EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.1.

COM(2023) 269 final

2023/0163(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségről és az 1406/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2023) 147 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A biztonság területén a rendelet azt javasolja, hogy a hajók és kikötőlétesítmények biztonságának fokozásáról szóló 2004/725/EK rendelet végrehajtásához az Ügynökség által a Bizottság számára kínált segítségnyújtást továbbra is álljon rendelkezésre.

A hajók helyzetének tengeri megfigyelését és felügyeletét illetően a javaslat összhangban van a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv végrehajtásával az Ügynökség által már jelenleg is ellátott feladatokkal.

Végezetül a javaslat az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (EMSWe) létrehozásáról szóló (EU) 2019/1239 rendelet alapján a Bizottságra ruházott feladatokkal is összhangban van, ugyanis megbízza az Ügynökséget, hogy továbbra is segítse a Bizottságot e feladatok ellátásában.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) VI. címe (90–100. cikk) létrehozza az EU azon előjogát, hogy rendelkezéseket fogadjon el a közös közlekedéspolitikára vonatkozóan, ezért az EU jogosult az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásával a Szerződés alapján eljárni. Az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós jogalkotó megfelelő rendelkezéseket hozhat a tengeri szállításra vonatkozóan. Az EUMSZ 91. cikke (1) bekezdésének a) pontja rögzíti, hogy az Unió a közlekedés terén hatáskörrel rendelkezik a nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályok meghatározására. Erre tekintettel a javasolt rendelet az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdésén alapulna, amely az 1406/2002/EK rendelet jogalapjaként is szolgált.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása maradéktalanul teljesül, mivel uniós beavatkozásra van szükség, hogy segítséget lehessen nyújtani a tagállamok és a Bizottság számára a tengerészeti biztonság, a tengeri védelem és a tengeri környezet védelme tekintetében az Unión belül előírt szint eléréséhez.

Ezenkívül az Ügynökség tevékenységeinek eredményessége az Ügynökség 2002-es létrehozása óta elismert, ahogy az is elfogadott tény, hogy szükség van olyan decentralizált uniós Ügynökség létrehozására, amely segíti a Bizottságot és a tagállamokat a releváns szakpolitikai területeken mivel a tengeri színtéren az uniós jogszabályokból fakadó feladatok jelentős része az EMSA nélkül nem lenne ellátható azonos színvonalon, vagy fennállna a kockázata annak, hogy a tagállamok egymással párhuzamosan tennének erőfeszítéseket.

•Arányosság

A javaslat arányos, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy az Ügynökség megbízatásának szükséges módosításaira sor kerüljön.

Az uniós szintű fellépésnek nem célja sem a nemzeti intézkedések vagy hatóságok felváltása, sem azok relevanciájának megkérdőjelezése. A javaslat nem tartalmaz új feladatokat az Ügynökség számára azokon kívül, amelyeket az Ügynökség az elmúlt években már egyébként is ellátott, hogy segítsen a Bizottságnak és a tagállamoknak a vonatkozó szakpolitikák végrehajtásában, illetve amelyek az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagból és a tengerhasznosítási csomagból fakadnak. A javaslat célja tehát, hogy jogilag pontosabban tükrözze a jelenlegi helyzetet.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az EMSA megbízatása két külső értékelés tárgyát képezte, előbb 2008-ban, majd 2017-ben. Az előbbi kedvező összképet adott az Ügynökséget: azzal a következtetéssel zárult, hogy az Ügynökség „hiányosságot pótolt a tengerészeti biztonság terén az Európai Unióban” 7 . Megfogalmazott tizenegy ajánlást, amelyekről a 2017. évi értékelés során megállapítást nyert, hogy maradéktalanul teljesültek. Az utóbbi, a 2013 és 2016 közötti időszakra összpontosító értékelés szintén megerősítette az előző tanulmány által az Ügynökségről adott kedvező összképet: arra a következtetésre jutott, hogy az EMSA meghatározó közreműködőként tesz „a tengeri környezet biztonságának és védelmének erősítéséért, valamint a tagállamok tengerszennyezés megelőzésére és elhárítására való képességének növeléséért” 8 .

Ezen összességében véve kedvező értékelések ellenére a 2017. évi értékelés kiemelte, hogy a jövőre nézve valószínűleg kibővített megbízatás válik szükségessé, hogy az EMSA jobb támogatást nyújthasson a Bizottságnak és a tagállamoknak és – közvetve – a tengerhasznosítási ágazat szereplőinek. Mindent egybevetve a 2017. évi értékelés azzal a következtetéssel zárult, hogy „az EMSA megbízatásának megszüntetése vagy szűkítése jelentős negatív hatásokat gyakorolna a tengerészeti biztonságra” 9 .

Az EMSA olajszennyezés-elhárítási szolgáltatásainak költségtakarékosságáról és költséghatékonyságáról is készült külön értékelés 2017-ben 10 . Ebből kiderült, hogy az EMSA megfelelően látja el az olajszennyezéssel kapcsolatos operatív segítségnyújtás és támogatás biztosítására vonatkozó megbízatását. Különösen az nyert megállapítást, hogy az Ügynökség e téren folytatott tevékenységei költségtakarékosnak minősülnek azon gazdasági következményekhez viszonyítva, amelyek akkor merülnének fel, ha az Ügynökség nem rendelkeznek elegendő kapacitással az olajszennyezések elhárításához és partvonalhoz való elérésük megelőzéséhez. Az értékelés ajánlásokkal szolgált az operatív válaszintézkedések fejlesztését illetően.

Végezetül a Bizottság elvégezte a 2009. évi uniós tengeri szállítási stratégia célravezetőségi vizsgálatát (2018) 11 . Ez a felülvizsgálat rávilágított arra, hogy az EMSA képzés biztosítása, kapacitásépítés, technikai segítségnyújtás és közös adatbázisok révén járul hozzá az EU tengeri szállításban való részvételéhez. A jelentés különösen azt emelte ki, hogy az EMSA az uniós szintű rendszerek, például a SafeSeaNet, a THETIS és – csekélyebb mértékben – az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformjának (EMCIP) baleseti vizsgálati adatbázisa üzemeltetésével és fejlesztésének előmozdításával nyújt hozzáadott értéket. Mindezekre tekintettel a célravezetőségi vizsgálat azzal az ajánlással zárult, hogy érdemes folytatni az EMSA kapacitásainak építését, kiemelt figyelmet fordítva az EMSA digitális rendszereinek, alkalmazásainak és adatbázisainak előtérbe helyezésére és az ezekbe való beruházásra.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az alábbi főbb konzultációs tevékenységek zajlottak e javaslat alátámasztására:

–A Bizottság által szervezett nyilvános konzultáció, amely 2022. március 28-tól 2022. június 20-ig tartott. Azonban kevés észrevétel érkezett az érdekelt felektől: mindössze tizenöt válaszadó nyújtott be válaszokat.

–Az érdekelt felek körében végzett, két célzott felmérés, amelynek célja meghatározott információk gyűjtése volt: az egyik az új megbízatásba bevonható lehetséges feladatok felsorolására irányult, és 122 válasz érkezett rá főként tagállami hatóságoktól, a másik pedig a feladatoknak az egyes tagállamok helyett uniós szinten történő ellátásával elérhető költségmegtakarítással kapcsolatos becslésekre vonatkozott. Az első online felmérés 2022 márciusától 2022 áprilisáig, a második pedig 2022 novemberétől 2022 decemberéig zajlott.

–Összesen huszonhat célzott interjú készült a főbb érdekelt felek uniós szintű képviselőivel a külső támogató tanulmány megbízott tanácsadó cég szervezésében, időszakos jelleggel 2022 januárjától 2022 júliusáig, konkrét információkérések teljesítése érdekében.

–A támogató tanulmányt készítő vállalkozó két munkaértekezletet is tartott a tengerhasznosítási ágazati szakértőkkel 2021. december 13-án és 2022. március 4-én, hogy egyeztessen velük a felülvizsgálat különböző szempontjairól.

–További célzott konzultációs tevékenységek, amelyeket a Bizottság szervezett azzal a céllal, hogy egyeztessen a tagállamokkal a szakpolitikai intézkedésekről, és ellenőrizze a felülvizsgálat haladását. E tevékenységek a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó uniós bizottság két ülése (2022. június 2. és 2022. november 29.) és a tagállami tengerügyi igazgatók részvételével 2022. május 17-én tartott munkaértekezlet keretében zajlottak.

–Az érdekelt felek véleményei összhangban voltak annak szükségességével, hogy az Ügynökség jelenlegi feladatai pontosabban tükröződjenek a megbízatásában, amely a többség szerint elavult, különösen a tengerhasznosítási ágazat fenntarthatósága, dekarbonizációja és digitalizációja terén.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

A felülvizsgálat önmagában nem gyakorol közvetlen hatást az alapvető jogokra. Az Ügynökség által és számára gyűjtött adatok statisztikai adatok, míg a tengerészek számára gyűjtött adatok anonimizáltak. Ezért mindez nem érinti az Alapjogi Charta 8. cikkét („A személyes adatok védelme”). A javaslat más alapvető jogokat sem érint.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a jogalkotási javaslat hatással lenne az Ügynökség többéves pénzügyi keretben jelenleg előírt költségvetési és személyzeti igényeire, amelyek nem elegendőek az Ügynökség által elvégzendő feladatokhoz. A becslések szerint a többéves pénzügyi keret fennmaradó részében mintegy 50,997 millió EUR-s kiegészítő költségvetésre és mintegy 33 további álláshelyre lenne szükség annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség rendelkezzen a felülvizsgált megbízatásának végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. Az Ügynökség e jogalkotási javaslatban foglalt feladatai ezért a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az Ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás évi 2 %-os növelését előíró, elfogadott többéves pénzügyi keretben előirányzott forrásokhoz képest további pénzügyi és humán erőforrásokat igényelnek.

Az Ügynökség kiegészítő pénzügyi forrásainak költségvetési hatását ellensúlyozni fogja az 1. fejezethez tartozó programozott kiadások kompenzációs csökkentése, és várhatóan stabilizálódik az Ügynökség 2021 és 2027 közötti erőforrásigénye is. Az Ügynökség emellett belső átcsoportosítási tervet is vállalt, hogy hét álláshely átszervezésével részben fedezze az e javaslatban foglalt feladatok megerősítésével kapcsolatos szükségleteket. Mielőtt a feladatkör kiegészítő erőforrásokat igénylő további bővítésére tenne javaslatot, a Bizottság az Ügynökség segítségével folytatja az EMSA tevékenységeinek és erőforrásainak átvilágítását, hogy a jövőre nézve is kihasználható legyen az Ügynökségen belüli átcsoportosításra kínálkozó összes lehetőség.

A költségvetési vonzatokkal, valamint az e javaslathoz szükséges humán és igazgatási erőforrásokkal kapcsolatos további részletes számításokat a pénzügyi kimutatás tartalmazza.

Az e szakaszban és a mellékelt pénzügyi kimutatásban ismertetett költségvetési hatás magában foglalja az EMSA létrehozásáról és az 1406/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló új rendelet teljes költségvetési hatását, valamint a következők költségvetési hatásait: i. a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekről szóló 2009/21/EK irányelv felülvizsgálata, ii. a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv felülvizsgálata, iii. a balesetek kivizsgálásáról szóló 2009/18/EK irányelv felülvizsgálata, valamint iv. a hajók által okozott szennyezésről szóló 2005/35/EK irányelv felülvizsgálata. Az utóbbi négy javaslat költségvetési hatását a vonatkozó pénzügyi kimutatások külön-külön ismertetik.

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Ügynökség megbízatásának nyomon követésére és értékelésére nagyrészt az e rendelet alapján alkalmazandó mechanizmusok szerint kerülne sor. A 41. cikk olyan értékelésről rendelkezik, amely különösen az Ügynökség és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát méri fel, és megvizsgálhatja, hogy adott esetben szükséges-e módosítani az Ügynökség struktúráját, működését, tevékenységi területét és feladatait, valamint azt, hogy az ilyen módosítások milyen költségvetési hatásokkal járnának. Ehhez az értékeléshez a Bizottság az Ügynökség igazgatótanácsának ülésein való képviselete, valamint az Ügynökség munkájának a tagállamokkal együtt történő felügyelete révén keresztül gyűjt adatokat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A IV. és V. FEJEZET (14–26. cikk) meghatározza az Ügynökség szervezetére vonatkozó szabályokat. A szabályok az 1406/2002/EK rendeleten alapulnak. Az e fejezetben foglalt szabályokkal bevezetett változások a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatában foglaltak és a közös megközelítés (2012) végrehajtásának tudhatók be. A főbb változások közé tartozik egyrészt a különféle segítségkérésekkel vagy bizonyos feladatok végrehajtásával kapcsolatos rugalmassági mechanizmus bevezetése, amely először teszi lehetővé, hogy az igazgatótanács mérlegelje és elemezze a rendelkezésre álló humán és pénzügyi erőforrásokat az éves és a többéves programozással összefüggésben (17. cikk), másrészt felügyelőtestület létrehozása (21. cikk), míg a korábbi igazgatási tanács neve igazgatótanácsra változik. Konkrétabban:

A 14. cikk meghatározza az Ügynökség felépítését. A 15–20. cikk meghatározza az igazgatótanács összetételének, feladatköreinek és munkamódszereinek részletes szabályait. E szabályokat az 1406/2002/EK rendelet 10–14. cikke és a közös megközelítés alapján kell kidolgozni. 17. cikk: ami az „éves és többéves munkaprogramokat” illeti, új, különálló cikk szól a munkaprogramokról, ami az együttes nyilatkozat szerint hasznos az egyértelműség szempontjából.

A 21. cikk meghatározza a felügyelőtestületre vonatkozó szabályokat, amely támogatja az igazgatótanácsot és előkészíti üléseit.

A 22–23. cikk meghatározza az ügyvezető igazgató kinevezési eljárását és feladatait, emellett az 1406/2002/EK rendelet 15. és 16. cikkén, valamint a közös megközelítésen alapul.

A 24. cikk megismétli a megbízatásról szóló előző rendelet 17. cikkében foglaltakat.

A VI. FEJEZET (25–29. cikk) tartalmazza a pénzügyi rendelkezéseket. E rendelkezések a legújabb költségvetési rendeletekhez igazodnak 12 . A pénzügyi rendelkezésekben az 1406/2002/EK rendelethez képest bekövetkezett változások a közös megközelítés és az EU decentralizált ügynökségeire jelenleg alkalmazandó pénzügyi szabályok végrehajtásának tudhatók be. A költségvetési eljárások, a beszámolók bemutatása és a mentesítés tekintetében bevezetett változtatások kisebb jelentőségűek. A megbízatásról szóló előző rendelethez képest legfontosabb módosítást a 26. cikk tartalmazza, amely lehetővé tenné az Ügynökség számára, hogy díjakat számítson fel bizonyos feladatokért. Az Ügynökség egy későbbi szakaszban, e rendelet alkalmazandóvá válása után dönthet, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel vagy sem, míg a harmadik országoknak és ágazati szereplőknek nyújtott szolgáltatásokért felszámított díj összegének megállapításáról végrehajtási jogi aktust kell elfogadni a 33. cikkben részletesebben leírt módon.

A VII. FEJEZET (30–31. cikk) tartalmazza a személyzeti rendelkezéseket.

A VIII. fejezet (32–45. cikk) tartalmazza az általános és záró rendelkezéseket. Az 1406/2002/EK rendelethez képest történt változások a közös megközelítés végrehajtásának és a legújabb jogszabályok kiigazításainak tudhatók be. E rendelkezések többsége már szerepelt az 1406/2002/EK rendeletben. A bizottsági eljárásrendről szóló új 33. és 34. cikk a díjmegállapítási lehetőség megvalósításához szükséges.

Ez a fejezet átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz (43. cikk), amelyek lehetővé teszik az előző megbízatásról az újra való átállás az EMSA szolgáltatásának megszakadása nélkül.

2023/0163 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségről és az 1406/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unióban több jogi intézkedést fogadtak el a tengerészeti biztonság és a tengeri védelem fokozása, a hajózás – többek között a szennyezés megelőzésével történő – fenntarthatóbbá tétele és dekarbonizációjának előmozdítása, valamint a tengerhasznosítási ágazatban zajló információcsere és digitalizáció megkönnyítése érdekében. E jogszabályok akkor lesznek eredményesek, ha megfelelő és egységes módon alkalmazzák őket az Unión egész területén. Ezáltal egyenlő versenyfeltételek biztosíthatók, visszaszoríthatók a nem megfelelő hajók által élvezett előnyökből eredő versenytorzulások, és jutalmazhatók a tengeri közlekedés meghatározó résztvevői.

(2)E célok elérése jelentős technikai munkát igényel, amelyet szakosodott szervnek kell irányítania. Ezért volt szükség arra, hogy a második, 2002. évi „Erika csomag” részeként, a meglévő intézményi keretek között, a tagállamok lobogó szerinti, kikötő szerinti vagy parti államként fennálló kötelezettségeinek és jogainak tiszteletben tartása mellett európai ügynökség jöjjön létre a tengerészeti biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók okozta szennyezés megelőzése céljából.

(3)Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete 15 azért hozta létre az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség), hogy a vonatkozó jogszabályok ellenőrzése céljából a tagállamokba tett megfelelő látogatások, valamint képzés és kapacitásépítés biztosítása révén segítse a Bizottságot és a tagállamokat a tengerészeti biztonság és a környezetszennyezés megelőzése tárgyában hozott jogszabályok hatékony uniós szintű végrehajtásában.

(4)Az Ügynökség 2002-es létrehozása után a tengerészeti biztonság, a fenntarthatóság és a környezetszennyezés megelőzése, valamint a tengeri védelem terén hozott uniós jogszabályok jelentősen bővültek, ami az Ügynökség megbízatásának ötszöri módosítását eredményezte.

(5)Az Ügynökség 2013 óta továbbra is jelentős mértékben bővítette feladatkörét az 1406/2002/EK rendelet 2a. cikkében előírt lényeges kiegészítő feladatok életbe lépése vagy a Bizottsághoz és a tagállamokhoz különösen a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációja és digitalizációja terén történő technikai segítségnyújtás tárgyában intézett kérelmek révén. Ezenkívül a 2005/35/EK 16 , a 2009/16/EK 17 , a 2009/18/EK 18 és a 2009/21/EK 19 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása közvetlenül érintik az Ügynökség feladatait. Ezek az irányelvek különösen a hajók okozta szennyezéssel, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzések uniós szintű rendszerével, az uniós vizeken bekövetkező tengeri balesetek kivizsgáláshoz kapcsolódó tagállami tevékenységekkel és a tagállamokra lobogó szerinti államként háruló kötelezettségekkel összefüggő feladatok elvégzését írják elő az Ügynökség számára.

(6)Emellett az Ügynökség igazgatási és pénzügyi irányítását össze kell hangolni a decentralizált ügynökségek irányításáról szóló intézményközi megállapodással 20 és az Unió decentralizált szerveire vonatkozó pénzügyi keretszabályzattal 21 .

(7)A fenti fejleményekre tekintettel szükséges változtatások jelentős száma miatt helyénvaló az 1406/2002/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új jogi aktussal felváltani.

(8)Az Ügynökség eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy közreműködjön az Unió egész területére kiterjedő, magas színvonalú tengerészeti biztonság kialakításában, egyúttal pedig elősegítse a hajók – majd az olaj- és gázipari létesítmények – okozta környezetszennyezés megelőzését. Ezeket a célokat ugyan tovább erősítette a tengeri védelem előmozdításának hozzáadása, az elmúlt években az Ügynökség figyelmének középpontjába került a hajózás dekarbonizációját és digitalizációját érintő szabályozási fejlesztések támogatása, így e területeket érdemes felvenni az Ügynökség átfogó célkitűzései közé, ezzel lehetővé téve számára, hogy hozzájáruljon az ágazat kettős – zöld és digitális – átállásának céljaihoz. Ehhez hasonlóan a tengeri helyzetkép műholdfelvételekkel és távirányítású légijármű-rendszer üzemeltetésével történő nyújtásában az Ügynökség által betöltött meghatározó szerep indokolja az Ügynökség erre vonatkozó átfogó céljának felvételét.

(9)E célkitűzéseknek kell meghatározniuk azokat a területeket, ahol az Ügynökség technikai és operatív segítségnyújtással közreműködik a Bizottság és a tagállamok támogatásában a tengeri színtérre vonatkozó uniós szakpolitikák végrehajtása érdekében.

(10)E célkitűzések megfelelő megvalósítása szempontjából helyénvaló, hogy az Ügynökség sajátos feladatokat lát el a tengerészeti biztonság, a fenntarthatóság, a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációja, a tengeri védelem és a kiberbiztonság, a tengerfelügyelet és a tengeri válsághelyzetek, valamint a tengeri színtérrel kapcsolatos digitalizáció előmozdítása és adatcsere megkönnyítése terén.

(11)E sajátos feladatokon túlmenően az Ügynökségnek a Bizottság vagy a tagállamok kérésére horizontális technikai támogatást kell nyújtania a hatáskörébe és a célkitűzései közé tartozó bármely feladat végrehajtásához a jövőbeli uniós szintű igényekből és fejleményekből fakadóan. Az ilyen többletfeladatok esetében mérlegelni kell a rendelkezésre álló humán és pénzügyi erőforrásokat, amit az Ügynökség igazgatótanácsának figyelembe kell vennie, mielőtt határoz e feladatoknak az Ügynökség egységes programozási dokumentumába való belefoglalásáról az éves vagy többéves munkaprogramja keretében. Erre azért van szükség, hogy bizonyos, az Ügynökség számára alapvető feladatok szükség esetén előnyben részesíthetők legyenek.

(12)Az Ügynökség szakértelem tekintetében élen jár a hatáskörébe tartozó területeken, így képzési és kapacitásépítési tevékenységeket kell biztosítania a tagállamoknak közös alaptantervre épülő tanfolyamok kialakításával és a lebonyolításukban a technológiailag legfejlettebb eszközök felhasználásával.

(13)Az Ügynökség e szakértelmét a továbbiakban is gondozni kell a tengerhasznosítási területen végzett kutatásokkal és az e területet érintő uniós tevékenységekben való közreműködéssel. Az Ügynökségnek proaktív szemlélettel hozzá kell járulnia a tengerészeti biztonság és a tengeri védelem fokozására, valamint a hajózás dekarbonizációjának és a hajók okozta szennyezés megelőzésének előmozdítására irányuló célkitűzésekhez. E tekintetben az Ügynökség kiadhat erre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatást, ajánlásokat vagy kézikönyveket, amelyek segíthetnek a Bizottságnak, a tagállamoknak, illetve a tengerhasznosítási ágazat szereplőinek az említett célkitűzések megvalósításában.

(14)A tengerészeti biztonságot illetően az Ügynökségnek proaktív szemléletet kell kialakítania a biztonsági kockázatok és kihívások meghatározásában, amelynek alapján háromévente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a tengerészeti biztonság terén elért eredményekről. Ezenkívül az Ügynökségnek továbbra is segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásában, különösen a lobogó szerinti és a kikötő szerinti államok kötelezettségei, a tengeri balesetek kivizsgálása, a személyhajó biztonságáról szóló jogszabályok, az elismert szervezetek és a tengerészeti felszerelések terén. Végezetül az Ügynökségnek proaktív szerepet kell betöltenie a tengeri autonóm és automatizált vízfelszíni hajók szolgálatba állításának elősegítésében, egyúttal pedig az is fontos, hogy további adatokat gyűjtsön a tengerészek képzésével és képesítésével kapcsolatban és a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezménnyel összefüggésben.

(15)A rendelet legutóbbi, 2013. évi érdemi módosítása óta a tengerhasznosítási ágazatban jelentős jogalkotási fejlemények történtek a fenntarthatóságot illetően. Az eddig az Ügynökség megbízatásának hatálya alá tartozó feladatokon, például a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények okozta szennyezésnek – főként a CleanSeaNet üzemeltetése révén történő – megelőzésén túlmenően az Ügynökségnek továbbra is segítenie kell a Bizottságot az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22  végrehajtásában azáltal, hogy ez a feladat is bekerül a naprakésszé tett megbízatásába. Továbbá megnövekedett igény van arra, hogy az Ügynökség továbbra is segítséget nyújtson a 2008/56/EK 23 és az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 hajózással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásához. Az említett két terület és az Ügynökségnek a hajók nitrogén-oxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok gyűjtésében, elemzésében és megosztásában való közreműködése fontos a fenntarthatóság előmozdításához a tengerhasznosítási ágazatban, amelynek vonatkozásában az Ügynökségnek háromévente jelentést kell készítenie az elért eredményekről.

(16)A hajózási ágazat dekarbonizációja terén a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) jelenleg is erőfeszítéseket tesz a nemzetközi tengeri kibocsátások korlátozására, és ezeket az erőfeszítéseket – köztük az IMO által 2018-ban elfogadott, a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló kezdeti stratégia gyors végrehajtását – ösztönözni kell. Egyeztetések zajlanak e törekvés gyakorlati megvalósításának eszközeiről, többek között a kezdeti stratégia felülvizsgálatáról. Uniós szinten a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációjának támogatására és fenntarthatóságának további előmozdítására irányuló szakpolitikák és jogalkotási javaslatok készültek, különösen az európai zöld megállapodásban, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban és a kifejezett uniós politika és a szennyezőanyag-mentességi stratégiában foglaltaknak megfelelően. Következésképpen az Ügynökség megbízatásának a tengerhasznosítási ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének szükségességét is tükröznie kell.

(17)E tekintetben az Ügynökségnek továbbra is segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 végrehajtásában, egyúttal pedig segítséget kell nyújtania az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagból származó, a hajózási ágazat dekarbonizációjára irányuló új szabályozási intézkedéseknek – például a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról szóló […] rendeletnek – és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 hajózással kapcsolatos rendelkezéseinek a végrehajtásához. Az Ügynökségnek szakértelem tekintetében az élen kell maradnia uniós szinten, hogy segítséget tudjon nyújtani a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagokra való átálláshoz az ágazatban, ehhez pedig kutatásokat kell végeznie és iránymutatást kell nyújtania a hajók fenntartható, alternatív villamosenergia-forrásainak – köztük a hajók part menti villamosenergia-ellátásának – elterjesztéséről és alkalmazásáról, valamint az energiahatékonysági és széllel segített meghajtással kapcsolatos megoldások alkalmazásával összefüggésben. A hajózási ágazat dekarbonizációja terén elért eredmények figyelemmel kísérése érdekében az Ügynökségnek háromévente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az üvegházhatású gázok csökkentéséért tett erőfeszítésekről és az ezzel összefüggő esetleges ajánlásairól.

(18)A tengeri védelem terén az Ügynökségnek továbbra is technikai segítséget kell nyújtania a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló 2004/725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 keretében végzett bizottsági ellenőrzésekhez. Mivel az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kiberbiztonsági események száma a tengerhasznosítási ágazatban, az Ügynökségnek segítséget kell nyújtania a tengerhasznosítási ágazat kiberbiztonsági eseményekkel szembeni ellenálló képességének fokozására irányuló uniós erőfeszítésekhez azzal, hogy megkönnyíti a kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos bevált módszerek és információk cseréjét a tagállamok között.

(19)Az Ügynökségnek folytatnia kell a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 alapján létrehozott, hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer csakúgy, mint más, a tengeri helyzetkép kialakításának alapjául szolgáló egyén rendszerek üzemeltetését. E tekintetben az Ügynökségnek változatlanul meghatározó szerepet kell betöltenie a Kopernikusz program tengeri védelmi komponensének kezelésében, és továbbra is fel kell használnia a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiákat, például a távirányítású légijármű-rendszereket, ezzel hasznos felügyeleti és megfigyelési eszközt biztosítva a tagállamoknak és más uniós szerveknek. E szolgáltatások mellett az Ügynökség bizonyította, hogy stratégiai szerepe van a tengeri helyzetismeret biztosításában, amellyel támogatást nyújt különböző válsághelyzetekben, ilyenek például a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja. Következésképpen az Ügynökségnek a hét minden napján, a nap 24 órájában működő központot kell üzemeltetnie, amely ilyen veszélyhelyzetekben segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(20)Az adatok digitalizálása az adatgyűjtés és -közlés terén bekövetkezett technológiai fejlődés velejárója, és célja a költségek csökkentéséhez és a humán erőforrások hatékony felhasználásához való hozzájárulás. A tengeri autonóm vízfelszíni hajók szolgálatba állítása és üzemeltetése, valamint a digitális és technológiai fejlődés számos új lehetőséget kínál az adatgyűjtés és az integrált rendszerek kezelése szempontjából. Ez lehetőségeket teremt több folyamat esetleges digitalizációjához, automatizálásához és egységesítéséhez, ami lehetővé teszi a tengeri műveletek – köztük a felügyeleti mechanizmusok – biztonságának, védelmének, fenntarthatóságának és hatékonyságának uniós szintű megkönnyítését, egyúttal pedig csökkenti a tagállamokra háruló adminisztratív terhet. E tekintetben az Ügynökségnek többek között meg kell könnyítenie és elő kell mozdítania az elektronikus tanúsítványok használatát, a műszaki adatok összegyűjtését, rögzítését és értékelését, a meglévő adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok innovatív informatikai és mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatával történő kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további interoperábilis adatbázisok fejlesztését.

(21) Az Ügynökségre bízott feladatok megfelelő végrehajtása céljából helyénvaló, hogy az Ügynökség tisztviselői látogatásokat tegyenek a tagállamokban a tengerészeti biztonságot és a szennyezés megelőzését szolgáló uniós rendszer általános működésének ellenőrzése céljából. Az Ügynökségnek ellenőrzéseket is kell végeznie, hogy segítse a Bizottságot az uniós jog hatékony végrehajtásának értékelésében.

(22)Az IMO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló, 1982. január 26-án Párizsban aláírt memorandum (a továbbiakban: a Párizsi Memorandum) keretében a Bizottságnak és a tagállamoknak technikai segítségnyújtásra és szakértelemre lehet szüksége. A Bizottságnak ehhez hasonlóan a harmadik országok tengeri színtéren történő támogatásához is szüksége lehet az Ügynökség technikai segítségére, különösen a kapacitásépítés, valamint a környezetszennyezés megelőzésére és elhárítására szolgáló eszközök tekintetében. Az Ügynökség igazgatótanácsát meg kell bízni azzal a feladattal, hogy az egységes programozási dokumentum részeként az Ügynökség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó stratégiát fogadjon el a hatáskörébe tartozó ügyeket illetően.

(23)A parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok számos különböző feladatot végeznek, amelyek magukban foglalhatnak többek között tengervédelmi, tengerészeti biztonsági, kutatási és mentési, határellenőrzési, halászati ellenőrzési, vámellenőrzési, általános bűnüldözési és környezetvédelmi tevékenységeket is. Az Ügynökségnek, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 29 létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek és az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 30 létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak a saját megbízatása keretein belül ezért meg kell erősítenie egyrészt az egymással, másrészt a parti őrségi feladatokat ellátó tagállami hatóságokkal folytatott együttműködést a tengeri helyzetismeret javítása, valamint a koherens és költséghatékony intézkedések támogatása érdekében.

(24)E rendelet végrehajtása nem érintheti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, valamint a tagállamoknak a nemzetközi egyezmények – például az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezmény, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezmény és egyéb vonatkozó nemzetközi tengerjogi eszközök – értelmében fennálló kötelezettségeit.

(25)Az Ügynökség döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból a tagállamokat és a Bizottságot a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörrel rendelkező igazgatótanácsban kell képviselni. Az igazgatótanács általános iránymutatásokat ad az Ügynökség tevékenységéhez, és az igazgatási és költségvetési kérdések felügyeletének megerősítése érdekében szorosabban be kell kapcsolódnia az Ügynökség tevékenységeinek nyomon követésébe. Létre kell hozni egy kisebb felügyelőtestületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali folyamatainak támogatása. A felügyelőtestület hatáskörét az igazgatótanács által elfogadandó meghatalmazásban kell meghatározni; ez a hatáskör szükség szerint – az igazgatótanács általi végső jóváhagyás függvényében – véleményezésre és ideiglenes határozatok meghozatalára is kiterjedhet. Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti.

(26)Az igazgatótanácsi határozatok átláthatóságának szavatolása érdekében az érintett ágazatok képviselőinek – szavazati jog nélkül – részt kell venniük az igazgatótanács ülésein. A különböző érdekelt felek képviselőit a Bizottságnak kell kineveznie az uniós szintű reprezentativitásuk alapján.

(27)Ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni, az Ügynökségnek jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelyet főként uniós hozzájárulásból, valamint harmadik országok és más szervezetek által fizetett díjakból finanszíroznak. Az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát semmilyen tagállamtól, harmadik országtól vagy egyéb szervezettől kapott pénzügyi hozzájárulás nem veszélyeztetheti. Ahhoz, hogy az Ügynökség a mindennapi feladatait függetlenül láthassa el, valamint függetlenül adhasson ki véleményeket, ajánlásokat és határozatokat, szervezetének átláthatónak kell lennie, ügyvezető igazgatójára pedig teljes körű felelősséget kell ruházni. Az Ügynökség személyzetének függetlennek kell lennie, és egyaránt kell rövid, illetve hosszú távú szerződéses alapon alkalmazni ahhoz, hogy biztosított legyen a szervezeti ismeretek és az üzletmenet-folytonosság fenntartása, és ezzel egyidejűleg a tengerhasznosítási ágazattal kapcsolatos szakismeretek szükséges és folyamatos cseréje is. Az Ügynökség kiadásainak a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket is magukban kell foglalniuk.

(28)Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében alapvetően fontos, hogy az Ügynökség pártatlanul járjon el, feddhetetlen legyen, valamint szigorú szakmai előírásokat állapítson meg. Soha nem fordulhat elő, hogy jogos okkal feltételezhető legyen, hogy a határozatokat befolyásolhatják az Unió egészét szolgáló Ügynökség szerepével ütköző érdekek, illetve az igazgatótanács bármely tagjának magánérdekei vagy kapcsolatai, amelyek ténylegesen vagy esetlegesen ellentétben állnak az érintett személy hivatali kötelességeinek megfelelő teljesítésével. Az igazgatótanácsnak ezért átfogó összeférhetetlenségi szabályokat kell megállapítania.

(29)Az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó átfogóbb stratégiai jövőkép elősegítené erőforrásai hatékonyabb tervezését és kezelését, valamint hozzájárulna teljesítményének jobb minőségéhez. Ezt az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet is megerősíti és alátámasztja. Ezért az igazgatótanácsnak az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően az éves munkaprogramokat és a többéves munkaprogramot egyaránt magában foglaló egységes programozási dokumentumot kell elfogadnia, amelyet rendszeres időszakonként aktualizálnia kell.

(30)Ha az Ügynökség a megbízatásába kifejezetten nem tartozó új feladat vagy bizonyos, a megbízatása szerint az erőforrásaira gyakorolt hatás személyzeti és költségvetési szempontból történő mérlegelését és elemzését igénylő feladatok ellátására kap felkérést, akkor az igazgatótanács csak az említett elemzés elvégzése után foglalhatja bele e feladatokat a programozási dokumentumba. Az elemzés során meg kell állapítani, milyen erőforrások szükségesek ahhoz, hogy az Ügynökség el tudja látni ezeket az új feladatokat, és hogy mindez kedvezőtlenül érinti-e az Ügynökség meglévő feladatait.

(31)Az Ügynökségnek megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie feladatai ellátásához, és önálló költségvetést kell biztosítani számára. Ezt elsősorban az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásból kell finanszírozni. Az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni az uniós hozzájárulásra, valamint minden egyéb, az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott támogatásra. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

(32)A díjak javítják az Ügynökség finanszírozási helyzetét, és fontolóra vehetők az Ügynökség hatáskörébe tartozó, általa harmadik országoknak vagy ágazati szereplőknek nyújtott bizonyos szolgáltatások esetében. Az Ügynökség által felszámított díjaknak fedezniük kell az adott szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségeket.

(33)A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása a díjak tekintetében egységes feltételek mellett történjen. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 31 megfelelően kell gyakorolni.

(34)Az elmúlt évek során, amint egyre több decentralizált ügynökség jött létre, az ügynökségek számára előirányzott uniós támogatás kezelése átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé vált, különösen ami a díjak költségvetésbe vonását, a pénzügyi ellenőrzést, a végrehajtás felelőssége alóli mentesítés hatáskörét, a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat és a belső költségvetési eljárást (magatartási kódexet) illeti. Ehhez hasonlóan a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 32 korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre, és az Ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz 33 .

(35)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a tengerészeti biztonság területére vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazásában és figyelemmel kísérésében, valamint e jogszabályok eredményességének értékelésében a Bizottságnak és a tagállamoknak segítséget nyújtó szakosodott szerv létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a folytatandó együttműködés miatt e célok uniós szinten jobban elérhetők, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36)Az Ügynökség megfelelő működése érdekében bizonyos alapelveket érvényre kell juttatni ahhoz, hogy az Ügynökség irányítása az uniós decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által 2012 júliusában az ügynökségek tevékenységeinek ésszerűsítése és teljesítményük javítása céljából elfogadott együttes nyilatkozat és közös megközelítés szerint történjen.

(37)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(38)Az 1406/2002/EK rendelettel létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ugyanaz a jogi személy marad, és folytatja minden tevékenységét és eljárását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Létrehozás, tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet átfogó szabályokat ír elő az 1406/2002/EK rendelettel létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) feladataira, működésére és irányítására vonatkozóan.

(2)Az Ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a tengeri szállítással kapcsolatos uniós jog eredményes alkalmazásához és végrehajtásához az Unió egész területén. Az Ügynökség e célból együttműködik a tagállamokkal és a Bizottsággal, továbbá technikai, operatív és tudományos segítséget nyújt nekik az Ügynökség 2. cikkben, valamint II. és III. fejezetben meghatározott feladatai és célkitűzései keretében.

(3)A (2) bekezdés szerinti segítségnyújtás révén az Ügynökség különösen a vonatkozó uniós jogi aktusok megfelelő alkalmazásában támogatja a tagállamokat és a Bizottságot, egyúttal pedig hozzájárul a tengeri forgalom és a tengeri szállítás e rendelet szerinti általános hatékonyságához, hogy megkönnyítse az Unió tengeri szállítás terén kitűzött céljainak elérését.

(4)Az Ügynökség által nyújtott segítség nem érinti a tagállamok lobogó szerinti, kikötő szerinti vagy parti államként fennálló jogait és kötelezettségeit.

2. cikk

Az Ügynökség célkitűzései

(1)Az Ügynökség célkitűzései közé tartozik a balesetmentességre való törekvés jegyében a tengerészeti biztonság magas, egységes és hatékony színvonalának előmozdítása és elérése, a tengeri védelem, a hajók okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a tengerhasznosítási ágazat fenntarthatóvá tétele, a hajók okozta szennyezés megelőzése és elhárítása, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása.

(2)Az Ügynökség célkitűzése továbbá a tengerhasznosítási ágazat digitalizációjának előmozdítása azáltal, hogy megkönnyíti az egyszerűsítést támogató elektronikus adattovábbítást, valamint az integrált tengerfelügyeleti és helyzetismereti rendszereknek és szolgáltatásoknak a Bizottság és a tagállamok részére történő biztosítását.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

3. cikk

Horizontális technikai támogatás

(1)Az Ügynökség segíti a Bizottságot:

a)az Ügynökség célkitűzéseinek körébe tartozó, kötelező erejű uniós jogi aktusok hatékony végrehajtásának ellenőrzésében, különösen az e rendelet 10. cikkében említett látogatások és ellenőrzések elvégzésével. E tekintetben az Ügynökség lehetséges fejlesztéseket javasolhat a Bizottságnak;

b) az Ügynökség célkitűzéseinek körébe tartozó, vonatkozó uniós jogi aktusoknak – különösen a nemzetközi jog alakulásának megfelelően történő – naprakésszé tételére és fejlesztésére irányuló előkészítő munkában;

c)az uniós jogi aktusok által a Bizottságra ruházott egyéb, az Ügynökség céljaihoz kapcsolódó feladatok ellátásában.

(2)Az Ügynökség együttműködik a tagállamokkal az alábbiakban:

a)adott esetben megfelelő kapacitásépítési és képzési tevékenységek szervezése az Ügynökség célkitűzéseinek körébe és a tagállamok felelősségi körébe tartozó területeken. E tekintetben az Ügynökségben megfelelő kapacitásokat kell létrehoznia az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges képzési tevékenységek kialakítása, végrehajtása és összehangolása céljából, többek között közös alaptantervre épülő tanfolyamok, szemináriumok, konferenciák, műhelytalálkozók, valamint internetalapú, e-tanulási és más innovatív és fejlett képzési eszközök kidolgozásával. Ezeknek az iskolarendszerű oktatás keretein kívül végzett képzési tevékenységeknek a részleteit a tagállamokkal és a Bizottsággal szorosan egyeztetve kell kidolgozni, és az igazgatótanácsnak e rendelet 17. cikke szerint jóvá kell hagynia, maradéktalanul tiszteletben tartva az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 166. cikkét;

b)technikai megoldásoknak, többek között a releváns operatív szolgáltatások nyújtásának a kidolgozása és technikai segítség nyújtása az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges nemzeti kapacitásépítéshez.

(3)Az Ügynökség a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjének és terjesztésének támogatásával előmozdítja és megkönnyíti a tagállamok által az uniós jogszabályok végrehajtása során egymással és a Bizottsággal folytatott együttműködést.

(4)Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére, az igazgatótanács 17. cikk szerinti jóváhagyásával közreműködik az Ügynökség célkitűzéseivel összhangban lévő, uniós szintű tengerkutatási tevékenységekben. E tekintetben az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a fő kutatási témák kiválasztásában, nem érintve más, uniós szintű kutatási tevékenységeket, továbbá az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges, folyamatban lévő és befejezett kutatási projektek elemzésében. Az Ügynökség az egyéb uniós szervek és a tagállamok kutatási és innovációs tevékenységei közötti szinergiák létrehozásához való hozzájárulása részeként adott esetben – a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok és biztonsági szempontok figyelembevételével – a Bizottság jóváhagyását követően terjesztheti a kutatási és innovációs tevékenységek eredményeit.

(5)Amennyiben a feladatainak elvégzéséhez szükséges, az Ügynökség tanulmányokat készíthet a Bizottság bevonásával és – adott esetben – konzultációs irányítócsoportok közreműködésével, a tagállamok bevonásával, valamint – indokolt esetben – az adott témában szakértelemmel rendelkező szociális partnerek és ágazati képviselők bevonásával.

(6)Az Ügynökség által végzett kutatások és tanulmányok, emellett a saját tevékenységei – különösen a látogatások és az ellenőrzések – során, valamint az információk és a bevált módszerek tagállamokkal és Bizottsággal folytatott cseréje révén szerzett tapasztalatok alapján az Ügynökség a Bizottsággal való előzetes egyeztetés után releváns, nem kötelező erejű ajánlásokat, iránymutatásokat vagy kézikönyveket adhat ki, hogy támogassa és megkönnyítse a tagállamok – és adott esetben az ágazati szereplők – számára az uniós jogszabályok végrehajtását.

4. cikk

A tengerészeti biztonsággal kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség figyelemmel kíséri a tengeri szállítás biztonsága terén az Unióban elért eredményeket, kockázatelemzést végez a rendelkezésre álló adatok alapján, és biztonsági kockázatértékelési modelleket készít a biztonsági kihívások és kockázatok feltárása érdekében. Háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengerészeti biztonság terén elért eredményekről; e jelentésben uniós vagy nemzetközi szinten megvalósítandó technikai ajánlásokat is megfogalmazhat. E tekintetben az Ügynökség különösen a hajók fenntartható, alternatív villamosenergia-forrásainak – köztük a kikötőben horgonyzó hajók part menti villamosenergia-ellátásának – elterjesztéséből és alkalmazásából fakadó esetleges biztonsági kockázatokat elemzi, és rájuk vonatkozóan terjeszt elő iránymutatásokat vagy ajánlásokat.

(2) Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2009/21/EK irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség létrehozza és karbantartja az említett irányelv [6a. cikke] szerinti ellenőrzési adatbázist, létrehozza az említett irányelv [9b. cikkében] említett elektronikus jelentéstételi eszközt, karbantartja a 8. cikk (2c) bekezdésében említett nyilvános honlapot, valamint a gyűjtött adatok alapján ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak.

Az Ügynökség segíti a Bizottságot abban, hogy megfigyelőként részt vegyen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2009/21/EK irányelv [7. cikke] szerinti auditeljárásában. Az Ügynökség a releváns eszközöket és szolgáltatásokat is kialakítja, amelyekkel igény esetén segítséget nyújt a tagállamoknak a 2009/21/EK irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

Az Ügynökség közös kapacitásépítési rendszert is biztosít a lobogó szerinti állam felügyelőinek és ellenőreinek a tagállamokban, az említett irányelv [4c. cikkében] foglaltaknak megfelelően.

(3)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2009/16/EK irányelv 24. és 24a. cikkében előírt adatbázisok létrehozásában és karbantartásában. Az Ügynökség a gyűjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a releváns információk elemzésében és az alacsony vagy nagyon alacsony teljesítményt nyújtó hajókkal és társaságokkal kapcsolatos információk 2009/16/EK irányelv szerinti közzétételében.

Az Ügynökség megfelelő eszközöket és szolgáltatásokat alakít ki, amelyekkel igény esetén segít a tagállamoknak a 2009/16/EK irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

Az Ügynökség szakmai továbbképzési és képzési programot biztosít a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzést végző tagállami ellenőrök számára, a 2009/16/EK irányelv [22. cikkének (7) bekezdésében] foglaltaknak megfelelően.

(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2009/18/EK irányelv 17. cikkében előírt adatbázis létrehozásában és karbantartásában. Az Ügynökség a gyűjtött adatok alapján éves áttekintést készít a tengeri balesetekről és eseményekről. Amennyiben az érintett tagállamok ezt kérik, és nem merül fel összeférhetetlenség, az Ügynökség operatív támogatást nyújt e tagállamoknak a biztonsági vizsgálatokat illetően. Az Ügynökség a biztonsági vizsgálatról szóló jelentéseket is elemzi az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történő megállapítása érdekében.

Az Ügynökség szakmai továbbképzési és képzési programot biztosít a tengeri balesetek kivizsgálása tekintetében illetékes hatóságoknak.

34 35 36 (5) Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2009/45/EK és a 2003/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 98/41/EK tanácsi irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség létrehoz és karbantart egy, a 2009/45/EK irányelv 9. cikke és a 98/41/EK irányelv 9. cikkében előírt intézkedések nyilvántartására szolgáló adatbázist, valamint segítséget nyújt a Bizottságnak ezen intézkedések értékelésében.

37 (6) Az Ügynökség megkönnyíti a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést és információcserét a felügyeleti és tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezetek 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése céljából. Az Ügynökség különösen:

a)véleményt fogalmaz meg a Bizottságnak az elismert szervezetek 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti, Bizottság általi értékeléséről;

b)megfelelő tájékoztatást nyújt a tagállamoknak a Bizottság által a 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint végzett értékelés alátámasztására lefolytatott ellenőrzésekkel összefüggésben, hogy támogassa az elismert szervezeteknek a 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 9. cikke szerinti ellenőrzését és felügyeletét, ezzel segítve a tagállamoknak a lobogó szerinti államként rájuk háruló uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítésében. E tekintetben az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2009/21/EK irányelv [9. cikkének (1) bekezdése] alapján létrehozott, a lobogó szerinti államokat érintő ügyekkel foglalkozó, magas szintű munkacsoport irányításában;

c)saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére ajánlásokat és technikai segítséget nyújt a Bizottságnak a 391/2009/EK rendelet 5. és 6. cikke szerint az elismert szervezetek számára előírható helyreállító intézkedéseket vagy pénzbírságot illetően.

(7)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 végrehajtásában azzal, hogy technikai értékelést végez a biztonsági szempontokról, ajánlásokat fogalmaz meg a tervezést, az előállítást és a teljesítményt érintő biztonsági követelmények és vizsgálati előírások felsorolásával, létrehozza és karbantartja az említett irányelv 35. cikkének (4) bekezdésében előírt adatbázist, és megkönnyíti együttműködést a koordinációs csoportjuk technikai titkárságaként eljáró, bejelentett értékelő szervezetek között.

(8)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a tengeri autonóm és automatizált vízfelszíni hajók fejlesztésével kapcsolatos biztonsági kockázatok feltárásában, és segítséget nyújt a tagállamoknak a tengeri autonóm és automatizált felszíni hajókkal kapcsolatos projektek, illetve műveletek jóváhagyásának kutatás és a releváns digitális eszközök, iránymutatások és/vagy kézikönyvek kidolgozása révén történő megkönnyítésével.

(9)Az Ügynökség összegyűjti és elemzi a tengerészekről az (EU) 2022/993 európai parlamenti és tanácsi irányelv 40 szerint szolgáltatott és felhasznált adatokat. Emellett a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény végrehajtásáról is gyűjthet és elemezhet adatokat azzal a céllal, hogy elősegítse a tengerészek fedélzeti munka- és életkörülményeinek javítását.

5. cikk

A fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség költséghatékony módon támogatja a tagállamokat kiegészítő szennyezéselhárítási eszközökkel a hajók okozta szennyezés, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés esetén. Az Ügynökség a tisztítási műveletek elvégzéséért felelős érintett tagállam kérésére jár el így. E segítségnyújtás nem érinti a parti államok arra vonatkozó felelősségét, hogy megfelelő szennyezéselhárító mechanizmusokkal rendelkezzenek, és a tagállamok között e területen folytatott együttműködés tiszteletben tartásával zajlik. Az Ügynökség által a tagállamoknak nyújtott operatív eszközöket az ágazatban a hajók fenntartható, alternatív villamosenergia-forrásainak használatára való átállásra figyelemmel kell meghatározni, és ahhoz kell igazítani. Adott esetben a szennyezés elleni intézkedések igénybevételére vonatkozó kérelmeket az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 41 létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kell benyújtani.

(2) Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a lehetséges szennyezések észlelésében és a szennyezőanyagokat a 2005/35/EK irányelv szerint jogellenesen kibocsátó hajók üldözésében. Az Ügynökség különösen az említett irányelv [10., 10a., 10b., 10c. és 10d. cikkének] végrehajtásához nyújt segítséget az alábbiakkal:

a)az uniós tengeri információcsere-rendszer (SafeSeaNet) részét képező, szükséges információs rendszer (CleanSeaNet), valamint adatbázisok fejlesztése és fenntartása;

b)a 2005/35/EK irányelv végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;

c)kapacitásépítés biztosítása az illetékes nemzeti hatóságok számára, valamint a bevált módszerek cseréjének megkönnyítése;

d)online külső bejelentési csatorna létrehozása és fenntartása a hajószemélyzet által közölt, jogellenes szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információk fogadásához és kezeléséhez, valamint ezen információk továbbítása az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak.

(3)Az Ügynökség a CleanSeaNet szolgáltatást és bármilyen egyéb eszközt biztosít, hogy kérésre segítsen a Bizottságnak és a tagállamoknak az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengeri olajszennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának figyelemmel kísérésében.

(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről szóló (EU) 2019/883 irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség különösen az említett irányelv 14. cikkében előírt ellenőrzési adatbázis létrehozásában és karbantartásában segíti a Bizottságot.

(5)Az Ügynökség a 2008/56/EK irányelv végrehajtásának összefüggésében segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak azzal, hogy az irányelv hajózással kapcsolatos rendelkezései révén hozzájárul a tengervizek jó környezeti állapotára irányuló célkitűzés megvalósításához, valamint megkönnyíti számukra a meglévő eszközök, például az integrált tengeri szolgáltatások eredményeinek kiaknázását. E tekintetben az Ügynökség további kutatást végez az elveszített konténerekkel – ezen belül a műanyag pelletekkel – és a víz alatti zajjal kapcsolatos kérdésekben, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság és a tagállamok számára.

(6)Az Ügynökség többek között operatív eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a Bizottságot és a tagállamokat az (EU) 2016/802 irányelv hajózással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásában. E tekintetben az Ügynökség adatbázist is fejleszt és tart fenn, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a hajók ellenőrzésre történő kiválasztásában és megfelelő rangsorolásában az irányelv be nem tartásának kockázata alapján.

(7)Az Ügynökség igény esetén a megfelelő operatív eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a Bizottságot és a tagállamokat a hajók nitrogén-oxid-kibocsátásának nyomon követésében és e kibocsátással kapcsolatos adatok gyűjtésében.

(8)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 végrehajtásában megfelelő iránymutatások adásával, valamint az említett rendelet rendelkezéseinek betartására vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése révén.

(9)Az Ügynökség háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengeri szállítás környezetre gyakorolt hatásának csökkentése terén uniós szinten elért eredményekről.

6. cikk

A dekarbonizációval kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése érdekében figyelemmel kíséri a hajók energiahatékonyságának, valamint fenntartható alternatív üzemanyagaik, energetikai és villamosenergia-rendszereik – köztük a part menti villamosenergia-ellátás és a széllel segített meghajtás – alkalmazásának fokozására irányuló operatív és technikai intézkedések eredményeit.

(2)Az Ügynökség kérésre technikai segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó szabályozási törekvésekkel összefüggésben. E tekintetben az Ügynökség a feladathoz kapcsolódó bármilyen operatív eszközt és szolgáltatást igénybe vehet. Az Ügynökség különösen a hajók fenntartható alternatív üzemanyagainak, energetikai és villamosenergia-rendszereinek – köztük a part menti villamosenergia-ellátásnak és a széllel segített meghajtásnak – az elterjesztésével és alkalmazásával, valamint az energiahatékonyság-javító intézkedésekkel kapcsolatos iránymutatást vagy ajánlásokat illetően végez kutatásokat és elemzéseket, valamint tesz javaslatokat.

(3)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat [a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról szóló (EU) […] rendelet végrehajtásában]. Az Ügynökség különösen az említett rendelet [16. cikke] szerinti FuelEU adatbázis és egyéb releváns informatikai eszközök létrehozásában és karbantartásában, az említett rendelet [15b. cikkében] előírt hitelesítési és jogérvényesítési tevékenységek megkönnyítésére szolgáló ellenőrzési eszközök, iránymutatás és kockázatalapú célkiválasztási eszközök fejlesztésében, valamint a releváns adatok elemzésében és az említett rendelet [28. cikke] szerinti jelentés elkészítésében segíti a Bizottságot.

(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az (EU) 2015/757 rendelet végrehajtásában. Az Ügynökség különösen a releváns informatikai eszközök, adatbázisok és iránymutatás létrehozásában, naprakésszé tételében és karbantartásában segíti a Bizottságot az említett rendelet végrehajtása és a jogérvényesítési tevékenységek megkönnyítése céljából, valamint segítséget nyújt a Bizottságnak az említett rendelet alapján szolgáltatott releváns adatok elemzésében, továbbá támogatja a Bizottságot az említett rendelet 21. cikke szerinti kötelezettségek teljesítésére irányuló tevékenységeinek végrehajtásában.

(5)Az Ügynökség a tengerhasznosítási ágazat szempontjából lényeges területeken segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2003/87/EK irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség különösen a 2003/87/EK irányelvvel kapcsolatos hitelesítési, jogérvényesítési és végrehajtási tevékenységek megkönnyítésére szolgáló informatikai végrehajtási eszközök, ellenőrzési eszközök, iránymutatás és kockázatalapú célkiválasztási eszközök fejlesztésében segíti a Bizottság munkáját a tengerhasznosítási ágazat szempontjából lényeges területeken, és egyúttal felhasználja a meglévő releváns eszközök, szolgáltatások és adatbázisok eredményeit.

(6) Az Ügynökség háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengeri szállítás dekarbonizációjának megvalósítása terén uniós szinten elért eredményekről. A jelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a feltárt, uniós szinten rendezhető kérdések szakmai elemzését.

7. cikk

A tengeri védelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség technikai segítséget nyújt a Bizottságnak a 2004/725/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint rá bízott ellenőrzési feladatok elvégzésében.

(2)Az Ügynökség más érintett uniós szervekkel együtt segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a tengerhasznosítási ágazatban a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni ellenálló képesség fejlesztésében, különösen azzal, hogy megkönnyíti a kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos bevált módszerek és információk cseréjét a tagállamok között.

8. cikk

A tengerfelügyelettel és a tengeri válsághelyzetekkel kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség kérésre a legkorszerűbb technológián – többek között a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrán és a bármilyen platformra telepített érzékelőkön – alapuló tengerfelügyeleti és kommunikációs szolgáltatásokat nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak, ezzel fokozva a tengeri helyzetismeretet.

(2)A 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó forgalomfigyelés területén az Ügynökség mindenekelőtt ösztönzi az érintett hajózási területeken található parti államok közötti együttműködést, valamint fejleszti, karbantartja és működteti az említett irányelv 6b. és 22a. cikkében említett nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövető európai uniós adatközpontot (európai LRIT-adatközpont) és az uniós tengeri információcsere-rendszert (SafeSeaNet), valamint az IMO-ban vállalt kötelezettséggel összhangban a nemzetközi nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövető információs adatcsererendszert.

(3)Az Ügynökség a nemzeti és az uniós jog sérelme nélkül, kérésre Föld-megfigyelési és a hajók földrajzi helyzetére vonatkozó releváns adatokat szolgáltat a Bizottságnak, az illetékes nemzeti hatóságoknak és a megbízatásuk keretein belül az érintett uniós szerveknek annak érdekében, hogy – a tengeri szállítás területét érintő uniós jogban és az e területen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben meghatározottaknak megfelelően, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel, valamint az adott esettől függően a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányítócsoport által meghatározott adminisztratív eljárásokkal összhangban – elősegítse a kalózkodás és a szándékos jogellenes cselekmények jelentette veszélyek elleni intézkedések meghozatalát. A nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövetési adatok továbbításához a az érintett lobogó szerinti állam hozzájárulása szükséges.

(4)Az Ügynökség a hét minden napján, a nap 24 órájában rendelkezésre álló központot üzemeltet, amely a nemzeti és az uniós jog sérelme nélkül, kérésre, adott esetben tengeri helyzetismereti és elemzési adatokat szolgáltat a Bizottságnak, a lobogó szerinti, parti vagy kikötő szerinti államként fennálló jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságoknak és a megbízatásuk keretein belül az érintett uniós szerveknek, hogy támogassa őket az alábbi területeken:

a)tengerészeti biztonság, tengeri védelem és tengerszennyezés;

b)tengeri veszélyhelyzetek;

c)a hajómozgás figyelemmel kísérését előíró uniós jogszabályok végrehajtása;

d)a kalózkodás és a szándékos jogellenes cselekmények jelentette veszélyek elleni intézkedések a tengeri szállítás területét érintő uniós jogban és az e területen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben meghatározottaknak megfelelően;

e)tengeri autonóm vízfelszíni hajók szolgálatba állítása és szokványos hajókkal való érintkezésük.

Az említett adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel, valamint az adott esettől függően a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányítócsoport által meghatározott adminisztratív eljárásokkal összhangban kell szolgáltatni. A nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövetési adatok továbbításához a az érintett lobogó szerinti állam hozzájárulása szükséges.

(5)Hatáskörén belül az Ügynökség közreműködik a válsághelyzetek időben történő elhárításában és enyhítésében azzal, hogy kérésre segíti a tagállamokat és a Bizottságot vészhelyzeti tervek végrehajtásában, valamint megkönnyíti az információk és a bevált módszerek cseréjét.

(6)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a Kopernikusz biztonsági szolgáltatás tengerfelügyeleti komponensének üzemeltetésében a Kopernikusz program irányítási és pénzügyi keretén belül.

(7)Az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak az önkéntes közös információmegosztási környezet (a továbbiakban: CISE) fejlesztésében és karbantartásában; a CISE interoperabilitási megoldás, amelynek célja a tengeri színtérért felelős polgári és katonai hatóságok által használt különböző rendszerek közötti információcsere megkönnyítése, kiegészítve a kötelező információs rendszereken keresztül már rendelkezésre álló információkat.

9. cikk

A digitalizációval és az egyszerűsítéssel kapcsolatos feladatok

(1)Az Ügynökség adott esetben objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikákat, információkat és adatokat gyűjt és szolgáltat az uniós jog Ügynökség hatáskörébe tartozó területein, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévő intézkedések eredményességének és költséghatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. E feladatok közé tartozik az elektronikus tanúsítványok használatának megkönnyítése és előmozdítása, a műszaki adatok összegyűjtése, rögzítése és értékelése, a meglévő adatbázisok szisztematikus kiaknázása, ideértve a szóban forgó adatbázisok innovatív informatikai és mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatával történő kölcsönös gyarapítását is, valamint adott esetben további interoperábilis adatbázisok létrehozása. E tekintetben az Ügynökség a közös európai mobilitási adattér tengeri területén is közreműködik a más szállítási módok rendszereivel létesíthető kapcsolatok feltérképezésével.

(2)Az Ügynökség segíti a Bizottságot az (EU) 2019/1239 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 végrehajtásában az alábbi feladatok ellátásával:

a)az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (a továbbiakban: EMSWe) közös informatikai komponenseinek és szolgáltatásainak létrehozása, rendelkezésre bocsátása és fenntartása a Bizottság felelősségi körében;

b)az EMSWe-adatkészlet, az üzenet-végrehajtási útmutató és a digitális táblázatsablonok gondozása;

c)technikai iránymutatás nyújtása a tagállamoknak az EMSWe megvalósításához;

d) az EMSWe-ben cserélt adatok SafeSeaNet használatával történő további felhasználásának és megosztásának megkönnyítése.

(3)Az Ügynökség a tagállamok kérésére és a lobogó szerinti államként fennálló jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül technikai segítséget nyújt a tagállamoknak lajstromuk és eljárásaik digitalizációjához, ezzel megkönnyítve az elektronikus tanúsítványok elterjedését.

10. cikk

A tagállamokban tett látogatások és ellenőrzések

(1)Az Ügynökség az igazgatótanács által meghatározott eljárást követve látogatásokat tesz a tagállamokban, hogy segítse a Bizottságot az EUMSZ-ben meghatározott feladatai teljesítésében, különösen a vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának értékelésében. Ezen eljárás keretében integrált szemléletet kell alkalmazni minden olyan látogatásnál, amely egy alkalommal több, a látogatás során vizsgált tagállam lobogó szerinti, kikötő szerinti vagy parti államként betöltött feladatkörére vonatkozó jogszabály betartásának ellenőrzésére irányul.

(2)Az Ügynökség időben értesíti az érintett tagállamot a tervezett látogatásról, a látogatás elvégzésére felhatalmazott tisztviselők nevéről, valamint a látogatás kezdőnapjáról és várható időtartamáról. Az ilyen látogatások végrehajtásával megbízott ügynökségi tisztviselők a látogatást az Ügynökség ügyvezető igazgatójától származó, a látogatás tárgyát és célját megjelölő határozat bemutatása után kezdik meg.

(3)Az Ügynökség a Bizottság nevében elvégezheti a kötelező erejű uniós jogi aktusok által előírt ellenőrzéseket egyrészt a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően az Unió által elismert szervezetekkel kapcsolatban, másrészt az (EU) 2022/993 irányelvnek megfelelően a harmadik országbeli tengerészek képzésével és képesítésével kapcsolatban.

(4)Az Ügynökség más kötelező erejű uniós jogi aktusok által előírt ellenőrzéseket is elvégezhet a Bizottság nevében, ha a Bizottság úgy határoz, hogy ilyen feladatot ruház át az Ügynökségre.

(5)Az egyes látogatások vagy ellenőrzések végén az Ügynökség jelentést készít, amelyet elküld a Bizottságnak és az érintett tagállamnak. A jelentésnek Bizottság által előzetesen meghatározott sablont kell követnie.

(6)Az Ügynökség adott esetben – de a látogatási vagy ellenőrzési ciklus lezárásakor mindenképpen – elemzést készít a ciklusban készült jelentésekről, hogy horizontális megállapításokat tegyen a meglévő intézkedések eredményességével és költséghatékonyságával kapcsolatban, és levonja az általános következtetéseket. Az Ügynökség az elemzését benyújtja a Bizottságnak, hogy a tagállamokkal további megbeszélések legyenek folytathatók a releváns tanulságok levonása és a bevált munkamódszerek megosztásának megkönnyítése érdekében.

III. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG EGYÉB, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKAT ÉS AZ EURÓPAI PARTI ŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉRINTŐ FELADATAI

11. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1)Az Ügynökség kérésre megadja a tagállamoknak és a Bizottságnak az ahhoz szükséges technikai segítséget, hogy a hajózást illetően és az uniós hatáskörbe tartozó esetekben hozzá tudjanak járulni az IMO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakmai szerveinek, a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló párizsi memorandumnak (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) és azoknak a releváns regionális szervezeteknek a keretében végzett munkához, amelyekhez az Unió csatlakozott.

E feladatok hatékony és eredményes elvégzése érdekében az ügyvezető igazgató határozhat úgy, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal kötött megfelelő megállapodások alapján az Unió harmadik országbeli küldöttségeinél helyezi el a személyzetet. E határozat a Bizottság és az igazgatótanács előzetes hozzájárulásához kötött. A határozatban meg kell állapítani az elhelyezett személyzet által ellátandó tevékenységek körét oly módon, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökség igazgatási feladatkörei közötti átfedések.

(2)Az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal kapcsolatban az Ügynökség a Bizottság kérésére technikai segítséget nyújthat – amelybe releváns képzési tevékenységek szervezése is beletartozik – az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, és adott esetben az európai szomszédságpolitika partnerországainak és a Párizsi Memorandum részes országainak.

(3)Az Ügynökség a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat vagy mindkettő kérésére támogatást nyújthat a hajók okozta szennyezések, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezések esetén is, amennyiben a szennyezések olyan harmadik országokat érintenek, amelyek az Unióval közös regionális tengermedencén osztoznak. Az Ügynökség az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, valamint az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében a tagállamokra vonatkozóan megállapított és harmadik országokra értelemszerűen alkalmazott feltételekkel összhangban nyújt segítséget. E feladatokat össze kell hangolni a tengerszennyezés tárgyában meglévő regionális együttműködési megállapodásokkal.

(4)Az Ügynökség a 24. cikk sérelme nélkül, a Bizottság kérésére technikai segítséget nyújt harmadik országok számára a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5)Az Ügynökség a Bizottság jóváhagyásával igazgatási megállapodásokat köthet és együttműködhet egyéb olyan uniós szervekkel, amelyek az Ügynökség hatáskörébe tartozó ügyeken dolgoznak. E megállapodásokról és együttműködésről a Bizottság véleményt fogalmaz meg, az Ügynökség pedig rendszeresen jelentést készít a Bizottságnak.

(6)Az igazgatótanács az Ügynökség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó stratégiát fogad el a hatáskörébe tartozó ügyeket illetően. A stratégiának összhangban kell lennie a Bizottság politikai prioritásaival, valamint segítenie kell a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot e prioritások megvalósításában. A stratégiát a hozzá kapcsolódó források megjelölésével együtt bele kell foglalni az Ügynökség programozási dokumentumába.

12. cikk

Európai együttműködés a parti őrségi feladatok ellátásában

(1)Az Ügynökség az (EU) 2019/1896 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az (EU) 2019/473 rendelettel létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a saját megbízatásuk keretein belül együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a parti őrségi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő ellátásában az alábbiak révén:

a)a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben és az említett ügynökségek, illetve a Hivatal által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető más információs rendszerekben rendelkezésre álló információk megosztása, összevonása és elemzése az említett ügynökségre, illetve Hivatalra vonatkozó jogalapokkal összhangban és a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogának sérelme nélkül;

b)a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is;

c)kapacitásépítés iránymutatások és ajánlások kidolgozása és bevált gyakorlatok megállapítása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének biztosítása révén;

d)a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása, többek között a tengerészeti területen fennálló műveleti kihívások és felmerülő kockázatok elemzése révén;

e)kapacitások megosztása többcélú műveletek tervezése és végrehajtása révén, valamint az eszközök és más kapacitások megosztása által, amennyiben ezeket a tevékenységeket az említett ügynökség, illetve Hivatal koordinálja és azokhoz az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzájárultak.

(2)Az Ügynökség igazgatótanácsa a 15. cikkben foglalt hatásköreinek sérelme nélkül az Ügynökség, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal között a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés pontos módjait munkamegállapodás keretében kell meghatározni megbízatásukkal és az említett ügynökségre, illetve Hivatalra vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban. Az említett megállapodást jóvá kell hagynia az Ügynökség igazgatótanácsának, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal igazgatási tanácsának és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsának.

(3) A Bizottság a tagállamokkal, az Ügynökséggel, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal szoros együttműködésben hozzáférhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködésről. Az említett kézikönyv információcserére vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált módszereket tartalmaz. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

(4)Az e cikkben foglalt feladatok nem érinthetik hátrányosan az Ügynökség 4–12. cikkben említett feladatait, valamint nem sérthetik a tagállamok jogait és kötelezettségeit, különösen a lobogó szerinti államként, kikötő szerinti államként vagy parti államként őket megillető jogokat és ekként vállalt kötelességeket.

13. cikk

Kommunikáció és információterjesztés

Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a megbízatása körébe tartozó területeken. A kommunikációs tevékenységek nem sérthetik a 4–13. cikkben foglalt többi feladatot, és ezeket a tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni. Az igazgatótanács a szükségletek elemzése alapján rendszeresen aktualizálja ezeket a terveket.

IV. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

14. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely a 16. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

b)a felügyelőtestület, amely a 21. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

c)az ügyvezető igazgató, aki a 23. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

15. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

Az igazgatótanácsnak emellett a 2. cikkben említett, leginkább érintett ágazatokat képviselő négy, a Bizottság által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakember is a tagja.

Az igazgatótanács minden tagját szakmai tapasztalata, illetve a 2. cikkben említett területekhez kapcsolódó szakértelme alapján nevezik ki. A tagállamok és a Bizottság mind arra törekednek, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban legyenek képviselve az igazgatótanácsban. A négy szakember egyike a balesetek kivizsgálásával foglalkozó szervek 2009/18/EK irányelv 10. cikke szerinti állandó együttműködési keretének képviselője.

(3)Mindegyik tagállam és a Bizottság kinevez egy-egy igazgatótanácsi tagot, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távollétében képviseli.

(4)A hivatali idő négy év. Ez a hivatali idő megújítható.

(5)Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag naprakésszé teszi a nyilatkozatát, amennyiben az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. Az Ügynökség a nyilatkozatokat és naprakésszé tett változatukat közzéteszi a honlapján.

16. cikk

Az igazgatótanács feladatköre

(1)Az Ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:

a)kijelöli az Ügynökség tevékenységének általános és stratégiai irányvonalát;

b)a Bizottság véleményének kézhezvételét követően és a 17. cikkel összhangban a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével évente elfogadja az Ügynökség egységes programozási dokumentumát;

c)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését és létszámtervét, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, a VI. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

d)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló összevont éves tevékenységi jelentést, és azt legkésőbb az adott év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak. A jelentést nyilvánosságra kell hozni;

e)a 25. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

f)véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról;

g)meghatározza a 10. cikk szerint végrehajtandó látogatásokra vonatkozó eljárást. Abban az esetben, ha az eljárás elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja ezt az eljárást, és azt második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével;

h)mérlegeli és jóváhagyja a 11. cikk (5) pontjában említett igazgatási megállapodásokat;

i)a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

j)az igazgatótanácsi tagok tekintetében az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatát;

k)a szükségletek elemzése alapján elfogadja a 13. cikkben említett kommunikációs és terjesztési terveket;

l)elfogadja eljárási szabályzatát;

m)a 21. cikknek megfelelően a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével kinevezi a felügyelőtestület tagjait;

n)meghatalmazást fogad el a felügyelőtestületnek a 21. cikk szerinti feladataira vonatkozóan;

o)a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket 44 ;

p)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

q)a 22. cikkel összhangban kinevezi az ügyvezető igazgatót, iránymutatást ad számára, és nyomon követi a teljesítményét, valamint adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti hivatalából;

r)megállapítja az ügyvezető igazgató határozathozatali eljárásait;

s)adott esetben számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljesen függetlenül jár el;

t)biztosítja a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

u)meghoz minden, az Ügynökség belső struktúrájának kialakításával – ezen belül tanácsadó vagy munkacsoportok felállításával – összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait;

v)határoz az Ügynökség által díj ellenében kínálható szolgáltatásokról, és keretmodellt fogad el a 26. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti fizetendő díjak pénzügyi felosztására vonatkozóan. Abban az esetben, ha a díj ellenében kínált szolgáltatásokról vagy a keretmodellről szóló igazgatótanácsi határozat elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja a szóban forgó határozatot, és második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével;

w)hatékonyságnövelésre és szinergiákra vonatkozó stratégiát fogad el;

x)a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy mindkettővel folytatott együttműködésre vonatkozó stratégiát fogad el a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően. Abban az esetben, ha a stratégia elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja ezt az eljárást, és azt második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével;

y)elfogadja az Ügynökség 41. cikkben említett belső biztonsági szabályait;

z)kinevezi az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, valamint e hatásköröknek az utóbbi általi átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja, vagy átruházhatja valamely tagjára vagy a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára.

17. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az igazgatótanács minden év november 30-ig többéves és éves programozást tartalmazó egységes programozási dokumentumot fogad el az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, figyelembe véve a Bizottság véleményét. A programozási dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Abban az esetben, ha az egységes programozási dokumentum elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja, hogy a dokumentummal nem ért egyet, az igazgatótanács felülvizsgálja az egységes programozási dokumentumot, és azt második olvasatban – esetleg módosított formában – két hónapon belül elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beszámítva kétharmados többséggel, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével.

(2)Az egységes programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(3)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes intézkedésekhez elkülönített pénzügyi és humán erőforrásokat is. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (7) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az Ügynökség mely feladata új, illetve változott vagy szűnt meg. Az éves vagy többéves programozásnak, illetve mindkettőnek magában kell foglalnia a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó, a 11. cikkben említett stratégiát és az e stratégiához kapcsolódó intézkedéseket.

(4)Amikor az Ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az ilyen új feladat munkaprogramba történő felvételét megelőzően meg kell vizsgálni annak humánerőforrás- és költségvetési vonzatait, és a feladat felvétele más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.

(5)Az igazgatótanács az egységes programozási dokumentum elkészítésének keretében megvizsgálja és jóváhagyja a Bizottság vagy a tagállamok 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja, 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, 5. cikk (5)–(8) bekezdése, 8. cikk (6) és (7) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdése, 10. cikk (4) bekezdése és 11. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti, technikai segítségnyújtás iránti kérelmeit. E kérelmek jóváhagyása:

a)nem sértheti az Ügynökség egyéb feladatait;

b)elkerüli a párhuzamos erőfeszítéseket;

c)a humánerőforrás- és költségvetési vonzatok vizsgálatától függ; valamint

d)más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.

(6)Az éves munkaprogram bármely érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügyvezető igazgatóra.

(7)A többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá meg kell határoznia az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

(8)Az erőforrás-programozást évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 41. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

18. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanácsnak a szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt kell választania. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmados többséggel választják meg.

(2)Az alelnök automatikusan átveszi az elnök helyét, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában.

(3) Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha azonban igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, azon időpontban hivatali tisztségük is automatikusan megszűnik.

19. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit az eljárási szabályzatnak megfelelően kell lefolytatni, és az üléseket az igazgatótanács elnökének kell összehívnia.

(2) A tanácskozáson az Ügynökség ügyvezető igazgatója is részt vesz, kivéve, ha részvétele az elnök megállapítása szerint összeférhetetlenséget eredményezhet, vagy ha az igazgatótanács határozatot készül hozni, összhangban a 35. cikkel.

(3)Az igazgatótanács évente két alkalommal tart rendes ülést. Ezenkívül az elnök kezdeményezésére, valamint a Bizottságnak vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ül össze.

(4)Bizalmas ügy vagy összeférhetetlenség esetén az igazgatótanács határozhat a napirend egyes pontjainak az érintett tagok jelenléte nélkül történő vizsgálatáról. Ez nem érinti a tagállamok és a Bizottság azon jogát, hogy póttag vagy bármely más személy révén képviseltessék magukat. E rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács eljárási szabályzatában kell megállapítani.

(5)Az igazgatótanács meghívhat bárkit megfigyelőnek az ülésen való részvételre, akinek a véleménye fontos lehet.

(6)Az igazgatótanács tagjait – az igazgatótanács eljárási szabályzatának rendelkezéseire is figyelemmel – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(7)Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

20. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével fogadja el határozatait.

(2)    A 16. cikk (1) bekezdésének c)–e) pontjában, i), j), n), o), p), q), t) és u) pontjában, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében említett határozatok csak akkor hozhatók meg, ha a Bizottság képviselői igennel szavaznak. A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozatok meghozatalához a Bizottság képviselőjének támogató szavazata csak az adott határozat azon elemei tekintetében szükséges, amelyek nem kapcsolódnak az Ügynökség éves és többéves munkaprogramjához.

(3) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem vesz részt a szavazásban.

(4) Valamely tag távolléte esetén az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.

(5) Az eljárási szabályzat részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól, ideértve azt, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

21. cikk

Felügyelőtestület

(1) Az igazgatótanácsot a felügyelőtestület segíti.

(2)A felügyelőtestület:

a)felügyeli az igazgatótanács igazgatásra és költségvetési gazdálkodásra vonatkozó határozatainak végrehajtását;

b)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

c)az igazgatótanáccsal együtt gondoskodik a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az OLAF és az EPPO vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán meghozott intézkedések megfelelőségéről.

(3)Sürgős esetekben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek átruházásának felfüggesztését és a költségvetési kérdéseket is.

(4)A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság igazgatótanácsba delegált egyik képviselőjéből és az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett három másik tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz a felügyelőtestület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5)A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje négy év, és megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje igazgatótanácsi tagságuk megszűnésével véget ér.

(6)A felügyelőtestület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7)A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács állapítja meg.

V. FEJEZET

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

22. cikk

Kinevezés, a hivatali idő meghosszabbítása és a tisztségből való felmentés

(1)Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki érdemei és képességei alapján, a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, a nemek egyensúlyának elvét tiszteletben tartó, nyílt és átlátható kiválasztási eljárásban.

(2)Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak vége előtt a Bizottság kellő időben értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(4)Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével, a bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltését célzó kiválasztási eljárásban.

(6)Az ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatótanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal lehet felmenteni hivatalából.

(7) Az Ügynökség az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatja.

23. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és felelősségi köre

(1)Az ügyvezető igazgató az igazgatótanács határozatai szerint irányítja az Ügynökséget, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatainak ellátásában független, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)Az ügyvezető igazgató a tevékenységéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.

(4)Az Ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(5)Az ügyvezető igazgató felelős az e rendelet által az Ügynökségre bízott feladatok végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató különösen:

a)gondoskodik az Ügynökség fenntartható és hatékony napi igazgatásáról;

b)megszervezi, irányítja és felügyeli az Ügynökség működését és személyzetét az igazgatótanács határozatai által szabott kereteken belül;

c)előkészíti és végrehajtja az igazgatótanács által elfogadott határozatokat;

d)kidolgozza az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályzat tervezetét, amelyet az igazgatótanács fogad el;

e)a 27. cikk szerint becsléseket készít az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 28. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést;

f)kidolgozza és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjeszti az egységes programozási dokumentum tervezetét, miután az igazgatótanács vonatkozó ülése előtt legalább négy héttel egyeztetett a Bizottsággal;

g)végrehajtja az egységes programozási dokumentumot, a vonatkozó mutatókkal összehasonlítva értékeli az elért eredményeket, és beszámol az igazgatótanácsnak a dokumentum végrehajtásáról;

h)elkészíti, valamint értékelés és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjeszti az Ügynökség összevont éves tevékenységi jelentését;

i)a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelően válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésekre;

j)a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz a 10. cikkben előírt látogatások és ellenőrzések végrehajtásáról, az igazgatótanács által a 16. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint megállapított, látogatásokra vonatkozó eljárást követve;

k)határozhat úgy, hogy igazgatási megállapodásokat köt az Ügynökség tevékenységi körében működő egyéb uniós szervekkel, feltéve, hogy a megállapodás tervezetét a 11. cikk (5) bekezdése szerint egyeztetés céljából benyújtja előbb a Bizottságnak, majd az igazgatótanácsnak, az igazgatótanács pedig négy héten belül nem emel kifogást;

l)meghoz minden szükséges intézkedést – beleértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és a közlemények közzétételét is – annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség e rendelet rendelkezései szerint működjön;

m)hatékony ellenőrzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az Ügynökség eredményei összehasonlíthatók legyenek az Ügynökség e rendeletben meghatározott céljaival és feladataival. Ennek érdekében a Bizottsággal és az igazgatótanáccsal egyetértésben az elért eredmények hatékony értékelésére alkalmas teljesítménymutatókat állapít meg. Biztosítja, hogy az Ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen a változó igényekhez igazítsák, a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrások figyelembevételével. E tekintetben az elismert szakmai színvonalnak megfelelő rendszeres értékelési eljárásokat állapít meg;

n)hatékony és eredményes belső kontrollrendszert hoz létre, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az igazgatótanácsnak;

o)gondoskodik az Ügynökség kockázatértékelésének elvégzéséről és a közös vállalkozás kockázatkezeléséről;

p)nyomonkövetési cselekvési tervet készít a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve a 38. cikk szerint az OLAF és az EPPO vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán meghozandó intézkedésekről, és az eredményekről évente két alkalommal jelentést tesz a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;

q)védi az Unió pénzügyi érdekeit a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;

r)csalás elleni stratégiát, hatékonyságnövelési és szinergiastratégiát, a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy mindkettővel való együttműködésre vonatkozó stratégiát, valamint a szervezeti irányítási és belső kontrollrendszerekre vonatkozó stratégiát dolgoz ki az Ügynökség számára, és e stratégiákat jóváhagyás céljából az igazgatótanács elé terjeszti;

s)előmozdítja a sokféleséget, és gondoskodik a nemek egyensúlyáról az Ügynökség személyzetének felvételét illetően;

t)a lehető legszélesebb földrajzi területről vesz fel személyzetet;

u)kialakítja és végrehajtja az Ügynökség kommunikációs politikáját;

v)ellát minden egyéb, az igazgatótanács által rábízott vagy ráruházott, vagy az e rendeletben előírt feladatot.

24. cikk

Harmadik országok részvétele

(1)Az Ügynökség nyitott olyan harmadik országok részvételére, amelyek az Unióval kötött megállapodásaikkal elfogadták és alkalmazzák a tengerészeti biztonság és tengeri védelem, valamint a hajók okozta szennyezés megelőzése és a szennyezéssel szembeni ellenintézkedés terén hozott uniós jogszabályokat.

(2)Az említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján az Ügynökség a Bizottság véleményének kikérését követően olyan megállapodásokat köt, amelyek megállapítják a szóban forgó országok Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályok jellegét és mértékét, többek között a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Pénzügyi szabályozás

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. A pénzügyi szabályok csak akkor térhetnek el a Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletétől, ha az eltérést az Ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

26. cikk

Költségvetés

(1)A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre össze kell állítani az Ügynökség összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát, és azt fel kell tüntetni az Ügynökség költségvetésében.

(2)Az Ügynökség költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban kell, hogy álljanak.

(3)Az Ügynökség bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

a)az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás és az uniós szervektől kapott vissza nem térítendő támogatások;

b)az Ügynökség munkájában a 24. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országok lehetséges hozzájárulásai;

c)az infrastruktúra, a kiadványok, a képzések vagy az e rendelet hatálya alá tartozó, az Ügynökség által nyújtott egyéb szolgáltatások díjai a 33. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően;

d)a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve, hogy a hozzájárulás átlátható, a költségvetésben egyértelműen feltüntetésre kerül, és nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

(4)Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket.

27. cikk

 A költségvetés megállapítása

(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2)Az igazgatótanács e tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó, a bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes kimutatástervezetét.

(3)Az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes becslést minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. Az igazgatótanács a tárgyév március 31-ig megküldi a Bizottságnak a költségvetési tervezet végleges változatát.

(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6)A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó hozzájárulási előirányzatokat.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(8)Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)Az Ügynökség költségvetésére feltehetően jelentős kihatással járó ingatlanprojektek esetében az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései alkalmazandók.

28. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak valamennyi, az értékelési eljárás eredménye szempontjából releváns információt.

29. cikk

A beszámolók bemutatása és a mentesítés

(1)Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 1-jéig megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)Az Ügynökség a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4)Az Ügynöség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére – a költségvetési rendelet 246. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6)A számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)A végleges beszámolót a következő pénzügyi év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)A költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

VII. FEJEZET

SZEMÉLYZET

30. cikk

Általános rendelkezés

Az Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

31. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet.

(2)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Jogállás és székhely

(1)Az Ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az Ügynökség mindegyik tagállamban az adott tagállam joga értelmében a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3)Az Ügynökséget az ügyvezető igazgatója képviseli.

(4) Az Ügynökség székhelye Lisszabon (Portugál Köztársaság).

(5)A Bizottság kérésére az igazgatótanács az érintett tagállamok hozzájárulásával és együttműködésével, valamint a költségvetési hatások megfelelő figyelembevételével – mely során figyelembe veszi azokat a hozzájárulásokat is, amelyeket az érintett tagállamok nyújthatnak – határozhat az Ügynökség egyes feladatainak a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról. Ilyen határozat meghozatalakor az igazgatótanács pontosan meghatározza a regionális központ tevékenységi körét, elkerülve a felesleges pénzügyi kiadásokat, és erősítve a meglévő regionális és nemzeti hálózatokkal folytatott együttműködést.

33. cikk

A díjakkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok

(1)A Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított elvek szerint végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a)az Ügynökségnek fizetendő díjak, különösen a 26. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása során; valamint

b)a fizetési feltételek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A díjakat az Ügynökség által nyújtható szolgáltatásokért kell felszámítani különösen harmadik országok és ágazati szereplők felé, az Ügynökség hatáskörébe tartozó feladatok elvégzése esetén.

(3)Minden díjat euróban kell kifejezni és megfizetni. A díjakat átlátható, méltányos és egységes módon kell meghatározni. Figyelembe kell venni adott esetben a kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit, ideértve a részletfizetés vagy a szakaszokban történő fizetés lehetővé tételét. A díjak felosztását egyértelműen fel kell tüntetni a számlákon. A díjak megfizetésére észszerű határidőt kell megszabni.

(4)A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel fedezze a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes költségét. E költségeknek tükrözniük kell különösen a (2) bekezdésben említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az arányos munkáltatói nyugdíjjárulékokat. Amennyiben a díjakból fedezett szolgáltatások nyújtásából fakadóan visszatérő jelleggel jelentős egyensúlyhiány keletkezik, a díjak mértékét felül kell vizsgálni. E díjak az Ügynökség címzett bevételét képezik.

34. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottság munkáját a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 45 létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

35. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vonatkozik.

36. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)Az 1. tanácsi rendeletben 46 megállapított rendelkezések alkalmazandók az Ügynökségre.

(2)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának kell biztosítania.

37. cikk

Átláthatóság

(1)Az Ügynökség birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 vonatkozik.

(2)Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(3)Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott döntések ellen az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal, illetve az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni.

(4)A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 vonatkozik.

38. cikk

 Csalás elleni küzdelem

(1)A csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények ellen a 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében folytatott küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség megfelelő rendelkezéseket fogad el az Ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozóan.

(2)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni a vissza nem térítendő támogatások összes kedvezményezettjénél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatással vagy támogatott valamely szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket, az OLAF-ot és az EPPO-t külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

39. cikk

 A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség az (EU, Euratom) 2015/443 49 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 50 megállapított, az EU-minősített adatok és a nem minősített bizalmas adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokkal egyenértékű saját biztonsági szabályokat fogad el. Az Ügynökség biztonsági szabályainak a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

40. cikk

Felelősség

(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági rendelkezései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az ítélethozatalra.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzetre alkalmazandó személyzeti szabályzatban, illetve alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

41. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb [a hatálybalépés időpontja] után öt évvel, majd azt követően ötévente értékeli különösen az Ügynökség munkájának hatását és hatékonyságát, valamint munkamódszereinek eredményességét. Az értékelésben ki kell térni különösen arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna.

(2)A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(3)Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell. Ha a Bizottság megítélése szerint az Ügynökség fenntartása – a számára meghatározott célkitűzéseket, megbízatást és feladatokat figyelembe véve – a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

42. cikk

Az európai ombudsman igazgatási vizsgálatai

Az Ügynökség tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

43. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)E rendelet 15. cikkétől eltérve az igazgatási tanács 1406/2002/EK rendelet alapján [a hatálybalépés időpontja] előtt kinevezett tagjai hivatali idejük lejártáig az igazgatótanács tagjaiként hivatalban maradnak, az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy új képviselőt nevezzenek ki.

(2)Az Ügynökség 1406/2002/EK rendelet 16. cikke alapján kinevezett ügyvezető igazgatója változatlanul betölti az ügyvezető igazgatói tisztséget az e rendelet 23. cikkében előírt feladat- és felelősségi körrel. Ha e rendelet hatálybalépése előtt határozat születik az ügyvezető igazgató megbízatásának az 1406/2002/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti megújításáról, akkor a megújított megbízatás öt évre szól.Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.

(4) E rendelet hatálybalépése a [hatálybalépés időpontja]-án/-én hatályban lévő egyetlen munkaszerződést sem érint.

.

44. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1406/2002/EK rendelet hatályát veszti.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

 

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 51  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig [N/A]

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 52

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a 70. és 71. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 56

millió EUR (három tizedesjegyig)

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül 
 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül

3.2.2.Az EMSA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Összegek, millió EUR (három tizedesjegyig)

Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

3.2.3.Az EMSA humán erőforrásaira gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül.

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten túlmutató költségvetési hatás indikatív áttekintés, a többéves pénzügyi keretről szóló jövőbeli megállapodás sérelme nélkül.

Az EMSA a javaslat elfogadását követően azonnal megkezdi a munkaerő-felvétel előkészítését. A költségek becslése azon a feltételezésen alapul, hogy 2025. július 1-jéig 23 teljes munkaidős egyenértékhez vesznek fel munkavállalókat. Így az első évben a HR-költségeknek csak az 50 %-ára van szükség.    

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–☑    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 62 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    Az 1999/32/EK tanácsi irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 21-i 2012/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelyet már felváltott az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról.

(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása, COM(2020) 789 final.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről (HL L 255., 2005.9.30., 11. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(6)    Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EU tengeri védelmi stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó „Az Európai Unió megerősített tengeri védelmi stratégiája a folyamatosan változó tengeri fenyegetésekkel szemben” című cselekvési tervnek az aktualizálásáról, JOIN(2023) 8 final.

(7)    COWI: Evaluation of the European Maritime Safety Agency [Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség értékelése], 2008. április, 60. o., pdf

(8)    Ramboll Management Consulting: Evaluation on the Implementation of the Regulation (EC) No 1406/2002 Establishing EMSA [Az EMSA létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet végrehajtásának értékelése], 2017. május, 156. o., http://www.emsa.europa.eu/publications/item/3092-emsa-guidance-on-the-inventory-of-hazardous-materials-3092.html

(9)    Ramboll Management Consulting: Evaluation on the Implementation of the Regulation (EC) No 1406/2002 Establishing EMSA [az EMSA létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet végrehajtásának értékelése], 2017. május, 155. o., http://www.emsa.europa.eu/publications/item/3092-emsa-guidance-on-the-inventory-of-hazardous-materials-3092.html

(10)    Ramboll Management Consulting: Study on the Cost Effectiveness and Efficiency of EMSA’s Oil Pollution Response Services [Vizsgálat az EMSA olajszennyezés-elhárítási szolgáltatásainak költségtakarékosságáról és költséghatékonyságáról], 2017. április, https://ec.europa.eu/transport/sites/default/files/2018-cost-effectiveness-and-efficiency-of-emsa-oil-pollution-response-services.pdf

(11)    Maritime Transport Fitness Check of the legislation on flag State responsibilities, accident investigation, port State control, the vessel traffic monitoring and information system and, the reporting formalities for ships arriving in and/or departing from ports of Member States [A lobogó szerinti államok kötelezettségeiről, a balesetek kivizsgálásáról, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről, a hajómegfigyelési és információs rendszerről és a tagállamok kikötőibe érkező és/vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről szóló jogszabályok tengeri szállítási célravezetőségi vizsgálata], bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2018. május, https://ec.europa.eu/transport/sites/default/files/3rd-mobility-pack/swd20180228-fitness-check.pdf

(12)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(13)    HL C ., ., . o.

(14)    HL C ., ., . o.

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről (HL L 255., 2005.9.30., 11. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi irányelv és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 114. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).

(20)    https://european-union.europa.eu/system/files/2022-06/joint_statement_on_decentralised_agencies_en.pdf

(21)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.)a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról (HL L 129., 2004.4.29., 6. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(33)    HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/25/EK irányelve (2003. április 14.) a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről (HL L 123., 2003.5.17., 22. o.).

(36)    A Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról (HL L 188., 1998.7.2., 35. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/993 irányelve (2022. június 8.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 169., 2022.6.27., 45. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).

(44)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).

(46)    HL 17., 1958.10.6., 385. o. A legutóbb az egyes rendeleteknek és határozatoknak Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(49)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(50)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(51)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(52)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(53)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(54)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(55)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(56)    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása tartalmazza az 1.5.1. szakaszban ismertetett 1–5. tevékenység teljes becsült hatását. Az 1–4. intézkedés becsült hatását az adott jogalkotási javaslatokat kísérő egyes pénzügyi kimutatások is tartalmazzák.

(57)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(58)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(59)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértők.

(60)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(61)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(62)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (2020. december 17.) 12. és 13. cikkét.

(63)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.