EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022PC0189

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról (Kuvait, Katar)

COM/2022/189 final

Brüsszel, 2022.4.27.

COM(2022) 189 final

2022/0135(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról

(Kuvait, Katar)

{SWD(2022) 129 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az EU és az Öböl-menti térség közötti általános kapcsolatok megerősítése érdekében az EU-nak stratégiaibb irányvonalat kell követnie, és ehhez erősebb, átfogó és több ágazatra kiterjedő partnerséget kell kialakítania a térséggel. A vízummentes státusz kulcsszerepet játszik a két régió közötti partnerség előmozdításában, mivel megkönnyíti az emberek közötti kapcsolatokat, és fokozza a már amúgy is gyakori politikai, gazdasági, kutatási, oktatási, kulturális és társadalmi cseréket. Erre tekintettel az EU továbbra is együtt fog működni azokkal az Öböl-menti országokkal, amelyek érdeklődést mutatnak az EU-ba történő vízummentes utazás iránt, hogy teljes körű regionális koherenciát alakítson ki az (EU) 2018/1806 rendeletben 1 meghatározott kritériumok és eljárás alapján. Az eddigi eljárási lépések és az első értékelés fényében a kuvaiti és katari állampolgárok számára jelenleg javasolt vízummentesség tovább erősítené a regionális koherenciát az Öböl-menti térségben azután, hogy az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben vízummentességet kapott, ami megkönnyítette az országgal való kapcsolattartást.

Kuvait és Katar egyaránt kulcsfontosságú partnernek bizonyult az EU számára a közelmúltbeli válságok kezelése során. A közelmúltbeli együttműködés figyelemre méltó példái közé tartozik az uniós polgárok hazaszállítása és az oltási erőfeszítések a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben, az uniós tagállamok állampolgárainak Dohán keresztül történő evakuálása a tálibok afganisztáni hatalomátvételét követően, a szíriai háború alatti humanitárius segítségnyújtás megkönnyítése érdekében Kuvait által biztosított pénzügyi támogatás és vállalt jószolgálat, valamint az Európát érintő közelmúltbeli hibrid fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítések. Emellett Kuvait és Katar fontos gazdasági partner az Unió számára, különösen az energia területén, és tekintettel az energiaellátás diverzifikálását célzó uniós törekvésekre 2 .

Azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól, az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében foglalt különböző kritériumok eseti értékelése alapján kell meghatározni. Az említett kritériumok többek között az illegális bevándorlást, a közérdeket és a közbiztonságot, valamint a gazdasági előnyöket, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjait, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolásokat, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásait foglalják magukban.

Kuvait és Katar esetében alacsony az irreguláris migráció kockázata, biztonsági kérdésekben egyre szorosabb együttműködést folytat az EU-val, és az EU-ba történő vízummentes utazáshoz szükséges biometrikus útleveleket állít ki. Kuvait és Katar fontos gazdasági és kereskedelmi partner az EU számára, és Európa létfontosságú partnere a Covid19 utáni időszakban, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az energiaellátásra gyakorolt következményei közepette, illetve az ENSZ Alapokmányának érvényre juttatását célzó globális mozgósítás terén. A kuvaiti és katari állampolgárok EU-ba történő utazására biztosított vízummentesség előnyös lenne az uniós gazdaság, különösen az idegenforgalmi ágazat számára. Bár az emberi jogok és az alapvető szabadságok területén továbbra is kihívásokkal kell szembenézni Kuvaitban és Katarban, a két országban a nők jogait, a munkavállalói jogokat, a vallásszabadságot és a vallásközi párbeszédet érintő társadalmi átalakulás van folyamatban. A fenntartható vízummentes utazásra vonatkozó kilátások várhatóan megerősítik az e területeken elért eredmények és reformok tekintetében Kuvaitban és Katarban tapasztalható pozitív tendenciákat.

Ami a regionális koherenciát illeti, az elkövetkező hónapokban a többi vízumkötelezettség alá eső Öböl-menti országgal folytatott folyamatos együttműködés – amelynek célja, hogy végül valamennyi ÖET-ország vízummentességet élvezzen az EU-val szemben – szintén hasonló pozitív reformokat ösztönözhet. E tekintetben a Bizottság hamarosan szakmai szintű megbeszéléseket kezdeményez ezekkel a partnerekkel a vízumrendelet szerinti vízummentességi kritériumok teljesítéséről. Emellett az (EU) 2019/1155 rendelettel módosított, a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban a helyi schengeni együttműködés keretében e partnerekkel törekedni kell a hosszú távú tartózkodásra (legfeljebb 5 évig érvényes) és többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó kedvezőbb szabályok elfogadására. A schengeni vízumkiadási eljárás digitalizálására irányuló javaslat nagyrészt papírmentessé és kontaktmentessé teszi a vízumeljárást, amely ezáltal költséghatékonyabb lesz és időt takarít meg a kérelmezők számára.

A Bizottság az (EU) 2018/1806 rendelet módosítását javasolja, hogy a kuvaiti és katari állampolgárokat a tagállamok külső határainak bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő átlépésekor mentesítse a vízumkötelezettség alól.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az (EU) 2018/1806 rendelet felsorolja a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országait. Az (EU) 2018/1806 rendeletet Írország kivételével valamennyi tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc alkalmazza. A rendelet a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó rövid távú tartózkodásokra vonatkozó uniós közös vízumpolitika részét képezi.

Kuvait és Katar jelenleg az (EU) 2018/1806 rendelet I. mellékletében szerepel azon harmadik országok között, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek. A külső határokon minden utazót alapos ellenőrzésnek kell alávetni a releváns adatbázisok alapján 3 .

A harmadik országokról készített, az I. és II. mellékletében szereplő listák összetételének összhangban kell lennie és maradnia az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében felsorolt kritériumokkal 4 , amelyek többek között az illegális bevándorlást, a közérdeket és a közbiztonságot, valamint a gazdasági előnyöket, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjait, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolásokat, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásait foglalják magukban.

A vízumkötelezettség alóli javasolt mentesség alkalmazását követően az (EU) 2018/1806 rendelet szerinti kölcsönösségi és felfüggesztési mechanizmusok alkalmazhatók abban az esetben, ha nem biztosított a teljes körű vízumkölcsönösség, vagy ha visszaélnek a vízummentességi rendszerrel, vagy ha a vízumkötelezettség alóli mentességből következő visszaélés történik 5 . A mentesség hatálybalépéséhez mindkét országnak – az (EU) 2018/1806 rendelet vízummentességet indokoló kritériumaira vonatkozó biztosítékokat tartalmazó – vízummentességi megállapodást kell kötnie az EU-val.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Kuvait és Katar számára javasolt vízummentesség összhangban áll az Öböl-menti térséggel való erősebb, stratégiaibb, átfogó és több ágazatra kiterjedő partnerség kialakítására irányuló uniós erőfeszítésekkel. E célból közös közleményt kell elfogadni az Öböl-menti térséggel kialakítandó stratégiai partnerségről.

A tervek szerint 2022 szeptemberében működésbe lépő uniós határregisztrációs rendszer (EES) hozzá fog járulni a vízummentesség harmadik országbeli állampolgárok általi jogszerű alkalmazásának biztosításához. Emellett a tervek szerint 2023 májusában működésbe lépő Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) lehetővé fogja tenni a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok utazás előtti átvilágítását, hatékonyan hozzájárulva a schengeni térség biztonságának fenntartásához és megerősítéséhez.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A javasolt rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi.

Szubszidiaritás, arányosság és a jogi aktus típusának megválasztása

Az (EU) 2018/1806 rendelet szükséges módosítását rendelettel kell végrehajtani. A tagállamok nem léphetnek fel önállóan a politikai célkitűzés eléréséhez. A politikai célkitűzés eléréséhez nem áll rendelkezésre más (nem jogalkotási) alternatíva.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság a vízum-munkacsoport keretében egyeztetett a tagállamokkal a vízummentes és vízumköteles országok uniós listájának lehetséges felülvizsgálatáról, valamint a felülvizsgálat módszertanáról és hatályáról. Az uniós vízummentességre vonatkozó követelményeket megvitatták mindkét érintett országgal, és azok több alkalommal is érdeklődésüket fejezték ki az EU-ba való utazás vízummentessé tétele iránt.

Alapjogok

Ez a javaslat nem érinti hátrányosan az alapjogok Európai Unión belüli védelmét.

4.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendelet a hatálybalépésének időpontjától kezdődően közvetlenül alkalmazandó. A vízumkötelezettség alóli mentességet a Kuvait és Katar által az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni. A Bizottság a vízummentességi megállapodások hatálybalépését követően is szorosan nyomon fogja követni az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében foglalt követelmények teljesítését.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az (EU) 2018/1806 rendelet javasolt módosítása nyomán Kuvait és Katar átkerülne az I. mellékletből (azon harmadik országok listája, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek) a II. mellékletbe (azon harmadik országok listája, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól, amennyiben a tagállamok határait a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából lépik át).

2022/0135 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendelet módosításáról

(Kuvait, Katar)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 felsorolja a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országait.

(2)Azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól, az (EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében foglalt különböző kritériumok eseti értékelése alapján kell meghatározni. Ezek a kritériumok többek között az illegális bevándorlást, a közérdeket és a közbiztonságot, valamint a gazdasági előnyöket, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjait, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolásokat, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásait foglalják magukban.

(3)Kuvait és Katar esetében alacsony az Unióba irányuló irreguláris migráció kockázata, és a két ország a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványaival összhangban álló biometrikus útleveleket állít ki. Az elmúlt években egyre szorosabbá vált a két országgal folytatott biztonsági együttműködés. Ami a gazdasági érdekeket illeti, Kuvait és Katar fontos gazdasági partner az Unió számára, különösen az energia területén. Bár az emberi jogok és az alapvető szabadságok területén továbbra is kihívásokkal kell szembenézni Kuvaitban és Katarban, a két ország a nők jogait, a munkavállalói jogokat, a vallásszabadságot és a vallásközi párbeszédet érintő társadalmi átalakuláson és fejlődésen ment keresztül, és a jövőben további előrelépések és reformok várhatók. Az EU-ba történő vízummentes utazás hosszú távú előnyei megerősíthetik az e területeken tapasztalható pozitív tendenciákat.

(4)Következésképpen ezen országok állampolgárait mentesíteni kell a vízumkötelezettség alól a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében, és ezen országokat át kell sorolni az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletébe.

(5)A kuvaiti és katari állampolgárokra vonatkozó vízummentesség nem érinti az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések alkalmazását.

(6)A kuvaiti és katari állampolgárokra vonatkozó vízummentesség mindaddig nem alkalmazandó, amíg Kuvait és Katar kétoldalú vízummentességi megállapodást nem köt az Unióval, így biztosítva a teljes körű kölcsönösség fenntartását.

(7)Az (EU) 2018/1806 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 7 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 8 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 9 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között aláírt, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 10 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1806 rendelet a következőképpen módosul:

a) az I. melléklet 1. pontjában („ÁLLAMOK”) a Kuvaitra és Katarra való hivatkozást el kell hagyni;

b) a II. melléklet 1. pontja („ÁLLAMOK”) a következőképpen módosul:

i.    a(z) ...-ra/-re és a(z) ...-ra/-re vonatkozó hivatkozás között a szöveg a következő hivatkozással egészül ki:

„Kuvait (*)(**)

(*) A vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(**) A vízummentesség kizárólag a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik.”;

ii.    a(z) ...-ra/-re és a(z) ...-ra/-re vonatkozó hivatkozás között a szöveg a következő hivatkozással egészül ki:

„Katar (*)(**)

(*) A vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(**) A vízummentesség kizárólag a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival összhangban kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az elnök    az elnök

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).
(2)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Ellátásbiztonság és megfizethető energia (2022. március 23., COM(2022) 138 final), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1649253932345&uri=CELEX%3A52022DC0138
(3)    A 2017. március 15-i (EU) 2017/458 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 74., 2017.3.18., 1. o.) módosított, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdése.
(4)    Az (EU) 2018/1806 rendelet (4) preambulumbekezdése.
(5)    Az (EU) 2018/1806 rendelet 7. és 8. cikke.
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).
(7)    A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(8)    A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(9)    A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(10)    A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
Top