3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/30

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. július 26.)

az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról

(2010/427/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 27. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Bizottság egyetértésére,

mivel:

(1)

E határozat célja, hogy megállapítsa az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését, amely az Unió önállóan működő, a főképviselő irányítása alatt álló szerve, és amelyet az Európai Unióról szóló – a Lisszaboni Szerződéssel módosított – szerződés (EUSz.) 27. cikkének (3) bekezdése hozott létre. A határozatot és különösen a főképviselő szó használatát a főképviselőnek az EUSz. 18. cikkében foglalt különböző feladataival összhangban kell értelmezni.

(2)

Az EUSz. 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek. A Tanács és a Bizottság – a főképviselő közreműködésével – felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttműködnek egymással.

(3)

Az EKSZ támogatja a főképviselőt – aki egyben a Bizottság egyik alelnöke és a Külügyek Tanácsának elnöke is – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) irányítására, valamint az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosítására vonatkozó megbízatása teljesítésében, elsősorban az EUSz. 18. és 27. cikkében foglaltaknak megfelelően. Az EKSZ támogatja a főképviselőt a Külügyek Tanácsa elnöki tisztének az ellátásában, a Tanács Főtitkársága rendes feladatainak sérelme nélkül. Az EKSZ támogatja továbbá a főképviselőt a Bizottságban betöltött alelnöki tiszte ellátásában, a Bizottságban a külkapcsolatokkal összefüggő feladataiban és az Unió külső tevékenységei egyéb szempontjainak összehangolása tekintetében rá háruló feladatok ellátásában, a bizottsági szolgálatok rendes feladatainak sérelme nélkül.

(4)

Az EKSZ az Unió külső együttműködési programjaihoz való hozzájárulása során annak biztosítására törekszik, hogy ezek a programok megfeleljenek az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSz. 21. cikkében kitűzött céloknak, különösen annak (2) bekezdése d) pontjának, valamint hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz). 208. cikkével összhangban tiszteletben tartsák az uniós fejlesztési politika célkitűzéseit. Ezzel összefüggésben az EKSZ elősegíti a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus (1) és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus (2) célkitűzéseinek teljesülését is.

(5)	A Lisszaboni Szerződésből eredően – az abban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – az EKSZ-nek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően mielőbb meg kell kezdenie működését.

(6)

Az Európai Parlament maradéktalanul betölti az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos szerepét, beleértve az EUSz. 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott politikai ellenőrzési feladatokat is, valamint ellátja a Szerződésekben megállapított jogalkotási és költségvetési feladatait. Ezenkívül a főképviselő – az EUSz. 36. cikkének megfelelően – rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a KKBP főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. Az EKSZ e tekintetben segíti a főképviselőt. Célszerű különleges intézkedéseket hozni az Európai Parlament képviselőinek a KKBP területét érintő minősített dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférése tekintetében. Az említett intézkedések elfogadásáig az Európai Parlament által a Tanácsnak a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített információihoz való hozzáférésről szóló 2002. november 20-i, az Európai Parlament és a Tanács közötti intézményközi megállapodás (3) alapján meglévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)

A főképviselő – vagy megbízottja – ellátja az Európai Védelmi Ügynökség (4), az Európai Unió Műholdközpontja (5), az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (6) és az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (7) alapító okiratában meghatározott feladatait. Az EKSZ biztosítja a szervezetek számára a jelenleg a Tanács Főtitkársága által nyújtott támogatást.

(8)

Rendelkezéseket kell elfogadni az EKSZ személyzetével és annak felvételével kapcsolatban, amennyiben e rendelkezések szükségesek az EKSZ szervezetének és működésének elindításához. Ezzel párhuzamosan végre kell hajtani az EUMSz. 336. cikkével összhangban szükséges módosításokat – az EUMSz. 298. cikkének sérelme nélkül – az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (személyzeti szabályzat), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (8) (CEOS) tekintetében. A személyzetével kapcsolatos kérdések tekintetében az EKSZ-t a személyzeti szabályzat és a CEOS szerinti intézménynek kell tekinteni. A főképviselő a kinevezésre jogosult hatóság mind a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselők, mind a CEOS hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében. Az EKSZ tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak számát minden évben a költségvetési eljárás keretében határozzák meg, és az a létszámtervben is szerepel.

(9)	Az EKSZ személyzetének kizárólag az Európai Unió érdekeit szem előtt tartva kell ellátni feladatait, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsítani.

(10)

A személyzetet érdemek alapján, a megfelelő földrajzi megoszlás és a nemek közötti egyensúly biztosításával kell felvenni. Az EKSZ személyzetében valamennyi uniós tagállam állampolgárainak érdemi arányban kell jelen lenniük. A 2013-ra előirányzott felülvizsgálatnak ki kell terjednie erre a kérdésre is, és adott esetben magában kell foglalnia az esetleges egyenlőtlenségek ellensúlyozására irányuló egyedi kiegészítő intézkedéseket is.

(11)

Az EUSz. 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EKSZ a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a tisztviselőiből, továbbá a tagállamok diplomáciai szolgálataitól kirendelt személyzetből áll. Ennek érdekében a Tanács Főtitkársága és a Bizottság érintett szervezeti egységei és feladatkörei – csakúgy, mint az ezekben valamilyen beosztást betöltő tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak – átkerülnek az EKSZ-hez. 2013. július 1-jéig az EKSZ kizárólag a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a tisztviselőit, továbbá a tagállamok diplomáciai szolgálataitól kirendelt alkalmazottakat veszi fel. Ezen dátumot követően az Európai Unió valamennyi tisztviselője és egyéb alkalmazottja számára lehetővé kell tenni, hogy megpályázhassa az EKSZ betöltetlen álláshelyeit.

(12)

Az EKSZ – egyedi esetekben – igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kiküldött nemzeti szakértőket (KNSZ-eket) is, akik a főképviselő irányítása alatt állnak. Az EKSZ-nél beosztásban lévő KNSZ-ek nem számítanak bele az EKSZ teljes kapacitásának elérésekor a tagállamokból kirendelt személyzet által alkotott adminisztrátori (AD) szintű egyharmadba. Az EKSZ létrehozási szakaszában az ő áthelyezésük nem automatikus, és annak feltétele a származási tagállam hozzájárulása. Amikor a 7. cikk szerint az EKSZ-hez áthelyezett KNSZ szerződése lejár, az érintett feladatkört ideiglenes alkalmazotti álláshellyé alakítják át minden olyan esetben, amikor a KNSZ által ellátott feladatkör megfelel a szokásosan AD-besorolású személyzet által ellátott feladatkörnek, feltéve, hogy a szükséges álláshely a létszámtervben rendelkezésre áll.

(13)

A Bizottság és az EKSZ részletekbe menően megállapodik a Bizottság által a küldöttségeknek adott utasításokra vonatkozó szabályokról. Ezekben különösen azt kell előírni, hogy valahányszor a Bizottság utasításokat ad a küldöttségeknek, azok másolatát egyidejűleg a küldöttségvezetőnek és az EKSZ központi igazgatási szervének is megküldje.

(14)

Módosítani kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002 június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (9) abból a célból, hogy az EKSZ bekerüljön az 1. cikkébe, és az Unió költségvetésében külön szakasszal rendelkező intézménynek minősüljön. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban és más intézmények helyzetéhez hasonlóan a Számvevőszék jelentéseinek egy része az EKSZ-szel is foglalkozik, és az EKSZ reagál ezekre a jelentésekre. Az EKSZ az EUMSz. 319. cikkében, valamint a költségvetési rendelet 145–147. cikkében meghatározott mentesítési eljárás hatálya alá tartozik. A főképviselő minden szükséges támogatást megad az Európai Parlamentnek ahhoz, hogy érvényesítse az Európai Parlament – mint a mentesítésért felelős hatóság – jogait. A működési költségvetés végrehajtása az EUMSz. 317. cikkével összhangban a Bizottság feladata. A pénzügyi hatással bíró határozatok tekintetében különösen eleget kell tenni a költségvetési rendelet IV. címében, elsősorban a pénzügyi szereplők felelősségéről szóló 64–68. cikkben, valamint a kiadási műveletekről szóló 75. cikkben megállapított feladatoknak.

(15)

Az EKSZ létrehozásának vezérelvéül a költségvetési semlegességet célzó költséghatékonyságot kell választani. E célból átmeneti rendelkezéseket és fokozatos kapacitásépítést kell alkalmazni. Kerülendő a feladatoknak, a funkcióknak és a forrásoknak az egyéb struktúrákkal való szükségtelen duplikációja. A racionalizálást eredményező összes lehetőséget fel kell fedni. Emellett a tagállamokból kirendelt ideiglenes alkalmazottak részére szükség lesz további álláshelyekre is, amelyeket a jelenlegi többéves pénzügyi keret keretében kell finanszírozni.

(16)	Szabályokat kell megállapítani az EKSZ és személyzete által végzett tevékenységekre vonatkozóan a biztonság, a minősített információk védelme és az átláthatóság tekintetében.

(17)	Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az EKSZ-re, tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira, akik vagy a személyzeti szabályzat, vagy a CEOS hatálya alá tartoznak.

(18)

Az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség továbbra is egységes intézményi kerettel rendelkezik. Ennélfogva lényeges biztosítani a két szervezet külső tevékenységei közötti összhangot, és lehetővé tenni, hogy a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben az uniós küldöttségek lássák el az Európai Atomenergia-közösség képviseletét.

(19)	A főképviselőnek 2013 közepére be kell fejeznie az EKSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatát, valamint adott esetben az e határozat felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat kell tennie. Ezt a felülvizsgálatot legkésőbb 2014 elején el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Jelleg és hatály

(1)   Ez a határozat megállapítja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését.

(2)   Az EKSZ – melynek székhelye Brüsszelben található – az Európai Unió önálló, a Tanács Főtitkárságától és a Bizottságtól függetlenül működő, a feladatai ellátásához és a céljai eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkező szerve.

(3)   Az EKSZ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) irányítása alatt működik.

(4)   Az EKSZ-t egy központi igazgatási szerv és az Uniót a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben képviselő küldöttségek alkotják.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az EKSZ támogatja a főképviselőt elsősorban az EUSz. 18. és 27. cikkében foglaltaknak megfelelő alábbi megbízatásai teljesítésében:

—

az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is – irányítására, az e politika kidolgozásához javaslataival való, a Tanácstól erre kapott felhatalmazásnak megfelelő hozzájárulásra, valamint az Unió külső tevékenységei közötti összhang biztosítására vonatkozó megbízatása teljesítésében,

—	a Külügyek Tanácsa elnöki tisztének az ellátásában, a Tanács Főtitkársága rendes feladatainak a sérelme nélkül,

—	a Bizottságban betöltött alelnöki tiszte ellátásában, a Bizottságban a külkapcsolatokkal összefüggésben és az Unió külső tevékenységei egyéb szempontjainak az összehangolása tekintetében rá háruló feladatok ellátásában, a bizottsági szolgálatok rendes feladatainak sérelme nélkül.

(2)   Az EKSZ segíti az Európai Tanács elnökét, a Bizottság elnökét és a Bizottságot a külkapcsolatokkal összefüggő feladataik ellátása során.

3. cikk

Együttműködés

(1)   Az Unió külső tevékenységébe tartozó különböző területek, illetve a külső tevékenységek és az egyéb szakpolitikák összhangja érdekében az EKSZ támogatja a tagállamok diplomáciai szolgálatait és együttműködik azokkal, valamint a Tanács Főtitkárságával és a Bizottság szolgálataival.

(2)   Az EKSZ és a Bizottság szolgálatai feladataik ellátása során az Unió külső tevékenységével kapcsolatos valamennyi ügyben konzultálnak egymással, kivéve a KBVP területéhez tartozó ügyeket. Az EKSZ részt vesz a Bizottság által e területen kidolgozandó aktusokat érintő előkészítő munkában és eljárásokban.

E bekezdést az EUSz. V. címének 1. fejezetével és az EUMSz. 205. cikkével összhangban kell végrehajtani.

(3)   Az EKSZ szolgálati szintű megállapodásokat köthet a Tanács Főtitkárságának vagy a Bizottságnak érintett szolgálataival, illetve az Unió egyéb hivatalaival vagy intézményközi szerveivel.

(4)   Az EKSZ megfelelő segítséget nyújt az Unió egyéb intézményei és szervei részére, és megfelelően együttműködik azokkal, különös tekintettel az Európai Parlamentre. Az EKSZ ezenfelül élhet az ezen intézmények és szervek – illetve adott esetben az ügynökségek – által nyújtott segítséggel és együttműködéssel. Az EKSZ belső könyvvizsgálója együttműködik a Bizottság belső könyvvizsgálójával a könyvvizsgálati politikai egységességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a Bizottságnak a működési kiadásokkal kapcsolatos felelősségére. Az EKSZ ezen túlmenően az 1073/1999/EK rendelettel (10) összhangban együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Haladéktalanul elfogadja az említett rendeletben előírt, a belső vizsgálatok feltételeiről szóló határozatot. A rendelet rendelkezéseinek értelmében a tagállamok – nemzeti jogszabályaikkal összhangban –, továbbá az intézmények biztosítják az OLAF alkalmazottai számára a feladataik elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást.

4. cikk

Az EKSZ központi igazgatása

(1)   Az EKSZ-t egy, a főképviselő irányítása alatt tevékenykedő ügyvezető főtitkár irányítja. Az ügyvezető főtitkár meghoz minden, az EKSZ zavartalan működéséhez szükséges intézkedést, a személyzeti igazgatásra és a költségvetési gazdálkodásra vonatkozókat is beleértve. Az ügyvezető főtitkár biztosítja a központi igazgatási szerv valamennyi osztálya közötti, valamint az Unió küldöttségeivel való eredményes koordinációt.

(2)   Az ügyvezető főtitkárt két főtitkárhelyettes segíti.

(3)   Az EKSZ központi igazgatási szerve főigazgatóságokból áll.

a)

Ezek mindenekelőtt az alábbiak: — a világ valamennyi országát és régióját lefedő földrajzi referatúrákból, valamint multilaterális és tematikus referatúrákból álló főigazgatóságok. Ezek a szervezeti egységek szükség esetén egyeztetnek a Tanács Főtitkárságával és a Bizottság vonatkozó szolgálataival, — igazgatási, személyzeti felvételi és költségvetési ügyekkel, valamint a kommunikációs és információs rendszerrel foglalkozó főigazgatóság, mely az ügyvezető főtitkár által irányított EKSZ-keretben működik. A főképviselő a rendes munkaerő-felvételi szabályokkal összhangban kinevezi a költségvetési és igazgatási főigazgatót, aki a főképviselő irányítása alá tartozik. Felelős a főképviselőnek az EKSZ igazgatási és belső költségvetési irányításáért. Az Unió költségvetése III. szakaszának azon részében foglalt költségvetési sorokkal és alkalmazandó szabályokkal azonosakat alkalmaz, amelyek a többéves pénzügyi keret V. fejezetében szerepelnek, — a főképviselő közvetlen irányítása és hatásköre alatt álló Válságkezelési és Tervezési Igazgatóság, Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat, az Európai Unió Katonai Törzse és az Európai Unió Helyzetelemző Központja segíti a főképviselőt az uniós KKBP-nek a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő, ezzel egyidejűleg az EUSz. 40. cikke értelmében az egyéb uniós hatásköröket tiszteletben tartó irányításában. E struktúrák jellemzőit, feladataik sajátosságait, valamint a személyzet státusát és felvételének módját tiszteletben kell tartani. Biztosítani kell a teljes koordinációt valamennyi EKSZ-struktúra között.

b)

Az EKSZ központi igazgatása magában foglal továbbá: — egy stratégiai politikai tervező osztályt, — egy jogi osztályt, amely az ügyvezető főtitkár igazgatási irányítása alatt áll, és amely szorosan együttműködik a Tanács és a Bizottság Jogi Szolgálatával, — az intézményközi kapcsolatokért, a tájékoztatásért és a nyilvános diplomáciáért, a belső ellenőrzésért és vizsgálatokért, valamint a személyes adatok védelméért felelős osztályokat.

(4)   A főképviselő a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről szóló, 2009. december 1-jei 2009/908/EU tanácsi határozat (11) II. mellékletében meghatározott szabályokkal összhangban kinevezi a Tanács azon előkészítő szerveinek elnökeit, amelyek elnöki tisztét a főképviselő képviselője tölti be, ideértve a Politikai és Biztonsági Bizottság elnökét is.

(5)   A főképviselőt és az EKSZ-t munkájában szükség esetén a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő osztályai segítik. Az EKSZ, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő osztályai között e célból szolgálati szintű megállapodások köthetők.

5. cikk

Az Unió küldöttségei

(1)   A küldöttség létrehozásáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot a főképviselő fogadja el, a Tanáccsal és a Bizottsággal egyetértésben.

(2)   Az Unió küldöttségeinek mindegyike egy küldöttségvezető irányítása alá kerül.

A küldöttségvezető irányítja a küldöttség teljes személyzetét – annak státusától függetlenül – és valamennyi tevékenységét. A küldöttségvezető felelősséggel tartozik a főképviselőnek a küldöttség munkájának teljes irányításáért és az Unió valamennyi tevékenységével való összhang biztosításáért.

A küldöttségek személyzete az EKSZ, illetve – amennyiben az uniós költségvetés vagy az EKSZ hatáskörén kívüli egyéb uniós szakpolitikák végrehajtása szükségessé teszi – a Bizottság személyzetének a köréből kerül ki.

(3)   A küldöttségvezető a főképviselőtől és az EKSZ-től kap utasításokat, és felel azok végrehajtásáért.

Azon területek vonatkozásában, amelyeken a Szerződések által ráruházott jogokat gyakorolja, a Bizottság is adhat utasításokat a küldöttségeknek az EUMSz. 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely utasítások végrehajtására a küldöttségvezető teljes körű felelőssége mellett kerül sor.

(4)   A küldöttségvezető felel az érintett harmadik országban zajló uniós projektekkel kapcsolatos működési célú előirányzatoknak a költségvetési rendelettel összhangban történő végrehajtásáért, amennyiben azt a Bizottság átruházta.

(5)   Az egyes küldöttségek működését az EKSZ ügyvezető főtitkára rendszeres időközönként értékeli; az értékelés pénzügyi és igazgatási ellenőrzést is magában foglal. E célból az EKSZ ügyvezető főtitkára kérheti a Bizottság megfelelő osztályainak segítségét. Az EKSZ belső intézkedésein túlmenően az OLAF az 1073/1999/EK rendelettel összhangban – különösen csalás elleni intézkedéseken keresztül – gyakorolja hatásköreit.

(6)   A főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat az érintett fogadó országgal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal. A főképviselő meghozza különösen az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a fogadó ország biztosítsa az Unió küldöttségei, valamint azok személyzete és tulajdona vonatkozásában a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i bécsi szerződésben említettekkel azonos kiváltságokat és mentességeket.

(7)   Az Unió küldöttségei rendelkeznek az ahhoz szükséges kapacitással, hogy segítséget nyújtsanak más uniós intézményeknek – különösen az Európai Parlamentnek – a küldöttség akkreditációja szerinti nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal fenntartott kapcsolataik vonatkozásában.

(8)   A küldöttségvezető a küldöttség akkreditációja szerinti országban jogosult az Unió képviseletére, különösen szerződések megkötése vagy bírósági eljárásokban való részvétel tekintetében.

(9)   Az Unió küldöttségei szorosan együttműködnek a tagállamok diplomáciai szolgálataival, és megosztják egymással az információkat.

(10)   Az Unió küldöttségei – az EUSz. 35. cikkének harmadik albekezdésével összhangban eljárva, a tagállamok kérésére – segítik a tagállamokat diplomáciai kapcsolataik vonatkozásában és azon feladatuk ellátásában, hogy forrássemleges alapon konzuli védelmet nyújtsanak az uniós polgárok számára harmadik országokban.

6. cikk

Személyzet

(1)   E cikket az EKSZ igényeihez való igazítása érdekében a (3) bekezdés kivételével az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának (személyzeti szabályzat), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek (CEOS) és e szabályzatok módosításainak sérelme nélkül, valamint az EUMSz. 336. cikkével összhangban kell alkalmazni.

(2)   Az EKSZ személyzetét európai uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkotják, beleértve a tagállamok diplomáciai szolgálatainak ideiglenes alkalmazottként kinevezett tagjait.

A személyzet a személyzeti szabályzat, valamint CEOS hatálya alá tartozik.

(3)   Ha szükséges, az EKSZ egyedi esetekben korlátozott számban igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kirendelt nemzeti szakértőket (KNSZ-eket).

A főképviselő elfogadja a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról szóló, 2003. június 16-i 2003/479/EK tanácsi határozatban (12) megállapított szabályokkal egyenértékű azon szabályokat, amelyeknek megfelelően a kirendelt nemzeti szakértők különleges szaktudást igénylő munkavégzés érdekében az EKSZ rendelkezésére állnak.

(4)   Az EKSZ személyzete kizárólag az Európai Unió érdekeit szem előtt tartva látja el feladatát és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít. A 2. cikk (1) bekezdése harmadik francia bekezdésének, a 2. cikk (2) bekezdésének és az 5. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a személyzet tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől az EKSZ-en kívül, illetve semmilyen testülettől vagy személytől a főképviselőn kívül. A személyzeti szabályzat 11. cikkének második bekezdésével összhangban az EKSZ személyzete nem fogadhat el az EKSZ-től eltérő forrásból származó kifizetéseket.

(5)   A személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket a főképviselő gyakorolja, mely utóbbi e hatásköröket az EKSZ-en belül átruházhatja.

(6)   Az EKSZ személyzetét érdemek alapján, egyben a megfelelő földrajzi megoszlás és a nemek közötti egyensúly biztosításával kell felvenni. Az EKSZ személyzetében valamennyi tagállam állampolgárainak érdemi arányban kell jelen lenniük. A 13. cikk (3) bekezdésében előírt felülvizsgálat erre a tárgykörre is kiterjed, beleértve adott esetben az esetleges egyensúlyhiány korrigálására vonatkozó további külön intézkedések javaslatait.

(7)   Az Unió tisztviselői és a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottak azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, és velük szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, különösen valamennyi álláshely azonos feltételek mellett való betölthetősége tekintetében. A tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottak és az uniós tisztviselők között nem szabad különbséget tenni az EKSZ feladatkörébe tartozó valamennyi tevékenységi és szakpolitikai területen végzendő feladatok ellátására való kijelölés tekintetében. A költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok támogatják az Uniót a költségvetési rendelet 66. cikke szerinti bármely felelősségből származó, a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottakat terhelő anyagi kötelezettség érvényre juttatásában.

(8)   A főképviselő meghatározza az EKSZ személyzetének kiválasztására vonatkozó eljárásokat, amelyeknek átláthatónak kell lenniük, és érdemeken kell alapulniuk, és amelyek célja, hogy biztosítsák a legfelkészültebb, a legjobb teljesítményű és a legfeddhetetlenebb személyzet felvételét, a megfelelő földrajzi és nemek közötti megoszlást és valamennyi uniós tagállam érdemi képviseletét az EKSZ-ben. Az EKSZ betöltetlen beosztásaira vonatkozó felvételi eljárásban részt vesznek a tagállamok, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság képviselői.

(9)   Az EKSZ teljes kapacitásának elérésekor az EKSZ AD-szintű, a (2) bekezdés első albekezdésében említett személyzetének legalább egyharmadát a tagállamokból kirendelt személyzetnek kell alkotnia. Hasonlóképpen, az EKSZ teljes AD-szintű személyzetének legalább 60 %-át véglegesített uniós köztisztviselőknek kell alkotniuk, ideértve a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt, véglegesített uniós köztisztviselővé váló személyzetet is, a szolgálati szabályzat rendelkezéseivel összhangban. A főképviselő minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EKSZ-en belüli beosztások betöltéséről.

(10)   A főképviselő megállapítja a mobilitási szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az EKSZ személyzetének tagjai nagyfokú mobilitással rendelkezzenek. A 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett személyzetre külön részletes szabályokat kell alkalmazni. Az EKSZ személyzetének tagjai elvben rendszeres időközönként szolgálatot teljesítenek uniós küldöttségekben. A főképviselő meghatározza az erre vonatkozó szabályokat.

(11)   A tagállamok – nemzeti joguk alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban – garantálják az EKSZ-nél ideiglenes alkalmazottként dolgozó tisztviselőik számára, hogy a szolgálati idejük lejártát követően azonnali hatállyal visszahelyezik őket korábbi munkakörükbe. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 50b. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban ez a szolgálati idő nem haladhatja meg a nyolc évet, és csak kivételes esetben, a szolgálat érdekében hosszabbítható meg legfeljebb további két évvel.

A EKSZ-nél szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők eredeti intézményüknél az intézmény belső pályázóival azonos feltételekkel pályázhatnak beosztásokra.

(12)   Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EKSZ személyzete megfelelő – különösen a már meglévő nemzeti és uniós gyakorlatokra és struktúrákra épülő – közös képzésben részesüljön. A főképviselő az e határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül meghozza az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket.

7. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   A mellékletben felsorolt, a Tanács Főtitkárságán és a Bizottságnál működő érintett szervezeti egységeket és feladatköröket át kell helyezni az EKSZ-hez. A mellékletben felsorolt szervezeti egységeknél és feladatkörökben valamilyen beosztást betöltő tisztviselőket és ideiglenes alkalmazottakat át kell helyezni az EKSZ-hez. Ez értelemszerűen vonatkozik az említett szervezeti egységeknél és feladatkörökben foglalkoztatott szerződéses és helyi alkalmazottakra is. Az ezen szervezeti egységeknél és feladatkörökben dolgozó KNSZ-eket is át kell helyezni az EKSZ-hez, a származási tagállam hatóságainak hozzájárulásával.

Ezek az áthelyezések 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

A személyzeti szabályzattal összhangban, a főképviselő az EKSZ-hez való áthelyezéskor minden tisztviselőt a csoportjában a besorolási fokozatának megfelelő beosztásba oszt be.

(2)   Az EKSZ-hez áthelyezett beosztásokra vonatkozó, az e határozat hatálybalépésének időpontjában már folyamatban lévő felvételi eljárások továbbra is érvényesek: azokat a vonatkozó álláshirdetésekkel, valamint a személyzeti szabályzat és a CEOS alkalmazandó szabályaival összhangban, a főképviselő irányítása alatt kell folytatni és lezárni.

8. cikk

Költségvetés

(1)   Az Európai Unió általános költségvetésének az EKSZ-re vonatkozó szakasza tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait a költségvetési rendelet 59. cikkének megfelelően át kell ruházni. A főképviselő elfogadja az igazgatással kapcsolatos költségvetési sorok kezelésére vonatkozó belső szabályokat. A működési kiadások a költségvetésnek a Bizottságra vonatkozó szakaszában maradnak.

(2)   Az EKSZ az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelettel összhangban, a számára kiosztott előirányzatok keretein belül gyakorolja hatásköreit.

(3)   A főképviselő az EKSZ igazgatási kiadásai tervezetének elkészítése során konzultációt folytat a fejlesztési politikáért felelős biztossal és a szomszédságpolitikáért felelős biztossal, a szóban forgó biztosok feladatkörei vonatkozásában.

(4)   Az EUMSz. 314. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKSZ megtervezi a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásait. A Bizottság ezeket a javaslatokat költségvetési tervezetbe foglalja, amely eltérő javaslatokat is tartalmazhat. A Bizottság az EUMSz. 314. cikke (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően módosíthatja a költségvetési tervezetet.

(5)   Az Unió külső tevékenységének területével kapcsolatos költségvetési átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság – az Európai Unió költségvetés-tervezetével együtt – benyújt a költségvetési hatóságnak egy, az Unió külső tevékenységével kapcsolatos valamennyi kiadást átfogó módon tartalmazó munkadokumentumot.

(6)   Az EKSZ az EUMSz. 319. cikkében, valamint a költségvetési rendelet 145–147. cikkében előírt mentesítési eljárás hatálya alá tartozik. Az EKSZ ezzel összefüggésben teljes körűen együtt működik a mentesítési eljárásban érintett intézményekkel, és – adott esetben – további szükséges tájékoztatást nyújt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétele révén.

9. cikk

A külső fellépésre vonatkozó eszközök és a programozás

(1)   Az Unió külső együttműködési programjainak a kezelése a Bizottság hatáskörébe tartozik, a Bizottság, illetve az EKSZ által a programozást érintően az alábbi bekezdésekben foglalt szerep sérelme nélkül.

(2)   A főképviselő gondoskodik az Unió külső fellépésének átfogó politikai koordinálásáról, biztosítva az Unió külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát, főként az alábbi külső segítségnyújtási eszközök által:

—	a fejlesztési együttműködési eszköz (13),

—	az Európai Fejlesztési Alap (14),

—	a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (15),

—	az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (16),

—	az iparosodott országokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze (17),

—	a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (18),

—	a Stabilitási Eszköz, az 1717/2006/EK rendelet (19) 4. cikkében meghatározott támogatás tekintetében.

(3)   Az EKSZ különösen hozzájárul a (2) bekezdésben hivatkozott eszközök programozási és irányítási ciklusához, a szóban forgó eszközökben meghatározott szakpolitikai célkitűzések alapján. Az EKSZ felel a programozási cikluson belüli stratégiai, többéves lépésekről szóló alábbi bizottsági határozatok előkészítéséért:

i.	országonkénti elosztások az egyes régiók teljes pénzügyi keretének meghatározásához (a többéves pénzügyi tervek indikatív lebontásától függően). Minden régión belül a finanszírozás egy részét regionális programokra tartják fenn;

ii.	országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok;

iii.	nemzeti és regionális indikatív programok.

A 3. cikkel összhangban a főképviselő és az EKSZ a (2) bekezdésben hivatkozott eszközök teljes programozási, tervezési és végrehajtási ciklusa során együtt dolgozik a Bizottság megfelelő tagjaival és szolgálataival, az 1. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül. Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve készítenek elő és elfogadás céljából a Bizottságnak nyújtanak be.

(4)   Az Európai Fejlesztési Alappal és a fejlesztési együttműködési eszközzel kapcsolatos valamennyi javaslatot – többek között az alapvető szabályok és a fenti (3) bekezdésben hivatkozott programozási dokumentumok módosítására vonatkozó javaslatokat – az EKSZ és a Bizottság vonatkozó szolgálatai együttesen dolgozzák ki a fejlesztési politikáért felelős biztos irányítása mellett, majd azokat a főképviselővel közösen elfogadás céljából a Bizottság elé terjesztik.

A tematikus programokat – a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz, valamint a stabilitási eszköznek a (2) bekezdés hetedik francia bekezdésében említett része kivételével – a fejlesztésért felelős biztos útmutatásai alapján a megfelelő bizottsági szolgálat dolgozza ki, és a főképviselővel és a kérdésben érdekelt többi biztossal egyetértésben a biztosok testülete elé terjeszti.

(5)   Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközzel kapcsolatos valamennyi javaslatot – többek között az alapvető szabályok és a fenti (3) bekezdésben említett programozási dokumentumok módosítására vonatkozó javaslatokat – az EKSZ és a Bizottság vonatkozó szolgálatai együttesen dolgozzák ki a szomszédságpolitikáért felelős biztos irányítása mellett, majd azokat a főképviselővel közösen határozathozatal céljából a Bizottság elé terjesztik.

(6)   A KKBP költségvetésére támaszkodó intézkedések, a Stabilitási Eszköz – kivéve a (2) bekezdés hetedik francia bekezdésében említett részt –, az iparosodott országokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze, a kommunikációs és a nyilvános diplomáciai intézkedések és a választási megfigyelő missziók a főképviselő / az EKSZ hatáskörébe tartoznak. Azok pénzügyi végrehajtásáért a Bizottság felel, a főképviselő bizottsági alelnöki minőségében megvalósuló felügyelete alatt. Az említett végrehajtásért felelős bizottsági szervezeti egységet össze kell vonni az EKSZ-szel.

10. cikk

Biztonság

(1)   A főképviselő a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (20) melléklete II. része I. szakaszának 3. pontjában említett bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza az EKSZ biztonsági szabályait, és megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az EKSZ hatékonyan kezelje a személyzetével, a fizikai eszközeivel és a birtokában lévő információkkal kapcsolatos kockázatokat, továbbá hogy eleget tegyen az ezzel kapcsolatos gondossági kötelezettségének. A biztonsági szabályokat alkalmazni kell az EKSZ teljes személyzetére és az uniós küldöttségek teljes személyzetére, függetlenül az egyes személyek jogállásától vagy kinevezésének módjától.

(2)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozataláig:

—	a minősített adatok védelmére vonatkozóan az EKSZ a 2001/264/EK határozat mellékletében meghatározott biztonsági intézkedéseket alkalmazza,

—	az egyéb biztonsági vonatkozású kérdésekre vonatkozóan az EKSZ a Bizottság eljárási szabályzatának (21) vonatkozó mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági rendelkezéseket alkalmazza.

(3)   Az EKSZ-en belül lennie kell egy biztonsági ügyekért felelős szervezeti egységnek, amelynek munkáját az illetékes tagállami szolgálatok segítik.

(4)   A főképviselő meghozza a biztonsági szabályoknak az EKSZ-en belüli végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, különös tekintettel a minősített információk védelmére, valamint az abban az esetben végrehajtandó intézkedésekre, ha az EKSZ személyzete nem tartja be a biztonsági szabályokat. Az EKSZ ebből a célból tanácsot kér a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalától, valamint a Bizottság és a tagállamok megfelelő szolgálataitól.

11. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés, irattár és adatvédelem

(1)   Az EKSZ alkalmazza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) megállapított szabályokat. A főképviselő meghatározza az EKSZ-re vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(2)   Az EKSZ ügyvezető főtitkára megszervezi a szolgálat irattárát. A Tanács Főtitkárságától és a Bizottságtól az EKSZ-hez áthelyezett szervezeti egységek vonatkozó irattárait át kell helyezni az EKSZ-hez.

(3)   Az EKSZ a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban védi az egyéneket a személyes adatok feldolgozása tekintetében. A főképviselő meghatározza az EKSZ-re vonatkozó végrehajtási szabályokat.

12. cikk

Ingatlanok

(1)   A Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő szolgálatai minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a 7. cikkben említett áthelyezésekkel együtt az EKSZ-nek átadják a működéséhez szükséges tanácsi és bizottsági épületeket.

(2)   A főképviselő és a Tanács Főtitkársága – illetve adott esetben a Bizottság – közösen határoznak arról, hogy milyen feltételekkel bocsátják az ingatlanokat az EKSZ központi igazgatási szerve és az uniós küldöttségek rendelkezésére.

13. cikk

Záró és általános rendelkezések

(1)   A főképviselő, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok felelnek e határozat végrehajtásáért, és meghozzák az ehhez szükséges valamennyi intézkedést.

(2)   A főképviselő 2011 végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EKSZ működéséről. A jelentésnek ki kell térnie mindenekelőtt a 8. cikk, valamint az 5. cikk (3) és (10) bekezdésének és a 9. cikknek a végrehajtására.

(3)   A főképviselőnek 2013 közepére elő kell terjesztenie az EKSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatát, amely kiterjed többek között a 6. cikk (6), (8) és (11) bekezdés végrehajtására. A felülvizsgálatban – adott esetben – az e határozat felülvizsgálatára vonatkozó megfelelő javaslatokat kell tenni. A Tanács – az EUSz. 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a felülvizsgálat fényében ez esetben 2014 elejéig felülvizsgálja ezt a határozatot.

(4)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. A pénzgazdálkodásra és az alkalmazottak felvételére vonatkozó rendelkezései azt követően lépnek hatályba, hogy a személyzeti szabályzat, a CEOS és a költségvetési rendelet szükséges módosításait, valamint a költségvetés-módosítást elfogadták. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a főképviselő, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket és lefolytatja a tagállamokkal a konzultációkat.

(5)   A főképviselő egy hónappal e határozat hatálybalépését követően a létszámtervvel együtt benyújtja a Bizottságnak az EKSZ bevételi és kiadási előirányzatát annak érdekében, hogy a Bizottság költségvetésmódosítás-tervezetet terjesszen elő.

(6)   Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus felé (COM(2007) 317 végleges). A Hivatalos Lapban nem tették közzé.

(3)  HL C 298., 2002.11.30., 1. o.

(4)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/551/KKBP együttes fellépése az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 245., 2004.7.17., 17. o.).

(5)  A Tanács 2001. július 20-i 2001/555/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról (HL L 200., 2001.7.25., 5. o.).

(6)  A Tanács 2001. július 20-i 2001/554/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének létrehozásáról (HL L 200., 2001.7.25., 1. o.).

(7)  A Tanács 2008. június 23-i 2008/550/KKBP együttes fellépése az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról (HL L 176., 2008.7.4., 20. o.).

(8)  Az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1961. december 18-i 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (HL 45., 1962.6.14., 1387/62. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.).

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(11)  HL L 322., 2009.12.9., 28. o.

(12)  HL L 160., 2003.6.28., 72. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(14)  A Tanács 5. sz. rendelete a tengerentúli országok és területek fejlesztési alapjának pénzeszközeivel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felhívásokra és átutalásokra, a költségvetési intézkedésekre, valamint az alap kezelésére vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL 33., 1958.12.31., 681/58. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1889/2006/EK rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról (HL L 386., 2006.12.29., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1638/2006/EK rendelete az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról (HL L 310., 2006.11.9., 1. o.).

(17)  A Tanács 2001. február 26-i 382/2001/EK rendelete az Európai Unió és Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országai közötti együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását szolgáló projektek végrehajtásáról, valamint az 1035/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 57., 2001.2.27., 10. o.).

(18)  A Tanács 2007. február 19-i 300/2007/Euratom rendelete a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról (HL L 81., 2007.3.22., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1717/2006/EK rendelete a Stabilitási Eszköz létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 1. o.).

(20)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(21)  HL L 308., 2000.12.8., 26. o.

(22)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(23)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

---