EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015IR3636
Opinion of the European Committee of the Regions — the decision-making process on genetically modified food and feed
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó döntéshozatali folyamat
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó döntéshozatali folyamat
HL C 423., 2015.12.17, p. 72–75
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
17.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 423/72 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó döntéshozatali folyamat
(2015/C 423/13)
|
I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
1. |
alapvetően üdvözli az Európai Bizottság javaslatának alapjául szolgáló, a régiók beleszólási jogának és döntési szabadságának kiszélesítésére irányuló megközelítést; |
2. |
e konkrét eset kapcsán azonban rendkívül kritikusan ítéli meg az intézkedés megfelelőségét; |
3. |
utal arra, hogy a lakosság nagy része szkeptikus a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatban, és nem fogadja el azokat; erre a szkeptikus hozzáállásra és az elfogadottság hiányára többek között a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezési eljárásának átláthatóbbá tétele lenne a válasz; |
4. |
ismételten rámutat arra, hogy egyértelmű címkézési szabályokra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók tudatosan hozhassák meg vásárlói döntéseiket; az átlátható címkézésnek magában kell foglalnia az állati eredetű élelmiszerek előállításához használt, géntechnológiával módosított takarmányok alkalmazásának egyértelmű feltüntetését is; |
5. |
ezzel összefüggésben utal a Régiók Bizottsága „A tagállamokra a géntechnológiával módosított növények területükön történő termesztése terén ráruházott döntésszabadság” című véleményére (CdR 338/2010 fin) (88. plenáris ülés, 2011. január 27–28.), valamint „Az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramjához kapcsolódó prioritások” című állásfoglalására (113. plenáris ülés, 2015. július 9.); |
A géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében alkalmazott engedélyezési eljárás
6. |
tudomásul veszi, hogy az Európai Unió átfogó jogi kerettel rendelkezik a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére, nyomonkövethetőségére és címkézésére vonatkozóan, amely a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK irányelven, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendeleten, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK rendeleten alapul; |
7. |
megállapítja, hogy a javasolt jogi keret értelmében semmilyen GMO vagy géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem hozható forgalomba a szóban forgó jogi keretnek megfelelő előzetes engedélyezés nélkül; |
8. |
megjegyzi, hogy az engedélyezési eljárás a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében előírja a kérelemmel benyújtott dokumentáció Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) általi végső tudományos értékelését; |
9. |
kifejti, hogy az EFSA véleményének kézhezvételét követően az Európai Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában szavazás céljából határozattervezetet terjeszt a tagállamok elé az engedély megadásáról vagy megtagadásáról; |
10. |
tudomásul veszi, hogy amennyiben sem a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában, sem a fellebbviteli bizottságban nem születik egyértelmű döntés, az Európai Bizottság a GMO-kra vonatkozó jogszabályi keret és az Alapjogi Charta értelmében köteles dönteni az engedélykérelemről; |
A géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében alkalmazott engedélyezési eljárás felülvizsgálata
11. |
utal arra, hogy 2015. évi munkaprogramjában az Európai Bizottság előirányozta a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó engedélyezési eljárás felülvizsgálatát annak érdekében, hogy orvosolja a polgárok és a tagállamok aggályát azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság jelenleg jogilag akkor is köteles jóváhagyni a GMO-k engedélyezését, ha amellett nem áll a tagállamok minősített többsége; |
12. |
csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy az előirányzott felülvizsgálat nyomán kizárólag egy, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok felhasználására vonatkozó javaslat született, miközben az engedélyezési eljárás ígért alapvető felülvizsgálatára nem került sor; |
13. |
utal arra, hogy miként járnak el az egyes tagállamok a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet szerinti hatályos engedélyezési eljárásáról szóló szavazásokon; |
14. |
sajnálja, hogy ezeken a géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat érintő szavazásokon rendszeresen előfordul, hogy az állandó bizottságban és a fellebbviteli bizottságban nem jön létre minősített többség az adott határozattervezetek elfogadásához vagy elutasításához; |
15. |
rámutat arra, hogy a tudományos értékeléssel összefüggő aggályokon túl a tagállamok gyakran egyéb, az EFSA kockázatértékelésén kívül eső tényezőkkel kapcsolatos aggályok miatt tartózkodnak vagy szavaznak nemmel; |
16. |
tudomásul veszi, hogy a jelenlegi jogi helyzetben az Európai Bizottságnak kell döntenie az engedélykérelmekről; |
17. |
sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy így az Európai Bizottság de facto mindig a tagállamok támogató szavazata nélkül dönt, miközben – az EFSA kedvező véleménye esetén – az Európai Bizottság döntése nyomán rendszerint engedélyezésre kerül sor; |
18. |
kifogásolja, hogy ennek következtében az engedélyezésről szóló döntéshozatal során az Európai Bizottság rendszerint nem veszi figyelembe például az egy vagy több tagállam által az engedélyezési eljárás során megfogalmazott társadalompolitikai aggályokat; |
19. |
hangsúlyozza, hogy mindezek fényében a kizárólag az EFSA kockázatértékelésére támaszkodó engedélyezés mindinkább kétségeket vet fel; |
Javaslatok a jelenlegi engedélyezési eljárás tökéletesítésére
20. |
egyetért a tagállamokkal abban, hogy a GMO-k engedélyezéséhez vagy engedélyezésének megtagadásához fűződő jelentős közérdekre tekintettel elengedhetetlen, hogy a döntéshozatali folyamat során egyebek mellett a nem tudományos jellegű aggályok is figyelmet kapjanak; |
21. |
sajnálja, hogy ez jelenleg a gyakorlatban nem valósul meg, mivel az eljárás folyamán amiatt, hogy a tagállamok között megoszlanak a vélemények és emiatt nem jön létre kellő többség, az Európai Bizottság általi döntéshozatalnál végül az EFSA kockázatértékelése kerül középpontba; |
22. |
síkraszáll amellett, hogy – jogi vizsgálat függvényében és a jelenlegi rendeletjavaslathoz fűzött észrevételek sérelme nélkül – a jövőben az Európai Bizottság alapvetően csak akkor dönthessen az engedély megadása mellett, ha azzal az állandó bizottság vagy a fellebbviteli bizottság is legalább minősített többséggel egyetért; |
23. |
úgy véli, hogy így megfelelőbben figyelembe lehetne venni a tagállamok további aggályait, emellett erősödne a tagállamok felelősségérzete saját leadott szavazatukkal kapcsolatban; |
24. |
nem osztja az Európai Bizottság nézetét arról, hogy a hatályos jogi keretet meg kell őrizni, és hogy a szavazási szabályokat nem lehet megváltoztatni, mert azok más szakpolitikai területekre is vonatkoznak; |
25. |
ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, volna-e lehetőség az engedélyezési szabályoknak a kockázatkezelés szintjén történő, az európai joggal összhangban álló módosítására a GMO-k területén; |
26. |
egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy egységes kockázatkezelési rendszerre van szükség; |
27. |
szorgalmazza az Európai Bizottság és a GMO-termesztés tekintetében illetékes tagállami és regionális hatóságok szorosabb együttműködését; |
28. |
hangsúlyozza, hogy ez elősegíthetné a kockázatértékelés tagállamok általi elfogadását, és javíthatná az értékelés minőségét; |
29. |
szorgalmazza, hogy az engedélyezési eljárás során vegyék figyelembe a géntechnológiával módosított növények, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok környezeti vonatkozásainak fokozottabb vizsgálatát; |
30. |
úgy véli, hogy a géntechnológiával módosított növények környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó megerősített EFSA-iránymutatásokat mihamarabb fel kell venni a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv mellékletei közé, hogy ezáltal jogilag kötelező érvényűekké váljanak; |
A szóban forgó rendeletjavaslat értékelése
31. |
nyugtázza, hogy az Európai Bizottság a COM(2015) 176 közleményben foglalkozott az engedélyezési eljárás számára sem kielégítő menetével, és – messzemenően a (EU) 2015/412 irányelv (a GMO-k termesztése tekintetében biztosított kívülmaradási jog) mintájára – javaslatot tett a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelet megfelelő módosítására; |
32. |
úgy véli, hogy az Európai Bizottság által kitűzött cél – nevezetesen a tagállamok egyedi aggályainak megfelelőbb figyelembevétele – az engedélyezési eljáráson belüli környezeti kockázatértékelésnek a (EU) 2015/412 irányelv 3. cikkében nemrégiben előirányzottak szerinti gyors átdolgozásával jobban megvalósítható, mint a most előterjesztett rendeletjavaslattal; |
33. |
megállapítja, hogy a javaslatnak nem célja az EFSA által az uniós szintű kockázatértékeléssel megvalósított egységes biztonsági szint módosítása; az uniós jogszabályi keret már most is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a további felülvizsgálatig uniós szinten betiltsák az adott terméket, amennyiben újabb ismeretek alapján valamely géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány súlyos egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelenthet; |
34. |
megjegyzi, hogy a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy nemzeti szinten határozhassanak az uniós szinten engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő felhasználásának korlátozásáról, illetve tiltásáról (a GMO-k felhasználására vonatkozó kívülmaradási intézkedések); |
35. |
megállapítja, hogy a tagállamoknak ugyanakkor ennek során biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik az arányosság elvét, valamint a hazai és a külföldi termékek eltérő kezelésének tilalmát tekintetbe véve összhangban álljanak az uniós joggal, valamint összeegyeztethetőek legyenek az Unió által a WTO szintjén vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; |
36. |
rámutat arra, hogy az intézkedéseknek amellett, hogy összhangban kell állniuk a globális szintű WTO-előírásokkal, a belső piacon összeegyeztethetőeknek kell lenniük az áruk szabad mozgásának elvével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34. cikkének megfelelően, amely tilt minden, a szabad áruforgalom mennyiségi korlátozásával azonos hatással járó intézkedést; |
37. |
megjegyzi, hogy a tiltás lehetőségével élni kívánó tagállamoknak az EUMSZ 36. cikke szerinti okokkal, illetve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerinti, közérdeken alapuló kényszerítő okokkal meg kell indokolniuk az intézkedéseiket, és a tilalom e tagállami indokolása nem állhat ellentmondásban az EFSA által az emberi és állati egészségről és a környezetről végzett kockázatértékeléssel; |
38. |
kifogásolja, hogy a tilalom lehetősége a jelenlegi ismeretek alapján aránytalanul nagy akadályokkal jár együtt, amelyeket a tagállamoknak először le kell küzdeniük ahhoz, hogy nemzeti szinten élni tudjanak ezzel a lehetőséggel, és megfelelő tilalmat vezessenek be, ezért egyrészt aggályok vetődnek fel a szubszidiaritást illetően, másrészt nem is beszélhetünk az arányosság elvének betartásáról ennél az európai bizottsági javaslatnál; |
39. |
ezzel összefüggésben sajnálja, hogy nem létezik tájékoztató jellegű lista azokról az indokokról, amelyek jogi szempontból biztonsággal alátámaszthatják az egyes tagállamokon belüli tilalmat; ilyen, a jogbiztonság szempontjából előnyösnek bizonyult lista található többek között a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2015/412 irányelvben; |
40. |
ezzel összefüggésben kifejezetten sajnálja, hogy a javaslatot nem kíséri hatásvizsgálat; |
41. |
összességében bírálja, hogy az Európai Bizottság javaslata, miközben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák vagy megtiltsák az uniós szinten engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő felhasználását, nem ad iránymutatást számukra arra nézve, hogy ezt a döntést miként ültethetik át nemzeti szinten jogilag biztonságosan; |
42. |
úgy véli, hogy ezért jelenleg igen nehéz megítélni, hogy a számos előírt feltétel mellett mennyiben fognak egyáltalán élni a gyakorlatban a tilalom lehetőségével; |
43. |
bírálja, hogy a felhasználás nemzeti tilalma a belső piacon belüli szabad áruforgalomra és az áruk globalizált áramlására, valamint az egymásra épülő ipari élelmiszer- és takarmánytermelési folyamatokban részt vevő szereplők nagy számára tekintettel a jelenlegi ismeretek szerint ésszerűen nem ellenőrizhető; |
44. |
úgy véli, hogy a nemzeti tilalomra vonatkozó szabályozással szemben fontosabb, hogy a tagállamok által megfogalmazott aggályokat fokozottabban figyelembe vegyék azáltal, hogy a bizottságokon belüli szavazások eredményének súlyozását módosítják; a nemzeti tilalomra vonatkozó szabályozások csak jelentős akadályok leküzdésével hajthatók végre, és ellenőrzésük is nehézkes; |
45. |
ezért nem ért egyet az Európai Bizottság azon következtetésével, amelynek nyomán a szóban forgó rendeletjavaslatot előterjesztették; |
46. |
mindezek alapján a rendeletjavaslat elutasítása mellett száll síkra. |
Kelt Brüsszelben, 2015. október 13-án.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Markku MARKKULA