EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0547
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Directive 2014/53/EU on the harmonisation of the laws of the Member States relating to the making available on the market of radio equipment
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról
COM/2021/547 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.9.23.
COM(2021) 547 final
2021/0291(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SEC(2021) 318 final} - {SWD(2021) 244 final} - {SWD(2021) 245 final} - {SWD(2021) 246 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Bizottság 2009 óta keresi a megoldást a mobiltelefonok és hasonló készülékek töltőinterfészeinek piacán tapasztalható széttagoltság csökkentésére. Az eddigi kezdeményezések azonban csak olyan önkéntes rendszereket eredményeztek, amelyek jogilag nem kötelező erejűek, így nem biztosítják a következetes és egységes alkalmazást.
A Bizottság kérésére 2009 júniusában a vezető mobiltelefon-gyártók egyetértési megállapodást 1 írtak alá arról, hogy harmonizálják az EU területén forgalmazott, adatátvitelre képes telefonjaik töltőit. Az aláíró felek megállapodtak abban, hogy az USB 2.0 mikro-B (mikro-USB) interfészen alapuló közös előírást dolgoznak ki, amely lehetővé tenné a töltés szempontjából teljesen kompatibilis mobiltelefonok forgalomba hozatalát.
Az egyetértési megállapodás csökkentette a piac széttagoltságát és csaknem globális harmonizációt eredményezett. Végrehajtása nyomán a mobiltelefonok töltésére szolgáló megoldások száma 30-ról mindössze 3-ra csökkent. Az egyetértési megállapodás azonban nem zárta ki a jogvédett töltőinterfészek használatát, és a fő mobiltelefon-gyártók egyike továbbra is ilyen töltési megoldást alkalmaz, megakadályozva ezzel a teljes interoperabilitást. Az egyetértési megállapodás ezenkívül nem foglalkozott azokkal a környezetvédelmi kérdésekkel, amelyek a forgalomban lévő töltőinterfészek és töltési kommunikációs protokollok különbözőségéből erednek.
Uniós szintű fellépés nélkül a töltőinterfészek és a töltési kommunikációs protokollok piacának töredezettsége várhatóan megmarad, és nem történik előrelépés a környezeti hatások kezelését illetően sem.
Az egyetértési megállapodás (két megújító levél után) 2014-ben lejárt; az Európai Bizottság azóta egy új önkéntes megállapodás elfogadásának előmozdításán dolgozik. 2018 márciusában, az érintett gyártók közötti tárgyalásokat és a Bizottsággal folytatott véleménycserét követően az iparág képviselői új egyetértési megállapodást javasoltak az okostelefonok jövőbeli egységes töltésére vonatkozóan. A Bizottság azonban nem tartotta kielégítőnek az új egyetértési megállapodást, mivel az nem volt összhangban az EU harmonizációs célkitűzéseivel, amelyek célja csökkenteni a mobiltelefonok és hasonló rádióberendezések töltési megoldásainak szétaprózódását (mind a töltőinterfészek, mind a töltési kommunikációs protokollok tekintetében). A javasolt új egyetértési megállapodás továbbra is engedélyezte a jogvédett megoldások (gyártóspecifikus csatlakoztatási eszközök) használatát, amit a Bizottság nem tart indokoltnak, tekintettel a C-típusú USB-interfész bevezetésével elérhetővé vált technikai lehetőségekre.
Ezzel összefüggésben a Bizottság megbízásából 2018-ban hatásvizsgálati tanulmány készült egy olyan lehetséges javaslatra vonatkozóan, amely a mobiltelefonok (és esetleg a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések) egységes töltésére szolgáló megoldás alkalmazását irányozná elő. Míg e kezdeményezés eredeti célja a fogyasztói kényelem javítása volt, a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a rádióberendezések (okostelefonok, és lehetőség szerint a táblagépek, kamerák, ebook olvasók stb.) vonatkozásában az egységes töltőinterfész és az egységes töltési kommunikációs protokoll előírása, ezzel egyidejűleg pedig a függetlenítés (azaz a rádióberendezések végfelhasználók számára töltőeszköz nélkül történő értékesítésének) ösztönzése, illetve előírása egyszerre lenne előnyös lenne a fogyasztók számára, és csökkentené az elektronikus hulladék (e-hulladék) mennyiségét. A tanulmány megállapításai szerint kizárólag a töltőinterfész (a vezetékes töltéssel rendelkező rádióberendezések esetében a töltőaljzat) harmonizációjával nem érhető el a teljes töltési interoperabilitás, jelenleg ugyanis különböző töltési kommunikációs protokollok léteznek, és nem mindegyik biztosítja ugyanazt a töltési teljesítményt egy másik márkájú töltőeszköz használata esetén. A tanulmány alapján kijelenthető, hogy a különböző típusú rádióberendezésekhez egységesen illeszkedő töltőeszköz bevezetése összességében valószínűleg növelné a fogyasztók kényelmét. A vezeték nélküli töltést (általánosabb megközelítésben a vezetékes töltéstől eltérő töltési technológiát) illetően a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben áttörésre kerül sor e technológia terén, az megkérdőjelezheti az egységes csatlakozó indokoltságát, hiszen alapvetően a vezetékes töltés relevanciája csökkenne számottevő mértékben. Ezen megállapítások ismeretében a Bizottság 2020 októberében két kiegészítő tanulmányt kezdeményezett a javaslat tudományos alapjának megerősítése érdekében: a mobiltelefonok és hasonló hordozható elektronikus eszközök töltőktől való függetlenítésére, valamint a vezeték nélküli töltési technológiákra vonatkozóan.
2020. januári állásfoglalásában 2 az Európai Parlament a mobiltelefonok töltőinek egységesítésére vonatkozó szabvány mielőbbi elfogadását szorgalmazta a belső piac további széttagolódásának elkerülése érdekében. Az állásfoglalásban felszólította a Bizottságot, hogy szükség esetén jogalkotási intézkedéssel biztosítsa az egységes töltő bevezetését. Bizottsági lépéseket sürgetett továbbá annak érdekében, hogy a fogyasztók többé ne kényszerüljenek minden egyes új rádióberendezéshez új töltőt vásárolni, valamint hogy az eszközök egymástól való függetlenítésével (azaz a rádióberendezések végfelhasználók számára töltőeszköz nélkül történő értékesítésével) kapcsolatos intézkedések meghozatalára az egységes töltőmegoldás bevezetésével egyidejűleg kerüljön sor, máskülönben nem teljesülne az évente előállított töltőeszközök számának, és így az elektronikus hulladék (e-hulladék) mennyiségének csökkentésére vonatkozó cél.
A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja 3 kifejezetten említi, hogy új javaslat készül a mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések egységes töltőiről.
A három háttértanulmány szerint az egységes töltő mint végső cél eléréséhez, valamint az eredményes és érdemi függetlenítés előfeltételeként a rádióberendezéseknek a következő elemeket kell integrálniuk: egységes töltőinterfész (vezetékes töltésű rádióberendezések esetében töltőaljzat) a rádióberendezés végén, egységes töltési kommunikációs protokoll révén megvalósítható minimális közös töltési interoperabilitás, valamint részletes tájékoztatás a rádióberendezés töltési követelményeiről.
A rádióberendezések műszaki tervezése a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv 4 hatálya alá tartozik. A külső tápegység jellemzőiről az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK irányelv 5 rendelkezik.
E javaslat a töltőinterfészek és a töltési kommunikációs protokollok további piaci széttagolódásának megelőzésére, a fogyasztói kényelem javítására, valamint az e-hulladék mennyiségének csökkentésére irányul. Célja mindenekelőtt:
– a vezetékes töltésű mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések (táblagépek, digitális fényképezőgépek, fejhallgatók és mikrofonos fejhallgatók, kézi videojáték-konzolok és hordozható hangszórók) töltőinterfészeinek oly módon történő harmonizációja, hogy azokat egy egységes töltőaljzat segítségével lehessen feltölteni;
– biztosítani, hogy az említett készülékek esetében, amennyiben azok támogatják a gyorstöltést, legalább a töltési kommunikációs protokoll azonos legyen;
– a technológiai fejlődéshez igazodva lehetővé tenni a jövőbeli harmonizációt ezen a területen, többek között a vezetékestől eltérő bármilyen típusú töltőinterfészek harmonizációját;
– követelményeket bevezetni annak érdekében, hogy a végfelhasználóknak új mobiltelefon vagy hasonló rádióberendezés vásárlásakor ne kelljen új töltőeszközt is venniük, továbbá
– követelményeket bevezetni annak érdekében, hogy mobiltelefon vagy hasonló rádióberendezés vásárlásakor a végfelhasználók kézhez kapják a szükséges információkat a töltési teljesítmény jellemzőiről és a megvásárolt készülékkel kompatibilis töltőről.
Hatásvizsgálat készült az alábbi szakpolitikai lehetőségek vizsgálata céljából:
a) a rádióberendezések töltőinterfészeinek harmonizációja;
b) megfelelő töltési kommunikációs protokollt támogató rádióberendezések és a fogyasztók tájékoztatása a töltési teljesítményről; valamint
c) legalábbis töltőfüggetlen készülékek elérhetővé tétele a piacon.
|
Szakpolitikai lehetőség |
(A) A végkészülékek csatlakozójának harmonizációja |
(B) Megfelelő töltési protokollt támogató végkészülékek és a fogyasztók tájékoztatása a töltési teljesítményről |
(C) Legalábbis töltőfüggetlen készülékek 6 elérhetővé tétele a piacon |
|
0. alternatíva |
Nem történik intézkedés |
Nem történik intézkedés |
Nem történik intézkedés |
|
1. alternatíva |
Kötelező |
Nem történik intézkedés |
Nem történik intézkedés |
|
2. alternatíva |
Nem történik intézkedés |
Kötelező |
Nem történik intézkedés |
|
3. alternatíva |
Nem történik intézkedés |
Kötelező |
Kötelező |
|
4. alternatíva |
Kötelező |
Kötelező |
Nem történik intézkedés |
|
5. alternatíva |
Kötelező |
Kötelező |
Kötelező |
Valamennyi alternatíva esetében kidolgozásra kerültek korlátozott hatályú (azaz csak a mobiltelefonokra kiterjedő), illetve szélesebb alkalmazási körrel bíró (a mobiltelefonokhoz hasonló töltési jellemzőkkel rendelkező készülékeket is magukban foglaló) részalternatívák. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a széles alkalmazási körű 5. alternatíva, mivel egyrészt ez ad lehetőséget a legméltányosabb kompromisszumra valamennyi célkitűzés között, másrészt előnyös helyzetet teremt mind az érdekelt felek többsége, mind a környezet számára.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a mobiltelefonokra és a rádióberendezések hasonló kategóriáira vagy csoportjaira alkalmazandó további követelményekkel egészíti ki azt a 2014/53/EU irányelvet, amely egyrészt megteremti a rádióberendezések Unión belüli forgalmazásának és üzembe helyezésének szabályozási keretét, másrészt pedig biztosítja e berendezések belső piacának megfelelő működését.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervéhez kapcsolódik, amely kezdeményezéseket jelöl ki a termékek teljes életciklusára vonatkozóan, például a tervezésre, a körforgásos gazdaság folyamatainak előmozdítására, a fenntartható fogyasztás előmozdítására, valamint annak biztosítására irányulóan, hogy a felhasznált erőforrások a lehető leghosszabb ideig az uniós gazdaságban maradjanak.
A mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések egységes töltőjére vonatkozó jogszabályra irányuló javaslat a Bizottság 2020. évi munkaprogramjának második prioritása („A digitális korra felkészült Európa”) alá tartozik.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul, tehát jogalapja megegyezik a módosítandó jogi aktus jogalapjával.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A belső piac az Unió és a tagállamok közös kompetenciájába tartozik.
A 2014/53/EU irányelv egyik célkitűzése a belső piac megfelelő működésének biztosítása. Az irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja – amely akkor alkalmazandó, ha a Bizottság vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el – utal az egységes töltőkre.
Az irányelv (12) preambulumbekezdése úgy fogalmaz, hogy a rádióberendezések és a tartozékok, például a töltők közötti interoperabilitás egyszerűbbé teszi a rádióberendezések használatát, valamint csökkenti a felesleges hulladékok mennyiségét és a költségeket.
A harmonizáció hiánya ezen a területen jelentős különbségekhez vezet a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, illetve gyakorlatai között, amelyek az egységes töltőeszközzel rendelkező mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések közötti interoperabilitásra, valamint a függetlenítésre vonatkoznak.
A problémák megoldását célzó nemzeti szintű fellépés akadályozhatja az áruk szabad mozgását. Ezenkívül a nemzeti szintű fellépés a szóban forgó tagállam(ok) területére korlátozódik. A kereskedelem fokozódó nemzetközivé válása miatt a több tagállamot érintő esetek száma egyre nagyobb. Uniós szintű összehangolt fellépéssel sokkal hatékonyabban elérhetők az elfogadott célkitűzések, és mindenekelőtt hatékonyabbá válik a piacfelügyelet. Ezért helyénvaló uniós szintű intézkedéseket hozni.
•Arányosság
Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem terjednek túl azon, ami a kijelölt célok eléréséhez szükséges.
Az új vagy módosított követelmények nem jelentenek szükségtelen terhet és költséget az iparág számára (különösen, ami a kis- és középvállalkozásokat vagy a közigazgatásokat illeti). Amennyiben a módosításoknak kedvezőtlen hatások tulajdoníthatók, az előnyben részesített alternatíva elemzése szolgál arra, hogy a legarányosabb megoldás szülessen.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A 2014/53/EU irányelv vonatkozó rendelkezései a 2014/53/EU irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosíthatók. A módosító irányelvet a tagállamoknak nemzeti jogszabályok révén kell átültetniük.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Konzultációk az érdekelt felekkel
2019 májusa és 2021 áprilisa között az alábbi konzultációs tevékenységek segítettek felmérni az esetlegesen felülvizsgálatra szoruló területeket és a javasolt szakpolitikai lehetőség különböző kérdésekre gyakorolt hatásait:
–egy bevezető hatásvizsgálat (2018–2019), amely a polgárokat, a fogyasztói szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket, a gyártók egyesületeit és az egyes gyártókat célozta meg;
–egy nyilvános konzultáció (2019), amely a tagállamokra, a polgárokra, a fogyasztói szervezetekre, a nem kormányzati szervezetekre, a gyártók egyesületeire és az egyes gyártókra irányult;
–a polgárok részvételével készített két fogyasztói felmérés (2019 és 2021);
–az érdekelt felek körében végzett felmérés (2020–2021), amely a tagállamokra, a polgárokra, a fogyasztói szervezetekre és a gyártókra összpontosított;
–célzott interjúk (2021), amelyek a fogyasztói szervezetek, a környezetvédelmi szervezetek, a piacfelügyeleti hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a gyártók egyesületei és a gyártók bevonásával készültek;
–szakértői megbeszélések a fogyasztói szervezetekre, a tagállamokra, a piacfelügyeleti hatóságokra, a nem kormányzati szervezetekre, a gyártók egyesületeire és a gyártókra hangsúlyt helyezve.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság egy három háttértanulmányból álló hatásvizsgálatot indított egy olyan lehetséges jogalkotási javaslatra vonatkozóan, amelynek célja: a piaci széttagoltság felszámolása és a fogyasztói kényelem kérdésének kezelése; az e-hulladék mennyiségének csökkentése; az előretekintés, valamint a jövőbeni (pl. vezeték nélküli) töltési technológiák fejlődésének nyomon követése annak érdekében, hogy az innováció hátráltatása nélkül lehessen elkerülni a piac további szétaprózódását. Az említett három háttértanulmány a következő: egy hatásvizsgálati tanulmány a mobiltelefonok és esetleg más kis- és közepes méretű hordozható készülékek egységes töltésére szolgáló megoldásról (a továbbiakban: az első tanulmány) 7 ; a mobiltelefonok és hasonló készülékek töltésére szolgáló vezeték nélküli technológiák fejlettségi állapotának értékelése (a továbbiakban: a második tanulmány); és a töltőktől való függetlenítésről szóló hatásvizsgálati tanulmány (a továbbiakban: a harmadik tanulmány).
•Hatásvizsgálat
Az első tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a 2009-ben kötött egyetértési megállapodás eredményes volt a töltési megoldások (mind a töltőinterfész, mind a töltési kommunikációs protokollok) egységesítése tekintetében, és javította a fogyasztói kényelem szintjét. Nem sikerült azonban elérni a töltési megoldások teljes körű harmonizációját. Emellett a függetlenítés sem valósult meg jelentős mértékben, mivel mindössze néhány uniós gyártó tette lehetővé a fogyasztók számára, hogy töltőeszköz nélkül vásároljanak telefont, korlátozva ezáltal a várt eredményt a környezetvédelem tekintetében.
Az első tanulmány megállapította, hogy a Bizottság által a mobiltelefon-töltőkről folytatott nyilvános konzultációban részt vevő uniós polgárok többsége elégedetlen (41 %) vagy nagyon elégedetlen (22 %) volt „a jelenlegi helyzettel a különböző típusú mobiltelefon-töltők számát, illetve azok zökkenőmentes összekapcsolását illetően”, 76 %-uk pedig egyetértett vagy „határozottan” egyetértett azzal, hogy a jelenlegi helyzet a mobiltelefon-használók számára kellemetlenségekkel jár. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a fogyasztók az egységes töltő bevezetése mellett döntenének. A válaszadók 63 %-a támogatta, hogy az Unió – szabályozói hatáskörét gyakorolva – szabványt írjon elő a töltőkre vonatkozóan, 31 %-uk pedig úgy vélte, hogy uniós feladat lenne előmozdítani egy, az egész ágazatra kiterjedő megállapodást. A megkérdezett polgárok mindössze 6 %-a vélte úgy, hogy az Uniónak tartózkodnia kellene a fellépés mindennemű formájától. A hatóságok, a nem kormányzati szervezetek és a fogyasztóvédelmi szervezetek szintén pártolták az egységes töltési megoldást.
Az első tanulmány arra is rávilágított, hogy a töltőeszközök előállításával járó nyersanyag-felhasználásnak szintén vannak környezeti hatásai, az életciklusuk végét elért termékekből pedig e-hulladék lesz. A becslések szerint 2018-ban a mobiltelefon-töltőkből mintegy 11 000 tonna e-hulladék keletkezett, és a kapcsolódó, teljes életciklusra vetített kibocsátás mintegy 600 kt CO2-egyenérték volt. Ezek a számok várhatóan tovább fognak emelkedni az elkövetkezendő években, elsősorban a gyors, ugyanakkor nehezebb töltőkre való átállás miatt.
A tanulmány a technológiai fejlődés egy másik fontos állomására is kitér: a nem elektromos érintkezésen alapuló (vezeték nélküli) töltésre. Ez a technológia olyan töltőinterfészre támaszkodik, amely nem igényel külön töltőaljzatot (a vezetékes csatlakozáson keresztül feltölthető rádióberendezésekkel ellentétben). Bevezetésük óta a vezeték nélküli töltést támogató telefonok népszerűsége folyamatosan nő a fogyasztók körében. Értékesítésük 2016 és 2018 között a hatszorosára növekedett, és 2018-ban elérte a mintegy 44 millió darabot, azaz az árbevétel 28 %-át 8 . Töltési hatékonysága miatt ez a technológia pillanatnyilag mégsem tekinthető a vezetékes töltést helyettesítő megoldásnak. Tekintettel arra továbbá, hogy jelenleg a vezeték nélküli töltés és a hagyományos vezetékes töltés párhuzamosan üzemelő technológiák, az e-hulladék csökkentésének lehetősége korlátozott, mivel a vezeték nélküli töltők előállításának anyagfelhasználása intenzívebb, mint a vezetékes töltőké.
Az első tanulmány azt is megvizsgálta, hogy az egységes töltőre vonatkozó kezdeményezés milyen mértékben erősítené a készülékek önkéntes alapon való függetlenítésének jelenlegi tendenciáját (vagyis azt, hogy a gazdasági szereplők töltőeszköz nélkül kínálnak megvételre telefont) annak érdekében, hogy a környezeti előnyök biztosítása mellett lehessen felajánlani ezt az opciót a fogyasztók számára. Arra a megállapításra jutott, hogy egy ilyen kezdeményezés – amennyiben azt a függetlenítést ösztönző egyéb intézkedések is kísérik – hozzájárulhat az EU környezetvédelmi célkitűzéseihez. Minél nagyobb teret hódít a függetlenítés, az annál kedvezőbb környezeti szempontból és a fogyasztók számára is előnyökkel jár a költségmegtakarítás és a kényelem tekintetében.
A második tanulmány szerint a vezeték nélküli töltés technológiája továbbra sem kiforrott; a töltőinterfészek tekintetében alacsony piaci széttagoltságot mutat, és a töltési megoldások interoperabilitása is megfelelőnek tűnik, ezért korai lenne kötelező előírásokat bevezetni erre a technológiára vonatkozóan. A technológia fejlődésével és egyre szélesebb körű alkalmazásával párhuzamosan azonban kialakulhat a széttagoltság, amennyiben eltérő töltőinterfészek és töltési kommunikációs protokollok lesznek használatban.
A harmadik tanulmány megállapításai alapján a függetlenítést célzó alternatívák egyértelmű és nyilvánvaló kompromisszumokra adnak lehetőséget, elsősorban a környezeti előnyök és a pénzügyi költségek, illetve a fogyasztói kényelem romlása között. Az érdekelt felek körében készített felmérés válaszadóinak (a hatóságok, a civil társadalmi szervezetek és a magánszemélyek) többsége azt az alternatívát részesítette előnyben, hogy a gyártók és a forgalmazók kötelesek legyenek megadni a választási lehetőséget a fogyasztók számára, hogy új mobiltelefonjuk mellé vásárolnak-e új külső tápegységet és/vagy kábelt. Tíz ágazati válaszadóból hat ugyanakkor úgy vélte, hogy minden mobiltelefon-gyártónak, illetve -forgalmazónak szabadon kell tudnia eldönteni, miként értékesíti telefonjait és töltőit (azaz, hogy mit foglal bele a kiskereskedelmi csomagolásba).
A harmadik tanulmányból az is kiderült, hogy néhány (a piaci részesedés 30–40 %-át kitevő) gyártó bejelentése szerint 2020 októberétől egyes új modellek esetében a külső tápegységek (és más tartozékok) többé nem képezik a kiskereskedelmi csomagolás részét. A többiek jelenleg is mérlegelik a lehetőségeket, és nagyon valószínűnek tűnik, hogy közülük legalább egy-két gyártó a közeljövőben szintén piacra bocsát függetlenített termékeket. Azok a gyártók azonban, amelyek jelentős összegeket fektettek be a jogvédett töltési technológiába, kevésbé tűnnek érdekeltnek, hiszen a saját töltővel ellátott telefonjaik és a külső tápegységek magas töltési teljesítménye a marketingstratégiájuk fontos részét képezi. Az ilyen megoldásokat kifejlesztő gyártók azonban nem tudják bizonyítani, hogy ez valóban a technológiai fejlődésnek tudható be, nem pedig annak, hogy töltési megoldásuk akadályozza vagy korlátozza más töltők használatának hatékonyságát.
A rádióberendezések végén található egységes töltőinterfész (azaz a vezetékes töltésű rádióberendezések esetében a töltőaljzat), az egységes töltési kommunikációs protokoll révén elérhető minimális közös töltési interoperabilitás, valamint a rádióberendezések töltési követelményeire vonatkozó információszolgáltatás tehát előfeltétele a hatásos és érdemi függetlenítésnek.
Hatásvizsgálat készült azon szakpolitikai lehetőségek elemzése céljából, amelyek a következő három (3) különböző intézkedést ötvözik: a) a rádióberendezések töltőinterfészeinek harmonizációja; b) megfelelő töltési kommunikációs protokollt támogató rádióberendezések és a fogyasztók tájékoztatása a töltési teljesítményről; és c) legalábbis töltőfüggetlen készülékek elérhetővé tétele a piacon.
Valamennyi alternatíva esetében kidolgozásra kerültek korlátozott hatályú (azaz csak a mobiltelefonokra), illetve szélesebb alkalmazási körrel bíró (a mobiltelefonokhoz hasonló töltési jellemzőkkel rendelkező készülékekre is kiterjedő) részalternatívák. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség az a széles alkalmazási körű 5. alternatíva, amely egyrészt a célkitűzések közötti legméltányosabb kompromisszumra ad lehetőséget, másrészt előnyös helyzetet teremt mind az érdekelt felek többsége, mind a környezet számára.
Az 5. alternatíva az üvegházhatásúgáz-kibocsátást várhatóan mintegy 180 kt CO2-egyenértékkel, az anyagfelhasználást 2600 tonnával, az e-hulladék mennyiségét pedig 980 tonnával csökkenti évente, ily módon teremtve környezetvédelmi előnyöket. A külső tápegységek rádióberendezésektől való függetlenítése leginkább azzal járul hozzá a célkitűzések teljesítéséhez, hogy kevesebb nyersanyag kitermelésére lesz szükség, továbbá csökken a töltők előállítási, szállítási, használati és ártalmatlanítási volumene.
Ami a fogyasztók kényelmét illeti, az előnyben részesített alternatíva az egységes interfész és töltési teljesítmény révén biztosítja az interoperabilitást, csökkenti a külső tápegységek és kábelek önálló tételként történő értékesítését, valamint előmozdítja azok újrafelhasználását. A töltőinterfész harmonizációját tekintve a rádióberendezések C-típusú USB-porttal való felszerelésének előírása elegendő ahhoz, hogy a fogyasztók többé ne szembesüljenek a készülékükkel kompatibilis töltő hiánya okozta kellemetlenséggel. Ezzel együtt évente mintegy 250 millió euróval csökkennek majd az erre fordított fogyasztói kiadások.
Az előnyben részesített alternatíva várhatóan évente összesen 105 millió euróval növeli a gazdasági szereplők árbevételét. A kiskereskedők és forgalmazók abból származó árbevételi előnye (évente 457 millió EUR), hogy a kiskereskedelmi csomagolásnak nem része a töltőeszköz, ezért a fogyasztók ezeket gyakrabban szerzik be különálló termékként, meghaladja mind az eszközgyártók forgalmára az egységes csatlakozó bevezetése által gyakorolt negatív hatást (évente 352 millió EUR), mind a külső tápegységek gyártóinak bevételkiesését.
Az egységes csatlakozót nem használó, ezért berendezéseiket átalakítani kényszerülő gyártók közvetlen költségeit egy átmeneti időszak fogja mérsékelni, ezért ezek elhanyagolhatónak tekinthetők. A jelenleg az egységes megoldással nem összeegyeztethető, jogvédett, gyorstöltési kommunikációs protokollokat használó gyártók közvetlen költségei 30 millió euróra becsülhetők. A közvetett költségeket (mivel a gyártók nem hajlandóak ilyen jellegű információkat megosztani) nehéz előre megjósolni, és ezek csak a készülékeikhez az egységes csatlakozót még nem használó gyártók jogdíjainak elvesztéséből erednek.
|
Haszon (évente) |
Költség (évente) |
|
|
ÜHG-kibocsátás |
180 kt CO2-egyenérték |
|
|
Anyagfelhasználás |
2600 tonna |
|
|
E-hulladék |
980 tonna |
|
|
Fogyasztói kiadások |
250 millió EUR |
|
|
Kiskereskedői és forgalmazói árbevétel |
457 millió EUR |
|
|
A globális gyártók árbevétele |
352 millió EUR |
|
|
A berendezések átalakítása az egységes csatlakozó beépítése érdekében |
A fenti összeg tartalmazza. Az átmeneti időszak során csökken, mivel még az alapforgatókönyv szerint is egyre több gyártó dönt majd az egységes csatlakozó mellett |
|
|
Egységes töltési kommunikációs protokoll megvalósítása |
A fenti összeg tartalmazza. |
|
|
A függetlenítés mint megoldás alkalmazása |
A fenti összeg tartalmazza. |
|
|
Jogdíjak elvesztése |
Nem megbecsülhető |
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A 2014/53/EU irányelv már előírja a gyártók számára azt, hogy az uniós piacon forgalomba hozott rádióberendezések tervezése és gyártása az irányelvben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban történjen, és hogy azokhoz (pl. biztonsági, a rádióberendezések rendeltetésszerű használatához szükséges és a használatra vonatkozó korlátozásokat ismertető) tájékoztatót mellékeljenek. Az új követelmények csak a rádióberendezések egyes kategóriáira vagy csoportjaira vonatkoznak majd, ezért várhatóan nem vezetnek további terhekhez.
A módosítások nem átfogóak, és nem változtatják meg jelentősen a rádióberendezésekre vonatkozó jelenlegi jogi keretet.
•Alapvető jogok
A vezetékes töltésű mobiltelefonok és más hasonló készülékek interfészének oly módon történő harmonizációja, hogy azokat egységes töltőaljzaton keresztül és egységes töltési kommunikációs protokoll segítségével lehessen feltölteni, valamint e készülékeknek a töltőktől való függetlenítése emeli a környezetvédelem (a Charta 37. cikke) és a fogyasztóvédelem (a Charta 38. cikke) szintjét.
A becslések szerint a mobiltelefon-töltőkből 2018-ban mintegy 11 000 tonna e-hulladék keletkezett, és a kapcsolódó, teljes életciklusra vetített kibocsátás mintegy 600 kt CO2-egyenérték volt. Ezek a számok várhatóan némileg emelkedni fognak az elkövetkezendő években, elsősorban a gyors, ugyanakkor nehezebb töltőkre való átállás miatt.
A javaslat tehát csökkenti a környezeti hulladék mennyiségét és biztosítja a fogyasztói kényelmet.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincsen az Unió költségvetését érintő vonzata.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslat a 2014/53/EU irányelv módosítására irányul, amelynek 47. cikke már előírja, hogy:
– a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv működését, és erről két évvel az irányelv alkalmazásának időpontját követően, majd ötévente jelentést kell készítenie; valamint hogy
–a tagállamoknak egy évvel az irányelv alkalmazásának időpontját követően, majd kétévente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról.
A javaslat 2. cikkének megfelelően a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a módosítások átültetéséről.
•Európai Gazdasági Térség
A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat 1. cikke módosítja a 2014/53/EU irányelv egyes rendelkezéseit.
A javaslat által a 2014/53/EU irányelvbe átvezetendő főbb módosítások a következők:
1.A 3. cikk egy új (az alapvető követelményeket meghatározó) bekezdéssel egészül ki, és beillesztésre kerül egy új melléklet.
Új (4) bekezdés (3. cikk): Ez a bekezdés előírja, hogy a javaslat által beillesztett új mellékletben (I. rész) felsorolt rádióberendezéseknek meg kell felelniük az új mellékletben ismertetett töltőinterfésznek és töltési kommunikációs protokollnak. Ugyanez a bekezdés felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az új melléklet tartalmát, amely lehetővé teszi, hogy azt szükség esetén a jövőben a vezetékes töltéstől eltérő bármely további típusú töltési technológiához lehessen igazítani.
Új melléklet (I. rész): Előírja, hogy a mobiltelefonoknak és a hasonló rádióberendezéseknek, amennyiben azok alkalmasak a vezetékes töltésre, rendelkezniük kell az USB-C típusú csatlakozóval, és amennyiben töltésükhöz 5 V-nál magasabb feszültség vagy 3 ampernél nagyobb áramerősség vagy 15 wattnál nagyobb teljesítmény is szükséges, úgy az említett készülékeknek támogatniuk kell az USB-teljesítményátviteli töltési protokollt.
2.Az irányelv a rádióberendezések egyes kategóriáinak vagy csoportjainak töltőeszköz nélküli értékesítésére vonatkozó új, 3a. cikkel egészül ki.
3.Az új cikk értelmében, amennyiben a gazdasági szereplő egy adott rádióberendezést töltőeszközzel együtt értékesít a végfelhasználóknak, akkor a gazdasági szereplő köteles lehetővé kell tenni valamennyi végfelhasználó számára, hogy ugyanazt a rádióberendezést töltőeszköz nélkül is megvásárolhassa.
4.A 10. cikk (8) bekezdése a módosítás eredményeképpen a tájékoztatásra vonatkozó új követelménnyel egészül ki.
5.Egészen pontosan, azon rádióberendezések esetében, amelyekre a javaslatban szereplő új követelmények vonatkoznak, információt kell szolgáltatni a rádióberendezés töltési teljesítményének jellemzőiről, valamint a rádióberendezéssel együtt használható töltőeszköz áramellátásáról. A tájékoztatással kapcsolatos részleteket az új melléklet (II. rész) határozza meg, és a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az új melléklet (II. rész) tartalmát.
6.A 17. cikk, amely a 2014/53/EU irányelv 3. cikkében meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés igazolására alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat rögzíti, módosításra kerül annak érdekében, hogy (2) bekezdése kiegészüljön a 2014/53/EU irányelv 3. cikkébe beillesztendő új követelményekre (alapvető követelményekre) való hivatkozásokkal.
7.A gyártónak így mindig lehetősége lesz arra, hogy az új követelményeknek (alapvető követelményeknek) való megfelelés igazolására a belső gyártásellenőrzési eljárást alkalmazza.
8.A 40. és 43. cikk módosítása e cikkeknek a javaslat által beillesztett új követelményekkel való összehangolását szolgálja.
9.Ily módon a tagállamok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy intézkedéseket hozzanak az új követelményeknek meg nem felelő termékekkel szemben.
10.A felhatalmazás gyakorlásáról szóló 44. cikk a javaslat révén a Bizottságra ruházott felhatalmazáson alapuló hatáskörökre való hivatkozások beillesztése érdekében kerül módosításra.
A 2. cikk előírja a tagállamok számára, hogy a módosításokat [HL: kérjük beilleszteni a következő dátumot – ezen irányelv elfogadásának időpontjától számított 12 hónap]-ig ültessék át és [HL: kérjük beilleszteni a következő dátumot – 12 hónappal a fenti bekezdésben megjelölt átültetési időszak végét követően]-tól/-től alkalmazzák.
A javaslat által bevezetendő követelmények nem vonatkoznak az ezen irányelv alkalmazásának időpontja előtt az Unió piacán forgalomba hozott rádióberendezésekre.
2021/0291 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 10 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 egyik célkitűzése a belső piac megfelelő működésének biztosítása. Az említett irányelv 3. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a teljesítendő alapvető követelmények egyike az, hogy a rádióberendezés együttműködjön a tartozékokkal, különösen az egységes töltővel. E tekintetben a 2014/53/EU irányelv (12) preambulumbekezdése kimondja, hogy a rádióberendezések és a tartozékok, például a töltők közötti interoperabilitás egyszerűbbé teszi a rádióberendezések használatát, továbbá csökkenti a felesleges hulladékok mennyiségét és a költségeket.
(2)2009 óta számos uniós szintű lépés irányult arra, hogy csökkenteni lehessen a mobiltelefonokhoz és hasonló eszközökhöz tartozó töltőinterfészek piacán tapasztalható széttagoltságot. A közelmúlt önkéntes kezdeményezései révén nem sikerült teljes mértékben teljesíteni az elektronikus hulladékok (e-hulladék) csökkentésére, a fogyasztói kényelem biztosítására és a töltőkészülékek piaci szétaprózódásának elkerülésére irányuló uniós szakpolitikai célkitűzéseket.
(3)Az Unió elkötelezett amellett, hogy olyan kezdeményezések, mint a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12 , legutóbb pedig az európai zöld megállapodás bevezetése révén a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállással ösztönözze az erőforrások hatékony felhasználását. Ezen irányelv célja a rádióberendezésekből származó e-hulladék mennyiségének visszaszorítása, valamint a nyersanyag-kitermelés és a töltők előállításához, szállításához, illetve ártalmatlanításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, ezáltal a körforgásos gazdaság előmozdítása.
(4)A Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve a termékek teljes életciklusát lefedő kezdeményezéseket hívott életre, például a tervezésre, a körforgásos gazdaság folyamatainak előmozdítására, a fenntartható fogyasztás előmozdítására, valamint annak biztosítására irányulóan, hogy a felhasznált erőforrások a lehető leghosszabb ideig az uniós gazdaságban maradjanak.
(5)A Bizottság hatásvizsgálati tanulmányt készített, amely kimutatta, hogy nem sikerül teljes mértékben kiaknázni a belső piacban rejlő lehetőségeket, mivel a mobiltelefonok és más hasonló rádióberendezések töltőinterfészeinek és kommunikációs protokolljainak piaca továbbra is széttagolt, ami kellemetlen a fogyasztók számára és növeli az e-hulladék mennyiségét.
(6)A rádióberendezések és a tartozékok, például a töltők közötti interoperabilitást gátolja, hogy egyes kategóriákba vagy csoportokba tartozó vezetékes töltésű rádióberendezések, úgy mint a mobiltelefonok, táblagépek, digitális fényképezőgépek, fejhallgatók, illetve mikrofonos fejhallgatók, kézi videojáték-konzolok és hordozható hangszórók különböző típusú töltőinterfészekkel rendelkeznek. Emellett többféle, a gyorstöltést lehetővé tévő kommunikációs protokoll létezik, amelyek esetében nem mindig biztosított a minimális szintű teljesítmény. Következésképpen uniós fellépésre van szükség az interoperabilitás egységes szintjének előmozdítása és a rádióberendezések töltési jellemzőit illetően a végfelhasználók számára történő információszolgáltatás érdekében. A 2014/53/EU irányelvet ezért megfelelő követelményekkel kell kiegészíteni a töltési kommunikációs protokollokra, a rádióberendezések egyes kategóriáinak vagy csoportjainak töltőinterfészére (azaz töltőaljzatára), valamint a végfelhasználóknak a szóban forgó rádióberendezések töltési jellemzőiről nyújtandó tájékoztatásra vonatkozóan.
(7)A harmonizáció hiánya ezen a területen jelentős különbségeket eredményezhet a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, illetve gyakorlatai között, amelyek a mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések és töltőeszközeik közötti interoperabilitásra és a rádióberendezések töltőeszköz nélküli értékesítésére irányulnak.
(8)A feltölthető mobiltelefonok és a hasonló kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések belső piacának mérete, e rádióberendezések különböző típusú töltőeszközeinek nagy száma, valamint e termékek jelentős mértékű, határokon átnyúló kereskedelme a belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében a nemzeti, illetve önkéntes intézkedéseknél erőteljesebb, tehát uniós szintű jogalkotási fellépést tesz szükségessé.
(9)Ennek megfelelően a vezetékes töltésű rádióberendezések bizonyos kategóriái vagy csoportjai esetében össze kell hangolni a töltőinterfészt és a töltési kommunikációs protokollokat. Meg kell teremteni továbbá a jövőbeni technológiai fejlődéshez való igazodás alapját, ami a vezetékestől eltérő módon, többek között rádióhullámok segítségével (vezeték nélkül) feltölthető rádióberendezések töltőinterfészeinek és töltési kommunikációs protokolljainak harmonizációja révén érhető el. E harmonizáció eredményeként várhatóan csökken a környezetbe jutó hulladék mennyisége, biztosított a fogyasztók kényelme, továbbá elkerülhető a piaci széttagoltság a különböző töltőinterfészek és töltési kommunikációs protokollok, valamint a nemzeti szintű kezdeményezések között, ami akadályozhatja a kereskedelmet a belső piacon.
(10)A harmonizációs intézkedések hatékonysága azonban nem lenne kellően kielégítő a rádióberendezések és töltőik értékesítésére, valamint a végfelhasználóknak nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó követelmények nélkül. A szóban forgó kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések és töltőeszközeik forgalmazásával kapcsolatos tagállami megközelítések különbözősége akadályozná e termékek határokon átnyúló kereskedelmét, például azáltal, hogy a gazdasági szereplőknek attól függően kellene termékeiket újracsomagolni, hogy azokat melyik tagállamban értékesítik. Mindez ugyanakkor további kellemetlenséget jelentene a fogyasztóknak, és szükségtelen e-hulladékhoz vezetne, tehát gyengítené a töltőinterfész és a töltési kommunikációs protokoll harmonizációjából származó előnyöket. Ezért követelményeket kell bevezetni annak biztosítására, hogy a végfelhasználóknak ne kelljen új töltőeszközt vásárolniuk minden egyes új mobiltelefon vagy hasonló rádióberendezés megvételekor. E követelmények hatékonysága érdekében a végfelhasználóknak a mobiltelefon vagy hasonló rádióberendezés vásárlásakor meg kell kapniuk a szükséges információkat a töltés jellemzőiről.
(11)Műszakilag megvalósítható, hogy az USB-C típusú csatlakozó szolgáljon a rádióberendezések szóban forgó kategóriáinak vagy csoportjainak egységes töltőaljzataként. A világszerte használt USB-C típusú technológia szabványként történő elfogadására nemzetközi szinten került sor, és azt az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) az EN IEC 62680-1. számú szabványsorozat 13 keretében ültette át az európai rendszerbe.
(12)Az USB-C típusú technológia a rádióberendezések számos kategóriája vagy csoportja esetében már elterjedt, mivel kiváló minőségű töltést és adatátvitelt biztosít. Az USB-C típusú töltőaljzat az USB-teljesítményátviteli töltési kommunikációs protokollal együtt akár 100 W-os teljesítményt is képes nyújtani, így széles mozgásteret hagy további gyorstöltési megoldások fejlesztésére, miközben lehetővé teszi a piac számára, hogy kielégítse a gyorstöltést nem igénylő, alacsony teljesítményű telefonok iránti igényt. A gyorstöltést támogató mobiltelefonok és hasonló rádióberendezések rendelkezhetnek az EN IEC 62680-1-2:2020 „Univerzális soros buszinterfészek adatokhoz és tápellátáshoz. 1-2. rész: Általános alkatrészek. Az USB-teljesítményátvitel előírása” szabvány szerinti USB-teljesítményátviteli funkciókkal.
(13)Ami a vezetékestől eltérő módon történő töltést illeti, többféle megoldás kidolgozására kerülhet sor a jövőben, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek az interoperabilitásra, a fogyasztói kényelemre és a környezetre. Bár jelenleg korai lenne konkrét követelményeket előírni az ilyen típusú megoldásokra vonatkozóan, fontos, hogy a belső piac további széttagolódásának észlelése esetén a Bizottság képes legyen lépéseket tenni e megoldások harmonizációja érdekében.
(14)A 2014/53/EU irányelv 3. cikkét módosítani kell, hogy az a töltőinterfészekre és a töltési kommunikációs protokollokra is kiterjedjen. A rádióberendezések ezen új rendelkezés hatálya alá tartozó kategóriáit, illetve csoportjait részletesebben meg kell határozni a 2014/53/EU irányelv új mellékletében.
(15)A 2014/53/EU irányelvet módosítani kell egy olyan új cikkel való kiegészítés érdekében is, amely a rádióberendezések egyes kategóriáinak vagy csoportjainak töltőeszköz nélküli forgalmazására vonatkozó követelményekről rendelkezik. A rádióberendezések szóban forgó kategóriáit vagy csoportjait, valamint a töltési megoldásokra vonatkozó előírásokat a 2014/53/EU irányelv egy új mellékletében kell meghatározni.
(16)A 2014/53/EU irányelv 10. cikkének (8) bekezdése állapítja meg a használati utasításba foglalandó információkat, ezért az említett cikkbe további követelményeket kell beilleszteni a tájékoztatással összefüggésben. Az új követelményeket a 2014/53/EU irányelv új mellékletében kell részletesen ismertetni. Ezeknek a tájékoztatási követelményeknek köszönhetően a fogyasztók maguk állapíthatnák meg, hogy melyik külső tápegység a legmegfelelőbb az általuk vásárolt rádióberendezés töltésére. Lehetővé kell tenni e követelmények jövőbeli kiigazítását, hogy azok tükrözzék a külső tápegységekre vonatkozó címkézési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 alapján esetlegesen bevezetett változásait.
(17)A 2014/53/EU irányelv megfelelőségértékelési eljárásokat meghatározó 17. cikkét módosítani kell annak érdekében, hogy kiegészüljön az irányelv 3. cikkébe beillesztendő új alapvető követelményekre való hivatkozásokkal. A gyártó választására kell bízni tehát, hogy az új alapvető követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében a belső gyártásellenőrzési eljárást kívánja-e követni.
(18)A 2014/53/EU irányelv 40., 43. és 44. cikkét módosítani kell az azokban foglalt hivatkozásoknak az ezen irányelv által bevezetett új rendelkezésekhez való hozzáigazítása érdekében.
(19)A töltési technológia jövőbeli fejleményeinek figyelembe vétele, valamint a rádióberendezések és a szóban forgó rádióberendezések töltésére szolgáló eszközök közötti minimális közös interoperabilitás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a rádióberendezések kategóriáinak vagy csoportjainak, a töltőinterfészekre és a töltési kommunikációs protokollokra vonatkozó előírásoknak, valamint a töltéssel kapcsolatos tájékoztatás részleteinek módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 15 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(20)A 2014/53/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(21)A gazdasági szereplőknek elegendő időt kell biztosítani arra, hogy elvégezzék az ezen irányelv hatálya alá tartozó, az uniós piacon forgalomba hozni kívánt rádióberendezések szükséges átalakítását,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2014/53/EU irányelv a következőképpen módosul:
11.A 3. cikk a következőképpen módosul:
a)a (3) bekezdés első albekezdésének a) pontjában az „a tartozékokkal, különösen az egységes töltővel” szövegrész helyébe az „e cikk (4) bekezdésében kifejezetten említett, az Ia. melléklet I. részében meghatározott kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezések töltőeszközeitől eltérő tartozékokkal” szövegrész lép;
b)a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Ia. melléklet I. részében meghatározott kategóriákba vagy csoportokba tartozó rádióberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek az említett mellékletben a rádióberendezések adott kategóriájára vagy csoportjára vonatkozóan meghatározott töltési előírásoknak.
A vezetékes töltésre alkalmas rádióberendezések tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Ia. melléklet műszaki fejlődéshez való igazítása céljából, valamint hogy biztosítsa a rádióberendezések és azok töltőeszközei közötti minimális interoperabilitást az alábbiak révén:
a)a rádióberendezések kategóriáinak vagy csoportjainak módosítása, kiegészítése vagy törlése;
b)az érintett rádióberendezések egyes kategóriáira vagy csoportjaira vonatkozó műszaki előírások, többek között hivatkozások és leírások módosítása, kiegészítése vagy törlése a töltőaljzat(ok) és a töltési kommunikációs protokoll(ok) tekintetében.
A vezetékes töltéstől eltérő töltésre alkalmas rádióberendezések tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Ia. melléklet műszaki fejlődéshez való igazítása céljából, valamint hogy biztosítsa a rádióberendezések és azok töltőeszközei közötti minimális interoperabilitást az alábbiak révén:
a)új rádióberendezés-kategóriák vagy -csoportok bevezetése, valamint a meglévők módosítása, kiegészítése vagy törlése;
b)az érintett rádióberendezések egyes kategóriáira vagy csoportjaira vonatkozó új műszaki előírások, többek között hivatkozások és leírások bevezetése, valamint a meglévők módosítása, kiegészítése vagy törlése a töltőinterfész(ek) és a töltési kommunikációs protokoll(ok) tekintetében.”;
12.az irányelv a következő 3a. cikkel egészül ki:
„3a. cikk
A végfelhasználók lehetősége a rádióberendezések bizonyos kategóriáinak vagy csoportjainak töltőeszköz nélküli beszerzésére
Amennyiben a gazdasági szereplő a 3. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó rádióberendezést töltőeszközzel együtt kínálja megvételre a végfelhasználóknak, meg kell adnia a lehetőséget a végfelhasználó számára, hogy a rádióberendezést töltőeszköz nélkül is beszerezhesse.”;
13.a 10. cikk (8) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A 3. cikk (4) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó rádióberendezések esetében – az Ia. melléklet II. részében leírtak szerint – mellékelni kell a töltési teljesítménnyel és a rádióberendezések töltőeszközeivel kapcsolatos előírásokra vonatkozó információkat. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Ia. melléklet II. részének módosítása céljából, amelyekben új tartalommal bővíti, illetve módosítja, kiegészíti vagy törli az adott információra vagy az információ feltüntetésére vonatkozó részleteket.”
14.a 17. cikk (2) bekezdésében a „3. cikk (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. cikk (1) és (4) bekezdésében” szöveg lép;
15.a 40. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„A kockázatot jelentő vagy az alapvető követelményeknek nem megfelelő rádióberendezések kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások”;
b)az (1) bekezdés első albekezdése az „a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb szempontjait tekintve,” szövegrész után a „vagy nem felel meg a 3. cikkben meghatározott és alkalmazandó alapvető követelmények legalább egyikének” szövegrésszel egészül ki;
16.a 43. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a)a h) pontban az „annak rendeltetésszerű használatához szükséges információkat” szövegrész helyébe a „szükséges információkat” szövegrész lép;
b)a j) pont helyébe a következő szöveg lép:
„j) a 3a. cikk vagy az 5. cikk megsértése.”;
17.a 44. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdésben az első mondat után a szöveg a következő mondattal egészül ki:
„A 3. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [HL: kérjük beilleszteni ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól/-től kezdődő hatállyal.”;
b)a (3) bekezdésben a „3. cikk (3) bekezdése második albekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében és (4) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében, valamint a 10. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdésében” szöveg lép; az (5) bekezdésben a „3. cikk (3) bekezdése második albekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „3. cikk (3) bekezdésének második albekezdése és (4) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (2) bekezdése, valamint a 10. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdése” szöveg lép;
18.az ezen irányelv mellékletében található szöveg Ia. mellékletként kerül beillesztésre.
2. cikk
(1)A tagállamok legkésőbb [HL: kérjük beilleszteni a következő dátumot – ezen irányelv elfogadásának időpontjától számított 12 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket [HL: kérjük beilleszteni a következő dátumot – 12 hónappal a fenti albekezdésben megjelölt átültetési időszak végét követően]-tól/-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.9.23.
COM(2021) 547 final
MELLÉKLET
Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve
a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU irányelv módosításáról
{SEC(2021) 318 final} - {SWD(2021) 244 final} - {SWD(2021) 245 final} - {SWD(2021) 246 final}
MELLÉKLET
„Ia. MELLÉKLET
A rádióberendezések egyes kategóriáira vagy csoportjaira a töltés tekintetében alkalmazandó előírások és azok ismertetése
I. RÉSZ
A TÖLTÉSI TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1.A kézben tartott mobiltelefonoknak, táblagépeknek, digitális fényképezőgépeknek, fejhallgatóknak, mikrofonos fejhallgatóknak, kézi videojáték-konzoloknak és hordozható hangszóróknak, amennyiben azok alkalmasak a vezetékes töltésre, meg kell felelniük az alábbi előírásoknak:
a)rendelkezniük kell az EN IEC 62680-1-3:2021 „Univerzális soros buszinterfész adatokhoz és tápellátáshoz. 1–3. rész. Általános alkatrészek. USB-CTM típusú kábelek és csatlakozók előírása” szabvány szerinti USB-C típusú aljzattal, amelyeknek mindenkor hozzáférhetőnek és működőképesnek kell lennie;
b)60 wattnál kisebb töltési teljesítmény esetén alkalmasnak kell lenniük az EN IEC 62680-1-3:2021 „Univerzális soros buszinterfész adatokhoz és tápellátáshoz. 1–3. rész. Általános alkatrészek. USB-CTM típusú kábelek és csatlakozók előírása” szabványnak megfelelő kábellel történő töltésre.
2.A kézben tartott mobiltelefonoknak, táblagépeknek, digitális fényképezőgépeknek, fejhallgatóknak, mikrofonos fejhallgatóknak, kézi videojáték-konzoloknak és hordozható hangszóróknak, amennyiben azok alkalmasak az 5 V-nál magasabb feszültséget vagy 3 ampernél nagyobb áramerősséget vagy 15 wattnál nagyobb teljesítményt igénylő vezetékes töltésre, meg kell felelniük az alábbi előírásoknak:
a)rendelkezniük kell az EN IEC 62680-1-2:2021 „Univerzális soros buszinterfész adatokhoz és tápellátáshoz. 1–2. rész. Általános alkatrészek. Az USB-teljesítményátvitel előírása” szabvány szerinti USB-teljesítményátviteli funkciókkal;
b)úgy kell kialakítani őket, hogy az a) pontban említett USB-teljesítményátvitel teljes körű működőképessége minden további töltési protokoll alkalmazása esetén is biztosított legyen.
II. RÉSZ
A TÖLTÉSI TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ISMERTETÉSE
A 3. cikk (4) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó rádióberendezések esetében a következő információkat kell feltüntetni nyomtatott formában a csomagoláson, illetve csomagolás hiányában a rádióberendezést kísérő, látható címkén:
a)az adott rádióberendezéssel együtt használható vezetékes töltőeszközök energiaigényének leírása, beleértve a rádióberendezés töltéséhez szükséges maximális teljesítményt wattban kifejezve, az alábbi szöveg megjelenítésével: „a töltő által szolgáltatott minimális teljesítmény legalább [xx] watt”. A wattszámnak a rádióberendezés működtetéséhez szükséges legnagyobb teljesítményt kell kifejeznie;
b)a rádióberendezések töltési teljesítményére vonatkozó előírások leírása – amennyiben azok alkalmasak az 5 V-nál magasabb feszültséget vagy 3 ampernél nagyobb áramerősséget vagy 15 wattnál nagyobb teljesítményt igénylő vezetékes töltésre –, ezen belül az „USB-PD gyorstöltés” szöveg megjelenítése annak megjelölésére, hogy a rádióberendezés támogatja az USB-teljesítményátviteli töltési protokollt, valamint az adott rádióberendezés által támogatott minden egyéb töltési protokoll nevének szöveges megjelenítése.
Ezen információkat az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni, és az említett információknak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenniük.”
