A Bíróság (hatodik tanács) 2023. április 27‑i végzése – Ministero della Giustizia kontra SP (Közjegyzői versenyvizsga)

(C‑495/22. sz. ügy)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 53. és 99. cikke – EUMSZ 267. cikk – A végső fokon eljáró nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatalra utalásra vonatkozó kötelezettségének terjedelme – Az e kötelezettség alóli kivételek – Szempontok – Olyan helyzetek, amelyekben az uniós jog helyes értelmezése olyan nyilvánvaló, hogy az minden észszerű kétséget kizár – A végső fokon eljáró nemzeti bíróságra vonatkozó azon feltétel, amely szerint meg kell győződnie arról, hogy az értelmezés ugyanolyan nyilvánvaló lenne a tagállamok végső fokon eljáró többi bírósága és a Bíróság számára is”

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Értelmezési kérdések – Előterjesztési kötelezettség – Hiány – Feltételek – Észszerű kétség hiánya – Szempontok

(EUMSZ 267. cikk)

(lásd: 17–20., 26–36. pont, valamint a rendelkező rész)

Rendelkező rész

Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, eltekinthet attól, hogy az uniós jog értelmezésére vonatkozó kérdést terjesszen a Bíróság elé, és e kérdésről a saját felelősségére határozhat, amennyiben az uniós jog helyes értelmezése olyan nyilvánvaló, hogy az minden észszerű kétséget kizár. Az ilyen helyzet fennállását az uniós jog sajátos jellemzőinek, az értelmezésével kapcsolatos különös nehézségeknek és az Európai Unión belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében kell megítélni.

E nemzeti bíróságnak nem kell részletesen bizonyítania, hogy a tagállamok végső fokon eljáró többi bírósága és a Bíróság ugyanazon értelmezést fogadná el, azonban az említett szempontokat figyelembe vevő vizsgálat végén meg kell győződnie arról, hogy az értelmezés ugyanolyan nyilvánvaló lenne e többi bíróság és a Bíróság számára is.