T‑110/15. sz. ügy

International Management Group

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Az OLAF vizsgálatára vonatkozó dokumentumok — A hozzáférés megtagadása — Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel — Konkrét és egyedi vizsgálat elvégzésére irányuló kötelezettség — Dokumentumok kategóriái”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2016. május 26.

1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

   (EUMSZ 296. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Tárgy

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme – Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) vizsgálatának igazgatási ügyiratában szereplő dokumentumokra való alkalmazás – Az ilyen vizsgálat során felmerülő érdekek védelmének az említett dokumentumok hozzáférhetővé tételével okozott sérelmére vonatkozó általános vélelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés, és 883/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. és 10. cikk)

4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Az általános hozzáférés iránti kérelemmel érintett valamennyi dokumentum egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – Az érintett arra vonatkozó különös érdeke, hogy védekezzen valamely újságcikk közzétételét követően megfogalmazott állításokkal szemben – Kizártság

   (EUMSZ 15. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (1) és (2) preambulumbekezdés, és 2. cikk, (1) bekezdés, és 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

6. Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – Az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013 rendelet – A vizsgálatok bizalmas jellege – A vizsgálatokkal kapcsolatos ügyiratok jogellenes hozzáférhetővé tétele – Olyan körülmény, amely nem teszi lehetővé, hogy a vizsgálattal érintett személy javára eltérjenek az ügyiratok bizalmas kezelésétől

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 883/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27. pont)

2.  A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet elbíráló intézmény ezzel kapcsolatban alapíthatja az álláspontját a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében egymáshoz hasonló általános megfontolások alkalmazhatók.

   Az ezen általános vélelmek alkalmazása mögött húzódó ratio legis annak feltétlen szükségességéhez kapcsolódik, hogy biztosítsák a szóban forgó eljárások helyes működését, és garantálják, hogy azok céljai ne kerüljenek veszélybe. Tehát egy általános vélelem elismerése alapulhat azon, hogy bizonyos eljárások dokumentumaihoz való hozzáférés nem egyeztethető össze ugyanezen eljárások megfelelő lefolytatásával, továbbá azon a kockázaton, hogy e hozzáférés veszélyezteti ezen eljárásokat, tekintve, hogy az általános vélelmek – a harmadik felek általi beavatkozás korlátozásával – lehetővé teszik az eljárás lefolytatása integritásának megőrzését. A valamely uniós intézmény előtt folyó, azon eljárásra vonatkozó jogi aktus által előírt különös szabályok alkalmazása, amelynek érdekében a kért dokumentumokat létrehozták, egyike azon kritériumoknak, amelyek igazolhatják az általános vélelem elismerését.

   (vö. 28., 32. pont)

3.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivétel értelmezése céljából el kell ismerni egy olyan általános vélelem fennállását, amely szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálat igazgatási ügyiratainak hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Márpedig az OLAF ügyiratainak részét képező dokumentumokhoz való, az említett rendelet alapján történő általános hozzáférés akkor, amikor az OLAF vizsgálata még folyamatban van, főszabály szerint veszélyezteti az eljárás megfelelő lefolytatását. Ez akkor is így van, ha az OLAF éppen lezárta a vizsgálatot.

   Az OLAF tekintetében alkalmazandó jogi keret, azaz az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013 rendelet ugyanis főszabály szerint kizárja az érintett személyeknek az OLAF ügyirataihoz való hozzáférésének a jogát. Azon hatóságoknak, amelyek a végleges jelentés címzettjei, a tekintetükben alkalmazandó eljárási szabályokkal összhangban, kizárólag akkor kell hozzáférést biztosítaniuk az OLAF végleges jelentéséhez az érintett személyeknek, lehetővé téve e személyek számára védelemhez való joguk gyakorlását, ha az érintett személyeknek sérelmet okozó aktusok elfogadása áll szándékukban. Következésképpen a nagy nyilvánosságnak az OLAF ügyirataihoz vagy az OLAF végleges jelentéseihez való hozzáférésének biztosítása súlyosan megrendítené a 883/2013 rendelet által létrehozott rendszert.

   (vö. 33., 36., 37. pont)

4.  Abban az esetben, ha általános vélelemre hivatkoznak annak érdekében, hogy megtagadják a hozzáférést egy olyan dokumentumhoz, amelynek a hozzáférhetővé tételét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján kérték, az annak vizsgálatára vonatkozó követelményt, hogy a szóban forgó általános vélelem ténylegesen alkalmazandó‑e, nem lehet akként értelmezni, hogy az érintett intézménynek az adott ügyben kért valamennyi dokumentumot egyenként kellene megvizsgálnia. Egy ehhez hasonló követelmény megfosztaná ezt az általános vélelmet hatékony érvényesülésétől, azaz attól, hogy az érintett intézmény valamely általános hozzáférés iránti kérelemre ugyancsak általánosságban reagálhasson.

   (vö. 39. pont)

5.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban az ebben előírt, a vizsgálatok védelmét szolgáló kivétel alkalmazását el kell vetni, ha a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételét nyomós közérdek igazolja.

   E tekintetben a kért dokumentumokhoz való hozzáférés nyomós közérdek címén, annak érdekében történő megszerzésének szükségességével kapcsolatban, hogy az érintett képes legyen hathatósabban védekezni egy újságcikk közzétételét követően megfogalmazott állításokkal szemben, egy ilyen érv önmagában nem bizonyítja az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatára vonatkozó dokumentumok közzétételéhez fűződő és az 1049/2001 rendelet 4. cikkének értelmében vett bizalmas jelleg védelménél előbbre való közérdek fennállását. Tekintettel a dokumentumokhoz való hozzáférés EUMSZ 15. cikkben és az 1049/2001 rendelet (1) és (2) preambulumbekezdésében kimondott általános elvére, ezen érdeknek objektív és általános jellegűnek kell lennie, és nem lehet összetéveszthető egyéni vagy magánérdekekkel. Az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanis bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni. Ebből fakadóan e rendelet célja a hozzáférés biztosítása mindenki számára minden nyilvános dokumentumhoz, nem csak a kérelmező számára a rá vonatkozó dokumentumokhoz.

   Így a kérelmezőnek az őt személyesen érintő dokumentumhoz való hozzáférés iránti különös érdeke általában nem lehet meghatározó sem nyomós közérdek fennállásának értékelése keretében, sem az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti érdekek mérlegelése keretében.

   (vö. 53–56. pont)

6.  Pusztán az a tény, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) bizalmas ügyiratainak egy részét jogellenesen hozzáférhetővé tehetik, önmagában nem igazolja, hogy az érintett személy javára eltérjenek az OLAF vizsgálataival kapcsolatos ügyiratokra irányadó bizalmas kezelésre vonatkozó szabályoktól. E tekintetben az, hogy az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013 rendelet 10. cikke által védett információk jogosulatlan kiszivárogtatására sor került, nem jelenti azt, hogy az OLAF végleges jelentését hozzáférhetővé tették, és hogy az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet értelmében nyilvánosan hozzáférhetővé vált volna.

   (vö. 59., 67. pont)