This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62015TJ0729
A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. február 5.
MSD Animal Health Innovation GmbH és Intervet international BV kontra Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség.
A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EMA birtokában lévő és a Bravecto állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott dokumentumok – Harmadik személy számára a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozat – A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel – A bizalmas jelleg általános vélelmének hiánya.
T-729/15. sz. ügy.
A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. február 5.
MSD Animal Health Innovation GmbH és Intervet international BV kontra Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség.
A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EMA birtokában lévő és a Bravecto állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott dokumentumok – Harmadik személy számára a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozat – A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel – A bizalmas jelleg általános vélelmének hiánya.
T-729/15. sz. ügy.
Court reports – general
T‑729/15. sz. ügy
MSD Animal Health Innovation GmbH és Intervet international BV
kontra
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EMA birtokában lévő és a Bravecto állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott dokumentumok – Harmadik személy számára a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozat – A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel – A bizalmas jelleg általános vélelmének hiánya”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. február 5.
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Korlátok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Terjedelem – Valamely gyógyszer forgalomba hozatali engedélye iránti kérelem keretében benyújtott iratok között szereplő dokumentumokra való alkalmazás – A hozzáféréshez való jog alóli kivétel alkalmazására vonatkozó általános vélelem – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, valamint 726/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, 13. cikk, (3) bekezdés, 36. cikk, 38. cikk, (3) bekezdés, 57. cikk, (1) és (2) bekezdés és 73. cikk)
Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások vonatkozásában való értelmezés – Az 1049/2001 és a 726/2004 rendeletnek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (TRIPS) szóló megállapodásra tekintettel történő értelmezése
(TRIPS‑megállapodás, 39. cikk, (2) és (3) bekezdés; 1049/2001 és 726/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 94/800 tanácsi határozat)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás – A valamely kivétel hatálya alá tartozó dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés és 4. cikk)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A szóban forgó érdekek mérlegelésére vonatkozó kötelezettség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – Nyilvános tudományos tanulmányokból készült, nem bizalmas és bizalmas információkat tartalmazó összeállítás – Bennfoglaltság – Feltétel – Érzékeny kereskedelmi adatnak minősülő, a kereskedelmi érdekek megsértésére alkalmas összeállítás
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Már befejezett eljárásban készült dokumentumok védelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Az átláthatóság elvére való hivatkozás – Az adott üggyel kapcsolatban álló különleges megfontolások előadásának szükségessége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (2) preambulumbekezdés és 4. cikk, (2) bekezdés)
Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség – Az arányosság elvének tiszteletben tartása
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 22., 23., 25., 26. pont)
Nem áll fenn az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) benyújtott iratok között szereplő dokumentumok és jelentések bizalmas jellege mellett olyan általános vélelem, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet és az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004 rendelet együttesen értelmezett rendelkezéseinek alkalmazásából következne.
Így – azokkal az esetekkel ellentétben, amelyekben a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására általános vélelmek alkalmazhatók – a 726/2004 rendelet nem szabályozza megszorítóan a valamely gyógyszerre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti eljárással kapcsolatos dokumentációban szereplő dokumentumok felhasználását. E rendelet nem írja elő a dokumentációhoz való hozzáférésnek az érintett felekre vagy a panaszosokra való korlátozását. A 726/2004 rendelet 73. cikke előírja, hogy az 1049/2001 rendeletet az EMA birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell, valamint hogy az EMA igazgatótanácsa elfogadja az 1049/2001 rendelet végrehajtására szolgáló rendelkezéseket. A 726/2004 rendelet semelyik másik rendelkezése nem értelmezhető úgy, hogy az uniós jogalkotó azon szándékát tárja fel, hogy a dokumentumok bizalmas jellegének általános vélelme révén az azokhoz való korlátozott hozzáférés rendszerét kívánja létrehozni.
A 726/2004 rendelet 11. cikke, 13. cikkének (3) bekezdése, 36. cikke, 38. cikkének (3) bekezdése, valamint 57. cikkének (1) és (2) bekezdése ugyanis három dokumentumnak – az európai nyilvános értékelő jelentésnek, az érintett gyógyszerek alkalmazási előíratának, valamint a felhasználó részére elhelyezett használati utasításnak – az üzleti titoknak minősülő információk törlését követő közzétételére kötelezi az EMA‑t. E rendelkezések e három dokumentum említése révén határozzák meg azokat a minimális információkat, amelyeket az EMA köteles proaktív módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. Az uniós jogalkotó célja egyrészről, hogy az egészségügyi szakemberek számára a lehető legérthetőbb módon legyen feltüntetve az érintett gyógyszer alkalmazási előírata, valamint az, hogy hogyan kell felírni a gyógyszert a betegeknek, másrészről pedig az, hogy a nyilvánosság szakképzettséggel nem rendelkező körét érhető nyelven tájékoztassák a gyógyszer optimális felhasználási módjáról és annak hatásairól. A minimális információk proaktív közzétételének ez a rendszere tehát nem a dokumentumokhoz való hozzáférés olyan különös rendszerét képezi, amelyet akként kellene értelmezni, hogy a fent említett három dokumentumban nem szereplő valamennyi adat és információ bizalmasságát vélelmezni kell.
Ebből következik, hogy a 726/2004 és az 1049/2001 rendeletben érvényesülő elv az információkhoz való nyilvános hozzáférés elve, valamint hogy az ezen elv alóli kivételeket az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett kivételek – köztük a bizalmas kereskedelmi információkra vonatkozó kivétel – képezik. Figyelemmel a hozzáférés biztosítása alóli kivételek megszorító értelmezésének követelményére, úgy kell tekinteni, hogy az uniós jogalkotó nem írta elő a dokumentumokhoz való hozzáférés különös rendszerét, ebben az értelemben pedig nem hozta létre valamely gyógyszer forgalomba hozatali kérelme keretében az EMA‑hoz benyújtott vizsgálati jelentések bizalmas jellegének általános vélelmét.
(lásd: 33–35., 37., 38. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 48. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 63., 64., 66. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 65. pont)
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazásához bizonyítani kell, hogy a vitatott dokumentumok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek hozzáférhetővé tétele sértheti valamely jogi személy kereskedelmi érdekeit. Ez a helyzet például akkor, ha a kért dokumentumok különösen az érintett vállalkozások kereskedelmi stratégiáival, illetve kereskedelmi kapcsolataikkal összefüggő, érzékeny kereskedelmi információkat vagy a vállalkozás szakértelmét előtérbe helyező, saját adatait tartalmazzák.
Valamely gyógyszer forgalomba hozatali kérelme keretében az EMA‑hoz benyújtott – már közzétett információkat is tartalmazó – vizsgálati jelentésekhez való hozzáférés iránti kérelemről szólva: e jelentések összességének bizalmas kezeléséhez fontos annak bizonyítása, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető adatoknak a nyilvánosság számára hozzá nem férhető adatokkal való összeállítása olyan érzékeny kereskedelmi adatot képez, amelynek hozzáférhetővé tétele sértené valamely jogi személy kereskedelmi érdekeit. E tekintetben nem elegendő homályos és általános magyarázatokkal szolgálni annak bizonyítása céljából, hogy ezen összeállítás valamely jogi személy know‑how‑jának és üzleti titkainak megsértését vonhatja maga után. A pontos és konkrét magyarázatok annál is inkább szükségesek, mivel az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételek eltérnek a dokumentumokhoz való, lehető legteljesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől, azokat tehát megszorítóan kell értelmezni és alkalmazni.
(lásd: 68., 81. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 99–101. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 120., 121. pont)
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részei hozzáférhetővé tehetők, valamint hogy az e dokumentumhoz történő részleges hozzáférést az arányosság elvének tükrében kell megvizsgálni.
Magából az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének szövegéből következik ugyanis, hogy az intézmény vagy szerv köteles megvizsgálni, hogy lehet‑e részleges hozzáférést biztosítani a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentumokhoz, kizárólag az említett kivételek hatálya alá tartozó adatokra korlátozva az esetleges megtagadást. Az intézmény vagy szerv köteles ilyen részleges hozzáférést biztosítani, ha az általa a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásával követett cél úgy is elérhető, ha ezen intézmény vagy szerv a védelmezni kívánt közérdeket esetlegesen sértő részek kitakarására szorítkozik.
(lásd: 132., 133. pont)