T-68/03. sz. ügy

Olympiaki Aeroporia Ypiresies AE

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások — A Görög Köztársaság által az Olympic Airways légitársaság részére nyújtott szerkezetátalakítási támogatás — A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és annak visszatéríttetését elrendelő határozat — A támogatás visszaélésszerű felhasználása — Új támogatások — Bizonyítási teher — Meghallgatáshoz való jog — A magánhitelező kritériuma — Ténybeli tévedés — Nyilvánvaló mérlegelési hiba — Indokolás — Az EK 87. cikk (1) bekezdése és (3) bekezdésének c) pontja”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (kibővített második tanács), 2007. szeptember 12.   II - 2919

Az ítélet összefoglalása

1. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Korábban jóváhagyott támogatás visszaélésszerű felhasználása – Új támogatások – Bizonyítási teher (EK 10. cikk, EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottságnak azon kötelezettsége, hogy felszólítsa az érintetteket észrevételeik megtételére – A védelemhez való jognak az érintettektől való megtagadása

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés)

3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az állami támogatások területén hozott bizottsági határozat ellen felhozható jogalapok – A közigazgatási eljárás során fel nem hozott jogalapok

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés és EK 230. cikk)

4. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások

   (EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont és EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés; 1999/C 288/02 bizottsági közlemény, 3.2.2. és 3.2.4. pont)

5. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

   (EK 87. cikk, (3) bekezdés)

6. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség

   (EK 253. cikk)

7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Értékelési szempont – A magánhitelező kritériuma

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

8. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

   (EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 253. cikk)

9. Államok által nyújtott támogatások – A támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító és visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat – A Bizottság azon lehetősége, hogy a pontos visszatérítendő összeg kiszámítását a nemzeti hatóságokra hagyja

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés)

10. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A hozzáadottérték-adó megfizetésének elmaradása – Bennfoglaltság – Feltétel

    (EK 87. cikk, (1) bekezdés)

1.  Főszabály szerint a Bizottságnak kell a korábban jóváhagyott támogatás visszaélésszerű felhasználását megállapító és be nem jelentett új támogatások fennállására hivatkozó határozatban bizonyítania mind a támogatás visszaélésszerű felhasználását, mind pedig az új támogatások nyújtását. Az EK 88. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseiből ugyanis az következik, hogy ennek bizonyítása hiányában a létező támogatásra kiterjed a korábbi jóváhagyó határozat, és a szóban forgó új intézkedések nem tekinthetők az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásoknak. Ugyanakkor a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó bizonyítási teher – az EK 87. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően – főszabály szerint az érintett tagállamra hárul, amelynek bizonyítania kell ezen eltérés feltételeinek teljesülését.

   A bizonyítási teher e megoszlása azonban attól függ, hogy a Bizottság, illetve az érintett tagállam betartja-e eljárási kötelezettségeit ezen intézmény arra vonatkozó hatáskörének gyakorlása keretében, hogy a tagállam valamennyi szükséges információt a rendelkezésére bocsássa.

   Közelebbről az új vagy módosított támogatásoknak a Szerződés szabályaitól való eltérést megengedő jóváhagyásának megszerzése érdekében az érintett tagállam feladata, hogy az EK 10. cikkből eredő, a Bizottsággal való együttműködési kötelezettsége értelmében valamennyi olyan adatot a rendelkezésére bocsásson, amely lehetővé teszi ezen intézmény számára az eltérés feltételei teljesülésének ellenőrzését. Továbbá a Bizottság akkor jogosult a rendelkezésére álló információk alapján határozatot hozni, ha a tagállam az együttműködési kötelezettségét megsértve nem bocsátja rendelkezésére azon információkat, amelyeket vagy az új, illetve módosított támogatás minősítésének vagy közös piaccal való összeegyeztethetőségének megvizsgálása, vagy pedig a korábban jóváhagyott támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében kért. Ugyanakkor az ilyen határozat elfogadását megelőzően a Bizottságnak fel kell szólítania a tagállamot, hogy az általa meghatározott határidőn belül bocsássa rendelkezésére az ellenőrzési jogkörének gyakorlásához szükséges valamennyi dokumentumot és információt. A Bizottság csak akkor rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az eljárást befejezze, és a rendelkezésre álló adatok alapján elfogadja – az esettől függően – a támogatás fennállására és közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó határozatot vagy a korábban jóváhagyott támogatás felhasználásának szabályszerűségét megállapító határozatot, ha a tagállam a Bizottság felszólítása ellenére nem bocsátja rendelkezésére a kért információkat.

   Ezen eljárási kötelezettségek azért terhelik az érintett tagállamot és a Bizottságot, hogy az utóbbi megfelelően világos és pontos információk alapján gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, teljes mértékben biztosítva az érintett tagállam meghallgatáshoz való jogának tiszteletben tartását.

   (vö. 34–37. pont)

2.  Az EK 88. cikk (2) bekezdése feljogosítja az érintetteket – akik közé tartoznak a szóban forgó intézkedés kedvezményezettjei is – észrevételeik megtételére. Az érintettek kizárólag az ügy körülményeinek megfelelő mértékű részvételi jogot szereznek a közigazgatási eljárásban. Az érintettek így meghatározott eljárási jogainak tiszteletben tartása olyan lényeges eljárási szabályt jelent, amelynek megsértése maga után vonhatja a megtámadott határozat megsemmisítését. Erről van szó különösen abban az esetben, ha a hivatalos vizsgálati eljárás keretében a visszatéríttetendő támogatás kedvezményezettjei számára nem tették ténylegesen lehetővé észrevételeik megtételét, mert a Bizottság nem nevezte meg őket az eljárást megindító határozatban vagy későbbi szakaszban, és nem zárható ki, hogy e szabálytalanság hiányában az eljárás más eredményre vezethetett volna.

   Amennyiben azonban az állami támogatással kapcsolatos eljárást kizárólag az érintett tagállammal szemben indítják meg, az érintettek főszabály szerint nem hivatkozhatnak az azon személyek részére biztosított védelemhez való jogra, akikkel szemben az eljárást megindították, akik igényt tarthatnak a Bizottsággal való olyan kontradiktórius vitára, mint amilyen az érintett tagállamot illeti meg.

   (vö. 42–43. pont)

3.  Az EK 230. cikk értelmében a megsemmisítés iránti kereset keretében a közösségi jogi aktus jogszerűségét az aktus elfogadásának időpontjában érvényes jogi és ténybeli körülmények alapján kell értékelni. Közelebbről a Bizottság által kidolgozott összetett értékeléseket kizárólag az értékelés időpontjában a Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján kell vizsgálni.

   Ebből következik, hogy valamely felperes főszabály szerint nem hivatkozhat olyan ténybeli érvekre, amelyek a Bizottság számára ismeretlenek, és amelyekről nem tájékoztatta a Bizottságot a vizsgálati eljárás során. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy az érdekelt fél a végső határozat ellen olyan jogalapra hivatkozzon, amelyet nem terjesztett elő a közigazgatási eljárás során.

   (vö. 72–73. pont)

4.  A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 3.2.2. pontjának b), f) és g) alpontja, valamint 3.2.4. pontja által végrehajtott, az EK 87. cikk (3) bekezdése c) pontjának és az EK 88. cikk (2) és (3) bekezdésének együttes rendelkezéseiből az következik, hogy a szerkezetátalakítási támogatást jóváhagyó határozatban a Bizottság által elfogadott szerkezetátalakítási terv bármilyen jelentős módosítása főszabály szerint megköveteli a valamennyi szükséges részletet tartalmazó átdolgozott tervnek az érintett tagállam általi benyújtását, hogy a Bizottság az iránymutatás 3.2.4. pontjában említett feltételekre tekintettel értékelhesse a támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségét.

   Az eljárást illetően, amennyiben a támogatás jóváhagyásának valamelyik feltétele nem teljesül, a Bizottság az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás újbóli megindítása nélkül rendszerint csak akkor fogadhat el e feltételtől való eltérést engedő határozatot, ha az eltérések az eredeti feltételhez képest viszonylag kis jelentőségűek. Különösen, amikor a szerkezetátalakítási terv kiigazításakor a támogatás összeegyeztethetőségét illetően kételyek merülnek fel, a Bizottság köteles hivatalosan újból megvizsgálni e támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét.

   Ezen eljárási szabályok megerősítik, hogy a szerkezetátalakítási támogatást jóváhagyó határozatban elfogadott szerkezetátalakítási terv teljes végrehajtásának hiányában a Bizottság – adott esetben – e terv jelentős módosítását csak az érintett tagállam által benyújtott átdolgozott terv megfelelőségének alapos hivatalos vizsgálata alapján, az iránymutatásban foglalt feltételekkel engedélyezheti. Következésképpen, amennyiben az érintett tagállam nem nyújt be átdolgozott szerkezetátalakítási tervet, a Bizottság – a támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor – az érintett tagállam egyszerű szándéknyilatkozatai alapján főszabály szerint nem köteles és nem is tudja figyelembe venni az eredeti terv esetleges jelentős módosításait.

   (vö. 91–93. pont)

5.  Az EK 87. cikk (3) bekezdésének alkalmazását illetően a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Mivel a közösségi bíróság nem helyettesítheti a Bizottság értékelését a gazdaságilag összetett tények és körülmények általa elvégzett értékelésével, az Elsőfokú Bíróság felülvizsgálatának következésképpen az eljárási és az indokolási szabályok betartásának, a tények tárgyi pontosságának, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára kell korlátozódnia.

   (vö. 150. pont)

6.  Valamely határozat indokolásának magában a határozatban kell szerepelnie, és a Bizottság által később előadott magyarázatok – kivételes körülményektől eltekintve – nem vehetők figyelembe. Ebből az következik, hogy a határozatnak önmagában elegendőnek kell lennie, és indokolása nem következhet a határozatot követően akkor előadott írásbeli vagy szóbeli magyarázatokból, amikor a kérdéses határozat már közösségi bíróság előtt kereset tárgyát képezi.

   (vö. 254. pont)

7.  Pusztán az a tény, hogy valamely állami hitelező diszkrecionális módon nyújtott fizetési könnyítéseket, nem elegendő azok állami támogatássá való minősítéséhez. Ehhez az is szükséges, hogy a nyújtott fizetési könnyítések nyilvánvalóan jelentősebbek legyenek, mint amelyeket – különösen az adósság nagyságára, az állami hitelező rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekre, az adós helyzete helyreállításának esélyeire, amennyiben engedélyezik tevékenységének folytatását, valamint a hitelező azon kockázatára tekintettel, hogy a tevékenység folytatása esetén veszteségei tovább növekednek – az adósával szemben hasonló helyzetben lévő magánhitelező nyújtott volna.

   E tekintetben az állami támogatás fogalma – ahogy azt a Szerződés meghatározza – jogi jellegű, és objektív elemek alapján értelmezendő. Ez oknál fogva, a közösségi bíróságnak – főszabály szerint és figyelemmel mind a jogvita előterjesztett konkrét elemeire, mind a Bizottság által elvégzett értékelések technikai vagy összetett jellegére – teljes körűen vizsgálnia kell azt a kérdést, hogy egy intézkedés az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e.

   Amikor azonban a Bizottság arra irányuló vizsgálata, hogy valamely intézkedés megfelel-e a magánhitelező kritériumának, olyan összetett gazdasági értékelést foglal magában, amely vonatkozásában a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, a bírósági felülvizsgálat az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának vizsgálatára korlátozódik, valamint arra, hogy a vitatott határozat alapjául szolgáló tényállást helyesen állapították-e meg, és hogy nem áll-e fenn e tényállás nyilvánvalóan téves értékelése vagy hatáskörrel való visszaélés. Közelebbről az Elsőfokú Bíróság a Bizottság gazdasági értékelését nem helyettesítheti a sajátjával.

   (vö. 283–285. pont)

8.  Ami a Bizottság valamely állami támogatással kapcsolatos határozatát illeti, az indokolás nem korlátozódhat annak megállapítására, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatást jelent, hanem a konkrét tényekre való olyan utalást kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy eredményesen kifejtsék álláspontjukat a hivatkozott tények és körülmények valóságtartalma és relevanciája tekintetében, a közösségi bíróság számára pedig, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolja.

   Nem követelmény azonban, hogy az indokolás minden releváns ténybeli vagy jogi elemet részletezzen, mivel azt a kérdést, hogy valamely jogi aktus indokolása megfelel-e az EK 253. cikk követelményeinek, nemcsak a szövege, hanem a szövegösszefüggése, valamint az érintett tárgyat szabályozó jogszabályok összessége alapján is meg kell vizsgálni.

   (vö. 286–287. pont)

9.  A közösségi jog egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy a Bizottság, amikor a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatéríttetését rendeli el, megállapítsa a visszatéríttetendő támogatás pontos összegét. Elegendő ugyanis, ha a Bizottság határozata olyan információkat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a címzett számára, hogy jelentős nehézség nélkül maga állapítsa meg ezt az összeget. A Bizottság tehát érvényesen szorítkozhat a szóban forgó támogatások visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, a nemzeti hatóságokra hagyva a visszatéríttetendő pontos összeg kiszámítását.

   E tekintetben azon előny, amelyet valamely adós számára az adóssága meg nem fizetésének, illetve késedelmes fizetésének valamely állami hitelező általi tűrése jelent, főszabály szerint éppen ezen adósság összegének elengedésében, illetve késedelmes megfizetésében áll az esedékessé válás időpontjától kezdve. Ezen előny nem esik szükségszerűen egybe azon összeggel, amelyet valamely magánhitelező követelhetett volna, ha nem tűrte volna tovább a fizetés elmaradását, illetve a késedelmes fizetést.

   Így annak megállapítása érdekében, hogy valamely adós előnyben részesült-e, kizárólag a Bizottságnak kell megvizsgálnia, hogy legkésőbb a határozatának elfogadásakor valamely, hasonló helyzetben lévő magánhitelező nyilvánvalóan nem tűrte volna-e tovább a fizetés elmaradását, illetve a késedelmes fizetést. E vizsgálathoz nem szükséges meghatározni azon pontos időpontot, amikor e magánhitelező nem tűrte volna tovább a fizetés elmaradását, illetve a késedelmes fizetést, és követelésének behajtása érdekében intézkedéseket hozott volna.

   (vö. 291., 293–294. pont)

10.  A hozzáadottérték-adó a versenyhelyzetet illetően főszabály szerint semleges. Az adóalany által megfizetett hozzáadottérték-adó ugyanis előzetesen felszámított adóként vagy azonnal levonható, vagy rövid időn belül visszaigényelhető. Az adóalanynak így esetleg kizárólag azon előnye származhat a hozzáadottérték-adó meg nem fizetésének tényéből, hogy az előzetesen felszámított adó ideiglenes pénztári kifizetéséből eredően adott esetben likviditási előnye keletkezik.

    Ezzel összefüggésben a hozzáadottérték-adó megfizetésének elmaradása főszabály szerint nem elegendő annak feltételezéséhez, hogy valamely vállalkozás az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében vett előnyben részesült. A Bizottság feladata annak megvizsgálása, hogy az adott ügy körülményei között e fizetés elmaradása ténylegesen likviditási előnyt jelent-e az érintett számára.

    (vö. 361., 363. pont)