EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.3.10.

COM(2020) 102 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Új európai iparstratégia

1.Az európai ipar új útja

Európa mindig is az ipar fellegvára volt. Az ipari innováció úttörőjeként évszázadok óta hozzájárul a világ különböző pontjain elterjedt termelési, fogyasztási és üzleti szokások fejlődéséhez. Az európai ipar, amely erős belső piacon alapszik, jó ideje gazdaságunk hajtóerejeként működik: millióknak biztosít stabil megélhetést, és számos társadalmi központ kialakulását tette lehetővé, amelyek körül közösségeink építkezni tudnak.

Az idők során egyértelművé vált: az ipar alkalmas arra, hogy a változások élére álljon. Erre manapság nagy szükség van: Európa célul tűzte ki a klímasemlegességre való átállást, és vezető szerepre törekszik a digitalizációban, miközben a világ egyre nagyobb változásokon megy keresztül és egyre kiszámíthatatlanabbá válik.

Az ökológiai és digitális kettős átállás gazdaságunk, társadalmunk és iparunk valamennyi szegmensére kihat majd. Új technológiákat és ezekkel együtt új beruházásokat és innovációkat igényel. Új termékeket, szolgáltatásokat, piacokat és üzleti modelleket hoz majd létre. És olyan újfajta, ma még nem létező munkahelyeket teremt, amelyeken ma még nem létező készségeket kell majd felmutatni. Eközben hozzájárul ahhoz, hogy a lineáris termelésről egyre inkább áttérjünk a körforgásos gazdaságra.

A kettős átállással egyidejűleg folyamatosan formálódik a geopolitikai erőtér is, amely nagyban befolyásolja a verseny jellegét. Minden eddiginél fontosabb, hogy Európa határozottan lépjen fel, megőrizze értékeit és síkra szálljon az egyenlő versenyfeltételek érvényesüléséért. Európa szuverenitása a tét.

A kettős átállás kiterjedése és mélysége, léptéke és sebessége, jellege és szükségessége egyaránt példa nélküli. Ez kifejeződik Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában, az Európai Parlament meghatározott prioritásaiban és az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjében is. Az elkövetkező évek törekvéseit, sebességét és útirányát az európai zöld megállapodás 1 és az Európa digitális jövőjének megtervezése 2 című nemrég megjelent bizottsági stratégia jelöli ki.

Most olyan új utat kell szabnunk az európai iparnak, amely megfelel napjaink ambícióinak és a holnap realitásainak. Fontos, hogy az európai ipar alkalmas arra, hogy a kettős átállás élére álljon és fellendítse versenyképességünket. Európa nem követhet pusztán másokat – saját magának kell a változás és az innováció akcelerátoraként és támogató erejéként fellépnie. Iparpolitikánkkal e törekvés megvalósításához kell hozzájárulnunk.

Európa iparstratégiájában meg kell jelenniük értékeinknek és szociális piaci hagyományainknak. Arra kell támaszkodnunk, ami az erősségünk: a sokszínűségünkre, a tehetségünkre, az értékeinkre, az életmódunkra, az innovátorainkra és az alkotóinkra. Olyan európai iparpolitikát kell folytatnunk, amely versengésen, nyitott piacokon, világszínvonalú kutatáson és technológiákon alapul, és erős, az akadályok és bürokratikus követelmények lebontására képes egységes piacra támaszkodik. Eközben ellen kell állnunk a protekcionizmusra és a piac torzítására irányuló olcsó kísértéseknek is, jóllehet nem szemlélhetjük naivan a tisztességtelen versenyt.

Ez a stratégia számol az Európai Unió erejével, és elismeri azt a szerepet, amelyet az Unió – elsősorban támogatóként és szabályozóként – betölt. Ahhoz, hogy a befektetők, az innovátorok és az ágazati szereplők biztonságban érezhessék magukat, elengedhetetlen a vonatkozó keretrendszer, valamint az általános politikai és szakpolitikai irányvonal rögzítése.

Új iparstratégiánk mind elveiben, mind intézkedéseit tekintve vállalkozói szemléletet követ. A Bizottság készen áll arra, hogy magával az iparral, valamint a szociális partnerekkel és a többi érdekelt féllel közösen kezdjen a megoldások kidolgozásához és megvalósításához. Mostantól kiemelt figyelmet fordít az ipari ökoszisztémákra: azaz fellépései során figyelembe veszi az értéklánc valamennyi szereplőjét. Ez az új megközelítésünk lényege: ahhoz ugyanis, hogy a kettős átállás élére álljunk, újfajta gondolkodásmódot és új munkamódszereket kell magunkévá tennünk.

Ez a stratégia kijelöli az útirányt, és bemutatja az oda vezető utat. Felvázolja, mit szándékozunk elérni 2030-ig és azon túl, és mely fő tényezők fognak elvezetni bennünket a célunkig. Egy dolog minden átállás és gyökeres változás ellenére változatlan marad az Uniónkban: Európa mindig is az ipar fellegvára marad. Az Európai Bizottság pedig ezzel a stratégiával megtesz mindent azért, hogy ez a jövőben is így maradjon.

2.Európa ipara: ma és holnap

Az ipar kulcsszerepet tölt be Európa jövőbeli fejlődésében és jólétében. Az ipar az uniós gazdaság több mint 20 %-át teszi ki, mintegy 35 millió embert foglalkoztat, és további több millió kapcsolódó munkahelyet biztosít Európán belül és azon kívül is. Az ipar az áruexport 80 %-át biztosítja, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az EU globális szinten a közvetlen külföldi tőkebefektetések fő forrása és célpontja legyen. Az európai vállalkozások több mint 99 %-a kis- vagy középvállalkozás (kkv) – amelyek túlnyomórészt családi tulajdonban állnak –, és e vállalkozások a gazdaság és társadalom gerincét képezik 3 .

Az európai ipar globális versenyelőnyben van a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások terén. Példaértékű szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák alapján működik, amelyek révén másoknak is közvetíti értékeit. Kiemelkedő innovációs kapacitásával élen jár a világon a környezetbarát technológiai szabadalmak és más csúcstechnológiai ágazatok terén. Egységes piacunknak köszönhetően az európai vállalkozások mérettől függetlenül képesek innovatívan működni, gyors ütemben növekedni és alkalmazottaik létszámát bővíteni. Ezen erősségekből kiindulva vezető szerepre kell törekedni azokon a területeken is, ahol az EU még elmarad mások mögött, például a felhő- és adatalkalmazások terén.

Az európai ipar már most is jelentős átalakuláson megy keresztül. Határozott elmozdulás megy végbe a termékektől a szolgáltatások felé, valamint kizárólagos tulajdonú termékektől és szolgáltatásoktól a megosztott tulajdonban állók felé. A természeti erőforrások szűkössége miatt már most is megfigyelhető a termelés körkörösebb megközelítése. Európának az olyan forradalmi technológiák révén, mint például a háromdimenziós nyomtatás, a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknáznia a lokalizáció lehetőségét is annak érdekében, hogy a gyártás egyes ágazatokban minél inkább visszakerüljön az EU-ba.

Törekvéseink megvalósításához Európának környezetbarátabb és digitalizáltabb, ugyanakkor globális szinten továbbra is versenyképes iparra van szüksége. Csak így lesz képes átalakítani és növekedésnek indítani a hagyományos és új iparágakat, támogatni a kkv-kat és előmozdítani versenyképes fenntarthatóságunkat az egész EU-ban. Ez a szolgáltatások esetében éppolyan fontos, mint az áruk tekintetében.

A gazdasági növekedés az európai szociális piacgazdaságnak köszönhetően jobb szociális feltételeket, magasabb életszínvonalat és jó munkakörülményeket von maga után. E téren továbbra is a szociális jogok európai pillérére tekintünk iránytűként, amely biztosítja a kettős átállás kapcsán a társadalmi igazságosságot.

Európa erős, innovatív és integrált iparával alkalmas arra, hogy globális szinten vezető szerepet töltsön be.

2.1. Globálisan versenyképes és a világban vezető szerepet betöltő ipar

A folyamatosan megújuló és változó geopolitikai realitások jelentős mértékben befolyásolják az európai ipart. Nő a globális verseny és a protekcionizmus, torzulnak a piacok, egyre többször támad kereskedelmi feszültség és egyre sűrűbben fenyegetik kihívások a szabályokon alapuló rendszert. Új hatalmak és új versenytársak jelennek meg. A korábbi partnerek is új utakat választanak. Miközben tért hódít a globális gazdasági bizonytalanság, ezek a tendenciák új kihívásokat támasztanak az ökológiai és digitális kettős átállás útjára lépő európai ipar számára.

Ezekre a nehézségekre Európa válaszlépése nem lehet az, hogy újabb akadályokat épít, szárnya alá veszi a versenyképtelen iparágakat vagy másokat utánozva maga is protekcionista és versenytorzító politikába fog. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, versenyre van szükségünk – idehaza csakúgy, mind a világ más részein. Ahhoz, hogy a vállalkozók tettekre válthassák elképzeléseiket és a vállalkozások méretüktől függetlenül fellendülhessenek és növekedhessenek, megfelelő feltételekre van szükségünk.

Az EU-nak ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy gazdasági és diplomáciai eszközeivel erősítse külföldi stratégiai érdekeit. Az EU-nak latba kell vetnie az egységes piac erejét, méretét és integráltságát annak érdekében, hogy globális szinten szabhasson meg normákat. Ha képesek vagyunk olyan magas színvonalú globális szabványok kidolgozására, amelyek magukon viselik Európa értékeit és elveit, azzal stratégiai autonómiánk és ipari versenyképességünk is erősödik.

Európa továbbra is szabad és tisztességes kereskedelmet kíván folytatni a világ bármely táján működő partnereivel. A nyitott piacok és az egyenlő versenyfeltételek biztosításához elengedhetetlen a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer megőrzése és a Kereskedelmi Világszervezet szerepének tiszteletben tartása. Az EU a jövőben is folytatni fogja a világkereskedelmi rendszer fenntartására, korszerűsítésére és továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy ez a rendszer alkalmas legyen napjaink kihívásainak és a jövő realitásainak kezelésére.

2.2. A klímasemlegességet elősegítő ipar

Európa új növekedési stratégiáját az európai zöld megállapodás határozza meg. E stratégia központi eleme az a célkitűzés, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kíván válni.

Korunk legnagyobb kihívásáról és egyben lehetőségéről van szó, és ebben az iparnak vezető szerepet kell betöltenie. A folyamatban kulcsszerepe van minden ipari értékláncnak, beleértve az energiaigényes ágazatokat is. Ezek mindegyikének törekednie kell saját szénlábnyoma csökkentésére, és az átállást megfizethető, tiszta technológiai megoldások biztosításával és új üzleti modellek kidolgozásával kell gyorsítania.

Az ipar versenyképesebbé, környezetbarátabbá és körforgásosabbá tételéhez biztonságos, tiszta és megfizethető energia- és nyersanyagellátásra lesz szükség. A kutatásra, innovációra, kiépítésre és korszerű infrastruktúrára irányuló beruházások bővítése elősegíti az új termelési folyamatok kialakítását, miközben munkahelyeket teremt.

Az uniós intézményeknek, a tagállamoknak, a régióknak, az iparnak és a többi érintett szereplőnek a stratégia vállalkozói szellemét követve kell együttműködniük annak érdekében, hogy vezető piacokat hozzanak létre a tiszta technológiák terén, és biztosítsák iparunk globális vezető szerepét. Ehhez elengedhetetlen a szabályozási politikai és közbeszerzési eszközök bevetése, a tisztességes verseny biztosítása és a kkv-k teljes körű bevonása.

Ezeket az erőfeszítéseket az uniós és a nemzeti szintű szakpolitikáknak és pénzügyi eszközöknek, valamint a magánszektor szereplőinek is támogatniuk kell. Aki elsőként lép és a leggyorsabban cselekszik, az fog nagyobb versenyelőnyre szert tenni.

2.3Az Európa digitális jövőjét alakító ipar

A digitális technológiák átalakítják iparunk arculatát és üzleti szokásainkat. Új üzleti modelleket hoznak létre, termelékenyebbé teszik az ipart, új készségekkel ruházzák fel a munkavállalókat, és elősegítik gazdaságunk dekarbonizációját. A digitális ágazat hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás megvalósításához is: egyrészt a tiszta technológiai megoldások forrásaként, másrészt saját szénlábnyomának csökkentése révén.

A Bizottság az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című stratégiában felvázolta elképzeléseit arról, miként őrizheti meg Európa technológiai és digitális szuverenitását és tölthet be globális vezető szerepet a digitális ágazatban. Mivel a digitalizált gazdaságban kulcsszerepet tölt be a méretezhetőség, az európai átállás fontos kiindulópontja lesz a digitális egységes piac megerősítése.

Európának továbbá fel kell gyorsítania a kutatásra és a technológia kiépítésére irányuló beruházásokat az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az 5G hálózatok, az adatelemzés és a metaadat-elemzés. 2018-ban csak mintegy minden tizedik uniós vállalkozás elemzett nagy adathalmazokat, és csak minden negyedik használt számításifelhő-szolgáltatást.

Amint azt a Bizottság nemrégiben közzétett európai adatstratégiájában 4 is megfogalmazta, Európának olyan keretrendszerre van szüksége, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások termékeik javítása és a nemzetközi versenyben való helytállás érdekében oly módon hozzanak létre, gyűjtsenek és használjanak fel adatokat, hogy ennek során tiszteletben tartsák értékeinket, valamint mindenki jogát és magánéletét.

Az EU-nak bővítenie kell a kritikus digitális infrastruktúrákra irányuló ipari kapacitását is. A jövőbeli digitális szolgáltatások egyik záloga a rendkívül biztonságos és korszerű 5G hálózat sikeres kiépítése lesz, amely elengedhetetlen az ipari adathullám biztosításához. Ha Európa élen akar járni a 6G hálózatok terén, most kell beruháznia.

Az iparstratégia vállalkozói szellemének jegyében Európának egyesítenie kell erejét, hogy együttesen elérhesse azt, amire külön-külön nem lenne képes. A közelmúltban számos példa volt rá, mekkora potenciált és értéket hordoz ez a megközelítés. A világ három leggyorsabb szuperszámítógépe közül egy már Európában működik, és a mikroelektronika terén tapasztalt lefelé ívelő tendencia megfordult.

Minden adott ahhoz, hogy Európa az új technológiai verseny élére álljon. Ennek során arra kell alapoznia, ami az erőssége: többek között szilárd iparára, magas színvonalú kutatására, szakképzett munkaerejére, az induló vállalkozásokat támogató lendületes környezetére, kiforrott infrastruktúrájára és az ipari adatok felhasználásában betöltött vezető szerepére.

3.Európa ipari átalakulásának alapelemei

3.1. A kiszámíthatóság megteremtése az ipar számára: mélyebb és digitálisabb egységes piac

Egyedülálló egységes piacunkat az uniós vállalkozások ugródeszkaként használhatják a globális versenyben. A közös szabályozási térséget és léptéket biztosító egységes piac a versenyképesség egyik mozgatórugója, amely elősegíti a különböző méretű vállalkozások európai és globális értékláncokba történő integrációját.

Ahhoz, hogy az egységes piac valóban előmozdíthassa iparunkat, a jogszabályokat minden területen végre kell hajtani és érvényre kell juttatni. Az egységes piaci érvényesítésre vonatkozó, ma elfogadott cselekvési terv 5 konkrét javaslatokat terjeszt elő az e területen tett közös erőfeszítések megerősítésére, különös tekintettel az egységes piaci érvényesítési munkacsoport létrehozására. Az egységes piac akadályairól szóló jelentés 6 rámutat arra, hogy le kell bontani azokat az akadályokat, amelyekkel a vállalkozások a határokon átnyúló értékesítés és főként szolgáltatásnyújtás során szembesülnek. Az adóharmonizáció fokozása – többek között a közös összevont társaságiadó-alap megvalósításával – segíthet felszámolni a határokon átnyúlóan működő vállalkozások előtt álló egyik fő akadályt.

Az egységes piacra vonatkozó jogszabályokat felül is kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy megfeleljenek a digitális kor követelményeinek. Ide tartozik a termékbiztonságra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata, az európai adatstratégia végrehajtása és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása.

Alapvető fontosságú lesz továbbá a kkv-közi együttműködésre irányuló megközelítés. Egyre több fiatal, technológiában jártas kkv működik, ami elősegítheti, hogy a régebbi ipari cégek is a digitális korhoz igazítsák üzleti modelljeiket, és új munkavégzési formákat alakítsanak ki. Ezáltal máris új lehetőségek jönnek létre, és az induló vállalkozásokat támogatni kell a platformalapú gazdaság kiépítésében. Az új munkavégzési formák tekintetében azonban korszerű és erősebb védelmi formákra is szükség van, többek között az online platformokon dolgozók számára is.

3.2. Egyenlő versenyfeltételek biztosítása globálisan

Európa jólétének és versenyképességének forrása gazdaságának nyitottsága. Jóllehet az uniós ipar nagymértékben integrálódott a globális értékláncokba és világszerte jelen van, az EU nem szemlélheti naivan a tisztességes versenyt és kereskedelmet fenyegető veszélyeket.

Az EU törekszik a piacok nyitottan tartására, és ennek érdekében kereskedelmi megállapodásokat köt a különböző partnerországokkal és partnerrégiókkal, valamint nemzetközi fórumokon dolgozik a mindenkinek megfelelő szabályok kialakításán. Ahhoz, hogy fenntartsuk a kölcsönösen előnyös kereskedelmet és leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek miatt vállalkozásaink nem léphetnek megfelelően a világ más piacaira, továbbra is összehangolt európai megközelítést kell alkalmaznunk. Ez magában foglalja az agresszív adótervezési rendszerek elleni küzdelmet is, tekintve, hogy e rendszerek az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásához vezetnek.

Az EU a piacvédelmi mechanizmusok teljes tárházát be kívánja vetni. A Bizottság 2020 közepéig meg fogja vizsgálni, mi a szubvencióellenes mechanizmusok és eszközök megerősítésének legmegfelelőbb módja. Ezt a vizsgálatot a külföldi támogatásokra vonatkozó eszközről szóló fehér könyv keretében végzi el, amely a külföldi támogatásoknak az egységes piacon okozott torzító hatásaira irányul. 2021-ben ennek alapján jogi eszközre irányuló javaslatot terjeszt elő.

A piactorzulás gyakran együtt jár azzal, hogy az európai vállalkozások nem férnek hozzá kölcsönösen a külföldi állami tulajdonú vállalatok hazai piacaihoz. Az uniós közbeszerzési piacok sok esetben nyitva állnak azon országok vállalkozásai előtt is, amelyek az uniós vállalkozásokat hátrányosan megkülönböztetik vagy egyenesen kizárják a saját piacukról. A fehér könyv ezért kitér majd a külföldi állami tulajdonban lévő vállalkozások közbeszerzési piacokhoz és uniós forrásokhoz való hozzáférésére is. Alapvető fontosságú lesz a már előterjesztett nemzetközi közbeszerzési eszközről történő gyors megállapodás is ahhoz, hogy a hiányzó kölcsönösség problémáját orvosolni lehessen, és az EU érdekei jobban érvényesüljenek a tárgyalások során.

Fontos, hogy az európai ipar ne szembesüljön tisztességtelen versennyel amiatt, hogy a világ különböző pontjain működő versenytársai más szabványokat vagy elveket követnek, például az éghajlattal kapcsolatban. Kereskedelmi megállapodásaink hatékonyabb betartásán és érvényesítésén új kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő dolgozik majd, aki rendszeresen beszámol az Európai Parlamentnek. A Bizottság javasolni fogja, hogy a jövőben valamennyi átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemévé váljon a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartása.

Ahhoz, hogy az importtermékek megfeleljenek az uniós szabályoknak, elengedhetetlen a vámellenőrzések megerősítése is.

3.3. Az ipar támogatása a klímasemlegesség jegyében

Európa klímasemlegességre való átállása során lesznek olyan ágazatok, amelyeknek az átlagosnál jóval nagyobb és transzformatívabb változást kell véghezvinniük. Az energiaigényes iparágak nélkülözhetetlenek az európai gazdaság szempontjából, és más ágazatok kiindulópontjául szolgálnak. Az energiaigényes iparágak korszerűsítését és dekarbonizációját tehát kiemelt prioritásként kell kezelni.

Az európai zöld megállapodás célul tűzte ki, hogy új piacokat hozzon létre az olyan klímasemleges és körforgásos termékek számára, mint az acél, a cement és az alapvető vegyi anyagok. Ahhoz, hogy Európa a változás élére álljon, olyan új ipari folyamatokra és környezetbarátabb technológiákra van szükség, amelyekkel csökkenteni tudja a költségeket és felkészültebbé tudja tenni a piacokat.

A Bizottság támogatni fogja például azokat az áttörést jelentő tiszta acéltechnológiákat, amelyek a karbonsemleges acélgyártáshoz vezetnek. Az innovációs alap más nagyszabású innovatív projektek megvalósításához is hozzá fog járulni azzal a céllal, hogy valamennyi energiaintenzív ágazatban előnyben részesüljenek a tiszta termékek.

A vegyi anyagokra vonatkozó új fenntarthatósági stratégia hozzá fog járulni az emberek és a környezet veszélyes vegyi anyagokkal szembeni hatékonyabb védelméhez, és a biztonságos és fenntartható alternatívák kifejlesztése érdekében ösztönözni fogja az ágazaton belüli innovációt.

Európának emellett foglalkoznia kell az építési termékek fenntarthatóságával is, és javítania kell az épített eszközök energiahatékonyságát és környezeti teljesítményét. A fenntarthatóbb épített környezet elengedhetetlen a klímasemlegességre való európai átálláshoz.

Az átállás felgyorsulásával Európának biztosítania kell, hogy senki se maradjon le. A méltányos átállási mechanizmusra 7 irányuló új javaslat 100 milliárd eurót fog mozgósítani az iparukat és gazdaságukat általakító nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók méltányos átállásához.

Az ipari kibocsátások csökkentésének előfeltétele, hogy érvényesüljön az az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és állandóan elégséges mennyiségben rendelkezésre álljon a versenyképes árú karbonszegény energiaforrás. Ehhez tervezésre és beruházásokra van szükség a karbonszegény technológiák, kapacitások és infrastruktúrák területén. Stratégiaibb megközelítésre lesz szükségünk a megújulóenergia-iparágak – például a tengeri szélenergia – és az ezeket alátámasztó ellátási lánc tekintetében is. Ez hozzájárul majd a kettős átállás jelentősen megnövekedett villamosenergia-szükségletének kielégítéséhez is. Emellett erőfeszítéseket kell tenni az európai villamosenergia-rendszerek hatékonyabb összekapcsolására is, a villamosenergia-ellátás biztonságának növelése és a megújuló energiaforrások fokozott integrálása érdekében.

Mindezek során a különböző ágazatok összekapcsolásával hatékonyabbá kell tenni az energiahordozók – köztük a villamos energia, a földgáz és a folyékony tüzelőanyagok – felhasználását. Ezt tűzi ki célul az intelligens ágazati integrációra irányuló új stratégia, amely a tiszta hidrogén tekintetében is meghatározza a Bizottság elképzeléseit. A klímasemlegességre való átállást a transzeurópai energiahálózatok használata is támogatni fogja.

Különös figyelmet igényelnek a fenntartható és intelligens mobilitással foglalkozó iparágak is. Ezek nagy felelősséget viselnek, és rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzék a kettős átállást, támogassák az európai ipar versenyképességét és javítsák az összeköttetéseket. Különösen igaz ez a gépjárműiparra, az űrhajózásra, a vasútra és a hajógyártásra, valamint az alternatív üzemanyagokra és az intelligens és összekapcsolt mobilitásra.

Ahhoz, hogy az uniós mobilitási iparágak a kutatás és az innováció élvonalában maradjanak, és megőrizzék a technológiában betöltött globális vezető szerepüket, kulcsfontosságú lesz a szükséges infrastruktúra gyors kiépítése és az erőteljes – többek között közbeszerzési – ösztönzők biztosítása. A biztonságos, fenntartható, hozzáférhető, stabil és reziliens mobilitásra vonatkozó új nemzetközi szabványok kialakításához az ágazat teljes értékláncának hozzá kell járulnia. A Bizottság a fenntartható és intelligens mobilitás átfogó stratégiájában átfogó intézkedéseket fog előterjeszteni az ágazatban rejlő lehetőségek lehető legjobb kiaknázására.

Amennyiben a világ különböző pontjain továbbra is eltérő fokú ambíciókat táplálnak, a Bizottság 2021-ben javaslatot tesz az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra, amelynek célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése a WTO szabályaival teljes összhangban. Emellett meg kell erősíteni a kibocsátásáthelyezés kezelésére szolgáló jelenlegi eszközeinket is.

3.4. A körforgásos gazdaság kiteljesítése

Az európai iparnak vezető szerepet kell játszania az ökológiai átállásban, összhangban Európa új növekedési stratégiájával, amely többet ad vissza, mint amennyit kiaknáz. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell az európai ipar szén- és anyaglábnyomát, és a gazdaság egészébe be kell építeni a körforgásosságot.

Ennek érdekében el kell távolodnunk attól az igen régóta alkalmazott modelltől, hogy a Föld erőforrásaiból termékeket állítunk elő, amelyeket azután elhasználunk és kidobunk. Forradalmasítanunk kell a dolgok megtervezésének, előállításának, felhasználásának és megsemmisítésének módját, ösztönözve iparunkat.

Ez a körforgást előtérbe helyező megközelítés tisztább és versenyképesebb ipar kialakulását biztosítja a környezeti hatások csökkentése, a szűkös erőforrásokért folyó verseny enyhítése és a termelési költségek csökkentése révén. Mindez legalább annyira üzleti érdek, mint amennyire környezetvédelmi és erkölcsi szükségszerűség. A körforgásos gazdaság elveinek valamennyi ágazatban és iparágban történő alkalmazása 2030-ig 700 000 új munkahelyet teremthet az EU-ban, közülük számosat a kkv-knál.

Az EU már most is jó helyzetben van ezen a területen, és most arra kell összpontosítania, hogy megszilárdítsa a lépéselőnyét. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv 8 egy sor intézkedést terjeszt elő annak érdekében, hogy az uniós ipar kihasználhassa ezeket a lehetőségeket.

Ennek középpontjában egy új, fenntartható termékpolitikára vonatkozó keret áll, amely valamennyi termékre vonatkozóan fenntarthatósági elveket határoz meg, hozzájárulva az európai ipar versenyképességének növeléséhez. Elsőbbséget élveznek a jelentős hatást gyakorló termékcsoportok, és a fellépések között szerepel az egységes töltőre vonatkozó kezdeményezés, a körforgásos elektronikai kezdeményezés, az akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági követelmények előírása, valamint a textilágazatra vonatkozó új intézkedések megállapítása.

A cselekvési terv továbbá olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók aktívabb bekapcsolódását a körforgásos gazdaságba. A fogyasztóknak megbízható és releváns információkat kell kapniuk az újrafelhasználható, tartós és javítható termékek kiválasztásához. A Bizottság javaslatokat fog tenni a fogyasztói jogok és a fogyasztóvédelem javításának módjaira, többek között a fogyasztók „javításhoz való jogának” kialakítása révén.

A hatóságoknak, beleértve az uniós intézményeket is, jó példával kell elöl járniuk azáltal, hogy környezetbarát árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat választanak. A zöld közbeszerzés révén elősegíthetik a fenntartható fogyasztás és termelés felé való elmozdulást. A Bizottság további jogszabályokat és iránymutatásokat fog előterjeszteni a zöld közbeszerzésre vonatkozóan.

3.5. Az ipari innováció szellemének beágyazása

Az európai vállalatok az elmúlt öt évben egyre kisebb szeletet képviseltek a globális kutatási és fejlesztési kiadásokban, míg egyesült államokbeli és kínai társaik részesedése nőtt. E tendencia kezelésének kulcsa az innovációs beruházások felszabadítása lesz annak eldöntésével, hogy mire akarunk összpontosítani, valamint a piachoz vezető, a méretgazdaságosságot lehetővé tevő egyértelmű út meghatározásával. Ennek részeként ösztönözni és támogatni kell a kkv-k innovációs tevékenységét és ötleteik piaci bevezetését.

A kettős átállással kapcsolatos globális verseny egyre inkább a felderítő kutatásra és a „mély” technológiák elsajátítására fog épülni. Az ipar következő korszaka a fizikai, digitális és biológiai világ találkozása lesz. Ha Európa vezető szerepet kíván vállalni a kettős átállásban, akkor iparstratégiánknak lényegében ipari innovációs stratégiának kell lennie.

Ez azt is jelenti, hogy a diszruptív és áttörést hozó kutatásba és innovációba való beruházások fokozásával párhuzamosan meg kell barátkoznunk az esetleges kudarc gondolatával. Ez segít abban, hogy tanuljunk, alkalmazkodjunk, és szükség esetén az előrelépés érdekében mindent elölről kezdhessünk. Szemléletváltásra van szükség: kockázatkerülés helyett az esetleges kudarc elviselésének képességére. Ennek minden területen tükröződnie kell, és az innováció szempontját be kell ágyaznunk a szakpolitikai döntéshozatalba. A jobb szabályozásra és a stratégiai előrejelzésre irányuló munkánk részeként biztosítani fogjuk, hogy szakpolitikáink ösztönözzék az innovációt.

Az ipari ágazatokat fel kell kérni és ösztönözni kell arra, hogy határozzák meg a klímasemlegességre vagy a digitális vezető szerepre vonatkozó saját ütemterveiket. Ezeket magas színvonalú kutatással és készségekkel kell megerősíteni, és az EU-nak is támogatnia kell. Az európai zöld megállapodás elindítása óta már több ágazat alkalmazta ezt a megközelítést. A közös tervezést és a vállalkozói szellemet előtérbe helyező jelen stratégia jegyében mindezt a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül kell támogatni annak érdekében, hogy segítsék az iparvállalatokat a céljaik eléréséhez szükséges technológiák kifejlesztésében, amint ez az ipari szövetségekben is sikerre vezetett.

A 2021-ben teljes körűen elinduló Európai Innovációs Tanács arra is törekszik majd, hogy a lehető legjobban kiaknázza az erős európai kutatási bázist. Azonosítani fogja az új generációs technológiákat, fel fogja gyorsítani azok kereskedelmi alkalmazását, és segíteni fogja a rájuk támaszkodó, induló vállalkozások gyors felfuttatását.

Az egységes piacnak is szerepet kell vállalnia azáltal, hogy ösztönzi az innovációt a méretgazdaságosság, a sebesség és a választék lehető legjobb kihasználása érdekében. Ösztönözni kell a helyi alapú innovációt és kísérleti megközelítéseket. Ez lehetővé tenné a régiók számára, hogy a kkv-kkal és a fogyasztókkal együttműködve új megoldásokat dolgozzanak ki és teszteljenek helyi sajátosságaikra, erősségeikre és specialitásaikra építve. Az innovatív üzleti modellek bevezetése érdekében az új technológiákat és megoldásokat a politikai döntéshozók és a szabályozó hatóságok élesben tesztelhetnék.

A tesztelést és a tökéletesítést követően ezeket a megoldásokat az európai és globális piacokra is ki lehet terjeszteni, biztosítva, hogy az EU továbbra is élen járjon. A digitális innovációs központok, amelyek egyablakos kapcsolattartóként biztosítják a vállalatok hozzáférését a technológiateszteléshez, jó kiindulási platformot jelentenek.

3.6. Képzés és átképzés

Az ipar versenyképességnek előfeltétele a képzett munkaerő felvétele és megtartása. Európának biztosítania kell, hogy az oktatás és a képzés lépést tartson a kettős átállás gyorsuló ütemével. Egyre fontosabb, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára realitássá váljon: csak a következő öt évben 120 millió európainak kell majd továbbképzésen vagy átképzésen részt vennie.

Ez azt tükrözi, hogy a kettős átállás során felértékelődik a készségek fontossága és új lehetőségek nyílnak az emberek számára. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás 2030-ig várhatóan több mint 1 millió munkahelyet teremt, miközben Európában már jelenleg is 1 millió álláshely áll rendelkezésre digitális technológiai szakértők számára. Ugyanakkor a vállalatok 70 %-a számolt be arról, hogy késleltetik a beruházásokat, mivel nem találják meg a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt.

Az ipari dolgozók számára a digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia fejlődése példátlan készségváltást tesz szükségessé. Az átképzésnek szociális piacgazdaságunk jelentős elemét kell képeznie. Felsőoktatási és szakképzési rendszereinknek is több tudóst, mérnököt és technikust kell biztosítaniuk a munkaerőpiac számára. A készségek és tehetségek külföldről történő vonzása ugyancsak hozzájárul az EU munkaerőpiaci igényeinek kielégítéséhez.

A tehetségekért folyó globális versenyben Európának növelnie kell a készségekbe való beruházást, és az egész életen át tartó tanulásnak valósággá kell válnia. Ehhez az ipar, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közös fellépésére van szükség egy új „készségfejlesztési paktum” révén, amely hozzájárul a továbbképzéshez és az átképzéshez, valamint a munkaerőbe történő állami és magánberuházások mozgósításához. A paktum azokra az ágazatokra összpontosít majd, amelyek nagy növekedési potenciált képviselnek Európa számára, vagy amelyek a legjelentősebb változáson mennek keresztül. Az európai oktatási térség szintén támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket.

Elengedhetetlen továbbá a nemek közötti egyensúly javítása az iparban. Ez magában foglalja a nők arra való ösztönzését, hogy a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén folytassanak tanulmányokat, hogy technológiai karriert válasszanak, és fektessenek be a digitális készségekbe, ezáltal javítva a nemek közötti egyensúlyt a vállalkozások indítása és vezetése terén.

3.7. Az átálláshoz kapcsolódó beruházás és finanszírozás

Számos jövőbeli uniós program, például a Horizont Európa, a Digitális Európa program, az egységes piaci program, az innovációs alap, az InvestEU, az Európai Szociális Alap, az Európai Védelmi Alap és az EU űrprogramja, illetve valamennyi európai strukturális és beruházási alapok elő fogják segíteni az uniós ipar versenyképességének előmozdítását. Iparunk jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy gyors megállapodás szülessen a következő hosszú távú költségvetésről.

Egy olyan időszakban, amikor az államháztartásokra nyomás nehezedik, új módszerekre lesz szükségünk a magánberuházások mozgósításához. Ez magában foglalja az uniós források tagállamokhoz és más intézményi partnerekhez való eljuttatását és ötvözését, valamint a magánbefektetők bevonását. Az InvestEU és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv elő fogja segíteni a magánberuházások mozgósítását ott, ahol azokra szükség van. Az Európai Beruházási Banknak, valamint a nemzeti fejlesztési bankoknak és intézményeknek fontos szerepet kell játszaniuk ezen a téren.

Ösztönözni kell továbbá a versenyképes fenntarthatóság irányába mutató beruházásokat a pénzügyi rendszer egészében. Az uniós taxonómiáról szóló közelmúltbeli megállapodás és a klímarendelet 9 által nyújtott bizonyosság nagy előrelépést jelent a helyes irányba.

E haladásra építve a fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégia egyértelmű szabályokat fog bevezetni, amelyek a befektetőket a fenntartható beruházások felé terelik. A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló folyamatos munka részeként a Bizottság tőkepiaci unióra vonatkozó új cselekvési terve tartalmazni fog egy, az EU-n belüli beruházásvédelem megerősítésére irányuló kezdeményezést, valamint több, az európai vállalkozások, különösen a kkv-k finanszírozási forrásainak diverzifikálására irányuló fellépést. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia támogatni fogja az innovációt a pénzügyi szolgáltatások terén, elősegítendő ezzel az új szolgáltatások és üzleti modellek térnyerését és az új típusú kockázatok kezelését.

4.Európa ipari és stratégiai autonómiájának megerősítése

Európa stratégiai autonómiájának célja, hogy csökkenjen másoktól való függőségünk a leginkább szükséges dolgok – kritikus fontosságú anyagok és technológiák, élelmiszerek, infrastruktúra, biztonság és egyéb stratégiai területek – tekintetében. Ezek lehetőséget nyújtanak az európai iparnak arra, hogy a versenyképességet fokozó saját piacokat, termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen ki.

Európa nyitott beruházási környezeten alapul, amely lehetővé teszi mások számára, hogy beruházzanak Európa versenyképességébe. Ugyanakkor stratégiaibb megközelítést kell alkalmazni a külföldi befektetésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében. A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló, 2020 októberétől teljes körűen alkalmazandó keret 10 biztonsági és közrendi szempontból védi Európa érdekeit. A Bizottság javaslatokat fog tenni ezen eszköz további megerősítésére.

Európa digitális átalakulása, biztonsága és jövőbeli technológiai szuverenitása stratégiai digitális infrastruktúráinktól függ. A Bizottság által az 5G-vel és a kiberbiztonsággal kapcsolatban a közelmúltban végzett munkán túl az EU kritikus kvantumkommunikációs infrastruktúrát fog kifejleszteni, amelynek célja, hogy az elkövetkező 10 évben kvantum-kulcsszétosztáson alapuló, tanúsított, biztonságos, végponttól végpontig terjedő infrastruktúrát hozzon létre az EU és tagállamai kulcsfontosságú digitális eszközeinek védelme érdekében.

Az EU támogatni fogja továbbá az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztését, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából. Ezek közé tartozik a robotika, a mikroelektronika, a nagy teljesítményű számítástechnika és az adatfelhő-infrastruktúra, a blokklánc, a kvantumtechnológiák, a fotonika, az ipari biotechnológia, a biomedicina, a nanotechnológiák, a gyógyszerek, a fejlett anyagok és technológiák.

Az európai védelmi ágazat és űrágazat alapvető fontosságú Európa jövője szempontjából. A védelmi ipar szétaprózottsága azonban megkérdőjelezi Európa lehetőségét a kritikus védelmi képességek következő generációjának kiépítésére. Ez csökkentené az EU stratégiai szuverenitását és azon képességét, hogy biztonságszolgáltatóként lépjen fel.

Az Európai Védelmi Alap hozzá fog járulni az integrált védelmi ipari bázis kiépítéséhez szerte az EU-ban. Valamennyi európai védelmi ipari értékláncba be fog ruházni, meg fogja könnyíteni a határokon átnyúló együttműködést, és támogatni fogja a nyitott és dinamikus ellátási láncokat, amelyekben kkv-k és új belépők is részt vesznek. Támogatni fogja a forradalmi technológiákat is, lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak. Alapvető fontosságú lesz a más védelmi kezdeményezésekkel való koherencia.

Az űrtechnológiák, -adatok és -szolgáltatások erősíthetik Európa ipari bázisát azáltal, hogy támogatják az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését, beleértve az élvonalbeli innovatív technológiák megjelenését is.

A védelmi ipar és az űripar – változó geopolitikai környezetben – példa nélküli globális versennyel, valamint a gyorsan fejlődő technológiák formájában új lehetőségekkel és új szereplők megjelenésével néz szembe. Azáltal, hogy az EU az uniós programokban igyekszik kihasználni a polgári, az űr- és a védelmi iparágak közötti szinergiákat, hatékonyabban tudja majd felhasználni az erőforrásokat és a technológiákat, és pozitív méretgazdaságossági hatásokat generál.

Az európai ipar klímasemlegességre való átállásával a rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyagoktól való függést felválthatja a függés a nem energiaforrás típusú nyersanyagoktól, amelyek közül sok külföldről származik, és amelyekért egyre intenzívebbé válik a globális verseny. Az újrahasznosítás és a másodlagos nyersanyagok használatának fokozása hozzájárulhat e függőség csökkentéséhez.

Az előrejelzések szerint 2050-re megkétszereződik a nyersanyagok iránti kereslet, ami elengedhetetlenné teszi a diverzifikált beszerzést Európa ellátásbiztonságának növelése érdekében. A kritikus fontosságú nyersanyagok kulcsfontosságúak az olyan piacok számára is, mint az elektromobilitás, az akkumulátorok, a megújuló energiák, a gyógyszerek, az űrrepülés, a védelem és a digitális alkalmazások.

Az orvosi termékekhez és a gyógyszerekhez való hozzáférés ugyanilyen fontos Európa biztonságához és autonómiájához napjaink világában. Új európai gyógyszerstratégiát terjesztünk majd elő, amely a gyógyszerek rendelkezésre állására, megfizethetőségére, fenntarthatóságára és az ellátásbiztonságra összpontosít. Ennek fontosságát a koronavírus-járvány (COVID-19) kitörésével kapcsolatos közelmúltbeli események is kiemelték.

5. A kapcsolódási pontok megtalálása: Az irányítás partnerségi megközelítése

Az európai iparnak ki kell aknáznia egyedülálló jellemzőit és erősségeit: az értékláncokon és határokon átívelő integráltságát, a sokszínűségét, a hagyományait és a hozzáértő munkaerőt. Az kettős átállás sebességének növekedésével és a globális verseny éleződésével Európa ipara is átalakul. Ennek részeként egyre erősödnek a különböző ágazatokhoz tartozó termékek és szolgáltatások közötti kapcsolatok.

Amellett, hogy a konkrét technológiákra összpontosít, Európának alaposan meg kell vizsgálnia az ipari ökoszisztémák előtt álló lehetőségeket és kihívásokat is. Ezek az ökoszisztémák magukban foglalják az értékláncok valamennyi szereplőjét: a legkisebb induló innovatív vállalkozásoktól a legnagyobb vállalatokig, a tudományos élettől a kutatásig, a szolgáltatóktól a beszállítókig. És mindegyik ilyen ökoszisztémának megvannak a maga jellemzői.

Az egyre élesebb globális versenyben a kettős átállás megkezdésével párhuzamosan, az „Ipar 2030” magas szintű ipari kerekasztal, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek stratégiai fóruma és más testületek munkájára építve a Bizottság szisztematikusan elemezni fogja a különböző ökoszisztémákat, és értékelni fogja az ipar különböző kockázatait és szükségleteit. Megvizsgálja többek között a kutatási és innovációs készségeket, a kkv-k és a nagyvállalatok szerepét, valamint az esetleges külső nyomásokat és függőségeket.

Az elemzés során a Bizottság szorosan együtt fog működni egy inkluzív és nyitott ipari fórummal, amely az ipar, köztük a kkv-k, a nagyvállalatok, a szociális partnerek, a kutatók, valamint a tagállamok és az uniós intézmények képviselőiből áll. Szükség esetén ágazati szakértőket is felkérnek majd ismereteik megosztására.

Ez a munka megmutathatja, hogy egyes ökoszisztémák – sajátos jellegük vagy szükségleteik miatt – célzott támogatást igényelnek. Az ilyen támogatás szabályozási intézkedés, finanszírozási források felszabadítása vagy a piacvédelmi eszközök maximális kihasználása formájában valósulhat meg. Ez külön erre a célra irányuló eszköztárat képezne. Az előrehaladást az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködésben folyamatosan nyomon követi majd a Bizottság.

Szükség esetén ipari szövetségek kialakítása lehet a megfelelő eszköz. Ez az eszköz az akkumulátorok, a műanyagok és a mikroelektronika területén korábban már eredményesnek bizonyult. Az Európai Akkumulátorszövetségnek sikerült az EU-t az ágazat élvonalába emelnie ebben a kulcsfontosságú technológiában. A szövetségek megszabhatják a tevékenységek irányát, és segíthetik az Európa-szerte pozitív továbbgyűrűző hatásokkal járó nagyléptékű projektek finanszírozását, az innováció előtt álló akadályok felszámolásának és a szakpolitikai koherencia javításának szolgálatába állítva a kkv-k, a nagyvállalatok, a kutatók és a régiók tudását.

A tiszta hidrogén kiváló példa arra, hogy mindez hol képviselhet valódi hozzáadott értéket. Forradalmi jellegű technológiáról van szó, amely szorosabb koordinációt igényel az értéklánc egészében. Ebben a szellemben a Bizottság hamarosan javasolni fogja az Európai Tisztahidrogén-szövetség elindítását, amely összehozza a beruházókat a kormányzati, intézményi és ipari partnerekkel. A szövetség a technológiai igények, a beruházási lehetőségek, valamint a szabályozási akadályok és támogató tényezők meghatározására irányuló, már folyamatban lévő munkára épít. A jövőbeli szövetségeknek ki kell terjedniük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágakra, az ipari felhőkre és platformokra, valamint a nyersanyagokra is.

6.Következtetés

A jelen stratégia lefekteti egy olyan iparpolitika alapjait, amely támogatja a kettős átállást, globálisan versenyképesebbé teszi az uniós ipart, és fokozza Európa stratégiai autonómiáját.

Tekintettel az előttünk álló változások jelentős társadalmi következményeire, alapvető fontosságú lesz a szociális partnerekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszéd. A Bizottság által évente megrendezett Ipari Napok továbbra is fontos eseményt jelentenek, ahol az összes szereplő találkozhat egymással. A Bizottság javasolni fogja, hogy a Tanács elnökségei és az érdekelt tagállamok saját országukban is rendezzenek ipari napokat.

A Bizottság törekedni fog arra, hogy növelje a stratégiával kapcsolatos politikai felelősségvállalást, és javasolja, hogy a Versenyképességi Tanácsban és az Európai Parlamentben hozzanak létre az előrehaladást figyelemmel kísérő állandó napirendi pontot. Erre a stratégia végrehajtásának rendszeres nyomon követése és a fő teljesítménymutatók elemzése alapján kerül majd sor.

Csak az EU, a tagállamok és a régiók, az ipar, a kkv-k és minden más érdekelt fél közös elkötelezettsége teszi lehetővé Európa számára, hogy a lehető legjobban kiaknázza az ipari átállásban rejlő lehetőségeket. Az Európai Tanács 2020. márciusi ülése lehetőséget kínál e megújított partnerségnek a közös jövőkép és célkitűzések alapján történő újraindítására.

(1)

   COM(2019) 640 final.

(2)

   COM(2020) 67 final.

(3)

A Bizottság e közleménnyel párhuzamosan célzott kkv-stratégiát fogad el: Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final.

(4)

   COM(2020) 66 final.

(5)

   Közlemény és kapcsolódó jelentés: Az egységes piaci akadályok azonosítása és megszüntetése, COM(2020) 93 final.

(6)

   Hosszú távú cselekvési terv az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására, COM(2020) 94 final.

(7)

   COM(2020) 22 final.

(8)

   COM(2020) 98 final.

(9)

   COM(2020) 80 final.

(10)

   Az (EU) 2019/452 rendelet.

(11)

   COM(2020) 50 final.

(12)

   C(2019) 2335 final.