EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.5.29.

COM(2020) 459 final

2018/0224(COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A Covid19-világjárvány széles körű és súlyos népegészségügyi válság. Súlyosan érinti a polgárokat, a társadalmakat és a gazdaságokat az egész világon. Az egészségügyi válság és az annak ellenőrzésére tett szakpolitikai válaszlépések kiterjedése példa nélküli. Ennek következtében rendkívül bizonytalan, hogy milyen mélységet ér el a válság társadalmi-gazdasági hatása. Már ebben a szakaszban biztos, hogy példa nélküli és akut kihívásokat jelent a tagállamok pénzügyi és gazdasági rendszerei számára. A Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzései 1 szerint az EU GDP-je idén mintegy 7,5 %-kal csökken, ami jóval jelentősebb mértékű, mint amit a 2009. évi globális pénzügyi válság idején tapasztaltunk, és 2021-ben is csak 6 %-os növekedés várható.

A helyzetre válaszul a tagállamok kivételes diszkrecionális gazdasági és pénzügyi intézkedéseket fogadtak el. Az úgynevezett „automatikus stabilizátorok” hatásával, azaz a munkanélküliségi biztosítás és a társadalombiztosítási rendszerek keretében előirányzott kifizetésekkel, továbbá az adóbevétel-kieséssel együtt ezek az intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a tagállamok államháztartására, mivel az összesített államháztartási hiány a GDP 2019. évi 0,6 %-áról az euróövezetben és az EU-ban egyaránt a GDP 8,5 %-ára fog nőni ebben az évben.

A Covid19-világjárvány okozta válság világszerte jelentős hatással van a társadalmakra is, az egészségügyi rendszereket ért hatásoktól kezdve egészen a társadalmat és a gazdaságot érintő komoly globális következményekig. Válaszstratégiánknak átfogónak, koherensnek és integráltnak kell lennie, és kezelnie kell mind a népegészségügyi, mind a társadalmi-gazdasági kihívásokat. Gyenge és nem reziliens egészségügyi rendszereik, valamint az előttük álló összetett társadalmi-gazdasági és irányítási kihívások miatt a legkevésbé fejlett országok a leginkább sebezhetők a Covid19-világjárvánnyal szemben. Már most is nyilvánvaló, hogy a Covid19-világjárvány jelentős hatást fog gyakorolni partnerországaink gazdasági és makrogazdasági rendszereire. A kormányokat kihívás elé állítja az, hogy fenntartsák a makrogazdasági stabilitást és költségvetési mozgásteret biztosítsanak a legkiszolgáltatottabbak, a vállalkozások és a munkavállalók védelmére, valamint fenntartsák az alapvető szociális szolgáltatások biztosítását.

Ez a rendkívüli helyzet koherens és egységes uniós szintű megközelítést tesz szükségessé.

Az európai helyreállítás átfogó tervéhez jelentős állami és magánberuházásokra lesz szükség európai szinten a gazdaság élénkítése, minőségi munkahelyek létrehozása és a koronavírus által okozott közvetlen károk helyreállításába való beruházás érdekében. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az EU az uniós költségvetés teljes erejét latba vetve arra törekedjen, hogy az alábbiakra támaszkodva a helyreállítás első éveiben beruházásokat indukáljon, és a pénzügyi támogatást a folyamat elejére összpontosítsa:

Európai Uniós Helyreállítási Eszköz

Az EUMSZ 122. cikkén alapuló rendkívüli intézkedés, amelynek finanszírozása a saját forrásokról szóló határozatra irányuló javaslatban meghatározott felhatalmazáson fog alapulni. A válságra adott válaszként a források gyorsan ható intézkedések végrehajtását teszik majd lehetővé a megélhetés védelme, a megelőzés fokozása, valamint a reziliencia és a helyreállítás megerősítése érdekében.

·Megerősített többéves pénzügyi keret a 2021–2027-es időszakra

Az Európai Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedések végrehajtása a Bizottság által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez javasolt konkrét uniós programok kapcsán már létrejött végrehajtási eszközökön keresztül történik, többek között az alábbiak révén:

–az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram és az annak végrehajtását szolgáló egyedi program,

–a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz,

–az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

–COM(2018) 392: Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: COM(2018) 392 bizottsági javaslat),

–COM(2018) 435: Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról (a továbbiakban: COM(2018) 435 bizottsági javaslat),

–COM(2018) 436: Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (a továbbiakban: COM(2018) 436 bizottsági javaslat),

–COM(2018) 460: Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról (a továbbiakban: COM(2018) 460 bizottsági javaslat).

·A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·Értékelések és hatásvizsgálatok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

–Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslatban meghatározott intézkedések végrehajtásának lehetővé tétele a kutatási és innovációs keretprogram, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap végrehajtási mechanizmusain keresztül;

–Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből külső címzett bevételként történő finanszírozás lehetővé tétele a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerint;

–Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslat 4. cikkében meghatározott célzott határidők betartásának biztosítása megfelelő kereszthivatkozások révén;

2018/0224 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

A COM(2018) 435, COM(2018) 436, COM(2018) 460, COM(2018) 392 bizottsági javaslatok a következőképpen módosulnak:

1.A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2018) 435 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

(1)A szöveg a következő (15a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(15a)    Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az annak keretében elkülönített források erejéig helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani e program keretében a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat úgy kell felhasználni, hogy biztosítsák az [ERI] rendeletben előírt határidők betartását.”

(2)A javaslat a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

Az [ERI] rendelet 2. cikkében említett intézkedéseket e program keretében az említett [ERI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában szereplő összegek segítségével kell végrehajtani, az említett rendelet 4. cikke (4) és (8) bekezdésére is figyelemmel.

Ezek az összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerint külső címzett bevételnek minősülnek.”

2.A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló COM(2018) 436 bizottsági javaslat a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

A [keretprogramról szóló rendelet] rendelet 9a. cikke szerint az [ERI] rendelet 2. cikkében említett intézkedéseket ennek az egyedi programnak a keretében az említett [ERI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában szereplő összegek segítségével kell végrehajtani, figyelemmel annak 4. cikke (4) és (8) bekezdésére.”

3.A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2018) 460 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

(1)A szöveg a következő (36a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(36a) Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az annak keretében elkülönített források erejéig helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat úgy kell felhasználni, hogy biztosítsák az [ERI] rendeletben előírt határidők betartását.”

(2)A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

(1)A külső tevékenységi garancia keretében a 26. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett összeget az [ERI] rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban kell nyújtani, kivéve a makroszintű pénzügyi támogatási műveleteket, amelyeket az említett [ERI] rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell nyújtani. Ez az összeg az IPA III rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezetteknél végrehajtott műveleteket is támogatja.

(2)Az [ERI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett összeget a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett forrásokon felül az e rendelet szerinti külső tevékenységi garancia tartalékképzésére, valamint az [ERI] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett intézkedésekre kell felhasználni, annak 4. cikke (8) bekezdésére is figyelemmel.

A költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett forrásokon felül legfeljebb 11 285 762 000 EUR összeget kell figyelembe venni a költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából eredő tartalékképzés kiszámításához.

Az első albekezdésben említett összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételnek minősül.”

(3)A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A külső tevékenységi garancia keretében az Unió a 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez legfeljebb 130 000 000 000 EUR értékben biztosíthat garanciát.

Az említett az összegből legfeljebb 70 000 000 000 EUR összeget kell elkülöníteni az [ERI] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett intézkedéseket végrehajtó műveletekre, és ez az összeg csak az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett időponttól kezdődően áll rendelkezésre.”;

b)A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a 6a. cikk sérelme nélkül a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az [IPA III]-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia céltartalékképzését az [IPA] rendeletből kell finanszírozni, e rendelet 6a. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia céltartalékképzését az említett rendeletből kell finanszírozni.”

(4)A 39. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 466/2014/EU határozat és a 480/2009/EK, Euratom rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti. Az (EU) 2017/1601 rendelet 2021. december 31-ével hatályát veszti.”

4.A közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2018) 392 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

(1)A szöveg a következő új (71a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(71a) Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az annak keretében elkülönített források erejéig helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat úgy kell felhasználni, hogy biztosítsák az [ERI] rendeletben előírt határidők betartását.”

(2)A szöveg a következő új 84a. cikkel egészül ki:

„84a. cikk
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

(1)Az [ERI] rendelet 2. cikkében említett intézkedéseket az EMVA keretében az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában szereplő összegből folyó árakon 16 483 millió EUR összeg segítségével kell végrehajtani, az említett rendelet 4. cikke (3), (4) és (8) bekezdésére is figyelemmel.

Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerint külső címzett bevételnek minősül.

Az összeget a 83. cikkben meghatározott globális forrásokon felül az EMVA keretében a 2022., 2023. és 2024. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások kiegészítő forrásaként kell rendelkezésre bocsátani a következők szerint:

–2022. 8 117 millió EUR;

–2023. 4 140 millió EUR;

–2024. 4 226 millió EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett kiegészítő források tagállamok szerinti bontását a 83. cikk (3) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(3)A [KAP finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat] 32. cikkében meghatározott kötelezettségvállalás-visszavonási szabályok alkalmazandók az e cikk (1) bekezdésében említett kiegészítő forrásokon alapuló költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(4)A 86. cikk nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésben említett kiegészítő forrásokra.

(5)Az (1) bekezdésben említett kiegészítő források teljes összegének legfeljebb 4 %-a a tagállamok kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra különíthető el a tagállamok KAP-stratégiai tervéhez nyújtott EMVA-hozzájárulások keretében.

(6)Az (1) bekezdésben említett kiegészítő forrásokat a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzéseket kiegészítő új konkrét célkitűzés keretében kell felhasználni a gazdaság helyreállítását előkészítő műveletek támogatására.”

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

   1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

   1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

   1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

   1.4.    Célkitűzés(ek)

   1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

   1.6.    Időtartam és pénzügyi hatás

   1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

   2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

   2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

   2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

   3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

   3.2.    A kiadásra gyakorolt becsült hatás 

   3.2.1.    A kiadásra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   3.2.2.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

   3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

Módosított javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról (COM(2018) 435); – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (COM(2018) 436); – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018) 392); – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról

Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 2  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

X egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Időtartam és pénzügyi hatás 

◻ határozott időtartam

◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

X határozatlan időtartam

beindítási időszak: 2021-től

azt követően: rendes ütem

Tervezett irányítási módszer(ek) 4  

X Bizottság általi közvetlen irányítás

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

X    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

X harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

X nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

X az EBB és az Európai Beruházási Alap

X a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

X közjogi szervek

X magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

X valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

X az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések:

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Irányítási és kontrollrendszer(ek)

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A többéves pénzügyi keret fejezetei és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A kiadásra gyakorolt becsült hatás

A kiadásra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

A COM(2018) 435 rendeletjavaslat (a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet) 9. cikkében és a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi programról szóló határozatjavaslat 4. cikkében meghatározott pénzügyi keretösszegen felül 14 647 millió EUR (folyó árakon) fog rendelkezésre állni a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételként az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből történő finanszírozásként. Ebből legfeljebb 689,160 millió EUR fordítható igazgatási kiadásokra, beleértve a külső munkatársak költségeit is.

A külső címzett bevételekből származó kiadások indikatív bontása a következő:

A COM(2018) 392 rendeletjavaslat (a KAP-stratégiai terv alá tartozó EMVA beavatkozások) 83. cikkében meghatározott pénzügyi keretösszegen felül 16 483 millió EUR (folyó árakon) fog rendelkezésre állni a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételként a 2022–2024-es időszakban 14 az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből történő finanszírozásként. Ebből legfeljebb 6 000 millió EUR fordítható igazgatási kiadásokra, beleértve a külső munkatársak költségeit is. Az operatív technikai segítségnyújtás az operatív kiadás összegébe van belefoglalva, és azt követően kerül majd kiszámításra, hogy a COM(2018) 392 rendeletjavaslat 83. cikkének (3) bekezdése szerint minden egyes tagállam vonatkozásában meghatározásra kerültek az (1) bekezdésben említett kiegészítő források.

A külső címzett bevételekből származó kiadások indikatív bontása a következő:

A COM(2018) 460 final (NDICI) rendeletjavaslat 6. cikkében meghatározott pénzügyi keretösszegen felül 11 448,070 millió EUR (folyó árakon) fog rendelkezésre állni a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételként az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből történő finanszírozásként. Ebből legfeljebb 162,308 millió EUR fordítható igazgatási kiadásokra, beleértve a külső munkatársak költségeit is.

A külső címzett bevételekből származó kiadások indikatív bontása a következő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal. Kiegészítő személyzet csak külső munkatárs lesz, kizárólag címzett bevételekből finanszírozva.

Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal. Kiegészítő személyzet csak külső munkatárs lesz, kizárólag címzett bevételekből finanszírozva.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A bevételre gyakorolt becsült hatás

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve X    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ). 

[…]

(1)    European Economic Forecast, Institutional Paper 125. 2020. május.

(2)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(3)    COM(2017) 720 final.

(4)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(5)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(6)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(7)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(8)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(9)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(10)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(11)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(12)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(13)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(14)    Az igazgatási kiadásokból finanszírozott olyan tékenységek, mint a végrehajtás nyomon követése – az auditot és a pénzügyi irányítást is beleértve – és a programok lezárási eljárásában való részvétel vonatkozásában 2027-ig lehet kötelezettségvállalásokat tenni (a részleteket lásd a fenti táblázatban).

(15)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(16)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(17)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(18)    Ezek a becslések nem befolyásolják a végrehajtó ügynökségeknél jelentkező és címzett bevételekből finanszírozott, a forrásokra gyakorolt hatás alapos értékelésén alapuló kiegészítő személyiállomány-igényt.