MELLÉKLET

A szociális jogok európai pillére

A tanulás és a nevelés a születéssel kezdődik, és a korai évek a legmeghatározóbbak a gyermekek életében, mivel megalapozzák az egész életen át tartó fejlődésüket. Ez a minőségi keretrendszer meghatározza a legfontosabb elveket, és európai megközelítést kínál a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek számára, az uniós tagállamok bevált gyakorlatai és a kutatások jelenlegi állása alapján. A keretrendszer tíz, a minőségre vonatkozó alaptételből áll, amelyek a minőség következő öt tágabb területe köré strukturálódnak: hozzáférés, személyzet, tanterv, nyomon követés és értékelés, valamint irányítás és finanszírozás. A tíz minőségi alaptétel a kiváló minőségű szolgáltatásoknak a gyakorlat során azonosított főbb jellemzőit mutatja be. A minőségi keretrendszer szabályozási eszköz, amelynek célja, hogy kijelölje a kisgyemekkori nevelési és gondozási rendszerek kidolgozásának és fenntartásának irányait.

A keretrendszer elsődleges célja az, hogy körvonalazzon egy rendszert, amely minden gyermek számára magas színvonalú kisgyermekkori nevelést és gondozást tud biztosítani, és amely a következő elvekre épül:

—	a magas színvonalú szolgáltatások döntő fontosságúak a gyermekek fejlődésének és tanulásának elősegítéséhez, hosszú távon pedig javítják oktatási esélyeiket,

—	elengedhetetlen, hogy a szülők partnerként vegyenek részt e szolgáltatásokban, hiszen a család a gyermekek fejlődésének elsődleges és legfontosabb tere, és a szülők (és gyámok) a felelősek minden egyes gyermek jóllétéért, egészségéért és fejlődéséért,

—	a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásoknak gyermekközpontúnak kell lenniük, aktívan be kell vonniuk a gyermekeket és figyelembe kell venniük nézőpontjaikat.

A KISGYERMEKKORI NEVELÉS ÉS GONDOZÁS UNIÓS MINŐSÉGI KERETRENDSZERE

HOZZÁFÉRÉST kell biztosítani valamennyi gyermek számára a jó minőségű kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz, ami hozzájárul egészséges fejlődésükhöz, oktatási sikereikhez, segít a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, és mérsékli a kompetenciabeli különbségeket a különböző társadalmi-gazdasági hátterű gyermekek között. A méltányos hozzáférés szintén döntő fontosságú annak biztosításához, hogy a szülők, különösen a nők rugalmasan tudjanak belépni vagy visszalépni a munkaerőpiacra.

Minőségi alaptételek:

1.   Valamennyi család és gyermekeik számára rendelkezésre kell állnia megfizethető ellátásnak.

A kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való, a jogban rögzített egyetemes jogosultság szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy valamennyi gyermekhez el lehessen jutni. A népességi adatokra és a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító férőhelyek iránti kereslettel kapcsolatban a szülők között végzett felmérésekre építve meg lehet becsülni a további igényeket és ki lehet igazítani a kapacitást.

Az ellátással felszámolhatók azok az akadályok, amelyek gátolhatják a családokat és a gyermekeket a részvételben. Idetartozhat a kisgyermekkori nevelésért és gondozásért felszámolt díjak oly módon történő kiigazítása, hogy az alacsony jövedelmű háztartások is hozzájuthassanak az ellátáshoz. Bizonyított az is, hogy a nyitvatartási idő tekintetében tanúsított rugalmasság és a más irányú megegyezések lehetővé teszik különösen a dolgozó anyák és az egyszülős családok gyermekeinek, valamint a kisebbségekhez vagy hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó gyermekeknek a részvételét.

A városi és vidéki térségek, a jómódú és szegény környékek, valamint a régiók között egyenlően megoszló ellátásnak köszönhetően a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai könnyebben hozzáférhetnek az ellátáshoz. A beszámolók szerint a méltányosságot és a társadalmi befogadást azzal lehet a legjobban támogatni, ha kiváló minőségű és megfizethető szolgáltatások állnak rendelkezésre olyan környékeken, ahol szegény családok, kisebbséghez tartozó, migráns vagy menekült hátterű családok élnek.

2.   A részvételt ösztönző, a társadalmi befogadást erősítő és a sokszínűséget elfogadó ellátásra van szükség.

A kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézmények tevékenyen ösztönözhetik a részvételt a szülők, a családok és a gondozók döntéshozatali eljárásokba való bevonásán keresztül (pl. szülői bizottságokban). A családok, különösen az egyszülős, a hátrányos helyzetű, a kisebbségekhez tartozó vagy a migráns hátterű családok célzott kezdeményezésekkel történő megszólítása lehetővé teszi számukra igényeik megfogalmazását, és a szolgáltatók számára, hogy ezeket az igényeket figyelembe vegyék, amikor az ellátást a helyi közösségek igényeihez igazítják.

Érdemes ösztönözni a marginalizált, migráns vagy kisebbségi csoportokból érkező személyzet felvételét, mivel előnyösnek bizonyult, ha a kisgyermekkori nevelés és gondozás intézményeinek személyzeti összetétele tükrözi a közösségben megjelenő sokszínűséget.

A gyermekek számára olyan befogadó környezetet kell teremteni, amely értékeli nyelvi, kulturális és családi hátterüket, mivel ez hozzájárul az odatartozás érzésének kialakulásához. A megfelelő, folyamatos szakmai továbbképzés arra is felkészíti a személyzetet, hogy fogadják és támogassák a kétnyelvű gyermekeket.

A kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézmények kialakíthatnak olyan bevált gyakorlati megoldásokat a családokkal, amelyek révén zökkenőmentes átállás biztosítható az otthoni környezet és az intézmény között, és egyedi kezdeményezések szervezésével előmozdítható a magas szintű szülői részvétel.

A SZEMÉLYZET a legjelentősebb tényező a gyermekek jólléte, valamint tanulási és fejlődési eredményei szempontjából. Ezért a személyzet munkakörülményei és szakmai fejlődése a minőség alapvető elemének tekinthető.

Minőségi alaptételek:

3.   Fontos a jól képzett személyzet, akiknek alap- és továbbképzése lehetővé teszi hivatásuk betöltését.

Mivel széles körben elismert tény, hogy a személyzet szakmai státusza a minőség egyik kulcsfontosságú tényezője, a hatékony kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek igyekeznek emelni e státuszt, mégpedig a képzettségi szintek emelésével, vonzó szakmai státusz és rugalmas karrierlehetőségek nyújtásával és az asszisztensek számára alternatív útvonalak biztosításával. Ez támogatható olyan pedagógiai személyzet keresésével, amely teljeskörű szakmai képesítéssel rendelkező, a kisgyermekkori nevelésre szakosodott, magasan képzett szakemberekből áll, az asszisztens munkatársak mellett.

A legkorszerűbb alapképzési programokat a gyakorló szakemberekkel együtt dolgozzák ki, és e programok megfelelő egyensúlyt teremtenek az elmélet és a gyakorlat között. Szintén értékes, ha az oktatási programok felkészítik a személyzetet a kollektív munkára és a reflektív kompetenciák bővítésére. Az ilyen programok számára előnyös lehet, ha a személyzetet felkészítik arra, hogy miként kell dolgozni nyelvi és kulturális sokszínűséggel jellemzett, kisebbségi vagy migráns hátterű, illetve alacsony jövedelmű családokból érkező csoportokkal.

Az a személyzet, amelyet felvérteztek a kisgyermekek fejlődési igényeinek, érdeklődésének és a bennük rejlő lehetőségeknek a követésére, és amely képes kiszűrni a lehetséges fejlődési és tanulási problémákat, aktívabban tudja támogatni a gyermekek fejlődését és tanulását. A rendszeres, személyre szabott, folyamatos szakmai továbbképzési lehetőségek előnyösek a személyzet minden tagja számára, ideértve az asszisztenseket és a kisegítő alkalmazottakat is.

A gyermeki fejlődés és a gyermekpszichológia szükséges elemeit illetően a személyzet kompetenciáinak a különböző tagállami képzési struktúrákkal összhangban magukban kell foglalniuk a gyermekvédelmi rendszerekkel, még általánosabban a gyermekjogokkal kapcsolatos tudást.

4.   Támogató munkakörülményekre – többek között szakmai irányításra – van szükség, amelyek lehetőségeket kínálnak a megfigyelésre, a reflexióra, a tervezésre, a csapatmunkára és a szülőkkel való együttműködésre.

Az olyan kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek, amelyek célja jobb munkakörülmények, többek között megfelelőbb bérszintek megteremtése, vonzóbbá tehetik a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén való munkavállalást a magasabban képzett, megfelelő életpályára vágyó személyzet számára.

A felnőtt-gyermek arányok és a csoportméretek akkor a legmegfelelőbbek, ha a gyermekcsoport életkorához és összetételéhez igazodóan tervezik meg őket, mivel a fiatalabb gyermekek több figyelmet és gondozást igényelnek.

A szakmai tanulóközösségek, amennyiben léteznek az intézményeken belül és az intézmények között, igazoltan pozitív hatást fejtenek ki azáltal, hogy időt és teret biztosítanak a személyzeti kollegiális gyakorlatok és a közös munka számára.

A mentorálás és a szupervízió betanulás során történő biztosítása az újonnan felvett személyek számára segíthet gyorsan elsajátítani hivatásbeli szerepüket.

A TANTERV hatásos eszköz a gyermekek jóllétének, fejlődésének és tanulási folyamatainak javításában. Az átfogó pedagógiai keretrendszerek meghatározzák azokat az elveket, amelyek a gyermekek fejlődését és tanulását az érdeklődésüknek, igényeiknek és képességeiknek megfelelő nevelési és gondozási gyakorlatok révén támogatják.

Minőségi alaptételek:

5.   A pedagógiai célokon, értékeken és megközelítéseken alapuló tantervek lehetővé teszik a gyermekek számára a bennük rejlő összes lehetőség kibontakoztatását, egyúttal szociális, érzelmi, kognitív és fizikai fejlődésüket és a jóllétüket is figyelembe veszik.

A gyermekközpontú pedagógiai megközelítések jobban támogatják a gyermekek általános fejlődését, segítséget nyújtanak tanulási stratégiáikhoz, és előmozdítják kognitív és nem kognitív fejlődésüket azáltal, hogy szisztematikusabban építenek a tapasztalati tanulásra, a játékra és a szociális interakcióra.

Határozottan bizonyított, hogy egy explicit tanterv nagy érték, mivel koherens keretet biztosít a gondozás, a nevelés és a szocializáció számára, amely területek a kisgyermekkori nevelés és gondozás elválaszthatatlan részei. Ideális esetben az ilyen keretrendszer olyan pedagógiai célokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik az oktatók számára, hogy a megközelítéseiket a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően személyre szabják, és iránymutatást adhatnak a magas színvonalú tanulási környezethez. A tanterv figyelembe veszi azt is, hogy milyen könyvek és más nyomtatott anyagok állnak rendelkezésre a gyermekek írástudásának fejlesztéséhez.

A sokszínűség, az egyenlőség és a nyelvi tudatosság előmozdításával a hatékony tantervi keret elősegíti a migránsok és a menekültek integrációját. Segíthet mind az anyanyelv, mind az oktatás nyelvének elsajátításában.

6.   A tantervnek elő kell írnia a személyzet, valamint a gyermekek, a munkatársak és a szülők közötti együttműködést és a saját gyakorlat felülvizsgálatát.

A tanterv segíthet a szülők, az érdekelt felek és a személyzet jobb bevonásában, és biztosíthatja, hogy jobban megfeleljen az igényeknek, az érdeklődési köröknek és a gyermekekben rejlő képességeknek.

A tanterv meghatározhatja a személyzet feladatát a szülőkkel, valamint a gyermekeket ellátó (többek között az egészségügyi, szociális ellátási és oktatási ágazatban működő) más szolgálatok munkatársaival folytatandó rendszeres együttműködés terén, illetve kijelölheti ezen együttműködés menetét.

Amennyiben lehetséges, a tanterv iránymutatást tartalmazhat a kisgyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó személyzet számára arról, hogy miként kell kapcsolatot tartani az iskolai személyzettel a gyermekek alapfokú iskolákba és/vagy iskolaelőkészítő intézményekbe való átvétele kapcsán.

A NYOMON KÖVETÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS segíti a minőség fenntartását. Azzal, hogy rámutatnak az erősségekre és a gyengeségekre, a nyomonkövetési és az értékelési eljárások fontos szerepet játszhatnak a kisgyermekkori nevelési rendszerek színvonalának növelésében. A nyomon követés és az értékelés segíthet az érdekelt feleknek és a politikai döntéshozóknak a gyermekek, a szülők és a helyi közösségek igényeire reagáló kezdeményezések esetén.

Minőségi alaptételek:

7.   A nyomon követés és az értékelés információt szolgáltat a megfelelő helyi, regionális és/vagy nemzeti szinten, hogy segítse a szakpolitika és a gyakorlat minőségének folyamatos javítását.

A szolgáltatásról és a személyzetről vagy a tanterv végrehajtásáról szóló, megfelelő – nemzeti, regionális vagy helyi – szintű átlátható információk hozzájárulhatnak a minőség javításához.

A rendszeres visszajelzés megkönnyítheti a szakpolitikák értékelésének folyamatát, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi annak elemzését, hogy az állami források miként kerülnek felhasználásra, valamint hogy mi működik hatékonyan és milyen környezetben.

Ahhoz, hogy azonosítani lehessen a személyzet tanulási igényeit és helyes döntéseket lehessen hozni azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a leginkább javítani a szolgáltatás minőségét, hasznos, ha a kisgyermekkori nevelési intézmények vezetői időben összegyűjtik a megfelelő adatokat.

8.   A nyomon követésnek és az értékelésnek figyelembe kell vennie a gyermek mindenek felett álló érdekét.

A gyermekek jogainak védelme érdekében erőteljes gyermekvédelmi/a gyermekek biztonságának garantálására irányuló szabályzatokat kell beépíteni a kisgyermekkori nevelés és gondozás rendszerébe, hogy ezek segítsenek megvédeni a gyermekeket az erőszak valamennyi formájával szemben. A hatékony gyermekvédelmi szabályzatok négy nagy területet érintenek: 1. politika, 2. személyek, 3. eljárások és 4. elszámoltathatóság. E területekről további információ a Keeping Children Safe által kiadott „Child safeguarding standards and how to implement them” (A gyermekek biztonságának garantálására irányuló előírások és azok végrehajtásának módja) című dokumentumban olvasható.

A nyomon követés és az értékelés eljárásai előmozdíthatják valamennyi érdekelt fél aktív részvételét és a közöttük lévő együttműködést. A minőség javításában érintett valamennyi személy közreműködhet a nyomonkövetési és értékelési gyakorlatokban, és profitálhat is belőlük.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a nyomonkövetési módszerek (pl. a gyermekek kompetenciáinak és tanulásának megfigyelése, dokumentálása, narratív értékelése) kombinációja hasznos információt szolgáltathat és számot adhat a gyermekek tapasztalatairól és fejlődéséről, ideértve az alapfokú oktatásba való zökkenőmentes átmenet elősegítését.

Érdemes nyomonkövetési eszközöket és részvételen alapuló értékelési eljárásokat kidolgozni, hogy lehetővé tegyék a gyermekek véleményének figyelembevételét és azt, hogy a gyermekek kifejthessék a tanulással és a szocializációval kapcsolatosan az intézményben szerzett tapasztalataikat.

A SZABÁLYOZÁS ÉS A FINANSZÍROZÁS döntő fontosságú annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás betölthesse szerepét a gyermekek személyes fejlődésében és tanulási folyamataiban, az iskolázottság tekintetében mutatkozó különbségek csökkentésében és a társadalmi kohézió előmozdításában. A minőség alapja a kisgyermekkori nevelést és gondozást a gyermekek és családjaik jóllétén munkálkodó más szolgálatokkal összekapcsoló, átfogó és koherens közpolitika.

Minőségi alaptételek:

9.   Az érdekelt felek egyértelműen tisztában vannak szerepükkel és kötelezettségeikkel, ezekben közösen megegyeznek, és tudják, hogy elvárják tőlük a partnerszervezetekkel való együttműködést.

A gyermekekért dolgozó valamennyi szolgálattal, többek között az egészségügyi szolgálatokkal, az iskolákkal és a helyi érdekelt felekkel folytatott szoros együttműködés számos előnnyel jár a kisgyermekkori nevelés és gondozás számára. Az ilyen intézményközi kapcsolatok hatékonyabbnak bizonyultak, amikor koherens szakpolitikai keret szabályozta őket, amely proaktívan előmozdíthatja az együttműködést és a helyi közösségekbe történő, hosszú távú beruházásokat.

Az érdekelt felek bevonása döntő fontosságúnak mutatkozott a kisgyermekkori nevelés és gondozás megtervezése és megvalósítása szempontjából.

A kisgyermekkori nevelésre és gondozásra irányuló különböző szabályozásokért felelős szolgálatok integrálása, vagy az e szolgálatok közötti koordináció pozitív hatást gyakorolhat a rendszer minőségére.

10.   A jogalkotás, a szabályozás és/vagy a finanszírozás elősegíti a magas színvonalú, megfizethető kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való egyetemes jogosultság felé történő elmozdulást, és a releváns érdekelt felek rendszeres tájékoztatást kapnak az előrelépésekről.

A valamennyi gyermeknek történő szolgáltatásnyújtás minőségének javítása jobban megvalósítható az egyetemes jogosultság fokozatos kiépítésével. Ennek keretében ösztönözni kell, hogy a gyermekek egészen korai életkortól részt vegyenek a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. Hasznos lehet annak értékelése, hogy a piaci alapú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások egyenlőtlen hozzáférést vagy gyengébb minőséget biztosítanak-e a hátrányos helyzetű gyermekek számára, és szükség esetén ennek orvoslását szolgáló intézkedéseket kell tervbe venni.

Egyértelműen értékes lehet a foglalkoztatáspolitikával, az egészségüggyel és a szociálpolitikával való szoros kapcsolat, mivel előmozdíthatja az erőforrások hatékonyabb elosztását azáltal, hogy a többletfinanszírozást a hátrányos helyzetű csoportok és környékek felé irányítják.