A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről a REPowerEU összefüggésében

(2023/C 80/01)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (1) elfogadása óta jelentősen megváltozott a geopolitikai helyzet. Oroszország Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított katonai agressziója roppant kihívások elé állította az EU energiaunióját, ezáltal súlyosbítva a Covid19-válság gazdasági és társadalmi következményeit. E kihívások kezelése érdekében, illetve az Európai Tanács felszólítására a Bizottság 2022. május 18-án javaslatot tett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozási kapacitásának növelésére a REPowerEU terv keretében.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezetről szóló, hamarosan hatályba lépő rendelettel (a továbbiakban: REPowerEU-rendelet) módosított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet értelmében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz még hatékonyabban lesz képes hozzájárulni a REPowerEU terv célkitűzéseihez, vagyis az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energiaforrások elterjedéséhez, az energiahatékonyság fokozásához, az energiatárolási kapacitások növeléséhez és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030-ig előirányzott szükséges csökkentéséhez. A REPowerEU-rendelet megteremti az annak biztosításához szükséges keretet, hogy az EU energetikai rezilienciáját javító beruházások és reformok végrehajtására a lehető leghamarabb sor kerüljön. Konkrét REPowerEU-célkitűzéseket határoz meg, amelyeket a meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő célzott REPowerEU-fejezetben szereplő beruházások és reformok révén kell előmozdítani. Emellett a rendelet célzott forrásokat is előirányoz a releváns intézkedések finanszírozásához.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és annak új REPowerEU-komponense az uniós ipar versenyképességének megerősítésében is meghatározó szerephez jut. További jelentős finanszírozási lehetőségeket kínál az uniós ipar karbonsemleges vagy karbonszegény technológiákra való átállásának felgyorsítása – hozzájárulva a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás eléréséhez –, valamint a tiszta technológiák új gyártási kapacitásaiba történő beruházások fellendítése érdekében.A REPowerEU-rendeletben foglalt szakpolitikai célkitűzések kifejezetten tartalmaznak olyan célokat, amelyek közvetlenül relevánsak a klímasemlegességre való gyors ütemű és méltányos ipari átállás, többek között az ipari dekarbonizáció, a zöld készségek, valamint a zöld átállás szempontjából stratégiai technológiák értékláncainak fejlesztése tekintetében. Tekintettel arra, hogy e kihívások sürgős megoldást igényelnek, és szem előtt tartva a REPowerEU-prioritások általános kiegyensúlyozását, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy módosított terveikbe építsenek be a tiszta technológiákat alkalmazó iparágak jelenlegi és jövőbeli versenyképességét támogató intézkedéseket. Amint az a Bizottság által elfogadott közleményben (2) szerepel, elsősorban a tiszta technológiákkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítását célzó szabályozási intézkedésekről, a tiszta technológiákkal kapcsolatos projektek bevezetését ösztönző adókedvezményekről vagy más formát öltő pénzügyi támogatásról, továbbá az e tiszta technológiák által megkövetelt munkaerő-továbbképzésre irányuló megújult erőfeszítésekről van szó.

A REPowerEU-rendelet további rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a 2014–2020-as kohéziós programozási időszak keretében a megfizethető energia támogatására irányuló SAFE-intézkedések révén. A tagállamok így az el nem költött forrásokat felhasználva közvetlen támogatást nyújthatnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és kis- és középvállalkozásoknak, hogy elősegítsék számukra a megnövekedett energiaköltségek kezelését. Ezek az intézkedések nem tartoznak ezen iránymutatás hatálya alá.

Ez az iránymutatás a meglévő tervek módosításának folyamatát és a REPowerEU-fejezet kidolgozásának módját ismerteti. Az iránymutatás 1. része bemutatja az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek módosításának jogalapját, míg a 2. rész a REPowerEU-fejezet kidolgozásával és tartalmával foglalkozik. Meghatározza továbbá, hogy a tagállamoknak milyen információkat kell benyújtaniuk a Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük módosításainak okairól, céljairól és jellegéről. Ez az iránymutatás felváltja a Bizottság által 2022 májusában közzétett iránymutatást, mindazonáltal a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítésére vonatkozó, 2021. januári átfogó iránymutatás (3) továbbra is érvényes marad.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezet beillesztésére irányuló módosításának elkészítése kapcsán fontos kiemelni a következő elveket:

—

A legfőbb prioritás változatlanul a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mielőbbi végrehajtása. A tagállamoknak továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenniük a kifizetési kérelmek időben történő benyújtása érdekében, és biztosítaniuk kell a reformok és beruházások előrehaladását, lehetővé téve a pénzeszközök időben történő folyósítását.

—

A REPowerEU-intézkedések gyors bevezetésének biztosítása érdekében a tagállamoknak legkésőbb 2023. április 30-ig be kell nyújtaniuk a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. A tagállamoknak egyetlen kiegészítés formájában kell benyújtaniuk a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük valamennyi módosítását. A REPowerEU-fejezeteknek átfogó módon kell foglalkozniuk a tagállamok előtt álló kihívásokkal.

—

A REPowerEU-célok felé történő gyors előrehaladás biztosítása érdekében a tagállamoknak előnyben kell részesíteniük azokat az intézkedéseket, amelyek végrehajtása már folyamatban van és 2026-ig megvalósítható. A tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervük módosításainak a kifizetési profilra gyakorolt esetleges hatását is. Összességében a tagállamoknak a meglévő intézkedések végrehajtási ütemtervét is meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy biztosított legyen az elfogadott végrehajtási időkeret betartása.

—

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében fennmaradó hitelek további finanszírozást biztosítanak a REPowerEU-fejezetekben előirányzott reformokhoz és beruházásokhoz. E hitelek optimális elosztása érdekében a tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a REPowerEU-rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül jelezniük kell a hitelfelvétel iránti érdeklődésüket.

—

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek 18. és 21. cikk szerinti módosításai nem csökkenthetik a tervek általános ambíciószintjét, különös tekintettel az országspecifikus ajánlások kezelését, valamint a zöld és digitális célkitűzések előmozdítását szolgáló intézkedésekre. A felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt további beruházásoknak és reformoknak elsősorban a REPowerEU-célkitűzések elérését kell szolgálniuk.

—	A tagállamok arra is felkérést kapnak, hogy vegyék számba és vitassák meg a Bizottsággal az Eszköz végrehajtása során szerzett eddigi tapasztalataikat annak megállapítása érdekében, hogy nemzeti végrehajtási keretük módosítása révén javítható-e a reformok és beruházások végrehajtása.

Tartalom

I. RÉSZ:

A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVEK TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSA ÉS

4

I.

Bevezetés

4

II.

További finanszírozás

4

III.

Előfinanszírozás

9

IV.

A terv módosítása az új maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizált összegének figyelembevétele érdekében

9

V.

A terv módosítása vagy felváltása amiatt, hogy a terv vagy annak egy része objektív körülmények miatt már nem valósítható meg

10

II. RÉSZ:

IRÁNYMUTATÁS A KIEGÉSZÍTÉSEK KIDOLGOZÁSÁHOZ ÉS BEMUTATÁSÁHOZ

11

I.

A REPowerEU-fejezet

13

II.

Általános iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek módosításához

24

I. MELLÉKLET:

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

35

II. MELLÉKLET:

SABLON A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI ESZKÖZBŐL SZÁRMAZÓ HITELTÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS SZÁNDÉKNYILATKOZATHOZ

37

III. MELLÉKLET:

SABLON A BREXIT MIATTI KIIGAZÍTÁSOKRA KÉPZETT TARTALÉKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS SZÁNDÉKNYILATKOZATHOZ

38

IV. MELLÉKLET:

SABLON A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERV KIEGÉSZÍTÉSÉHEZ

39

V. MELLÉKLET:

SABLON A REPOWEREU-FEJEZETHEZ

44

I. RÉSZ

A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVEK TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

I.   Bevezetés

A Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket az eredeti tervük egységes szerkezetbe foglalt változata alapján módosítsák, amelynek tükröznie kell az értékelési szakaszban bevezetett változásokat, és teljes mértékben összhangban kell lennie a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatokkal. Azon tagállamok, amelyek nem foglalták egységes szerkezetbe eredeti tervüket, felkérést kapnak arra, hogy ezt tervük módosítása előtt tegyék meg. A tagállamoknak a módosított tervet konszolidált tervük kiegészítéseként kell benyújtaniuk. Ezen iránymutatás IV. melléklete tartalmazza az ilyen kiegészítésre vonatkozó külön sablont.

A tervek bármilyen módosítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikkével összhangban új bizottsági értékelést von maga után. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 20. cikkével összhangban a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozat útján jóvá kell hagynia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kedvező értékelését. Ezt követően a Bizottságnak és az érintett tagállamnak szükség esetén új vagy módosított finanszírozási és/vagy hitelmegállapodást kell aláírnia, és bármilyen kifizetést megelőzően alá kell írni az operatív szabályokat.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtása előtt folytassanak informális párbeszédet a Bizottság szolgálataival. Ennek a párbeszédnek – az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtása előtti egyeztetéshez hasonlóan – az a célja, hogy segítse a tagállamokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük módosításainak elkészítésében.

A Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a hitelkérelmet tartalmazó módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtására előírt, 2023. augusztus 31-i határidő előtt, legkésőbb 2023 áprilisáig nyújtsák be módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. Mivel a vissza nem térítendő támogatási allokáció fennmaradó 30 %-ából rendelkezésre álló összegek lekötésének határideje 2023 vége, a Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat – függetlenül attól, hogy igényelnek-e hitelt vagy sem –, hogy 2023 augusztusa után már ne nyújtsanak be módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, mivel nem garantálható, hogy az értékelési és elfogadási folyamat időben lezárul a finanszírozási és/vagy hitelmegállapodások még 2023-ban történő aláírásához. Ebben az esetben fennáll annak a kockázata, hogy a tagállam elesik a vissza nem térítendő támogatási allokációjának 30 %-ától és a hitelekhez való hozzáféréstől.

II.   További finanszírozás

A REPowerEU-rendelet hatálybalépésével minden olyan módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek, amely hitelek, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből (a továbbiakban: ETS) származó források és/vagy az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból történő átcsoportosítások formájában további pénzügyi támogatást irányoz elő, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkével összhangban tartalmaznia kell egy REPowerEU-fejezetet. A REPowerEU-fejezethez kapcsolódó további pénzügyi támogatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzügyi hozzájárulás fennmaradó részével és adott esetben a hiteltámogatással együtt kerül folyósításra közös folyósítási ütemterv szerint.

ETS-források a REPowerEU számára

A REPowerEU-rendelet bevezeti a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások új kategóriáját. Ezek a források kizárólag a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (1) bekezdésében említett REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások finanszírozására használhatók fel (lásd a II. rész erre vonatkozó szakaszát) – a jelentős károkozás elkerülését célzó elvből (a továbbiakban: DNSH-elv) adódó eltérés hatálya alá tartozó intézkedések kivételével. Az e további vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés további mérföldköveket és célokat tesz szükségessé, amelyeket be kell építeni az egyes tanácsi végrehajtási határozatokhoz tartozó folyósítási ütemtervekbe. A folyósítási profil szempontjából nem lesz különbség a finanszírozási források között.

Csakúgy, mint az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek esetében, a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21a. cikkének (3) bekezdésével összhangban levon egy részt az ETS-forrásokból származó, további vissza nem térítendő pénzügyi támogatásból az igazgatási kiadások fedezése céljából.

1. Táblázat

A REPowerEU keretében nyújtandó további vissza nem térítendő támogatások tagállamonként

Tagállam	Részarány (a teljes összes %-ában)	Összeg (EUR-ban, folyó árakon)
Belgium	1,41  %	282 138 922
Bulgária	2,40  %	480 047 020
Csehország	3,41  %	681 564 712
Dánia	0,65  %	130 911 150
Németország	10,45  %	2 089 555 318
Észtország	0,42  %	83 422 597
Írország	0,45  %	89 598 110
Görögország	3,85  %	769 221 929
Spanyolország	12,93  %	2 586 147 350
Franciaország	11,60  %	2 320 955 407
Horvátország	1,35  %	269 441 467
Olaszország	13,80  %	2 760 000 000
Ciprus	0,26  %	52 487 457
Lettország	0,62  %	123 982 817
Litvánia	0,97  %	194 020 453
Luxemburg	0,15  %	30 000 000
Magyarország	3,51  %	701 565 457
Málta	0,15  %	30 000 000
Hollandia	2,28  %	455 041 644
Ausztria	1,05  %	210 620 057
Lengyelország	13,80  %	2 760 000 000
Portugália	3,52  %	704 419 725
Románia	7,00  %	1 399 326 315
Szlovénia	0,58  %	116 909 535
Szlovákia	1,83  %	366 959 257
Finnország	0,56  %	112 935 884
Svédország	0,99  %	198 727 417

Uniós forrásokhoz kapcsolódó átcsoportosítások és egyéb finanszírozási lehetőségek

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó, megosztott irányítású források

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az (EU) 2021/1060 rendelet (a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) hatálya alá tartozó egyes alapok – az Igazságos Átmenet Alap kivételével – kezdeti allokációjának legfeljebb 5 %-át átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke értelmében a rendelet hatálya alá tartozó, a 2021–2027-es költségvetési időszakban rendelkezésre álló források legfeljebb 5 %-a átcsoportosítható bármely más, közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközhöz, kizárólag az érintett tagállam javára. Maradéktalanul alkalmazni kell az azon uniós eszközre vonatkozó szabályokat, amelyhez a forrásokat átcsoportosítják. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy növeljék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésükre álló forrásokat.

A tagállamok a program módosításának részeként kérhetnek ilyen átcsoportosításokat. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikkének (3) bekezdése értelmében a program módosítása iránti kérelemben előirányzott ilyen átcsoportosításokat megfelelően meg kell indokolni a kiegészítő jelleg és az elérendő hatás tekintetében.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke szerinti, legfeljebb 5 %-os forrásátcsoportosítási lehetőség a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő bármely intézkedés tekintetében felhasználható a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzügyi allokáció csökkenésének ellensúlyozására. Az átcsoportosítás továbbá a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások céljaira is felhasználható (4).

Emellett a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a REPowerEU-rendelettel módosított 26a. cikke értelmében a tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap keretében biztosított eredeti nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5 %-át az alapspecifikus szabályokkal összhangban felhasználhatják a REPowerEU-célkitűzések előmozdítására, amennyiben ezt előirányozták a közös rendelkezésekről szóló rendelet 24. cikke szerinti programmódosításban.

2. táblázat

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke szerint átcsoportosítható összegek

millió EUR, kerekítve	A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke szerint potenciálisan átcsoportosítható potenciális összegek (2022. decemberi adatok)  (*1)
BE	134,7
BG	363,4
CZ	910,2
DK	25,9
DE	865,9
EE	153,7
IE	59,9
EL	412,8
ES	1 769,4
FR	842,6
HR	435,4
IT	2 104,9
CY	45,2
LV	214,6
LT	305,1
LU	2,9
HU	1 086,4
MT	24,9
NL	64,9
AT	57,5
PL	3 609,0
PT	1 112,6
RO	1 461,0
SI	152,9
SK	617,9
FI	65,1
SE	96,3

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék

A tagállamok a REPowerEU-fejezetben szereplő beruházások és reformok finanszírozása céljából a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból biztosított ideiglenes allokációjuk egészét vagy egy részét is átcsoportosíthatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, kizárólag az érintett tagállam javára. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék keretében a tagállamok ezen ideiglenes allokáció 80 %-át előfinanszírozásként, három részletben kapják meg: 2021-ben az összeg 40 %-a, 2022-ben 30 %-a, majd 2023-ban is 30 %-a esedékes. Az ideiglenes allokáció fennmaradó összege 2025-ben kerül kifizetésre az elegendő elszámolható kiadást igazoló dokumentumok alapján.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból nyújtott 2022. és 2023. évi éves előfinanszírozás kifizetésének határideje április vége. Annak érdekében, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból nyújtott 2023. évi előfinanszírozási részlet folyósítása előtt figyelembe lehessen venni az esetlegesen tervezett átcsoportosításokat, a tagállamoknak 2023. március 1-jéig értesíteniük kell a Bizottságot a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó forrásoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz történő átcsoportosítására irányuló szándékukról. Ezt a III. mellékletben szereplő sablonon alapuló e-mail formájában kell megtenniük. A kérelemben általánosan ismertetniük kell a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék és a REPowerEU-fejezet közös célkitűzéseit, alátámasztva, hogy mindkettő a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére összpontosul. A tagállamokkal szemben nem elvárás, hogy minden egyes intézkedést megindokoljanak. A Bizottság az információk kézhezvételét követően felfüggeszti a 2023. évi előfinanszírozási részlet kifizetését.

A tagállam által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz átcsoportosítani kíván összegtől függően a következő eljárások egyike alkalmazandó:

—

Amennyiben az átcsoportosított összeg alacsonyabb, mint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék ideiglenes allokációjának (előfinanszírozásként) még ki nem fizetett, fennmaradó összege, az átcsoportosításhoz a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék azon összegeit használják fel, amelyeket egyébként 2023-ban és 2025-ben fizettek volna ki.

—

Amennyiben az átcsoportosított összeg magasabb, mint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék ideiglenes allokációjának ki nem fizetett része, először a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból még ki nem fizetett összegeket csoportosítják át. Ezt követően a különbözetet (részben vagy egészben) a 2021-ben és 2022-ben a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból előfinanszírozásként már kifizetett összegekből fedezik, amely összegeket először vissza kell fizettetni az érintett tagállammal. A tagállamoknak lehetőségük lesz jelezni, hogy előnyben részesítik-e, hogy a Bizottság a megfelelő jövőbeli – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében esedékes – kifizetések csökkentése révén a lehető legnagyobb mértékben beszámítsa a visszafizetendő összegeket. 3. táblázat A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó allokáció és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból kifizetett előfinanszírozás millió EUR, kerekítve A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó allokáció A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból kifizetett előfinanszírozás BE 386,6 211,8 BG 15,4 8,4 CZ 54,9   DK 275,0 150,7 DE 646,6 354,2 EE 6,6 3,6 IE 1 165,2 638,3 EL 38,6 21,2 ES 272,4 149,3 FR 735,6 403,0 HR 7,2 3,9 IT 146,8 80,4 CY 52,1 28,5 LV 10,9 6,0 LT 12,2 6,7 LU 128,5 70,4 HU 57,2 31,3 MT 44,3 24,3 NL 886,3 485,5 AT 27,7 15,2 PL 173,6 95,1 PT 81,4 44,6 RO 43,2 23,6 SI 5,3   SK 36,3 19,9 FI 23,2   SE 137,4 75,3 EU27 5 470,4

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitel kérelmezése

A módosított tervekben előterjesztett új reformok és beruházások támogatása céljából a tagállamok finanszírozásban részesülhetnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó, rendkívül kedvező feltételek mellett nyújtott hitelek formájában. A Bizottság kifejezetten ösztönzi a tagállamokat arra, hogy a további reformok és beruházások finanszírozása érdekében vegyék igénybe ezt a finanszírozási forrást, amelyet a Bizottság 2023 végéig nyújthat. Ezek a hitelek különösen alkalmasak a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához szükséges reformok és beruházások végrehajtásához kapcsolódó magasabb pénzügyi szükségletek fedezésére.

A hitelkérelmek – köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti hiteltámogatás iránti kérelmek – tagállamok általi benyújtásának végső határideje 2023. augusztus 31., a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban. A tagállamoknak a REPowerEU-rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot a hitelkérelem benyújtása iránti szándékukról a II. mellékletben megadott sablonon alapuló levélben. Ez a kötelezettség azokra a tagállamokra is vonatkozik, amelyek már részesültek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 14. cikkének (5) bekezdésében meghatározott maximális összegű (GNI-jük (5) 6,8 %-ának megfelelő) hiteltámogatásban. Ezt a szándékot lehetőleg már korábban közölni kell, feltüntetve a kérelmezni kívánt hiteltámogatás összegét, valamint az ilyen hitelekből támogatandó beruházások és reformok előzetes listáját. Ennek célja a költségvetés kiszámíthatóbbá tétele, valamint a tagállamok fokozott ösztönzése az ilyen hiteltámogatás igénybevételére, egyúttal érvényre juttatva az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvét. Mindez nem érinti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, 2023. augusztus 31-i határidőt.

Az összes tagállamtól kapott információk alapján a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a Parlamentnek és a Tanácsnak a kinyilvánított szándékokról készített áttekintést, és javaslatot tesz a rendelkezésre álló források elosztására vonatkozó további lépésekre, figyelembe véve többek között a kérelmező tagállamok szükségleteit és a más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett hiteltámogatási kérelmeket. Amennyiben a hitelkérelmek meghaladják a rendelkezésre álló összegeket, a Bizottság – azzal összhangban, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott módon kell kezelniük a tagállamok gazdasági és társadalmi helyzetét – mérlegeli, hogy a 6,8 %-os felső határ felett igényelt további finanszírozás hozzájárul-e a REPowerEU-fejezetekhez.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2023. december 31-ig nyújtható hiteltámogatás. Ennek megfelelően az összes hitelmegállapodásnak 2023. december 31-ig hatályba kell lépnie. Ennélfogva az adott időpont előtt a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak alá kell írniuk a hitelmegállapodásokat, és a Bizottságnak kézhez kell kapnia az e megállapodások hatálybalépésére vonatkozó valamennyi alkotmányos és jogi követelmény teljesülését igazoló jogi véleményeket.

A hiteltámogatás iránti kérelmet alaposan meg kell indokolni, kitérve különösen a következőkre:

—	a megnövekedett pénzügyi igények indokolása;

—	a további reformok és beruházások listája a megfelelő mérföldkövekkel és célokkal együtt;

—	a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült költsége.

A pénzügyi igények megnövekedése a következőkből adódhat:

—	További reformok és beruházások, különösen az országspecifikus ajánlások és a REPowerEU-val kapcsolatos kihívások kezelése érdekében.

—

Az érintett tagállam maximális pénzügyi hozzájárulása csökkent, ezért bizonyos intézkedéseket vissza nem térítendő támogatások helyett hitelekből kíván finanszírozni, ezáltal megőrizve tervének átfogó ambíciószintjét. Az ilyen hitelkérelmek indokolásához nem lenne szükség további reformokra vagy beruházásokra.

—	Hitel igénylése a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések finanszírozása céljából.

III.   Előfinanszírozás

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatást előreütemezzék és a jelenlegi energiaválságra való gyorsabb reagálásra használják fel, a tagállamok a REPowerEU-fejezetükben szereplő intézkedések finanszírozásához szükséges további források legfeljebb 20 %-a erejéig előfinanszírozást igényelhetnek. A szükséges további források közé tartozhatnak a következők:

—	a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó új bevételek, a 21a. cikk szerint;

—	a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból átcsoportosított források, a 21b. cikk szerint;

—	a kohéziós politikai programokból átcsoportosított források, a 7. cikk szerint;

—	a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelek, a 14. cikk szerint;

—	további vissza nem térítendő támogatás, a 2022. júniusi aktualizálást követően a 18. cikk szerint.

Az előfinanszírozás kifizetése legfeljebb két részletben történik; az első kifizetés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 23. cikkében említett jogi kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadását követő két hónapon belül, a második pedig a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül esedékes.

Az előfinanszírozásként folyósított kifizetések a rendelkezésre álló forrásoktól, különösen a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló forrásoktól, a megosztott irányítású programokból származó források tényleges előzetes átcsoportosításától és az éves uniós költségvetésben jóváhagyott előirányzatoktól, valamint a 21a. cikk szerinti bevételektől függnek. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke alapján átcsoportosított források tekintetében az előfinanszírozási kifizetések egyik részlete sem haladhatja meg az 1 milliárd EUR teljes összeget, valamennyi tagállamra nézve. Az előfinanszírozás kifizetésére a tagállamok által benyújtott valamennyi kérelem értékelését követően kerül sor, szükség esetén arányosan, az 1 milliárd EUR teljes felső korlát tiszteletben tartása érdekében. A pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a folyósítandó hiteltámogatás összege arányosan kiigazításra kerül, figyelembe véve a REPowerEU-fejezethez nyújtott további előfinanszírozást.

IV.   A terv módosítása az új maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizált összegének figyelembevétele érdekében

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok a 11. cikk (2) bekezdésében említett számítást követően aktualizálhatják helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizált összegének figyelembevétele érdekében. A Bizottság 2022. június 30-án az összes tagállamra vonatkozóan közzétette a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizált összegét (6).

Fontos megjegyezni, hogy a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek meg kell őrizniük (vagy fokozniuk kell) az eredeti tervek ambíciószintjét, és továbbra is teljesíteniük kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt valamennyi értékelési kritériumot. Konkrétan, a tagállamoknak továbbra is hatékonyan kezelniük kell a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikét vagy jelentős részét, valamint a zöld és digitális átállással kapcsolatos prioritásokat.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele céljából javasolhatják az intézkedések, valamint a kapcsolódó mérföldkövek és célok kiigazítását. E módosítások értékelésekor (adott esetben a 14. cikkel összefüggésben, a hiteltámogatáshoz kapcsolódó további intézkedések esetében) a Bizottság a következőket veszi figyelembe:

—	a tagállam bizonyította-e a javasolt módosítások és a maximális pénzügyi hozzájárulás változása között fennálló kapcsolatot;

—	a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt valamennyi módosítás – köztük a REPowerEU-fejezetben szereplő új, illetve kiterjesztett intézkedések – átfogó hatása, a terv által teljesítendő valamennyi értékelési kritérium tükrében.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele céljából csupán egy alkalommal, legkésőbb 2023 végéig aktualizálhatók. A maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálásának figyelembevétele és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet III. mellékletének megfelelően kiszámított pénzügyi hozzájárulás 30 %-át kitevő összeg jogi lekötése érdekében a finanszírozási megállapodást 2023-ban módosítani kell. A folyamat optimalizálása érdekében a Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy 2023. április 30-ig nyújtsanak be egyetlen módosított tervet, amely mind a 18. cikk (2) bekezdése szerinti módosításokat, mind az újonnan beillesztett REPowerEU-fejezetet tartalmazza.

Példák a 18. cikk (2) bekezdése szerint – a fenti megfontolások alapján – javasolható változások típusaira:

—	a hiteltámogatás vagy az átcsoportosítás összegének növelése a pénzügyi hozzájárulás csökkenésének ellensúlyozása érdekében;

—	a célok, illetve egy koherens célcsoport növelése vagy csökkentése, valamint az érintett intézkedés(ek) becsült költségének arányos kiigazítása;

—	intézkedések hozzáadása vagy törlése, a pénzügyi hozzájárulás változásához igazodva;

—	a mérföldkövek és célok ütemezésének módosítása vagy a pénzügyi hozzájárulás változása által érintett intézkedés és mérföldkő/cél leírásának kiigazítása.

A tagállamok a pénzügyi hozzájárulás változásának figyelembevétele céljából több, egymással összefüggő intézkedéshez tartozó mérföldkövek és célok módosítását is javasolhatják, például több kisebb, kapcsolódó intézkedés egyetlen intézkedéssé való átdolgozása révén. Ebben az esetben a tagállamnak egyes konkrét mérföldkövek és célok helyett újakat kell meghatároznia, vagy növelnie kell más mérföldkövek és célok ambíciószintjét, feltéve, hogy a terv becsült összköltsége megegyezik az aktualizált pénzügyi hozzájárulással vagy meghaladja azt, és a tagállam bizonyítja az allokáció változása és a terv javasolt módosításai közötti kapcsolatot. Egy adott komponenshez tartozó egyes intézkedések ambíciószintjének és becsült költségeinek csökkenését, és ezzel egyidejűleg más intézkedések becsült költségeinek és ambíciószintjének növekedését alátámasztó indokolásukban a tagállamok hivatkozhatnak a pénzügyi hozzájárulás csökkenésére vagy módosítására.

Lefelé irányuló módosítás

A Bizottság a végső maximális pénzügyi hozzájárulásuk csökkenése esetén is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alternatív finanszírozási forrásokra támaszkodva folytassák helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtását. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a 14. cikk szerint nyújtott hitelek fontos alternatívát jelentenek, csakúgy, mint a más uniós alapokból történő átcsoportosítások vagy a nemzeti források felhasználása. A tagállamok a 21c. cikk (2) bekezdésével összhangban a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenését a REPowerEU-fejezetre előirányzott további finanszírozással is ellensúlyozhatják a meglévő támogatható intézkedések REPowerEU-fejezetbe történő beillesztése révén, a maximális pénzügyi hozzájárulás 11. cikk (2) bekezdése szerinti csökkenésével megegyező becsült költségek összegének erejéig. Ez a csökkenés a 2020. évi és 2021. évi GDP-előrejelzésen alapuló maximális pénzügyi hozzájárulás (az igazgatási kiadásokat leszámítva) és a Bizottság által a végleges GDP-adatok közzététele után meghatározott végleges maximális pénzügyi hozzájárulás (az igazgatási költségeket leszámítva) különbsége alapján kerül kiszámításra. A gyakorlatban a Bizottság az elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban már szereplő intézkedések azon részeinek becsült költségei alapján fogja kiszámítani a becsült költségeket, amelyeket átcsoportosítanak a REPowerEU-fejezetbe (kivéve az új intézkedéseket, amelyek esetében új költségbecslésre lesz szükség).

Felfelé irányuló módosítás

Azok a tagállamok, amelyek maximális pénzügyi hozzájárulása az aktualizálást követően magasabb lesz, a rendelkezésre álló többletforrások felhasználásával releváns reformokat és beruházásokat javasolhatnak, vagy kiterjeszthetik a már előirányzott intézkedéseket. A Bizottság határozottan ösztönzi, hogy e tagállamok a többletforrásokat teljes mértékben a REPowerEU-célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve a 2022. évi és adott esetben a 2023. évi országspecifikus ajánlásokat. A megnövelt maximális pénzügyi hozzájárulás teljes mértékű kihasználása érdekében a módosított tervek becsült költségeinek el kell érniük legalább az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás összegét.

A magasabb maximális pénzügyi hozzájárulással rendelkező tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkét alkalmazva kérelmezhetik a meglévő intézkedések módosítását, feltéve, hogy az indokolt változásokra új vagy kiterjesztett intézkedések – különösen a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések – bevezetése céljából van szükség.

V.   A terv módosítása vagy felváltása amiatt, hogy a terv vagy annak egy része objektív körülmények miatt már nem valósítható meg

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21. cikke értelmében a tagállamok kérelmezhetik tervük módosítását, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben szereplő egy vagy több mérföldkő és cél objektív körülmények miatt már nem valósítható meg. A módosított tervnek azonban változatlanul kezelnie kell a releváns országspecifikus ajánlások mindegyikét vagy jelentős részét, és meg kell felelnie a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírt összes többi értékelési kritériumnak.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió rányomta bélyegét az energiaárakra és az építőanyagok árára, és fokozott nyomás alá helyezte a globális ellátási láncokat is. E fejlemények súlyosságát nem lehetett előre látni sem az Eszköz létrehozásakor, sem pedig akkor, amikor a legtöbb tagállam benyújtotta helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Az említett fejlemények közvetlenül érinthetik a tervekben szereplő egyes beruházások megvalósítását, és a 21. cikk szerinti kérelmet alátámasztó objektív körülményként lehet hivatkozni rájuk.

Az objektív körülményekre tekintettel előfordulhat, hogy az intézkedés a becsült költség vagy hatékonyság mellett már nem valósítható meg, vagy egy olyan jobb alternatíva merül fel, amely nagyobb mértékben járul hozzá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet ugyanazon célkitűzéseinek vagy a 11 értékelési kritériumnak a teljesítéséhez. Ilyen esetekben a tagállamnak ismertetnie kell az eredeti intézkedés kezdetben tervezett végrehajtásából adódó váratlan hatékonysági problémákat alátámasztó objektív tényezőket, és bizonyítania kell, hogy a javasolt alternatíva alkalmasabb az adott intézkedés tervezett célkitűzéseinek elérésére. A tagállam például bizonyítékot szolgáltathat arra vonatkozóan, hogy az alternatív intézkedés költséghatékonyabb, vagy jobban elősegíti a reform vagy a beruházás szakpolitikai célkitűzéseinek elérését.

Tekintettel arra, hogy a REPowerEU-célkitűzések fontos szerepet játszanak az aktuális kihívások kezelésében, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló módosított rendelet kifejezetten megemlíti, hogy a 21. cikk értelmében objektív körülményként hivatkozni lehet egy tanácsi végrehajtási határozatban foglalt meglévő intézkedés és a REPowerEU-célkitűzések esetleges összeegyeztethetetlenségére is. A Bizottság eseti alapon értékeli, hogy a tagállam e tekintetben objektíven ellenőrizhető tényeket mutatott-e be bizonyítékként.

A terv 21. cikk alapján történő módosításakor a tagállamok felelőssége, hogy megfelelően indokolják a javasolt változásokat, és megválasszák az indokolás alátámasztása céljából előterjeszteni kívánt bizonyítékok és információk típusát. A benyújtandó információk köre a módosítások típusától és jellegétől, valamint az indokként előterjesztett objektív körülményektől függ. A tagállamoknak például nem kell bizonyítékot szolgáltatniuk a széleskörűen ismert körülmények fennállásáról (pl. az ellátási láncokkal kapcsolatos problémákról), ezzel szemben konkrét információkat kell szolgáltatniuk ezen eseményeknek az intézkedésekre, valamint a konkrét mérföldkövekre és célokra gyakorolt hatásáról.

A következő forgatókönyvek példaként szolgálhatnak arra, hogy a 21. cikk alapján milyen típusú változások hajthatók végre, és a tagállamoknak milyen típusú információkat kell benyújtaniuk (7):

—

A tagállam az építőanyagok árának jelentős emelkedése miatt a felújítandó épületek vagy alapterületek mennyiségére vonatkozó cél módosítását javasolja. Kérelmét alátámasztandó, információt szolgáltat a gazdasága építőipari ágazatában tapasztalható inflációról, és vagy kiigazítja vonatkozó célját a megnövekedett költségekkel arányosan, vagy törli az intézkedést, vagy további finanszírozást igényel a megnövekedett becsült költségek fedezése céljából (minden esetben benyújtva a költségbecslést alátámasztó szükséges bizonyítékokat).

—

A tagállam a félvezetők ellátási láncában jelentkező hiány miatt a szuperszámítógép beszerzésére irányuló beruházás törlését javasolja. A kérelemhez mellékeli a szóban forgó termék beszerzésére tett hatósági kísérletek rövid áttekintését, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a sikertelen közbeszerzési eljárást alátámasztó bizonyítékot.

—

A tagállam a háztartási kazánok lecserélésével kapcsolatos mérföldkő feltételeinek módosítását javasolja annak érdekében, hogy a gázkazánokat kizárja a támogatás hatálya alól, mivel beszerzésük ellentétes a REPowerEU-célkitűzésekkel, és ez a REPowerEU-rendelet értelmében objektív körülménynek minősül.

—

A tagállam a közlekedési csomópont megépítésének sokkal költséghatékonyabb módját azonosítja, ezért szeretné módosítani a vonatkozó mérföldkőben foglalt releváns műszaki előírásokat. A kérelemhez mellékelt feljegyzésben kifejti, hogy milyen típusú elemzés elvégzésével állapította meg, hogy az új módszer költséghatékonyabb lenne, és összességében azonos eredményhez vezetne.

—

A tagállam – a kissé magasabb költségek ellenére – meg kívánja változtatni egy vízerőmű jellemzőit, mivel így jelentősen javulna annak energiatermelési kapacitása. A tagállam rövid elemzést nyújt be arról, hogy a vízerőmű új jellemzői hogyan javítanák általános teljesítményét, és benyújtja az intézkedés aktualizált költségbecslését is.

A javasolt változások nem csökkenthetik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általános ambíciószintjét, biztosítaniuk kell, hogy a tervek továbbra is összhangban álljanak az országspecifikus ajánlásokkal, és nem vezethetnek a végrehajtás későbbre – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz utolsó éveire való – ütemezéséhez. Ezenkívül a nem megvalósíthatónak ítélt intézkedéseket felváltó intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a REPowerEU-célkitűzésekhez (pl. a gázkazánokról a hőszivattyúkra való áttéréshez).

Forgatókönyv	Jogalap
A REPowerEU-fejezet beillesztése a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe	21c. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések kiigazítása a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálását követően	18. cikk (2) bekezdés
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések módosítása olyan objektív körülményekre tekintettel, amelyek miatt az intézkedések már nem valósíthatók meg	21. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv további intézkedésekkel való kiegészítése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó további hitelek felvétele céljából	14. cikk
A fenti forgatókönyvek bármely kombinációja	14. cikk, 18. cikk (2) bekezdés, 21. cikk vagy 21c. cikk

II. RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS A KIEGÉSZÍTÉSEK KIDOLGOZÁSÁHOZ ÉS BEMUTATÁSÁHOZ

Ez a szakasz átfogó iránymutatást nyújt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiegészítésének kidolgozásához és bemutatásához, beleértve a REPowerEU-fejezet elkészítését is. Ebben a részben a „módosítás” kifejezés a helyreállítási és rezilienciaépítési terv valamennyi változására vonatkozik, függetlenül annak jogalapjától. Tervük módosításakor a tagállamoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott értékelési kritériumokkal kapcsolatban, valamint be kell nyújtaniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. és 21c. cikkében említett információk aktualizált változatát.

Az új információk körének arányosnak kell lennie a kiegészítésben javasolt változásokkal. Ha a javasolt változásoknak nincs hatása egy adott szakaszra, a sablon kapcsolódó részét nem szükséges kitölteni. A REPowerEU-fejezetet a szóban forgó célzott reformokat és beruházásokat tartalmazó további komponens formájában kell benyújtani. Nincs szükség a már elfogadott terv szerkezeti átalakítására, és kerülni kell az ismétlődéseket.

A II. rész két fő szakaszból áll: a REPowerEU-fejezet elkészítéséről szóló iránymutatásból, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általános módosításának részeként benyújtandó információkról szóló iránymutatásból.

I.   A REPowerEU-fejezet

1.    Reformok és beruházások

A REPowerEU-fejezetben olyan intézkedések szerepelhetnek, amelyek vagy 2022. február 1-jétől kezdődő új reformoknak és beruházásoknak, vagy a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban foglalt reformok és beruházások (2020. február 1-jétől kezdődő) kiterjesztésének számítanak. Ez utóbbi esetben a REPowerEU-fejezet csak a meglévő intézkedés kiterjesztett részét tartalmazza. Azok a tagállamok, amelyek esetében a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban csökken a maximális pénzügyi hozzájárulás, a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban foglalt intézkedéseket is beilleszthetnek azok kiterjesztése nélkül, legfeljebb a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenésével megegyező becsült költség erejéig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a REPowerEU-fejezet ezekben az esetekben tartalmazná a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban foglalt intézkedések egyes részeit, amelyek összköltsége nem haladja meg a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenésének összegét.

A kiterjesztett intézkedéseknek jelentős mértékben növelniük kell az eredeti intézkedés ambíciószintjét. Ennek tükröződnie kell a kapcsolódó mérföldkövek és célok kialakításában vagy szintjében. Például egy tagállam fenntarthat egy intézkedést a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egy meglévő komponensében, de jelentősen növelheti a célt a REPowerEU-fejezetben annak érdekében, hogy részesüljön az újonnan rendelkezésre álló finanszírozásból. Például a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelési kapacitás 1 000 MW-ról 1 300 MW-ra történő növelése 300 MW-os kiterjesztésnek tekinthető; a felújított (és több mint 30 %-os energiamegtakarítást elérő) épületekben található lakások számának 20 000-ről 30 000-re történő növelése az intézkedés 10 000 lakással való kiterjesztését jelentené.

Emlékeztetni kell arra, hogy a reformoknak és a beruházásoknak hozzá kell járulniuk a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez is, beleértve a Tanács által a szemeszter 2022. évi, 2023. évi és azt követő ciklusai keretében, a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési terv tagállami benyújtását megelőzően elfogadott országspecifikus ajánlásokat is. A 2022. évi országspecifikus ajánlások többek között a tagállamok előtt álló energiaügyi kihívásokkal foglalkoznak. Azok a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek – köztük a REPowerEU-fejezetet tartalmazó tervek –, amelyek nem felelnek meg kielégítően az értékelési kritériumoknak, nem kaphatnak kedvező értékelést, és nem részesülhetnek további finanszírozásban.

Tekintettel az EU előtt álló kihívások sürgősségére és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében előirányzott intézkedések végrehajtásának szűk időkeretére (az utolsó mérföldköveket/célokat 2026 augusztusáig kell teljesíteni), a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben építsenek az elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban már szereplő intézkedésekre a REPowerEU-célkitűzések időben történő előmozdítása érdekében.

2.    Példák a REPowerEU-fejezetbe foglalható intézkedésekre

a)   Az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztése a gázellátás – többek között a cseppfolyósított földgáz-ellátás – biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, különösen pedig az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében

Ez a célkitűzés az olyan energetikai infrastruktúrákra és létesítményekre vonatkozik, amelyek az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítése céljából lehetővé teszik a tagállamok gázellátásának diverzifikálását, anélkül, hogy veszélyeztetnék az EU hosszú távú energia- és éghajlat-politikai céljait. Ide sorolhatók az LNG-terminálok, például az úszó LNG-tároló és -visszaalakító egységek, a gázvezetékek, valamint a gázhálózat egyéb elemei, például mérőállomások, kompresszorállomások vagy gáztárolók.

Emellett az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges, az olaj-infrastruktúrával és -létesítményekkel kapcsolatos intézkedések csak azon tagállamok REPowerEU-fejezetébe foglalhatók bele, amelyek földrajzi elhelyezkedésük miatt kifejezetten függenek az orosz nyersolajtól, és amelyek kivételes átmeneti eltérést kaptak a 833/2014/EU rendelet 3m. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt tilalmak tekintetében.

Az érintett tagállamok gázinfrastruktúrára és olaj-infrastruktúrára irányuló beruházásait a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni az energetikai infrastruktúra terén fennálló további szükségletek értékelésének eredményeivel – a Bizottság 2022. március 8-i REPowerEU-közleményében felvázoltak szerint –, valamint a TEN-E keretében működő magas szintű regionális munkacsoportokban a tagállamokkal folytatott megbeszélések eredményével, amelyet a 2022. május 18-i REPowerEU terv III. melléklete tükröz.

Az azonnali ellátásbiztonsági szükségletekre helyezett hangsúly miatt az energetikai infrastruktúrát és létesítményeket fejlesztő, az energiaellátás biztonságának garantálása szempontjából alapvető fontosságú intézkedések – a Bizottság kedvező értékelése esetén – a DNSH-elvtől való eltérésben részesülhetnek. E célból a tagállamoknak releváns információk benyújtásával kell igazolniuk az eltérésre való jogosultságot (lásd az alábbi b) pontot).

Az energiaellátás biztonságához hozzájáruló intézkedések tekintetében a tagállamok arra is felkérést kapnak, hogy fordítsanak figyelmet a projektek kiberbiztonsági dimenziójára, hogy az energetikai zavarok potenciális kockázatát a lehető legalacsonyabbra csökkentsék.

b)   Az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növelése, az ipar dekarbonizációja, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása

1.

Ide sorolhatók az olyan intézkedések mint az épületek energetikai felújítása, többek között az energiahatékonyságot javító intézkedések vagy a megújuló energiaforrások integrálása, továbbá a fűtési és hűtési rendszerek dekarbonizációja, a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerek energiahatékonyságát javító intézkedések, vagy a vállalkozások energiahatékonyságát költséghatékony módon javító fejlesztések, nevezetesen azok, amelyek az energetikai auditokból eredő ajánlások végrehajtására irányulnak. Ezek az intézkedések csökkentenék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és támogatnák a megújuló energia térnyerését. A célkitűzés például a következők révén érhető el: — az épületek energiahatékonyságát például átlagosan legalább 30 %-kal javító korszerűsítések és technológiák támogatása (a legrosszabbul teljesítő épületek tekintetében és az alacsony jövedelmű háztartások számára kedvezményes hozzáférést biztosítva); — a fűtési és hűtési rendszerek dekarbonizációja a hatékonyság növelése érdekében, például hőszivattyúk (beleértve a hibrid hőszivattyúkat is), rendkívül energiatakarékos és megújuló távfűtési és távhűtési rendszerek, fotovoltaikus energia, a helyben termelt megújuló energia tárolása, intelligens termosztátok stb.; — konkrét pénzügyi eszközök alkalmazása vagy az InvestEU-garanciához való hozzájárulás az épületek energetikai felújítására irányuló beruházások támogatása érdekében (például a legrosszabbul teljesítő lakó- és nem lakáscélú épületek utólagos átalakítása, a fűtési rendszerek dekarbonizációja és megújuló energiaforrások helyszíni telepítése); — olyan nemzeti vagy regionális technikai segítségnyújtási eszközök létrehozása, amelyek támogatják a magánbefektetők számára vonzó, pénzügyileg stabil energiahatékonysági és épületfelújítási projektek széles körű portfóliójának kialakítását; — nemzeti energiahatékonysági alapok létrehozása vagy a meglévő alapok célzott pénzügyi eszközökkel való megerősítése az energiahatékonyság és az épületfelújítás céljából; — az építőiparral és az épületekkel kapcsolatos jogszabályok aktualizálása keretében nagyobb energiahatékonyság előírása az új építkezésekre és a felújításokra vonatkozóan; — az intelligens fogyasztásmérő rendszerek épületekbe történő kötelező beszerelését előíró jogalkotási intézkedések.

2.	Az ipar dekarbonizációjára irányuló célkitűzést az alábbi háttérmagyarázat részletesen tárgyalja.

3.

A fenntartható biometán és hidrogén elterjedésének támogatására irányuló célkitűzés egyrészt a fenntartható biometán termelési kapacitásának és felhasználásának növelését (beleértve a földgázhálózatba juttatását lehetővé tevő összeköttetéseket), másrészt a megújuló hidrogén (8) termelési kapacitásának növelését (beleértve a megújuló hidrogén előállításához szükséges megfelelő megújulóenergia-termelési kapacitás növelését) célzó beruházásokhoz kapcsolódik. A célkitűzések a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén (9) termelési kapacitásába és a célzott hidrogén-infrastruktúrába (beleértve a csővezetékeket, a tárolokat és a kikötői terminálokat) történő beruházásokhoz is kapcsolódnak.

A megfelelő reformok magukban foglalhatják a fenntartható biometán és biogáz előállítására vagy felhasználására irányuló beruházások ösztönzését (kvóták vagy kompenzációs különbözeti szerződések révén) vagy a megújuló, illetve fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállítására, felhasználására, szállítására és tárolására vonatkozó megfelelő jogszabályi keretet és szabályozási rendszereket előmozdító reformokat, a nehezen dekarbonizálható ágazatokra összpontosítva, az uniós hidrogénstratégiával összhangban.

4.

A megújuló energia részarányának növelésére és elterjedésének felgyorsítására irányuló célkitűzés magában foglalja a megújulóenergia-termelési kapacitás növelésére irányuló intézkedéseket, a hálózatnak a megújuló energiaforrások integrálásához szükséges megerősítését vagy korszerűsítését, illetve a kapcsolódó tárolást, valamint a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásait és a hálózatra kapcsolást felgyorsító reformokat.

A reformoknak a következőkre kell irányulniuk: a megújulóenergia-projektek engedélyezésének egyszerűsítése és felgyorsítása – ezen belül például az eljárások digitalizálása vagy egy integrált környezetvédelmi engedélyezési rendszer bevezetése –, vagy a (térbeli) tervezés javítása, beleértve a megújuló energia fejlesztésére különösen alkalmas területek kijelölését. A reformokat ki kell egészíteni az adminisztratív személyzet szükséges továbbképzésével és megerősítésével a gyorsabb ügyintézés és a megnövekedett számú engedélykérelem kezelése érdekében, valamint az adminisztratív kapacitásokat javító egyéb intézkedésekkel, például jobb eszközök bevezetésével és a munkafolyamatok észszerűsítésével.

Ami konkrétan a fűtési ágazatot illeti, a célkitűzés a következők révén érhető el:

—

egyedi finanszírozási eszközök vagy egyéb támogatás, támogatásalapú vagy adóösztönzők a megújuló energiaforrásokból előállított, rendkívül energiatakarékos fűtésre és távfűtésre irányuló beruházások számára, beleértve a hőszivattyúk és naperőművek telepítését, illetve a korszerű, hatékony, megújuló és hulladékhő-alapú távfűtési és -hűtési rendszerekre való kapcsolódást célzó fogyasztói ösztönzőket;

—	a fosszilis fűtési rendszerek megújulóenergia-technológiákkal (megújuló hőenergia, megújuló energiaforrásokon alapuló távfűtés, az ipari hulladékhő és a hűtési hálózatok maradékhőjének felhasználása) való felváltását célzó programok;

—

a távfűtési rendszerek korszerűsítése a fosszilis tüzelőanyagok hőszivattyúkkal vagy megújuló energiaforrásokkal való felváltása céljából, az üzemi hőmérsékletek optimalizálása, a távfűtési hálózaton belüli hőveszteségek csökkentése, az alállomások korszerűsítése, intelligens vezérlők alkalmazása, a hőtárolási lehetőségek bővítése.

ba)   Az energiaszegénység kezelése

A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a REPowerEU-fejezet olyan intézkedéseket is tartalmazhat, amelyek strukturális módon, többek között az energiahatékonyságra, az épületek energetikai felújítására, valamint a fogyasztóvédelem és a tudatos fogyasztói magatartás előmozdítására irányuló hosszú távú beruházások és reformok révén kezelik az energiaszegénység kiváltó okait. Az ilyen reformoknak és beruházásoknak az energiaszükséglet strukturális csökkentéséhez szükséges megfelelő szintű pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az alacsony jövedelmű háztartásoknak (a költségek 100 %-áig terjedően) és a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozásoknak – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), valamint az energiaigényes ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak –, mivel ezen szereplőket súlyos nehézségek elé állítják a magas energiaszámlák.

Az e célkitűzések elérésére alkalmas intézkedések közé tartoznak a következők (10):

—	az energiahatékonysági programok pénzügyi támogatása, többek között célzott finanszírozási eszközök révén;

—	a magas villamosenergia-kiadások miatt nehézségekkel küzdő háztartások és vállalkozások – köztük kkv-k – villamosenergia-szükségletének csökkentését célzó programok;

—	a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő egyéb programok pénzügyi kiegészítése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott támogatás fokozása érdekében, például az energetikai korszerűsítések tekintetében;

—	az energiahatékonysági felújítást vagy fűtési megoldások telepítését támogató programok;

—	az energiaközösségek támogatása és népszerűsítése;

—	energiával kapcsolatos tájékoztató kampányok a nyilvánosság számára – elsősorban a nagy energiafogyasztási mintákat és a fogyasztókat célozva – az energiatakarékossággal kapcsolatos tudatosság erősítése érdekében;

—	az épületfelújítási lehetőségekkel, az energiahatékonysági tanúsítványokkal és az energetikai auditok nyomán megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban valódi tanácsadást és segítségnyújtást biztosító egyablakos ügyintézési rendszer bevezetése, amely nem csupán a tájékoztatásra korlátozódik;

—	a lakás- és kereskedelmi célú ingatlanok bérleti díjának meghatározásakor az energiahatékonyság szintjének figyelembevételére ösztönző reformok.

bb)   Az energiaszükséglet csökkentésének ösztönzése

Az energiaszükséglet csökkentésének ösztönzésére irányuló célkitűzés a vállalati termelési folyamatokat/szolgáltatásnyújtást célzó intézkedésekre vonatkozik, és az alábbi szakaszban (Európa iparának megerősítése) vázolt kérdésekhez kapcsolódik. A releváns energiaköltségek és a strukturális intézkedések ötvözésére példaként említhető a villamosenergia-szükséglet rövid távú csökkenéséből eredő termelési veszteségek átmeneti pénzügyi ellentételezése, amelyhez a REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló, tartós hatású beruházás(ok)ra vonatkozó követelmény társul (pl. a vállalati termelés ÜHG-intenzitásának csökkentése (11) 2026 közepéig, például a megújuló energiára való átállás vagy energiatakarékossági intézkedések révén).

Az energiaszükséglet csökkentésére irányuló beruházásokat kiegészíthetik az energiahatékonyság tartós javítását célzó szabályozási ösztönzőket biztosító reformok, nevezetesen:

—	az épületfelújítási lehetőségekkel, az energiahatékonysági tanúsítványokkal és az energetikai auditok nyomán megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban tanácsadást és segítségnyújtást biztosító egyablakos ügyintézési rendszer bevezetése, amely nem csupán a tájékoztatásra korlátozódik;

—	az épületek energetikai felújítását vagy a fűtési megoldások telepítését ösztönző rendszerek a b) pont 1. alpontja szerint.

c)   A belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése az energiaátvitel és -elosztás terén, a villamos energia tárolásának támogatása és a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és az ehhez szükséges infrastruktúra, többek között a vasúti közlekedés támogatása

Példák az energiaátvitelhez, -elosztáshoz és -tároláshoz kapcsolódó intézkedésekre:

—	villamosenergia-tároló létesítmények, különösen a megújuló erőforrások elterjedésének támogatása és/vagy a szűk keresztmetszetek minimalizálása érdekében;

—	a nemzeti villamosenergia-elosztó és -átviteli hálózatok fejlesztése, különösen a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése és a megújuló energiaforrások további integrációjának előmozdítása érdekében;

—	villamosenergia-összeköttetések kiépítése;

—	a díjszabás megreformálása és a hálózati összekapcsoltsági projektek előmozdítása;

—	az energiarendszer rugalmasságának növelését célzó reformok;

—	átlátható ütemtervek kidolgozása az elosztó és átviteli hálózatok korszerűsítésére és a megújulóenergia-árverésekre vonatkozóan.

A kibocsátásmentes közlekedéshez kapcsolódó intézkedések példái közé tartoznak az olyan beruházások vagy reformok, amelyek a következők bevezetésére irányulnak:

—	kipufogógázkibocsátás-mentes járművek, például 100 %-ban elektromos vagy hidrogénalapú üzemanyagcellás járművek és kibocsátásmentes hajók/repülőgépek;

—	a közlekedési eszközök kibocsátásmentes eszközökre való lecserélése, illetve utólagos kibocsátásmentesítése, valamint a kipufogógázkibocsátás-mentes járműveket és hajókat/repülőgépeket kiszolgáló infrastruktúra;

—	kibocsátásmentes vasúti járművek, valamint az ilyen járművek szempontjából megfelelő vasúti infrastruktúra és kapcsolódó alrendszerek; elektromos töltőpontok, a villamosenergia-hálózati csatlakozások korszerűsítése, hidrogéntöltő állomások vagy elektromos közúti rendszerek;

—

a szabályozási keret reformja a kis belső égésű motorral felszerelt gépjárművek elektromos járművekké történő utólagos átalakításának előmozdítása érdekében, az átalakításra vonatkozó típusjóváhagyási eljárás felgyorsítása révén; ösztönzők nyújtása az utólagos átalakítást végző ipari szereplők és a fogyasztók számára (adóösztönzők, kedvező hitelek vagy a kezdeti beruházásokhoz nyújtott támogatások); valamint tájékoztató kampány kidolgozása;

—	a légijármű-üzemanyagok megújuló hidrogénből történő előállítására irányuló beruházások és az előállítást ösztönző reformok.

d)   Az a), b), ba), bb) és c) pontban meghatározott célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén

Ami a zöld készségeket és a kapcsolódó digitális készségeket illeti, ez a célkitűzés hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerő elsajátítsa az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez szükséges készségeket és kompetenciákat, különösen a „nulla nettó” átállás szempontjából kulcsfontosságú iparágakban. Az intézkedések közé tartozhatnak például a következők:

—	a munkaerő továbbképzése és átképzése képzések, illetve előrejelzési eszközök révén, különös figyelmet fordítva az alulreprezentált csoportokra;

—	tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és szakmai látogatási programok, többek között az érintett vállalkozásokkal partnerségben;

—	az oktatási és képzési tantervek kiigazítása, valamint az ennek megfelelő oktatási tanácsadás és pályaorientáció biztosítása;

—	ösztönzők a meglévő munkaerő továbbképzésére és a szakképzett munkaerő képzésére a megújulóenergia-ágazatban és az építőiparban.

Ami a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák – különösen a nulla nettó kibocsátású iparhoz szükséges technológiák – értékláncainak támogatását illeti, ez a célkitűzés olyan intézkedésekkel érhető el, amelyek megerősítik az Unió tiszta technológiájú anyagokra és összetevőkre vonatkozó technológiai és gyártási báziskapacitását az EU stratégiai értékláncai rezilienciájának és szuverenitásának növelése érdekében, többek között a körforgásos gazdaság megerősítése révén (lásd az alábbi vonatkozó háttérmagyarázatot).

Európa iparának megerősítése a magas energiaárak mellett 2022. december 15-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a magas energiaárakra és az erősödő globális versenyre tekintettel fontos megőrizni Európa gazdasági, ipari és technológiai bázisát. E kihívások kezelése, valamint Európa gazdasági rezilienciájának és versenyképességének fokozása érdekében az Európai Tanács koordinált fellépést sürgetett, amely magában foglalja minden releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítását. A REPowerEU-rendelet elismeri az ipar meghatározó szerepét abban, hogy az EU a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől elmozduljon a diverzifikáltabb és megújuló energiaellátás felé. Először is, a feldolgozóipar felelős az EU ÜHG-kibocsátásának legnagyobb részéért (22 %), ezért az ipari folyamatok gyors dekarbonizációja alapvető tényező mind az éghajlat-politikai, mind a REPowerEU-célkitűzések elérése szempontjából. Másodszor, a kulcsfontosságú tiszta technológiák értékláncait illetően erős és innovatív uniós gyártási, ipari és technológiai bázisra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való átállás következtében az EU ne váljon túlzott mértékben függővé harmadik országoktól a nulla nettó gazdasághoz nélkülözhetetlen berendezések, alkatrészek és anyagok tekintetében. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a REPowerEU-prioritások átfogó kiegyensúlyozása keretében olyan intézkedéseket és beruházásokat javasoljanak REPowerEU-fejezetükben, amelyek támogatják az uniós ipar karbonsemleges vagy karbonszegény technológiákra való átállását a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton, megőrzik a kulcsfontosságú uniós tisztatechnológiai ágazatok jelenlegi és jövőbeli versenyképességét, támogatják termelési és innovációs kapacitásuk bővítését – többek között ellátási láncaik kulcsfontosságú szegmenseiben –, és általánosságban megőrzik az EU-nak mint a stratégiai tisztatechnológiai ipari beruházások helyszínének globális vonzerejét. Az ilyen beruházási támogatást (pl. adókedvezményeket vagy más támogatási formákat) a pénzügyi támogatás hatását fokozó további reformoknak kell kiegészíteniük. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a tagállamok finanszírozhatják a hosszú távú eszközökbe történő beruházásokat, valamint bizonyos feltételek mellett az említett projektekhez kapcsolódó ideiglenes működési kiadások egy részét (a meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a REPowerEU-fejezet keretében egyaránt). A működési költségek akkor támogathatók a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, ha a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz értékelési kritériumainak teljesítéséhez hozzájáruló reform/beruházás szerves részét képezik, valamint a beruházás tervezett hosszú távú eredményeinek elérésére korlátozódnak és arányosak azzal (lásd alább a tagállamok által azonosított gyakorlati kihívások megfelelő kezelésének gyakorlati példáit). Az alábbiakban szemléltető példák találhatók azokra az intézkedéstípusokra, amelyeket a tagállamok a REPowerEU-fejezetekbe való beillesztés céljából fontolóra vehetnek, a REPowerEU-célkitűzésekhez kapcsolódóan. 21c. cikk (3) bekezdés b) pont – az ipar dekarbonizációja, valamint a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása — Az acélgyártás dekarbonizációjára irányuló beruházások, például a kohóalapú termelési folyamatok villamosításon vagy hidrogénen alapuló, kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású termelési folyamatokkal való felváltása. Ez a projekt kiterjedhet a megújuló hidrogén előállítására is, és magában foglalhatja az e beruházáshoz kapcsolódó működési költségeket. A kapcsolódó reform adókedvezményt biztosíthat az új, kibocsátásmentes, áttörést hozó technológiákra irányuló K+I számára. — Szélturbinák alkotóelemeinek (lapátok, torony, turbinák, kábelek) gyártásához nyújtott támogatás. Ez kombinálható a szélenergia-ellátásra vonatkozó kötelező nemzeti célértéket meghatározó reformmal, valamint a szélenergia-fejlesztés és a szélenergia-árverések kiszámíthatóbb tervezésével. — Fotovoltaikus rendszerek alkotórészeinek (poliszilícium, tömb és ostya, cella, modul, inverter) gyártásához nyújtott támogatás, beleértve a tőkekiadásokat is. Ez kombinálható egy olyan reformmal, amely kötelezővé teszi a napelemek telepítését egy bizonyos felületet meghaladó nagy épületek (pl. irodák, szupermarketek, raktárak, parkolóhelyek) tetőin, vagy a függőleges kétoldalas szolárpanelek telepítését az autópályákon. 21c. cikk (3) bekezdés d) pont – az energiaszükséglet csökkentésének ösztönzése — Hőszivattyúk, többek között ipari hőszivattyúk beszerzését és telepítését támogató programok. A finanszírozás kiterjedhet a támogatások népszerűsítéséhez, illetve a kkv-knak szóló, energetikai auditokkal kapcsolatos tájékoztató kampányokhoz kapcsolódó elemekre is. A beruházást kiegészítő reform az ipari létesítmények tekintetében a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtés fokozatos megszüntetésére vonatkozó határidőt tűzhet ki, vagy kötelező dekarbonizációs terveket írhat elő az egyes ipari ágazatok vagy üzemek szintjén. — A hulladékhő energiaigényes iparágakban történő hasznosítására irányuló, legjobban teljesítő technológiák fejlesztését és elterjesztését támogató beruházások. A támogatás kiterjedhet a telepítéshez kapcsolódó kiegészítő támogatásra is (projekttervezés, szabadalmi engedélyek, a személyzet képzése). A támogatás adókedvezmények formájában is megvalósulhat. A tagállamok ezt szabályozási ösztönzőkkel kombinálhatják, például bizonyos típusú létesítmények esetében kötelezővé tehetik az alacsony hőmérsékletű hulladékhőből való energiatermelést. 21c. cikk (3) bekezdés e) pont – a villamos energia tárolásának támogatása és a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása — Egy ipari létesítményen belüli energiaközpont, amely a napenergia-termelést nagy kapacitású helyszíni energiatárolással kombinálja. A támogatás fedezhetné a beruházással kapcsolatos egyes költségeket is, például a pótalkatrészek biztosítását, a létesítmények építéséhez kapcsolódó munkaerőköltségeket és az adminisztratív költségeket. A kísérő reformok előirányozhatják a létesítmények építésére és a hálózatra kapcsolásra vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítését. — Akkumulátorok másodszori felhasználásával működő energiatároló rendszer (például elektromos járművek akkumulátorainak felhasználásával). A beruházás fedezhetné az újrafelhasznált vagy újrafeldolgozott akkumulátorok beszerzésével kapcsolatos költségeket. Ezt a beruházást kiegészítheti az elektromos autók gyártóira vonatkozó újrafeldolgozási kötelezettségeket megerősítő reform. 21c. cikk (3) bekezdés f) pont – a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása — Fosszilis energiahordozóktól mentes lítium termálvízből történő előállítására szolgáló létesítmény (közvetlen lítiumkinyerési eljárás alkalmazásával), beleértve a létrehozási szakasz költségeit (pl. a releváns szabadalmakra vonatkozó engedélyek). Ez ötvözhető a fosszilis energiahordozóktól mentes lítium elterjedésének ösztönzésére irányuló reformmal, többek között a gépjárműiparban és a megújulóenergia-ágazatban. — Katód- és anódgyártó létesítmények az akkumulátorok számára, beleértve az akkumulátorok újrafelhasználására és újrafeldolgozására szolgáló létesítményeket, valamint az óriásgyárak gyártási berendezéseinek előállítását. Ez kombinálható a gyárak építésére vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, valamint az újrafeldolgozott akkumulátorok használatára és az erőforrás-hatékonysági szabványokra vonatkozó ambiciózus célokkal. — A rézfinomítók technológiai fejlesztése, lehetővé téve az előkezelt elektronikai hulladék (vagy elektronikus anyag) újrafeldolgozását elsősorban a réz, az ón, a nikkel és a zöld átálláshoz kapcsolódó nemesfémek visszanyerése érdekében. Ez magában foglalhatja a meglévő személyzet átképzésével kapcsolatos átállási költségeket, valamint az e-hulladék gyűjtésével és szállításával kapcsolatos költségeket. Egy esetleges kiegészítő reform magasabb célértékeket vezethetne be az e-hulladék elkülönített gyűjtésére és újrafelhasználására/újrafeldolgozására vonatkozóan. Milyen támogatási modellt választhatnak a tagállamok? A megfelelő pénzügyi támogatási eszköz kialakításának biztosítania kell, hogy az érintett iparágak gyorsan fel tudják használni a finanszírozást. Ebben az összefüggésben az új pénzügyi eszközök létrehozását megelőzően fontolóra vehető a meglévő támogatási rendszerek és projektek kiterjesztése. A meglévő uniós ipari szövetségek (különösen az akkumulátorok, a napelemek, a kritikus fontosságú nyersanyagok és a hidrogén tekintetében) gyakran rendelkeznek olyan projektportfólió-tervezetekkel, amelyek tekintetében – amennyiben ez szükséges és arányos – mérlegelhető az ilyen támogatási rendszerek keretében történő finanszírozás. Hasonlóképpen potenciálisan támogathatók az Innovációs Alap által pozitívan értékelt azon projektek is, amelyek nem érték el a finanszírozási küszöbértéket. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott hitelek versenyképes finanszírozási feltételeket kínálnak. Számos megoldás kínálkozik arra, hogy a vállalkozások is részesüljenek e kedvező tőkeköltségek előnyeiből, például: — a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelek nemzetközi pénzügyi intézményeken, multilaterális fejlesztési bankokon és kereskedelmi bankokon keresztüli becsatornázása a gyors igénybevétel biztosítása érdekében, a közigazgatási erőforrások igénybevétele nélkül; — hitelgaranciák alkalmazása a hitelezők kockázatának csökkentése és a tiszta technológiákkal kapcsolatos projektek finanszírozásának vonzóbbá tétele érdekében; — egy olyan alap kidolgozása, amely áthidaló finanszírozási megoldásokat kínál annak érdekében, hogy a vállalkozások áthidalhassák a költségek felmerülése és a hosszabb távú befektetésekből származó bevételszerzés közötti időt.

3.    A jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH-elv)

A DNSH-elv alkalmazása a REPowerEU keretében

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elv továbbra is alkalmazandó az Eszköz által támogatott reformokra és beruházásokra, egyetlen célzott eltéréssel, amely az EU azonnali energiabiztonságának megóvásához kapcsolódik.

A REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló, az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések tekintetében már elvégezték a DNSH-elv szempontjából történő értékelést. Az ilyen intézkedések kiterjesztett elemeinek újbóli értékelésére ezért nincs szükség. Felülvizsgált értékelésre csak akkor lehet szükség, ha az intézkedések változásainak jellege érintheti a DNSH-értékelést. Az új intézkedések esetében a tagállamoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk az intézkedések és a DNSH-elv közötti összhangról.

E célból a tagállamoknak ezen iránymutatás II. szakasza 1. pontja D. alpontjának megfelelően be kell nyújtaniuk vagy módosítaniuk kell a REPowerEU-intézkedésekre vonatkozó DNSH-önértékelését.

Kívánatos, hogy a REPowerEU-fejezetbe csak azokat az intézkedéseket illesszék be, amelyek jellegüknél fogva megfelelnek a DNSH-elvnek, ami a DNSH-önértékelésben bizonyítható. Az ilyen intézkedések esetében nem lesz szükség arra, hogy konkrét DNSH-biztosítékokat építsenek be az intézkedések leírásába és/vagy a kapcsolódó mérföldkövekbe és célokba.

Más szóval, a tagállamok által szolgáltatott információk alapján az intézkedések jellege határozza meg, hogy szükség lehet-e konkrét DNSH-biztosítékokra.

A DNSH-elvtől való eltérés a REPowerEU keretében

A Bizottság kedvező értékelése esetén a DNSH-elv nem lesz alkalmazandó azokra az intézkedésekre, amelyek várhatóan hozzájárulnak az energetikai infrastruktúra és létesítmények javításához az azonnali energiaellátás-biztonsági szükségletek kielégítése érdekében.

Az intézkedések DNSH-elvtől való eltérésre való jogosultságának értékelésekor a Bizottság négy követelményt vesz figyelembe. A Bizottság az értékelésének alátámasztása érdekében releváns információkat kérhet a tagállamoktól.

—	Az intézkedés szükséges és arányos-e a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítése szempontjából, figyelembe véve a tisztább és megvalósítható alternatívákat és a bezártsági hatás kockázatát.

Az intézkedés szükségességének és arányosságának értékelése során a Bizottság figyelembe fogja venni az érintett tagállam gáz- és olajkeresletére vonatkozó becsült előrejelzéseket, a rendszerösszekötő kapacitásokat és a szomszédos országokkal folytatott cserét, szem előtt tartva a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat, valamint az Oroszországból származó behozatal megszakadásának hatását. Ezen túlmenően a Bizottság mérlegelni fogja az intézkedés által teremtett többletkapacitást és energiamennyiséget, az intézkedés kidolgozottságát és ütemezését, valamint léteznek-e kiegészítő projektek, a szomszédos tagállamokban megvalósuló projekteket is beleértve.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be minden olyan releváns információt, amely lehetővé teszi a Bizottság számára értékelésének elkészítését. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy hasonló időkeretben és költségek mellett, technológiai és gazdasági szempontból megvalósíthatók-e azonos kapacitást biztosító tisztább alternatívák. A Bizottság például tájékoztatást kérhet a tagállam által mérlegelt alternatív megoldásokról, például az energiakapacitás tekintetében egyenértékű, nagyszabású megújulóenergia-termelési projektek kivitelezéséről. A kiegészítő földgáz-infrastruktúrának ezen túlmenően lehetőleg időtállónak kell lennie olyan szempontból, hogy a fenntartható üzemanyagokra való későbbi átállítása révén biztosítható a legyen hosszú távú fenntarthatóság. A tagállamoknak például ki kell fejteniük, hogy az infrastruktúra alkalmas lenne-e arra, hogy 100 %-ban tiszta hidrogénnel vagy annak származékaival működjön, és ha ez nem lehetséges, ismertetniük kell a vonatkozó indokokat.

—

Az érintett tagállamok kielégítő erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy korlátozzák a környezeti célkitűzéseket érő, az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális sérelmet – ahol ez megvalósítható –, és hogy enyhítsék a sérelmet egyéb intézkedések – köztük a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések – révén.

Értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy a tagállam milyen átfogó erőfeszítéseket tesz – többek között a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések révén – annak érdekében, hogy enyhítse az intézkedés által okozott sérelmet az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott hat környezetvédelmi cél tekintetében.

A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseket az alkalmazandó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogi kerettel összhangban kell végrehajtani. Ez elősegíti majd a sérelmek enyhítését, kiváltképpen környezeti vizsgálatok révén. Ezek során gondoskodnak mindenekelőtt a szennyezés ellenőrzéséről és megelőzéséről, valamint a biológiai sokféleség és a víztestek védelméről. A tagállamoknak erőfeszítéseik keretében ugyanakkor lehetőség szerint törekedniük kell a környezeti célkitűzéseket érő potenciális sérelem korlátozására. A Bizottság például az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés tekintetében arra ösztönözi a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a projekt tervezett kapacitásáról és várható kihasználtságáról annak igazolására, hogy a projekt mérete nem haladja meg a rövid távú uniós energiaellátás-biztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges mértéket. Ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti, megfelelő éghajlati kockázatértékelést lehetne végezni a projekt működése során jelentkező esetleges éghajlati veszélyek korlátozása érdekében. A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy elkerüljék az egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket érintő jelentős sérelmet.

—	Az intézkedés – minőségi megfontolások alapján – nem veszélyezteti sem a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok, sem pedig a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését.

A Bizottság az értékelés során figyelembe fogja venni a projekt kapacitását, valamint azt, hogy kialakítása lehetővé teszi-e az azonnali energiaellátás-biztonsági szükségletek kielégítését, szem előtt tartva az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és az energiaellátási források diverzifikálására irányuló általános célkitűzést. Mérlegelni fogja továbbá, hogy az intézkedés összhangban van-e a tagállam nemzeti energia- és klímatervében meghatározott, tágabb értelemben vett energia- és éghajlat-politikával. Emellett figyelembe fogja venni a REPowerEU-fejezetben és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt szélesebb körű intézkedéscsomagot abban a tekintetben, hogy az mennyiben járul hozzá a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok és a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez.

—	Az intézkedés a tervek szerint 2026. december 31-ig hatályba lép.

A Bizottság értékelni fogja a benyújtott projektek ütemtervét annak érdekében, hogy az intézkedés előreláthatóan 2026. december 31-ig hatályba lépjen. E célból a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak be ütemtervet és adjanak tájékoztatást a projekt végrehajtásának állapotáról, igazolva, hogy 2026-ig megvalósítható a hatálybalépés.

A 21c. cikk (8) bekezdésének előírásai szerint a 2003/87/EK irányelv 10e. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátott bevétel összege nem járulhat hozzá a DNSH-elvtől való eltérés hatálya alá tartozó reformokhoz és beruházásokhoz. E célból a Bizottság biztosítani fogja, hogy a DNSH-eltérés hatályán kívül eső reformok és beruházások becsült költségei megfeleljenek legalább a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21a. cikke alapján a REPowerEU-hoz nyújtott további vissza nem térítendő pénzügyi támogatás tagállami előirányzatának (a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek).

Emellett a DNSH-elvtől való eltérés hatálya alá tartozó intézkedések becsült összköltsége nem haladhatja meg a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének 30 %-át. Ezt a küszöbértéket úgy számíthatjuk ki, hogy az említett intézkedések becsült költségeinek összegét elosztjuk a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek összegével.

Szemléltető példák a tagállamok által benyújtható információk típusára:

Mit fog a Bizottság értékelni?	Milyen információkat nyújthatnak a tagállamok az értékelés alátámasztására?
Az intézkedés szükséges és arányos-e az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítése szempontjából	— Annak ismertetése, hogy milyen hatással jár az Oroszországból származó gáz-/olajbehozatal megszakadása, valamint az intézkedésnek az orosz import helyettesítésére vonatkozó becsült kapacitása és kihasználása. — A gáz/olaj iránti keresletre vonatkozó előrejelzések, például a nemzeti energia- és klímatervek aktualizálására irányuló munka alapján. — Az ütemterv, a költségek és a kapacitás tekintetében hasonló, tisztább alternatív megoldások mérlegelése (pl. megvalósítható nagyszabású megújulóenergia-projektek, a csővezetékek vagy létesítmények kompatibilitása a 100 %-ban tiszta hidrogénnel történő működéssel a bezártsági hatás elkerülése érdekében, a rendeltetés módosítását lehetővé tevő tervezési jellemzők). — Annak magyarázata, hogy az intézkedés hogyan járul hozzá az egész Unió vagy több tagállam energiabiztonságához. Annak magyarázata, hogy az intézkedés nagyságrendje miért nem haladja meg az intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.
A tagállam által tett átfogó erőfeszítések a környezeti célkitűzéseket érő potenciális sérelem korlátozása érdekében.	— Az intézkedés okozta potenciális környezeti kár korlátozására irányuló erőfeszítések releváns bizonyítékai (pl. megfelelő éghajlati kockázatértékelés következtetései, környezeti vizsgálatok eredményei). — Annak kifejtése, hogy más intézkedések – többek között a REPowerEU-fejezetben és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglaltak – hogyan előzik meg a környezeti célkitűzések sérelmét.
Az intézkedés nem veszélyezteti-e sem a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok, sem pedig a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését	— Más intézkedések – többek között a REPowerEU-fejezetben és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglaltak – hozzájárulása az éghajlat-politikai célértékekhez és célkitűzésekhez; — Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban kitűzött éghajlat-politikai célokkal való összehangolás és az intézkedésnek az eredeti vagy az aktualizált nemzeti energia- és klímatervekbe való lehetséges beépítése, ezáltal bizonyítva, hogy az intézkedés nem veszélyezteti sem az éghajlat-politikai célértékek, sem pedig 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését.
Az intézkedés a tervek szerint 2026. december 31-ig hatályba lép	— Projektütemterv, beleértve a 2026. december 31-én várható operatív helyzetet (a szerződéskötési eljárások állása és a benyújtott projektek engedélyezése, jóváhagyások és engedélyek).

4.    Határokon átnyúló és több országra kiterjedő dimenzió és hatás

A REPowerEU keretében üdvözlendők a határokon átnyúló infrastruktúrával kapcsolatos, illetve a több országra kiterjedő projektek, mivel középtávon fontosak a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez. Az intézkedések akkor tekinthetők határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkezőnek vagy hatásúnak, ha hozzájárulnak az egész Unió energiaellátásának biztosításához, vagy ha csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és/vagy az energiaszükségletet.

A REPowerEU-rendelet 18. cikke (4) bekezdésének h) pontja tartalmazza a határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projektekre vonatkozó, kiegészítő követelményt. A tagállamoknak REPowerEU-fejezetükben fel kell majd tüntetniük, hogy az abban szereplő mely intézkedések – beleértve többek között a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket is – rendelkeznek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással. Emellett a tagállamoknak jelezniük kell, hogy ezen intézkedések becsült összköltsége eléri-e a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések becsült összköltségeinek legalább 30 %-át. Ha ezen intézkedések becsült költségei nem érik el a 30 %-ot, a tagállamoknak ki kell fejteniük ennek okait.

Határon átnyúló infrastrukturális projektek (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (1) bekezdése alapján)

A határokon átnyúló projektek olyan infrastrukturális projekteket foglalnak magukban (átviteli, elosztóhálózati és tárolási infrastruktúra), amelyek célja az energiaellátás biztosítása, kiküszöbölve a meglévő a szűk keresztmetszeteket. E célból a Bizottság figyelembe fogja venni a legfrissebb, 2022. májusi igényfelmérését.

Az értékelés elvégzése során a Bizottság számításba fogja venni a több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező projekteket is, például a különböző tagállamokban egyidejűleg végrehajtott projekteket, a több tagállamot összekötő nagyobb folyosó részét képező projekteket, vagy a szomszédos tagállamokra jelentős hatást gyakorló, nemzeti szinten végrehajtott projekteket.

A REPowerEU-célkitűzéseknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz korlátozott időkeretén belüli lehető legsikeresebb elérése érdekében a Bizottság arányos megközelítést fog alkalmazni, és figyelembe veszi majd az egyes tagállamok földrajzi helyzetét, valamint az előttük álló azonnali és hosszú távú energiaügyi kihívásokat.

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget csökkentő és az energiakeresletet mérséklő intézkedések

A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő hatása nem értelmezhető szűken, tehát nem csupán a határokon átnyúló infrastruktúrát érintő projektekről van szó.

A tagállamok energiapiacainak integrációját és energiaszerkezeteik egyre szorosabb összekapcsolódását figyelembe véve úgy tekinthető, hogy az energia (különösen a gáz és a villamos energia) iránti keresletet és kínálatot jelentősen befolyásoló projektek hatással vannak több ország kereslet-kínálati egyensúlyára és a nemzetközi áramlásokra.

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség és/vagy az azok iránti kereslet csökkentéséhez, a belföldi energiaáramlás szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez vagy a megújulóenergia-projektek végrehajtásának és integrálásának elősegítéséhez hozzájáruló intézkedések (például villamosenergia-átvitel, elosztóhálózatok és tárolóeszközök) jellemzően határokon átnyúló hatást fejtenek ki, tehát beszámítandóak a 30 %-os célkitűzés teljesítésébe.

A Bizottság ezért a határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő hatások értékelése céljából többek között – bár nem kizárólag – az alábbiakkal kapcsolatos intézkedéseket fogja figyelembe venni: energiahatékonyság, megújuló energiaforrások alkalmazása, hőszivattyúk telepítése, az ipar dekarbonizációja, elosztóhálózatok és a megújuló/fosszilis alapú hidrogén.

A tagállamnak minden egyes intézkedés esetében rövid magyarázatot kell adnia a beruházás határokon átnyúló dimenziójáról, beleértve a nemzetközi energiaáramlásra gyakorolt várható hatást is.

5.    A REPowerEU-fejezet értékelése

A REPowerEU-fejezetbe foglalt és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott reformok és beruházások a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szerves részét fogják képezni. Eltérő rendelkezés hiányában – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontja és V. mellékletének 2.6. szakasza szerinti digitális címkézéssel kapcsolatban – meg kell felelniük a 18. cikkben foglalt valamennyi feltételnek, és értékelésük a 19. cikkben és az V. mellékletben meghatározott kritériumokon alapul.

A REPowerEU-célkitűzésekhez kapcsolódó értékelési kritérium

A Bizottság a REPowerEU-fejezetben szereplő reformokat és beruházásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet V. mellékletének 2.12. szakaszában meghatározott kiegészítő értékelési kritérium alapján fogja értékelni, amely a REPowerEU-célkitűzésekhez való tényleges hozzájárulásukhoz kapcsolódik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet V. mellékletének megfelelően a Bizottság a következő szempontok alapján értékeli, hogy az intézkedések:

—

javítják-e az energetikai infrastruktúrát és létesítményeket a gázellátás, többek között a cseppfolyósított földgáz (LNG)-ellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, különösen pedig az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében; amennyiben a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérés alkalmazandó, az ellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából az olajinfrastruktúra és -létesítmények javítása szintén támogatható; vagy

—	növelik-e az épületek és a kritikus energiainfrastruktúra energiahatékonyságát, az ipar dekarbonizációját, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállítását és elterjedését, valamint a megújuló energia részarányát és bevezetésének ütemét; vagy

—	hozzájárulnak-e az energiaszegénység kezeléséhez, és adott esetben megfelelő prioritást biztosítanak-e az energiaszegénység által érintettek igényei kielégítésének, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban; vagy

—	ösztönzik-e az energiaszükséglet csökkentését; vagy

—

kezelik-e a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszeteket az energiaátvitel és -elosztás terén, támogatva a villamos energia tárolását és felgyorsítva a megújuló energiaforrások integrálását, vagy támogatva a kibocsátásmentes közlekedést és az ehhez szükséges infrastruktúrát, beleértve a vasúti közlekedést is; vagy

—	támogatják-e a fenti célkitűzéseket egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyors átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén.

Ezenfelül a tagállamoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy REPowerEU-fejezetük koherens a REPowerEU-célkitűzések elérésére irányuló egyéb erőfeszítéseikkel. A tagállamok által e kérdéssel kapcsolatban nyújtott tájékoztatásnak ki kell térnie a nem a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott azon főbb reformok és beruházások rövid ismertetésére, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén belül foglalkoznak a REPowerEU-célkitűzésekkel, valamint magyarázatot kell adniuk arra, hogy ezek az erőfeszítések hogyan igazodnak a REPowerEU-célkitűzésekhez.

A határokon átnyúló és több országra kiterjedő dimenzió és hatás értékelése

A módosított 19. cikk szerint a Bizottság a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésekor alkalmazni fogja a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenziójára vagy hatására vonatkozó kiegészítő kritériumot. A Bizottság az V. melléklet szerint a következő szempontokat veszi figyelembe az értékelésében:

1)	az intézkedés – az érintett tagállam pénzügyi hozzájárulását és földrajzi helyzetét figyelembe véve – hozzájárul-e az Unió egésze energiaellátásának biztosításához azáltal, hogy kezeli a Bizottság legfrissebb igényfelmérésében feltárt kihívásokat, mégpedig a REPowerEU-célkitűzésekkel összhangban;

VAGY

2)	a tervezett intézkedés végrehajtása várhatóan hozzájárul-e a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez (a kínálat és a kereslet tekintetében) és az energiaszükséglet mérsékléséhez (akár villamos energia, akár gáz vagy fosszilis tüzelőanyagok stb. iránti igény).

A módosított 20. cikk (5) bekezdése szerint a Bizottság a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervre vonatkozó értékelésébe belefoglalja a REPowerEU-fejezet határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró javasolt intézkedéseinek összefoglalását. Ezt az összefoglalót tanácsi végrehajtási határozat fogja rögzíteni.

Ha ezen intézkedések becsült költségei nem érik el a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek 30 %-át, az összefoglaló ki fogja fejteni, hogy miért nem teljesült az indikatív célérték, például bemutatva, hogy a REPowerEU-célkitűzéseket a tagállam REPowerEU-fejezetében szereplő egyéb intézkedések jobban szolgálják, illetve hogy nem áll rendelkezésre elegendő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező, reális projekt, különös tekintettel az Eszköz élettartamára.

A 37 %-os éghajlat-politikai célértékhez kapcsolódó értékelési kritérium aktualizálása

A terv teljes allokációjának legalább 37 %-ára vonatkozó éghajlat-politikai cél mellett magának a REPowerEU-fejezetnek is el kell érnie a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések becsült összköltségén alapuló, legalább 37 %-os éghajlat-politikai célt.

A küszöbértéket úgy számíthatjuk ki, hogy a REPowerEU-fejezetbe belefoglalt, éghajlat-politikai célokhoz hozzájáruló intézkedések becsült költségeinek összegét elosztjuk a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek összegével.

Mentesség a 20 %-os digitális célértékhez való hozzájárulás kötelezettsége alól

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikke (5) bekezdésének megfelelően, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozandó, a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokra és beruházásokra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjában és VII. mellékletében meghatározott digitális címkézési módszertan lesz alkalmazandó. Ugyanakkor a 20 %-os digitális célérték elérésének kiszámításakor nem veszik majd figyelembe a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések támogatását.

Noha a REPowerEU-fejezetben javasolt reformok és beruházások nem számítanak bele a digitális célértékbe, a tagállamok kötelesek annak minőségi bemutatására, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések – beleértve a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseket is – várhatóan hogyan járulnak hozzá a digitális átálláshoz vagy az abból eredő kihívások kezeléséhez. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a REPowerEU-célkitűzések szempontjából releváns digitális beruházásokat terjesszenek elő. Az ilyen beruházások közé tartozhatnak például a következők:

—	energiahálózatok digitalizálása, beleértve az intelligens energiahálózatokat is;

—	intelligens fogyasztásmérők, intelligens töltési és kezelési rendszerek, valamint érzékelők telepítése energiahatékonysági felújítási munkálatokkal együtt;

—	adatközpontok és -hálózatok klímasemlegessége és hulladékhőjük újrafelhasználása;

—	az energiaellátás biztonsága szempontjából létfontosságú, az energiarendszerre vonatkozó kiberbiztonság;

—	a keresletoldali válaszintézkedések széles körű fejlesztését (pl. a közös európai energia-adattérrel) és az energiatárolást lehetővé tevő adatinfrastruktúrák;

—	a közlekedés digitalizálására irányuló, részben az ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések;

—	az energiahatékonysági felújítási munkálatokhoz nyújtott támogatás iránti kérelmek feldolgozásának digitalizálására irányuló intézkedések;

—	a szociális biztonsági rendszer digitalizálására irányuló, a szegénység kockázatának kitett háztartások helyes azonosítását és a pénzügyi támogatás intenzitásának modulációját lehetővé tévő intézkedések;

—	digitális készségek vagy alkalmazások a tudatos energiafogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Végezetül, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz digitális ambícióinak fenntartása érdekében a digitális címkézés továbbra is alkalmazandó lesz a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálatai során javasolt valamennyi olyan intézkedésre, amely nem tartozik a REPowerEU-rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

II.   Általános iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek módosításához

Az alábbi szakaszok áttekintést nyújtanak azokról az elemekről, amelyeket a tagállamoknak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meg kell jeleníteniük. Ez az iránymutatás a tagállamok által leggyakrabban felvetett kérdésekkel foglalkozik, és gyakorlati iránymutatást nyújt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kiegészítésének a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkében foglalt követelményekkel összhangban történő strukturálására vonatkozóan. A kiegészítés és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egységes bemutatásának biztosítása érdekében az alábbi struktúra a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. januári iránymutatást követi. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy továbbra is ugyanazt a struktúrát alkalmazzák helyreállítási és rezilienciaépítési terveik esetében, és a változásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek meglévő szakaszaira korlátozzák.

1.    A módosítások célkitűzései

Átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott válasz a gazdasági és társadalmi helyzetre/hozzájárulás a 6 pillérhez

A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek továbbra is átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ kell adnia a gazdasági és társadalmi helyzetre, és megfelelően hozzá kell járulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 3. cikkének mind a hat pilléréhez. Az eredeti terv változásainak meg kell őrizniük ezt az egyensúlyt, vagy amennyiben azt módosítják, annak indokoltnak kell lennie, igazolva a tagállam előtt álló új kihívásokkal és/vagy a tagállam új pénzügyi allokációjával való összhangot. E célból a tagállamoknak ismertetniük kell, hogy a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként jelent továbbra is átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére. Ha a terv változásai marginálisak, a tagállamok egyszerűen azt feltételezhetik, hogy a hat pillérhez való hozzájárulás továbbra is kiegyensúlyozott – anélkül, hogy további részletes magyarázatot kellene adniuk.

A tagállamoknak az új intézkedéseket – a megfelelő hozzájárulás magyarázatával – össze kell kapcsolniuk a megfelelő pillérekkel. Ha a módosított terv bizonyos intézkedéseket megszüntet vagy leépít, ki kell fejteni, hogy a terv hogyan fog továbbra is elegendő mértékben hozzájárulni az érintett pillérekhez. Ennek a magyarázatnak az érintett pillérekre hivatkozva adott esetben kapcsolatot kell teremtenie a törölt intézkedések és az azok helyettesítésére javasolt új intézkedések között.

A szolgáltatott magyarázatoknak megfelelően figyelembe kell venniük a tagállamban vagy a hat pillért érintő uniós szakpolitikákban bekövetkezett új fejleményeket. A tagállamokat különösen arra ösztönzik, hogy a REPowerEU-célkitűzésekre tekintettel vizsgálják meg, hogy a legutóbbi geopolitikai fejlemények hatása hogyan jelenik meg a tervnek a zöld átállás pilléréhez való további hozzájárulásában. Ebben az összefüggésben elfogadhatók a csupán egy vagy két pillérre kiterjedő további intézkedéseket tartalmazó kiegészítések, amennyiben ezt a tagállamok előtt álló új kihívások indokolják.

Kapcsolat az országspecifikus ajánlásokkal és az európai szemeszterrel

A további reformokat és beruházásokat tartalmazó és több forrást igénylő, módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek figyelembe kell venniük a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított valamennyi kihívást, beleértve az európai szemeszter 2019. és 2020. évi ciklusában, valamint a módosított a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének napjáig a szemeszter későbbi ciklusaiban a Tanács által elfogadott ajánlásokban meghatározott kihívásokat (12). A 2022-es és a 2023-as ciklusban esedékes országspecifikus ajánlások – a Tanács általi elfogadást követően – különösen relevánsak lesznek, kiváltképpen a REPowerEU-fejezetek előkészítése szempontjából. Az éves országjelentések számba veszik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt intézkedések végrehajtásának állását, kiemelik a korábbi országspecifikus ajánlásoknak megfelelően teljesített mérföldkövekhez kapcsolódó fontos reformok és beruházások példáit, és azonosítják azokat a főbb fennálló vagy újonnan felmerülő kihívásokat, amelyekkel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem foglalkoznak kellőképpen, és amelyek az új országspecifikus ajánlások alapjául szolgálnak.

Tervük felülvizsgálata során a tagállamoknak továbbra is hatékonyan kezelniük kell a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban – többek között a Tanács által a 2022. évi szemeszter és (adott esetben) a 2023. évi szemeszter ciklusa keretében elfogadott országspecifikus ajánlásokban, valamint a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének napjáig a szemeszter későbbi ciklusaiban – azonosított kihívások mindegyikét vagy egy jelentős részét.

A maximális pénzügyi hozzájárulás lefelé irányuló módosítása nem befolyásolja azt, hogy a vonatkozó országspecifikus ajánlások mindegyikét vagy jelentős részét kezelni kell, mivel a reformok általában nem költségesek. Ezért a további finanszírozást nem igénylő, módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek ugyanolyan ambíciószintet kell fenntartania, mint a korábban elfogadott tervben, különös tekintettel az országspecifikus ajánlásokkal összefüggő reformokra.

Azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből biztosított maximális pénzügyi hozzájárulás (jelentősen) nőtt, az eredeti tervek kiegészítésekor a 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások teljes körét figyelembe kell venni. Ez különösen igaz a 2022. évi európai szemeszter során azonosított további reform- és beruházási igényekre, beleértve az energiafüggőség csökkentésének szükségességével kapcsolatos igényeket is.

Azon tagállamok esetében, amelyek hiteleiket kizárólag a REPowerEU céljaira használják fel, és amelyek nem részesülnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó támogatások jelentős növeléséből, a Bizottság különösen az energiával kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat fogja figyelembe venni. Amennyiben a 2023. évi országspecifikus ajánlások Tanács általi elfogadását követően nyújtanak be tervkiegészítéseket, ezeket is figyelembe kell venni. A kiegészítések benyújtása emellett az európai szemeszter korábbi ciklusaiban azonosított azon kihívások kezelésére is lehetőséget kínál, amelyekkel a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben nem, vagy csak részben foglalkoztak.

A kiegészítések elkészítésekor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a javasolt változások költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatása összhangban legyen a Tanács által jóváhagyott, a költségvetési és költségvetési-strukturális kérdésekkel kapcsolatos, legfrissebb országspecifikus ajánlásokkal. Az euróövezet tagállamainak emellett biztosítaniuk kell, hogy az aktualizált intézkedések összhangban legyenek a Tanács által elfogadott, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi ajánlásban meghatározott prioritásokkal, különösen az energiával kapcsolatos szempontokkal.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv általános hatása

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatással összhangban a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a javasolt változások várhatóan milyen mértékben érintik helyreállítási és rezilienciaépítési tervük általános hatását. A magyarázatnak be kell mutatnia a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészének várható hatását, figyelembe véve a hozzáadott vagy megszüntetett intézkedéseket. A következő szempontokra kell kitérni:

—	makrogazdasági és társadalmi kilátások;

—	a helyreállítási és rezilienciaépítési terv makrogazdasági és társadalmi hatásának ismertetése, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével;

—	fenntarthatóság;

—

kohézió.

A tagállamokat felkérik arra, hogy szolgáltassanak aktualizált adatokat módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervük hatásáról, amennyiben helyreállítási és rezilienciaépítési tervük módosításai tartalmuknál és/vagy terjedelmüknél fogva jelentősek. Ennek során a tagállamok a nemzeti reformprogramjukban szereplő információkra támaszkodhatnak, és szükség esetén kereszthivatkozásokat is használhatnak. Az új információk körének arányosnak kell lennie a kiegészítésben javasolt változásokkal.

Koherencia

A javasolt változásoknak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciájára gyakorolt hatását az új vagy módosított intézkedések és a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések közötti kölcsönhatások magyarázatával kell bemutatni, hivatkozva a módosított tervben fenntartott és visszavont intézkedésekre is. A tagállamokat arra is felkérik, hogy magyarázzák el, hogyan tartják fenn a reformok és a beruházások közötti általános egyensúlyt. Az új vagy módosított intézkedések nem vezethetnek következetlenséghez, és nem ronthatják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv általános koherenciáját.

A jóváhagyott kohéziós politikai partnerségi megállapodásokkal és programokkal való összhangot szintén be kell mutatni, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 17. cikkének (3) bekezdésével, 18. cikkének (4n) bekezdésével és (62) preambulumbekezdésével (lásd még alább).

Nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség mindenki számára

A tagállamoknak ismertetniük kell, hogy a változások hogyan befolyásolják módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervük hozzájárulását a nemek közötti egyenlőségre és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéshez. A közelmúlt fejleményeivel összefüggésben alapvető fontosságú az energiaszegénység kockázatának mérséklése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében.

A tagállamoknak e célból követniük kell a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatást, egyszersmind igazodniuk kell a közelmúltbeli fejleményekhez is, például az alábbiak révén:

—	Annak mérlegelése, hogy miként lehet a lehető legjobban érvényre juttatni a nemek közötti egyenlőségre és a mindenki számára biztosítandó egyenlőségre vonatkozó célkitűzést a végrehajtási és nyomonkövetési folyamatban a tervük eddigi végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

—	Az egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó szervek bevonása a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába, például az érintett ellenőrző szervek munkájába.

—	Az adott célkitűzések fokozott érvényre juttatása a felülvizsgált mérföldkövekben és célokban, például lehetőség szerint a célkitűzések lebontása nem, életkor, fogyatékosság, illetve faji és etnikai származás szerint.

Az új információk körének arányosnak kell lennie a kiegészítésben javasolt változásokkal.

Állami támogatás

Az állami támogatási szabályok teljes mértékben alkalmazandók a további vagy felülvizsgált reformokra és beruházásokra. Az egyes tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy ezek a reformok és beruházások megfeleljenek az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak, különösen az arányosságnak, és kövessék az állami támogatásra alkalmazandó eljárásokat.

Ezzel összefüggésben a Bizottság éghajlatvédelmi, energetikai és környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó 2022-es iránymutatása (13) útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a Bizottság miként fogja értékelni az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó környezetvédelmi – ideértve az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelemmel kapcsolatos – és energetikai támogatások összeegyeztethetőségét. Ezen túlmenően a jelenleg felülvizsgálat alatt álló általános csoportmentességi rendelet az állami támogatások egyes konkrét kategóriáit a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítja, amennyiben azok eleget tesznek a vonatkozó egyértelmű feltételeknek, és mentesíti ezeket a kategóriákat a Bizottságnak történő előzetes bejelentésre és az intézkedések Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó követelmény alól. A REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló intézkedések tekintetében például arra ösztönzik a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az általános csoportmentességi rendelet kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatásra vonatkozó 4. szakaszának, valamint a környezetvédelmi támogatásról szóló 7. szakaszának rendelkezéseit.

Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret – amelyet a Bizottság 2022. március 23-án fogadott el annak érdekében, hogy Oroszország ukrajnai inváziójával összefüggésben támogassa az uniós gazdaságot – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott intézkedések egyedi esetekben történő állami támogatásának értékelése szempontjából is releváns lehet, amennyiben a támogatás orvosolja az Ukrajna elleni orosz agresszió gazdasági hatásait. A Bizottság jelenleg vizsgálja az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret és az általános csoportmentességi rendelet aktualizálásának lehetőségeit, például azok hatályának kiterjesztését és a bejelentési küszöbértékek emelését, ami minden bizonnyal elősegítené a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz/REPowerEU keretében megvalósítandó intézkedések jóváhagyását. Továbbá, mivel számos tagállam közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel (IPCEI-k) kapcsolatos beruházásokat is belefoglalt helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe, a Bizottság tovább észszerűsíti és egyszerűsíti az ilyen projektek jóváhagyását. Ez fontos az ilyen beruházások időben történő végrehajtásának és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott határidőig, azaz 2026. augusztus 31-ig történő lezárásának biztosításához. Az említett kiemelt projektek időben történő és sikeres végrehajtása alapvetően fontos lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulása és általános sikere szempontjából.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatásnak és sablonnak megfelelően a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben minden egyes új vagy felülvizsgált reformra és beruházásra vonatkozóan tüntessék fel, hogy nézetük szerint az intézkedés szükségessé teszi-e az állami támogatás bejelentését, és amennyiben igen, jelezzék az előzetes bejelentés és a bejelentés időpontját. Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedést nem kell bejelenteni, a tagállamnak hivatkoznia kell az állami támogatást engedélyező meglévő határozatra, illetőleg az általános csoportmentességi rendelet vagy az intézkedésre alkalmazandónak tekintett egyéb csoportmentességi rendeletek rendelkezéseire, a megfelelő indokolás kíséretében, vagy ki kell fejtenie, hogy az intézkedés miért nem minősül állami támogatásnak. A vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó ütemterv előzetes összeállításakor a tagállamoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a Bizottság számára a releváns beruházási intézkedésekben esetlegesen előforduló és az állami támogatás bejelentését igénylő állami támogatások engedélyezésére. A Bizottság készen áll arra, hogy előzetes iránymutatást nyújtson a tagállamoknak arról, hogy a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben előirányzott egyes beruházások megfelelnek-e az állami támogatásra vonatkozó szabályozási keretnek. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a kellő idő biztosítása érdekében osszák meg a Bizottsággal az (előzetes) bejelentési ütemtervüket.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben foglalt és az állami támogatás szempontjából felülvizsgált intézkedésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok alapján a Bizottság szolgálataival a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük előkészítése során folytatott korai kommunikáció alapvető fontosságú a bejelentett intézkedések állami támogatásának gyors értékeléséhez. A tagállamokat felkérik a Bizottság szolgálataival való egyeztetésre annak érdekében, hogy a különböző állami támogatási keretek által biztosított lehetőségeket maradéktalanul kihasználva az intézkedéseket az alkalmazandó szabályokkal összhangban tervezzék meg.

A vállalkozások napi kiadásait csökkentő támogatás csak néhány helyzetben és szigorú feltételek mellett engedélyezett. Az ilyen típusú támogatással járó intézkedést mérlegelő tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedés megfeleljen a vonatkozó állami támogatási keretben meghatározott alkalmazandó feltételeknek.

Bár az állami támogatási szabályok 2026-ig változhatnak, emlékeztetni kell arra, hogy az állami támogatási szabályok értelmében az intézkedés értékelése szempontjából releváns időpont az állami támogatás nyújtásának időpontja, vagyis az az időpont, amikor a kedvezményezett törvény alapján érvényesíthető jogot szerez a támogatás igénybevételére. Amennyiben a vonatkozó állami támogatási keret alapján ezen időpontban az intézkedés összeegyeztethetőnek minősül, azt végre lehet hajtani (az állami támogatás kifizethető és a beruházások végrehajthatók), még akkor is, ha az állami támogatási szabályok ezt követően változnak.

2.    A változások ismertetése

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatás és sablon szerint ezt a szakaszt komponensenként kell felépíteni. Csak azon komponensek tekintetében kell ilyen szakaszt beilleszteni, amelyeket érintenek a változások. Mellőzni kell a más szakaszokban megadott információk ismétlését, ehelyett fel kell tüntetni, hogy a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez képest milyen változások történtek (a vonatkozó szakaszokra és intézkedésekre való pontos hivatkozásokkal). A tagállamok a meglévő komponensekre támaszkodhatnak néhány, ugyanabban a témában megvalósuló reformmal és beruházással való kiegészítés céljából (pl. az energetikai felújításra vonatkozó meglévő komponens kiegészíthető egy új épületfelújítási intézkedéssel). A tagállamok a különböző prioritásokkal rendelkező új beruházások és reformok esetében teljesen új komponenseket is bevezethetnek.

A reformok és beruházások ismertetése

Minden olyan komponens esetében, ahol változás történt az alapul szolgáló intézkedésekben, a tagállamoknak jelezniük kell, mely beruházásokat vagy reformokat „adták hozzá”, „töröltek” vagy „módosították” a korábbi helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez képest.

A pénzügyi eszközök felhasználása és költségvetési biztosítékok

A pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok formáját öltő intézkedések több okból is vonzó megoldást jelenthetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott beruházások megvalósítására:

—	A pénzügyi eszközök magukban foglalhatják a kedvezményezettek által kapott tőkeösszeg tagállamnak történő visszafizetését, ezáltal hosszú távon korlátozva az államadósság keletkezését.

—

Lehetővé kell tenniük a pénzmozgások ugyanazon szakpolitikai célokra történő újrafelhasználását, többek között adott esetben a tőke visszafizetését (például hitelalapok és tőkeprogramok esetében), a 2026 utáni időszakban is és/vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott hitelek visszafizetését.

—

Számos kisebb beruházás finanszírozására szolgálhatnak egy koherens kereten belül – például az épületek energiahatékonyságának javításához nyújtott állami garanciák és kedvező hitelek formájában –, és elősegíthetik a potenciális kedvezményezettek decentralizált partnerstruktúrákon keresztül történő elérését.

—	Segíthetnek további pénzügyi erőforrások vagy társberuházások kihasználásában, különösen magánvállalatok és privát pénzügyi intézmények részéről.

A meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tapasztalatai alapján a tagállamok a következő típusú pénzügyi eszközök alkalmazását mérlegelhetik:

—	garanciaeszközök és kedvezményes hitelek az energiahatékonysági felújítási programokhoz felvett kölcsöntőke költségeinek csökkentésére;

—	a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra vonatkozó köz–magán társulások;

—	az energetikai szolgáltató vállalkozás refinanszírozása a gyártási folyamatok, a nem lakóépületek és a többlakásos épületek energiahatékonyságának javítása érdekében;

—	a zöld átállást támogató vállalatokba vagy részvényalapokba történő tőkebefektetések. (14).

Az I. melléklet további információkat nyújt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatáról, valamint arról, hogy az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése és végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján lehetőség van hozzájárulni az InvestEU garanciához egy tagállami komponens révén.

Zöld és digitális dimenzió

A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervük milyen mértékben járul hozzá a zöld átálláshoz és az EU energiafüggőségének csökkentéséhez, a jövőbiztos digitális átálláshoz és a stabil digitális egységes piachoz, vagy milyen mértékben kezeli az előbbiekkel összefüggő kihívásokat. Ide tartozhatnak a megfelelő ütemezésű kutatási és innovációs intézkedések. A kettős átállás koncepciójával összhangban mindkét átmenetet egymást erősítőnek kell tekinteni, és ezeket a Bizottság együttesen fogja megvizsgálni.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseinek zöld dimenzióját továbbra is kvalitatív megközelítés (az intézkedések és az egyes tagállamok energetikai, éghajlati és környezeti kihívásai közötti kapcsolat) és kvantitatív megközelítés (az éghajlat-politikai célkitűzésekhez való teljes hozzájárulásnak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv esetében – beleértve a REPowerEU-fejezetet is –, valamint a REPowerEU-fejezet esetében külön is legalább a terv teljes allokációjának legalább 37 %-át kell kitennie) alapján kell értékelni.

A tagállamokat felkérik, fejtsék ki, hogy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervük hogyan járul hozzá a klímarendeletben foglalt uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, figyelemmel a 2022 decemberében politikai szinten elfogadott éghajlat-politikai célokra és az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag 2021 júliusában és decemberében javasolt más részeire. Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag jogalkotási intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az éghajlat-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adópolitikák alkalmassá váljanak a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére, valamint az európai klímarendeletben foglalt klímasemlegesség elérésére.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések digitális dimenzióját továbbra is kvalitatív és kvantitatív megközelítés alapján fogják értékelni. 2021. március 9-én az Európai Bizottság előterjesztette a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményt, amely négy sarkalatos pont köré szerveződik: készségek, biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakítása és a közszolgáltatások digitalizálása. E pontok mindegyike tekintetében ambiciózus uniós szintű célokat határoz meg 2030-ig. A közlemény nyomán határozati javaslat született „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű 2030-ig előretekintő szakpolitikai programról, amely 2023. január 9-én lépett hatályba. A program olyan irányítási struktúrát hozna létre, amelyben a tagállamok és a Bizottság strukturált módon együttműködnek a célok elérése érdekében, és megkönnyítené a több országra kiterjedő projektek végrehajtását. A tagállamokat felkérik annak jelzésére, hogy a digitális átállásra, illetve az abból adódó kihívások kezelésére irányuló további vagy módosított intézkedések hogyan járulnának hozzá a négy sarkalatos ponthoz és a 2030-as célok eléréséhez.

Ami a kvantitatív megközelítést illeti, a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv digitális célkitűzésekhez való teljes hozzájárulásának – a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések kivételével – a terv teljes allokációjának legalább 20 %-át kell kitennie.

Éghajlat-politikai nyomon követés és digitális címkézés

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott 37 %-os éghajlat-politikai cél és 20 %-os digitális cél a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítása esetén továbbra is kötelező marad, függetlenül az e változásokhoz vezető okoktól (a digitális címkézés tekintetében kivételnek számítanak a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések költségei, a REPowerEU-fejezetekben foglalt intézkedéseket ugyanis nem veszik figyelembe a digitális cél kiszámításakor). Ezért fontos, hogy a tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációját figyelembe vegyék a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek módosításakor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a felülvizsgált pénzügyi hozzájárulás nőtt vagy csökkent.

A tagállamoknak ezért minden egyes új vagy módosított intézkedés esetében ismertetniük kell az éghajlat-politikai és digitális célhoz való hozzájárulást, követve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatást. Abban az esetben, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes becsült költsége, illetve az éghajlati vagy digitális vonatkozású intézkedések költsége megváltozik, a címkézés új értékelésére lesz szükség a két cél folyamatos elérésének ellenőrzése céljából. Egy meglévő intézkedés eredeti hatályának, jellegének vagy kialakításának bármilyen változása esetén is el kell végezni a címkézés értékelését.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét célértéket a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészére vonatkozóan számítják ki, amely mind a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, mind a kiegészítést magában foglalja, a digitális címkézés tekintetében figyelmen kívül hagyva a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések költségeit. Az éghajlat-politikai és digitális hozzájárulásokat újraszámítják a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv tekintetében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedésekben bekövetkezett változásokat és az említett, módosított becsült összköltséget. Az éghajlat-politikai hozzájárulást összehasonlítják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjával, beleértve a REPowerEU-fejezetet is. Az éghajlat-politikai célértéket külön kiszámítják a REPowerEU-fejezetre vonatkozóan is. A digitális hozzájárulást összehasonlítják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjával, figyelmen kívül hagyva a REPowerEU-fejezetben szereplő reformokra és beruházásokra szánt összegeket.

A 27 elfogadott terv tapasztalatai alapján a több területet lefedő intézkedések – például a horizontális intézkedések – esetében adott esetben az éghajlat-politikai nyomon követést és a digitális címkézést az alintézkedés szintjén kell alkalmazni (egy adott beavatkozási területre vonatkozó intézkedés különálló része) különböző beavatkozási területekre vonatkozóan (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. és VII. melléklete értelmében).

Továbbá érdemes felidézni azt is, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) és f) pontja, valamint VI. és VII. melléklete meghatározza az éghajlat-politikai és digitális célokhoz nyújtott támogatás kiszámítására alkalmazandó együtthatókat. E rendelkezések értelmében az éghajlat-politikai célkitűzések támogatására vonatkozó együtthatók növelhetők (az éghajlati címkézés esetében összesen legfeljebb 3 %-ra), feltéve, hogy azokat a hatásukat növelő intézkedések kísérik. A tagállamoknak adott esetben kellően meg kell indokolniuk az ilyen rendelkezések alkalmazását.

A tagállamoknak ismertetniük kell az ilyen intézkedések címkézésére vonatkozóan általuk javasolt konkrét megközelítést. A Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak arra vonatkozó példák gyűjtésében, hogy a Tanács által korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben hogyan címkéztek hasonló intézkedéseket.

A jelentős károkozás elkerülése (DNSH)

A DNSH-elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összefüggésében történő alkalmazására vonatkozó irányadó elveket és szabályokat meghatározó DNSH technikai útmutatás (HL C 58., 2021.2.18., 1. o.) továbbra is teljes mértékben alkalmazandó lesz, figyelembe véve annak sajátos jellemzőit. Emellett egy „ellenőrző listát” is tartalmaz a DNSH-önértékeléshez, amelyet minden egyes intézkedés esetében szerepeltetni kell a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. Ez a szakasz összefoglalja az útmutatás fő elemeit, és ismerteti az új vagy felülvizsgált intézkedésekre való alkalmazásukat. További pontosításokat is tartalmaz a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tapasztalatai alapján.

Hogyan kell alkalmazni a DNSH-elvet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata során?

A tagállamoknak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő valamennyi új vagy módosított intézkedésre vonatkozóan DNSH-önértékelést kell végezniük, kivéve azokat az eseteket, amikor a DNSH nem alkalmazható (lásd még a DNSH technikai útmutatás 2.1. szakaszát és I. mellékletét). A tagállamok felkérést kapnak arra is, hogy a DNSH-önértékelés részeként adott esetben és amennyiben lehetséges készítsenek mennyiségi értékelést a reform vagy a beruházás környezeti hatásáról. A következő, több területet érintő megfontolásokat kell figyelembe venni (lásd még a DNSH-elvnek való megfelelés módjáról szóló további információkat tartalmazó mellékletet):

—

Újonnan elérhető, alacsony környezeti hatású alternatívák: Az új vagy felülvizsgált intézkedések értékelésekor továbbra is alkalmazni kell a DNSH technikai útmutatás 2.4. szakaszában foglalt elveket, beleértve a 25. lábjegyzetet is. Az említett intézkedések DNSH-értékelésének tükröznie kell a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló, alacsony környezeti hatású alternatívákra vonatkozó információkat.

—

A környezeti hatás nem növekedhet az eredeti intézkedéshez képest: Meglévő intézkedés módosítása esetén a módosítás nem növelheti az eredeti intézkedés környezeti hatását. Ezt a tagállamnak igazolnia kell. A környezeti hatás növekedése esetén a tagállamnak bizonyítania kell, hogy az intézkedés – nagyobb környezeti hatása ellenére – továbbra is megfelel a DNSH-elvnek.

Hogyan kell a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben bemutatniuk, hogy az intézkedések megfelelnek a DNSH-elvnek?

Változások esetén két fő forgatókönyv vázolható fel, amelyek különböző hatást gyakorolnak a DNSH-értékelés folyamatára:

—

Új intézkedés bevezetése: Ha egy tagállam úgy dönt, hogy új intézkedéssel egészíti ki helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, ugyanazt a folyamatot kell követnie, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredeti benyújtásakor. A tagállamnak ki kell töltenie a DNSH technikai útmutatás I. mellékletében található ellenőrző listát, hogy alátámassza arra vonatkozó elemzését, hogy az új intézkedés hatással van-e a környezeti célkitűzésekre, és ha igen, milyen mértékben.

—

Meglévő intézkedés változása: Előfordulhat, hogy a tagállamok meg kívánják változtatni egy meglévő intézkedés kialakítását, jellegét vagy hatályát. A tagállamnak be kell nyújtania a megfelelő DNSH-értékelést, szükség szerint az intézkedés változásait tükröző módosításokkal. A tagállamnak fel kell tüntetnie a korábban elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési terv azon szakaszára való hivatkozást, amelyben az eredeti DNSH-értékelés szerepel.

3.    Mérföldkövek, célok és ütemterv

Helyreállítási és rezilienciaépítési tervük módosításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott minden egyes új vagy módosított intézkedéshez megfelelő mérföldkövek és célok társuljanak. Az új mérföldkövek és célok meghatározásakor, illetve a meglévők módosítására irányuló javaslatok megtételekor a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatásban felvázolt elveket kell követniük, többek között a mérföldkövek és célok sajátosságai és megalapozottsága tekintetében.

A tagállamnak az új vagy módosított mérföldkövekre vagy célokra vonatkozó javaslata szigorúan abból ered, hogy a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv új vagy módosított intézkedéseket tartalmaz.

Mivel a tagállamokat ösztönzik a REPowerEU-célkitűzéseket támogató, határokon átnyúló vagy több országot érintő projektekben való részvételre, különös figyelmet kell fordítani a kapcsolódó mérföldkövek és célok körültekintő kialakítására. Egyrészt ezeket egyértelműen meg kell osztani az ilyen projektekben részt vevő különböző tagállamok között, hogy el lehessen kerülni az átfedéseket és a késedelmeket az értékelés és a végrehajtás során. Egyetlen helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtása sem függhet egy másik tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének sikeres végrehajtásától. Másrészt a mérföldköveket és a célokat jól összehangolt módon kell kialakítani a tagállamok közötti elkerülhetetlen kölcsönös függőségek megfelelő értékelése, valamint prudens végrehajtási határidők meghatározása érdekében. A Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a határokon átnyúló vagy több országot érintő projektekben részt vevő tagállami csoportoknak annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően alakítsák ki mérföldköveiket és céljaikat.

A REPowerEU-célkitűzéseket előmozdító egyes nemzeti beruházások végrehajtási időszaka 2026-on túlra is kiterjedhet. Ilyen esetekben a REPowerEU-fejezetben foglalt kapcsolódó mérföldköveket és célokat úgy kell kialakítani, hogy azok csak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott intézkedéseket foglalják magukban az Eszköz élettartamán belül, míg az intézkedések kialakításának egyértelműen meg kell határoznia, hogy 2026 után mely végrehajtási lépéseket támogatják nemzeti vagy más uniós alapokból.

Abban az esetben, ha egy tagállam a 21. cikk alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását javasolja, a meglévő mérföldköveket és célokat csak olyan mértékben lehet módosítani, amennyiben az a módosítást indokoló objektív körülményekhez kapcsolódik. Amint azt a jelen iránymutatás 1. része ismerteti, ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia az objektív körülmények és a javasolt változások között.

A tanácsi végrehajtási határozatban feltárt elírásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása során bármikor jelezhetők a Bizottságnak és a Tanácsnak. Ezeket figyelembe fogják venni az új/módosított tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslatban vagy külön helyesbítésben.

4.    Finanszírozás és költségek

Új intézkedések: A tagállamoknak meg kell adniuk a kiegészítésben előterjesztett új reformok és beruházások becsült összköltségét. Ez a kötelezettség a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokra és beruházásokra is vonatkozik.

Felülvizsgált intézkedések: A tagállamnak aktualizált költségbecslést kell benyújtania minden olyan felülvizsgált intézkedés esetében, amelynek változásai érintik a becsült költségeket. Ha a változás csak az intézkedés nagyságrendjét érinti, a becsült költségeket ezzel arányosan kell módosítani.

Módszertan: Az említett költségbecslések elkészítésekor a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatásban foglalt konkrét utasításokat kell követniük. A tagállamokkal szemben alapesetben nem elvárás, hogy felülvizsgált költségbecsléseket nyújtsanak be a nem új és nem is módosított intézkedésekre vonatkozóan. A tagállamok benyújthatják a költségbecslések független állami szerv általi validálását, ami hozzájárulhat a becslések hitelességének megerősítéséhez.

5.    A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kiegészítő jellege és végrehajtása

Összhang egyéb kezdeményezésekkel

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 17. cikke szerint valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek – beleértve a kiegészítéseket is – összhangban kell lennie a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal, valamint a nemzeti reformprogramokban, a nemzeti energia- és klímatervekben (NEKT-k) és azoknak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált változataiban, az Igazságos Átmenet Alapról szóló rendelet értelmében benyújtott területi igazságos átmeneti tervekben, az ifjúsági garancia végrehajtási terveiben, a partnerségi megállapodásokban és az operatív programokban foglalt információkkal.

—	A vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal és nemzeti reformprogramokkal való összhang tekintetében lásd ezen iránymutatás európai szemeszterről szóló szakaszát.

—	A kiegészítéseknek a klímasemleges gazdaságra irányuló azon tevékenységekkel is összhangban kell lenniük, amelyeket a területi igazságos átmenet tervek fognak meghatározni.

—

Végezetül a kiegészítéseknek összhangban kell lenniük az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadása óta a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Tekintettel arra, hogy valamennyi tagállam elfogadta partnerségi megállapodását és csaknem az összes tagállam elfogadta kohéziós politikai programját, a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy az új vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések hogyan egészítik ki a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendeleten alapuló programok végrehajtását (15).

A finanszírozás kiegészítő jellege és a kettős finanszírozás elkerülése

A tagállamoknak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben meg kell határozniuk, hogy megváltoztak-e a finanszírozás kiegészítő jellegének és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 9. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében bevezetett szabályok. E tekintetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatás továbbra is teljes mértékben alkalmazandó.

Végrehajtás

A végrehajtási keretet az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részeként értékelték, és a feltételezés szerint a tagállamok továbbra is ugyanazokra a rendelkezésekre fognak támaszkodni a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása során. Mindazonáltal a végrehajtási keret bármely javasolt módosítását indokolni kell.

Amennyiben a tagállamok eddig nehézségekbe ütköztek helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtása során (például az adminisztratív kapacitás hiányával, a fejletlen informatikai rendszerrel vagy a felelős hatóságok nem elég egyértelmű felhatalmazásával kapcsolatban), arra kell ösztönözni őket, hogy proaktívan vizsgálják felül meglévő intézkedéseiket, azok hatékonyságának javítása céljából. A tagállamok arra is felkérést kapnak, hogy vitassák meg a Bizottsággal az eddigi tapasztalatokat annak megállapítása érdekében, hogy a végrehajtási keret bármilyen módosítása hozzájárulhat-e a reformok és beruházások megvalósításának javításához.

Amennyiben egy tagállam úgy módosítja a helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, hogy nagyobb pénzügyi hozzájárulásban vagy hitelben részesüljön, igazolnia kell, hogy a terv koordinálásáért és végrehajtásáért felelős hatóságok elegendő adminisztratív kapacitással és megfelelő felhatalmazással rendelkeznek. Általánosabban fogalmazva, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, elegendő adminisztratív kapacitással rendelkezzenek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházásainak végrehajtásához, és így módjukban álljon, hogy beruházásaik vagy reformjaik költségeibe átmeneti jellegű, korlátozott mértékű adminisztratív költségeket is beépítsenek, amennyiben az adott beruházás vagy reform végrehajtásához kapcsolódnak ilyen költségek.

A tagállamok igénybe vehetik a technikai támogatási eszközt is a REPowerEU-fejezetben szereplő beruházások és reformok végrehajtásához, amint azt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó 2021. évi iránymutatás kifejti. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy jelezzék, ha a technikai támogatás tárgyát képező konkrét reform vagy beruházás részeként alkalmazni kívánják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 7. cikkének (2) bekezdését. Amennyiben a tagállam a technikai támogatási eszköz keretében horizontális támogatást igényelt vagy szándékozik igényelni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával – például kommunikációs intézkedésekkel – kapcsolatban, azt ebben a szakaszban fel kell tüntetnie.

Konzultációs folyamat

A tagállamoknak összefoglalót kell készíteniük a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv/kiegészítés benyújtását megelőzően a nemzeti jogi keretükkel összhangban folytatott konzultációs folyamatról. A konzultációs folyamatnak arányosnak kell lennie a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben bevezetett változások nagyságrendjével. Például a pénzügyi allokáció kis mértékű változásával járó módosítások nem tennének szükségessé ugyanolyan típusú konzultációs eljárást, mint a jelentős hitelösszeg igénylését előirányzó módosítások. Mivel az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése során folytatott konzultációk mértéke – különösen a Covid19-veszélyhelyzetre tekintettel – eltérő volt, a tagállamokat arra ösztönzik, hogy általában erősítsék ezt a folyamatot, amennyiben módosítják helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. Biztosítaniuk kell, hogy az érdekelt feleket, köztük a helyi és regionális hatóságokat, a szociális partnereket, a nem kormányzati szervezeteket és adott esetben a mezőgazdasági ágazat érdekelt feleit – nemzeti jogi keretükkel összhangban – időben és érdemben bevonják az új vagy felülvizsgált intézkedések kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe.

A vonatkozó intézkedések végrehajtása érdekében helyénvaló lehet, hogy a tagállamok regionális vagy helyi megfontolásokhoz kapcsolódó feltételeket építsenek be a földrajzi dimenzióval rendelkező mérföldkövekbe vagy célokba (például a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációhoz kapcsolódó konkrét feltételek hozzáadásával). Hasonló feltételeket illeszthetnek be a szociális partnerekkel és adott esetben a mezőgazdasági ágazat érdekelt feleivel a vonatkozó reformok vagy beruházások végrehajtásával kapcsolatban folytatott konzultációra vonatkozóan is.

Emellett az európai szemeszter – az egyes tagállamok gyakorlataival és hagyományaival összhangban – fontos keretet fog biztosítani a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladásnak az érdekelt felekkel való megvitatásához. Ezen túlmenően a tagállamok nemzeti reformprogramjukat is felhasználhatják az eddig folytatott konzultációk ismertetésére és a jövőben tervezett konzultációk felvázolására. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása csak erős regionális és helyi szerepvállalással, valamint a szociális partnerek és a civil társadalom támogatásával lesz sikeres.

A REPowerEU-fejezet előkészítése során is alkalmazni kell a szokásos konzultációs követelményeket, beleértve azt is, hogy összefoglalót kell készíteni arról, hogy hogyan vették figyelembe az érdekelt felek észrevételeit. A tagállamoknak összefoglalójukban ismertetniük kell, hogy a konzultáció eredménye hogyan jelenik meg a REPowerEU-fejezetben. Ismertetni kell a konzultációs folyamatot, kitérve annak fő jellemzőire, az érdekelt felek típusaira és a beérkezett főbb észrevételekre. Ezt követően be kell mutatni, hogy miként vették figyelembe a kapott visszajelzéseket a REPowerEU-intézkedések kialakításakor, és meg kell jelölni, hogy hogyan fogják azokat továbbra is figyelembe venni a végrehajtás során.

Fontos lesz a széles körű konzultáció, különösen a REPowerEU-val kapcsolatos ügyekben releváns szakértelemmel rendelkező érdekelt felek bevonása. A konzultációs folyamatnak arányosnak kell lennie a REPowerEU-fejezetek benyújtásának sürgősségével.

Nem kell további nyilvános konzultációt folytatni azokban az esetekben, amikor a tagállamok kiterjesztik az intézkedéseket, de azok tartalma nem változik, vagy amikor a meglévő intézkedéseket az azokhoz nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulás csökkenése miatt a REPowerEU-fejezetbe helyezik át.

Ellenőrzések és vizsgálatok

A belső kontrollrendszerek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes mértékben megfeleljenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének. Ebben az összefüggésben, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv felülvizsgálatából eredő változások fényében alapvető fontosságú a tagállamok részéről annak pontos indoklása, hogy a bevezetett ellenőrzési struktúrák továbbra is megfelelőek-e, és adott esetben hogyan fogják azokat megerősíteni a megfelelő erőforrások és struktúrák biztosítása céljából. A tagállami kontrollrendszerekre vonatkozó legfontosabb követelményeket a Bizottság és a tagállam által aláírt finanszírozási és hitelmegállapodás I. melléklete tartalmazza. Különösen akkor, ha a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv új vagy felülvizsgált intézkedéseket tartalmaz, a tagállamnak ki kell fejtenie és igazolnia kell, hogy az ellenőrzési struktúrák továbbra is megfelelőek, vagy adott esetben azt, hogy kapacitásukat – a személyzetet és a folyamatokat is beleértve – hogyan fogják növelni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv méretének növekedésével arányosan.

Amennyiben a kiegészítés nem növeli jelentősen a pénzügyi hozzájárulást, viszont változásokat vezet be az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez képest, a tagállamoknak naprakész magyarázatot kell adniuk az ellenőrzési intézkedésekről és rendszerekről, beleértve a végső kedvezményezettek adataira vonatkozó adattároló rendszert is.

Kommunikáció

A tagállamoknak – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 34. cikkével és a finanszírozási megállapodások 10. cikkével összhangban – a nyilvánosság uniós finanszírozással kapcsolatos tájékoztatása céljából folytatniuk kell kommunikációs stratégiájuk végrehajtását, szükség esetén aktualizálva azt, beemelve az újonnan bevezetett reformokat és beruházásokat. A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásakor a tagállamok felkérést kapnak annak ismertetésére, hogy milyen intézkedéseket tettek e kötelezettségek végrehajtása érdekében, hogy a Bizottság könnyebben nyomon követhesse az említett rendelkezéseknek való megfelelést.

A kommunikációs kampányoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy felhívják a figyelmet az európai reagálás részét képező, konkrétan a REPowerEU keretében megvalósuló kulcsfontosságú reformokra és beruházásokra; valamint jobban meg kell ismertetniük a lakossággal a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket és az azokban megfogalmazott célokat. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeiket a következő területekre összpontosítsák:

—	A helyreállítási és rezilienciaépítési terv céljainak és a tagállam számára biztosított előnyeinek ismertetése és felidézése.

—	Annak gyakorlati példákkal való szemléltetése, hogy a reformok és a beruházások miért előnyösek a társadalom, az európai helyreállítás, a zöld és digitális átállás és az energiabiztonság szempontjából.

—	Annak biztosítása, hogy kellően látható legyen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv magas szintű politikai támogatottsága.

—	Tájékoztatás a mérföldkőnek számító projektekről, és megvalósításuk hozzárendelése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz.

—	A potenciális kedvezményezettek ösztönzése arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében pályázzanak finanszírozásra.

—	A reformok és a beruházások végrehajtása terén – különösen a REPowerEU keretében – elért általános előrehaladás bemutatása, többek között a szociális partnerekkel, az érintett közösségekkel és általában a civil társadalommal folytatott rendszeres eszmecserék révén.

A Bizottság az Inform EU hálózaton keresztül is elérhető, hogy segítse a tagállamokat nemzeti kommunikációs stratégiáik végrehajtásában, többek között a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tekintetében.

Átláthatóság a végső kedvezményezettekkel kapcsolatban

A REPowerEU-rendeletbe beillesztett új átláthatósági kötelezettség növelte a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásával kapcsolatos átláthatóságot. A tagállamoknak létre kell hozniuk egy nyilvánosan elérhető és felhasználóbarát portált, amely tartalmazza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az intézkedések végrehajtásához a legmagasabb összegű finanszírozásban részesült 100 végső kedvezményezett adatait.

Végső kedvezményezett alatt az utolsó olyan, pénzeszközökben részesülő jogalany értendő, amely nem vállalkozó vagy alvállalkozó. Ezt meg kell különböztetni a kedvezményezettektől, amelyek az Eszköz közvetlen irányítási struktúrájának megfelelően a tagállamok.

Ezeknek az adatoknak tartalmazniuk kell a végső kedvezményezett hivatalos nevét, beleértve természetes személyek esetében a vezeték- és utónevet is, a kapott pénzeszközök összegét, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében megvalósuló azon kapcsolódó intézkedés(eke)t, amely(ek)hez a támogatást kapták. A 100 legnagyobb kedvezményezett meghatározása céljából csak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzeszközöket kell figyelembe venni, mivel egyes beruházások részben más közfinanszírozásban is részesülhetnek.

Az arányosság biztosítása és a magánélet tiszteletben tartása érdekében, amennyiben a végső kedvezményezettek természetes személyek, minden személyes adatot törölni kell két évvel azon pénzügyi év végét követően, amelyben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott utolsó finanszírozást kifizették az adott végső kedvezményezettnek. Hasonlóképpen, analógia útján a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre is alkalmazandóvá vált az adatok közzététele alóli néhány kivétel, amelyekről költségvetési rendelet 38. cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Ezek a következő esetekre vonatkoznak:

—	A természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például a munkanélkülieknek és menekülteknek fizetett egyéb közvetlen támogatások (a költségvetési rendelet 191. cikke (4) bekezdésének b) pontja).

—

A szakmai alkalmasság alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések (a költségvetési rendelet 237. cikkének (2) bekezdése), valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el a 15 000 EUR-t (a költségvetési rendelet I. mellékletének 14.4. pontjában említett összeget).

—	A pénzügyi eszközök révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű pénzügyi támogatások

—	Azok az esetek, amikor a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek és szervezeteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sértheti a végső kedvezményezettek üzleti érdekeit.

Tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében érintett összegekre, nem valószínű, hogy az első három bekezdésben meghatározott kivételek alkalmazandók lennének a 100 legnagyobb kedvezményezettre. A negyedik kivétel várhatóan szintén nem lesz széles körben alkalmazandó. Mivel az adatok közzététele csak nagy méretű kedvezményezetteket érint, amelyek többsége várhatóan jogi személy lesz, a természetes személyekkel kapcsolatos adatvédelmi aggályokat az uniós források elköltésének átláthatósága iránti igény tükrében kell mérlegelni. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a költségvetési rendelet 38. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozás igazodni fog e rendelkezés bármely jövőbeli módosításához.

Az említett adatok tagállami portálokon való közzététele mellett a Bizottság uniós szinten összegyűjti majd ezeket az adatokat a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblában, a tagállami portálokra mutató linkekkel együtt. Az adatokat évente kétszer kell majd frissíteni, és a Bizottság törekedni fog arra, hogy a frissítések időzítését hozzáigazítsa a már megkezdett áprilisi és októberi féléves jelentéstételhez. Az első információgyűjtésre a 2023. áprilisi féléves jelentéstétellel párhuzamosan kerül sor. A Bizottság emellett egy interaktív térképet is közzé fog tenni, amely bemutatja a tagállamokban megvalósuló különböző intézkedéseket és azok helyszínét.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(2)  A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, 2023. február 1. (COM(2023) 62). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023DC0062

(3)  https://commission.europa.eu/system/files/2021-01/document_travail_service_part1_v2_en.pdf

(4)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26a. cikkének (1) bekezdésével összhangban a REPowerEU-fejezetet benyújtó tagállamok kérhetik az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében biztosított eredeti nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5 %-ának átcsoportosítását a REPowerEU-célkitűzéseket előmozdító prioritások javára, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkében meghatározottak szerint, feltéve, hogy az ilyen támogatás hozzájárul az érintett alapnak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzéseihez. A közös rendelkezésekről szóló rendelet szerint a nemzeti allokációnak a REPowerEU-célkitűzéseket előmozdító beruházásokra felhasznált 7,5 %-a azonban nem képezi sem a REPowerEU-fejezetek, sem a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részét.

(*1)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap Plusz allokációi alapján, a partnerségi megállapodások elfogadásával összefüggésben végrehajtott átcsoportosításokat követően.

(5)  A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (48) preambulumbekezdése és 1. melléklete értelmében a 2020. májusi zárónappal számított 2019. évi GNI.

(6)  A Bizottság 2022. június 30-i feljegyzése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz:A maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása”.

(7)  Ezek a példák pusztán szemléltető jellegűek, és semmilyen módon nem befolyásolják a tagállam által előterjesztett indokolás Bizottság általi értékelését.

(8)  A megújuló hidrogén a megújuló energiából előállított hidrogén az (EU) 2018/2001 irányelvben és a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszertannal összhangban.

(9)  A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén tekintetében támpontként szolgál az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeret (2022/C 426/01). A megújuló és fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállítására és elterjedésére vonatkozó célkitűzés keretében nem támogatható a gázpirolízis vagy szén-dioxid-leválasztással és -tárolással összekapcsolt, gőzzel végzett metánreformálás útján előállított hidrogén.

(10)  További példák találhatók „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című közleményben (COM(2021) 660 final).

(11)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények támogatására a DNSH technikai útmutatásban, illetve a tanácsi végrehajtási határozat mellékleteiben meghatározott kritériumok alkalmazandók.

(12)  Az európai szemeszter rendes ciklusának részeként a Bizottság általában május vége/június eleje felé tesz javaslatot az országspecifikus ajánlásokra, amelyeket az Európai Tanács hagy jóvá, és végül július elején a Tanács fogad el.

(13)  SEC(2022) 70 final - SWD(2022) 19 final - SWD(2022) 20 final

(14)  Kifejezetten a kkv-k esetében.

(15)  A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai alapok közötti átcsoportosítások kérelmezésének módozataival kapcsolatban lásd az 1. részt.