T‑202/17. sz. ügy

Ana Calhau Correia de Paiva

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (első tanács), 2021. június 9.

„A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok – A versenyjog, a vállalati pénzügyek, a pénzügyi közgazdaságtan, az ipargazdaság és a makroökonómia területén tisztviselők (AD 7) felvételére irányuló EPSO/AD/293/14 versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – Jogellenességi kifogás – A versenyvizsga második nyelve kiválasztásának az angol, a francia vagy a német nyelvre való korlátozása – 1. rendelet – A személyzeti szabályzat 1d. cikkének (1) bekezdése – Nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés – Igazolás – Szolgálati érdek”

1. Tisztviselői kereset – Jogellenességi kifogás – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – Versenyvizsga‑felhívás – A második nyelv kiválasztása korlátozásának vitatása – A felperest kizáró határozat és a versenyvizsga‑felhívásban a nyelvi rendszerre vonatkozóan előírt szabályok közötti kapcsolat fennállása – Elfogadhatóság

   (A tisztviselők személyzeti szabályzata, III. melléklet, 1. cikk)

   (lásd: 52–60. pont)

2. Tisztviselők – Versenyvizsga – Nyílt versenyvizsga lefolytatása – A vizsgákon való részvétel nyelvei – A második nyelv kiválasztásának korlátozása – Nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés – A szolgálati érdekre tekintettel való igazolás – Az arányosság elvének tiszteletben tartása

   (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 1d. cikk, (1) és (6) bekezdés)

   (lásd: 69–74. pont)

3. Tisztviselők – Versenyvizsga – Nyílt versenyvizsga lefolytatása – A vizsgákon való részvétel nyelvei – A második nyelv kiválasztásának korlátozása – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

   (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 1d. cikk, (1) bekezdés)

   (lásd: 83–86. pont)

4. Tisztviselők – Versenyvizsga – Nyílt versenyvizsga lefolytatása – A vizsgákon való részvétel nyelvei – A második nyelv kiválasztásának korlátozása – Nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés – A szolgálati érdekre tekintettel való igazolás – A feladataikat azonnal ellátni képes személyek felvételének szükségessége – A feladatok leírásában e szükségesség igazolásának hiánya – Megengedhetetlenség

   (A tisztviselők személyzeti szabályzata, 1d. cikk, (1) bekezdés; 1. tanácsi rendelet, 1. cikk)

   (lásd: 89–100., 106–108., 113–116., 120–124. pont)

5. Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Nyíltversenyvizsga‑felhívások megsemmisítése – A szabálytalanság miatt hátrányos helyzetbe került pályázók és a többi pályázó érdekeinek összeegyeztetése – Értékelési szempontok – A tartaléklista közzététele óta eltelt időszak – A versenyvizsga eredményei megkérdőjelezésének hiánya

   (EUMSZ 266. cikk)

   (lásd: 131–138. pont)

Összefoglalás

2014. október 23‑án az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) közzétette az EPSO/AD/293/14 nyílt versenyvizsga‑felhívást. Ez a versenyvizsga egy tartaléklista létrehozására irányult tanácsosoknak az Európai Bizottság által történő felvétele céljából.

A versenyvizsga‑felhívás az Európai Unió egyik hivatalos nyelvének (fő nyelv) magas szintű, valamint az angol, a francia vagy a német nyelv (második nyelv) kielégítő szintű ismeretét követelte meg, és jelezte, hogy a második nyelveket a szolgálatok érdekeinek megfelelően határozták meg, és hogy azokat a vizsgák jellege is igazolja.

A portugál állampolgár felperes, Ana Calhau Correia de Paiva jelentkezett a versenyvizsgára. Fő nyelvként az anyanyelvét, a portugált, második nyelvként pedig a francia nyelvet választotta. A felperest meghívták az értékelő központban megtartott vizsgákra.

Ezután a felperest tájékoztatták a vizsgabizottság azon határozatáról, hogy amiatt nem veszik fel nevét a versenyvizsga tartaléklistájára, mert nem tartozik az értékelőközpontban a legmagasabb összpontszámokat megszerző pályázók körébe. A vizsgabizottság a felperes felülvizsgálati kérelmét követően helybenhagyta eredeti határozatát. Ez utóbbi panaszt nyújtott be az EPSO‑hoz, amelyet elutasítottak.

A panasz elutasítását követően a felperes lényegében a sikeres pályázók tartaléklistájára való felvételének mellőzéséről szóló eredeti határozat felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító, a versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott határozat megsemmisítése iránti keresettel fordult a Törvényszékhez.

Keresetében a felperes jogellenességi kifogást hozott fel, és a versenyvizsga‑felhívás nyelvi rendszerre vonatkozó rendelkezéseit, azaz a második nyelv kiválasztásának az angol, a francia és a német nyelvre való korlátozását vitatta. Ezt a második nyelvet használták többek között a pályázók általános és konkrét készségeinek értékelését célzó, az értékelőközpontban megtartott vizsgákon.

A Törvényszék megsemmisíti a vitatott határozatot, és pontosítja a jogellenességi kifogás elfogadhatóságát.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy érvényesen képezhetik jogellenességi kifogás tárgyát egy általános hatállyal bíró jogi aktus azon rendelkezései, amelyek az egyedi határozatok alapját képezik, vagy amelyek közvetlen jogi kapcsolatban állnak ezekkel a határozatokkal.

E tekintetben a felvételi eljárás keretében – amely egymást követő határozatokból álló összetett igazgatási eljárás – a versenyvizsgán részt vevő pályázónak lehetősége van arra, hogy valamely későbbi aktus ellen indított keresetben az ezen aktushoz szorosan kapcsolódó korábbi aktusokban elkövetett szabálytalanságra, és különösen azon versenyvizsga‑felhívás jogellenességére hivatkozzon, amelynek alkalmazásával a szóban forgó aktust meghozták.

Az, hogy a felperes nem támadta meg határidőn belül a versenyvizsga‑felhívást, nem képezi akadályát annak, hogy a felperes a versenyvizsga során történt szabálytalanságokra hivatkozzon, még ha e szabálytalanságok a versenyvizsga‑felhívás szövegére vezethetők is vissza.

Amennyiben a kellő időben meg nem támadott versenyvizsga‑felhívás szabálytalanságára alapított jogalap a megtámadott egyedi határozat indokolására vonatkozik, a kereset az ítélkezési gyakorlat szerint elfogadható. A versenyvizsgán részt vevő pályázó ugyanis nem fosztható meg attól a jogától, hogy vitassa a versenyvizsga‑felhívásban meghatározott feltételek végrehajtásával hozott, rá vonatkozó egyedi határozat minden elemének – így az e felhívásban meghatározott elemeknek – a megalapozottságát annyiban, amennyiben jogi helyzetét csak e végrehajtási határozat bírálja el egyénileg, és csak e határozat teszi lehetővé, hogy bizonyossággal megtudja, hogy az említett elemek miként és mennyiben érintik egyéni érdekeit.

A Törvényszék ezután hangsúlyozza, hogy a versenyvizsga második nyelve kiválasztásának a szóban forgó három nyelvre való korlátozása nemcsak a pályázók szóbeli vagy írásbeli kifejezési képességét érinti. Ez a korlátozás azt is meghatározza, hogy a pályázók milyen típusú billentyűzetet használhatnak az esettanulmány elvégzéséhez, mivel – az EPSO gyakorlata szerint – a pályázók számára csak olyan nyelvű billentyűzet(ek)et biztosítanak, amelye(ke)n a vizsgákat teljesíteniük kell. Ez a körülmény befolyásolja azon vizsga teljesítését, ekként pedig potenciálisan eredményét, amely vizsgán billentyűzet segítségével kell bizonyos hosszúságú szöveget korlátozott időn belül megírni.

A Törvényszék végül elutasítja a Bizottság által a tárgyaláson előadott azon érvet, amely szerint csak akkor állhat fenn szoros kapcsolat a felperest kizáró határozat és a versenyvizsga‑felhívásban előírt nyelvi rendszer között, ha a pályázók általános készségeinek értékelését szolgáló vizsgák eredményei negatívak vagy katasztrofálisak. A Törvényszék álláspontja szerint ez az érv a szoros kapcsolat fennállásával kapcsolatos feltétel szigorúbb alkalmazását szorgalmazza – igazolás nélkül –, amennyiben a hivatkozott jogellenesség a versenyvizsga nyelvi rendszeréhez kapcsolódik.