EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.1.

COM(2021) 756 final

2021/0391(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

{SWD(2021) 390 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A közös nyomozócsoportok meghatározott bűnügyi nyomozások céljára, korlátozott időtartamra létrehozott csoportok. Ezeket két vagy több tagállam és esetleg nem uniós országok (harmadik országok) illetékes hatóságai hozzák létre azzal a céllal, hogy közösen folytassanak határokon átnyúló bűnügyi nyomozásokat. Közös nyomozócsoport különösen akkor hozható létre, ha egy tagállam bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozása nehéz és megterhelő, más tagállamokkal vagy harmadik országokkal összekapcsolódó vizsgálódást igényel. Közös nyomozócsoport akkor is létrehozható, amikor több tagállam folytat olyan bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozást, amelyek körülményei az érintett tagállamok összehangolt és egyeztetett fellépését teszik szükségessé.

A közös nyomozócsoportok létrehozásának jogalapja a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 1 13. cikke és a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározat 2 . Harmadik országok is részt vehetnek a közös nyomozócsoportokban, amennyiben a jogalap ezt lehetővé teszi. Ilyen például az Európa Tanács 1959. évi egyezménye 3 második kiegészítő jegyzőkönyvének 20. cikke és az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás 4 5. cikke.

A közös nyomozócsoportokkal foglalkozó nemzeti szakértők hálózatát (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok hálózata) a tagállamok támogatására, valamint a közös nyomozócsoportok területén bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztására hozták létre; az e hálózat által 2018-ban készített, a közös nyomozócsoportokról szóló második értékelő jelentés 5 már jelezte, hogy a közös nyomozócsoportok munkája javítható és felgyorsítható lenne, ha azt egy erre a célra létrehozott informatikai platform támogatná. Az informatikai platform lehetővé tenné tagjai számára az egymás közötti biztonságos kommunikációt, valamint az információk és bizonyítékok megosztását. A digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány 6 megerősítette a jelentés megállapításait, és a közös nyomozócsoportok hatékonyabb és biztonságosabb működését biztosító informatikai platform létrehozását javasolta.

(1)annak biztosítása, hogy a közös nyomozócsoportok tagjai és résztvevői könnyebben megoszthassák egymással a közös nyomozócsoportok tevékenysége során gyűjtött információkat és bizonyítékokat;

(2)annak biztosítása, hogy a közös nyomozócsoportok tagjai és résztvevői a közös nyomozócsoportok tevékenységével összefüggésben könnyebben és biztonságosabban kommunikálhassanak egymással;

(3)a közös nyomozócsoport közös napi irányításának megkönnyítése, beleértve a párhuzamos tevékenységek tervezését és összehangolását, a megosztott bizonyítékok fokozott nyomonkövethetőségét és a harmadik országokkal való koordinációt, különösen azokban az esetekben, amikor a személyes találkozók túlságosan széles körűek vagy időigényesek.

E célkitűzések elérése és a mögöttes problémák kezelése érdekében a Bizottság egy központosított és decentralizált elemekből álló, külön erre a célra létrehozott informatikai platformot, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját javasolja. A platform a közös nyomozócsoportok eljárásaiban részt vevő valamennyi szereplő, azaz az adott közös nyomozócsoport tagjainak szerepét betöltő tagállami képviselők, az adott közös nyomozócsoport keretében együttműködésre felkért harmadik országok képviselői, valamint az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, például az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség és az OLAF számára lenne elérhető.

Az alábbiakban részletesen ismertetett kulcsfontosságú funkciók megkönnyítik az elektronikus kommunikációt, lehetővé teszik az információk és bizonyítékok – köztük nagy adatmennyiség – megosztását, biztosítják a bizonyítékok nyomonkövethetőségét, valamint a közös nyomozócsoportok műveleteinek tervezését és koordinálását.

A platform tervezésével, fejlesztésével, műszaki irányításával és karbantartásával a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökséget (eu-LISA) bíznák meg, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek kezeléséért felelős uniós ügynökség.

A platform önkéntes jellegű lenne, azaz a közös nyomozócsoportokban részt vevő hatóságok teljes mérlegelési jogkörrel rendelkeznének annak eldöntése tekintetében, hogy egy adott közös nyomozócsoporthoz kívánják-e használni a platformot. Emellett a közös nyomozócsoport tagjai és résztvevői szabadon használhatnának más eszközöket is, miközben igénybe veszik a platformot. Például dönthetnek úgy, hogy a bizonyítékokat személyesen továbbítják egy munkaértekezleten vagy az Europol által kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazáson (SIENA) keresztül.

A platform architektúrája lehetővé tenné (nem átjárható) munkamenetek – a „közös nyomozócsoport együttműködési felületei” – létrehozását silóban; ezek a felületek az egyes közös nyomozócsoportokhoz tartoznának, és csak a közös nyomozócsoport időtartama alatt állnának nyitva. A platform által működtetett különböző közös nyomozócsoportok között sem horizontális funkciók, sem kölcsönhatások nem lennének.

A platform támogatná a közös nyomozócsoportok működését azok működési és a működést követő szakaszai alatt. A gyakorlatban, amint valamennyi alapító fél aláírja a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást, egyedi együttműködési felületet lehetne létrehozni a platformon a közös nyomozócsoport számára. A felületet az értékelési folyamat végét követően bezárnák.

A platformhoz a szokásos számítógépeken (asztali számítógépeken, laptopokon stb.) és mobil eszközökön keresztül lehetne hozzáférni. Interfésze az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lenne.

Technikai szempontból a platform két különálló elemből állna: i. egy központosított információs rendszerből, amely lehetővé tenné az adatok ideiglenes központi tárolását, valamint ii. egy kommunikációs szoftverből – egy mobil alkalmazásból –, amely a kommunikációt és a helyi kommunikációs adatok tárolását biztosítaná.

·biztonságos, vissza nem követhető kommunikáció, amelyet helyben tárolnak a felhasználók eszközein, beleértve az azonnali üzenetküldő rendszert, csevegőfunkciót, audio-/videokonferenciát és egy, a szabványos e-maileket felváltó funkciót nyújtó kommunikációs eszközt;

·információcsere és bizonyítékok megosztása, beleértve a nagy fájlokat is, egy olyan feltöltési/letöltési rendszeren keresztül, amelyet úgy terveztek, hogy az adatokat kizárólag a technikai továbbításukhoz szükséges, korlátozott ideig tárolja. Amint az adatokat valamennyi cím letöltötte, azok automatikusan törlődnek a platformról;

·a bizonyítékok nyomonkövethetősége – fejlett naplózási mechanizmus, amely nyomon követi, hogy ki, mit, mikor tett a platformon keresztül megosztott valamennyi bizonyíték tekintetében, és amely alátámasztja, hogy biztosítani kell a bizonyítékok bíróság előtti elfogadhatóságát.

·a közös nyomozócsoport napi irányításához kapcsolódó funkciók a csoport működési és a működést követő (értékelési) szakaszában;

·az adminisztratív és pénzügyi folyamatok támogatása;

·az operatív és adminisztratív folyamatokat támogató különböző technikai képességek, beleértve a közös nyomozócsoportokhoz kapcsolódó, már az Eurojustnál üzemeltetett és a közös nyomozócsoport titkársága által kezelt elektronikus szolgáltatásokkal – azaz a „JITs Funding” (a közös nyomozócsoportok finanszírozása), a „JITs Evaluation” (a közös nyomozócsoportok értékelése) és a „JITs Restricted Area” (a közös nyomozócsoportok korlátozott elérésű területe) elnevezésű funkciókkal – való integrációt, lehetővé téve a releváns információk és dokumentumok beszerzését anélkül, hogy a nyomozócsoport tagjainak külön kapcsolódniuk kellene a platformhoz és a közös nyomozócsoport titkársága által kínált szolgáltatásokhoz.

Különös figyelmet fognak fordítani a platformhoz való hozzáférési jogokra. A platform kiindulópontja az lesz, hogy a hozzáférési jogok kezelése a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállamokban a közös nyomozócsoport felületével foglalkozó adminisztrátorok feladatkörébe tartozik. Ezen adminisztrátorok feladata lesz, hogy a közös nyomozócsoport működési és működést követő szakaszai során hozzáférést biztosítsanak a következők számára:

·a közös nyomozócsoportban részt vevő többi tagállam képviselői;

·olyan harmadik országok képviselői, amelyek egyben egy adott közös nyomozócsoport tagjai is;

·az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek képviselői; valamint

·a közös nyomozócsoport titkárságának képviselői.

Emellett a közös nyomozócsoport felülete adminisztrátorainak lehetősége lesz arra, hogy az információk és bizonyítékok egy részéhez való hozzáférést az adott információ, illetve bizonyíték által érintettekre korlátozzák, ideértve az eseti alapú hozzáférési engedélyeket is. Ez a korlátozás a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának valamennyi felhasználóját érintené, legyen szó akár tagállamokról, harmadik országokról, az illetékes uniós szervekről, hivatalokról és ügynökségekről, akár a közös nyomozócsoportok titkárságáról.

Hangsúlyozni kell, hogy az eu-LISA tárhelyszolgáltatóként nem fér hozzá a platformon tárolt vagy a platformon keresztül cserélt adatokhoz. Nem vesz részt a hozzáférési jogok kezelésében sem, kivéve azt az esetet, amikor a közös nyomozócsoportra vonatkozó, aláírt megállapodás alapján a közös nyomozócsoportok felületének adminisztrátorai számára biztosítanak kezdeti hozzáférési jogokat. A platform architektúrájának elegendő garanciát kell nyújtania ehhez.

Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek hozzáférési jogait az általuk a közös nyomozócsoportoknak nyújtott operatív támogatás fényében kell meghatározni, amely kiterjed az eljárás valamennyi szakaszára, a közös nyomozócsoportra vonatkozó, aláírt megállapodás keltétől az értékelési szakasz végéig. Ez utóbbival kapcsolatban a platformnak hozzáférési jogokat kell biztosítania a közös nyomozócsoportok titkársága számára, amely fontos szerepet játszik az értékelési folyamatban. A platform adminisztratív támogatása – a hozzáférési jogok kezelését is beleértve – is a közös nyomozócsoport titkárságának feladatkörébe tartozhat, amennyiben az egyes közös nyomozócsoportok felületének adminisztrátora ilyen szerepet lát el.

Szem előtt tartva, hogy a harmadik országok egyre nagyobb szerepet játszanak a szervezett bűnözés súlyos formái és a terrorizmus sikeres üldözésében, a platform elérhető lesz számukra is, ha a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás részes felei. A konkrét hozzáférési jogok azonban az adott közös nyomozócsoportban betöltött szerepüktől függnek, és azokat az egyes közös nyomozócsoportok felületéért felelős adminisztrátor(ok)nak kell meghatározniuk. Az alapvető jogok – többek között az adatvédelem – tiszteletben tartásának garantálása érdekében, továbbá a jelenleg alkalmazandó eljárásokkal összhangban, mielőtt hozzáférést engedélyeznének egy adott harmadik országnak, a közös nyomozócsoport felületéért felelős adminisztrátoroknak alaposan értékelniük kell az adatvédelmi szempontokat az alkalmazandó szabályok, elsősorban az (EU) 2016/680 irányelv 8 alapján.

·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegét és intenzitását össze kell hangolni az azonosított problémával.

Az e dokumentumban leírt valamennyi probléma hatékony kezeléséhez uniós szintű támogatásra van szükség. A problémák egyedi kezelése – például a kommunikációs probléma, az adatcsere-mechanizmus hiánya stb. kezelésére szolgáló külön eszközök létrehozása – sokkal költségesebb lenne, és adminisztratív terhet jelentene a közös nyomozócsoportok számára. Az egész Unióra kiterjedő informatikai platform az egyetlen módja annak, hogy a közös nyomozócsoportokat olyan egységes, modern technikai megoldással lássák el, amely lehetővé teszi számukra a határokon átnyúló nyomozásaik hatékonyabb lefolytatását.

·A jogi aktus típusának megválasztása

 3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·Konzultációk az érdekelt felekkel

Bár a javaslat sajátos jellege miatt nem került sor nyilvános konzultációra, a Bizottság széles körű célzott konzultációs kampányt folytatott annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél kifejthesse véleményét. A kampányban a következők vettek részt:

·a tagállamok ügyészei, bírái és a tagállami bűnüldöző szervek képviselői;

·a tagállamok nemzeti hatóságai;

·a közös nyomozócsoportok hálózatának szakértői;

·az uniós büntetőjog tudományos és gyakorlati szakemberei;

·adatvédelmi szakértők;

·az Eurojust, az Europol és az OLAF képviselői.

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy kétoldalú kapcsolatfelvételek, szakértői találkozók, online felmérések és írásbeli észrevételek révén hangot adjanak véleményüknek.

A 2021 márciusa és júliusa között szervezett célzott konzultációk során véleményeket gyűjtöttek össze a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány platformmal kapcsolatos elemeiről, azokról a funkciókról, amelyekkel a jövőbeli platformnak rendelkeznie kell, valamint az alkalmazandó adatvédelmi rendszer(ek)ről.

Mindenekelőtt valamennyi érdekelt fél üdvözölte a kezdeményezést, és pozitívan nyilatkozott egy platform létrehozásáról mint olyan lépésről, amely olyannyira szükséges a közös nyomozócsoportok közötti együttműködés digitalizálásához.

Ami a több területet érintő kérdéseket illeti, az érdekelt felek többsége a következőkre összpontosított:

·a platform egyszerűsége annak érdekében, hogy azt valamennyi érintett gyakorló szakember használni tudja – egy túlságosan nehézkes, összetett munkafolyamatokkal rendelkező eszköz problémákat okozhat a felhasználók számára, és a használat elmaradásának fő oka lehet;

·a nyomozók munkájának alapvető vagy jogi követelményeire gyakorolt hatás megelőzése annak érdekében, hogy a platform ne veszélyeztesse a közös nyomozócsoport megfelelő működését;

·a platform biztonsága – a védelem szintje kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gyakorló szakemberek biztosak lehessenek abban, hogy nemzeti vizsgálataiknak a platformon keresztül megosztott eredményeit nem teszik közzé ellenőrizetlen módon.

A platform jövőbeli fejlesztéséért és irányításáért felelős szervezetről is folytattak megbeszéléseket. A következő forgatókönyveket tekintették át:

·a Bizottság létrehozza a platformot és elérhetővé teszi a tagállamok számára azzal a céllal, hogy szükség esetén a végrehajtást a tagállamok saját infrastruktúrájukon belül végezzék;

·a Bizottságnál hozzák létre a platformot és annak létesítményét;

·a platformot és annak létesítményét az egyik olyan bel- és igazságügyi ügynökségnél hozzák létre, amely közvetlenül részt vesz a tagállami hatóságok bűnözés elleni küzdelemben való támogatásában (ilyen pl. az Eurojust);

·az eu-LISA-nál hozzák létre a platformot és annak létesítményét.

Valamennyi megkérdezett érdekelt fél, köztük az Eurojust és az Europol is támogatta azt az opciót, hogy a platform fejlesztésével és karbantartásával az eu-LISA-t bízzák meg. Valamennyien elismerték az eu-LISA e területen szerzett szakértelmét, valamint a legkorszerűbb biztonsági szabványoknak megfelelő nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ez az opció azt is figyelembe veszi, hogy a közös nyomozócsoportok az Eurojust vagy az Europol pénzügyi támogatása vagy operatív részvétele nélkül is működtethetők.

A közös nyomozócsoport létrehozására irányuló adminisztratív eljárás

E vita kiindulópontja a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmány zárójelentése volt, amely azt javasolja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja terjedjen ki a közös nyomozócsoportok működését megelőző szakaszra is, azaz a közös nyomozócsoportok létrehozásának adminisztratív folyamatára. Egy ilyen megoldásnak számos előnye van, többek között a következők:

·a dokumentumok határokon átnyúló biztonságos és hatékony cseréjének lehetősége, amelynek nyomán sor kerül a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírására;

·gépi fordítás funkció;

·a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamata során követendő eljárások jegyzéke;

·különféle elektronikus aláírások támogatása.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során azonban megállapítást nyert, hogy a legtöbb tagállamban a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamatában részt vevő szereplők teljesen eltérnek a közös nyomozócsoportok tagjaitól, amint megalakultak. Ezenkívül a közös nyomozócsoporthoz való csatlakozásról nagyon gyakran olyasvalaki dönt, aki nem feltétlenül tagja magának a közös nyomozócsoportnak, például a legfőbb ügyész vagy akár az igazságügyi miniszter. Ezért a közös nyomozócsoport létrehozására irányuló adminisztratív folyamatnak a platformba való beépítéséhez teljes mértékben el kellene térni a közös nyomozócsoportok egymástól elszigetelt felületeinek fent leírt modelljétől, valamint külön hozzáférésijog-kezelési munkafolyamatra lenne szükség. Egy ilyen forgatókönyv jelentősen bonyolítaná a platform tervezett, a könnyű használhatóságot előtérbe helyező koncepcióját, és meglehetősen érthetetlen és időigényes adminisztratív munkafolyamatok végrehajtását tenné szükségessé.

Központi tárolás

A platform egyik legfontosabb feladata a közös nyomozócsoport tagjai és más résztvevők közötti információ- és bizonyítékcsere lesz. Ezt a funkciót három különböző módon lehetne megvalósítani:

(1)Egyszerű feltöltés/letöltés funkció – az adatokat a közös nyomozócsoport egyik tagja/résztvevője töltené fel a platformra, és azokat csak addig tárolnák központilag, amíg a közös nyomozócsoport többi tagja/résztvevője le nem tölti őket.

(2)Ideiglenes rugalmas tárolás – az egyszerű feltöltésen/letöltésen kívül az adatok bizonyos ideig, pl. egy hétig, egy hónapig stb. lennének tárolhatók a platformon. Az adatokat feltöltő tag/résztvevő határozná meg az időtartamot és a hozzáférési jogokat.

(3)Tartós tárolás – minden kicserélt adatot mindaddig tárolnának, amíg a közös nyomozócsoport fennáll – az adatokhoz való pontos hozzáférési jogokat az adatokat feltöltő tag/résztvevő határozza meg. Ez az opció azt jelentené, hogy a közös nyomozócsoport „közös ügyiratot” hoz létre.

Bár a közös nyomozócsoportok lehetővé teszik a közvetlen kommunikációt, az együttműködést és az összehangolt fellépést, az alapul szolgáló nemzeti vizsgálatok továbbra is különállóak és függetlenek maradnak. A jelenlegi jogi keret nem irányozza elő a nemzeti vizsgálatok kiegészítését szolgáló közös ügyirat létrehozásának lehetőségét. Ezért szinte valamennyi érdekelt fél elutasította a tartós tárolás lehetőségét (3. opció). Egy ilyen közös ügyirat létrehozása ugyanis komoly kérdéseket vetne fel egyes tagállamok büntetőeljárásaival kapcsolatban, mivel nem feltétlenül osztják meg a közös nyomozócsoport összes információját a közös nyomozócsoport valamennyi tagjával. Az egyik ország nyomozóinak gyakran nem kell hozzáférniük az ugyanazon közös nyomozócsoportban részt vevő másik ország vizsgálatából származó valamennyi releváns információhoz.

Míg a másik két opció többé-kevésbé ugyanolyan mértékű támogatást élvezett a gyakorló szakemberek körében, az előnyben részesített opció a platform egyszerű feltöltési/letöltési funkcióval való ellátása (1. opció). Ez a funkció megakadályozná, hogy a platform felhasználói az adatok letöltése előtt megtekintsék az adatokat. Megakadályozná továbbá a kicserélt adatok bármilyen központi tárolását, azaz az adatokat a másik fél általi letöltésig, de legfeljebb négy hétig tárolnák központilag. Ennek fő oka az az aggály, hogy az operatív adatok bármilyen tárolása, amely túlmutat az egyik féltől a másikhoz való továbbítás technikai követelményén, legalább egy ideiglenes közös ügyirathoz és lehetséges nyomon követő kérdésekhez vezetne. Ilyen további kérdés lehet például az adott ügyirathoz való hozzáférési kérelem. Ez az eszköz azonban nem változtathatja meg a külön nyomozásokat és a külön nemzeti ügyiratokat, amelyekre a vonatkozó nemzeti szabályok továbbra is alkalmazandók.

·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

·Hatásvizsgálat

·Alapvető jogok

Az alapvető jogokra vonatkozóan nem várható jelentős hatás, mivel a közös nyomozócsoporton belüli információ- és bizonyítékcsere jogalapja nem módosulna. Ugyanakkor, miként az alábbiakban részletesebben kifejtésre kerül, a javasolt megoldás tiszteletben fogja tartani a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában 16 rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, köztük a személyes adatok védelméhez való jogot is. E tekintetben megfelel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és a nemzetközi jog alapján fennálló más emberi jogi kötelezettségeknek is.

Mivel a platform uniós szintű létrehozása személyes adatok kezelésével járna, megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell bevezetni. A platform az információk és bizonyítékok átadásának jogszerűségére vonatkozó uniós adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban működne. A személyes adatok illetékes nemzeti hatóságok általi, a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett kezelésére az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv lenne alkalmazandó. A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet szintén alkalmazandó lenne. Ezeknek a jogi biztosítékoknak összhangban kell lenniük a közös nyomozócsoportokra vonatkozó adatvédelmi megközelítésnek a jelenlegi adatvédelmi szabályokhoz való hozzáigazításával, amelyet a Bizottság 2021. január 20-i javaslata tartalmaz 17 .

Ami a platform központi elemét, azaz a feltöltési/letöltési mechanizmust illeti, amely lehetővé teszi az operatív adatok ideiglenes tárolását azok letöltéséig, e mechanizmusnak az adatvédelemre gyakorolt hatása korlátozottnak tekinthető, mivel:

·a személyes adatok cseréjét személyek nagyon korlátozott csoportja hajtaná végre, akik ezt a műveletet a közös nyomozócsoport elszigetelt együttműködési felületén végzik;

·a személyes adatokat kizárólag technikai okokból tárolnák központilag, és az adatokat törölnék, amint az összes cím letöltötte őket;

·az adatmegőrzési időt legfeljebb négy hétben határoznák meg, és automatikusan érvényesítenék;

·a személyes adatok cseréje csak arra a célra korlátozódna, amelyre az adatokat megszerezték;

·az eu-LISA nem férne hozzá az adatokhoz, és adatfeldolgozói szerepet töltene be;

·a harmadik országok kivételével a személyes adatokat feltöltő minden egyes szervezet esetében külön adatkezelőt kellene kijelölni;

·az adott közös nyomozócsoport keretében történő, harmadik országokba irányuló nemzetközi adattovábbításnak minősülő személyesadat-cseréhez mindig az ilyen adattovábbításra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogalapra lenne szükség;

·a közös nyomozócsoport együttműködési felületére harmadik ország által feltöltött személyes adatokért a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora felelne, akinek ellenőriznie kellene ezeket az adatokat, mielőtt azokat más felhasználók le tudják tölteni.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A platform létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat a tervek szerint a következő költségekkel fog járni:

·a platform kifejlesztése – az eu-LISA egyszeri költsége;

·a platform műszaki karbantartása és üzemeltetése – az eu-LISA-nál felmerülő ismétlődő költség;

·az Eurojustnál üzemeltetett vonatkozó informatikai rendszerek szükséges technikai kiigazításai – azaz a közös nyomozócsoportok finanszírozása („JITs Funding”), a közös nyomozócsoportok értékelése („JITs Evaluation”) és a közös nyomozócsoportok korlátozott elérésű területe („JITs Restricted Area”) – kifejlesztése – az Eurojust egyszeri költsége;

·az Eurojustnál üzemeltetett informatikai rendszerek átalakításával kapcsolatos műszaki karbantartás és műveletek – az Eurojustnál felmerülő ismétlődő költség;

·adminisztratív támogatás a platform felhasználói számára a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora(i) részéről – az Eurojustnál (a közös nyomozócsoport titkárságánál) felmerülő ismétlődő költség.

Ami a platformhoz való tagállami hozzáférést illeti, a platform központi elemének webalapú jellege miatt nem számolnak technikai költségekkel. Ez nem tenne szükségessé átalakításokat a nemzeti műszaki infrastruktúrában. Ugyanez vonatkozik a kommunikációs szoftverre is, amelyet egyszerűen le kellene tölteni a közös nyomozócsoport felhasználóinak minden egyes eszközére. Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek platformhoz való hozzáférését ugyanazok az elvek határoznák meg, és nem járna semmilyen költséggel számukra.

Az eu-LISA és az Eurojust költségeit a csatolt pénzügyi kimutatás részletezi. Az eu-LISA-nak összességében a következő pénzügyi és emberi erőforrásokra lenne szüksége a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kifejlesztéséhez, fenntartásához és működtetéséhez:

·egyszeri kiépítési költség – 8,4 millió EUR;

·éves karbantartási és üzemeltetési költség – 1,7 millió EUR;

·személyzet – 4 TA teljes munkaidős egyenérték 2024-től, 4 TA teljes munkaidős egyenérték 2025-től és 2 szerződéses alkalmazott teljes munkaidős egyenérték 2026-tól (összesen 10 fő).

Az eu-LISA költségei a strasbourgi (Franciaország) működési helyre és az ausztriai Sankt Johannban található tartalék telephelyre vonatkoznak.

Az Eurojustnak (beleértve a közös nyomozócsoportok titkárságát is) összesen a következő pénzügyi és emberi erőforrásokra lenne szüksége:

·az Eurojust informatikai rendszerein szükséges technikai kiigazítások – azaz a közös nyomozócsoportok finanszírozása („JITs Funding”), a közös nyomozócsoportok értékelése („JITs Evaluation”) és a közös nyomozócsoportok korlátozott elérésű területe („JITs Restricted Area”) – fejlesztése, karbantartása és üzemeltetése azzal a céllal, hogy részlegesen integrálják őket a platformba: 0,250 millió EUR 2025-ben (egyszeri) és 1 teljes munkaidős egyenérték (technikai profil) 2025-től kezdődően;

·a közös nyomozócsoport titkársága által a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora(i) nevében a platform felhasználói számára nyújtott adminisztratív támogatás vonatkozásában: 2 teljes munkaidős egyenérték 2026-tól kezdődően.

Ezeket a költségeket az Unió általános költségvetése viselné, és mindkét ügynökség költségvetésében meg kellene jelenniük.

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet Általános rendelkezések

II. fejezet: Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

III. fejezet: Hozzáférés a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához

IV. fejezet: Biztonság és felelősség

V. fejezet: Adatvédelem

A 17. cikk szabályozza a 3. cikkben meghatározott műveleti vonatkozású adatokra vonatkozó megőrzési időt. Ezeket a műveleti vonatkozású adatokat addig kell tárolni a központosított információs rendszerben, amíg ez szükséges ahhoz, hogy minden felhasználó befejezze a letöltési folyamatot. A megőrzési idő nem haladhatja meg a négy hetet. A megőrzési idő lejártakor az adatrekordot automatikusan törölni kell a központosított rendszerből.

A 18. cikk szabályozza a 3. cikkben meghatározott nem műveleti vonatkozású adatok megőrzési idejét. A nem műveleti vonatkozású adatokat az értékelés befejezéséig kell a központosított információs rendszerben tárolni. A megőrzési idő nem haladhatja meg az öt évet. A megőrzési idő lejártakor az adatrekordot automatikusan törölni kell a központosított rendszerből.

A 19. cikk az adatkezelőkre és az adatfeldolgozóra vonatkozik. Egyértelművé teszi, hogy valamennyi illetékes tagállami hatóság, és adott esetben az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF vagy bármely más illetékes uniós szerv, hivatal vagy ügynökség a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban adatkezelőnek minősül. Az eu-LISA-t az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban adatfeldolgozónak kell tekinteni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül kicserélt és ott tárolt személyes adatok tekintetében. Amennyiben egy harmadik ország műveleti vonatkozású információkat vagy bizonyítékokat tölt fel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjára, ezeket az információkat vagy bizonyítékokat a közös nyomozócsoportok felülete adminisztrátorának ellenőriznie kell, mielőtt azokat más platformfelhasználók le tudják tölteni.

A 20. cikk korlátozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjára felvitt személyes adatok kezelésének céljait. Ezeket az adatokat csak a műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok platformfelhasználók közötti cseréje, valamint a nem műveleti vonatkozású adatoknak az együttműködési platform felhasználói közötti cseréje céljából szabad feldolgozni a közös nyomozócsoport irányítása céljából. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférést a tagállamok illetékes hatóságainak és harmadik országbeli hatóságoknak, az Eurojustnak, az Europolnak, az Európai Ügyészségnek, az OLAF-nak és más illetékes uniós szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek az engedéllyel rendelkező alkalmazottaira kell korlátozni. Ezen felül a hozzáférésnek a 20. cikk (1) bekezdésében említett céllal összhangban álló feladatok elvégzéséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia, és a kitűzött célokhoz szükségesnek és azokkal arányosnak kell lennie.

A 21. cikk a naplózást szabályozza. Kimondja, hogy az eu-LISA-nak biztosítania kell a központosított információs rendszerhez való hozzáférés és a központosított információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési művelet naplózását a kérelmek elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az adatkezelés jogszerűségének nyomon követése, valamint az önellenőrzés céljából.

VI. fejezet: Záró rendelkezések

A 22. cikk meghatározza az eu-LISA és a Bizottság jelentéstételi és felülvizsgálati kötelezettségeit. Négy évvel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdése után, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról.

A 23. cikk kimondja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásával és működtetésével kapcsolatos költségeket az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

A 24. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a Bizottság meghatározza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működése megkezdésének időpontját.

A 25. cikk az általános rendelkezésen alapuló, alkalmazandó bizottsági eljárásra vonatkozik.

A 26. cikk szabályozza az (EU) 2018/1726 rendeletnek az eu-LISA új felelősségi körei és feladatai tekintetében történő módosításait.

A 27. cikk szerint a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2021/0391 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdése (d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió célul tűzte ki maga elé, hogy egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térséget kínáljon polgárai számára, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Az Uniónak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy ez a közös térség biztonságos maradjon. Ez a cél csakis a bűnmegelőzésre és a bűnüldözésre irányuló – köztük a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni – megfelelő intézkedések révén valósítható meg.

(2)Ez különösen nagy kihívást jelent, ha a bűnözés több tagállam és/vagy harmadik ország területén is határokon átnyúló dimenzióval bír. Ilyen helyzetekben a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyesítsék erőiket és műveleteiket annak érdekében, hogy hatékony és eredményes, határokon átnyúló nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytathassanak le, amelyek esetében alapvető fontosságú az információk és bizonyítékok cseréje. Az ilyen határokon átnyúló együttműködés egyik legsikeresebb eszközét a közös nyomozócsoportok alkotják, amelyek lehetővé teszik a közvetlen együttműködést és kommunikációt több tagállam és esetlegesen harmadik országok igazságügyi és bűnüldöző hatóságai között, hogy tevékenységeiket és nyomozásaikat a leghatékonyabb módon szervezzék meg. A közös nyomozócsoportokat két vagy több tagállam és esetleg harmadik országok illetékes hatóságai konkrét célra és korlátozott időtartamra hozzák létre azzal a céllal, hogy közösen folytassanak határokon átnyúló hatású bűnügyi nyomozásokat.

(3)Az uniós vívmányok két jogi keretet biztosítanak a legalább két tagállam részvételével megalakuló közös nyomozócsoportok létrehozásához: az egyik a 2002/465/EK tanácsi kerethatározat 19 , a másik pedig a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 20 13. cikke. Harmadik országok is részt vehetnek félként közös nyomozócsoportokban, ha a bevonásuknak van jogalapja, mint például az Európa Tanács 1959. évi egyezménye 21 második kiegészítő jegyzőkönyvének 20. cikke és az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás 22 5. cikke.

(4)A meglévő uniós szintű jogi keretek nem határozzák meg a közös nyomozócsoportokban részt vevő szervezetek közötti információcsere és kommunikáció módját. Az említett szervezetek az igények és a rendelkezésre álló eszközök alapján megállapodnak az ilyen információcseréről és kommunikációról. Nincs azonban olyan célzott, biztonságos és hatékony csatorna, amelyhez minden résztvevő folyamodhatna, és amelyen keresztül gyorsan nagy mennyiségű információt és bizonyítékot cserélhetnének, vagy lehetővé tehetnék a biztonságos és hatékony kommunikációt. Ezenkívül nincs olyan rendszer, amely támogatná a közös nyomozócsoportok napi irányítását, beleértve a résztvevők között kicserélt bizonyítékok nyomonkövethetőségét.

(5)Tekintettel arra, hogy a bűnözés egyre inkább be tud szivárogni az informatikai rendszerekbe, a jelenlegi helyzet akadályozhatja a határokon átnyúló nyomozások hatékonyságát és eredményességét, valamint veszélyeztetheti és lelassíthatja az ilyen nyomozásokat és büntetőeljárásokat, ami költségesebbé is teszi azokat. Az igazságszolgáltatásnak és a bűnüldöző szerveknek különösen azt kell biztosítaniuk, hogy rendszereik a lehető legbiztonságosabbak legyenek, és hogy a közös nyomozócsoportok valamennyi tagja könnyen, nemzeti rendszerétől függetlenül kapcsolódhasson és kommunikálhasson egymással.

(6)A közös nyomozócsoportokban részt vevő szervezetek közötti információcsere gyorsaságát és hatékonyságát jelentősen növelni lehetne egy, a közös nyomozócsoportok működését támogató célzott informatikai platform létrehozásával. Ezért szabályokat kell megállapítani egy uniós szintű központosított informatikai platform (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja) létrehozására annak érdekében, hogy segítsék a közös nyomozócsoportok együttműködését, biztonságos kommunikációját, valamint az információk és bizonyítékok megosztását.

(7)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja csak akkor használható, ha az uniós jogalapok egyike többek között a közös nyomozócsoportnak is a jogalapját képezi. A kizárólag nemzetközi jogalapokon alapuló közös nyomozócsoportok esetében az uniós költségvetésből finanszírozott és uniós jogszabályok alapján kialakított platformot nem szabad használni. Amennyiben azonban egy harmadik ország olyan közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásnak részese, amely a nemzetközi jogalap mellett az uniós jogalapok egyikét is felsorolja, akkor ezen ország illetékes hatóságait a közös nyomozócsoport tagjának kell tekinteni.

(8)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használata csakis önkéntes alapon történhet. Tekintettel azonban arra, hogy a határokon átnyúló nyomozások szempontjából hozzáadott értéket képvisel, használata határozottan ajánlott. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használata vagy mellőzése nem sértheti és nem is lehet hatással a kommunikáció vagy információcsere egyéb formáinak jogszerűségére, és nem változtathatja meg a közös nyomozócsoportok létrehozásának, megszervezésének vagy működésének módját. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozása nem érintheti sem a közös nyomozócsoportok mögöttes jogalapját, sem a bizonyítékok gyűjtésére és a megszerzett bizonyítékok felhasználására vonatkozó nemzeti eljárási jogszabályokat. A platformnak csak biztonságos informatikai eszközt kell biztosítania a közös nyomozócsoportok együttműködésének és hatékonyságának javításához.

(9)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának le kell fednie a közös nyomozócsoport működési és a működést követő szakaszait, attól a pillanattól kezdve, hogy a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást a csoport tagjai aláírják, egészen addig, amikor a közös nyomozócsoport értékelése lezárul. Mivel a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamatában részt vevő szereplők különböznek a közös nyomozócsoport tagjaitól – miután a csoport megalakult –, a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamatát – különösen a közös nyomozócsoport tartalmáról folytatott tárgyalásokat és a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírását – nem irányíthatja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja. Miután azonban szükség van a közös nyomozócsoportok megalakításának folyamatát támogató elektronikus eszközre, a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy ezt a folyamatot az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer (eEDES) keretébe utalja.

(10)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformját igénybe vevő minden egyes közös nyomozócsoport esetében arra kell ösztönözni a közös nyomozócsoport tagjait, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által biztosított eszközök felhasználásával végezzék el a közös nyomozócsoport értékelését, akár a közös nyomozócsoport működési szakaszában, akár annak lezárulását követően.

(11)A közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás meglétét előfeltételül kell szabni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatához. A közös nyomozócsoportokra vonatkozó valamennyi jövőbeli megállapodás tartalmát e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével ki kell igazítani.

(12)Operatív szempontból a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának a platform által működtetett, az egyes közös nyomozócsoportok számára létrehozott, egymástól elszigetelt együttműködési felületekből kell állnia.

(13)Technikai szempontból a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának biztonságos internetes kapcsolaton keresztül hozzáférhetőnek kell lennie, és egy internetes portálon keresztül elérhető központosított információs rendszerből, mobil és asztali eszközökhöz való kommunikációs szoftverből, valamint a központosított információs rendszer és a vonatkozó informatikai eszközök közötti kapcsolatból kell állnia, amely támogatja a közös nyomozócsoportok működését, és amelyet a közös nyomozócsoportok titkársága kezel.

(14)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja a közös nyomozócsoportok napi koordinációjának és irányításának megkönnyítése, a műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok cseréjének és ideiglenes tárolásának biztosítása, a biztonságos kommunikáció lehetővé tétele, a bizonyítékok nyomonkövethetőségének biztosítása és a közös nyomozócsoport értékelési folyamatának támogatása. A közös nyomozócsoportokban részt vevő valamennyi szervezetet ösztönözni kell arra, hogy használják a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának valamennyi funkcióját, és lehetőség szerint a platformot vegyék igénybe a jelenleg használt kommunikációs és adatcsere-csatornák helyett.

(15)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja kiegészíti az igazságügyi hatóságok és a bűnüldöző szervek közötti biztonságos adatcserét lehetővé tevő meglévő eszközöket, például a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA).

(16)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kommunikációval kapcsolatos funkcióit olyan szoftverrel kell biztosítani, amely lehetővé teszi a felhasználók eszközein helyben tárolt, vissza nem követhető kommunikációt.

(17)Megfelelő funkciókat kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az információcserét és a bizonyítékok megosztását – köztük nagyméretű fájlokét is – egy olyan feltöltési/letöltési rendszeren keresztül, amelyet úgy terveztek, hogy az adatokat kizárólag a technikai adattovábbításhoz szükséges, korlátozott ideig tárolja központilag. Amint az adatokat valamennyi cím letöltötte, azoknak automatikusan törlődniük kell a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról.

(18)Tekintettel a bel- és igazságügy területén működő nagyméretű rendszerek irányítása terén szerzett tapasztalataira, az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 23 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget (eu-LISA) kell megbízni azzal a feladattal, hogy a kiegészítő jelleg és az interoperabilitás biztosítása érdekében a SIENA meglévő funkcióit és az Europolnál rendelkezésre álló egyéb funkciókat felhasználva megtervezze, kifejlessze és működtesse a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját. Ennek érdekében az eu-LISA megbízatását módosítani kell, hogy tükrözze ezeket az új feladatokat, továbbá megfelelő finanszírozással és személyzettel kell ellátni az eu-LISA-t az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához. E tekintetben szabályokat kell megállapítani az eu-LISA – mint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztésével, műszaki üzemeltetésével és karbantartásával megbízott ügynökség – feladataira vonatkozóan.

(19)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kialakításakor az eu-LISA-nak biztosítania kell a SIENA-val való technikai interoperabilitást.

(20)A közös nyomozócsoportokkal foglalkozó nemzeti szakértők hálózatának (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok hálózata) az 11037/05 tanácsi dokumentum 24 szerinti létrehozása óta a közös nyomozócsoportok titkársága éves találkozók és képzések szervezésével, a közös nyomozócsoportok értékelő jelentéseinek gyűjtésével és elemzésével, valamint az Eurojust közös nyomozócsoportok finanszírozási programjának irányításával támogatja a közös nyomozócsoportok hálózatának munkáját. 2011 óta a közös nyomozócsoportok titkárságának mint önálló egységnek az Eurojust ad otthont. Annak érdekében, hogy a közös nyomozócsoport titkársága támogathassa a felhasználókat a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának gyakorlati alkalmazásában, valamint hogy technikai és adminisztratív támogatást tudjon nyújtani az egyes közös nyomozócsoportok felülete adminisztrátorainak, az Eurojust számára megfelelő személyzetet kell biztosítani ahhoz, hogy ellássa a közös nyomozócsoport titkárságát.

(21)Tekintettel a közös nyomozócsoportok működését támogató, az Eurojustnál található és a közös nyomozócsoportok titkársága által kezelt, jelenleg meglévő informatikai eszközökre, a közös nyomozócsoportok irányításának megkönnyítése érdekében össze kell kapcsolni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját ezekkel az informatikai eszközökkel. E célból az Eurojustnak biztosítania kell rendszerei szükséges technikai kiigazítását az ilyen kapcsolat létrehozása érdekében. Az Eurojust számára megfelelő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani ahhoz, hogy eleget tudjon tenni az ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek.

(22)A jogok és feladatok egyértelmű elosztásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a tagállamok, az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek felelősségi körére vonatkozóan, beleértve azokat a feltételeket is, amelyek mellett operatív célokra használhatják a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját.

(23)Ez a rendelet meghatározza az eu-LISA igazgatótanácsa által létrehozandó programirányítási tanács megbízatásának, összetételének és szervezeti vonatkozásainak részleteit. A programirányítási tanácsnak biztosítania kell a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. Meg kell továbbá határozni az eu-LISA által létrehozandó tanácsadó csoport megbízatását, összetételét és szervezeti vonatkozásait annak érdekében, hogy biztosítsák a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos szaktudást – különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.

(24)Ez a rendelet szabályokat állapít meg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférésre és a szükséges biztosítékokra vonatkozóan. A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátorát vagy adminisztrátorait meg kell bízni a közös nyomozócsoport egyes együttműködési területeihez való hozzáférési jogok kezelésével. Ezen adminisztrátorok feladata lesz, hogy a közös nyomozócsoport működési és működést követő szakaszai során hozzáférést biztosítsanak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára. A közös nyomozócsoportok felületének adminisztrátorai számára lehetővé kell tenni, hogy feladatukat átruházhassák a közös nyomozócsoport titkárságára.

(25)Szem előtt tartva a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között kicserélt műveleti vonatkozású adatok érzékeny jellegét, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának magas szintű biztonságot kell garantálnia. Az eu-LISA-nak minden szükséges technikai és szervezési intézkedést meg kell hoznia az adatcsere biztonságának garantálása érdekében azáltal, hogy erős, végponttól végpontig terjedő titkosítási algoritmusokat használ a továbbítás alatt álló, illetve inaktív adatok titkosítására.

(26)Ez a rendelet szabályokat állapít meg a tagállamoknak, az eu-LISA-nak, az Eurojustnak, az Europolnak, az Európai Ügyészségnek, az OLAF-nak és más illetékes uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedések következtében bekövetkező vagyoni vagy nem vagyoni károk tekintetében fennálló felelősségére vonatkozóan. A harmadik országok tekintetében a közös nyomozócsoportokra vonatkozó megállapodásoknak a vagyoni és nem vagyoni károkra vonatkozó felelősségi záradékokat kell tartalmazniuk.

(27)Ezenfelül ez a rendelet a műveleti vonatkozású és a nem műveleti vonatkozású adatok tekintetében egyaránt konkrét adatvédelmi rendelkezéseket állapít meg, amelyek a meglévő adatvédelmi szabályok kiegészítéséhez, valamint ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az adatvédelem, az adatbiztonság és az érintett személyek alapvető jogai védelmének megfelelő általános szintjét.

(28)A személyes adatok illetékes nemzeti hatóságok általi, a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása –többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett kezelésére az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 alkalmazandó. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által végzett adatkezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 26 kell alkalmazni e rendelettel összefüggésben.

(29)Adott esetben lehetővé kell tenni a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátorai számára, hogy a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban részes harmadik országok számára hozzáférést biztosítsanak a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez. A közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás keretében harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbításnak minden esetben feltétele az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés. A műveleti vonatkozású adatok harmadik országokkal való cseréjét azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljainak eléréséhez szükségesek.

(30)Amennyiben egy harmadik ország műveleti vonatkozású információkat vagy bizonyítékokat tölt fel a közös nyomozócsoport együttműködési felületére, a közös nyomozócsoport felülete adminisztrátorának – még azelőtt, hogy a szóban forgó adatokat a platform más felhasználói le tudnák tölteni – ellenőriznie kell, hogy az ilyen információkat vagy bizonyítékokat a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljainak elérése érdekében szolgáltatták-e.

(31)Amennyiben a közös nyomozócsoport felületének több adminisztrátora van, ezen adminisztrátoroknak meg kell állapodniuk egymás között, amint harmadik országok részvételével létrehozták a közös nyomozócsoport együttműködési felületét, hogy melyikük legyen az adatkezelő a szóban forgó harmadik országok által feltöltött adatok tekintetében.

(32)Az eu-LISA-nak biztosítania kell, hogy a központosított információs rendszerhez való hozzáférést és a központosított információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletet naplózzák az adatok sértetlenségének és biztonságának és az adatkezelés jogszerűségének nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából.

(33)Ez a rendelet jelentéstételi kötelezettségeket ró az eu-LISA-ra a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztése és működése tekintetében a tervezéssel, a műszaki eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célkitűzések fényében. A Bizottságnak továbbá négy évvel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdését követően, majd ezután négyévente átfogó értékelést kell készítenie a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról.

(34)Minden tagállamnak, valamint az Eurojustnak, az Europolnak, az Európai Ügyészségnek, az OLAF-nak és bármely más illetékes uniós szervnek, hivatalnak és ügynökségnek magának kell viselnie a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatából eredő saját költségeit.

(35)Annak érdekében, hogy megállapítsák a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki fejlesztésére és megvalósítására vonatkozó feltételeket, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 27 megfelelően kell gyakorolni.

(36)A Bizottságnak azt követően kell meghatároznia a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját, hogy elfogadták a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki fejlesztéséhez szükséges vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat, és az eu-LISA a tagállamokkal együttműködve elvégezte a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának átfogó tesztelését.

(37)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a közös nyomozócsoportok tagjai, az Eurojust, az Europol, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti hatékony és eredményes együttműködés, kommunikáció, valamint információk és bizonyítékok cseréjének lehetővé tételét a tagállamok nem tudják megfelelő mértékben megvalósítani, uniós szinten azonban közös szabályok meghatározásával e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos XXXX-án/én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet:

a)létrehoz egy önkéntes alapon használható informatikai platformot (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja), amelynek célja a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikke vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján létrehozott közös nyomozócsoportokban részt vevő illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése;

b)szabályokat állapít meg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztéséért és karbantartásáért felelős ügynökség közötti felelősségmegosztásra vonatkozóan;

c)meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára hozzáférést lehet biztosítani a szóban forgó platformhoz;

d)konkrét adatvédelmi rendelkezéseket állapít meg, amelyek a meglévő adatvédelmi szabályok kiegészítéséhez, valamint ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az adatvédelem, az adatbiztonság és az érintett személyek alapvető jogai védelmének megfelelő általános szintjét.

2. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet információknak – köztük személyes adatoknak – egy közös nyomozócsoport keretében történő kezelésére vonatkozik. Ez magában foglalja műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok, valamint nem műveleti vonatkozású információk cseréjét és tárolását. Ez a rendelet a közös nyomozócsoport működési és a működést követő szakaszaira vonatkozik, attól a pillanattól kezdve, hogy a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást a nyomozócsoport tagjai aláírják.

(2)Ez a rendelet nem módosítja és más módon sem érinti a közös nyomozócsoportok létrehozására, működésére vagy értékelésére vonatkozó hatályos jogi rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„központosított információs rendszer”: a közös nyomozócsoportokra vonatkozó adatok tárolására és feldolgozására szolgáló központi informatikai rendszer;

2.„kommunikációs szoftver”: olyan szoftver, amely lehetővé teszi a rendszerekhez való távoli hozzáférést, valamint fájlok és üzenetek szöveg-, audio- vagy videoformátumban történő cseréjét a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között;

3.„illetékes hatóságok”: a 2002/465/IB kerethatározat 1. cikkében és a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott ,az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikkében említett közös nyomozócsoportok létrehozására hatáskörrel rendelkező hatóságok, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 22., 23. és 25. cikkében meghatározott hatáskörei alapján eljárva az Európai Ügyészség, valamint azon harmadik országok illetékes hatóságai, amelyek egy további jogalap alapján a közös nyomozócsoportról szóló megállapodás részes felei;

4.„a közös nyomozócsoport tagjai”: az e cikk 3. pontjában említett illetékes hatóságok képviselői;

5.„a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói”: a közös nyomozócsoport tagjai, az Eurojust, az Europol, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek;

6.„a közös nyomozócsoportok együttműködési felülete”: az egyes közös nyomozócsoportok számára elkülönített, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján található különálló felület;

7.„a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora”: a közös nyomozócsoport együttműködési felületéért felelős tagállam illetékes hatóságainak képviselője;

8.„műveleti vonatkozású adatok”: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által a közös nyomozócsoport működési szakaszában a határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások támogatása céljából kezelt információk és bizonyítékok;

9.„nem műveleti vonatkozású adatok”: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által kezelt adminisztratív adatok, amelyek célja különösen a közös nyomozócsoport irányításának és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói közötti napi együttműködésnek a megkönnyítése.

4. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki architektúrája

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja a következőkből áll:

a)központosított információs rendszer, amely lehetővé teszi az ideiglenes központi adattárolást;

b)kommunikációs szoftver, amely lehetővé teszi a kommunikációs adatok helyi tárolását;

c)a központosított információs rendszer és a megfelelő informatikai eszközök közötti kapcsolat, amely támogatja a közös nyomozócsoportok működését, és amelyet a közös nyomozócsoportok titkársága kezel.

5. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja

(1)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja a következők elősegítése:

a)a közös nyomozócsoport napi koordinációja és irányítása a közös nyomozócsoporton belüli adminisztratív és pénzügyi folyamatokat támogató funkciók révén;

b)műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok – köztük nagy fájlok – cseréje és átmeneti tárolása feltöltési és letöltési funkció révén;

c)biztonságos kommunikáció az azonnali üzenetküldésre, csevegésre, audio- és videokonferenciára vonatkozó funkció révén;

d)a bizonyítékok nyomonkövethetősége egy tevékenység-naplózási mechanizmus révén, amely lehetővé teszi a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül kicserélt valamennyi bizonyíték nyomon követését;

e)a közös nyomozócsoport értékelése egy együttműködésen alapuló célzott értékelési folyamaton keresztül.

(2)A központosított információs rendszert az eu-LISA helyezi el a saját technikai helyszínein.

II. FEJEZET

Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

6. cikk

Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

A Bizottság a lehető leghamarabb elfogadja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki kifejlesztéséhez szükséges végrehajtási jogi aktusokat és különösen az alábbiakra vonatkozó jogi aktusokat:

a)a közös nyomozócsoportok napi koordinációjához és irányításához szükséges funkciók listája;

b)a biztonságos kommunikációhoz szükséges funkciók listája;

c)a 4. cikk c) pontjában említett kapcsolatra vonatkozó specifikáció; 

d)biztonság, a 15. cikkel összhangban;

e)műszaki naplók, a 21. cikkel összhangban;

f)technikai statisztikák, a 22. cikkel összhangban;

g)a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának teljesítményére és rendelkezésre állására vonatkozó követelmények.

Az e cikk első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Az eu-LISA feladatai

(1)A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) kidolgozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fizikai architektúráját, beleértve a platform műszaki leírását és kifejlesztését is. Az említett tervet a Bizottság kedvező véleményét követően az igazgatótanácsnak kell elfogadnia.

(2)Az eu-LISA felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvével összhangban történő fejlesztéséért. A fejlesztésnek a műszaki leírás kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt kell magában foglalnia.

(3)Az eu-LISA a kommunikációs szoftvert a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói rendelkezésére bocsátja.

(4)Az eu-LISA e rendelet hatálybalépését és a 6. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadását követően a lehető legrövidebb időn belül kidolgozza és létrehozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját.

(5)Az eu-LISA biztosítja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja e rendelettel, a 6. cikkben említett végrehajtási jogi aktussal, valamint az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban működjön.

(6)Az eu-LISA felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának üzemeltetési igazgatásáért. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának üzemeltetési igazgatása magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja e rendelet szerinti működőképességének fenntartásához szükségesek, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja a műszaki leírás szerint, megfelelő szinten működjön.

(7)Az eu-LISA gondoskodik a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának gyakorlati használatára vonatkozó képzés biztosításáról.

(8)Az eu-LISA nem fér hozzá a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez.

(9)A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel 28 megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének minden olyan tagjára, aki munkája során a központosított információs rendszerben rögzített adatokkal dolgozik. Ezt a kötelezettséget a személyzet szóban forgó tagjai hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is alkalmazni kell.

8. cikk

A tagállamok feladatai

Minden tagállam megteszi az ahhoz szükséges technikai intézkedéseket, hogy illetékes hatóságai e rendelettel összhangban hozzáférjenek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához.

9. cikk

Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek feladatai

(1)Az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megteszik az ahhoz szükséges technikai intézkedéseket, hogy hozzáférhessenek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához.

(2)Az Eurojust felel a rendszereinek a 4. cikk c) pontjában említett kapcsolat létrehozásához szükséges technikai kiigazításáért.

10. cikk

Programirányítási tanács

(1)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezési és fejlesztési szakaszát megelőzően az eu-LISA igazgatótanácsa programirányítási tanácsot hoz létre.

(2)A programirányítási tanács a következő tíz tagból áll:

a)az igazgatótanács által kinevezett nyolc tag;

b)a 11. cikkben említett tanácsadó csoport elnöke;

c)egy tag, akit a Bizottság jelöl ki.

(3)Az eu-LISA igazgatótanácsának gondoskodnia kell arról, hogy az általa a programirányítási tanácsba kinevezett tagok rendelkezzenek az igazságügyi hatóságokat támogató IT-rendszerek kifejlesztése és igazgatása terén szükséges tapasztalattal és szakértelemmel.

(4)Az eu-LISA részt vesz a programirányítási tanács munkájában. Ennek érdekében az eu-LISA képviselői részt vesznek a programirányítási tanács ülésein, hogy beszámoljanak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezésével és fejlesztésével kapcsolatban végzett munkáról, valamint bármely egyéb kapcsolódó munkáról és tevékenységekről.

(5)A programirányítási tanács legalább háromhavonta, szükség esetén pedig gyakrabban ülésezik. A programirányítási tanács biztosítja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. A programirányítási tanács rendszeresen, lehetőség szerint havonta írásos jelentést nyújt be az eu-LISA igazgatótanácsának a projekt előrehaladásáról. A programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, és az eu-LISA igazgatótanácsának tagjait nem képviselheti.

(6)A programirányítási tanács megállapítja eljárási szabályzatát, amely különösen az elnökségre, az ülések helyszínére, az ülések előkészítésére, a szakértőknek az üléseken való részvételére, valamint az eu-LISA igazgatótanácsában részt nem vevő tagállamok teljes körű tájékoztatását biztosító kommunikációs tervekre vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

(7)A programirányítási tanács elnöki tisztét egy tagállam tölti be.

(8)A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

11. cikk

Tanácsadó csoport

(1)Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos – különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggő – szakértelem biztosítása érdekében.

(2)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezési és fejlesztési szakaszában a tanácsadó csoport a tagállamok, a Bizottság és a közös nyomozócsoportok titkárságának képviselőiből áll. Elnöki tisztét az eu-LISA tölti be. A tanácsadó csoport:

a)rendszeresen ülésezik, lehetőség szerint havonta legalább egyszer, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdéséig;

b)minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak;

c)biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét támogató műszaki szakértelmet.

III. FEJEZET

Hozzáférés a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához

12. cikk

A tagállamok illetékes hatóságainak hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

(1)A közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírását követően minden egyes közös nyomozócsoport számára együttműködési felületet kell létrehozni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján belül.

(2)A közös nyomozócsoport együttműködési felületét a felület adminisztrátora vagy adminisztrátorai nyitják meg az eu-LISA technikai támogatásával.

(3)A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez való hozzáférési jogokat a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás alapján állapítják meg.

13. cikk

Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

(1)A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 29 meghatározott feladatainak ellátása céljából hozzáférést biztosítanak az Eurojust számára – a közös nyomozócsoportok titkárságát is beleértve – egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez. A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai dönthetnek úgy, hogy technikai és adminisztratív támogatás – többek között a hozzáférési jogok kezelése – céljából hozzáférést biztosítanak a közös nyomozócsoportok titkársága számára egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(2)A közös nyomozócsoportok felületével foglalkozó adminisztrátor vagy adminisztrátorok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 meghatározott feladatainak ellátása céljából hozzáférést biztosítanak az Europol számára egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(3)A közös nyomozócsoportok felületével foglalkozó adminisztrátor vagy adminisztrátorok dönthetnek úgy, hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 31 meghatározott feladatainak ellátása céljából hozzáférést biztosítanak az OLAF számára egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(4)A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2017/1939 rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából hozzáférést biztosítanak az Európai Ügyészség számára egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(5)A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai dönthetnek úgy, hogy más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek számára – az alap-jogiaktusaikban meghatározott feladatok ellátása céljából – hozzáférést biztosítanak egy adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

14. cikk

Harmadik ország illetékes hatóságainak hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

(1)Az 5. cikkben felsorolt célokból a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai dönthetnek úgy, hogy hozzáférést biztosítanak a közös nyomozócsoportok együttműködési felületéhez azon harmadik országok illetékes hatóságai számára, amelyek aláírtak egy konkrét, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást.

(2)A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai biztosítják, hogy a műveleti vonatkozású adatoknak azon harmadik országbeli illetékes hatóságokkal való cseréje, amelyek a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez hozzáféréssel rendelkeznek, a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljaihoz szükséges mértékre korlátozódjon és az abban foglalt feltételekkel történjen.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési felületéhez hozzáféréssel rendelkező harmadik országokba irányuló személyesadat-továbbításra csak akkor kerüljön sor, ha teljesülnek az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében meghatározott feltételek.

IV. FEJEZET

Biztonság és felelősség

15. cikk

Biztonság

(1)Az eu-LISA megteszi a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja magas szintű kiberbiztonságának és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján belüli adatok információbiztonságának garantálásához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket, különösen a központosított információs rendszerben tárolt műveleti és nem műveleti vonatkozású adatok bizalmas jellegének és integritásának biztosítása érdekében.

(2)Az eu-LISA megakadályozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való jogosulatlan hozzáférést és biztosítja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférésre jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre az engedélyük kiterjed.

(3)Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az eu-LISA biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervet fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a központosított információs rendszer üzemzavar esetén helyreállítható legyen.

(4)Az eu-LISA ellenőrzi az e cikkben említett biztonsági intézkedések hatékonyságát, és megteszi az önellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatban szükséges szervezési intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

16. cikk

Felelősség

(1)Amennyiben valamely tagállam, az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF vagy bármely más illetékes uniós szerv, hivatal vagy ügynökség az e rendeletben foglalt kötelezettségei nem teljesítésével kárt okoz a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának, az adott tagállamnak, az Eurojustnak, az Europolnak, az Európai Ügyészségnek, az OLAF-nak vagy az egyéb illetékes uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek kell viselnie a felelősséget az okozott kárért, amennyiben az eu-LISA elmulasztja megtenni a kár megelőzésére vagy enyhítésére irányuló észszerű intézkedéseket.

(2)A tagállammal szembeni, az (1) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre az alperes tagállam joga alkalmazandó. Az Eurojusttal, az Europollal, az Európai Ügyészséggel, az OLAF-fal vagy bármely más illetékes uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel szembeni, az (1) bekezdésben említett kár miatt benyújtott kártérítési igényekre a megfelelő szerv alapító okirata az irányadó.

V. FEJEZET

Adatvédelem

17. cikk

A műveleti vonatkozású adatok megőrzési ideje

(1)A közös nyomozócsoportok egyes együttműködési felületeire vonatkozó operatív adatokat addig kell tárolni a központosított információs rendszerben, ameddig a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának valamennyi érintett felhasználója számára a letöltési folyamat befejezéséhez szükséges. A megőrzési idő nem haladhatja meg a négy hetet.

(2)Az (1) bekezdésben említett megőrzési idő lejártakor az adatrekordot automatikusan törölni kell a központosított rendszerből.

18. cikk

A nem műveleti vonatkozású adatok megőrzési ideje

(1)Amennyiben a közös nyomozócsoport értékelését tervezik, az egyes közös nyomozócsoportok együttműködési felületéhez tartozó nem műveleti vonatkozású adatokat a közös nyomozócsoport értékelésének befejezéséig a központosított információs rendszerben kell tárolni. A megőrzési idő nem haladhatja meg az öt évet.

(2)Az (1) bekezdésben említett megőrzési idő lejártakor az adatrekordot automatikusan törölni kell a központosított rendszerből.

19. cikk

Adatkezelő és adatfeldolgozó

(1)Valamennyi illetékes tagállami hatóság, és adott esetben az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF vagy bármely más illetékes uniós szerv, hivatal vagy ügynökség a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban adatkezelőnek minősül.

(2)Ami a harmadik országok illetékes hatóságai által a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjára feltöltött adatokat illeti, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül kicserélt és ott tárolt személyes adatok tekintetében a közös nyomozócsoport felületének egyik adminisztrátora minősül adatkezelőnek.

(3)Az eu-LISA az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban adatfeldolgozónak minősül a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül kicserélt és ott tárolt személyes adatok tekintetében.

(4)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói közösen felelősek a nem műveleti vonatkozású adatoknak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján történő kezeléséért.

20. cikk

A személyes adatok kezelésének célja

(1)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjába bevitt adatok kizárólag a következő célokból dolgozhatók fel:

a)műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok cseréje a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között;

b)nem műveleti vonatkozású adatok cseréje a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között a közös nyomozócsoport irányítása céljából.

(2)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférés a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságainak, az Eurojustnak, az Europolnak, az Európai Ügyészségnek, az OLAF-nak és más illetékes uniós szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzetére korlátozódik, a feladataik (1) bekezdésben említett célokkal összhangban történő ellátásához szükséges, valamint a kitűzött célok eléréséhez szükséges és arányos mértékben.

21. cikk

Műszaki naplók

(1)Az eu-LISA biztosítja, hogy a (2) bekezdéssel összhangban naplót vezessenek a központosított információs rendszerhez való valamennyi hozzáférésről és a központosított információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletről.

(2)A naplónak a következőket kell tartalmaznia:

a)a központosított információs rendszerbe való belépés dátuma, időzónája és pontos időpontja;

b)a közös nyomozócsoport együttműködési platformja azon felhasználójának azonosító jele, aki belépett a központosított információs rendszerbe;

c)a közös nyomozócsoport együttműködési platformjának felhasználója által végzett művelet dátuma, időzónája és a hozzáférés ideje;

d)a közös nyomozócsoport együttműködési platformjának felhasználója által végzett művelet.

(9)A naplókat megfelelő technikai intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, és azokat három évig vagy a folyamatban lévő ellenőrzési eljárások befejezéséhez szükséges, ennél hosszabb ideig meg kell őrizni.

(3)Kérésre az eu-LISA haladéktalanul a tagállamok illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátja a naplókat.

(4)Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős nemzeti felügyeleti hatóságoknak – hatáskörük keretein belül és feladataik ellátása céljából – kérésre hozzáférést kell biztosítani a naplókhoz.

(5)Hatáskörének korlátain belül és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása céljából az európai adatvédelmi biztos számára kérésre hozzáférést kell biztosítani a naplókhoz.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)Az eu-LISA olyan eljárásokat alakít ki, amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja fejlesztésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok tekintetében, illetve amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének nyomon követését szolgálják a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok tekintetében.

(2)Az (1) bekezdésben említett eljárásoknak biztosítaniuk kell a rendszeres technikai statisztikák ellenőrzési célú készítésének lehetőségét.

(3)A kifejlesztési folyamat bármely jelentős késedelme esetén az eu-LISA a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint annak időbeli és pénzügyi következményeiről.

(4)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja kifejlesztésének lezárultát követően az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely ismerteti a – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos – célok megvalósításának mikéntjét és az esetleges eltérések indokait.

(5)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának olyan műszaki fejlesztése esetén, amely jelentős költségekkel járhat, az eu-LISA a fejlesztés elvégzése előtt tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Két évvel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdése után, majd azt követően évente az eu-LISA jelentést nyújt be a Bizottságnak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(7)Négy évvel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdése után, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról. A Bizottság az átfogó értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(8)A tagállamok illetékes hatóságai, az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (7) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk nem veszélyeztethetik a munkamódszereket, és nem tartalmazhatnak az információforrásokat, a személyzet tagjainak nevét, illetve a nyomozásokat felfedő információt.

(9)Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (7) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

23. cikk

Költségek

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

24. cikk

A működés megkezdése

(1)A Bizottság, miután meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről, meghatározza azt az időpontot, amikor a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja megkezdi működését:

a)elfogadták a 6. cikkben említett vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat;

b)az eu-LISA a tagállamokkal együttműködve, anonim tesztadatok felhasználásával elvégezte a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának átfogó tesztelését.

(2)Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban meghatározta a működés megkezdésének időpontját, ezt az időpontot közli a tagállamokkal, az Eurojusttal, az Europollal, az Európai Ügyészséggel és az OLAF-fal.

(3)Az (1) bekezdésben említett, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működése megkezdésének időpontját meghatározó bizottsági határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói a Bizottság által az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott időponttól kezdik meg a platform használatát.

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

26. cikk

Az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ügynökség felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, beleértve a műszaki fejlesztéseket is”.

2. A szöveg a következő 8b. cikkel egészül ki:

„8b. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos feladatok

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel* ráruházott feladatokat;

b) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/20XX rendelete a közös nyomozócsoportok működését támogató központosított együttműködési platform létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L …).”.

3. A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, az e-CODEX, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.”.

4. A 19. cikk (1) bekezdésének ff) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ff) elfogadja a következő rendszerek műszaki működéséről szóló jelentéseket:

i. a SIS, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 60. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 74. cikke (8) bekezdése szerint;

ii. a VIS, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése szerint;

iii. az EES, az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint;

iv. az ETIAS, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése szerint;

v. az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás, az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet*** 36. cikkének (8) bekezdése szerint;

vi. az interoperabilitási elemek, az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerint;

vii. az e-CODEX-rendszer, az (EU) XXX****; rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint;

viii. a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja az (EU) XXX***** rendelet [e rendelet] xx. cikke szerint;

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

**** Az (EU) XXX rendelet (…) (HL L …).

***** Az (EU) XXX rendelet (…) (HL L …).”.

5. A 27. cikk (1) bekezdése a következő dc) ponttal egészül ki:

„dc) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tanácsadó csoportja;”.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az Eurojust előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.4.Az Eurojust humán erőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.5.Az eu-LISA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

☑ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 32

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☑ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az Eurojust előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.4.Az Eurojust humán erőforrásaira gyakorolt becsült hatás 

3.2.4.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után 39 :

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények 40 (teljes munkaidős egyenérték):

A felvételi időpontok az év elejére vannak előirányozva. A Hollandiára alkalmazandó bérindexálás vagy korrekciós együttható esetleges emelésére vonatkozóan nem fogalmaztak meg feltételezéseket.

Az 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉSHEZ (a vonatkozó Eurojust informatikai rendszerek szükséges technikai kiigazításainak kifejlesztése) szükséges személyzet:

A 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉSHEZ (adminisztratív támogatás nyújtása a közös nyomozócsoportok együttműködő platformjának felhasználói részére) szükséges személyzet:

A profilok leírása:

3.2.5.Az eu-LISA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.5.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után 41 :

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények 42 (teljes munkaidős egyenérték):

A felvételi időpontok az év elejére vannak előirányozva. Az Észtországra és Franciaországra alkalmazandó bérindexálás vagy korrekciós együttható esetleges emelésére vonatkozóan nem fogalmaztak meg feltételezéseket.

Az 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉSHEZ (a közös nyomozócsoportok együttműködő platformjának kifejlesztése) szükséges személyzet:

A 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉSHEZ (a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fenntartása és működtetése) szükséges személyzet:

A profilok leírása:

3.2.5.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–☑    A javaslat/kezdeményezés részben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–☑    A javaslat/kezdeményezés szükségessé teszi a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetében rendelkezésre álló lekötetlen mozgástér és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását.

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–☑ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(2)    HL L 162., 2002.6.20., 1. o.

(3)    CET 182.

(4)    HL L 181., 2003.7.19., 34. o.

(5)     https://www.eurojust.europa.eu/sites/default/files/Partners/JITs/2018-02_2nd-Report-JIT-Evaluation_EN.pdf

(6)     https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1

(7)    A Bizottság közleménye – Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban. Lehetőségek eszköztára, 2020. december 2., COM(2020) 710 final.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

(9)    A Bizottság közleménye – Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban. Lehetőségek eszköztára, 2020. december 2., COM(2020) 710 final.

(10)    A Bizottság 2021. évi munkaprogramja: Életerős Unió egy sérülékeny világban, COM(2020) 690 final.

(11)    A Bizottság közleménye – A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, COM(2020) 605 final.

(12)    A Bizottság közleménye – Az EU terrorizmus elleni programja, COM(2020) 795 final.

(13)    A Bizottság közleménye a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025), COM(2021) 170 final.

(14)    Határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatás, zárójelentés, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e38795b5-f633-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en

(15)    SWD(2021) 390.

(16)    HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(17)    COM(2021) 21 final – Javaslat – Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/41/EU irányelvnek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról.

(18)     https://europa.eu/european-union/sites/default/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf  

(19)    A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o.).

(20)    HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(21)    CET 182.

(22)    HL L 181., 2003.7.19., 34. o.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(24)    Az Európai Unió Tanácsa, a 36. cikk alapján létrehozott bizottság 2005. július 7–8-i eljárásának eredménye, 7. napirendi pont: Közös nyomozócsoportok – Javaslat a nemzeti szakértők kijelölésére, 11037/05.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(28)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(32)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(33)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(34)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(35)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(36)    A 2024. év az az év, amikor a javaslat végrehajtása – a 2023-ra tervezett elfogadást követően – megkezdődik.

(37)    A 2024. év az az év, amikor a javaslat végrehajtása – a 2023-ra tervezett elfogadást követően – megkezdődik.

(38)    A 2024. év az az év, amikor a javaslat végrehajtása – a 2023-ra tervezett elfogadást követően – megkezdődik.

(39)    A személyzetre vonatkozó költségbecslések kumulatívak, és az ideiglenes alkalmazottak átlagos költségei alapján készültek, a Hollandiára 2020 júliusától alkalmazandó korrekciós együtthatóval (113,9 %) indexálva.

(40)    Kumulált. Az egyes években feltüntetett szám az előző év(ek)ből származó régi alkalmazottak és az újonnan felvett alkalmazottak száma.

(41)    A személyzetre vonatkozó költségbecslések kumulatívak, és az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak átlagos költségei alapján készültek.

(42)    Kumulált. Az egyes években feltüntetett szám az előző év(ek)ből származó régi alkalmazottak és az újonnan felvett alkalmazottak száma.

(43)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(44)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(45)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(46)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.