T–646/18. sz. ügy

Laurence Bonnafous

kontra

Európai Bizottság

 A Törvényszék ítélete (első tanács), 2020. március 26.

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EACEA humánerőforrására vonatkozó ellenőrzési jelentés – A hozzáférés megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel”

1.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(EUMSZ 296. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, c) pont; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

(lásd: 22–25., 31., 35. pont)

2.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – Feltételek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)

(lásd: 60., 61., 82., 83. pont)

3.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – 966/2012 rendelet – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – A belső ellenőr megállapításaira és jelentéseire való alkalmazás – Egy belső ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférési jog alóli kivétel alkalmazásának általános vélelme – Megengedhetőség – Korlátok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

(lásd: 68–77. pont)

4.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – A szóban forgó érdekek egymással szembeni mérlegelésének az intézményre háruló kötelezettsége – Az érintettnek a védelméhez fűződő személyes érdeke – Kizártság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (3) bekezdés)

(lásd: 89. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék a 2020. március 26‑án kihirdetett Bonnafous kontra Bizottság ítéletben (T‑646/18) elutasította a felperes által az Európai Bizottság 2018. október 9‑i határozatának(1) megsemmisítése iránt benyújtott keresetet, amely határozat az 1049/2001 rendelet(2) alapján megtagadta a felperes hozzáférését a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) humánerőforrás‑gazdálkodására vonatkozó, 2018. január 21‑i végleges ellenőrzési jelentéséhez. Ezen ügy lehetőséget adott a Törvényszéknek arra, hogy pontosítson az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében(3) foglalt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivételre vonatkozó bizonyos szempontokat.

2018. július 30‑án Laurence Bonnafous, az EACEA korábbi szerződéses alkalmazottja elektronikus levelet küldött a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának azzal a céllal, hogy az 1049/2001 rendelet alapján hozzáférést kérjen a kért végleges ellenőrzési jelentéshez. 2018. október 9‑én a Bizottság elfogadta a megtámadott határozatot, amelyben elutasította a felperesnek a dokumentumhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmét. Lényegében úgy vélte egyrészt, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, a pénzügyi rendelet(4) tükrében értelmezett kivétellel ellentétes egy ellenőrzési jelentés idő előtti hozzáférhetővé tétele, amivel fennáll a kockázata annak, hogy sérül a szóban forgó ellenőrzés zavartalansága és függetlensége, mivel aláássa a dokumentumban szereplő ajánlások EACEA általi végrehajtását, másrészről pedig, hogy egyetlen nyomós közérdek sem igazolja e kivétel alkalmazásának mellőzését.

A Bizottság ezen határozatával szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresetével a felperes többek között azon az alapon vitatja a kért dokumentumot illetően az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazását, valamint annak a pénzügyi rendelet tükrében történő értelmezését, hogy az említett dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmének benyújtásakor már lezárult az az ellenőrzés, amelynek keretében ez a dokumentum készült. A felperes szerint ugyanis ellentétes az 1049/2001 rendelet által elérni kívánt célkitűzéssel, valamint az átláthatóság elvével(5) megvárni azt, hogy a végleges ellenőrzési jelentésben megfogalmazott ajánlásokat az előtt végrehajtsák, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokat anélkül lehet hozzáférhetővé tenni, hogy tartani kellene az ezen ellenőrzéssel elérni kívánt célkitűzések aláásásától.

A Törvényszék elutasította a felperes ezzel kapcsolatos érvelését. A Törvényszék ugyanis miután pontosította, hogy a pénzügyi rendelet 99. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy „[a] belső ellenőr jelentései és megállapításai[…] csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést”, megállapította, hogy az 1049/2001 rendelet és a pénzügyi rendelet eltérő célkitűzésekkel rendelkezik. Az 1049/2001 rendelet célja tehát a dokumentumokhoz való hozzáférési jognak a lehető legnagyobb mértékben történő megkönnyítése, valamint a helyes igazgatási gyakorlat elősegítése. A pénzügyi rendelet a maga részéről az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok meghatározására irányul. Ezzel párhuzamosan a Törvényszék megjegyezte, hogy az 1049/2001 rendelet és a pénzügyi rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten előírná az egyik rendeletnek a másikkal szembeni elsőbbségét. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy nem lehet eleve kizárni az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételeknek bizonyos konkrét uniós jogi szabályozások tükrében történő értelmezését. Ily módon egy ilyen helyzetben e két rendeletet a másikkal összeegyeztethető módon kell alkalmazni, ami ennélfogva biztosítja a koherens alkalmazást.

Márpedig a Törvényszék kimondta, hogy maga a pénzügyi rendelet 99. cikke (6) bekezdésének célja a belső ellenőr jelentéseihez és megállapításaihoz való hozzáférés oly módon történő korlátozása, hogy a végrehajtási intézkedések belső ellenőr általi jóváhagyásáig megóvja az említett dokumentumokat a nyilvános hozzáférhetővé tételtől. E körülmények között a belső ellenőr azon jelentéseihez való, az 1049/2001 rendeleten alapuló általános hozzáférés lehetővé tétele, amely jelentések végrehajtási intézkedéseit a belső ellenőr még nem hagyta jóvá, veszélybe sodorhatná az uniós jogalkotó által a pénzügyi rendeletben a következők között biztosítani kívánt egyensúlyt: az intézmények dokumentumaihoz való, lehető legteljesebb körű nyilvános hozzáférés joga, és a belső ellenőr számára azon lehetőség biztosítása, hogy elvégezze az általa lefolytatandó ellenőrzéseket.

Ennélfogva a Törvényszék szerint az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel értelmezése céljából azt az általános vélelmet kell alkalmazni, amely szerint a belső ellenőr megállapításainak és jelentéseinek az azokban szereplő végrehajtási intézkedések belső ellenőr általi jóváhagyása előtti hozzáférhetővé tétele alááshatja az általa lefolytatott ellenőrzések célját, amellett, hogy ez a vélelmezett sérelem semmilyen esetben sem zárja ki, hogy az érintettek bizonyíthassák többek között azt, hogy az említett vélelem nem vonatkozik arra az adott dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérik.

Mindenesetre a Törvényszék pontosította, hogy csak két korlát mellett eredményezi a nyilvánosság dokumentumokhoz való alapvető hozzáférési jogának korlátozását az, hogy egy belső ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartoznak, amennyiben a belső ellenőr még nem hagyta jóvá a szóban forgó ellenőrzés végrehajtási intézkedéseit. Egyrészről ugyanis ez az értelmezés az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok körében kizárólag a belső ellenőr által lefolytatott ellenőrzések konkrét kategóriájára vonatkozik. Másrészről időben korlátozott, mivel csak addig engedi meg az uniós intézményeknek az ilyen belső ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekhez és megállapításokhoz való hozzáférés megtagadását, amíg a belső ellenőr jóvá nem hagyja a végrehajtásuk céljából hozott intézkedéseket.

1      2018. október 19‑i C(2018) 6753 final bizottsági határozat (a GESTDEM 2018/4141 dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelemre adott válasz jóváhagyására irányuló bizottsági határozat).

2      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

3      E rendelkezés értelmében az intézmények megtagadják a dokumentumhoz való hozzáférést, ha annak hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét, kivéve, ha az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik.

4      Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25‑i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.; a továbbiakban: pénzügyi rendelet) 99. cikkének (6) bekezdése.

5      Az átláthatóság ezen elvét az EUMSZ 15. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 42. cikke ismeri el.