This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014IR0672
Opinion of the Committee of the Regions — Measures to support the creation of high-tech start-up ecosystems
A Régiók Bizottsága véleménye – Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések
A Régiók Bizottsága véleménye – Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések
HL C 415., 2014.11.20, p. 5–8
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
20.11.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 415/5 |
A Régiók Bizottsága véleménye – Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések
2014/C 415/02
Előadó |
Markku Markkula (FI/EPP), Espoo városi tanácsának tagja |
I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
Bevezetés
Újabb tanulmányok (1) szerint az internetes gazdaság a G-20 fejlett piacain előreláthatólag évente 8 %-os növekedést fog mutatni az elkövetkezendő öt évben. Az alkalmazásfejlesztők száma Európában pedig a 2013-as egymillióról 2018-ra 2,8 millióra fog növekedni (2). A támogatás és a marketing területén 2013-ban 1,8 millió munkahely volt, és ez a szám 2018-ra 4,8 millióra emelkedik majd. Ezek az adatok azt mutatják, hogy különös figyelmet kellene fordítani az induló csúcstechnológiai vállalkozásokra, amelyek megfelelő irányítás mellett a növekedés és a munkahelyteremtés valódi motorjai lehetnének Európa számára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az öreg kontinensen a vállalkozói szellemet nem ösztönözték szisztematikus módon, így mostantól és a jövőben sokkal intenzívebb és hatékonyabb erőfeszítésekre van szükség. Az állami kiadások egyharmadáért és az állami beruházások kétharmadáért felelve a helyi és regionális önkormányzatok valóban meghatározó szerepet játszanak az EU céljainak elérésében és a vállalkozói szellem erősítésében.
Alapgondolatok
1. |
Az induló csúcstechnológiai vállalkozásokat körülvevő ökoszisztémák olyan egységek, amelyeket nem, vagy csak részben lehet előre megtervezni és kidolgozni. Az ökoszisztémákban sok a nem befolyásolható változó. Mégis azonosíthatóak azok a tényezők, amelyek megkönnyítik a vállalkozást, ezek pedig a következők: a hitelekhez való könnyebb hozzáférés, hatékony szabályozás és adózási rendszer, a vállalkozói kultúra támogatása és a nagyobb kockázatvállalás. Ezeket a tényezőket már több alkalommal hangsúlyozta az Európai Bizottság, különösen a ‘Vállalkozás 2020’ cselekvési tervben (3). Ugyanakkor a csúcstechnológiával foglalkozó vállalkozások megerősítéséhez arra is mindenképpen szükség van, hogy meglegyenek azok az infrastruktúrák, amelyek biztosítják a szélessávú hozzáférést. |
2. |
Így tehát nem lehet előre megállapítani, hol fog létrejönni egy ökoszisztéma. Arról, hogy az induló vállalkozások hol telepszenek meg, nem a politikaalkotók fognak dönteni, hanem maguk a létrejövő vállalkozások annak alapján, hogy a felkínált feltételek hol lesznek kedvezőek fejlődésük szempontjából. |
3. |
Az ilyen típusú ökoszisztémák támogatására mobilizálni kellene a közigazgatást és a politikaalkotókat, a vállalati spektrumot, a tudományos életet, a diákokat és minden egyéb szereplőt, és biztosítani kell számukra a megfelelő eszközöket és kultúrát. Ennek során döntő szerepe van az oktatásnak, ahol a kiválóságot és az innovációt a személyek biztosítják. |
4. |
A nemzeti szintű összehangolás logikáját követve a források polarizációjára és jól meghatározott kritériumok alapján kiválasztott bizonyos ökoszisztémákra való összpontosítására lenne szükség, hogy a minimálisra csökkenjen a sikertelenség és az alacsony hatékonyság kockázata. A regionális szint a legalkalmasabb arra, hogy megfontoljuk a források csoportosításának különböző formáit. |
5. |
Európában mind a nemzeti, mind a regionális kezdeményezések túlzott szétforgácsoltsága jellemző. Érezhetően közös viszonyítási keretre van szükség. |
Feltérképezés
A célok elérésére vonatkozó döntéshozatal kiindulási pontja, hogy világos, átfogó információkkal rendelkezzünk a jelenség kezeléséhez. Az RB ezért úgy véli, hogy hasznos lenne:
6. |
felmérést végezni arról, hogy ténylegesen mi történt eddig, figyelembe véve, hogy a különböző európai régiók már rendelkeznek eszközökkel és/vagy éppen elfogadnak politikákat az induló csúcstechnológiai vállalkozások támogatására. Ennek segítségével létrehozható egy olyan táblázat, mely egyszerűen és azonnal értelmezhető; |
7. |
az adatokat klaszterekbe rendezni a legfontosabbak beazonosítása érdekében: ily módon képesek leszünk analitikusan értelmezni a régiók által már elfogadott intézkedéseket és meghatározni az általános tendenciákat; |
8. |
megfelelő adatbázist kialakítani, amelynek segítségével a decentralizált kormányzati szintek megoszthatják legjobb elfogadott gyakorlataikat. Ennek következtében lehetségessé válik az igen hasznos teljesítményértékelő gyakorlatok végrehajtása is, főként a szabályozás tekintetében kevésbé fejlett régiók esetében; |
9. |
az intézkedések hatékonyságát értékelő mechanizmust bevezetni az elért eredmények időszakos és időközi értékelésére; |
10. |
tisztázni, hogy kik a leginkább érintett felek regionális szinten, és milyen felelősséggel bírnak az induló vállalkozások támogatásában. A már rendelkezésre álló és más európai projektekben használt eszközök (Dynamic Mapping of Web Entrepreneurs and Startups’ ecosystem, Cluster Observatory) is alkalmazásra kerülnek ebből a célból. |
Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és egységesítése
11. |
Mivel az induló vállalkozások koncepciója rugalmasságot feltételez, a minimumra kellene csökkenteni a bürokratikus terheket. A bürokrácia még ma is az egyik fő probléma, amelyet meg kell oldani. Az RB ezért a következőket javasolja: |
11.1. |
a regionális szabályok egyszerűsítése és egységesítése olyan módon, hogy azok ne adódjanak hozzá feleslegesen a nemzeti szabályokhoz; |
11.2. |
strukturált módon, az adatvédelmi szabályokat is tiszteletben tartva, online rendelkezésre kellene bocsátani a lehető legtöbb hasznos információt; |
11.3. |
az információkra vonatkozóan minimális normákat kellene meghatározni oly módon, hogy az elősegítse a kedvezményezettek által elvégzett értékelést és összehasonlítást; |
11.4. |
online hozzáférhetővé kell tenni minden eljárást, minimálisra csökkentve azok redundanciáját; valamint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a bürokratikus eljárásokat online bonyolítsák; |
11.5. |
az információkat online kellene rendelkezésre bocsátani mind a helyi nyelven, mind pedig angolul. |
12. |
A 11.1.–11.5. pontokat tehát a meglévő eszközök használatával is végre lehet hajtani, ilyen eszköz a http://ec.europa.eu/internal_market/eu-go/ portál. |
A közigazgatási szervek személyzetének képzése
A csúcstechnológiai induló vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttének segítésére vonatkozó átfogó stratégia részeként az RB hangsúlyozza, hogy:
13. |
a regionális és helyi közigazgatási szervek személyzetét tovább kell képezni. Azokat, akik a gazdaság jövőjével kapcsolatos elgondolásokat fogják kidolgozni, fel kell készíteni arra, hogy a lehető legjobban lépést tartsanak az innovációval; |
14. |
a helyi és regionális önkormányzatokat és az egyéneket általában meg kell tanítani a tervezésre, vagyis arra, hogy képesek legyenek olyan programot kialakítani, amely elősegíti az eredmény elérését. Vállalkozói képzésre is szükség van; |
15. |
értékelési mechanizmusokat kell kialakítani a nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatban, hogy a közigazgatást jobb szolgáltatásnyújtásra ösztönözzük; |
16. |
jó lenne, ha a régiók – a kormányzatokhoz hasonlóan – elkezdenének digitálisan gondolkodni. Ez nemcsak a nagyobb hatékonyságot, hanem a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítását is lehetővé tenné; |
17. |
nagyobb elköteleződésre van szükség annak érdekében, hogy minden régió, csakúgy, mint minden tagállam, Chief Digital Officert (CDO-t, legfőbb digitális megbízottat) jelöljön ki. A tartósan és teljes munkaidőben kinevezett CDO-k segítenének annak biztosításában, hogy a digitális innovációk a lehető legszélesebb és legnagyobb hatással rendelkezzenek; |
18. |
a regionális adatok nyilvánossá tétele az adatvédelmi előírásoknak megfelelően. Ezek képezik az induló vállalkozások éltető erejét. A regionális adatok publikussá tétele növelné az átláthatóságot és a megbízhatóságot, ez pedig megnövelné annak esélyét, hogy az innovatív vállalkozások kapjanak meg esetleges lehetőségeket; |
19. |
amennyiben intelligens növekedésről vagy induló csúcstechnológiai vállalkozások körüli ökoszisztémák létrehozásáról van szó, minden régiónak ki kell tűznie legalább egy korlátozott számú mennyiségi célt; alternatív megoldásként pedig kvalitatív megközelítést kell elfogadnia, a ‘pozitív változás útját’, amely hozzájárul a célok eléréséhez; |
20. |
a politikák monitoringját és értékelését független szakértőkből álló szakmai bizottságnak kell végeznie. A monitoring nyomán minden egyes régiónak rendszeres jelentést kell közzétennie (legalább évente) a kitűzött célok végrehajtásában elért előrehaladásról. Ebben a jelentésben mindenekelőtt a régió intelligens szakosodási stratégiájának (RIS3) megvalósítását kell megvizsgálni, főként abból a szempontból, hogy hogyan fejlődött az innovációs ökoszisztéma, hogyan értek el növekedést és teremtettek új sikeres vállalkozásokat. Az értékelés célja emellett az idevonatkozó tevékenységek közti európai szintű koordináció előmozdítása. A jelentés révén azonban nem növekedhetnek a helyi és regionális szereplők adminisztratív terhei; |
21. |
szükség van egy megfelelő statisztikai alap időben történő kialakítására helyi és regionális szinten, valamint az elért eredmények ellenőrzéséhez használt regionális fejlődési mutatók meghatározására. A cél az, hogy megértsük, hogy mely politikák voltak hatékonyabbak és melyek kevésbé, és ennek megfelelően alakítsuk a jövőbeni politikát. |
A vállalkozói készségek oktatásának támogatása és az innováció ösztönzés e
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy minél magasabb egy vállalkozó képzettsége, annál sikeresebb, függetlenül attól, hogy milyen irányú képzésben vett részt (4). Néhány tagállam adatai szerint az egyetem elvégzése után 5 évvel a végzetteknek összesen csupán mintegy 1 %-a vallja magát vállalkozónak. Egyre nagyobb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képességei között is: Európában a munkaadók 26 %-ának okoz nehézséget a munkahelyek betöltése, mivel nincs elegendő megfelelően képzett munkaerő (5). Az RB hangsúlyozza tehát a következők fontosságát:
22. |
olyan referenciaintézményre van szükség, amely folyamatosan foglalkozik a vállalkozási kultúra ösztönzésével. E kultúra kialakulását a valódi sikerekről szóló beszámolók által lehetne serkenteni. Európa-szerte minden fiatalt tájékoztatni kellene arról, hogy jelenleg melyek az új technológiák által nyújtott lehetőségek; |
23. |
a fiatalok proaktív viselkedésének ösztönzése a vállalkozói tevékenység megkezdése előtt korlátként álló kulturális és pszichológiai gátak megszüntetése által. Ahogy az a Gondoljuk újra az oktatást című RB-véleményben (6) is szerepel, ehhez egy vállalkozástannal foglalkozó, átfogó oktatási stratégiára van szükség; |
24. |
a vállalkozásindítás iránti lelkesedés megteremtése. Ünnepelni kellene és hivatkozási alapként kellene kiemelni azokat a sikeres vállalkozókat, akiknek tevékenysége valódi hatással van az emberek életére. Ösztönzésre van szükség mind a vállalkozói szellem, mind az innováció tekintetében; |
25. |
a tanterveket szorosan össze kell kapcsolni üzleti inkubátorokkal, az oktatást pedig össze kell hangolni az üzleti élettel. Ez lehetővé tenné a hallgatók számára, hogy belekóstoljanak abba, mit jelent egy vállalkozás elkezdése és vezetése anélkül, hogy le kellene mondaniuk tanulmányaikról, ami csőd esetén védőhálót biztosítana számukra; |
26. |
támogatni kellene az üzleti élet szereplőivel közösen szervezett, az induló és növekvő vállalkozásokat célzó oktatási programokat, amelyek nemzetközi irányultsággal rendelkeznek, és a legújabb technológiai, üzleti és designfejlesztéseket egyesítik a vállalkozói felfedezéssel. Ezek pozitív helyi hatással járnak, valamint bizonyítottan jó eredményekhez vezetnek; |
27. |
annak érdekében, hogy a különféle oktatási és szakképzési programok valóban a piaci igényekhez legyenek szabva, jó elfogadandó kritérium lehet a közös befektetés, illetve a részleges költségmegosztás: a vállalatok képesek lennének, sőt, a programok egy része esetében fontos, hogy hajlandóak legyenek arra, hogy maguk is befektessenek, annak bizonyítására, hogy valóban hisznek a kezdeményezésben. Ezek a programok ideális esetben több régióban és üzletágban működő vállalkozások képviselőit tömörítik, rendelkezésükre bocsátják a legfrissebb információkat és technológiákat, valamint partnerségi projekteket indítanak el a vállalkozások és az oktatási és kutatóintézetek között; |
28. |
emellett fel kellene gyorsítani az ilyen típusú programok akkreditációs folyamatát; |
29. |
szinergiát kell teremteni a vállalkozói szellemet támogató különféle európai projektek – főként a Horizont 2020, a COSME és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESIF) – között. |
Az ökoszisztémák intelligens szakosodása
Amint azt előző, Az innovációs szakadék megszüntetése című véleményében (7) már hangsúlyozta, az RB ismét kiemeli az alábbiakat:
30. |
az Európai Unió Tanácsa hangsúlyozta az intelligens szakosodás elidegeníthetetlen szerepét az Európa 2020 stratégia keretében. Az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégiákról szóló uniós iránymutatás (RIS3) ezeket a stratégiákat integrált, helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási menetrendekként definiálja; |
31. |
az intelligens szakosodási platform (S3 platform) nagyobb támogatást kell, hogy nyújtson a kifejezetten a kevésbé fejlett régiókat megcélzó helyi és regionális szintű tevékenységeknek. Ez főként a magas értéktöbbletű tevékenységek azonosítását célzó folyamatok támogatását jelenti az egyes régiókban, a legjobb lehetőségek kínálását a régiók versenyképességének a fokozására, illetve a kapcsolódó intelligens szakosodási stratégiák meghatározása érdekében végrehajtandó politikák megfelelő körének a kialakítását; |
32. |
fontos a markánsan helyi, regionális vagy transzregionális jellegű innovációs és termelési ökoszisztémák uniós és regionális szintű finanszírozása. |
Egyéb hasznos intézkedések
Az RB melegen ajánlja az alábbiakat az egyes tagállamok régióinak:
33. |
az ökoszisztéma különböző szereplői részéről történő beavatkozások koordinációja. Az ökoszisztéma szereplői közti kölcsönhatások ösztönzése és hálózataik létrehozásának elősegítése elsősorban a közigazgatási szervek feladata; |
34. |
nagyobb arányú beszerzés a csúcstechnológiai kkv-ktől. Az EU egészére jellemző, hogy a közbeszerzések nagy része a nagy multinacionális vállalatoktól történik. Időben alkalmazkodni kell a közbeszerzésekről szóló új irányelvek (8) rendelkezéseihez, amelyek számottevően javítják a kkv-k piacrajutási lehetőségeit; |
35. |
a vezető csúcstechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése szélesíthetné a tehetséges technológiai szakemberek körét és tovagyűrűző hatást eredményezhetne. Mindezt egy olyan keretben hozhatnák létre, amely nem csak helyi irányultságú. |
Kelt Brüsszelben, 2014. október 7-én.
a Régiók Bizottsága elnöke
Michel LEBRUN
(1) BCG, ‘The $4.2 Trillion Opportunity – the internet economy in the G-20’, 2012. március.
(2) GIGAOM RESEARCH, ‘Sizing the EU app economy’, 2014. február.
(3) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0795:FIN:HU:PDF
(4) Európai Bizottság, ‘Effects and impact of entrepreneurship programmes in higher education’, 2012. március.
(5) McKinsey Global Institute – ‘Help wanted: The future of work in advanced economies’, 2012. március, James Manyika, Susan Lund, Byron Auguste és Sreenivas Ramaswamy.
(6) CoR 2392/2012.
(7) CdR 2414/2012 fin.
(8) A 2004/18/EK irányelvet felváltó 2014/24/EU irányelv; a 2004/17/EK irányelvet felváltó 2014/25/EU irányelv.