EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.6.22.

COM(2022) 409 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért

1.Bevezetés

Az EU szilárdan elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy kereskedelmi megállapodásai előmozdítsák a fenntarthatóságot annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés együtt járjon az emberi jogok, a tisztességes munka, az éghajlat és a környezet védelmével, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió értékeit és prioritásait. A jelenlegi geopolitikai helyzetben, amelyet fokozott instabilitás jellemez, az EU-nak megbízható partnerként fokoznia kell a harmadik országokkal való együttműködését. Az uniós kereskedelempolitika szilárd keretet biztosít a kereskedelmi partnerekkel a kereskedelemmel kapcsolatos fenntarthatósági kérdésekben való együttműködéshez. Ez a megközelítés strukturált és átlátható folyamatokat alkalmazó nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi szabályokon alapul, és a civil társadalom bevonásával valósul meg.

Ez a közlemény felvázolja, hogy miként lehetne tovább fokozni a kereskedelmi megállapodások hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez. A modern uniós kereskedelmi megállapodások már mind tartalmaznak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezeteket. 2018 óta 15 pontból álló cselekvési terv nyújt útmutatást e fejezetek végrehajtásának és érvényesítésének javításához. 1 2021 júniusában a Bizottság részletes felülvizsgálatot indított azzal a céllal, hogy a kereskedelmi partnerekkel együttműködve és az érintett uniós szakpolitikai eszközökkel, köztük az európai zöld megállapodással összhangban teljes egészükben – és nem csupán a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek tekintetében – megerősítse a kereskedelmi megállapodásokat, hogy a fenntartható kereskedelem előmozdítóivá váljanak. 2 3

A felülvizsgálat részeként a Bizottság független összehasonlító tanulmányt készíttetett a harmadik országok kereskedelmi megállapodásaiban a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén alkalmazott gyakorlatokról, amely megerősítette, hogy az EU a kereskedelmi megállapodások révén előmozdított fenntarthatóság egyik úttörője és fő éllovasa. 4 A Bizottság ezenkívül nyilvános konzultációt folytatott annak érdekében, hogy a polgárok és az érdekelt felek lehető legszélesebb körétől kapjon információkat, amelynek során számos hozzászólást gyűjtött össze a vállalkozásoktól, a szakszervezetektől, a környezetvédelmi és emberi jogi csoportoktól és a szociális partnerektől. 5 A Bizottság kiterjedt eszmecserét folytatott a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal is.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó felülvizsgálati folyamat során kapott észrevételek és ajánlások alapján a Bizottság meghatározta azokat a szakpolitikai prioritásokat és kulcsfontosságú cselekvési pontokat, amelyek szigorúbb végrehajtási szabályok mellett tovább fogják fokozni a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó jelenlegi, a nemzetközi kereten és normákon nyugvó, szerepvállaláson alapuló megközelítés hatékonyságát. Az alábbiakban ismertetett új megközelítés magában foglal egy teljes körű megfelelési szakaszt, valamint kereskedelmi szankciók konkrét és jól meghatározott esetekben történő alkalmazását.

2.Miként járulnak hozzá az uniós kereskedelmi megállapodások a fenntartható fejlődés menetrendjéhez

A kereskedelmi megállapodások mind az EU-ban, mind a partnerországokban a fenntartható növekedés fontos motorjai. Az aktív kereskedelmi menetrend alapvető fontosságú Európa gazdasági jóléte és versenyképessége szempontjából. A kereskedelmi megállapodások hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, a piacok bővítéséhez, valamint a gazdasági növekedés és az innováció fellendítéséhez 6 . E megállapodások a piacra jutás akadályainak felszámolásával csökkentik a költségeket, és megkönnyítik az éghajlatbarát technológiák és a kapcsolódó áruk és szolgáltatások elterjedését és bevezetését, amelyek világszerte hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és a változó éghajlathoz való alkalmazkodáshoz. A kereskedelmi megállapodások hozzájárulnak a szükséges – többek között a karbonszegény technológiákban használt – nyersanyagokkal való ellátás biztosításához is. A globális kereskedelem ugyanakkor hatással lehet az éghajlatra, a biológiai sokféleségre vagy a munkakörülményekre is. A nyitott kereskedelem pozitív hatásainak biztosítása érdekében a kereskedelem liberalizációjára és a nemzetközi munkaügyi normák előmozdítására, valamint a határozott éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedésekre egyaránt szükség van. A kiemelt partnerség eszközeként a kereskedelmi megállapodások platformot biztosítanak a partnerországokkal a fenntarthatósággal kapcsolatban folytatott szakpolitikai párbeszédhez és együttműködéshez. Ez azért létfontosságú, mert a globális kihívásokat csak globális együttműködéssel lehet kezelni.

A kereskedelempolitika felülvizsgálata a zöld és igazságos átmenet támogatását tette a nyitottság és a határozottság mellett az uniós kereskedelempolitika egyik pillérévé. 7 Ez összhangban van az európai zöld megállapodással és a tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleménnyel 8 , amelyek a fenntartható fejlődést az uniós szakpolitikai döntéshozatal és fellépés középpontjába helyezik. A fenntartható fejlődési prioritások és célkitűzések az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és 17 fenntartható fejlődési céljával, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással, valamint a környezetvédelemről és a munkaügyi normákról szóló egyéb többoldalú megállapodásokkal összhangban valamennyi uniós szakpolitikában általánosan érvényre jutnak. Ezek a többoldalú megállapodások és egyezmények a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés és fellépés globális keretévé váltak, és iránytűként szolgálnak az uniós kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaihoz is.

Kölcsönhatás más szakpolitikai eszközökkel

Az uniós kereskedelmi megállapodások nem önálló eszközök az Unió fenntarthatósági menetrendjének harmadik országok viszonylatában való előmozdítására és javítására. A kereskedelmi megállapodásokban foglalt, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalásokhoz egy átfogó megközelítés keretében a szakpolitikai eszközök szélesebb köre, többoldalú erőfeszítések és fejlesztési együttműködési eszközök társulnak. E kötelezettségvállalások az autonóm uniós eszközökkel együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legjobban kiaknázhatók legyenek a kereskedelemnek a fenntartható fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai, ugyanakkor pedig biztosítják a negatív hatások visszaszorítását.

A jelenlegi Bizottság megbízatásának végére az EU várhatóan további ambiciózus autonóm eszközökkel fog rendelkezni a fenntartható kereskedelem támogatására. 2021-ben a Bizottság javaslatot terjesztett elő az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozására a kibocsátásáthelyezés megelőzése és a globális éghajlat-politikai fellépés hatékonyságának fokozása érdekében 11 , valamint javaslatot terjesztett elő az erdőirtástól mentes termékekről az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása érdekében 12 . Ugyanebben az évben a Bizottság stratégiát fogadott el, amelyben ambiciózus és átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozásának javítása érdekében 13 . 2022 elején a Bizottság javaslatot terjesztett elő a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, hogy ösztönözze a fenntartható és felelős üzleti magatartást a globális értékláncokban. 14 Emellett javaslatot fogadott el egy olyan keretre vonatkozóan, amelynek célja, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék környezeti szempontból fenntarthatóbb és körforgásos legyen. 15 Amint azt a tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleményében bejelentette, a Bizottság idén új jogalkotási kezdeményezést is elő fog terjeszteni a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának tényleges betiltása érdekében. 16

Az általános tarifális preferenciarendszerről szóló új uniós rendeletre irányuló javaslatában a Bizottság növelte a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló rendszer hozzájárulását, többek között azáltal, hogy az emberi jogok, a jó kormányzás, a munkaügy és a környezetvédelem területén számos nemzetközi eszközzel egészítette ki a rendszert. Ezek közé tartozik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, két új ILO-egyezmény, valamint a fenntartható fejlődéshez hozzájáruló rendezett nemzetközi migráció. A javaslat célja továbbá, hogy a nemzetközileg tiltott gyermekmunkával és kényszermunkával előállított áruk kivitele a kereskedelmi kedvezmények lehetséges visszavonásának alapjául szolgáljon. 17

Multilaterális szinten az EU a közelmúltban három plurilaterális WTO-kezdeményezést támogatott a kereskedelemmel és a környezeti fenntarthatósággal, a műanyagszennyezéssel és a fenntartható műanyagkereskedelemmel, valamint a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformjával kapcsolatban. 18 A WTO 12. miniszteri konferenciáján az EU kulcsszerepet játszott a halászati támogatásokról szóló első többoldalú megállapodás létrejöttében, amely világszerte szankcionálja a káros halászati támogatásokat, és amelynek középpontjában a környezeti fenntarthatóság áll. Az EU a következő miniszteri konferencián továbbra is szorgalmazni fogja a támogatásokra vonatkozó szabályok körének kiszélesítését. 19 Az EU aktívan támogatta a kereskedelmi miniszterek éghajlatváltozással foglalkozó koalíciójának elindítását, hogy további politikai lendületet adjon egy pozitív kereskedelmi és éghajlat-politikai menetrend kialakításához, különösen a WTO-ban. 20 A WTO reformjának részeként az EU – többek között a WTO és az ILO közötti együttműködés révén – támogatni kívánja a kereskedelem és a tisztességes munka közötti összefüggésekről szóló párbeszédet. Az éghajlat-politikai célokhoz való igazodás előmozdítása érdekében az EU az OECD-ben támogatja a hivatalos exporthitelekre vonatkozó szabályok módosítását annak érdekében, hogy elősegítse az éghajlat-politikai célokhoz való igazodást. Az EU ezenkívül elérte a kibocsátáscsökkentés nélküli széntüzelésű erőművek betiltását. 21

Mindezek a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikai eszközök és kezdeményezések a kereskedelmi megállapodásokkal együtt a globális fenntarthatósági kihívásokra adott átfogó válasz részét képezik.

3.A fenntartható fejlődésre vonatkozó új politikai iránymutatások a kereskedelmi megállapodások esetében

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó felülvizsgálat igazolta az EU kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó modelljének megalapozottságát, ugyanakkor hat szakpolitikai prioritás tekintetében azonosított javítási lehetőségeket is, amelyek a következőképpen foglalhatók össze: 1) a partnerekkel folytatott proaktívabb együttműködés szükségessége; (2) az országspecifikus megközelítés megerősítése; (3) a fenntarthatóság érvényesítése a kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetén túlmutatóan; (4) a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának fokozott nyomon követése; (5) a civil társadalom szerepének megerősítése; valamint 6) a végrehajtás javítása, végső eszközként kereskedelmi szankciókkal 22 .

A Bizottság a fenntartható fejlődésnek a kereskedelmi megállapodásokba való beépítésére vonatkozó politikája keretében szakpolitikai prioritásonként több cselekvési pontra fog összpontosítani a hatékonyság optimalizálása érdekében. Ezek a cselekvési pontok a végrehajtási tapasztalatokra, az összegyűjtött bizonyítékokra, valamint a nyilvános konzultáció során kapott észrevételekre épülnek. A cselekvési pontok kiegészítik és bővítik az 15 pontos cselekvési tervben meghatározott cselekvési területeket.

3.1.    A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó, többoldalú megállapodásokban és együttműködésben gyökerező átfogó megközelítés

A fentieknek megfelelően a kereskedelem és a fenntartható fejlődés közötti kölcsönhatást átfogóan kell kezelni, a kereskedelempolitikát a fenntarthatóságot támogató egyéb eszközök tágabb kontextusába helyezve. Ebben az átfogó megközelítésben a kereskedelmi megállapodások előmozdítják a globális kormányzási keretet, különösen az alapvető nemzetközi normák és kötelezettségvállalások beépítésével, valamint azok hatékony végrehajtásának, betartásának és együttműködési folyamatok révén történő továbbfejlesztésének fenntartásával. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kétoldalú kötelezettségvállalások multilaterális környezetbe való beágyazása jogszerűvé, hitelessé és hatékonnyá teszi az EU kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó megközelítését. Célja továbbá a széttagoltság elkerülése, és annak biztosítása, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások erősítsék a globális erőfeszítéseket. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó, nemzetközi normákon alapuló kötelezettségvállalások védelmet nyújthatnak a protekcionista reflexekkel szemben.

A szerepvállaláson és együttműködésen alapuló megközelítés lehetővé teszi az EU és partnerei számára, hogy közös elkötelezettséggel támogassák a kereskedelmi megállapodások szerepét a zöld és méltányos átállás előmozdításában és a fenntartható fejlődési célok elérésében. Ösztönzi az érdekelt felek széles körének, többek között a helyi közösségek, a nem kormányzati szervezetek, a munkáltatók és a szakszervezetek fokozott bevonását. Mindezek elengedhetetlenek a változások gyakorlati megvalósításához.

Ezzel összefüggésben a Bizottság maradéktalanul ki fogja használni a kereskedelmi megállapodások által biztosított platformokat annak érdekében, hogy megkönnyítse az EU kereskedelemmel kapcsolatos autonóm fenntarthatósági eszközeiről folytatott párbeszédet, és ösztönözze a kereskedelmi partnereket az ezen eszközöknek való megfelelés előmozdítására. A Bizottság emellett a 15 pontból álló cselekvési tervben meghatározott „Együttműködés” fellépésekre építve javítani kívánja együttműködési erőfeszítéseinek általános hatékonyságát, és erősíteni kívánja az EU kollektív megközelítését olyan helyzetekben, amikor technikai vagy pénzügyi segítségre van szükség, illetve ösztönözni kívánja a kereskedelmi partnereket arra, hogy tovább növeljék munkaügyi és környezetvédelmi szintjüket.

3.2.    Országspecifikus végrehajtási prioritások meghatározása

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó felülvizsgálat egyértelmű elvárást tárt fel arra vonatkozóan, hogy az uniós kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak hatékonyabbnak és gyorsabbnak kell lenniük ahhoz, hogy változásokat tudjanak előidézni a gyakorlatban, és hogy az eredmények nagymértékben függnek az egyes országok sajátos helyzetétől. Ezek a megállapítások amellett szólnak, hogy a 15 pontból álló cselekvési tervben meghatározott országspecifikus megközelítést a körülményekhez jobban igazodó és célzottabb módon kell megerősíteni.

Az EU kétoldalú kereskedelmi kapcsolatai az egész világra kiterjednek, és különböző fejlettségi szintű partnereket érintenek, amelyek esetében a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások és lehetőségek eltérőek. Míg a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek ugyanazokat a kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmazzák mind az EU, mind a partnerországok tekintetében, a különböző partnerek számára a hatékony megoldások megtalálásához rugalmasságra és prioritásokra van szükség ahhoz, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseket jobban hozzá lehessen igazítani az egyes országok kihívásaihoz, szükségleteihez és kapacitásaihoz.

Az ilyen országspecifikus végrehajtási prioritások meghatározásához korai hiányelemzésre van szükség, és a kereskedelem és a fenntartható fejlődés dimenzióját részletekbe menően kell áttekinetni. A legfontosabb kihívásokat, lehetőségeket és prioritásokat az adott partnerrel közösen, az együttműködés korai szakaszában kell meghatározni. Ezeket a prioritásokat a civil társadalom bevonásával kell kidolgozni, és már a tárgyalások megkezdését megelőző hatásvizsgálatba is be kell építeni, majd a fenntarthatósági hatásvizsgálat során tovább kell finomítani és a végrehajtás során utólagos elemzés keretében értékelni kell. Az uniós biodiverzitási stratégiával 23 összhangban a kereskedelem liberalizálásának a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása fontos szerepet fog játszani ezekben az értékelésekben. Ennek alapján az EU-nak és a partnerországoknak meg kell fontolniuk, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések elérése érdekében tárgyalásokat folytassanak a kulcsfontosságú országspecifikus végrehajtási prioritásokról, és azokra összpontosítsanak. Ezeknek a prioritásoknak reálisnak és célzottnak kell lenniük az eredmények elérése érdekében. Emellett kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a fenntarthatósági helyzet alakulásának megfelelően idővel kiigazíthatók legyenek.

A cél szükség esetén a végrehajtás megerősítése egy adott területen, például az ILO-elvek vagy -egyezmények tiszteletben tartása vagy a megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak való megfelelés tekintetében. Szükség esetén és adott esetben ez úgy érhető el, ha a végrehajtási szakaszra vonatkozó határidőkkel és mérföldkövekkel (úgynevezett végrehajtási ütemtervekkel) összhangban konkrét lépések kerülnek meghatározásra a partnerországgal, amelyhez megfelelő nyomon követés, és adott esetben a nemzetközi szervezetek és az érdekelt felek általi támogatás társul e folyamat során.

Az EU továbbra is elő fogja mozdítani az alapvető ILO-egyezmények ratifikálását. A ratifikációs erőfeszítések a meghatározott végrehajtási prioritások támogatására fognak összpontosulni. Erre vonatkozóan eseti alapú értékelésre van szükség, olyan kérdésekre összpontosítva, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az alapvető jogok hatékony végrehajtására.

3.3.    A fenntarthatóság általános érvényesítése a kereskedelmi megállapodások egészében

Az uniós kereskedelmi megállapodások már mind tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek célja az országok szabályozáshoz való jogának megőrzése a jogszerű környezetvédelmi és munkaügyi célkitűzések elérése érdekében. E szükséges politikai mozgástér tiszteletben tartása mellett a fenntarthatósági megfontolásokat proaktívan érvényesíteni kell a kereskedelmi megállapodások különböző részeiben is.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseknek a kereskedelmi megállapodásokban való általános érvényesítése magában foglalhatja a környezeti áruk és szolgáltatások liberalizációjának előnyben részesítését, különös tekintettel azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, valamint előmozdítják az erőforrás-hatékonyságot és a körforgásos jelleget. Emellett a kereskedelmi megállapodásoknak biztosítaniuk kell a torzulásmentes kereskedelmet és a klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaságra való átálláshoz szükséges nyersanyagokba és energiahordozókba történő beruházásokat.

Ez megvalósítható például a nem vámjellegű akadályok felszámolásával és a nemzetközi normák használatának előmozdításával a környezetvédelem, az erőforrás-hatékonyság és a megújuló energiaforrások terén folytatott kereskedelem és beruházások előmozdítása érdekében. Emellett ösztönözni kell, hogy a kereskedelmi megállapodások megkülönböztetésmentes fenntarthatósági megfontolásokat alkalmazzanak a közbeszerzési eljárásokban, és törekedni kell arra, hogy a fenntartható élelmiszerrendszerekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzanak.

Annak érdekében, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteken kívül is elsőbbséget élvezzenek, a hatásvizsgálatoknak és a fenntarthatósági hatásvizsgálatoknak a kereskedelmi megállapodások valamennyi releváns területén meg kell vizsgálniuk a fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket. Az előző szakaszban említett országspecifikus megközelítést a kereskedelmi megállapodás egészében alkalmazni kell.

3.4.    A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának közös nyomon követése

A 15 pontból álló cselekvési terv alkalmazásának egyik tanulsága az, hogy eredmények az érintett kereskedelmi partnerrel való folyamatos együttműködés révén érhetők el. Ez a megközelítés ugyan erőforrásigényes, de helyi szinten tartós eredményeket ér el. A Bizottság a szolgálatokon átívelő, átfogó uniós megközelítés keretében továbbra is össze kívánja vonni a szakértelmet és a rendelkezésére álló eszközöket és programokat. Ez magában foglalja például a kétoldalú munkaügyi és környezetvédelmi szakpolitikai és szabályozási párbeszédeket, valamint indokolt esetben a fejlesztési együttműködést és a pénzügyi támogatást.

Különösen fontos az uniós küldöttségek szerepe a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követésében. E küldöttségek közvetlen kapcsolatban állnak mind a kormányokkal, mind a közigazgatási szervekkel, valamint a helyi érdekelt felekkel, beleértve a belső tanácsadó csoportokat is. 24 Az uniós küldöttségeknek arra is lehetőségük van, hogy közvetlenül foglalkozzanak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kereskedelmi kérdésekkel. A tagállamokkal együtt nem csupán értékes helyszíni információforrásoknak számítanak, hanem az európai diplomaták közös hálózatát képezve földrajzi és szakterületükön belül együttesen járulnak hozzá a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok előrejelzéséhez és kezeléséhez.

Ezt a mindenre kiterjedő megközelítést össze kell kapcsolni a tagállamokkal a fővárosokban és a helyszínen, a harmadik országokban működő nagykövetségeiken és misszióikon keresztül folytatott megerősített együttműködéssel. A cél annak biztosítása, hogy a vonatkozó bizottsági és nemzeti eszközök együttműködjenek és erősítsék egymást, lehetővé téve az EU számára a méretgazdaságosság és a fokozott helyszíni hatás elérését.

Fontos az Európai Parlament fokozottabb bevonása is. A képviselők kiküldetései és helyszíni látogatásai révén az Európai Parlament is hozzájárulhatna a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások nyomon követéséhez és végrehajtásához. Az Európai Parlament és a partnerországok parlamentjei közötti együttműködés különösen hatékonynak bizonyulhat jogalkotási reformok szükségessége esetén. Az európai és nemzeti parlamentek által tett helyszíni látogatások lehetőséget kínálnak arra is, hogy az EU-n kívül kommunikáljanak az uniós fenntarthatósági célkitűzésekről, nemcsak a helyi tisztviselőkkel, hanem a helyi civil társadalmi képviselőkkel, a helyi belső tanácsadó csoportokkal és a vállalkozásokkal is.

Az INTA bizottság által létrehozott nyomonkövetési csoportok szintén fontos szerepet játszottak a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások és végrehajtás során. Ezt a dimenziót tovább lehetne erősíteni, például a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló rendszeres országspecifikus megbeszélések révén. A Bizottság az uniós küldöttségekkel együtt készen áll arra, hogy segítse az Európai Parlament ezirányú erőfeszítéseit.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások kereskedelmi megállapodásokban való végrehajtásának közös nyomon követése a civil társadalom – többek között a szociális partnerek – szerepének megerősítését is maga után vonja. Az EU-nak és kereskedelmi partnereinek egyaránt törekedniük kell arra, hogy párbeszédet folytassanak a civil társadalmi szervezetekkel, és ösztönözzék a strukturált és anyagi hozzájárulást.

A kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő és az egyablakos ügyintézési pont 2020-as létrehozása fontos lépést jelent a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának és érvényesítésének megerősítése felé. 25 Az egyablakos ügyintézési pont központi kapcsolattartó pontot biztosít minden olyan uniós székhelyű érdekelt fél számára, aki panaszt kíván benyújtani többek között a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások megsértése miatt. 26 A működési iránymutatások és az azt kísérő panaszbejelentő űrlap segíti az érdekelt feleket (pl. szakszervezeteket, ágazati szövetségeket, nem kormányzati szervezeteket) az új rendszer lehető leghatékonyabb használatában. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos panaszok kezelése és nyomon követése fontos részét képezi a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő kereskedelmi megállapodások végrehajtásában és érvényesítésében betöltött feladatkörének. 27

Mindazonáltal az érdekelt felek egyablakos ügyintézési ponthoz való hozzáférése a kereskedelem és a fenntartható fejlődés tekintében korlátozott. Az egyablakos ügyintézés rendszerét úgy tervezték, hogy lehetővé tegye a korai kapcsolatfelvételt bizonyos problémákkal kapcsolatban, és a Bizottság megerősíti, hogy kész foglalkozni a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lehetséges kérdésekkel, valamint – az interneten közzétett részletes információkon túl – elmagyarázni, hogy a rendszer hogyan használható, és milyen információkra lehet szükség. A Bizottság további pontosításokkal és segítséggel fogja támogatni a rendszer használatának javítását. E célból a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó felülvizsgálattal párhuzamosan naprakésszé tette a működési iránymutatásokat annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a belső tanácsadó csoportok közös panaszt is benyújthatnak, és hogy egy uniós székhelyű panaszos képviselheti egy partnerországban található szervezet kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aggályait. Ez a frissítés nagyobb átláthatóságot és egyértelműséget teremt azzal kapcsolatban, hogy az egyablakos ügyintézési pont hogyan és milyen határidőn belül tudja kezelni a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások megsértésével kapcsolatos panasz kezdeti szakaszait.

3.5.        A civil társadalom szerepének megerősítése

A Bizottság rendszeresen és gyakran konzultál az érdekelt felekkel a civil társadalmi párbeszédek jól bevált horizontális struktúráján keresztül, ahol rutinszerűen zajlik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések megvitatása. A Bizottság emellett fokozott erőfeszítéseket tesz a tagállamokban a civil társadalom hatékonyabb bevonása érdekében, többek között több célzott rendezvény és magas szintű megbeszélés szervezésével. Emellett az uniós kereskedelmi megállapodások kifejezetten rendelkeznek a civil társadalom bevonásáról a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása során, többek között a belső tanácsadó csoportokon keresztül. A civil társadalom a jogérvényesítési szakaszban is aktív szerepet tölthet be azáltal, hogy a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos panaszokat nyújt be az egyablakos ügyintézési ponton keresztül (lásd fent), valamint amicus curiae beadványokat terjeszt a testület elé.

A civil társadalmi szervezetektől származó, kellően megalapozott és bizonyítékokon alapuló hozzájárulások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság elvégezze a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyek azonosítását, rangsorolását, és hogy intézkedni tudjon. E tekintetben alapvető fontosságú az uniós érdekelt felek és külföldi partnerszervezeteik közötti együttműködés és információcsere is. Ezt a hozzájárulást jobban fel lehetne használni a célok és a prioritások meghatározásához. Például a hatásvizsgálati szakaszban (mind a hatásvizsgálatok, mind a fenntarthatósági hatásvizsgálatok során) a civil társadalommal folytatott konzultáció segíthet a hiányosságok és kihívások azonosításában, valamint a tárgyalási folyamat során kezelendő prioritások meghatározásában és a végrehajtással kapcsolatos lehetséges kulcsfontosságú kérdések előrejelzésében. A megállapodás hatálybalépését követően a kereskedelmi megállapodások keretében a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságoknak a helyi viszonyok ismeretén és szakértelmen alapuló, kellő időben benyújtott, megfelelő hozzájárulások információval szolgálnak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó előírásoknak való megfelelés közös nyomon követéséhez, és irányíthatják a kétoldalú végrehajtási erőfeszítéseket.

A Bizottság logisztikai támogatás, valamint kapacitásépítési és szakértői támogatás nyújtásával továbbra is együttműködik a kereskedelmi megállapodások keretében létrehozott belső tanácsadó csoportokkal. A Bizottság a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságok napirendjének és jegyzőkönyveinek közzétételével is növelte az átláthatóságot. A továbbiakban a Bizottság folytatja a belső tanácsadó csoportok megerősítését azáltal, hogy a kereskedelmi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban szorosan nyomon követi e csoportok létrehozását, és támogatja az EU és a partnerországok belső tanácsadó csoportjai közötti együttműködést. Elismerve hozzájárulásuk fontosságát, valamint tapasztalataik és szakértelmük további hasznosítása érdekében a Bizottság arra is törekedni fog, hogy a belső tanácsadó csoportok hatáskörét a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteken túlmutatva kiterjessze a kereskedelmi megállapodások egészére, amint azt az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás már előirányozza.

3.6.        A megállapodások határozottabb érvényesítése, többek között kereskedelmi szankciók révén

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások jogilag kötelezőek és végrehajthatók egy erre a célra szolgáló, államközi szerződéses vitarendezési mechanizmusnak, 28 egy szakértő testület által végzett független és transzparens felülvizsgálatnak, valamint a civil társadalom aktív szerepvállalásának köszönhetően 29 . Ez a megközelítés a szerepvállaláson alapul, a felmerülő problémákat pedig párbeszéd és együttműködés útján kezeli.

Eddig a mechanizmus nem tartalmazott külön szabályokat arról, hogyan kell nyomon követni a szakértői testületi jelentés végrehajtását (úgynevezett megfelelési szakasz). A Bizottság most azt javasolja, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtását még jobban össze kell hangolni az államközi általános vitarendezéssel, és a megfelelési szakaszt ki kell terjeszteni a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet szerinti vitákra. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy adott fél tekintetében megállapítást nyer a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó bármely kötelezettségvállalás megszegése, e félnek haladéktalanul tájékoztatást kell adnia arról, hogy miként fogja végrehajtani a szakértői testület jelentését, és azt meghatározott időn belül teljesítenie kell. Ezt a testület fogja felülvizsgálni. A civil társadalom ebben a szakaszban is benyújthat észrevételeket a testületnek.

Hasonlóképpen, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó uniós megközelítés nem mérlegelte szankciók alkalmazását a testületi jelentés be nem tartása esetén. A Bizottság most azt javasolja, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó alapvető kötelezettségvállalások, nevezetesen az ILO által elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás súlyos megsértése esetén végső megoldásként kereskedelmi szankciókat lehessen alkalmazni. Ilyen esetekben a kereskedelmi szankciók a megfelelés előmozdításának megfelelő eszközei lennének. A Párizsi Megállapodás esetében a szándék az olyan kötelezettségeknek való meg nem felelés meghatározása lenne, amelyek érdemben meghiúsítják a megállapodás tárgyát és célját. Az ILO által elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tekintetében a kereskedelmi szankciók ezen elvek súlyos megsértése esetén lennének indokoltak azon elv alapján, hogy az ILO minden tagállamában nyomon követi a fejleményeket. Ez a megközelítés kereskedelmi megállapodásaink alapvető elemeinek, az alapvető munkavállalói jogoknak és a Párizsi Megállapodásnak a tiszteletben tartására fog épülni és azokat fogja erősíteni. 30

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célzott rendelkezések megsértése esetén a kereskedelmi szankciók alkalmazására az általános vitarendezési szabályok fognak vonatkozni. Ennek megfelelően a kereskedelmi szankciók ideiglenesek és arányosak lesznek, és alkalmazásuk kereskedelmi engedmények felfüggesztésének formájában történhet. Alkalmazásuk csak abban az esetben lehetséges, ha a testület megállapítja, hogy valamely fél megszegi a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalásait, és e fél az előírt határidőn belül nem felel meg e kötelezettségeinek. Ebben az összefüggésben a felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak a vitára.

Az uniós kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó alapvető kötelezettségvállalásokra vonatkozó kereskedelmi szankcióknak az első alkalommal történő bevezetése, valamint az együttműködésen alapuló megközelítés együttesen lehetővé teszi az EU számára a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek határozottabb érvényesítését. Ezáltal az EU javítani fogja a fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez rendelkezésére álló eszközöket, valamint a kereskedelmi megállapodások hozzájárulását e célkitűzések eléréséhez.

4.Következtetés

A meghatározott cselekvési pontok közül több, nevezetesen a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásával és a civil társadalom szerepének megerősítésével kapcsolatos intézkedések többsége azonnal alkalmazható, többek között a már hatályban lévő kereskedelmi megállapodások keretében.

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó felülvizsgálat eredményeit minden jövőbeli tárgyalás során javaslatként napirendre fogják tűzni, és adott esetben a folyamatban lévő tárgyalások során is figyelembe veszik. A Bizottság kellő időben be fogja építeni a fent meghatározott cselekvési pontokat a tárgyalásokat megelőző tevékenységeibe.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá az e közleményben felvázolt megközelítést, és működjenek együtt a közleményben foglalt cselekvési pontok végrehajtása érdekében.

(1)

A Bizottság szolgálatainak informális dokumentuma, „Feedback and way forward on improving the implementation and enforcement of Trade and Sustainable Development chapters in EU Free Trade Agreements” (Visszajelzés és további teendők az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek hatékonyabb végrehajtása és érvényesítése terén). A 15 pontból álló cselekvési terv a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásának hatékonyabbá tételére és végrehajtásuk javítására irányuló intézkedéseket tartalmaz az alábbi négy területen: i. együttműködés ii. a civil társadalom – beleértve a szociális partnereket – nagyobb szerepvállalásának lehetővé tétele a végrehajtásban; iii. eredmények elérése; valamint iv. átláthatóság és kommunikáció. A dokumentum elérhető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/february/tradoc_156618.pdf

(2)

COM(2019) 640, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:b828d165-1c22-11ea-8c1f-01aa75ed71a1.0002.02/DOC_1&format=PDF  

(3)

Lásd: https://policy.trade.ec.europa.eu/development-and-sustainability/sustainable-development/sustainable-development-eu-trade-agreements_hu  

(4)

Velut, J. et al., Comparative Analysis of Trade and Sustainable Development provisions in Free Trade Agreements (A szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek összehasonlító elemzése), LSE Consulting, London, 2022, amely elérhető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2022/february/tradoc_160043.pdf  

(5)

Lásd: https://policy.trade.ec.europa.eu/consultations/open-public-consultation-trade-and-sustainable-development-tsd-review_hu  

(6)

Az uniós kivitelnek több mint 38 millió munkahely köszönhető az EU-ban (ennek kétharmada 2000 óta), és a jövőben tovább fog nőni a kereskedelem jelentősége az uniós polgárok jólétének megteremtésében. 2026-ra várhatóan a globális növekedés 86%-a az EU-n kívül fog létrejönni.

(7)

 COM(2021) 66, amely elérhető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2021/february/tradoc_159438.pdf  

(8)

COM(2022) 66, amely elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_1187  

(9)

E fejezeteknek ki kell térniük a következőkre: az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog tényleges elismerése; a kényszermunka minden formájának felszámolása; a gyermekmunka tényleges megszüntetése; a foglalkoztatás és a foglalkozás tekintetében való megkülönböztetés felszámolása. Az ILO 2022. június 10-én módosította az 1998. évi nyilatkozatot, és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó új elvvel bővítette az alapelvek listáját.

(10)

A vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel, például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelveivel, a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozattal és az ENSZ Globális Megállapodásával összhangban.

(11)

COM(2021) 564, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:52021PC0564  

(12)

 COM(2021) 706, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52021PC0706  

(13)

COM(2021) 390, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021DC0390  

(14)

COM (2022) 71, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52022PC0071  

(15)

 COM(2022) 142, amely elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52022PC0142

(16)

Lásd a 8. lábjegyzetet.

(17)

COM(2021) 579, amely elérhető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2021/september/tradoc_159803.pdf  

(18)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_21_6882  

(19)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_3792

(20)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/dombrovskis/announcements/speech-executive-vice-president-valdis-dombrovskis-trade-climate-cop26_en  

(21)

 Lásd: https://policy.trade.ec.europa.eu/news/ban-export-credits-coal-fired-electricity-projects-agreed-oecd-2021-10-22_en  

(22)

A kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek nyomon követése és érvényesítése – beleértve a szankciókon alapuló mechanizmus végső eszközként való alkalmazásának lehetőségét is – az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében foglalt 49 javaslat között is szerepel, lásd: „Conference on the Future of Europe – Report on the Final results” (Konferencia Európa jövőjéről – Jelentés a végső eredményekről), 2022. május, 19. javaslat 4. pont, 63. o.

(23)

COM(2020) 380, lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0380&from=EN

(24)

A belföldi tanácsadó csoportok a kereskedelmi megállapodások alapján létrehozott, civil társadalmi csoportok – többek között nem kormányzati szervezetek, vállalkozások és szakszervezetek – független képviselőiből álló szervek, amelyek kiegyensúlyozottan képviselik a különböző gazdasági, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és egyéb érdekeket. A belső tanácsadó csoportok figyelemmel kísérik a kereskedelmi megállapodásokban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban tett kötelezettségvállalások végrehajtását, valamint tanácsot és véleményt adnak az érintett szerződő feleknek.

(25)

Lásd: https://policy.trade.ec.europa.eu/enforcement-and-protection/chief-trade-enforcement-officer_hu  

(26)

Lásd: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2021/november/tradoc_159907.pdf  

(27)

Az uniós kereskedelmi megállapodások és rendelkezések érvényesítésére szolgáló egyablakos ügyintézési és panasztételi mechanizmusra vonatkozó működési iránymutatások, lásd:  https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/form-assets/operational_guidelines.pdf  

(28)

A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célzott vitarendezés a kereskedelmi megállapodás más részeire alkalmazandó államközi végrehajtási mechanizmus eljárását követi, néhány kiigazítással (például a testület tagjainak szükséges kereskedelmi, munkaügyi és környezetvédelmi szakértelme), ugyanakkor a vizsgálóbizottság jelentésének be nem tartása esetén nem lehet szankciókat alkalmazni.

(29)

Például amicus curiae beadványok benyújtásával vagy nyílt meghallgatásokon való részvétellel.

(30)

A biológiai sokféleségre vonatkozó jövőbeli szilárd globális keret kidolgozására építve, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok meghatározására, valamint a megfelelő nemzetközi jelentéstételi és nyomonkövetési mechanizmusra, a Bizottság értékelni fogja annak lehetőségét, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény az új megközelítés része legyen.