C‑682/18. és C‑683/18. sz. egyesített ügyek

Frank Peterson kontra Google LLC és társai

valamint

Elsevier Inc. kontra Cyando AG

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. június 22.

„Előzetes döntéshozatal – Szellemi tulajdon – Szerzői jog és szomszédos jogok – Videómegosztó platform vagy tárhely és fájlmegosztó platform hozzáférhetővé tétele és üzemeltetése – Az üzemeltető felelőssége a platformja felhasználói által elkövetett szellemi tulajdonjogi jogsértésekért – 2001/29/EK irányelv – 3. cikk és a 8. cikk (3) bekezdése – »Nyilvánossághoz közvetítés« fogalma – 2000/31/EK irányelv – 14. és 15. cikk – A felelősség alóli mentesülés feltételei – Konkrét jogsértésekről való tudomás hiánya – Ilyen jogsértésekről való értesítés ideiglenes intézkedés kieszközlése feltételeként”

1. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Célkitűzés

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk, és 17. cikk, (2) bekezdés; 2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (3), (9), (10), (23) és (31) preambulumbekezdés)

   (lásd: 63–65. pont)

2. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Nyilvánossághoz közvetítés – Fogalom – Videómegosztó platform vagy tárhely‑ és fájlmegosztó platform üzemeltetője – E platform felhasználói által védelem alatt álló tartalmaknak a nyilvánosság számára történő jogellenes hozzáférhetővé tétele – Kizártság – Kivétel – Terjedelem

   (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

   (lásd: 66–75., 77–86., 92–102. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. Jogszabályok közelítése – Elektronikus kereskedelem – 2000/31 irányelv – Közvetítő szolgáltatók felelőssége – Hatály – Videómegosztó platform vagy tárhely‑ és fájlmegosztó platform üzemeltetőjének felelőssége a platformja felhasználói által elkövetett szellemi tulajdonjogi jogsértésekért – Bennfoglaltság – Feltétel – Konkrét jogsértésekről való tudomás hiánya

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 14. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

   (lásd: 106., 107., 109., 111., 112., 114., 116–118. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Jogorvoslati lehetőségek – A szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja által ideiglenes intézkedés kieszközlésének lehetősége valamely online platform üzemeltetőjével szemben – Harmadik személy által a jogosult jogának megsértésére használt platform ezen üzemeltető e tényről való tudomása hiányában – Megengedhetőség – Feltétel – A nemzeti bíróságra háruló vizsgálat

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11., 16. cikk, és 17. cikk, (2) bekezdés; 2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 14. cikk, (1) bekezdés, a) pont; 2001/29 irányelv, 8. cikk, (3) bekezdés)

   (lásd: 128–130., 133., 136–143. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

Összefoglalás

Az uniós jog jelenlegi állása szerint az online platformok üzemeltetői maguk főszabály szerint nem közvetítik a felhasználóik által jogellenesen, online elérhetővé tett szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat.

Mindazonáltal ezen üzemeltetők a szerzői jog megsértésével ilyen közvetítést végeznek, ha a platformok puszta rendelkezésre bocsátásán túl közreműködnek abban, hogy e tartalmakat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.

Az első ügy (C‑682/18) alapjául szolgáló jogvitában Frank Peterson, egy zenei producer, a német bíróságok előtt a YouTube és képviselője, a Google ellen folytat pert több olyan hangfelvételnek a YouTube‑on 2008‑ban történt online elérhetővé tétele tárgyában, amelyeken állítása szerint különböző jogokkal rendelkezik. Ezen online elérhetővé tételt e platform felhasználói az ő engedélye nélkül végezték. Sarah Brightman művész „A Winter Symphony” albumának számairól, valamint a „Symphony Tour” turnéjának koncertjei során felvett magáncélú hangfelvételekről van szó.

A második ügy alapjául szolgáló jogvitában (C‑683/18) az Elsevier kiadó a német bíróságok előtt a Cyando ellen folytat pert különböző olyan műveknek a Cyando „Uploaded” tárhely‑ és fájlmegosztó platformján 2013‑ban történt online elérhetővé tétele tárgyában, amelyeken az Elsevier kizárólagos jogokkal rendelkezik. Ezen online elérhetővé tételt e platform felhasználói az ő engedélye nélkül végezték. A „Gray’s Anatomy for Students”, az „Atlas of Human Anatomy” és a „Campbell‑Walsh Urology” című művekről van szó, amelyek megtekinthetők voltak az Uploadeden a rehabgate.com, az avaxhome.ws és a bookarchive.ws linkgyűjteményeken keresztül.

Az e két jogvitában eljáró Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) több kérdést terjesztett előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé annak érdekében, hogy a Bíróság pontosítsa többek között az online platformok üzemeltetőinek felelősségét az e platformokon azok felhasználói által jogellenesen, online elérhetővé tett, szerzői jogi védelem alatt álló műveket illetően.

E felelősséget a Bíróság az alapügyek tényállásának idején alkalmazandó, a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv, ( 1 ) az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv, ( 2 ) valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelvből ( 3 ) eredő rendszer alapján vizsgálta. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések nem érintik az ezen időszakot követően hatályba lépett, a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló 2019/790 irányelvvel ( 4 ) bevezetett rendszert.

A nagytanácsban hozott ítéletében a Bíróság többek között úgy ítélte meg, hogy az uniós jog jelenlegi állása szerint az online platformok üzemeltetői maguk nem közvetítik a nyilvánossághoz a felhasználóik által jogellenesen, online elérhetővé tett szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat, kivéve ha ezen üzemeltetők a platformok puszta rendelkezésre bocsátásán túl közreműködnek abban, hogy ilyen tartalmakat a szerzői jog megsértésével a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyenek. Egyébiránt a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ezen üzemeltetők az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv értelmében mentesülhetnek a felelősség alól, feltéve hogy nem játszanak olyan tevőleges szerepet, amely révén tudomással bírnak a platformjukra feltöltött tartalmakról, vagy azokat ellenőrzik.

A Bíróság álláspontja

Elsősorban a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy az olyan videómegosztó platform vagy tárhely‑ és fájlmegosztó platform üzemeltetője, amely platformon felhasználók védelem alatt álló tartalmakat jogellenesen hozzáférhetővé tehetnek a nyilvánosság számára, a jelen ügyekben szóban forgóhoz hasonló feltételek mellett e tartalmaknak a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv ( 5 ) értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítését” végzi‑e. Mindenekelőtt a Bíróság emlékeztet a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmának céljaira és meghatározására, valamint az e fogalom egyedi értékelése keretében figyelembe veendő kiegészítő kritériumokra.

Így a Bíróság e kritériumok között hangsúlyozza a platform üzemeltetője által játszott megkerülhetetlen szerepet és beavatkozásának szándékos jellegét. Ugyanis ezen üzemeltető „közvetítést” valósít meg akkor, amikor magatartása következményeinek teljes tudatában, közvetítőként jár el ügyfelei irányában a védelem alatt álló művet tartalmazó, sugárzott műsor hozzáférhetővé tételével, főként olyan esetben, amikor e beavatkozás hiányában ügyfelei elvileg nem tudnák a sugárzott művet élvezni.

Ebben az összefüggésben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az olyan videómegosztó platform vagy tárhely‑ és fájlmegosztó platform üzemeltetője, amelyen felhasználók védelem alatt álló tartalmakat jogellenesen hozzáférhetővé tehetnek a nyilvánosság számára, nem végzi e tartalmaknak a szerzői jogi irányelv értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítését”, kivéve ha a platform puszta rendelkezésre bocsátásán túl közreműködik abban, hogy ilyen tartalmakat a szerzői jog megsértésével a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyenek.

Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha ezen üzemeltető konkrétan tudomással bír a védelem alatt álló tartalom platformján való jogellenes hozzáférhetővé tételéről, és azt haladéktalanul nem törli vagy az ahhoz való hozzáférést haladéktalanul nem szünteti meg, vagy ha az említett üzemeltető – noha tudja vagy tudnia kellene, hogy általában véve a platformján keresztül annak felhasználói védelem alatt álló tartalmakat tesznek jogellenesen hozzáférhetővé a nyilvánosság számára – nem hajtja végre azon megfelelő műszaki intézkedéseket, amelyek egy szokásos gondossággal eljáró gazdasági szereplőtől ebben a helyzetben elvárhatók annak érdekében, hogy hitelesen és hatékonyan lépjen fel a szerzői jogok e platformon való megsértése ellen, vagy ha részt vesz a jogellenesen nyilvánossághoz közvetített védelem alatt álló tartalmak kiválasztásában, a platformján kifejezetten ilyen tartalmak jogellenes megosztására szolgáló eszközöket biztosít, vagy tudatosan elősegíti az ilyen megosztásokat, amit bizonyíthat az a körülmény, hogy az üzemeltető olyan üzleti modellt fogadott el, amely arra ösztönzi a platformja felhasználóit, hogy azon jogellenesen védelem alatt álló tartalmakat közvetítsenek a nyilvánossághoz.

Másodsorban a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy az online platformok üzemeltetője mentesíthető‑e az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv ( 6 ) által előírt, azon védelem alatt álló tartalmakért való felelősség alól, amelyeket a felhasználók a platformján keresztül jogellenesen közvetítenek a nyilvánossághoz. Ebben az összefüggésben a Bíróság azt vizsgálja, hogy az ezen üzemeltető által játszott szerep semleges‑e, azaz hogy magatartása pusztán technikai, automatikus és passzív jellegű‑e, amely az általa tárolt tartalmakról való tudomás vagy e tartalmak ellenőrzésének hiányát vonja maga után, vagy éppen ellenkezőleg, az említett üzemeltető olyan tevőleges szerepet játszik, amely révén tudomással bír e tartalmakról, vagy azokat ellenőrzi. E tekintetben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ezen üzemeltető mentesülhet a felelősség alól, feltéve hogy nem játszik olyan tevőleges szerepet, amely lehetővé tenné számára a platformjára feltöltött tartalmakról való tudomást, vagy e tartalmak ellenőrzését. A Bíróság e tekintetben pontosítja, hogy ahhoz, hogy e rendelkezés alapján kizárható legyen az ezen irányelv által előírt felelősség alóli mentesülés, az ilyen üzemeltetőnek tudomással kell bírnia felhasználóinak a platformjára feltöltött védelem alatt álló tartalmakra vonatkozó konkrét jogellenes cselekményeiről.

Harmadsorban, a Bíróság pontosítja azon feltételeket, amelyek mellett a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv ( 7 ) értelmében a jogosultak az online platformok üzemeltetőivel szemben ideiglenes intézkedést eszközölhetnek ki. Ily módon úgy ítéli meg, hogy ezen irányelvvel nem ellentétes, ha a nemzeti jog értelmében valamely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja csak akkor eszközölhet ki ideiglenes intézkedést az olyan üzemeltetővel szemben, amelynek a szolgáltatását harmadik személy a jogosult jogának megsértése céljából anélkül vette igénybe, hogy ezen üzemeltető az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv ( 8 ) értelmében tudomással bírt volna e jogsértésről, ha a bírósági eljárás megindítása előtt ezen üzemeltetőt e jogsértésről előzetesen értesítették, és ezen üzemeltető haladéktalanul nem távolította el a szóban forgó tartalmat vagy nem szüntette meg az ahhoz való hozzáférést, és nem gondoskodott arról, hogy ilyen jogsértésekre újból ne kerüljön sor.

Mindazonáltal a nemzeti bíróságok feladata, hogy az ilyen feltétel alkalmazása során meggyőződjenek arról, hogy az nem késlelteti a jogsértés tényleges megszüntetését, aránytalan kárt okozva ezzel a jogosultnak.

( 1 ) Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.).

( 2 ) A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.).

( 3 ) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.).

( 4 ) A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29 irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17‑i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 130., 92. o.). Ezen irányelv az online platformok üzemeltetői számára új különös felelősségi rendszert hoz létre az e platformok felhasználói által jogellenesen, online elérhetővé tett művek tekintetében. Ezen irányelv, amelyet az egyes tagállamoknak legkésőbb 2021. június 7‑ig kell átültetniük a nemzeti jogukba, többek között azt írja elő ezen üzemeltetők számára, hogy a jogosultaktól engedélyt szerezzenek például felhasználási szerződés megkötése révén a platformjuk felhasználói által online elérhetővé tett művekre vonatkozóan.

( 5 ) A szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése. E rendelkezés értelmében a tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

( 6 ) Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv 14. cikkének (1) bekezdése. E rendelkezés szerint ha az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll, a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne terhelje felelősség a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért, azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy információról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának, vagy a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

( 7 ) A szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése. E rendelkezés szerint a tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak kérelmezhessék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszi igénybe.

( 8 ) Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja.