorolt vállalatok |
57,7 |
B008 |
Minden más vállalat |
62,9 |
B999 |
(3) A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyéni vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, az összes többi vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozóan a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
(1) A Kínai Népköztársaságból származó üvegszál korongok behozatalára a 138/2011/EU bizottsági rendelet értelmében ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket kérelemre felszabadítják.
(2) A Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára a 138/2011/EU bizottsági rendelet értelmében ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni, amennyiben az az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozik. A dömpingellenes vám végleges összegén felül biztosított összegeket el kell engedni, beleértve azokat az összegeket is, amelyeket a jelenleg az ex 7019 40 00, az ex 7019 90 91 és az ex 7019 90 99 KN-kód alá tartozó termékekre biztosítottak volna.
3. cikk
Amennyiben a Kínai Népköztársaság egy új exportáló gyártója kielégítő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra nézve, hogy:
— |
nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2009. április 1-jétől2010. március 30-ig), |
— |
nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell, |
— |
az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására, |
a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően egyszerű többséggel eljárva módosíthatja az 1. cikk (2) bekezdését, és a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok jegyzékébe felveheti az új exportáló gyártót, amelyre így az 57,7 %-os súlyozott átlagvámot kell alkalmazni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 3-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) HL L 43., 2011.2.17., 9. o.
(3) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Office N105 04/090, 1049 Brussels, Belgium.
I. MELLÉKLET
A MINTÁBAN NEM SZEREPLŐ KÍNAI EGYÜTTMŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK (KIEGÉSZÍTŐ TARIC-KÓD: B008)
|
Jiangxi Dahua Fiberglass Group Co., Ltd |
|
Lanxi Jialu Fiberglass Net Industry Co., Ltd |
|
Cixi Oulong Fiberglass Co., Ltd |
|
Jiangsu Tianyu Fibre Co., Ltd |
|
Jia Xin Jinwei Fiber Glass Products Co., Ltd |
|
Jiangsu Jiuding New Material Co., Ltd |
|
Changshu Jiangnan Glass Fiber Co., Ltd. |
|
Shandong Shenghao Fiber Glass Co., Ltd |
|
Yuyao Yuanda Fiberglass Mesh Co., Ltd |
|
Ningbo Kingsun Imp & Exp Co., Ltd |
|
Ningbo Integrated Plasticizing Co., Ltd |
|
Nankang Luobian Glass Fibre Co., Ltd |
|
Changshu Dongyu Insulated Compound Materials Co., Ltd |
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (3) bekezdésben említett érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt nyilatkozatot, az alábbi formában:
1. |
A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása. |
2. |
A következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az Európai Unióba történő kivitelre értékesített, jelen számlában feltüntetett (mennyiség) üvegszál szitaszövetet a (vállalat neve és székhelye) állította elő (kiegészítő TARIC-kód) a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy a számlán feltüntetett információk hiánytalanok, és a valóságnak megfelelnek. (Dátum és aláírás)” |